
Magyar Pétert nem kötik a parlamenti szokások, az Alaptörvény-módosítás általános vitájában simán széttrollkodta Gulyás Gergely hozzászólását. A vita elején még a saját helyén vagy annak közelében – az elnöki pulpitussal szemben – ült, majd elkezdett vándorolni, végül Gulyás előtt kötött ki, hogy végigkommentálja a hozzászólását. A KDNP-s Rétvári Bence megúszta ezt a közelséget, neki és másoknak már a miniszterelnöki székből mondogatott oda. A parlamentben teljesen szokványos a beszólogatás, az viszont nem, hogy a miniszterelnök folyamatosan kommentálja az ülést, meg persze az sem, hogy szinte végigüljön egy általános vitát. Felesleges is lett volna, a rendeleti kormányzás hosszú évei alatt úgysem a parlamentben dőltek el a legfontosabb kérdések.Az Alaptörvény-módosítás volt a Tisza egyik első javaslata, amivel 8 évre korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot és lehetővé tennék a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a KEKVÁ-k (vagyis az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetését. A Fidesz nagyon ellenzi mindezt, és ott tart, hogy a Tisza biztos fél Orbántól, erre fel történik az egész.A javaslat egyik benyújtója, a tiszás Melléthei-Barna Márton arról beszélt, ez nem egy technikai korrekció, hanem egy állásfoglalás arról, milyen államot akarnak építeni, milyen legyen az ország erkölcsi és alkotmányos rendje. „A demokrácia nem merül ki a választás megtartásában, egy politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, egy hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé.”A demokratikus rendszerek nem egyik napról a másikra omlanak össze, a szabadság intézményei fokozatosan gyengülnek meg. Először elhalványulnak a fékek és ellensúlyok, aztán megszűnik a politikai verseny, majd az állam egy politikai központ önfenntartó eszközévé válik. Ezért kell 8 évben maximalizálni a miniszterelnöki mandátumot – mondta az előterjesztő.„Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia. Annak kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell legyen bármilyen politikai vezetőnél, a demokratikus rendszer nem épülhet egy ember tartós jelenlétére.”A képviselő szerint ilyen más államban is létezik, és szerinte ez a demokratikus rendszer önvédelme. A KEKVÁ-kkal kapcsolatban arról beszélt, hatalmas közvagyon került ki demokratikus kontroll alól, alig van tényleges állami ellenőrzés, miközben nemzeti vagyonról van szó. A képviselő szerint a javaslat nem államosítást jelent, nem is politikai revansot, ez a közvagyon védelméről szól. A Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig azért nem maradhat, mert semmilyen hasznos funkciót nem látott el, a célja csak a félelemkeltés volt, de közben az uralkodó állampárt félt a sajtótól, a civil szervezetektől és a demokratikus nyilvánosságtól. „A demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket és a független nyilvánosságot.”A képviselő arról is beszélt, „a magyar alkotmányosság nem a félelemre épül, hanem a szabadságra, nem a politikai lojalitás kikényszerítésére, hanem a politikai autonómiára, nem az állampolgárok megfigyelésére, hanem a jogok védelmére.”Röviden összefoglalva szerinte a módosítónak három üzenete van: a hatalom nem örök,a közvagyon a nemzeté,az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.A jogállam helyreállításához nem elég egy törvény, de ez szerinte fontos pillér. Súlyos üzenet ez OrbánnakA vitához nem az igazságügyi miniszter, hanem Bódis Péter államtitkár szólt hozzá, aki ráerősített arra, hogy az ilyen korlátozás bevett a nemzetközi gyakorlatban, a fékek és ellensúlyok elvének megerősítése történik, és a cél, hogy a közhatalom gyakorlása térjen vissza a demokratikus keretek közé. „Ez kikényszeríti a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupciót és a beágyazott kliensrendszer kialakulásának a kockázatát.”A vezérszónoki felszólalást is a Tisza kezdte, Stumpf Péter arról beszélt, hogy sokak szerint a választás után jobb a hangulat, és „ezt a felszabadulásélményt emelik alaptörvényi szintre”, egyeben lezárják az Orbán-Gyurcsány korszakot (Gyurcsánynak amúgy még így is marad pár éve).Szerinte a választók felhatalmazást adtak ezekre a módosítókra, hiszen benne volt a programjukban, és minden országjáráson beszéltek róla. Miután a Tiszára rekord számú szavazat érkezett, a módosítás „erősebb legitimitással rendelkezik, mint az előző 15 módosítás, amit a Fidesz elfogadott, sőt, a legitimitás magasabb, mint az Alaptörvényé.”Szerinte 16 év kormányzás után rendkívül súlyos üzenet ez a magyarok részéről. A KEKVÁ-król érintettként beszélt: a Szegedi Egyetem oktatójaként úgy látta, hogy a modellváltás politikailag és szakmailag is kudarc volt, kárt okozott a hallgatóknak, elvesztették az Erasmus lehetőségét, az oktatók és kutatók is elestek a nemzetközi forrásoktól. A személyes, üzleti és politikai érdekek felülkerekedtek a nemzeti érdeken, erre a leglátványosabb példa az MCC ügye, amely 500 milliárd forintot kapott, ami nagyjából a magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatása. Gulyás vicces akart lenniEzután jött Gulyás Gergely felszólalása, amit Magyar Péter közvetlen közelről kommentált végig. Gulyás próbálta lazán kezdeni a felszólalást, és a miniszterelnöki mandátum korlátozásával kapcsolatban arról beszélt, „szeretjük a hungarikumokat, az egyedülálló magyar innovációnak is hívei vagyunk, bizonyos értelemben itt erről van szó.”Szemben azzal, amit a Tisza állít, Gulyás arról beszélt, alkotmányos monarchiában van példa az ilyen korlátozásra, de egy miniszterelnöki rendszerben az EU-ban sehol sem vezettek be ilyet. Thaiföldön van hasonló. A következő poénja arra épült, hogy a Tisza megtapsolta, mikor arról beszélt, elveszik a jogot a választóktól, hogy Magyar Péter 2034-ben ismét megválasszák miniszterelnöknek. „Azt jó jelnek és egy közös konszenzus alapjának tartom, hogy ezt a gondolatot önök megtapsolják.” Azzal sem értene egyet, ha a következő választástól számítva vezetnének be ilyen korlátozást, de arról még lehet vitázni. „Az viszont, hogy visszamenőleg teszik, minden civilizált jogelvnek ellentmond.”Szerinte az is teljesen egyértelmű, hogy Orbán Viktorra szabták a javaslatot, „és valamilyen megmagyarázhatatlan okból, talán a saját kormányzásukban nem bízva őt akarják kizárni abból a lehetőségből is – ha egyáltalán van ilyen szándéka -, hogy egy választáson miniszterelnök-jelöltként indulhasson. Ez elfogadhatatlan határátlépés.”Ennyi erővel ők megszavazhatták volna, hogy ne lehessen más párt miniszterelnök-jelöltje az, aki korábban a Fidesz tagja volt – utalt Magyar Péterre.A KEKVÁ-kkal kapcsolatban szerinte a Tisza nem a valós helyzetből indul ki, nem igaz, hogy a vagyon kikerült volna a közvagyonból, csak a kuratórium gyakorolja a jogokat. Ezen változtathat az új kétharmados többség, de szerinte ez a rendszer az egyetemek többségénél bevált, és jobb, mint a régi.A javaslat pontatlan – vagy egy újabb határátlépés -, hiszen az alapján államosítanának magánvagyont. Több alapítványban régi saját vagyon vagy magánvagyon van. Gulyás örült, hogy Melléthei-Barna ezen a ponton ingatta a fejét, de akkor pontosítsák, ha nem ez a szándék. Volt egy technikai észrevétele is: ha 8 év után lejár a miniszterelnök mandátuma, de még nem tartották meg a választást, akkor 2-3 hétig nem lesz miniszterelnöke az országnak, hiszen ügyvezetőként sem dolgozhat. Ez egy szövegpontosítással orvosolható – mondta Gulyás, amit Melléthei-Barna a vita végén javaslatként elfogadott.Örült, hogy az Alaptörvényben benne marad a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat ott is, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt húznak. Szerinte ez a migráció elleni védekezés fontos bástyája. Öreg Orbán, és más érvekA visszamódosítás ellenére a KDNP mindig elszakadni a témától, Rétvári Bence ezzel nyitott, majd azzal folytatta, a módosítás lex Orbán, amit „remegő kézzel írtak meg”, félnek Orbán visszatérésétől, ilyet csak banánköztársaságban csinálnak. „Csak nem egy bosszúhadjáratot készítenek elő?” – kérdezte Rétvári, arra utalva, hogy a köztársasági elnököt is el akarják távolítani, amit beadhatnak ehhez kapcsolódó módosítóként is.Amikor úgy tette fel a kérdést, hogy „csak nem ezzel akarnak ellensúlyt kiiktatni”, a reakciója alapján Magyar beszólhatott, de a közvetítésbe nem hallatszott, hogy mit.Kitört a nevetés, és Magyar hangosan ajjogott, mikor Rétvári közölte, szerintük szükség van a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, meg úgy általában a szuverenitás védelmére is. A röhögés csak a hivatalnak szólt.A szintén KDNP-s Hargitai János egyébként azzal érvelt, nem kell Orbántól félni, mert öreg. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a pulpituson beszélt, először a nagyváradi rendház falának román áttörése ellen tiltakozott, majd rátért a módosítóra. Toroczkai szerint a Tisza ugyanazt csinálja, mint amit az elmúlt 16 évben a Fidesz, visszaélnek a hatalommal. Erre Gulyás Gergely is beszólogatott. Toroczkai szerint alkotmányozó nemzetgyűlésre lenne szükség, amit a Mi Hazánk támogat. Nagyon beakadt neki Magyar korábbi gúnyos megjegyzése, mert úgy folytatta, hogy „bár tudom, nincs szükség Hófehérke és a hét törpe szavazatára”. Ezt Magyar most hatra korrigálta. Toroczkai állítja, ő mulat ezen, de a szavazóikat megsérti a Tisza elnöke. Szerinte azért van csak hat képviselőjük, mert aránytalan a választási rendszer, ezen is változtatni kell. Toroczkai azzal sem értett egyet, hogy „szénné alázta” Magyar a köztársasági elnököt, ő szekunder szégyent érzett. Sulyok elmozdítását sem tudják elfogadni – nem a személy, hanem az intézmény miatt -, és attól tart, egy másik pártember váltja majd fel az elnököt. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról a Meta legyőzésére kötött át. A vitához hozzászólt Orbán Balázs, az MCC Kuratóriumi elnöke is, aki nemsokára az Európai Parlamentbe távozik. A KEKVA-rendszer mellett érvelt, és többször is elmondta, azért akarják megszüntetni a rendszert, mert forrást akarnak kivonni, hogy maguk dönthessenek az elosztásról. A legvégén ezt arra korrigálta, hogy ő nem gondolja, hogy ezt teszik, csak a lehetőség megvan rá. Hosszan beszélt az MCC-ről, ami egy 30 éves magánalapítvány, és szerinte a tehetséggondozás miatt szállt be az állam. Oda 8 ezer gyerek jár. „Van olyan kormánytag és tiszás állami tisztviselő, akinek a közeli hozzátartozója oda jár, úgyhogy csak óvatosan.”Neveket nem mondott, legalábbis egyelőre. Szerinte a módosítással bezúznák az évtizedek óta létező magánalapítványokat is, amit szintén nem lehet egy demokratikus jogállamban megcsinálni, az alapítványokban lévő magán- és tőzsdei cégeket nem lehet államosítani. A volt miniszter Hankó Balázs is hozzászólt, a modell mellett érvelt, azt mondta, ezzel tudnak bekerülni a világ első 100 egyeteme közé magyar intézmények.A vita végén Melléthei-Barna Márton még egyszer elmondta, félreértés, hogy ne akarnák megvédeni a keresztény értékeket, a KEKVÁ-k pedig nem ezzel a módosítással szűnnek meg, a részletekről és ütemezésről külön előterjesztés lesz. Azért emlékeztetett, hogy nem csak oktatási célú közérdekű vagyonkezelő alapítványok jöttek létre, de az oktatásiknál is sok visszaélés volt. A Fidesz és KDNP érvei ellenére kitartott amellett, hogy a miniszterelnöki mandátumra vonatkozó megkötés nem visszamenőleges hatályú, és a Fidesz által létrehozott jogalkotási törvénynek is megfelel. „Nem azt mondjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége jogellenes lett volna, hanem azt, hogy a jövőben ne legyen olyan, akinek a kezében ilyen hatalom van.”Emlékeztette a Fideszt, hogy ők kurtítottak meg szerzett jogokat, mint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó szabályok átalakítása, illetve a magánszemélyekre is kivetett 98 százalékos különadó. (Címlapi kép: Németh Dániel/444)