Először 1967 tavaszán ráztam vele kezet. Akkoriban másodéves voltam a Columbián, egy tudatlan fiú, akiben lángolt a könyvek iránti szeretet és az a hit (vagy tévhit), hogy egy nap majd leszek annyira jó, hogy költőnek nevezhessem magam, és mivel olvastam verseket, már találkoztam a névrokonával Dante poklában, egy halott emberrel, aki a Pokol [...]