Vitézy Dávid a 444-nek: A kormányzati működés nyomokban sem emlékeztet az előzőre
444 | 2026. június 11., csütörtök - 06:50
Kinevezése óta a 444-nek adott először nagyinterjút Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. Stúdiónkban beszélt a Fidesz- és a Tisza-kormányok közötti különbségekről, az uniós források hazahozatalában viselt felelősségéről, Lázár János örökségéről és a Fidesz jövőjéről is.Az interjú meghallgatható podcast formában is:Mivel a 2022-es Orbán-kormányban fél évig dolgozott közlekedési államtitkárként, Vitézy Dávid az egyedüli, aki az előző Fidesz- és a jelenlegi Tisza-kormánynak is tagja volt. Azt mondta, a Magyar-kormány működése nyomokban sem emlékeztet arra, ahogyan az Orbán-kormány működött. Szerinte nem magánérdek, hanem közérdek által vezérelt kormányzás zajlik. A Fidesz különböző tőkéscsoportok, cégek, érdekek alapján próbált kormányozni, míg a Tisza kormányülésein arról szólnak a viták, hogyan lehet közpolitikai célokat elérni.Kormányzati főnökeiről azt mondta, Palkovics László volt ipari miniszter és Magyar Péter egészen más karakter. Magyar nagyon kemény főnök, aki nem tolerálja az embereket lenéző hatalmi gőgöt. Szakmai döntéseket szeretne hozni a kormányban, és nem azt, hogy a különböző közigazgatási részérdekek mentén a tárcák egymással viaskodjanak. Bár Vitézy az elmúlt időszakban teljes napokat dolgozott Magyar mellett, még nem volt vele vitája. Arról is beszélt, hogy nem érzi hátrányban magát a kormányban amiatt, hogy nem parlamenti parlamenti képviselő. A miniszterek között erős a csapatkohézió, és Magyar Péternek is csak a munka számít.Azt mondta, az élő közvetítések miatt Netflixhez hasonlító politikai környezet számára nem újdonság, a Fővárosi Közgyűlésben is így dolgozott az elmúlt másfél évben. Azt látja, hogy az országos politika terén újdonság ez a jelenség, de szerinte ez jó dolog. A nézettségi adatokból kitűnik, hogy van igényük erre az embereknek, a választás után sem csökkent az érdeklődésük a politika iránt.A kormány elsődleges feladatával kapcsolatban azt mondta, azért dolgoznak, hogy a fideszesek számonkérésére és a kormányzati munkára is jusson idő. Szerinte ez a két dolog össze is függ egymással, egyszerre kell dönteniük a múlt feltárásáról, az esetleges büntetőfeljelentések megtételéről, és arról, hogy mit kell csinálniuk a közpénzek megmentéséért.Fideszes államtitkári időszakában látott visszaéléseket, de ezek a jogszabályi környezet miatt szabályosnak minősültek. Példaként hozta Balásy Gyula cégét, a Lounge-ot, ami „egyfajta monopolhelyzetben, rendkívül drágán” dolgozott az állami szerveknek. Állami cégvezető korában úgy próbálta kezelni a helyzetet, hogy beszervezte a feladatokat a cégébe, fotósokat, grafikusokat, szövegírókat vett fel. A központosított beszerzéseket szerinte egyetlen miniszter sem szerette azokon kívül, akik maguk kezelték a beszerzéseket. „Most miniszterként már van szerencsém látni ezeket a mindennapos történeteket. Az étkezőkocsiba a szalvétát is a Lounge-on keresztül szerezték be, mert van rajta MÁV-logo, és ezért marketingterméknek minősül.” Példaként hozta azt is, hogy amikor a Turisztikai Ügynökség egy külföldi médiatermékben akarta Magyarországot hirdetni, akkor a díjra 20-30 százalékot raktak rá anélkül, hogy bármilyen hozzáadott értéket szállított volna a Lounge.Vitézy az uniós források hazahozatalát is koordinálja. Azt mondta, a feladattal nem a miniszterjelölti felkérésekor bízta meg a miniszterelnök, hanem később, a közös munka során. Szerinte azért választotta őt Magyar, mert BKK-vezérigazgatóként és fővárosi képviselőként is foglalkozott uniós forrásokkal, így volt tapasztalata. Az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásokba később csatlakozott be, mint Orbán Anita, Kapitány István és Kármán András. Először abban a kreatív ötletelésben vett részt, amivel megoldásokat kerestek, hogy a helyreállítási alapból a teljes 10 milliárd eurót meg lehessen menteni.Beszélt a kedd este benyújtott törvényjavaslatokról, amik a források hazahozatalának jogszabályi hátterét biztosítják. Azt mondta, ezekkel a törvényekkel teljesíti a kormány a 10 milliárd euró feloldásához szükséges 27 szupermérföldkövet, de még rengeteg jogszabályt kell módosítani a szakpolitikai ágazatokban. Például a Magyar Fejlesztési Bank feltőkésítéséhez módosítani kell az MFB-törvényt. Az ágazati törvényeket augusztus 31-ig mind el kell fogadnia a parlamentnek.A saját minisztériumában létrehozott egy „task force”-ot, ami kifejezetten az uniós források hazahozatalán dolgozik. Azt mondta, nagyon jó a csapata, de még sok emberre van szüksége, mert „felperzselt földet” örökölt Lázár Jánostól, elődje stábjára nem támaszkodik.Azt mondta, ha nem sikerül hazahozni a 16,4 milliárd eurót, az nyilván az ő felelőssége is lesz. A koordinációval járó munkát azonban feladatként éli meg. „Az én dolgom az, hogy ne történhessen olyan, hogy Magyarország amiatt bukik egy eurocentet is, mert valamilyen döntést nem hoztunk meg időben. És olyan sem, hogy ahol Magyarországnak lehetősége lett volna, ott ne menjünk el a falig, vagy néha még a falon is túl.”Lázár János emlékezetes mondatáról, miszerint a MÁV-nál a szarból kell várat építenie, azt mondta, érti, elődje miért mondta ezt, de hozzá kell tenni, hogy Lázár aztán még mélyebbre lökte a magyar vasutat. Viszont az Osztrák-Magyar Monarchiában kiépült hálózat miatt a MÁV jó adottságokkal rendelkezik, van mire építkezni. Bár több ezer milliárd forintnyi beruházás maradt el, az uniós pénzek hazahozatalával el lehet kezdeni ledolgozni a lemaradást. Arról is beszélt, hogy az elmúlt egy hónapban gyakorlatilag csak anomáliákat találtak Lázár miniszterségével kapcsolatban. Példaként hozta a mohácsi Duna-hidat, amit Lázárék a szakmai vélemények ellenére terveztek kétszer kétsávosra, majd 451 milliárd forintra emelték a költségvetését, és a választás előtt 20 százalékról 98 százalékra az előleget. A kivitelező Duna Aszfaltnak a választás előtt két nappal utaltak ki 97 milliárd forintot. Mivel a közlekedésfejlesztési projektek lassan valósulnak meg, a várható beruházások többsége nem ebben a parlamenti ciklusban készül el. Viszont azt mondta, ha megérkeznek az uniós források, a HÉV-ek pályájának felújítása és a Szeged és Kiskunfélegyháza közötti vasútvonal felújítása elkészülhet cikluson belül. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal és a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítása is megvalósulhat. Emellett az első HÉV-járművek és InterCity motorvonatok is megérkezhetnek 2030-ig. A minisztérium a járműbeszerzések terén több szálon indul el, többek között dízel járműveket is be akarnak szerezni.Vitézy kérdésünkre beszélt a Fidesz történelmi vereségének okairól is. Szerinte a korrupció, a belharcok és a választók kormányzás közbeni elvesztése miatt bukott meg a párt. „Kizárólag a saját gazdasági, hatalmi és nagypolitikai érdekek, belső hatalmi harcok mentén születtek döntések. Létrejött a teljesen felülről kézivezérelt kormányzás, aminek nem maradt már semmilyen belső fékje, és a kétharmad mellett külső fékje sem.” Szerinte a vereség első számú és bizonyos szempontból egyetlen felelőse Orbán Viktor, mert minden hatalom tőle származott. De még véletlenül sem szeretné felmenteni a felelősség alól például Lázár Jánost.Azt mondta, a parlamentben rendszeresen hallja a fideszes képviselők megjegyzéseit, sokan még mindig olyan lenéző stílusban kommunikálnak, mint amikor kétharmaduk volt. Szerinte a Fidesz még mindig nem nézett szembe a problémás ügyeivel, így nincs sok esélye visszanyerni a választók bizalmát. A párt számára az a nagy kérdés, hogy mennyi választónak marad szimpatikus a kormányzati erő nélkül is fenntartott „Megafon-kommunikáció” és az egymás után kiderülő korrupciós ügyek. „Az a kérdés, hogy van-e Fidesz választók nélkül.”Forrás: 444
Jelentősen csökken a magyar parlamenti képviselők fizetése, miután az erről szóló törvénymódosítást júniusi 8-ai ülésén megszavazta a parlament. A Tisza május 28-án nyújtotta be a törvényjavaslatot, amit villámgyorsan sikerült elfogadni, a másik két parlamenti párt, a Fidesz és a Mi Hazánk is támogatta. A kormánypárt a csökkentést azzal indokolta, hogy„a jelenlegi, bruttó átlagkeresethez kötött automatikus növekedési rendszer igazságtalan, és teljesen elszakadt a magyar társadalom többségének valós anyagi helyzetétől”.A javaslat deklarált célja, hogy a politikusok díjazása „jobban tükrözze a gazdasági realitásokat, és véget vessen a kiváltságos bérnövekedésnek a közszférában”. A törvény értelmében az országgyűlési képviselők eddigi bruttó 2 182 488 forintos alapfizetése bruttó 1 309 493 forintra csökken. Erre jönnek rá a plusz pénzek különböző parlamenti tisztségekért és bizottsági helyekért, valamint egyéb juttatások is, de az új törvény ezeket is csökkenti. 30–52 százalékkal alacsonyabb lesz a lakhatási, irodabérleti és asszisztensi keret, megszüntetik a mobiltelefon-költségtérítést és a budapesti képviselők üzemanyag-támogatását is. Hogy valójában mennyivel fog kevesebbet keresni egy képviselő 2027 márciusában, mint egy évvel korábban, azzal kapcsolatban eltérnek a vélemények. Az előző ciklusban még szintén képviselő Jámbor András szerint olyan nagyon sokkal azért nem. Jámbor egyébként maga is üdvözli az új törvényt, így annak támogatása a magyar politikai spektrumon balról egészen a legszélsőbb jobbig terjed.Legalábbis parlamenti szinten, mivel azon kívül azért vannak elégedetlenkedők. Miután Magyar Péter bejelentette, hogy a polgármesterek javadalmazását is csökkenthetik, Molnár Áron, a Szeged melletti Algyő első embere az RTL-nek azt állította, lemond, ha az ő most bruttó 1,7 millió forintos fizetése is csökkenni fog. Molnár a Facebookon is beszélt erről, a videója mellé pedig ezt írta:„Miért is kell csökkenteni a polgik fizetését? Rosszul dolgozom? Lopok, csalok? Kiemelkedő a fizetésem? És hol marad a »mi mindenkivel egyeztetni fogunk«? Ezt már átéltem egyszer, nem szeretnék ugyanolyan országban élni megint!”Az algyői polgármester panaszkodásával párhuzamosan több budapesti kollégája is főszereplője lett egy olyan szövevényes korrupciós ügynek, amilyenhez hasonlót az elmúlt 16 évben nem tártak fel.
A Bizottság egyetlen új feltételt sem fogalmazott meg ahhoz képest, ami már eddig is ismert volt, a 27 szupermérföldkő és a kondicionalitási eljárásban megfogalmazott elvárásokról volt szó. Ukrajnáról vagy migrációról az itthoni belpolitikai félreértések, illetve szándékos félremagyarázások ellenére nem – mondta Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter azon a sajtóbeszélgetésen, amin Kármán András pénzügyminiszterrel és Kapitány István gazdasági miniszterrel közösen az uniós forrásokról szóló tárgyalások és megállapodás eredményeit ismertették.A magyar vállalások közül az alábbiakat emelték ki: Teljes átalakításra vár a vagyonnyilatkozatok rendszere. Ezek részletesebbek lesznek, emellett az Integritás Hatóság jogkört kap arra, hogy minden nyilvántartásba betekintsen, és ellenőrizhesse, hogy az adatok helytállóak-e. Ha hibát talál, „például valaki elfelejtett bevallani egy vadászkastélyt”, először a politikust keresik meg, de ha arra jut, hogy direkt vagyoneltitkolás történt, akkor büntetőeljárást kezdeményezhet. Ez utóbbihoz törvényt kell módosítani, új büntetőjogi tényállás jön létre, a lehetséges büntetés két év szabadságvesztés lesz.Ahogy tudható volt, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) nem maradhatnak fenn a jelenlegi formában. Kétlépcsős átalakítást vállalt a magyar kormány: a nem felsőoktatási kekváknál augusztus 31-ig, a felsőoktatási intézményt fenntartóknál viszont, nehogy működési zavart okozzon a gyors váltás, 2027. szeptember 1-jén induló tanévtől lesz átállás.Kérdésünkre Vitézy Dávid azt mondta, hogy az MCC az előbbi csoportba tartozik, mert nem végez akkreditált magyarországi felsőoktatási képzést (és ilyen a Magyar Kultúráért Alapítvány is, aminek az élén egyelőre maradni tervez a PKÜ éléről június 1-jei hatállyal lemondott Demeter Szilárd). Hogy a felsőoktatási kekvák átállása után mi lesz, arra még nincs egységes szabályozási terv. Hogy a felsőoktatásban milyen más működési formára állnak át, arról az oktatási tárcánál kell terveket kidolgozni, lehet, hogy többféle megoldás lesz a különböző egyetemeken. A közbeszerzések kapcsán is lesznek átláthatóságot szolgáló változások, az IH itt is többlet jogköröket kap. A magántőkealapok transzparenciájára vonatkozó jogszabály-módosítás legkésőbb augusztus 31-ig meg fog születni, ez is az uniós vállalások része volt.A 16,4 milliárd euró részleteiA megállapodás összesen 16,4 milliárd euróról szól. Ebből 2,4 milliárd euró kohéziós forrás, ez eredetileg 4,4 milliárd volt, de az elmúlt két évben Magyarország 1-1 milliárd eurót visszavonhatatlanul elbukott. További 2,2 milliárd euró a felsőoktatás fejlesztéséhez köthető, ezt a pénzt az akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályok miatt zárolták korábban.Az uniós forrásokból 4,2 milliárd euró fordítható felzárkóztatási célokra, például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozások támogatására. Vitézy azt mondta, ezeknél arra is figyelni kell, hogy mit lehet belőlük 2029-ig befejezni, példaként említette, hogy olyan közlekedési projekteket, amik nincsenek előkészítve, már nem lehet megcsinálni addig. Ennek a keretnek a projektlistáját a kormány a következő hetekben véglegesíti és teszi közzé.A legsürgősebb az RRF-hez, a helyreállítási alaphoz köthető pénzek elköltése, itt ugyanis van egy augusztus 31-i, nem módosítható határidő. Itt a projektlistát és intézkedéseket rögzíteni kellett korábban, most ezeket újra kellett tárgyalni, „a fő tárgyalási pont az volt, hogy mit tudunk ebből augusztus 31-ig elkölteni reálisan. Az Európai Bizottság azt gondolta, hogy 4-5 milliárd eurót, ezt tornásztuk fel 10 milliárdig” – fogalmazott Vitézy.Ebből a pénzből 3,7 milliárd euró már elindult fejlesztésekre megy. Egyrészt van egy több tételből összeálló 2,6 milliárd eurós rész, ami az RRF-tervekben benne volt, csak eddig nem érkezett rá pénz, Vitézy ilyenként említette például a Békéscsaba és Lőkösháza között a vasúti pálya fejlesztését, de voltak ilyen típusú digitális fejlesztések is, és sok kisebb projekt. Emellett 1,1 milliárd eurót operatív programból vagy hazai forrásból finanszírozott az ország, ilyen volt például a CAF-villamosok beszerzése.Az, hogy ezekre fel lehet használni ezután az RRF-pénzeket, egyrészt költségvetési mozgásteret jelent, hiszen ezeket a beruházásokat részben előfinanszírozta Magyarország. Másrészt azoknál, amelyeknél operatív programokból valósult meg a finanszírozás, a kohéziós alapokból szabadul fel a pénz, ami azért jó, mert azt a pénzt így 2029-ig lehet elkölteniA 3,7 milliárd euró fölötti új intézkedés, ehhez létre kellett hozni olyan konstrukciókat, amik más országokban léteznek, így az Európai Bizottság elfogadta azokat. Az egyik ilyen megoldás, amit Kapitány István és Tótth András energetikai államtitkár mutatott be a 444 kérdésére, az energiahálózat fejlesztésekre szánt 1,5 milliárd eurót használja fel már augusztus 31-ig úgy, hogy a pénzt az MFB kapja meg, amely kiír egy pályázatot, és ezeket a pályázatokat kell elbírálni, majd szerződni augusztus 31-ig, a tényleges hálózatfejlesztési munkákat ezután tudják megvalósítani.Hasonló kreatív megoldás kell az 1,8 milliárd eurónyi közlekedésfejlesztési RRF-források felhasználásához is. Itt egy úgynevezett rosco, azaz gördülőállományt beszerző és menedzselő állami vállalatot hoznak létre, és ezt tőkésítik fel a mostani árfolyamon átváltva mintegy 650 milliárd forintnyi uniós forrással. Ez egy „törvénnyel körbebástyázott” állami cég lesz, és a törvény azt is garantálja majd, hogy a pénzt csak az RRF-projektlistában szereplő célra lehessen elkölteni. Ez három HÉV-vonal (a ráckevei, a csepeli és a szentendrei) összes kocsijának lecserélése lesz, amire 800 millió euró jut, valamint 1 milliárd euróból 35 nagy, emeletes IC-motorkocsi beszerzése, amit a miniszter szerint több mint 200 IC-kocsinak felel meg, és lehetővé teszi, hogy a szegedi, a pécsi és a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc kör-IC összes kocsiját lecseréljék.A kormány tervei szerint az RRF-forrásokból 1,5 milliárd euró jut a lakhatási válság megoldására és a kkv-k támogatására is. Előbbiből kollégiumi férőhelyek és bérlakások is épülhetnek, Vitézy szerint 3-5 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést generálhat a program, amiben 20 százalék a támogatás, 80 százalékot a magántőkének kell majd hozzátennie. A pénzt elsősorban azokra a térségekre koncentrálnák, ahol nettó lakosságnövekedés volt az elmúlt években.Adósságcsökkentés legkésőbb 2027 elejénMiután többször is szó volt arról, hogy a költségvetés mozgásterét növelheti az uniós források hazahozatala, hiszen hazai előfinanszírozást lehet kiváltani a pénzekkel, Kármán András több kérdést is kapott, hogy pontosan milyen hatása lehet a hiányra és az államadósságra ezeknek a tételeknek, főleg idén, amikor 7 százalék körül is lehet a GDP-arányos hiány.A pénzügyminiszter szerint az összes lépés eredőjét nehéz kiszámolni, mert különböző tételek különbözően hatnak az egyenlegre. Vannak olyan bevételek, pl. a múltban finanszírozott fejlesztések forrásai, amik az államadósságot csökkenti, de az eredményszemléletű hiányt nem, mert a megvalósulás idején sem növelték azt. Van olyan is, ami az eredményszemléletű hiánymutatót is javítani fogja, de akár olyan is lehet, ami rontja. Például még nem tudni, hogy az Eurostat milyen módszertan szerint számolja majd el az említett rosco-cégbe betett 1,8 milliárd eurót, lehetséges, hogy úgy kezelik, mintha Magyarország most, egy összegben fizetné ki a HÉV- és vasúti kocsik árát. Ami biztos: az államadósságot csökkenteni lehet a pénzek beérkezésével. Ha időben megjönnek a források, már ez év végén csökkenhet az adósságráta, de legkésőbb 2027 elején csökkenni fog egyrészt előtörlesztéssel, másrészt a legköltségesebb adósságelemek olcsóbbra cserélésével.Kármán arról is beszélt, hogy az unió által napirendre vett témák között volt a nyugdíjak ügye és a különadók kivezetése is, de ezek megtárgyalását egyelőre elhalasztották, mert egyrészt augusztus 31-ig túl rövid az idő, másrészt a kormány jelezte: költségvetési bevételeket generáló lépésekkel kezdenek. Az első lépés az, hogy felülvizsgálják a társasági adóban lévő kedvezményeket, a „nem hatékony és nem szükséges kedvezményeket kivezetik”. Szintén felülvizsgálandó terület a bizalmi vagyonkezelés intézménye, szeretnék a teljes kedvezményrendszert felülvizsgálni és kivezetni.A kormány ugyanakkor több vállalást tett a költségvetés átláthatóságának javítása érdekében. Megmarad a pénzügyminiszter joga, hogy bizonyos összeghatár fölött a jóváhagyásával lehessen beszerzést kiírni. Emellett rögzítik, hogy a költségvetési törvényt októberben kell benyújtani, valamint átláthatóbbá teszik a költségvetés kiadási oldalát, megszűnnek a különböző „védelmi alapok”, minden kiadást ott tüntetnek fel, ahová valójában megy.
Ma már nehéz elképzelni, hogy az internet előtt is volt újságírás. Pedig volt, saját példámat tudom felidézni. Ültünk egy füstös – mert akkoriban még dohányozni is lehetett a szerkesztőségekben – teremben, egyik cigarettát szívtuk a másik után, vertük az írógépet, és ha egy adat nem jutott eszünkbe, akkor megkérdeztük a mellettünk ülő kollégát: „Hányszoros bajnok a Vasas?” „Mekkora a magyar költségvetés?” „Hogy hívják az albán miniszterelnököt?”Aztán jött az internet, a dohányosok szépen lassan előbb a folyosóra, majd a szerkesztőségek udvarába, erkélyére, utcafrontjára szorultak, szélsőségesebb esetben belehaltak káros szenvedélyük következményeibe. Az életben maradottaknak a tényekért már nem kellett a padszomszédhoz fordulni, ott volt minden az interneten. Azaz nem minden. Ha régi újságokra volt kíváncsi az ember, maradt a könyvtár. Viszonylag könnyű dolgunk volt, ha egy adott nap eseményeit akartuk kijegyzetelni. Az viszont már reménytelen vállalkozás lett volna – ezeket mind-mind megírtuk az elmúlt hónapokban a 444-en – ha Korda György életútját kellett volna feldolgoznunk. Vagy Tiborcz István temetési vállalkozó apjának első üzleti sikereit. Netán a balatoni mesterséges szigetek meg nem építésének történetét. Mert ezekben az esetekben szavakra kell keresni, ez pedig a könyvtárak újságkupacaiban éppen olyan reménytelen vállalkozás volt, mint megtalálni egy tűt a szénakazalban.Aztán jött az Arcanum, és már mindenre kereshetünk, mindent megírhatunk.Korda György hosszú meneteléseA Tiborcz család a temetkezési biznisszel edződött bele a vadkapitalizmusbaRégóta beszélnek róla, de soha nem merték megcsinálni a balatoni mesterséges szigeteketAz Arcanum már régen nem egy kis családi vállalkozás, ami, ha szűkösen is, de elfér egy családi házban. Néhány éve költöztek egy XI. kerületi ipari övezetbe, ahol Biszak Előd ügyvezető, az alapító Biszak Sándor egyik fia vezetett körbe. Matematika szakon végzett, jelentős szerepe van a digitális fejlesztésekben. Az ELTE vegyész- és könyvtárszakán végzett Biszak Sándor 1989-ben alapította a kiadót a Szabadalmi Hivatallal közösen, ebből nőtt ki az Arcanum Újságok, 2024 előtti nevén az Arcanum Digitális Tudománytár. CD-ROM-on adtak ki digitalizált műveket, például a Bibliát, verses köteteket, régi lexikonokat. Később a Hungaricana közgyűjteménnyel és a Mapire térképgyűjteménnyel bővült a kínálat.,Valóságos kis gyár ez 25-30 emberrel, világosan elválasztott munkafolyamatokkal, precíz logisztikával.Az első teremben, akár egy könyvtárban, felhalmozva a régi újságok - most leginkább Brnóból és Kisinyovból, mindjárt lesz szó erről bővebben. A következőben egy papírvágó géppel kiszabadítják a papírlapokat a régi kötésből, majd egy újabb helyiségben beszkennelik. Ezt követi a kötetek újrakötése. És van egy számítógépes terem, ahol kereshetővé teszik a beszkennelt dokumentumokat. A lényeg, hogy ne legyen üresjárat, mindig legyen mit beszkennelni, újabb és újabb címekkel bővíteni a már amúgy is bő tartalmat. De hová lehet még terjeszkedni? A már rég megszűnt és a még mindig létező magyarországi papírújságok jó része fenn van az Arcanumon. A magyar előfizetők igényei így ki vannak elégítve.A terjeszkedés iránya előbb Erdély volt, ahonnan a magyar nyelvű lapokat szerezték be a nagyszebeni könyvtárból. Ha már megváltak a magyar címek, akkor jöhettek a románok szintén a nagyszebeni könyvtárból, de Bukarestből is. Következett Moldova, ahol a romához nagyon hasonló moldáv nyelvet beszélik. Érdekesség, hogy a szovjet szocializmus évtizedei alatt az újságok cirill betűs moldávot használtak.A terjeszkedés másik iránya Csehország, itt a brnói morva könyvtár anyagait szkennelik be, Szlovákia, itt minisztériumi engedélyre várnak, és Lengyelország, itt a Jagelló egyetem könyvtárával vannak kapcsolatban. A lényeg: minden országból a lehető legtöbb címet kell beszerezni, mert így van esély az előfizetői bázis folyamatos növelésére. Ahogy a magyar nyelvű lapok esetén, úgy a román, moldáv, cseh újságoknál is minden típusú lap szóba jöhet. A gyűjtemény megalapozására a megyei lapok a legalkalmasabbak, mivel ebben volt a legtöbb helyi hír, és a legtöbb híradás nem az országos és világpolitika szereplőiről, hanem egyszerű emberekről szólt. És itt van a lényeg: az előfizetők – ebben semmi meglepetés nincs – 95 százalékban saját magukra, a családjukra, felmenőikre, saját városukra, lakónegyedükre, utcájukra kíváncsiak. És ezeket az igényeket a megyei lapokból lehet leginkább kielégíteni. De rengeteg kisvárosnak a lapja is fenn van, nem beszélve a nevekkel teli iskolai értesítőkről. Másik népszerű vonal a sport.A fentiek visszaköszönnek az olvasottságban is, amit a Nemzeti Sport vezet. Azzal együtt is, hogy a lap új tulajdonosa, a nemzeti közmédia az év elején megtiltotta az 1990 utáni lapszámok publikálását. A kormányváltás talán ebben is változást hozhat, és akkor a régi tévéújságok is a kínálat részei lehetnek. A külföldi terjeszkedés már a toplistán is meglátszik. A top 30-ban hat bukaresti és egy lengyel lap van. A vidéki lapok közül a szombathelyi Vas Népe, a győri Kisalföld, a Veszprémi Napló és a szegedi Délmagyarország képviseli az élmezőnyben, és van egy határon túli magyar lap, az újvidéki Magyar Szó. Íme a toplista:Nemzeti Sport (1903-1990, Budapest)Népszabadság (1944-2016, Budapest)Népszava Sajtófotók (1971-2010, Budapest)Pesti Hírlap (1841-1944, Budapest)Népszava (1873-2024, Budapest)Monitorul Oficial (1914-1947, Bukarest)Universul (1885-1951, Bukarest)Pesti Napló (1850-1939, Budapest)Magyar Nemzet (1938-2025, Budapest)Vas Népe (1945-2025, Szombathely)Központi Értesítő (1876-1949, Budapest)Hungarian Monitoring (1951-1992, Budapest)Kisalföld (1956-2025, Győr)Budapesti Hírlap (1883-1939, Budapest)Sportul (1945-1989, Bukarest)Polish Monitoring (1952-1992, Varsó)Magyar Közlöny (1945-2019, Budapest)Sportkönyvek (1903-2022, Budapest)România liberă (1944-2004, Bukarest)Veszprémi Napló (1957-2025, Veszprém)Délmagyarország (1910-2025, Szeged)Magyar Szó (1944-2019, Újvidék)Budapesti Közlöny (1853-1944, Budapest)Vasárnapi Ujság (1854-1921, Budapest)Scânteia (1944-1989, Bukarest)Libertatea (1989-2023, Bukarest)Képes Sport (1939-1992, Budapest)Századok (1867-2025, Budapest)Magyar kiállítási, művészeti katalógusok a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből (1947-2013, Budapest)Pesti Műsor (1945-2022, Budapest)Sok régi lapnak nincs tulajdonosa, így nem kell egyezkedni velük. Sokszor persze a könyvtárral vagy a levéltárral sem könnyű. Meg kell győzni őket, hogy odaadják néhány hétre a bekötött lappéldányokat, hogy itt a kötést szétszedjék, az oldalakat egyenként beszkenneljék, majd újrakössék. Cserébe megkapják a beszkennelt anyag digitális állományát. (Jellemzően a könyvtáraknak van ugyan digitalizációs műhelyük, EU-s támogatásból kaptak is rá pénzt, de pár év múlva már nem tudják fizetni a stábot, és szépen lassan elhal a munka. Mialatt az Arcanum 1,5-2 millió oldalt szkennel be havonta, egy könyvtár jó, ha 60 ezret. Arról nem beszélve, hogy nincs kapacitásuk szétszedni az újságokat, ha benyomják a szkennerbe sokszor szétesnek a lapok.) Nehezen kiépíthető bizalmi kapcsolat ez. Kezdetben óvatosan, másodpéldányt adnak csak az arcanumosoknak, és ha látják, hogy jó, sokszor az eredetinél jobb minőségben kapják vissza a könyveket, akkor kezdődhet az igazi munka. A Moldáv Nemzeti Levéltárhoz például a jászvásári egyetem segítségével jutottak el, a románoknak jó tapasztalatuk volt az Arcanummal, így lényegében kézről kézre adták őket. Ha egyszer már kiépült, akkor már csak az Arcanum kapacitásán múlik minden. Egy-egy ország gyűjteményére nagyjából 15 millió beszkennelt oldal fölött érdemes keresni. Ezek jellemzően 70-80 év regionális és országos lapjának termései. Mert nem lehet üresjárat, az embereknek és a gépeknek folyamatosan dolgozniuk kell. Ennek megoldása a legstresszebb feladat, nagy szervezőmunkát igényel. Ehhez viszont mindig kell lenni elég újságnak a raktáron.
„Minek rakjak ki ilyen videókat? Most már mindenki kormánypárti! Úgy vagyok vele, hogy mindegy, nem kell senkit győzködni”– csattant fel a telefonban Henrietta, amikor arról kérdeztük, az áprilisi választások után is ugyanolyan lendülettel készít-e közéleti tartalmakat mint korábban. A 21 éves, tápiószecsői lány a Szegedi Tudományegyetem gazdálkodás és menedzsment szakos hallgatója, aki a TikTokon eredetileg azért regisztrálta magát, hogy a hobbinak indult nailtech munkáit mutassa meg rajta. Henrietta ahhoz a fiatal női tartalomgyártói körhöz tartozik, amely korábban főleg lifestyle- és beautytartalmakat készített, és Magyar Péter berobbanásáig alig vagy egyáltalán nem foglalkozott politikával a platformon.A huszonéves lány aztán március közepén a barátnőjével együtt kitalálta a virálissá vált vállrángatós mozdulatot, amit később Magyar Péterrel együtt is előadtak az országjárás egyik állomásán.A viszonylag egyszerű és könnyen utánozható mozdulat mögött az az üzenet húzódott meg, hogy az akkor regnáló kormány mondhat bármit, egyszerűen leszarják. A videót mára több mint 765 ezren látták, a trend pedig annyira elterjedt, hogy nemcsak fiatalok tömegei kezdték utánozni, hanem Orbán Anita és Kapitány István vagy éppen Forsthoffer Ágnes videóiban is feltűntek a koppintásai.A választások előtt Henrietta gyakorlatilag ömlesztette a tartalmat, pedig eredetileg egyáltalán nem politikai célra indította a csatornáját. A TikTokot azért érezte biztonságos terepnek, mert ott nem elsősorban az ismerősei látják a videóit, hanem az algoritmus érdeklődés és témák alapján dobja fel őket idegeneknek. Szerinte emiatt sokkal könnyebb és szabadabb megszólalni ott, mint például Facebookon. A TikTok mellett szólt az is, hogy a platformon gyakorlatilag bárkit felkaphat az algoritmus, egy jól eltalált videóval pedig pillanatok alatt ismertséget lehet szerezni.A választások után még külön videós bejelentkezést ért a május 9-i beiktatási buli a Kossuth térről, de azóta Henrietta a saját szavaival „lenyugodott”: míg korábban órákat töltött vágással és szerkesztéssel, hogy minél kreatívabb és viccesebb politikai videókat rakjon össze, mostanra ennek már egyre kevésbé érzi szükségét.„Már csak fogyasztom, mintsem gyártom. Gyártani már nem is lenne időm így az egyetem mellett, most a körmös karrieremet igyekszem beindítani” – mondta eltökélten. Hogy ezt miért érzi így, arra már a cikk elején is utalt: a „most már mindenki kormánypárti” mondat nyilván túlzás, de nem teljesen alaptalan érzés. A Medián felmérése szerint ugyanis a választások után egy hónappal a Tisza soha nem látott, 70:23-as arányban vezet a Fidesz előtt, miközben a megkérdezettek 65 százaléka véli úgy, hogy az ország jó irányba halad.Henrietta ennek a hangulatnak a saját családjában is látja a nyomait. Az édesapja korábban fideszes volt, de most már szerinte rajta is látszik, hogy nyitottabb az új dolgokra. A legnagyobb meglepetést végül a nagymamája okozta: Henrietta arra számított, hogy majd jönnek a beszólások, amikor megérkezik az önkénteseknek járó köszönőcsomag, de egy rossz szót sem kapott miatta. (A Tisza Párt a múlt héten 50 ezer embernek postázta az első pakkot, amelyben egy legódarab, egy Magyar Péter által aláírt levél és egy karkötő volt. A huszonéves lány ezen felül egy második csomagot is vár, benne egy Tisza-logós pulcsival: jutalmul azért, mert a választások előtt 41 embert vett rá arra, hogy az ottleszek.hu oldalon jelezze, biztosan elmegy szavazni.)A közéletről viszont egyáltalán nem pörgött le attól, hogy a pártja „beért”. A választási időszakot nagyon intenzívnek élte meg, aztán egy ponton meg is próbálta magát visszafogni.„Azt mondtam magamnak, hogy jó, akkor most nem lájkolok annyit, nem figyelem ugyanúgy, ha lehet, egy kicsit kevesebb politikát fogyasztok” – mesélte. Elég gyorsan rájött viszont, hogy ez esélytelen.„Annyi minden van, annyi hír, podcast és videó, hogy még mindig nem tudtam felzárkózni, és szerintem nagyon jó, hogy ennyire beindult az élet. Nem akarok lemaradni, meg hát tényleg ezt akartuk, hogy változás legyen. Úgyhogy most már úgy vagyok vele, hogy ezeket a dolgokat továbbra is nagykanállal fogom fogyasztani.”A Netflix-kormányzásból nincs kiszállásNem Henrietta volt az egyetlen TikTokon, aki megfogadta, a választások után kicsit visszavesz a politikából, és akinek aztán ez mégsem sikerült. Április 12-e után ugyanis nemhogy lecsillapodott volna a közélet, hanem még jobban felpörgött: egyszerre lehet követni az új kormány felállását és azt, ahogy a korábbi rendszer látványosan hullik szét. A TikTokon – amit a statisztikák szerint Magyarországon is több nő használ – ezek az érzések külön trendekként és hullámokban csapódtak le.Először jöttek a fogadalomszegések:Aztán a felismerés, hogy ebből az egészből gyakorlatilag lehetetlen kimaradni, mert a közélet ma már „jobb, mint a Netflix”. Ezt a keretezést a Tisza trendérzékeny politikusai is átvették: Radnai Márk – aki Emberséges és Működő Magyarországért felelős kormánybiztosként a részvételiséggel foglalkozik - május 26-án például úgy harangozta be az Országgyűlés első rendes ülését az Instagramon, hogy „indul az új évad”.Mindeközben Magyar Péter aranyköpései – mint a „helló, szia, szevasz, van nálatok terasz?” vagy az „ülünk a vonaton” – is önálló életre keltek a platformon. De a miniszteri meghallgatások iránt is meglepően nagy a fogékonyság (alább az átadás-átvétel komplett reenactmentje látható):Az új kormány felállásával pedig az is kiderült, hogy a hájp már nem csak Magyar Pétert lengi körül. A Tisza-kabinet egyes miniszterei körül is külön rajongótáborok alakultak: Gajdos Lászlót például „cukiságügyi miniszterként”, Velkey György Lászlót „aranyossági államtitkárként”, Radnai Márkot pedig – a looksmaxxing közösségek szóhasználatát átvéve – „moggiaügyi miniszterként” sztárolják a közösségi médiában. (Az úgynevezett moggolás a looksmaxxer világban az egyik legnagyobb siker: ha megjelensz egy másik férfi mellett, és onnantól ő már nem számít annyira jóképűnek, mert a jelenléteddel elhomályosítod.)„Hot miniszterelnök”A politikusok külsejével foglalkozó kontentek tagadhatatlanul nagy részét képezik TikTok-on a politikusok iránti rajongásnak, amit nem minden felhasználó gondol problémamentesnek.„Ha még egy fan editet meglátok Radnai Márkról meg Magyar Péterről, ahol nem mondjuk »ügyesek voltatok, megcsináltátok« hangzata van a videónak, hanem konkrétan, expliciten szexualizálva van bármelyikük, a falnak fogok menni”– fakadt ki egy videójában Eszti, a Definitely Not Eszti TikTok-csatorna tulajdonosa.Szerinte a platformon idővel elért egy kritikus tömeget az a tartalomtípus, amely a Tisza Párt vezetőinek külsejével van elfoglalva. (Erre – teszem hozzá már én – az érintett politikusok az ilyen photoshootokkal maguk is tudatosan rájátszanak.) Eszti ezt azért tartja veszélyesnek, mert ha valaki rajongás tárgyává válik, vele szemben könnyen megszűnik a kritikai távolságtartás. Ezt pedig különösen kockázatos akkor, ha ez az illető konkrétan Magyarország miniszterelnöke.„Nem azzal van bajom, hogy megjegyezzük, hogy [...] sokkal szebb látvány a Parlamentben vagy bármilyen sajtóeseményen Magyar Péter mint Orbán Viktor. Aláírom, hogy jobban néz ki a chiseled jawline [markáns állvonal], mint a zsíros bajusz, de ez már kezd túllőni egy olyan szintet, ami nem biztos, hogy egészséges”– fejtegette egy politikai fanatizmussal foglalkozó videójában.Eszti „sminkelek és gondolkodom” csatornáját közel 15 ezren követik, ami szerinte felelősséggel is jár: szeretné, ha a fiatal nőkben hosszabb távon is megmaradna az érdeklődés a politika iránt, mondta lapunknak.Azt tapasztalja, hogy az alapvetően beauty-, lifestyle- és poénvideók miatt érkező közönsége kevésbé vevő a „szárazabb” politikai fejtegetésekre, ezért inkább ezeken a témákon keresztül próbálja közelebb hozni hozzájuk a közéletet. A választások előtt kifejezett célja volt, hogy minél több fiatalt mozgasson meg, de azt mondja, ez a vonal ezután sem fog eltűnni a tartalmaiból, mert az érdeklődési köréhez tartozik.Egyáltalán nem csak az, hogy valaki jó fasziA választások előtt külön cikkben foglalkoztunk ezzel a demográfiai csoporttal, amelyhez Eszti is tartozik: azokkal a lányokkal, akiknek a feedjébe idővel a politika is beszivárgott a girly dolgok és a smink tutorialok közé. Ők voltak azok, akiket a kampány hajrájában – nem kifejezetten közélet iránt érdeklődő niche-közönségük miatt – a Fidesz is megpróbált a maga oldalára állítani, pénzzel és együttműködési ajánlatokkal. (Arról, hogy a Fidesz milyen közösségimédia-csatornákat környékezett meg a választások alatt, és milyen eredménnyel, itt írtunk részletesebben.)Amikor most újra megkerestük az általunk korábban megszólaltatott tartalomgyártókat, többen reagáltak azokra a felvetésekre is, miszerint szexista, soviniszta és degradáló úgy beszélni fiatal lányokról, mintha csak arra vártak volna, hogy „egy szexi férfi segítsen nekik eligazodni a politikában”.A 21 éves Noémi – aki cikkünk első részében dobta be a „big dick energy” kifejezést –, szerint sok kommentelő teljesen félreértette, mit jelent ez a szó: nem egyszerűen olyan férfiakra használják a TikTok-on, akik jól néznek ki, hanem azokra, akikből árad valamiféle magabiztos, cselekvő energia.Szerinte Magyar Péter esetében sem pusztán a külső számított, hanem az, hogy „tesz is valamit”, és ettől válik az egész jelenség „big dick energy-vé”.Noémi azt is mondta, hogy nála ez a fellépés volt a belépő a közéletbe. Magyar Péter miatt kezdett el olyan politikusokat is követni, akikkel korábban egyáltalán nem foglalkozott – például Gulyás Gergelyt vagy Sulyok Tamást –, egyszerűen azért, mert érdekelni kezdte, hogyan reagálnak arra, amikor Magyar „beléjük áll”. (A Fidesz új, összezsugorodott parlamenti frakciójának vezetőjévé kinevezett Gulyást Magyar a beiktatása óta is többször is elővette: az Országgyűlés alakuló ülésén csendre intette, a kegyelmi ügyben játszott szerepe miatt pedig a lemondását is sürgette. Az pedig még kampányígéret volt részéről, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnököt eltávolítja hivatalából, mert szerinte kiszolgálta az Orbán-rendszert.)A big dick energy kifejezést nagyjából 2018 körül kapta fel a közösségi média, és azóta is számtalan kísérlet született annak meghatározására, mi is jelent pontosan. Mivel a nagy platformok közösségi irányelvei szűrik a trágár kifejezéseket, a férfi nemi szervre utaló szót gyakran emojival (🤥) vagy számokkal helyettesítik.„Nagyon sokat énekeltem, amikor a TikTokon felkapták Magyar Péterrel kapcsolatban ezt a zenét” – idézi fel Erika, aki nemrég töltötte be a harmincat, és Nyíregyházán dolgozik műkörmösként és szempilla stylistként. Emlékei szerint az egész trend akkor indult a tátogós videókról elhíresült platformon, amikor az amerikai dance-pop énekesnő, Gillette egyik legismertebb, annak idején nagy botrányt kavart slágerét, a Short Dick Man-t keverték az akkor még a legnagyobb ellenzéki pár miniszterelnök.jelöltjéről szóló tartalmak alá. A dal egészen fülbemászó, és a refrénjét sem nehéz megjegyezni: Don't want no short dick manDon't want no short dick manDon't want no short dick manDon't want no short dick man🎶Erikának saját bevallása szerint Magyar Péter egyáltalán nem az esete – ő inkább a barna, szakállas férfiak után fordul meg az utcán –, de azt mondja, ahogy a politikus megszólal, abból azonnal átjön, hogy képes odacsapni az asztalra. És erre szerinte nehéz nem odafigyelni. Úgy látja, ahhoz a célhoz, amit Magyar maga elé tűzött ki, kellett ez a fajta magabiztosság, és az is, hogy tényleg elhiggye magáról: képes végigcsinálni.„Ha ő nem hitte volna ezt el, akkor valószínűleg nem mer belevágni, és nem is váltottunk volna rendszert” – fogalmazott, többes szám első személyben. Erika év eleje óta önkénteskedik a Tisza Pártnál: telefonos diszpécserként dolgozott, április 12-én pedig szavazatszámláló bizottsági tag volt, ezért a győzelmet részben sajátjának is érzi.Bár a kifejezés elsőre macsó, maszkulin attitűdöt sugall, Erika szerint nem feltétlenül csak férfiakra lehet használni.„Ha egy női politikus lép fel ugyanilyen magabiztosan, ugyanilyen keményen odamondogat, és ugyanilyen jól használja a közösségi médiát, akkor őt is ugyanúgy végig tudtam volna kísérni ezen az úton” – mondta. A Tisza-kabinetből Orbán Anita áll hozzá a legközelebb, de a helyi tiszás országgyűlési képviselőben, Barna-Szabó Tímeában is látja az erőt és a potenciált. Erika odáig ment, hogy szerinte ez a személyiségtípus ugyanolyan jól működik egy párkapcsolatban, mint amikor egy ország vezetéséről van szó: számára Magyar olyan férfinak tűnik, „aki el tud intézni dolgokat”, ezért mellette akár hátra is lehet dőlni egy kicsit, mert „jó kezekben vagyunk”. A 30 éves nyíregyházi nő főleg az egészségügyben vár változást. 2015-ben fertőződött meg Lyme-kórral, és a krónikussá váló betegsége alatt folyamatosan küzdött a hosszúra nyúlt várólistákkal.
A Kiskunsági Nemzeti Park (KNPI) munkatársai az elmúlt napokban százas nagyságrendben találtak elütött teknőstetemeket Sándorfalva és Szeged között a Sándorfalvi úton - írja a HVG. Az elgázolt állatok zöme felnőtt példány, de vannak közöttük egészen pinduri, idén tavasszal kikelt bébiteknősök is.Azért történhetett ez, mert a mocsári teknősök nőstényei tojásrakó időszakban vannak, és bár a mocsári teknőst az életmódja a vízhez köti, a párzást követően a nőstények elindulnak, hogy száraz, homokos talajú tojásrakó helyet találjanak. Ha pedig a tojásrakóhelyhez forgalmas műutakon és földutakon kell keresztülmászniuk, hát megteszik. A további teknősgázolások elkerülése érdekében a nemzeti park közleményében arra kéri az autósokat, hogy:tartsák be az érintett útszakaszon érvényben lévő 60 km/órás sebességkorlátozást, mert kisebb sebességnél van idő reagálni és kikerülni az állatotha a forgalmi helyzet engedi és biztonságosan meg lehet állni, akkor segítsék át a teknőst az úttest túloldalára ügyelve arra, hogy mindig abba az irányba vigyék, amerre az állat eleve tartott. Ha a kifejlett teknős a szárazföld felé tart, vélhetően tojást rakni megy, és ha ilyenkor visszaviszik a vízbe, újra el fog indulni, így újra veszélynek teszi ki magát. A 4-5 cm-es bébiteknősök esetében viszont segítség, ha a legközelebbi vízpartra juttatják őket.A mocsári teknős egyébként Magyarország egyetlen őshonos teknősfaja, védett állat. Pénzben kifejezett természetvédelmi értéke 50 000 Ft.
Egy dpkor.hu végződésű emailcímről érkezett levél szerkesztőségünkbe szombaton délután: az aláírás szerint Partos Bence, a Digitális Polgári Kör (DPK) társalapítója küldte el „a Digitális Polgári Kör 2025. évi transzparencia jelentését, melynek célja, hogy átlátható képet adjunk gazdálkodásunkról, tevékenységünkről és céljainkról.”A nagy transzparenciához azért nem árt tudni, hogy jogilag nincs olyan, hogy Digitális Polgári Kör, olyan van, hogy Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány, amelyhez a civil szervezetek jegyzékének aktuális állása szerint nincs köze Partosnak, mert a képviselője és a kurátora is Szabadosné Tolner Mónika. Ennek az alapítványnak van két nonprofit cége, a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft., amelyet Partos alapított és ügyvezetett tavaly nyáron két hónapig, mielőtt az alapítványé lett. Az alapítvány másik nonprofit cége a Morális Forráskód Nonprofit Kft., Partos ügyvezetésével.A szerkesztőségünknek küldött levélben olyan állítások szerepelnek erről az Orbán-kampánygyűléseket és hamiszászlós műveleteket szervező, trollfarmokat üzemeltető, fideszes nyugdíjasokat Facebook-kommentekben hőbörögtető rendszerről, mint:„egy olyan demokratikus Magyarországban hiszünk, amelyben az alulról jövő kezdeményezések alapjaiban képesek formálni a közéleti diskurzust és erősíteni a társadalmi részvételt. Ennek szellemében működik a Digitális Polgári Kör is.” „közösségünk erejére, tagjaink bizalmára és az átlátható gazdálkodás alapelveire építve kívánunk hozzájárulni a demokratikus közélet megerősítéséhez.” „célja (...) a konstruktív online vitakultúra és az egészséges, kiegyensúlyozott társa-dalmi párbeszéd támogatása; valamint a demokratikus alapértékek érvényesülésének elősegítése a közösségi médiában.” Partos a DPK tevékenységei között felsorolja, hogy 2025 szeptemberében megrendezték a Digitális Polgári Kör első országos találkozóját a Papp László Sportarénában, majd útjára indult a Háborúellenes Gyűlések sorozata Győrben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden. Valójában ezek persze mind Orbán kampányrendezvényei voltak.A levél szerint „közösségünk 248.523 tagot számlál, összesen 1.745 Digitális Polgári Kör megalapítása iránti kérelem érkezett be, amelyek közül 1082-őt hagytunk jóvá”.Partos korábban azt nyilatkozta, hogy a cégek (DDÜ, Morális Forráskód) a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány támogatásából szervezik a dolgokat, az alapítvány pedig ezt a támogatást magánszemélyek adományaiból nyújtja. Lássuk, ehhez képest mi derül ki az egész működésükről a mostani transzparenciajelentés alapján!Nem sok. A jelentés lényege egy nyolc soros táblázat, amelyben még azt is bogarászni kell, mi minősül bevételnek és mi kiadásnak. Volt tavaly 5,6 milliárdos bevételük, csak nem részletezik, honnan, és adtak 3,95 milliárdnyi támogatást „alapítványi célokkal kapcsolatosan”, csak azt nem tudni, mire és kinek. A bérköltség 12 millió volt, de nem tudni, hány emberre. Az egyik nagy adományozó egyébként Mészáros Lőrinc vasútépítő cége, a V-Híd Zrt. volt 1,8 milliárddal, de ezt nem Partostól tudtuk meg, hanem mi derítettük ki nemrég.Íme a táblázat, jó böngészést, és ne felejtsék, ez csak 2025-re vonatkozik, azaz szűk fél évre.
Át kell világítani a gyermekvédelmi rendszert – mondta Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter, miután a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató vezetőivel egyeztetett szerda este. Kátai-Németh, aki Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár társaságában csaknem két órán át tárgyalt a 13 megyében 5500 gyerekről gondoskodó szervezet vezetőivel, az MTI-nek azt mondta, az átvilágítás után mindenkinek le kell vonnia a következtetéseket.Kátai-Németh azután utazott Szegedre tárgyalni, hogy a rendőrség bejelentette, öt embert elfogtak és gyanúsítottként hallgattak ki fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt, és mintegy 120 tanút hallgattak meg fiatalkorúakat érintő bántalmazások és azok intézményi kezelésének vizsgálata kapcsán indult eljárásban. Mint kiderült, a vizsgálat több intézményre is kiterjedt, több megyében is eljárások indultak, és a nevelőszülői hálózatot is vizsgálták a hatóságok.Ahogy azt a 444 korábban megírta, az egyik érintett intézmény a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató volt, amely nagy szerepet kapott, amikor 2020-ban az Orbán-kormány elkezdte kiszervezni a gyermekvédelmi rendszereket az egyháznak.Kothencz János, a gyermekvédelmi szolgáltató főigazgatója azt mondta, konstruktív és őszinte beszélgetést folytattak a miniszterrel. A gyermekvédelem helyzete mellett szó esett a rendőrség által egy Csongrád vármegyei intézményben történtek miatt indított nyomozásról is. A főigazgató szerint végig kell gondolniuk azt a módszertant, amellyel a gyermekbántalmazási ügyeket vizsgálják. Kothencz szerint arra is törekedni kell, hogy a rendszer érzékenyebb legyen ezekre a témákra, ami szervezeti kultúra kérdése.Az államtól átvett feladatok esetén a szervezet nagyon sokszor találkozik olyan szemléleti örökséggel, amelyet évről évre alakítani kell, mindenekelőtt a gyerekek érdekében – mondta Kothencz János.A 2014-ben fideszes jelölt Kothencz állami gondozásban nőtt fel, mégis magasra jutott, és jó politikai kapcsolatai voltak az Orbán-kormányokban. Nem mellesleg Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, Kiss-Rigó László aki alá a Szent Ágota is tartozik, híresen jó kapcsolatokat ápolt az előző kormánnyal. Kiss-Rigó egy 2018-as interjúban – amit először letiltatott, de a Magyar Hang mégis lehozott – azt mondta, erkölcsileg megtisztelő számára, hogy Orbán Viktort támogathatja. Később nyíltan is beállt a Fidesz-KDNP mögé. (2021-ben hosszú cikkben írtunk Kothenczről, a Szent Ágotáról, és arról, mit jelent az egyházi térnyerés a gyerekvédelemben. Itt lehet elolvasni.)
Egyszerre 14 helyen tartottak házkutatást, és öt embert fogtak el a hatóságok fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt szerdán – mindeddig nagyjából ennyi derült ki a Belügyminisztérium csütörtöki közleményéből,a nem sokkal utána tartott hatósági sajtótájékoztatón azonban újabb részletek derültek ki az ügyről, és a Tisztítótűz névre keresztelt műveletről, amiben a Terrorelhárítási Központ (TEK) is szerepet kapott.A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) azután indított eljárást ismeretlen tettesek ellen, hogy információkat szerzett állami és egyházi fenntartású gyerekotthonokban évekkel ezelőtt történt gyerekbántalmazásokról. A Telexnek Csupor Máté rendőr alezredes azt mondta, 2024 végén kaptak egy anonim levelet bántalmazásokról, ekkor indult a nyomozás, ami aztán több gyerekotthonra, illetve a nevelőszülői hálózatra is kiterjedt.„Több hónapos felderítőmunka során a nyomozók 120 tanút hallgattak ki, és bizonyítékokat gyűjtve kiderítették, hogy legalább tíz gyerek sérelmére követtek el bűncselekményeket gondozóik, felügyelőik, illetve az intézményvezetők. Arra is szereztek bizonyítékokat, hogy a bántalmazott gyerekek jelzéseit az intézmények nem megfelelően vizsgálták ki a vezetők.”A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) igazgatója, Jeney Áron r. dandártábornok, valamint a KR NNI Kábítószer Bűnözés Elleni Hivatal (KBEH) főosztályvezetője, Csupor Máté r. alezredes arról beszéltek a sajtótájékoztatón, hogya nyomozás során kiskorú veszélyeztetése, személyi szabadság megsértése, testi sértés, emberkereskedelem, gyerekpornográfia, valamint közfeladati helyzettel való visszaélés is felmerült.Gyerekverő gyanúsítottak, lefoglalt iratokA KR NNI nyomozói május 27-ének hajnalán hajtottak végre elfogásokat és kutatásokat tizennégy helyszínen Csongrád-Csanád és Békés megyékben. A Tisztítótűz névre keresztelt műveletben segítségükre volt a Terrorelhárítási Központ (TEK) is, mivel az egyik elkövető hivatásos határvadász volt, saját és szolgálati fegyverrel.Azt, hogy pontosan melyik otthonok után nyomoztak, a rendőrség nem nevesítette. Kiderült ugyanakkor, hogy a nyomozók kutattak a csanádpalotai gyerekotthonban, de szegedi, dévaványai és hódmezővásárhelyi intézményekben, továbbá más gazdasági és igazgatási központokban is – összesen 6 terabájtnyi adatot és tizenhárom zsáknyi, bántalmazások kivizsgálásával kapcsolatos iratanyagot foglaltak le.A nyomozók Csanádpalotán fogták el, majd később őrizetbe vették az 55 éves N. István határvadászt, aki a gyanú szerint 2018 és 2023 között – akkor még nevelőként – nyolc gyereket bántalmazott:volt, akit torkon rúgott, lefejelt, mellkason rúgott, vagy épp az igazgatóhelyettes szeme láttára többször egy táblába verte a fejét. Szintúgy Csanádpalotán fogták el a 62 éves D. Pálnét, aki a gyanú szerint két gyereket megvert, illetve fojtogatott. Mindkettőjüket kiskorú veszélyeztetése miatt hallgatták ki gyanúsítottként.A nyomozók elfogták azt a gyerekfelügyelőt is, aki látta a két gyanúsított bántalmazásait, azonban nem tett semmit. Ugyancsak elfogták a csanádpalotai lakásotthon vezetőjét, valamint szakmai vezetőjét is, akik nem a tényeknek megfelelően rögzítették a jegyzőkönyveket a bántalmazásokról, az ügyeket annullálták. Őket közfeladati helyzettel való visszaéléssel gyanúsítják.A nyomozás nem most kezdődött, és nem itt ér végetA nyomozás során a hatóságok arra jutottak, hogy nemcsak az érintett intézményeknél lehettek az elmúlt években ilyen és hasonló bántalmazások, szexuális visszaélések és hivatali eltussolások. Ezért a KR NNI 2021-ig visszamenőleg az ezen meg nem nevezett alapítványhoz tartozó valamennyi intézménynél felül fogja vizsgálni a bántalmazásokkal kapcsolatos kivizsgálások dokumentumait – jogsértés esetén eljárást ígérnek.A vizsgálat során a nevelőszülői hálózatban történt bántalmazásokat és szexuális bűncselekményeket is feltárták – ezekben az ügyekben a KR NNI feljelentést küldött az illetékes vármegyei rendőr-főkapitányságokhoz. A rendőrség szerint egy esetben már vádemelés is történt szexuális visszaélés miatt, a többi ügy pedig vizsgálati szakaszban van.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást folytat gyermekvédelmi intézményekben felmerült, fiatalkorúakat érintő bántalmazások és azok intézményi kezelésének vizsgálata kapcsán. Öt embert elfogtak fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt, őket gyanúsítottként hallgatták ki, 14 helyen tartottak házkutatást, és mintegy 120 tanút hallgattak meg – derül a Belügyminisztérium közleményéből.A nyomozás eddigi adatai szerint több esetben elmaradt a fiatalkorúak panaszainak megfelelő kivizsgálása, a hatóságok értesítése, illetve a rendőrségi feljelentés megtétele. Az intézmények több ügyet saját hatáskörben próbáltak lezárni, külső kontroll nélkül. Később sajtótájékoztatót tartanak az ügyben. A 444 úgy értesült, a szóban forgó intézmény a Szeged-Csanádi Egyházmegye által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató. Úgy tudjuk, tanúként hallgatták meg a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató alapítóját és főigazgatóját, Kothencz Jánost is. A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a Blikknek megerősítette a rendőri akciót, mondván, a Nemzeti Nyomozó Iroda jár el az ügyben. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató pedig azt közölte a Szeged365-tel, hogy “más fenntartónál is vizsgálatok zajlanak egy korábbi években indult gyermekvédelmi ügyben, így mi is mindenben együttműködünk a hatóságokkal”. Ugyanígy értesült és ugyanezt a választ kapta a Népszava is. Mi az a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató?A szervezet olyan gyerekekről gondoskodik, akik valamiért nem élhetnek a vér szerinti szüleikkel. A szerencsésebbek egy idő után hazaköltözhetnek, de a legtöbben a gyermekvédelmi intézményrendszerben nőnek fel. Az Orbán-kormány a 2020-as évek elejétől kezdte el az egyházaknak kiszervezni a korábban állami/önkormányzati fenntartásban működő nevelőszülői hálózatot. Ebben nagy szerep jutott a katolikus egyháznak, azon belül is a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónak, akik 2021 júliusától a budapesti TEGYESZ (Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat) nevelőszülőit is átvették. A Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, aki alá a Szent Ágota is tartozik, híresen jó kapcsolatokat ápolt az előző kormánnyal. Kiss-Rigó László megyéspüspök egy 2018-as interjúban – amit először letiltatott, de a Magyar Hang mégis lehozott – azt mondta, erkölcsileg megtisztelő számára, hogy Orbán Viktort támogathatja. Később nyíltan is beállt a Fidesz-KDNP mögé. Kothencz János, a Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatója pedig 2014-ben a Fidesz szegedi polgármesterjelöltje is volt. Kothencz állami gondozásban nőtt fel, mégis magasra jutott, jó politikai kapcsolatai voltak az Orbán-kormányokban. 2021-ben hosszú cikkben írtunk Kothenczről, a Szent Ágotáról, és arról, mit jelent az egyházi térnyerés a gyermekvédelemben. Itt lehet elolvasni.
Magyar Pétert nem kötik a parlamenti szokások, az Alaptörvény-módosítás általános vitájában simán széttrollkodta Gulyás Gergely hozzászólását. A vita elején még a saját helyén vagy annak közelében – az elnöki pulpitussal szemben – ült, majd elkezdett vándorolni, végül Gulyás előtt kötött ki, hogy végigkommentálja a hozzászólását. A KDNP-s Rétvári Bence megúszta ezt a közelséget, neki és másoknak már a miniszterelnöki székből mondogatott oda. A parlamentben teljesen szokványos a beszólogatás, az viszont nem, hogy a miniszterelnök folyamatosan kommentálja az ülést, meg persze az sem, hogy szinte végigüljön egy általános vitát. Felesleges is lett volna, a rendeleti kormányzás hosszú évei alatt úgysem a parlamentben dőltek el a legfontosabb kérdések.Az Alaptörvény-módosítás volt a Tisza egyik első javaslata, amivel 8 évre korlátoznák a miniszterelnöki mandátumot és lehetővé tennék a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a KEKVÁ-k (vagyis az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) megszüntetését. A Fidesz nagyon ellenzi mindezt, és ott tart, hogy a Tisza biztos fél Orbántól, erre fel történik az egész.A javaslat egyik benyújtója, a tiszás Melléthei-Barna Márton arról beszélt, ez nem egy technikai korrekció, hanem egy állásfoglalás arról, milyen államot akarnak építeni, milyen legyen az ország erkölcsi és alkotmányos rendje. „A demokrácia nem merül ki a választás megtartásában, egy politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, egy hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé.”A demokratikus rendszerek nem egyik napról a másikra omlanak össze, a szabadság intézményei fokozatosan gyengülnek meg. Először elhalványulnak a fékek és ellensúlyok, aztán megszűnik a politikai verseny, majd az állam egy politikai központ önfenntartó eszközévé válik. Ezért kell 8 évben maximalizálni a miniszterelnöki mandátumot – mondta az előterjesztő.„Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia. Annak kimondása, hogy a köztársaság erősebb kell legyen bármilyen politikai vezetőnél, a demokratikus rendszer nem épülhet egy ember tartós jelenlétére.”A képviselő szerint ilyen más államban is létezik, és szerinte ez a demokratikus rendszer önvédelme. A KEKVÁ-kkal kapcsolatban arról beszélt, hatalmas közvagyon került ki demokratikus kontroll alól, alig van tényleges állami ellenőrzés, miközben nemzeti vagyonról van szó. A képviselő szerint a javaslat nem államosítást jelent, nem is politikai revansot, ez a közvagyon védelméről szól. A Szuverenitásvédelmi Hivatal pedig azért nem maradhat, mert semmilyen hasznos funkciót nem látott el, a célja csak a félelemkeltés volt, de közben az uralkodó állampárt félt a sajtótól, a civil szervezetektől és a demokratikus nyilvánosságtól. „A demokratikus állam nem félhet a saját polgáraitól, nem tekintheti gyanúsnak a kritikus hangokat, a civil szervezeteket és a független nyilvánosságot.”A képviselő arról is beszélt, „a magyar alkotmányosság nem a félelemre épül, hanem a szabadságra, nem a politikai lojalitás kikényszerítésére, hanem a politikai autonómiára, nem az állampolgárok megfigyelésére, hanem a jogok védelmére.”Röviden összefoglalva szerinte a módosítónak három üzenete van: a hatalom nem örök,a közvagyon a nemzeté,az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.A jogállam helyreállításához nem elég egy törvény, de ez szerinte fontos pillér. Súlyos üzenet ez OrbánnakA vitához nem az igazságügyi miniszter, hanem Bódis Péter államtitkár szólt hozzá, aki ráerősített arra, hogy az ilyen korlátozás bevett a nemzetközi gyakorlatban, a fékek és ellensúlyok elvének megerősítése történik, és a cél, hogy a közhatalom gyakorlása térjen vissza a demokratikus keretek közé. „Ez kikényszeríti a politikai rotációt, ösztönzi a kormányzati megújulást, miközben radikálisan csökkenti a rendszerszintű korrupciót és a beágyazott kliensrendszer kialakulásának a kockázatát.”A vezérszónoki felszólalást is a Tisza kezdte, Stumpf Péter arról beszélt, hogy sokak szerint a választás után jobb a hangulat, és „ezt a felszabadulásélményt emelik alaptörvényi szintre”, egyeben lezárják az Orbán-Gyurcsány korszakot (Gyurcsánynak amúgy még így is marad pár éve).Szerinte a választók felhatalmazást adtak ezekre a módosítókra, hiszen benne volt a programjukban, és minden országjáráson beszéltek róla. Miután a Tiszára rekord számú szavazat érkezett, a módosítás „erősebb legitimitással rendelkezik, mint az előző 15 módosítás, amit a Fidesz elfogadott, sőt, a legitimitás magasabb, mint az Alaptörvényé.”Szerinte 16 év kormányzás után rendkívül súlyos üzenet ez a magyarok részéről. A KEKVÁ-król érintettként beszélt: a Szegedi Egyetem oktatójaként úgy látta, hogy a modellváltás politikailag és szakmailag is kudarc volt, kárt okozott a hallgatóknak, elvesztették az Erasmus lehetőségét, az oktatók és kutatók is elestek a nemzetközi forrásoktól. A személyes, üzleti és politikai érdekek felülkerekedtek a nemzeti érdeken, erre a leglátványosabb példa az MCC ügye, amely 500 milliárd forintot kapott, ami nagyjából a magyar felsőoktatás egy teljes évi költségvetési támogatása. Gulyás vicces akart lenniEzután jött Gulyás Gergely felszólalása, amit Magyar Péter közvetlen közelről kommentált végig. Gulyás próbálta lazán kezdeni a felszólalást, és a miniszterelnöki mandátum korlátozásával kapcsolatban arról beszélt, „szeretjük a hungarikumokat, az egyedülálló magyar innovációnak is hívei vagyunk, bizonyos értelemben itt erről van szó.”Szemben azzal, amit a Tisza állít, Gulyás arról beszélt, alkotmányos monarchiában van példa az ilyen korlátozásra, de egy miniszterelnöki rendszerben az EU-ban sehol sem vezettek be ilyet. Thaiföldön van hasonló. A következő poénja arra épült, hogy a Tisza megtapsolta, mikor arról beszélt, elveszik a jogot a választóktól, hogy Magyar Péter 2034-ben ismét megválasszák miniszterelnöknek. „Azt jó jelnek és egy közös konszenzus alapjának tartom, hogy ezt a gondolatot önök megtapsolják.” Azzal sem értene egyet, ha a következő választástól számítva vezetnének be ilyen korlátozást, de arról még lehet vitázni. „Az viszont, hogy visszamenőleg teszik, minden civilizált jogelvnek ellentmond.”Szerinte az is teljesen egyértelmű, hogy Orbán Viktorra szabták a javaslatot, „és valamilyen megmagyarázhatatlan okból, talán a saját kormányzásukban nem bízva őt akarják kizárni abból a lehetőségből is – ha egyáltalán van ilyen szándéka -, hogy egy választáson miniszterelnök-jelöltként indulhasson. Ez elfogadhatatlan határátlépés.”Ennyi erővel ők megszavazhatták volna, hogy ne lehessen más párt miniszterelnök-jelöltje az, aki korábban a Fidesz tagja volt – utalt Magyar Péterre.A KEKVÁ-kkal kapcsolatban szerinte a Tisza nem a valós helyzetből indul ki, nem igaz, hogy a vagyon kikerült volna a közvagyonból, csak a kuratórium gyakorolja a jogokat. Ezen változtathat az új kétharmados többség, de szerinte ez a rendszer az egyetemek többségénél bevált, és jobb, mint a régi.A javaslat pontatlan – vagy egy újabb határátlépés -, hiszen az alapján államosítanának magánvagyont. Több alapítványban régi saját vagyon vagy magánvagyon van. Gulyás örült, hogy Melléthei-Barna ezen a ponton ingatta a fejét, de akkor pontosítsák, ha nem ez a szándék. Volt egy technikai észrevétele is: ha 8 év után lejár a miniszterelnök mandátuma, de még nem tartották meg a választást, akkor 2-3 hétig nem lesz miniszterelnöke az országnak, hiszen ügyvezetőként sem dolgozhat. Ez egy szövegpontosítással orvosolható – mondta Gulyás, amit Melléthei-Barna a vita végén javaslatként elfogadott.Örült, hogy az Alaptörvényben benne marad a keresztény kultúra védelmére vonatkozó mondat ott is, ahol a Szuverenitásvédelmi Hivatal miatt húznak. Szerinte ez a migráció elleni védekezés fontos bástyája. Öreg Orbán, és más érvekA visszamódosítás ellenére a KDNP mindig elszakadni a témától, Rétvári Bence ezzel nyitott, majd azzal folytatta, a módosítás lex Orbán, amit „remegő kézzel írtak meg”, félnek Orbán visszatérésétől, ilyet csak banánköztársaságban csinálnak. „Csak nem egy bosszúhadjáratot készítenek elő?” – kérdezte Rétvári, arra utalva, hogy a köztársasági elnököt is el akarják távolítani, amit beadhatnak ehhez kapcsolódó módosítóként is.Amikor úgy tette fel a kérdést, hogy „csak nem ezzel akarnak ellensúlyt kiiktatni”, a reakciója alapján Magyar beszólhatott, de a közvetítésbe nem hallatszott, hogy mit.Kitört a nevetés, és Magyar hangosan ajjogott, mikor Rétvári közölte, szerintük szükség van a Szuverenitásvédelmi Hivatalra, meg úgy általában a szuverenitás védelmére is. A röhögés csak a hivatalnak szólt.A szintén KDNP-s Hargitai János egyébként azzal érvelt, nem kell Orbántól félni, mert öreg. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László a pulpituson beszélt, először a nagyváradi rendház falának román áttörése ellen tiltakozott, majd rátért a módosítóra. Toroczkai szerint a Tisza ugyanazt csinálja, mint amit az elmúlt 16 évben a Fidesz, visszaélnek a hatalommal. Erre Gulyás Gergely is beszólogatott. Toroczkai szerint alkotmányozó nemzetgyűlésre lenne szükség, amit a Mi Hazánk támogat. Nagyon beakadt neki Magyar korábbi gúnyos megjegyzése, mert úgy folytatta, hogy „bár tudom, nincs szükség Hófehérke és a hét törpe szavazatára”. Ezt Magyar most hatra korrigálta. Toroczkai állítja, ő mulat ezen, de a szavazóikat megsérti a Tisza elnöke. Szerinte azért van csak hat képviselőjük, mert aránytalan a választási rendszer, ezen is változtatni kell. Toroczkai azzal sem értett egyet, hogy „szénné alázta” Magyar a köztársasági elnököt, ő szekunder szégyent érzett. Sulyok elmozdítását sem tudják elfogadni – nem a személy, hanem az intézmény miatt -, és attól tart, egy másik pártember váltja majd fel az elnököt. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról a Meta legyőzésére kötött át. A vitához hozzászólt Orbán Balázs, az MCC Kuratóriumi elnöke is, aki nemsokára az Európai Parlamentbe távozik. A KEKVA-rendszer mellett érvelt, és többször is elmondta, azért akarják megszüntetni a rendszert, mert forrást akarnak kivonni, hogy maguk dönthessenek az elosztásról. A legvégén ezt arra korrigálta, hogy ő nem gondolja, hogy ezt teszik, csak a lehetőség megvan rá. Hosszan beszélt az MCC-ről, ami egy 30 éves magánalapítvány, és szerinte a tehetséggondozás miatt szállt be az állam. Oda 8 ezer gyerek jár. „Van olyan kormánytag és tiszás állami tisztviselő, akinek a közeli hozzátartozója oda jár, úgyhogy csak óvatosan.”Neveket nem mondott, legalábbis egyelőre. Szerinte a módosítással bezúznák az évtizedek óta létező magánalapítványokat is, amit szintén nem lehet egy demokratikus jogállamban megcsinálni, az alapítványokban lévő magán- és tőzsdei cégeket nem lehet államosítani. A volt miniszter Hankó Balázs is hozzászólt, a modell mellett érvelt, azt mondta, ezzel tudnak bekerülni a világ első 100 egyeteme közé magyar intézmények.A vita végén Melléthei-Barna Márton még egyszer elmondta, félreértés, hogy ne akarnák megvédeni a keresztény értékeket, a KEKVÁ-k pedig nem ezzel a módosítással szűnnek meg, a részletekről és ütemezésről külön előterjesztés lesz. Azért emlékeztetett, hogy nem csak oktatási célú közérdekű vagyonkezelő alapítványok jöttek létre, de az oktatásiknál is sok visszaélés volt. A Fidesz és KDNP érvei ellenére kitartott amellett, hogy a miniszterelnöki mandátumra vonatkozó megkötés nem visszamenőleges hatályú, és a Fidesz által létrehozott jogalkotási törvénynek is megfelel. „Nem azt mondjuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnöksége jogellenes lett volna, hanem azt, hogy a jövőben ne legyen olyan, akinek a kezében ilyen hatalom van.”Emlékeztette a Fideszt, hogy ők kurtítottak meg szerzett jogokat, mint a rokkantnyugdíjasokra vonatkozó szabályok átalakítása, illetve a magánszemélyekre is kivetett 98 százalékos különadó. (Címlapi kép: Németh Dániel/444)
A vasárnap reggel megjelent Magyar Közlöny felsorolja a Tisza-kormány új államtitkárait, összesen 54 nevet. Emellett egy külön köztársasági elnöki határozatból kiderül az is, hogy ki lesz az oktatási tárca közigazgatási államtitkára. Ez utóbbi személy dr. Benedek Bulcsú Balázs, aki egy korábbi belügyminisztériumi telefonkönyv szerint a Pintér Sándor vezette tárcánál volt a Humán Kodifikációs Főosztály vezetője. A kormány honlapján olvasható bemutatása szerint dolgozott korábban az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál is, egyik fő szakterülete a kodifikáció. Az új államtitkárok egy részének már ismert volt a neve, akadnak köztük olyanok is, akik ott voltak a miniszterjelöltek parlamenti bizottsági meghallgatásain hétfőn, illetve kedden. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter már akkor egyfajta helyetteseként beszélt Svéd Tamásról, aki korábban a kormány által is támadott Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkáraként tevékenykedett 2019-től. De rajtuk kívül már három hete tudni lehetett például azt is, hogy államtitkár lesz Gyurkó Szilvia, illetve már a hét közepén bemutatta első államtitkárát Lannert Judit oktatási miniszter is.A mostani Közlönyből kiderült, hogy államtitkári posztot kap mások mellett Nagy Ervin, a dunaújvárosi egyéni mandátumot szerzett színész, aki kezdetektől kiállt Magyar Péter mellett, kulturális államtitkár lesz. Kálnoki-Kis Attila, a 24.hu sportújságírója sportállamtitkár lesz a BM-ben, míg a lap volt főszerkesztőjét, Kustánczi Norbertet a Miniszterelnökség kormányzati kommunikációért felelős államtitkárává nevezték ki.Minisztériumonként az alábbiak kaptak államtitkári kinevezést május 26-i, keddi hatállyal a Sulyok Tamás államfő által Csíkszeredán aláírt elnöki határozat értelmében:Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium:Árvay Nikolett parlamenti államtitkár. A Károli Gáspár Református Egyetemen szerzett jogi diplomát, 15 évig dolgozott az Árvay Ügyvédi Irodában. A választásokon Komáromban nyert parlamenti mandátumot. Búza László Élelmiszergazdaságért, - forgalmazásért és műveltségért felelős államtitkár. Állatorvos, ezen belül élelmiszerhigiénikus, igazgatás és járványügyi szakállatorvos, klinikus, kisállatgyógyász szakállatorvos és sertés-egészségügyi szakállatorvos, az Állatorvostudományi Egyetem oktatója. Jobbágy Krisztina a közös agrárpolitikáért, nemzetközi kapcsolatokért és fejlesztésért felelős államtitkár. Közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő. Pályafutását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál kezdte közbeszerzési szakreferensként, ezt követően a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban osztályvezetőként, majd főosztályvezető volt. 2006-tól ügyvédként, 2010-től a Dr. Jobbágy Ügyvédi Iroda keretében nyújtott jogi tanácsadást, különösen agrártámogatási, közbeszerzési és földforgalmi ügyekben. Molnár János agrárgazdaságért felelős államtitkár. Okleveles agrármérnök, életrajza szerint több mint huszonöt éves agrárvállalati és vezetői tapasztalata van, pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte gyakornokként, majd értékesítőként és területi igazgatóként dolgozott. Szakmai tapasztalata elsősorban az agrárgazdaság, a mezőgazdasági értékesítés, a területi irányítás és a vállalati működés területéhez kötődik. A tavaszi választásokon Kecskeméten nyert egyéni mandátumot. Kinevezéséről azt mondta, tudja, hogyan lehet a XXI. század kihívásaival szembenéző agráriumot építeni. Belügyminisztérium:Halmai Ferenc Tibor parlamenti államtitkár. Pályafutását a határőrségnél kezdte kiképző szakaszparancsnokként, innen váltott és rendőrként dolgozott több mint három évtizeden át Jász-Nagykun-Szolnok megyében, vezette a jászberényi,és 2023-ig a tiszafüredi rendőrkapitányságot is. Jászberényben Pócs Jánost győzte le a tavaszi választáson. Kálnoki Kis Attila sportért felelős államtitkára. Korábbi ötszörös világbajnok öttusázó, majd sportújságíró, volt a Nemzeti Sport főszerkesztője is, egészen mostanáig a 24.hu főmunkatársa.Tóth Gábor rendészeti államtitkár. Rendőri pályafutása során különböző szinteken szerzett szakmai tapasztalatot, beosztottként és vezetői pozíciókban egyaránt, volt Budapest rendőrfőkapitánya 2007 nyara és 2010 között, az Orbán-kormány váltotta le. Bemutatásában ez szerepel: pályafutásának fontos állomása a létesítmény üzemeltetés területén eltöltött nyolc év, mely által az üzleti szférában széles körű vezetői, szervezési és működésfejlesztési tapasztalatokra tett szert. 2011–2018 között a Syma Rendezvényközpont ügyvezetője volt. 2012-ben megalapította az Exactline Vezetési és Vezetéselméleti Tanácsadó Kft-t, 2020-tól az Országos Polgárőr Szövetség jogi, igazgatási és önkormányzati alelnöke.Egészségügyi Minisztérium:Buga László a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkára, belgyógyász, kardiológus, de éveket dolgozott mentőknél, sürgősségi betegellátó osztályokon és alapellátásban helyettesítő ügyeletes orvosként. Több mint tíz évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol a klinikai munka mellett publikációi is megjelentek. Mindezek mellett egy saját kezdeményezésű, középiskolásoknak szóló Életprogram projektet is vezet, illetve a SOTE-n külsős záróvizsga bizottsági tag az egészségügyi manager képzőben. A ceglédi Toldy Ferenc Kórház orvosigazgatói posztját cserélt le az államtitkárságra.Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár. Ápolóként végzett, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát. Több mint húsz évig volt háziorvos, dolgozott ápolóként házi betegápolásban, intenzív osztályon és járóbeteg-ellátásban is. A tavaszi választásokon Mosonmagyaróváron győzte le Nagy István akkori agrárminisztert.Svéd Tamás parlamenti államtitkár. Aneszteziológus és intenzív terápiás szakorvos, pszichológus, pszichoterapeuta, a közelmúltig a Magyar Orvosi Kamara Országos Elnökségének Az egyetemi évek alatt volt segédápolóként egy újszülött-koraszülött intenzív osztályon, az Országos Mentőszolgálatnál dolgozott mentőápolóként és mentőorvosként is. Fő területe a súlyos sérültek ellátása, ezt évek óta oktatja. Tagja volt az 1001 orvos hálapénz nélkül csoportnak, akikkel egyebek közt a paraszolvencia és a kórházi fertőzések által okozott hatalmas károkra hívták fel a társadalom és a döntéshozók figyelmét.Vokó Zoltán népegészségügyért felelős államtitkár. Orvos, epidemiológus és egészségpolitikai szakember, több évtizedes kutatói, oktatói és közigazgatási tapasztalattal. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára és igazgatója, korábban az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője, valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója volt. Dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetőként, illetve az Erasmus Medical Centre kutatójaként Hollandiában. Élő Környezetért Felelős Minisztérium:Bögi Viktória parlamenti államtitkár. Jogász és családjogi szakjogász, több mint húszéves közigazgatási és jogi tapasztalattal. Volt egyéni ügyvéd, dolgozott a Martonvásári Polgármesteri Hivatalban, volt közjegyező is. Tavasszal Tessely Zoltán győzte le a bicskei központú Fejér megye 03-ban. Kelemen Ágnes vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár. Klíma- és energiapolitikai szakértő, több mint huszonöt éves nemzetközi tapasztalattal az éghajlatpolitika, az energetikai átmenet és az európai uniós szabályozás területén. Dolgozott a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere volt mostanáig.Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkár. Környezetmérnök és gazdasági agrármérnök, közel harmincéves tapasztalattal a környezetvédelem és a közigazgatás területén. A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott. Pályafutása során elsősorban hulladékgazdálkodási, környezetügyi tervezési, levegőtisztaság-védelmi és hatósági koordinációs feladatokkal foglalkozott. Kőrösi Levente a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár. Agrármérnök és természetvédelmi szakember, több mint harmincéves tapasztalattal a biodiverzitás-védelem, a génmegőrzés és a természetvédelmi szakigazgatás területén. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt. Munkája során kiemelten foglalkozott a veszélyeztetett fajok kereskedelmét szabályozó CITES-egyezményből fakadó hazai feladatokkal, a GMO-szabályozással, valamint a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia kidolgozásával és végrehajtásával. Gazdasági és Energetikai Minisztérium:dr. Fábián Ágnes Margit gazdaságfejlesztési államtitkár. Ő a Henkel Magyarország volt igazgatója, a Magyar Márkaszövetség és Joint Venture szövetség elnöke, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségének volt tagja.Porcher Áron parlamenti államtitkár. A Tisza fővárosi képviselője volt 2024 óta, áprilisban a fővárosban szerzett egyéni parlamenti mandátumot a korábbi egyetlen budapesti fideszes képviselő, Dunai Mónika legyőzésével.Tótth András energetikai államtitkár. Nagyjából huszonöt évnyi energetikai pályafutás után lett államtitkár, dolgozott a Boston Consulting energetikai szakértőjeként, majd az E.ON Földgáz és az MVM Csoport legfelső vezetésében.dr. Zolnay Judit külgazdasági államtitkár. Jogász, van saját tanácsadó cége, korábban felső vezetőként dolgozott nemzetközi vállalati környezetben, egy alapkezelő felügyelőbizottsági tagja is volt.Honvédelmi Minisztérium:Kürtös László Antal parlamenti államtitkár. Közlekedésmérnök és védelmi ipari szakember, a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetőjeként részt vett a Magyar Honvédség kiemelt fejlesztési programjaiban. 2019 és 2025 között független önkormányzati képviselő volt Egerszóláton.dr. Sándor Zsolt digitalizációs és kibervédelmi államtitkár. Informatikai vezető, szervezeti stratégiai szakember, az Opten cégadatai szerint 2018-2023 között az állami tulajdonban lévő HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HMEI) Zrt. vezérigazgató-helyettese volt.Varga Attila honvédelmi államtitkár. Nyugállományú hivatásos katona, a Honvédelmi Sportszövetség munkatársa, korábban a Honvéd Vezérkarnál dolgozott vezető szakreferensként, illetve kiemelt repülő referensként.Igazságügyi Minisztérium:dr. Bódis Péter parlamenti államtitkár. Jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, a Tisza egri országgyűlési képviselője.Közlekedési és Beruházási Minisztérium:Barna Zsolt közúti közlekedésért felelős államtitkár. Okleveles építőmérnök és közúti biztonsági auditor, szakosztályelnökként dolgozott a Magyar Mérnöki Kamarában.Tárkányi Zsolt parlamenti államtitkár. Volt RTL-es újságíró, 2025-től a Tisza sajtófőnöke, a párt egyik debreceni parlamenti képviselője.Szemerey Samu építészeti államtitkár. Építészmérnök, városépítész, korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője. A Digital Hungary honlapján a Design Terminál szakmai tanácsadójaként szerepel, ez 2014-ben vált kiemelt kormányzati háttérintézménnyé, főigazgatója Böszörményi-Nagy Gergely lett, majd a DT-t 2016-ban Csák János volt londoni nagykövet, Orbán későbbi minisztere vette meg.Külügyminisztérium:Breuer Klára bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár. 1991 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomatája, Martonyi János kabinetfőnöke volt 2011-2014 között, dolgozott Lisszabonban és Helsinkiben nagykövetként, illetve Mádl Ferenc köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadójaként.Mészáros Krisztián multilaterális ügyekért felelős államtitkár. Jelenleg a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgató Brüsszelben. Korábban a NATO főtitkári kabinetjének igazgatóhelyettese volt, illetve dolgozott a Külügyminisztériumban, valamint Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén is.Velkey György László parlamenti államtitkár. A Tisza egyéni parlamenti képviselője a fővárosi 6-os számú választókerületben (mások mellett Hadházy Ákost legyőzve). Magyar Péter kabinetfőnöke, a párt egyik parlamenti frakcióvezető-helyettese. Politikai pályája előtt dolgozott az Oktatási Hivatalban, oktató volt a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, az NKE tehetséggondozó programját és nemzetközi irodáját is vezette.Miniszterelnökség:Bíró-Nagy András szakpolitikáért felelős államtitkár. 2014 óta a Policy Solutions igazgatója, politológus, nemzetközi kapcsolatok szakértő, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és 2022 óta a kormányzás és közpolitika osztály vezetője. Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében politikai tanácsadóként dolgozott.Csontos Bence parlamenti államtitkár. Az ELTE-n nemzetközi tanulmányokból és filozófiából diplomázott, főként politikai filozófia területen, a választások előtt online marketingesként dolgozott, Baján nyert parlamenti mandátumot. Kustánczi Norbert kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Újságíróként a Pécsi Médiaközpontban kezdett, volt a 24.hu főszerkesztője is, majd az Uniomedia Communicationsnél töltött be kontentigazgatói posztot, később az Európai Parlamentben volt kommunikációs tanácsadó. 2025 óta a TISZA politikai koordinátora.Nagy Zsófia stratégiai államtitkár. Szociológus és szociális antropológus diplomáját a Közép-Európai Egyetemen szerezte, majd az ELTE Társadalomtudományi Karán szerzett PhD-fokozatot szociológiából 2019-ben. Tanított az ELTE Társadalomtudományi Karán, majd önkormányzati kommunikációs vezetőként és polgármesteri főtanácsadóként Józsefvárosban. 2025 óta a TISZA politikai koordinátora.Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium:Benedek Bulcsu Balázs közigazgatási államtitkára. Jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember. Dolgozott a szegedi polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. Fizikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára, az MTA rendes tagja. Több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik az elméleti fizika, a részecskefizika és a számítógépes fizikai modellezés területén. Pályafutása során dolgozott a hamburgi DESY kutatóközpontban és a Wuppertali Egyetemen, majd az ELTE Elméleti Fizikai tanszékén tanársegédként, adjunktusként és egyetemi tanárként. 2020 és 2026 között az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet intézetigazgatója volt. Több jelentős kutatási projekt vezetője, köztük ERC-, MTA Lendület-, KKP- és NKKP pályázatoké. Kapronczai Balázs parlamenti államtitkár. Vállalkozó, művészeti intézményvezető, közoktatási szakértő és a magyar táncélet meghatározó szereplője, Szigetváron alapított magán művészeti iskolát, itt nyert parlamenti mandátumot tavasszal. Kereki Judit gyermekügyekért felelős államtitkár. Gyógypedagógus, pszichopedagógus, közgazdász, PhD-fokozattal rendelkező felsőoktatási oktató és szakmai vezető, több mint három évtizedes tapasztalattal az oktatás, a gyermek- és családügy, valamint a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer fejlesztése területén. Dolgozott kutatóként, pszichopedagógusként, egyetemi oktatóként és projektvezetőként, az elmúlt években pedig országos család- és gyermekügyi fejlesztési programok szakmai irányításában vett részt. A Semmelweis Egyetem Pető András Karának egyetemi docense, valamint a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának igazgatója volt a kinevezéséig.Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár. Tanítóként, intézményvezető-helyettesként és főigazgatóként dolgozott a budapesti Gyermekek Házában és a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnáziumban, emellett számos országos oktatásfejlesztési és pedagógusképzési program szakmai vezetője volt. Több évtizede foglalkozik integrált és inkluzív nevelési modellek fejlesztésével, pedagógusképzéssel és módszertani programok kidolgozásával, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon.Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori oktatásért felelős államtitkár. Közgazdász, közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló és szak- és felnőttképzési szakértő, több mint harminc éves tapasztalattal az oktatás, a felnőttképzés és az intézményfejlesztés területén. Kinevezéséig a KÉSZ Holding Zrt. Edupark Ágazati Képzőközpontjának ügyvezetője és a cégcsoport képzés-fejlesztési vezetője, emellett aktív szerepet vállal országos szakképzési és ágazati, szakmai, érdekképviseleti szervezetek munkájában is.Pénzügyminisztérium:Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár. Kármán András pénzügyminiszterrel dolgoztak együtt a Magyar Nemzeti Bankban, ahol Barabás a monetáris folyamatok és a pénzügyi piacok elemzésével foglalkozott, majd a pénzügyi elemzések területét vezette. 2007-től az OTP-nél dolgozott, korábbi életrajza szerint a 2000-es évek első felében, még OTP-s karrierje előtt több IMF-es misszióban is részt vett külső szakértőként.Boda Nikoletta parlamenti államtitkár. A Tisza óbudai egyéni képviselője, a Tisza-szigetek indulásától aktív tagja a szervezetnek. Több mint tíz évig dolgozott a bankszektorban. A parlament pénzügyi és költségvetési bizottságának egyik alelnöke.Kövesdy Attila adópolitikáért felelős államtitkár. Jogász, adózási szakember. 1995-től 2023-ig a világ egyik legnagyobb tanácsadójánál, a Deloitte-nál dolgozott, pályája utolsó szakaszában ügyvezető üzlettársként és az igazgatóság elnökeként. A Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatóságának tagja, vendégelőadó a Corvinus Egyetemen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.Szociális és Családügyi Minisztérium:dr. Barna-Szabó Tímea parlamenti államtitkár. Háziorvos, a Tisza parlamenti képviselője Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6. számú, nyírbátori központú választókerületében.dr. Eliás Eszter esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár. Jogász, mediátor és intézményvezető, több mint harmincéves szakmai tapasztalattal az igazságszolgáltatás, a gyermekvédelem és a szociális ellátás területén. Közel húsz éven át bíró volt a Fővárosi Törvényszéken, gazdasági, kötelmi és öröklési jogi ügyekkel foglalkozott.dr. Gyurkó Szilvia Veronika gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkár. Jogász, az egyik legismertebb és legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakértő Magyarországon. 2016-ban alapította a Hintalovon alapítványt, ami szakmai szinten az egyik legelismertebb gyermekvédelmi szervezetté nőtte ki magát. A választások után nyílt levélben követelt változtatásokat a leendő kormánytól a gyermekvédelem területén. A 2010-es évek közepén az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója volt, az ESZTER Alapítvány jogászaként pedig kilenc éven keresztül nyújtott segítséget szexuális erőszak áldozatává vált gyerekeknek és családjaiknak.dr. Tóth Kinga Dóra szociális, család- és idősügyi államtitkár. Szociológus, szociális munkás, több mint három évtizedes szakmai, tudományos, oktatói, és vezetői tapasztalattal. A Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője, PhD-fokozattal és egyetemi habilitációval rendelkezik. Csaknem harminc hazai, illetve nemzetközi projektben vett részt mint kutatásvezető, szakmai vezető, kutató, illetve projektmenedzser. Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium:Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója, 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között az egyetem bölcsészkarának dékánja volt. 2020 óta az MTA doktora. Nagy Ervin kultúráért felelős államtitkár. Színész, Magyar Péter támogatója 2024 óta. Dunaújvárosi egyéni képviselő. Május elején a Szeretlek Magyarországnak azt nyilatkozta: „Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni. Meg fog találni az a feladat. Én bízom benne, hogy lesz olyan feladat, amibe én rengeteg erőt és energiát fogok fektetni”.dr. Sári Zsolt közgyűjteményi és örökségvédelemért felelős államtitkár. Okleveles etnográfus és politológus, közel 30 éves muzeológiai, kurátori és vezetői tapasztalattal. A Szentendrei Skanzenben dolgozott általános főigazgató-helyettesként, 2025-től a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.Tompa Enikő parlamenti államtitkár. A Tisza egyik debreceni országgyűlési képviselője. A köz- és államigazgatás különböző szintjein dolgozott szociális igazgatási, gyámügyi, anyakönyvi és adóigazgatási területen. Tudományos és Technológiai Minisztérium:Bicskei László parlamenti államtitkár. Műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök, többek között gyógyszerfejlesztési programokat irányított. Ügyvezető volt annál a Mitochon Technologies Kft.-nél a 2018-as alakulástól 2025-ig, amelyben 2019 júniusa óta kisebbségi tulajdonos a Rogán Antal-féle lakáslottóval híressé vált Carion vállalatcsoporthoz tartozó Capitalisatio Kockázati Tőkealap. Korábban az X-Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.-nél senior befektetési munkatársként startupokkal foglalkozott, az X-Ventures alapok szintén felbukkannak a Mitochon tulajdonosai között.dr. Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár. A HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője, a müncheni Helmholtz AI4Health Institute csoportvezetője. 2023 óta az MTA doktora.Polereczki Andrea digitalizációs államtitkár. Kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember. NATO minősített rendszerek biztonsági felügyelője, volt katona, korábban az MFB, majd az OTP Mobil IT-biztonsági területének vezetője, dolgozott az RTL Magyarországnál is. A Women4Cyber Magyarország alapító és igazgatósági tagja.Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium:dr. Stumpf Péter Bence parlamenti államtitkár. A Tisza egyik szegedi parlamenti képviselője. Politológus, a Szegedi Tudományegyetem tudományos segédmunkatársa, majd 2025-től adjunktusa volt, 2024-ben PhD-fokozatot szerzett.dr. Szabó Mátyás vidék- és területfejlesztési államtitkár. Fejlesztéspolitikai szakértő, közgazdász és szociológus. Doktori disszertációját a fejlesztéspolitika és a hosszú távú tervezés területén írta. 2020 óta európai uniós intézményekben tevékenykedik. A Közlöny megjelenése után Magyar Péter közleményt adott ki kormánya új államtitkárairól, ebben többek között ezt írta: „A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66. A kinevezettek névsora mutatja, hogy a TISZA-kormány nemzetközileg is elismert, magasan képzett és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező emberekre épít”.A leendő államtitkárok közül Magyar szerint többen „három vagy annál több diplomával rendelkeznek. A tudományos fokozatok aránya is igen magas: a államtitkárok nagyjából egyharmadának van PhD-fokozata”. A miniszterelnök arra is kitér, hogy a jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi háttér a leggyakoribb a leendő államtitkárok között. Szerinte ez azt jelenti, hogy „az államtitkári karban egyszerre jelenik meg a klasszikus közigazgatási-jogi tudás, a gazdasági és pénzügyi szemlélet, valamint a szakpolitikai gondolkodás. Mindezek mellett az egészségügyi, agrár-, környezeti és társadalompolitikai szakértelem is megjelenik, ami a tárcák tematikus sokszínűségét tükrözi”.Megjegyezte azt is, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium valamennyi kinevezett államtitkár nő, „de az Élő Környezetért Felelős Minisztériumban és az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban is női többség figyelhető meg”.
Bűncselekmény hiányában felmentette a kényszervallatás vádja alól a Till Tamás meggyilkolása ügyében nyomozó rendőröket a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa.Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy és két kollégája ellen a bajai kisfiú meggyilkolásával megvádolt férfi kezdeményezett pótmagánvádas eljárást, azt állítva, fenyegetéssel, kényszerítéssel vették rá arra, hogy ismerje be a 2000 májusában elkövetett bűncselekményt. Az Égető Sándor hadbíró alezredes vezette tanács megállapította, nem történtek meg a férfi által állítottak, amelyek szerint a kihallgatást végzők durván fenyegették, zsarolták volna, annak érdekében, hogy beismerő vallomást tegyen.A rendőrséget 2024. június 11-én keresték meg az ügyészségtől azzal, hogy egy emberrablás vádlottja felajánlotta, ügye kedvezőbb elbírálása érdekében megmondja, hol található meg Till Tamás holtteste, és azt is, ki követte el a gyilkosságot. Meghallgatása során kiderült, az információ forrása egy bajai születésű, állami gondozásban felnövő férfi volt, akit tanúként hallgattak meg. A férfi által adott információk alapján megtalálták a kisfiú maradványait, de a nyomozás során kiderült, a gyilkosság nem történhetett meg úgy, ahogy azt ő előadta, ezért a férfit 2024. november 28-ra beidézték tanúvallomása újabb kiegészítésére.A rendőrségen – ahol ügyvéd társaságában jelent meg – a férfi változtatott korábbi vallomásán, és már azt mondta, hogy állításával ellentétben a kisfiú halálának időpontjában jelen volt a helyszínen, és segédkezett a holttest eltüntetésében. A férfinak több alkalommal is felajánlották, hogy poligráfos vizsgálattal támassza alá vallomását, de ezzel a lehetőséggel csak azután élt, hogy az általa elmondottakon újra változtatva beismerte az emberölést. Részletesen beszámolt arról, hogyan gyilkolta meg a kisfiút, a vallomást a poligráfos szakértő előtt, majd egy újabb kihallgatása során és a pszichológus szakértői vizsgálaton is megismételte.A nyomozást irányító rendőröknek az azt felügyelő ügyésszel együtt már a kihallgatást megelőzően az volt az álláspontjuk, hogy a férfi által elkövetett bűncselekmény elévült, és erről beszéltek is az ügyvédjével. A férfi csak azt követően hivatkozott arra, hogy kényszer, fenyegetés hatására tett beismerő vallomást, amikor az ügyészségi álláspont megváltozott, és a korábbival ellentétben úgy ítélték meg, a bűncselekmény nem évült el. (Erről a bonyolult jogi helyzetről korábban magyarázó cikket írtunk.)Égető Sándor tanácsvezető bíró az indoklás során kifejtette, a bizonyítékok értékelése során a legnagyobb súlyt a férfi jogi képviselője vallomásának tulajdonították, aki elmondta, jelenlétében nem fenyegették meg ügyfelét, és ilyenről más sem számolt be neki. Ezt támasztották alá más vallomások és azok az sms-ek, fotók is, melyeket a férfi küldött a vallomást követő napokban Petőfi Attilának.A férfi és jogi képviselője fellebbezést jelentett be a rendőrök bűnösségének megállapítása érdekében. Tóth Géza, Petőfi Attila védője javasolta, hogy a törvényszék hamis vád bűntette miatt tegyen feljelentést a férfi ellen. Ezt az ügyvéd prevenciós szempontból is fontosnak tartotta, hiszen a döntés megmutatja a társadalom számára, hol van a törvényes védekezés határa. A bírói tanács azonban az indítványról nem hozott döntést. A férfival szemben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntett vádja miatt a Kecskeméti Törvényszéken április 29-én kezdődött el a per. Vele szemben az ügyészség arra az esetre, ha az előkészítő ülésen beismerte volna a bűnösségét, és lemondott volna a tárgyalás jogáról, a törvényi maximumnak megfelelő 15 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta. A férfi azonban tagadta a gyilkosság elkövetését, így bűnösségéről tárgyaláson fognak dönteni. (MTI)
Ahogy arról kedden beszámoltunk, megszűnik Győr médiacentruma, a Győr Plusz Média Zrt., ezzel együtt pedig a Győr Plusz Televízió, a Győr Plusz Rádió, a Győr Plusz Hetilap és a Győrplusz.hu weboldal is. Most Pintér Bence, Győr városának polgármestere közzétette a Facebookon, hogy az erősen fideszes propagandát toló vidéki médiacentrumban hány milliók röpködtek a fideszes képviselők rokonainak újságírás, szerkesztés vagy épp rendezvényszervezés címen.Egykori fideszes polgármesteri biztos: 24,6 millió Ft, korlátlan használatú szolgálati autó, havi 150 liter benzin a cég pénzén, neki ingyen (2021.05.01–2024.09.30.) – munkaszerződés „újságíró, szerkesztő”.Fideszes önkormányzati képviselő felesége: 20,688 millió Ft (2021.02.01–2025.12.31.) – orvosi cikkeket jelentetett meg a hetilapban, több is megbukott a plágiumkeresőn, cikkei egy részét többek között a webbeteg.hu, az egeszsegter.hu, a szegedma.hu és semmeilweis.hu honlapokról másolta; volt, ahol Pintérék 94%-os egyezést találtak,Fideszes önkormányzati képviselő lánya: 11,925 millió Ft (2023.05.01–2023.12.31. és 2023.06.01–2023.10.31.) – két megbízási szerződés „rendezvényszervezés, moderálás; kreatív szerkesztés” + nettó 1,8 millió Ft (2022.09.01–2023.05.31.) – megbízási szerződés „rendezvényszervezés, moderálás”.Kecskés Cordula: 1,3 millió Ft (2026.01.08–2026.05.20.) - megbízási szerződés, „közösségi média menedzser”, furcsa, hogy eközben Fekete Dávid fideszes országgyűlési képviselőjelölt közösségi médiáját is menedzselte.Kohán Mátyás, a Mandiner szerzője: nettó 1,14 millió Ft (2023, 2024: 11 adásnap) – három megbízási szerződés, „politikai elemző, szakértő vendég; műsorvezető”, 6-szor adásnaponként 90 ezer forintot, 5-ször adásnaponként 120 ezer forintot kapott, a szerződés szerint kifizetett 11 adásnapból csak 7 adást találtak Pintérék, ezek 26-34 perces műsorok, Youtube-on az átlagos nézőszámuk 104, nagyjából Youtube-nézőnként kapott ezer forintot.Pintér Bence szerint ez csak néhány példa a sok közül. A választási kampány közeledtével ugyanis a belső és külső munkatársak száma elérte a 72 főt, 2025-ben összesen 93 főt foglalkoztattak. „Beszélhetnénk még a Fidelitas korábbi megyei elnökeként tevékenykedő, Győr Plusz vezérigazgatónak kinevezett Tóth Rebeka havi bruttó 2 millió forintos fizetéséről is (akinek kinevezésekor testvére volt a felügyelőbizottság tagja), vagy a vele együtt érkező Holló Bernadett hírcentrum főszerkesztő havi bruttó 2,5 millió forintos fizetéséről és a szolgálati autójáról” - írja Pintér a bejegyzésében. Mindennek fényében érdekes, hogy a társaság egyébként azért szűnik meg, mert „gyakorlatilag fizetésképtelenné” vált a polgármester szerint. A napokban nyilvánossá vált 2025. évi gazdasági beszámoló szerint csak 2025-ben 335 millió forint kölcsönt kapott a Zrt. a Győr-Szoltól, az önkormányzati anyacégétől; ezen felül pedig 330 milliós mínuszt is felhalmoztak.„Röviden: csak 2025-ben 665 millió forint plusz terhet róttak a városra, a győriekre. Az elmúlt években pedig 1 milliárd forintot is meghaladó pénzügyi támogatásban részesültek; a fideszes közgyűlési többség pedig még az önkormányzat hirdetőfelületeit is átadta a propagandalapnak ingyen, hasznosításra; ezek is évente több százmillió forint bevételt termeltek. Mindezek ellenére most a csőd szélére kerültek” - írja Pintér.
Környezetkárosítás gyanúja miatt nyomozást rendelt el a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a BYD szegedi beruházása kapcsán – közölte a Magyar Hang megkeresésére a rendőrség sajtóosztálya.A kormányhivatal május 12-én tett feljelentést, szerintük a BYD Auto Hungary Kft. a környezetvédelmi engedély előírásainak nem tett eleget, valamint felmerült a gyanú, hogy a beruházási területről kitermelt szennyezettségi határérték feletti alkilbenzol tartalmú földanyagot több külső helyen rakodták le.A rendőrség közleménye szerint a nyomozásban szakértők is részt vesznek. A kormányhivatal a lapnak azt írta, a BYD-gyár kivitelezési munkái kapcsán a letermelt talajréteg felhasználása miatt környezetkárosítás gyanúja merült fel, ami miatt a hivatal feljelentést tett. Hozzátették: a BYD-gyár kivitelezési munkáinak 2024-es kezdete óta folyamatosan figyelemmel kísérik a beruházást, és több különböző hatáskörükben indítottak ellenőrzést ezzel kapcsolatban.Stumpf Péter helyi tiszás országgyűlési képviselő a napokban arról posztolt, hogy a szegedi BYD vélhetően megszegte a környezetvédelmi előírásokat. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter pedig kedden felszólította a gyár vezetőit, hogy a környezetkárosító tevékenységet azonnali hatállyal fejezzék be. Áprilisban EU-s szinten is napirendre került a BYD szegedi beruházása, miután egy civil szervezet súlyos munkakörülményekről számolt be az építkezésen. Egy ott dolgozó életveszélyes állapotokról, verekedő munkásokról számolt be.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Facebookon közölte az alábbiakat:„Tudomásomra jutott, hogy a BYD a Szegeden létesítendő gyár építése során súlyosan megszegte a környezetvédelmi engedélyben előírt kötelezettségeit.Konzultáltam az illetékes szervekkel, valamint Dr. Stumpf Péterrel, Szeged országgyűlési képviselőjével, aki részletesen tájékoztatott a kialakult helyzetről, a jogsértések mértékéről és a helyi lakosság jogos aggodalmáról. Ezúton is határozottan és nyomatékosan felszólítom a BYD vezetőit, hogy a környezetkárosító tevékenységet azonnali hatállyal fejezzék be és maradéktalanul tegyenek eleget a hatóságok által előírt kötelezettségeiknek!A magyar emberek egészsége és biztonsága mindennél fontosabb, ebből semmilyen gazdasági érdek miatt nem engedünk!”Áprilisban EU-s szinten is napirendre került a BYD szegedi beruházása, miután egy civil szervezet súlyos munkakörülményekről számolt be az építkezésen. Egy ott dolgozó életveszélyes állapotokról, verekedő munkásokról számolt be.
A Tisza Bogdán Csabát és Weisz Viktort jelöli európai parlamenti képviselőnek Tarr Zoltán és Magyar Péter megüresedett helyére az Európai Parlamentbe – ezt maga a miniszterelnök jelentette be a Facebookon. Az európai parlamenti mandátum összeférhetetlen az Országgyűlésben betöltött mandátummal. Magyar azt is közölte: a párt EP-delegációját a jövőben Lakos Eszter vezeti majd, aki Tarr Zoltántól veszi át a pozíciót. Bogdán CsabaA poszt szerint Bogdán Csaba mechatronikai és orvostechnikai mérnök, emellett történelem és klasszika-filológia szakon is diplomát szerzett. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen, a Pannon Egyetemen, valamint a bécsújhelyi Fachhochschule Wiener Neustadt-on végezte. Doktori fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte, kutatása az emberi gerinc vizsgálatára irányult. Pályája során vezetői és stratégiai szerepeket töltött be: igazgatott egyetemi prototípusgyártó-műhelyt, szoftverfejlesztési és kutatási projekteket koordinált, legutóbb egy CT- és MR-diagnosztikai központ ügyvezető igazgatója Budapesten. Európai parlamenti képviselőként az állampolgári részvétel erősítését, az átláthatóságot és a társadalmi egyenlőséget tekinti fő céljainak. Weisz ViktorWeisz Viktor nemzetközi kapcsolatok szakon szerzett diplomát a londoni King’s College-en, majd közgazdaságtan és vállalkozásfejlesztés területén szerzett mesterfokozatot a Cambridge-i Egyetemen. Tanulmányai során ösztöndíjasként vett részt az amerikai Stanford Egyetem emberi- és nemzetközi jogi programjában, valamint a dél-koreai KAIST egyetem globális biztonságpolitika képzésén. Anyanyelvi szinten beszél angolul és felsőfokú spanyol nyelvvizsgával rendelkezik. 2024-ben csatlakozott a Tisza közösségéhez, az Európai Parlamentben külügyi tanácsadóként nemzetközi politikai, külgazdasági és geopolitikai kérdések elemzésével, valamint stratégiai előkészítésével foglalkozott.Korábban projektmenedzseri tapasztalatot szerzett Szaúd-Arábiában, emellett vállalkozásfejlesztési és innovációs projekteken dolgozott Washingtonban, Londonban és Bécsben. Szakmai célkitűzésének tekinti, hogy nemzetközi tapasztalatait, stratégiai szemléletét és globális kapcsolatrendszerét Magyarország fejlődésének szolgálatába állítsa.Magyarország és az Európai Néppárt legfiatalabb EP-képviselőjeként kiemelten fontosnak tartja, hogy hitelesen és felelősen jelenítse meg korosztálya érdekeit és nézőpontját az európai döntéshozatalban.
A Szegeder.hu információi szerint megszűnik a Mediaworkshöz tartozó, fideszes szegedma.hu hírportál. A kiadó képviselői csütörtökön Szegedre utaztak, és azonnali hatállyal felmondtak a portál nyolc munkatársának. A döntést annyival indokolták, hogy „átalakítások lesznek a sajtóportfolióban”.A változás a SzegedMa impresszumában is látszik. Az oldalon egyetlen név sem szerepel újságíróként vagy szerkesztőként. Egyedül a Mediaworks elnök-vezérigazgatója és Bonifert Gábor főszerkesztő van feltüntetve. Bonifert péntek délután nem cáfolta a portál megszűnését, de nem kívánta kommentálni az információt.A Szegedma 2008-ban indult, azzal a deklarált céllal, hogy a „nemzeti, polgári és konzervatív értékek tudatos megőrzésére és ápolására” jöjjön létre. A 2010-es évek első felében a város egyik népszerű jobboldali hírportáljaként működött, lényegében a Magyar Nemzet hangvételét helyi szinten követő lapként. Az évtized második felére azonban egyre inkább a kormányzati üzenetek továbbítója lett, és sorra vesztette el sajtópereit. Később a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA) került, majd fokozatosan egybeolvadt a Délmagyarországgal.A SzegedMa emlékezetes pillanata volt, amikor 2019-ben olyan helyreigazítást kellett közölniük, hogy valótlanul állították, hogy a bíróság szerint a Délmagyar című kormányzati lap nem terjesztett valótlanságokat Ujhelyi istván szocialista EP-képviselőről. 2021 májusában pedig a Passzázs sor üzleteit összeszaró mankós fosórémről írtak cikket.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) egyházi státuszának visszaállítását ígérte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy informális egyeztetésen – mondta Iványi Gábor lelkész, a MET vezetője a Népszavának. Iványi szerint nincs szükség az egyházi törvény módosítására, a MET jogászai a határozati javaslatot is kidolgozzák, amit a kormánynak elég lesz átmásolva beterjesztenie a parlament elé.Az egyházi státusz visszaszerzésével az elapadt állami támogatások újra megindulhatnak. Iványi abban bízik, hogy ősztől a két éve napokkal a tanévkezdés előtt bezáratott budapesti és szegedi iskolájuk egyaránt újraindulhat. A lelkész azt is reméli, hogy néhány vidéki iskoláját is visszakaphatja az egyház, ahogy az idősotthonok fenntartását is visszavennék az evangélikusoktól – a héten találkozott az otthonok vezetőivel, akik állítása szerint támogatták az elképzelését.A MET 2011-ben vesztette el egyházi státuszát és az ezzel járó állami támogatásokat. Bár a döntést az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága is jogsértőnek találta, a Fidesz-kormány nem állította vissza a törvényes állapotot. Az utóbbi évek elvonásai és hatósági fellépései miatt a MET egyre nehezebb helyzetbe került, a civil támogatások ellenére milliárdos tartozást halmozott fel – végül a hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozó iskoláik többségét bezárták vagy államosították, az idősotthonaikat átadták az evangélikus egyháznak.„Kellemes meglepetés, nagy örömmel tölt el. Ez a parlamenti választás a rendszerváltással vetekedő esemény volt” – mondta a választásról Iványi, aki nem számított kétharmados győzelemre. „Az ember még ízlelgeti az új stílust, de könnyen lehet, hogy ehhez a politikai változáshoz ilyen hangnem dukál” – mondta. Hozzátette, hogy a parlamentben szükség lenne baloldali-liberális politikai erőkre is, ezen irányzatok hiteles képviselői azonban jelenleg a népfrontként működő Tiszában tömörülnek.
„A tejfölös pult mellett álltam, amikor megcsörrent a telefonom: Hegedűs Zsolt hívott. Április közepén, egy hétvégi bevásárlás közepén tartottam”, mesélte Karikó Katalin arról, hogy milyen körülmények között érte a telefonhívás, amely során Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter felkérte tanácsadónak. Karikó a Szegedi Tudományegyetem honlapjának nyilatkozva hozzátette: „A kikötésem az volt, hogy csakis ingyen vállalom a tanácsadói szerepkört, és csak akkor, ha a valós tudásomnak és tapasztalatomnak, nem pedig a nevemnek szól a felkérés”.Karikó Katalin a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett biológus diplomát, majd 1985-ben Amerikába ment és azóta is ott él családjával. 2023-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Karikó a díját a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta, a díjért járó pénzből pedig megalapította a JATE-díjat.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban