A reptéren fogták el a szegedi Fidesz volt elnökét
444 | 2026. április 27., hétfő - 06:50
Péntek este a Liszt Ferenc repülőtéren őrizetbe vették Rádi Ferízt, a szegedi Fidesz volt elnökét – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az RTL kérdésére. Sajtóinformációk szerint a férfi épp visszaérkezett Egyiptomból. A férfinak és testvérének mezőgazdasági vállalkozása van Kiskunhalason, legutóbb márciusban avattak milliárdos beruházást.Múlt héten derült ki, hogy a NAV költségvetési csalás gyanúja miatt körözést rendelt el a férfi ellen, a szegedi Fidesz nem sokkal később tudatta: A sajtóban megjelent hírekre reagálva, Rádi Feríz, amint értesült a vele kapcsolatos vádakról, azonnal lemondott a szegedi Fideszben betöltött elnöki tisztségéről Az egyiptomi származású Rádi a DK soraiból került a most leköszönő kormánypárthoz.Forrás: 444
Költségvetési csalás gyanúja miatt körözést rendelt el a Nemzeti Adó és Vámhivatal április 22-én Rádi Feriz ellen.Az egyiptomi származású Rádi a szegedi Fidesz elnöke, a DK soraiból került a most leköszönő kormánypárthoz. Évekkel ezelőtt a 444 is megírta, hogy Mihálik Edvin, a Momentum elnökségi tagja és korábbi szegedi városi elnöke azt mondta Rádiról: „Kevés olyan embert ismertem, aki jobban utálta a Fidesz rendszerét, mint Rádi Feriz. Egyik első szegedi rendezvényünkön, amit a Bölcsészkaron szerveztünk 2016-ban, arról beszélt, Magyarországon született egyiptomi származású állampolgárként a migrációs hisztéria után mennyire megnézték ot a Kárász utcán, és hogy mennyit ártott a magyar társadalomnak az a kampány. Sokat.”(Magyar Hang)
A választási kampány alatt semmilyen formális kapcsolata nem volt a Tisza Párttal, de politikai tanácsadói minőségében rengeteg emberrel beszélt, Magyar Péter is megkérdezte a véleményét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszternek felkért Ruff Bálint a Válasz Online-nak adott interjúban, ami röviddel szerdai felkérése után jelent meg.Ruff 2023 óta a Partizán egyik műsorát, a Vétót vezette, majd a választás után pár nappal, április 16-án köszönt el a nézőktől.Előző este Magyar Péter már posztolt egy közös képet, „Na szia Bálint” felütéssel. A Vétó utolsó adásában – akkor még politikai elemzőként – Ruff elmondta, volt egy beszélgetése a választások után Magyar Péterrel, aki megkérdezte, mi a véleménye az ország helyzetéről. Ruff elmondása szerint Magyar arról is kérdezte, hogy mik a kihívások, amikkel a Tisza-kormány szembenéz, és hogy „mitől nem leszünk újra következmények nélküli” ország.Ruff akkor úgy fogalmazott: „Ezt a beszélgetést elkezdtük, ezt a beszélgetést majd folytatni fogjuk, valószínűleg a hét végén, egy újabb körben.”Ruff a Válasz Online-nak most arról beszélt, azt tervezte, hogy a választás után befejezi a műsort, és alapít egy nagyobb tanácsadó céget, de ehelyett „a választások után történt hosszas egyeztetések után elfogadtam Magyar Péter felkérését, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter legyek”.Magyar Péter a szerdai posztjában jelentette be kormánya két új miniszterét. Azt írta, Ruff „a valódi rendszerváltás megvalósításáért felel”, és ugyan a nyilvánosság elsősorban a közéleti tevékenysége miatt ismeri, de számára kiemelten fontos volt a „kiterjedt közigazgatási tapasztalata” is. Botkának dolgozott, Márki-Zay lepattintotta a tiszás kampányfőnökkel, Tóth Péterrel együttRuff a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett jogászként, ezzel párhuzamosan az ELTE-n is diplomázott, majd 2006-tól másfél évet dolgozott az SZDSZ-es Horn Gábor államtitkár mellett a Miniszterelnöki Hivatalban. Utána Fodor Gábor környezetvédelmi minisztériumában volt kabinetfőnök, és akkor is mellette maradt, mikor az SZDSZ elnöke lett.Ez 2009 júliusáig tartott, utána a LinkedIn profilja szerint szabadúszó tanácsadóként dolgozott pár évet. 2013-ban közös tanácsadó céget alapított Demszky Gábor kabinetfőnökével, Forró Zoltánnal. Forró az alapítás után három évvel kiszállt az Invisible Hand Tanácsadó Kft-ből, Ruff azóta egyedüli tulajdonos. A Heti Válasz 2017-ben arról írt, Ruff volt az eredeti szerzője a „Fizessenek a gazdagok!” kampányszlogennek, amit Forró már Mesterházy Attilának is felkínált, de évekkel később Botka László csapott le rá. Mesterházy 2014-ben, Botka 2017-ben volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje.Ruff ezután Botka miniszterelnök-jelölti kampányában is dolgozott főtanácsadóként, és azután is mellette maradt, hogy pár hónap után megpuccsolták. 2024-ig volt Botka főtanácsadója, közben Pikó András józsefvárosi polgármester kampányában is részt vett, segítette a munkáját. Márki-Zay Péter kampányán is próbált dolgozni 2022-ben Tóth Péterrel (aki most a Tisza kampányfőnöke volt), de az akkori ellenzéki miniszterelnök-jelölt elhajtotta őket. Nem maguktól mentek pedig Márki-Zayhoz, Kész Zoltán képviselő kérte meg őket, hogy állítsanak össze egy tervet. A Direkt36 a vesztes választás után arról írt, hogy Tóth és Ruff az előválasztási győzelem után találkozott Márki-Zay Péterrel és Kész Zoltánnal, ahol elmondták, milyen stratégiát kellene követnie. Például, hogy maradjon kívülálló, ne menjen bele hatalmi alkudozásba az ellenzéki vezetőkkel, azonnal álljon elő a feltételeivel, tartson bulit az aktivistáknak, egy héten belül vegye át a kommunikációs és tartalmi irányítást az ellenzéki összefogás felett. Márki-Zay semmilyen javaslatukat nem fogadta meg, arrogáns hangon közölte, hogy ő irányítja a kampányt a felesége segítségével. Az egyik résztvevő szerint Márki-Zay azt mondta, „kik vagytok ti? Nem tudtok semmit.”Pont olyan tanácsok hangoztak el, amelyek visszaköszöntek a Tisza kampányában is, és aminek az eredménye kétharmados győzelem lett. Ruff Bálint 2022 áprilisában, még a választás előtt arról beszélt a 444-nek, hogy az ellenzék azért veszít mindig kétharmaddal, mert 2010 óta senki sem mondott még semmi újat a választóknak. A rendszerváltás motorja Ruff a mostani Válasz-interjúban arról beszélt, az általa vezetett Miniszterelnökség nem olyan lesz, mint az Orbán-rendszer alatt, „nem egy halálcsillagként működő, egyre hízó szervezet”, hanem „összehangolja a többi minisztérium működését, betartatja és sürgeti a vállalások teljesítését”. Ruff szerint „ez a minisztérium lesz a rendszerváltás motorja.” Azt ígérte, munkáját az ügynökakták megnyitásával kezdi, majd jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal felállítása. Magyar Péter korábban arról beszélt, az uniós ügyek is ehhez a minisztériumhoz fognak tartozni.A Partizán alapítója, Gulyás Márton a Telexnek azt írta, ő is csak szerdán értesült arról, hogy Ruff kormánytag lesz, a helyzet számukra is váratlan.Megvan a vidékfejlesztési miniszter isMagyar Péter szerdán azt is bejelentette, hogy Lőrincz Viktória lesz a terület- és vidékfejlesztési miniszter. Lőrincz pénzügyi és jogi végzettséggel rendelkező jogász, ügyvédjelölt, aki Somogy 01-ben indult és nyert egyéniben.Az újdonsült miniszterjelölt jelenleg a nagyjából 2400 lakosú Kadarkút önkormányzati képviselője. A testületbe 2019-ben jutott be függetlenként, 2024-ben polgármesterjelölt is volt, de kikapott fideszes ellenfelétől.Magyar arról írt, hogy Lőrincz „korábbi önkormányzati és jogi tapasztalatai sokat segíthetnek abban, hogy ezt a kiemelt jelentőségű minisztériumot méltóképpen vezethesse.”Magyar két nappal korábban, hétfőn hét miniszterét jelentette be:Kármán András pénzügy-,Kapitány István gazdasági és energetikai,Orbán Anita külügy-,Hegedűs Zsolt egészségügyi,Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi,Gajdos László az élő környezetért felelős,Bóna Szabolcs az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter lesz.Róluk itt írtunk részletesen.
„Ha lesz közvetlen köztársasági elnökválasztás, és a nép, aki lehet, hogy ti vagytok, lehet, hogy más, felkér, akkor én nagyon szívesen foglak titeket képviselni” – mondta Márki-Zay Péter szegedi egyetemistáknak egy beszélgetésen.Utána elkezdte kifejteni, hogy természetesen erről Magyar Péter dönt, de sajnos ezen a ponton megszakad a videó és ugrik egyet. A jelenet az alábbi videó 3. percétől látható.
A 106-ból mindössze 7 olyan választókerület volt az országban, ahol a listás szavazatok alapján a Fidesz népszerűbb volt a Tiszánál. Az egyéni mandátumokat azonban nem ez dönti el, hanem a jelöltekre adott szavazatok. A Fidesz négy olyan választókerületben is győzni tudott úgy, hogy a pártlistán kevesebb szavazatot kapott a Tiszánál. Egy mandátumot viszont elbukott azzal, hogy a tiszás jelölt írta felül a helyi pártszimpátiákat. A Fidesz így nem 7, hanem 10 egyéni mandátumot szerzett (ami persze így is elképesztően durva visszaesés a 2022-es 87-hez képest.)A listás szavazatok alapján fideszesnek mondható hét választókerületből három Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, az ukrán és a román határ mellett. A vásárosnaményi központú Szabolcs-Szatmár 4-es az ország legfideszesebbje, itt 10 százalékponttal népszerűbb a távozó kormánypárt az érkezőnél. Ugyanakkor itt is jelentősen meggyengült a Fidesz. 2022-ben a pártlistás szavazatok 70,5 százalékát gyűjtötték itt be, most 52,44 százalékig jutottak. Abban nincs változás, hogy a most legerősebb fideszes választókerületek voltak 4 éve is a legerősebbek, de óriási a visszaesés százalékban. Szabolcs-Szatmár 4 oevk, Vásárosnamény: 52,44 százalék, 4 éve 70,5 százalék Szabolcs-Szatmár 5 oevk, Mátészalka: 50,8 százalék, 4 éve 68,24 százalék Vas 3 oevk, Körmend: 48,75 százalék, 4 éve 65,99 százalék Szabolcs-Szatmár 6 oevk, Nyírbátor: 47,84 százalék, négy éve 67,78 százalék Győr-Moson-Sopron 3 oevk, Csorna: 47,64 százalék, négy éve 67,35 százalék Hajdú-Bihar 4 oevk, Berettyőújfalu: 47,46 százalék, négy éve 66,13 százalék Fejér 5 oevk, Sárbogárd: 46,09 százalék, négy éve 64,14 százalék A másik véglet: Budapest 5 oevk, ez a VI–XIII. kerület, ahol 24 százalékot kapott a Fidesz, de nem érte el a 25 százalékot Szegeden sem. A 7 fideszes választókerületből csak hatban nyert egyéni mandátumot fideszes jelölt. A választási csalásokról készült, A szavazat ára című filmben súlyosan érintett, nyírbátori központú Szabolcs-Szatmár-Bereg 6 oevk-ban elbukott az a Simon Miklós, aki az előző hét választásból hatot megnyert. A Fidesz a listás szavazatok 47,84 százalékát kapta meg itt, a Tisza 46,27-et. Csakhogy Simon 2,09 százalékponttal alulteljesített a Fideszhez képest (45,75 százalékot kapott), a tiszás Barna-Szabó Tímea pedig a pártjánál jobban szerepelt, 47,91 százalékkal nyert. Négy választókerület van tehát, ahol ez fordítva alakult, és a fideszes jelölt borította a listás papírformát. Ami meglepő: nem azok a fideszesek szereztek így mandátumot, akik a legnagyobb arányban voltak népszerűbbek a pártjuknál a választókerületükben.
Idén február 27-én nyitották meg a felújított Budapest-Belgrád vasútvonalat, a kihasználtsága viszont finoman szólva sem nevezhető erősnek. A G7 cikke szerint ugyanis a legforgalmasabb napon is, április 14-én 14 tehervonat használta mindkét irányban a 150-es számú vonalat, ami azt jelenti, hogy irányonként kétóránként ment el egy-egy vonat. Napi átlagban 6,3 vonat volt a forgalom a Budapest–Belgrád-vasút magyar szakaszán. A lap iparági forrásai szerint részben a Szeged-Röszke útirány forgalma terelődött át a kelebiai vonalra. A két vonalon napi átlagban 10 tehervonat haladt át. Összehasonlításképp: míg a szerbiai forgalomban napi 10 vonat közlekedik átlagosan, Ausztria és Magyarország között a hegyeshalmi határon 50-55, Románia felé Lőkösházán át 20-25 ez a szám. „Az adatok abból a szempontból is érdekesek, hogy korábban a leromlott, egyvágányú pályán a mostani forgalom több mint dupláját is lehetett közlekedtetni. A kapacitás szempontjából nem indokolható tehát a kétszer két vágányos átépítés, amely mindent beleszámítva körülbelül ezer milliárd forintba került”, írják. Hozzáteszik, a kormány nagyon szerette volna még az április 12-i választás előtt elindítani a vonalon a személyforgalmat is, ez viszont nem jött össze, sőt, még a kanyarban sincs ez a lehetőség. Az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanis az ETCS nevű vonatbefolyásoló rendszer átadásához kötötte. Ennek átadása nem történt meg a választásokig, és még várhatóan legalább fél évig nem is fog.
A rendszerváltás óta még nem szavaztak ennyien egyetlen pártra annyian, mint most a Tiszára, ez pedig rekordmandátumot is hozott. A parlamenti helyek eloszlása még most hétvégén is módosult. A külképviseleteken leadott és az átjelentkezettek szavazatai miatt három egyéni mandátum győztese is megváltozott: Pakson, Dombóváron és a Nyírbátorban is fordított a tiszás jelölt, míg a korábbi fideszes erősemberek közül bukott a nyírségi Simon Miklós, a paksi bővítésért korábban miniszterként is felelő Süli János, valamint a tavalyi időközin (amin nem indult a Tisza) még simán nyerő Csibi Krisztina is vesztett ezúttal.Ráadásul a Tisza nyert még egy mandátumot is, csakhogy nem egyéniben, hanem listán, a töredékszavazatokból jövő kompenzációnak köszönhetően.Ez azt jelenti, hogy a Tiszának 141 képviselői helye lesz, míg a Fidesz-KDNP-nek mindössze 52, a Mi Hazánknak pedig hat.Egyetlen ciklus alatt fordult narancssárgából a 2022-ben még nem is létezett kékbe az ország. Négy éve a 106 egyéni mandátumból 87-et vitt a Fidesz. Akkor a mindössze 19 megszerzett ellenzéki mandátumból 17 volt budapesti, egy szegedi és egy pécsi választókerületben tudták még legyőzni a Fideszt. A földcsuszamlást mutatja, hogy a Fidesz egyéni mandátumos sikerrátája (győzelmek az egyéni választókerületekben) 2022-ben még 82 százalékos volt. Most 10 százalék alatti. Vagyis 10 fideszes indulóból 9 elbukott. A teljes fővárosi fejreállás mellett (2022-ben Dunai Mónika, igaz egyedüliként, de még tudott nyeri egy választókerületet Budapesten) a megyék többségét kompletten bukta el a Fidesz: Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy, Tolna, Veszprém, Zala maradt fideszes jelölt nélkül. Mindössze 1-1 helyet szereztek meg Borsodban, Fejérben, Győr-Mosonban, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban. És 2-2-t Szabolcsban és Vasban. A győztes fideszesek is nagyon szoros különbséggel tudtak mandátumot szerezni. Az öt legszorosabb körzet: A mandátumot szerzett fideszesek százalékos eredménye is brutális bezuhant a négy évvel ezelőttihez képestt. Egyetlen egy, Tilki Attila (vásárosnaményi központ választókerület) tudta megszerezni a szavazók több mint felének a támogatását. Így is csak éppenhogy ment 50 százalék fölé, miközben 2022-ben 68,71 százalékot szerzett. Gyopáros Alpár négy éve rekordnak számító 71,22 százalékos eredményt ért el. Róla mondta azt Németh Balázs januárban a Fidesz jelöltállító kongresszusán, hogy csak az a kérdés, 60 vagy 70 százalék fölött lesz-e. A kérdés ehelyett az lett, hogy egyáltalán meg tudja-e őrizni a mandátumát. Nem múlt sokon, 47,42 százalékra apadt a támogatottsága, és csak nagyon szorosan, mindössze 642 szavazattal nyert. Balla Mihály szoros, 211-es szavazatkülönbséges győzelménél akár számíthatott, hogy volt DK-s és jobbikos jelölt is, előbbi 452, utóbbi 172 szavazatot kapott. Ugyanez igaz Ágh Péterre is. Itt 248 szavazat volt mindössze a különbség. Az itt induló „független” Magyar Péter itt 909 szavazatot kapott, a DK-s Deák Gáboer 440-et. Mint megírtuk, a Sárvár környékén a semmiből felbukkant, a kampányban végig rejtőzködő másik Magyar Péter nem is a sárvári körzetben lakik, Ausztriában dolgozik, és hithű fideszes.A pártelnök Magyar Péter a szoros eredményt megismerve a választás megismétlését követeli a sárvári körzetben. Szerinte a történtek azt jelentik, hogy Ágh Péter orosz módszerrel, nyilvánvaló csalással nyert - akit a Tisza elnöke ezért felszólított, hogy ne vegye fel a mandátumát. A pártelnök Magyar közölte azt is, hogy a sárvári választókerületben több jelölt, így a kamu Magyar Péter aláírásgyűjtése kapcsán jelenleg is rendőrségi nyomozás zajlik. A rendőrség a tájékoztatása szerint már büntetőeljárást is indított a választás rendje elleni bűntett gyanúja miatt.
„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia konstruktív és partneri együttműködésre törekszik a mindenkori magyar kormányzattal, így természetesen a leendő TISZA-kormánnyal is. Ezt hétfőn, gratuláló levelében írásban is jelezte az MKPK elnöke a választásokon győztes párt vezetőjének, Magyar Péternek” – írta a Telex megkeresésére a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.A lap emlékeztet, hogy katolikus papok a Fideszt támogatták a kampányban: az MKPK volt elnöke, Veres András az Orbán alapította Digitális Polgári Kör eseményeire járt, jelen volt ezen a DPK-t alapító Kiss-Rigó László szegedi püspök is, Spányi Antal pedig nemcsak részt vett a Fidesz rendezvényein, de alá is írt nekik. A Magyarországi Evangélikus Egyház is válaszolt a lapnak. Azt írták, hogy püspökeik levélben üdvözlik Magyar Pétert. Közölték, a korábban református lelkész Tarr Zoltán jó kapcsolatot ápoltak, „és örömmel értesültünk a hírekből arról, hogy az oktatási miniszteri tisztség várományosa Rubovszky Rita, akivel szintén jó szakmai kapcsolatot ápolunk”. A 444 információi szerint Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet a Tisza oktatási minisztere.„A Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarország mindenkori Kormányával kiszámítható és korrekt kapcsolatra törekszik, hitéleti, oktatási és diakóniai szolgálatát a közjó érdekében végzi. Ez a jövőben is így lesz, örömmel és várakozással tekintünk az új kormánnyal folytatandó konzultációk, együttműködés elé” – tette hozzá az egyház.
„Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának. Azt hiszem, nem túlzom el, hogyha így fogalmazok: szeretem annyira ezt az országot, hogy kész legyek elvállalni egy ilyen feladatot. Bár talán nem én vagyok a megoldás erre a problémára, ám, ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám.”– mondta Iványi Gábor a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze a 24.hu-nak adott interjújában arról, hogy nevét a potenciális államfőjelöltek közt emlegetik.Iványi, aki 2011 óta vívja az egyháza korábbi jogi státusza visszaszerzéséért folytatott küzdelmet, arról is beszélt, hogy ha a Fidesz maradt volna, vagy ha nem születik Tisza-kétharmad, akkor semmi reményük nem lenne, hogy a jövőben ismét elérjék az elismert státuszt.Magyar Péter az ügy kapcsán korábban úgy fogalmazott, koordinálni kell a helyzetüket. „Szívesebben hallottam volna azt, hogy elbírálni kell bennünket, de a koordinálás sem lehet kevesebb annál, mint hogy visszaadják a jóhiszeműen, több mint 40 éve megszerzett jogainkat” – mondta Iványi.A lelkész szerint jogaikat alkotmányellenesen vették el, tehát egy új alkotmányos rendben vissza kell kapniuk az intézményfenntartói jogaikat Szegeden, Miskolcon és Szabolcsban is.
Április 15. volt a szolidaritási hozzájárulás befizetésének határideje, ezt azonban több polgármester is megtagadta - írja az ATV.Ilyen Nagykanizsa önkormányzata, a város polgármestere a közösségi oldalán jelentette be, hogy nem fogják befizetni a szolidarítási adót, hogy „ne a leköszönő kormány döntsön a felhasználásáról”. Nagykanizsának egyébként idén több mint egymilliárd forint összegű szolidaritási adót kellene megfizetnie.Hasonlóan döntött Orosháza polgármestere is, aki bejelentette, hogy nem fizetik ki a héten esedékes csaknem 232 milliós összeget (egész évre mintegy 661 milliót kellene bevizetniük): „Orosháza nemet mond! Bízunk benne, hogy az új kormány visszaadja az önkormányzatok szabadságát” – fogalmazott.Április 14-én Győrfi Mihály, Szolnok polgármestere közölte, csak az új kormány megalakulása után hajlandók befizetni a szolidaritási hozzájárulást: „Nem adjuk a pénzünket Mészáros Lőrincnek vagy Orbán Viktornak! Egyetlen forintot sem bízunk a már ügyvezetőként működő, leköszönő tolvaj Orbán-kormányra! Ezért Szolnok a szolidaritási adót csak a Tisza-kormány megalakulása után hajlandó befizetni! Bízunk abban, hogy az új kormány méltányosabb lesz városunkkal, mint amilyen a Fidesz volt.”Nem ilyen harciasak a szegediek, a városnak csaknem 2,1 milliárd forintot kellett befizetnie szolidaritási hozzájárulásként, amit ugyan felháborítónak nevezett a város gazdasági alpolgármestere, hozzátette: nincs pénzügyi mozgástere egyetlen önkormányzatnak sem: „Ezt az összeget, ha ma mi önként nem fizettük volna be, akkor jövő hét hétfőn, az Államkincstár elvette volna tőlünk. Szeged egyébként fölkészült ennek az összegnek a befizetésére, a pénz rendelkezésünkre áll – idézte Kovács Tamást a szeged.hu.Az Orbán-kormány rengeteg önkormányzat által vitatott találmánya a szolidaritási adó, amelyet a „gazdagabb” önkormányzatoknak kell megfizetni, és elvileg a kevésbé jómódú településekhez jutna el, tehát az állam elvileg a nagyobbakkal finanszíroztatja a kisebbek működését. Az elmúlt években folyamatosan nőtt az elvonások összege, a települések kevesebb mint 4 százaléka fizette ki a szolidaritási adó több mint 60 százalékát, amit a kormány valójában nem osztott vissza közvetlenül a szegénebby településeknek, hanem egyszerűen beöntötték a az állami költségvetésbe.
A Nyésta szót hallva valószínűleg nem sokaknak ugrik be, hogy pontosan miről van szó, de akiknek dereng, hogy egy falu lehet ez, vélhetően azok is bajban lennének a vaktérképen való elhelyezéssel. Kétszer írtunk a nyéstaiakkal kapcsolatban, 2018-ban egy brutális bűneset, 2019-ben egy voksturizmus-gyanús ügy miatt.A borsodi falu lakói most történelmet írtak, ők lettek a legrendszerváltóbb magyar település, a választók 81 százaléka szavazott listán a Tiszára, a 16 érvényesen szavazóból 13-an. Az ezüstérem a zalai Nagykapornaké, ami nem is mikrotelepülés, ahol általában össze szoktak jönni ilyen kiugró arányok, itt 513 szavazóból 377-en ikszeltek Magyar pártjára. A bronzot Sima hozta el, 22-ből 16 szavazattal.A top 20-as listára három fővárosi kerület jutott be, sorrendben a 13., a 14. és a 9.A legkevésbé tiszás települések élén is mikrofalvak állnak, a top 5-ben négy borsodi falu van, de az arany megyén kívülre került: Tiszabőre.(A felsorolás után cikkünk folytatódik a legtiszásabb szavazókörökkel és a hasonló fideszes chartokkal!)window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});A legtiszásabb szavazókörök versenyét is az egyetlen szavazókörből álló Nyésta nyerte, de utána négy 13. kerületi környék következik. A Szent István park vezet, de nemcsak a legendásan ellenzéki Újlipótváros került ide, rögtön utána egy Petneházy utcai szavazókör jön, majd vissza Újlipótba: a Szent István parktól délre eső házak, utána a Tutaj utca és a Hegedűs Gyula sarka és környéke.Utánuk más kerület is labdába rúghat: a XI. kerületből a Budafoki út–Galvani út körüli új építésű részben is csúcsközeli volt a tiszás arány, majd a VIII. kerületből az MTK-pályától északra lévő, Ciprus utcai környék következik. A 20-as listára még egy székesfehérvári (Bregyó köz, Fürdősor) és egy szegedi szavazókör (Bartucz Lajos utca és környéke) jutott be.window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});FideszTiszabő lett a legfideszesebb település 90 százalék feletti eredménnyel. Idén is az ország legelmaradottabb falvai közül kerültek ki a legfideszesebb települések, Tiszabő, Bódvalenke, Csenyéte állandó szereplői a hasonló listáknak, idén is 90 százalék körüli eredményeket hoztak listán a Fidesznek.A legkevésbé fideszes települések a Sátoraljaújhely, Mohács, Keszthely és Zalaegerszeg központú választókerületekből kerülnek ki, ezek mindegyike kettőt-kettőt ad a top 10-be, ahová melléjük befért Nyésta is, és egyedüli fővárosi kerületként a XIII.window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});Szavazókörökben így néz ki a dolog – értelemszerűen elég nagy az átfedés a legtiszásabb és legkevésbé tiszás listával.window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});Mindez térképen a következőképp mutat:window.addEventListener("message",function(a){if(void 0!==a.data["datawrapper-height"]){var e=document.querySelectorAll("iframe");for(var t in a.data["datawrapper-height"])for(var r,i=0;r=e[i];i++)if(r.contentWindow===a.source){var d=a.data["datawrapper-height"][t]+"px";r.style.height=d}}});
Ha megnézzük egyéni választókerületi szintre bontva a vasárnapi pártlistás eredményeket – ezek kissé még változhatnak, amikor szombaton megszámlálják az átjelentkezéses és külképviseleti szavazatokat tartalmazó szavazókörök voksait is –, akkor térképre téve nagyon látványos, hogy a Tisza a nagyvárosokban teljesített felül, valamint olyan helyeken, ahol erős saját jelöltje volt, mint például a dunaújvárosi körzetben Nagy Ervin.A Tisza listája sehol nem kapott 40 százaléknál kevesebb szavazatot, és csak 28 olyan választókerület volt, ahol a támogatottsága nem érte el az 50 százalékot. A leggyengébb eredményt a mátészalkai körzetben érték el, itt 41,6 százalékot kapott a pártlistájuk. A másik végletet az a 25 körzet jelenti, ahol 60 százalék fölött szerepeltek. A legjobb pártlistás eredményüket a budapesti 5. számú (VI. és XIII. kerületi) választókerületben érték el 68,52 százalékkal, a szegedi 1-es körzetben 66,95 százalékuk, míg a budapesti 6-osban (VII., VIII., XIV. és XV. kerületek egyes részei) 66,03 százalékkal zártak.A Fidesz-KDNP értelemszerűen ugyanezeken a helyeken teljesített a legrosszabbul. A bukott kormánypárti páros csak olyan aprófalvas régiókban produkált az átlagánál jobban, mint egyes Vas vagy Zala megyei körzetek, a Fejér megyei Sárbogárd térsége, illetve egyes, hagyományosan viszonylag erős észak-alföldi körzetük. A mátészalkai volt az egyetlen, ahol több mint a szavazatok felét kapta a Fidesz-lista, a szomszédos nyírbátoriban 49,15 százalékot értek el.Volt viszont 14 olyan körzet, ahol a 30 százalék sem jött össze a Fidesz-listának. Ebből 12 budapesti, a további kettő a szegedi 1-es körzet, valamint a legrosszabb Pest megyei fideszes listás teljesítményt jelentő dunakeszi választókerület (itt található a gödi akkugyár is). A másik véglet a legjobb tiszás listás körzet, a fővárosi 5-ös, a Fidesz-listát a VI. és érintett XIII. kerületi szavazók negyede sem támogatta.A Mi Hazánk két szomszédos dél-alföldi, a szerb határ közelében lévő választókerületben teljesített kifejezetten jól (csongrádi 2-es és Bács-Kiskun megyei 5-ös, kiskunhalasi körzet), itt 8,63 és 8,3 százalékokat ért el; előbbiben indult Toroczkai László pártelnök is egyéniben, aki a pártlistánál jobban szerepelt, 10,08 százalékot kapott. Még egy körzet volt, a balassagyarmati, ahol 8 százalék fölötti eredménnyel zárnak. A másik végletet a budapesti szereplésük jelentette, a 16 egyéni választókerületből négyben a 4 százalékot sem érte el a Mi Hazánk-lista.A parlamentben be sem jutott listaállító pártok közül a DK csak két választókerületben ért el 2 százalékosnál jobb eredményt, két észak-budapesti körzetben, a Varju László-féle 12-esben és a Barkóczi Balázs-féle 13-asban (ez utóbbiban a fideszes Németh Balázs az utolsó órákig heves Németh-Barkóczi fej-fej mellett versenyfutását vizionálta az első helyért, ehhez képest végül ketten alig több, mint fele annyi szavazatot kaptak, mint a tiszás Müller Anna). Ugyanakkor 37 körzetben az 1 százalékos listás eredmény sem jött össze a DK-nak, a szabolcsi 6-os számú, nyírbátori körzetben a fél százalékot is éppen csak átlépték (0,54 százalék).Az országos lista állításához törvényileg előírt egyéni jelöltnél alig többet indító Magyar Kétfarkú Kutyapártnak a 2 százalékot sem sikerült sehol elérnie, az 1 százalékot is csak 25 választókerületben lépték át. Két budapesti körzetben volt 1,9 százalék körüli eredménye a Kutyapártnak, míg Ózdon és három szabolcsi körzetben a 0,4 százalék sem jött össze nekik.
Már a vécében is katasztrófáról beszéltek a párt aktivistái, amikor a Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László este 10-kor fellépett a színpadra a párt eredményváróján a Gesztenyés-kerti Larus Rendezvényközpontban.„Mi vagyunk az egyetlen politikai erő, amelyet nem söpört el a Tisza Párt” – mondta Toroczkai. Ez így igaz is, a párt 96 százalékos feldolgozottság mellett 5,9 százalékon áll, ami 6 mandátumot jelent a pártnak – pontosan ugyanannyit, mint amennyit a 2022-es választásokkor szereztek.Jelen állás szerint a párt hasonló szerepbe kerül, mint az előző ciklusban: kapnak mandátumokat, pártfinanszírozást, a szavazataiknak azonban nem lesz ráhatása az ország törvényeire.Mivel a Fidesszel közösen ülnek majd ellenzékben, kíváncsiak voltunk, hogy látják az egymás melletti munkát. Toroczkai kérdésünkre azt mondta, hogy ők le fogják váltani a Fideszt, aztán a Tiszát: „a többi párt megsemmisült, a Fidesz maradt, de a korábbi helyzetéhez képest megtérdelt”.A pártelnöki beszéd előtt a tömegben beszélgetve több politikus és aktivista is azt mondta, szívesen együttműködnének a Tisza Párttal bizonyos kérdésekben. Bár Toroczkai László sem zárta ki az ügyek mentén történő esetleges együttműködést, sokkal erősebb hangot ütött meg:„Orbán Viktor már gratulált Magyar Péternek. Én is szeretnék gratulálni… – mondta Toroczkai László, majd kisebb szünet után folytatta: – a Facebooknak és a Facebook mögött álló Szilícium-völgyi globális óriáscégeknek, mert megszerezték az első magyar miniszterelnököt”.A pártelnök beszólása nagy sikert aratott, a közönség tapsviharban tört ki. A szimpatizánsokra ráfért a biztatás: a hét órától beérkező eredmények láttán többen is arról beszéltek, hogy az 5-6 százaléknál többet vártak, mások pedig azon aggodalmaskodtak, hogy lesz-e így másnap még állásuk, nem kéne-e még most emigrálniuk.Kérdésemre, hogy Toroczkai szerint miért nem tudott a párt nagyobb súllyal jelen lenni a parlamentben, a pártelnök azt mondta, „ennek nincs igazából jelentősége, arról beszéltem, hogy ez az egyetlen párt, amely meg tudta őrizni a támogatottságát”. Hangsúlyozta, hogy ezt semmilyen párt nem tudja elmondani.Azt mondta, a maximumot hozták ki magukból. „Én örökké elégedetlen vagyok a saját munkánkkal, a pártunk állapotával, de még ennek ellenére is azt mondom a kampány legvégén, hogy hibátlan volt a kampányunk. Mindenki mindent beletett.”A Bűnvadásznak vadásznak tovább„Az eredmény első pillantásra nagyon lesújtó volt, de aztán ahogy teltek-múltak a percek, az az igazság, hogy nagyon-nagyon öröm lett a szívemben, hogy tönkrement a Fidesz. Elpusztult, beledöglött abba, amit 16 éven keresztül művelt az emberekkel, a társadalommal, az országgal” – mondta kérdésemre Bartal András, a párt kampányának főattrakciójának, a Bűnvadászoknak a vezetője. Azt mondta, ez az ő személyes véleménye, amit az országjárás során szerzett tapasztalatok mondatnak vele. Aztán rögtön hozzá is tette, hogy a tiszás kétharmaddal az ország „csöbörből vödörbe került”.„Viszont életben maradtunk! Olyan óriási ellenszélben, különböző háttérhatalmak ellen kellett megállnunk, és sikerült, hogy ez óriási eredmény igazából. Élünk, talpon vagyunk” – mondta, hozzátéve, hogy azért nagyobb győzelemre számított, mert az országot járva, a Bűnvadászok népszerűségét látva úgy érezte, nagyobb a támogatottsága a pártnak a fiatalok között.Sokáig kérdés volt a pártvezetés körében, hogy a 370 ezer feliratkozóval rendelkező YouTube-csatorna hoz-e szavazatokat a pártnak, de végül még a plakátokra is a csapat ikonikus kisbusza került. A rasszista szélsőjobboldali Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) szervezetből kinőtt kezdeményezés lakásfoglalók kipaterolásáról szóló akár egymilliós megtekintéseket is produkáltak, a buszból a párt a kampányra további kettőt is beszerzett, a jelöltek pedig ezzel kampányoltak.Bartal azt mondta, ugyan a Bűnvadászok a párt kampányának egyik eleme volt, folytatják tovább:„Egy abszolút liberális kormány került hatalomra. Ebből következik, hogy a bűnözés növekedni fog, tehát még több feladatunk és még több munkánk lesz.”Eleinte nem volt mindenki számára egyértelmű, hogy a Mi Hazánkkal együttműködő Magyar Önvédelmi Mozgalom (MÖM) tagjai által indított csapat mennyire kötődik a párthoz, Bartal azonban a Bűnvadászok-jelenségről szóló cikkünkben azt mondta, a párt és a csapat mára már megegyezik.Hogy ki a hibás?„A Tisza Párt és a Fidesz óriási nyomást tett a 106 jelöltünkre és megpróbálták elvenni a szavazóinkat is” – mondta Toroczkai László, de sokat ismételgette azt is, hogy a kormánysajtó, illetve a Facebook elhallgattatta őket – az oldal mögött álló Meta ellen még pert is indít az Egyesült Államokban.Hogy az esetleges újraszámlálások és a végleges eredmény után 5-6 mandátuma lesz-e a pártnak, az egyelőre nem biztos, de a biztos bejutók között vannak a pártelnök mögött a színpadon felsorakozó alelnökök: Dúró Dóra, Apáti István, Novák Előd és Dócs Dávid. Ott állt még Toroczkai mellett Szabadi István és Pakusza Zoltán is, akik közül az egyik akár még képviselő is lehet, mivel a lista ötödik helyén álló EP-képviselő Borvendég Zsuzsanna nem veszi fel a mandátumát.Az említett jelöltek egyike sem szerzett mandátumot egyéniben, de volt, aki tudott javítani a 4 évvel ezelőtti eredményén:Míg Toroczkai László 2022-ben 9,49 százalékot szerzett a szegedi székhelyű Csongrád-Csanád 2-es számú választókerületében, most 10 százalék körüli eredményt ért el.Dúró Dóra 2022-ben 4,86 százalékot szerzett a VII. kerületi székhelyű budapesti 6-os számú választókerületében, most a 7 százalék fölött teljesített a dombóvári székhelyű Tolna 2-es választókerületben.Apáti István 2022-ben 9,15 százalékot szerzett a mátészalkai székhelyű Szabolcs-Szatmár-Bereg 5-ös számú választókerületében, most azonban mindössze a 6 százalékot tudta megugrani.Novák Előd 2022-ben 3,06 százalékot szerzett a XI. kerületi székhelyű budapesti 2-es számú választókerületében, most 5 százalék körüli eredményt ért el a XXII. kerületi székhelyű budapesti 10-es számú választókerületben.Dócs Dávid 2022-ben 11,89 százalékot szerzett a balassagyarmati székhelyű Nógrád 2-es számú választókerületében, most épp hogy meg tudta ugrani a 10 százalékot.Mivel a párt EP-képviselője, Borvendég Zsuzsanna, ezért kérdéses, hogy ki ül a helyére – a listán a következő jelölt a parlamentben már korábban is helyet foglaló Szabadi István lehet, aki 2022-ben Bács-Kiskun 5-ös választókerületben 9,82 százalékot szerzett, míg most csak 8,5 körül teljesített.A választási kampányban rendre előkerülő kérdés volt, hogy ha az új parlamentben a Mi Hazánk képviselőin múlna a többség, a párt a Fidesszel vagy a Tiszával működne-e együtt – jelenlegi állás szerint a kérdés azonban irreleváns. Egyébként Toroczkai is rendre elmondta, hogy a magyar választási rendszer működése miatt ez a forgatókönyv nem túl valószínű, de örült, hogy ennek kapcsán legalább sokat beszélhetett a párt programjáról.
Farkas Levente, a szegedi 1-es választókerület fideszes jelöltje a Szegeder kérdésére nem tagadta, hogy csomagokat osztogattak egy szegedi KDNP-irodában és azt sem, hogy a helyiség előtt pénz is gazdát cserélt, de a dolog szerinte megmagyarázható.A sztori azzal indult, hogy felkerült egy közel 3 perces videó a Redditre, amin az látszik, hogy emberek mennek be egy utcára nyíló helyre, ahonnan nejlonzacskókba rakott csomagokkal távoznak,. Illetve az, hogy egy férfi előbb két fiatal, majd később két középkorú nőnek ad át készpénzt a helyszínről kilépve, a bejárat előtti járdán. A Szegeder azonosította be, hogy Szegeden járunk, a Victor Hugo utcai KDNP-iroda előtt.Az ügyben Farkas Levente, a szegedi 1-es választókerület fideszes jelöltje a Szegedernek nyilatkozva elismerve, hogy a felvétel valódi lehet:„Nyilvánvalóan kampány van, mozgósítás van, vannak aktivistáink, és nem vagyunk olyan szívtelenek, hogy ne adjunk nekik ételt és italt. Meg szoktuk etetni és itatni az embereket, hogy ne éhezzenek. Napközben kapnak egy adag ételt, aki aznap vagy ott nem fogyasztja el, az elviszi. Igazából többet nem kell belelátni”.A csomagokban Farkas elmondása szerint egy rántott húsos és egy szalámis szendvics van, plusz egy 2 decis almalé, meg némi gyümölcs. A pénzezésről Farkas ezt mondta:„Hogy kinek mi van a pénztárcájában, azt nem tudom. Nem tilthatom meg, hogy egymásnak adjanak pénzt az aktivisták”
A 2026-os magyar választások egyik alultárgyalt, mégsem kevésbé jelentékeny trendje, hogy megérkeztek a lányok a politikába. Nem a hagyományos „női szavazók", nem is az adókedvezményekkel vagy többletjuttatásokkal megcélzott anyák vagy nyugdíjasok, hanem kifejezetten azok a fiatal lányok, akiket a társadalom általában passzív és komolytalan, de mindenképp a politikától távol álló szereplőnek tart.A lányok pedig ontják magukból a politikai trendeket TikTokon, és szó szerint letarolják Magyar Péter országjárását, az első sorokból.A mindenkori ifjúság persze eddig is megtalálta azt a politikai karaktert, akiért rajonghat: a mostani választás azonban az első olyan, ami nem hiperonline fiatal férfiak apafiguráiról, hanem fiatal lányokról (is) szól.A Magyar Péter-marcipánfigurától a get out of the vote-ig„Én az oldalamon soha nem szoktam politizálni, de..." – kezd bele a 18 éves Kiara, aki idén egyszerre érettségizik és szavaz először. Bár közel 50 ezer követőjét TikTokon „girl talk” és „készülj velem” videókkal gyűjtötte össze, a választás előtt egy héttel kivételt tett: miközben felrakta az alapozót és az arckontúrt, az egészségügy, az orvosi ellátás, az oktatás és a fiatalok helyzetét ecsetelte. A videót azzal zárta, hogy mindenki ezek alapján menjen el szavazni vasárnap.Kiara egy a sok fiatal lány közül a neten, akik az elmúlt másfél-két évben nem megvásárolt influenszerként, hanem egyszerű állampolgárként álltak ki a Tisza Párt mellett Tényleg sokan vannak, Nógrád megyétől Budapestig, Szegedtől Debrecenig – a saját eszközeikkel, a politikát személyes érdeklődésükkel ötvözve.
Miután csütörtök délután 4 órakor lejárt a visszalépések határideje, véglegessé vált az egyéni jelöltek száma és személye az egyéni választókerületekben. (Igaz, még ezután is megszűnhet valaki jelöltsége, ha például a választás előtt törlik a központi névjegyzékből vagy elveszíti a választhatóságát.)A 106 egyéni mandátumért 639-en indulnak. A Fidesz-KDNP, a Tisza és a Mi Hazánk mind a 106 körzetben állított jelöltet. Az országos listát állított pártok közül a DK-nak 100, a Magyar Kétfarkú Kutyapártnak 75 jelöltje van, 59-en a Szolidaritás Pártja és Munkáspárt közös jelöltjeként indulnak, míg 40-en jobbikosak. A maradék 47-ből 31 független jelölt, 16-an kisebb pártok színeiben indulnak.Térképünkön feltüntettük az összes választókerület egyéni jelöltjeinek számát és névsorát. Van hat körzet, ahol csak 4 jelöltből lehet választani, míg egy borsodiban, a sátoraljaújhelyiben 10-en is indulnak. A budapesti körzetek közül a 16. számúban indulnak a legtöbben, ott kilenc jelölt van, a többiben 5-7 között alakul a jelöltek száma.A pártok országos listavezetői közül Orbán Viktor és Dobrev Klára nem indul egyéniben. Magyar Péter a budapesti 3-as számú, Nagy Dávid a budapesti 12-es számú, míg Toroczkai László a Csongrád-Csanád megyei 2-es számú, szegedi központú körzetében indul.
Bő egy héttel azután, hogy a Nézőpont Intézet közzétette előrejelzését, amely szerint 66 egyéni mandátumot szerezhet a Fidesz-KDNP – ami jelentős visszaesés a 2022-es 87 egyéni győzelemhez képest –, a szintén eufemisztikusan kormányközelinek mondható Alapjogokért Központ is előállt a maga jóslatával.Ez első ránézésre még gyengébb kormánypárti eredményt prognosztizál, csak 64 fideszes győzelmet prognosztizál, a képet azonban árnyalja, hogy 7, általuk csatatérnek nevezett körzetre nem adtak győztest, így a Tiszának csak 34 egyéni győzelmet valószínűsítenek a nézőpontos negyvennel szemben. A 7 csatatér körzet olyan, amiből a Nézőpont 4-et a Fidesznek adott, 3-at a Tiszának.Ami a leglátványosabb: az Alapjogokért Központ szerint a regnáló kormányból nemcsak Hankó Balázs (Pest megyei 6-os, gödöllői központú körzet), hanem Tuzson Bence (Pest megye 5., Göd-Dunakeszi) is elveszíti egyéniben a választást. Az Alapjogokért szerint is veszíteni fog a választókerületében a Fidesz kommunikációja környékén felbukkanó mindhárom jelölt, Vitályos Eszter kormányszóvivő, Menczer Tamás Fidesz-szóvivő és Németh Balázs, a frakció szóvivője.Némethtel ráadásul már a másik kormányközeli intézet bánik el durvábban, mint a postaládájába kutyaszart gyömöszkölő trollok. Ugyanis míg a fideszes jelölt azzal az egyébként enyhén szólva is unortodox stratégiával kampányol, hogy a DK-s Barkóczi Balázs mögött áll második helyen a körzetében (Budapest 13.), és kettejüket messze leszakadva követi a tiszás Müller Anna, addig a Nézőpont után most az Alapjogokért is azt mondja, hogy valójában Müller nyeri a választást.Az Alapjogokért által közzétett előrejelzés néhány egyéb érdekessége:Pest megyét tekintve kissé pesszimistábbak a Nézőpontnál. Míg az 6 fideszes győzelemmel számolt, ők öttel, és két körzetet minősítettek csatatérnek: a pécelit (Pest 7.) – amiről Orbán is azt mondta, hogy ott a Tisza vezet –, valamint a vecsésit (Pest 8.); ezt a kettőt a Nézőpont a Tiszának adta (Tuzson körzetét viszont Tuzsonnak).A miskolci és debreceni körzetekből csak egyet-egyet adtak a Tiszának (a Nézőpont kettőt-kettőt), a miskolci 1. számút, ahol a négy éve a leggyengébb borsodi eredménnyel győztes Csöbör Katalin a DK-s Jakab Péter indulásában bízhat, valamint a debreceni 2. számút szerintük bukja a Tisza.Csongrád megye négy körzetéből hármat is a Tisza húz be az Alapjogokért szerint, a két szegedi körzet mellett a hódmezővásárhelyit is (a Nézőpont azt a Fidesznek adta).Békés megye két körzetét, a békéscsabait és az orosházit is csatatér körzetnek minősítették, ami azért érdekes, mert az orosházit olyan lakmuszkörzetnek mondják, ahol ha nyer a Tisza, országosan is nyerhet. A Nézőpont mind a négy itteni mandátumot a Fidesznek adta.Bács-Kiskun megyéből egy mandátumot sem adnak a Tiszának, a kecskeméti 2. számú körzet is csak csatatér náluk (a Nézőpontnál azt a Tisza nyeri).Akárcsak a Nézőpont, az Alapjogokért is úgy számol, hogy bukja a kormánypárti páros jelöltje a két pécsi és a veszprémi mandátumot, vagyis ők is búcsúztatják a parlamenttől a pécsi Hoppál Pétert. A veszprémi 2-es körzet, a balatonfüredi náluk csatatér körzet, a Nézőpont szerint itt Hegedüs Barbara legyőzi a Tisza-alelnök Fortshoffer Ágnest.A tatabányai körzetet, ahol négy éve csaknem 4000 szavazat előnnyel nyert a fideszes Bencsik János, szintén csatatér körzetnek minősítették.Az egykori Boldog István-körzetet, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei 4. számút (törökszentmiklósi központtal) az Alapjogokért a Fidesznek adja, míg a Nézőpont szerint a tiszás jelölt lesz a befutó, a Somogy megyei 3-as, Marcali központú körzetet viszont a Fidesznek, míg a Nézőpont meglepő módon a Tiszának adta.Az egyik győri és nyíregyházi, valamint a szolnoki és a dunaújvárosi Tisza-győzelem az Alapjogokért Központ szerint sem kérdéses.
Húsvéthétfőn Orbán Viktor reggel fél hétkor, erősen hunyorogva jelentette be, hogy locsolkodás helyett a szerb–magyar határhoz indult, hogy megnézze a gázvezeték belépési pontját, amelyet a kormány kommunikációja szerint vasárnap hajnalban ismeretlenek megpróbáltak felrobbantani. Alig három órával később, fél tíz után már Szeged mellett, Kiskundorozsmánál tartott közel fél órás sajtótájékoztatót Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel.A tájékoztatón kérdezhettek a Patrióta, a Megafon, és a TV2 munkatársai is, a független sajtót viszont egyedül az RTL képviselte. Az ügy előzménye, hogy vasárnap reggel szerb lapok arról írtak, hogy gyanús tárgyakat talált a hadsereg a gázinfrastruktúra közelében. Később Aleksandar Vučić, szerb elnök is megerősítette: nagy erejű robbanóanyagot és gyújtózsinórokat találtak a helyszínen. Vučić ezután felhívta Orbán Viktort, és beszámolt a vizsgálat első eredményeiről, vagyis arról, hogy veszélybe kerülhetett a Szerbiát és Magyarországot összekötő gázvezeték. Orbán egy nappal később, hétfőn személyesen is a helyszínre látogatott, hogy ellenőrizze a vezeték magyarországi szakaszának katonai védelmét.Mi a helyzet most?A miniszterelnök a sajtó szűk körű képviselői és kormánypárti véleményvezérek előtt arról beszélt, hogy jelenleg nincs veszélyben Magyarország gázellátása, a helyzet ugyanakkor komoly, ezért fokozott védelemre van szükség. Szerinte a fenyegetettség a következő időszakban is fennmarad, így a magyar infrastruktúrát továbbra is védeni kell.A konkrét intézkedések közül kiemelte, hogy a Védelmi Tanács döntést hozott, és ennek nyomán a vezetéket, illetve a hozzá kapcsolódó kritikus infrastruktúrát katonai védelem alá helyezték. (Ez azért is érdekes, mert a kritikus infrastruktúra fokozott védelmét már február 25-én, a Barátság kőolajvezeték elzárása után elrendelték). Azt is mondta, hogy a magyar szervek megnövelik a tárolói készleteket: a jelenlegi 25 százalékos szintről jóval magasabbra akarják feltölteni a gáztárolókat, ezért a meglévő csőkapacitásokat is ennek rendelik alá. Ennek részeként bejelentette azt is, hogy a jelenlegi szerződések kifutása után Magyarország nem szállít tovább gázt Ukrajna felé, hanem ezt a kapacitást a hazai készletek növelésére fordítják.Az RTL kérdésére azt is hozzátette, hogy nem számít újabb hasonló akcióra a kampány hátralévő napjaiban, és bízik abban, hogy a következő időszak békésen zajlik le. Ezzel együtt hangsúlyozta, hogy a mostani ügyet nem kampányeseményként, hanem energiabiztonsági kérdésként kezelik.Nem kampánytémaOrbán a „szabotázsakció" politikai összefüggéseit is értékelte. Egyrészt azt mondta, hogy a szerbiai szabotázsgyanús ügyet nem szabad kampánykérdésként kezelni. Szerinte az energiabiztonság nem választási, hanem kormányzati ügy, ezért nem „színházra” és „bohóckodásra”, hanem nyugalomra és biztos kézre van szükség. Úgy fogalmazott, nem a Fidesz csinált kampányt az ügyből, hanem az ellenfeleik.Másrészt visszautasította, hogy az ellenzéket, illetve Magyar Pétert be kellene vonni a védelmi egyeztetésekbe. Azt mondta, Magyar neve nincs rajta a kötelezően meghívandók listáján, és ő nem is látja ennek okát. Ehhez hozzátette azt is, hogy a választás várható eredményéről neki más információi vannak, és szerinte a Fidesz fog nyerni. (Magyar vasárnap délután egy Facebook-posztban arra kérte a miniszterelnököt, hogy tájékoztassa a fejleményekről, és hívja meg a Védelmi Tanács ülésére, mert szerinte „bárki is áll a provokáció mögött, a kialakult helyzetet már a TISZA-kormánynak kell majd kezelnie”.)Harmadrészt az RTL kérdésére külön is leszögezte, hogy a mostani ügyet ő nem köti össze a kampánnyal. Azt mondta, a történtek következményei nem a választásra, hanem Magyarország energiabiztonságára hatnak, ezért a kampányt és a kormányzást szerinte nem szabad összekeverni.Ki állhat mögötte?Orbán többféleképpen beszélt arról, ki vagy mi állhat a robbantási ügy mögött, de konkrét elkövetőt nem nevezett meg.Először is gúnyosan elutasította azt a felvetést, hogy az egész akció az oroszok, a szerbek és az ő összejátszása lett volna: erre annyit mondott, hogy „meg a Marslakók is természetesen”.Azt is visszautasította, hogy a szolgálatok előre tudtak a szerbiai esetről: szerinte ha lett volna ilyen információ, akkor megakadályozták volna. (Ezzel szemben több szakértő – köztük Buda Péter nemzetbiztonsági és Rácz András Oroszország-szakértő – már a konkrét eset előtt is arról beszélt, hogy korábban információk szivárogtak ki a határ szerbiai oldalára tervezett hamis zászlós műveletekről.)Ezután inkább egy tágabb nemzetközi összefüggésbe helyezte az ügyet. Azt mondta, hogy Európa súlyos energiaválság felé halad, a háttérben pedig nagy politikai és gazdasági küzdelem zajlik az orosz energiaszankciók fenntartásáról vagy feloldásáról. Szerinte emiatt nem lepődne meg, ha a következő napokban-hetekben Európa más pontjain is történnének hasonló energiabiztonsági incidensek. Amikor az ukrán szál külön is felmerült, Orbán már óvatosabban fogalmazott. Azt mondta, tények nélkül nem akar megvádolni egyetlen országot sem, így Ukrajnát sem, és meg kell várni a szerb vizsgálat végét. Ugyanakkor hozzátette, hogy a történtek szerinte illeszkednek egy eseménysorba, mert az ukránoknak megvan a képességük ilyen akciók végrehajtására, és szerinte az is a stratégiájuk része, hogy leválasszák Európát az orosz energiáról. (Az ukrán külügyi szóvivő vasárnap határozottan visszautasította, hogy Ukrajnának köze lenne a Szerbiában, a Török Áramlat közelében talált robbanóanyaghoz.)A TV2 kérdésére tovább tágította ezt a keretet, és arról beszélt, hogy az ilyen esetek mögött közös ok húzódik meg: az EU 2022-es döntése, hogy le akar válni az orosz energiáról, miközben nincs kész új, működőképes energiastratégia. Szerinte az ebből fakadó bizonytalan átmeneti helyzetben különböző erők próbálják befolyásolni az eseményeket, és ez időnként akár szabotázsakciókban is testet ölthet.Újra 2008 jönOrbán a gazdasági hatásokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az energiaválság súlyos európai, ezen belül magyar gazdasági következményekkel járhat.Azt mondta, Európa rendkívül súlyos energiaválság felé halad, amelyben előbb árverseny, majd készletverseny alakulhat ki. Szerinte ha nem változik az orosz energiával kapcsolatos európai politika, akkor a kritikus időszak elhúzódik, és ez a fenyegetettség túl fog nyúlni a választásokon is.A legsúlyosabb állítása az volt, hogy ha nem sikerül megfékezni az elszálló energiaárakat és elkerülni a hiányt, akkor az európai gazdaság „egész egyszerűen radikális teljesítménycsökkenést fog elszenvedni”. Ezt azzal egészítette ki, hogy a helyzet „a gazdasági növekedést, a kamatokat, az inflációt, mindent föl fog borítani”.Orbán azt is mondta, hogy a legrosszabb, és szerinte egyben legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy egy 2022-es típusú energiaválság és egy 2008-ashoz hasonló pénzügyi válság következik be egyszerre. Egy másik válaszában azt fejtegette, hogy az EU rossz döntései miatt az európai gazdaság már most is szenved: szerinte iparágak szűnnek meg, elbocsátások és munkanélküliség jelenik meg, mert az európai gazdaság elvesztette az olcsó keleti energia egyik alapját. Úgy fogalmazott, hogy emiatt az egész kontinens gazdasága „dögrováson van”, és ha nem születik új, működőképes stratégia, akkor „előbb-utóbb az egész gazdaság be fog szakadni”.Magyarországra külön kitérve Orbán azt mondta, hogy ha az EU április 15-én valóban kitiltaná az orosz olajat is, akkor „a magyar energiaellátás és a magyar gazdaság nagy bajba kerül”.
A szerbiai Vajdaság több településén, például Topolyán, Szabadkán és Zentán az ellenzéki érzelmű lakosok egy része nem bízik abban, hogy a helyben leadott levélszavazatok biztonságban célba érnek, ezért inkább maguk viszik át Magyarországra a kitöltött borítékokat, és ott adják fel postán – írja a Szabad Magyar Szó.A területen a postások helyett a Concordia Minoritatis Hungaricae (CMH) aktivistái kézbesítik a levélszavazatokat. Ezek a kézbesítők vállaltan a fideszes kötődésű Vajdasági Magyar Szövetséghez (VMSZ), illetve a CMH irodarendszerhez tartoznak.A jelenség nem egyedi, Erdélyben is hasonló folyamatok zajlanak. Ott az RMDSZ-hez köthető hálózatok aktívan gyűjtik a levélszavazatokat, ami sok választóban bizalmatlanságot kelt. Egyesek attól tartanak, hogy a szavazatok kezelése nem átlátható, és akár politikai befolyásolás is történhet. Emiatt sokan inkább saját maguk intézik a feladást, még akkor is, ha ez időigényesebb.Több vajdasági nyilatkozó az SZMSZ-nek konkrétan arról beszélt, nem bíznak sem az aktivistákban, sem a helyi intézményekben, sőt még a hivatalos postában sem. Egyesek korábbi tapasztalatokra hivatkoznak, például olyan képekre, amiken tömegesen, zsákokban gyűjtött levélszavazatok voltak láthatók. Ez a bizalmatlanság odáig vezetett, hogy inkább személyesen viszik át a szavazataikat például Szegedre, ahol biztonságosabbnak érzik a feladást.Az ilyen akciók többnyire informálisan, baráti vagy ismeretségi körökben szerveződnek, például zárt Facebook-csoportokban. A résztvevők nem hirdetik nyilvánosan a kezdeményezést, de egymás között koordinálják a levélszavazatok átszállítását. A közös motiváció minden esetben a választási folyamatba vetett bizalom hiánya, illetve az a törekvés, hogy a szavazatot biztosan a megfelelő módon dolgozzák fel.A négy évvel ezelőtti választáson Romániából 121 ezer, Szerbiából 44 ezer volt a levélszavazatok száma. A határon túli levélszavazók 93,98 százalékban a Fideszt támogatták. Ez eggyel több országos listás mandátumot jelentett a kormánypártnak. Négy évvel ezelőtt videót készítettünk a vajdasági szavazás menetéről.
Mindössze 24 órával azután, hogy a Szerb Vasúti Infrastruktúra „biztonságosnak és megfelelő minőségűnek” nevezte a Szabadka–Belgrád gyorsvasutat, baleset történt a Pionir gyár közelében, a Szabadka–Szeged vonalon – erősítette meg több helyi forrás is.A vonat éppen elhagyta a szabadkai állomást, amikor kisiklott. Személyi sérülés nem történt, a szerelvény sem borult fel, csak leugrott a sínekről – írta a Pannon RTV közlése alapján a Szabad Magyar Szó.A balesetre reagálva Sebők Róbert, tartományi képviselő, a Szabadság és Igazságosság Párt (SSP) frakcióvezetője közleményt adott ki, amelyben a katasztrófát a vasúti biztonsági rendszer kudarcaként értékelte.„Ez újabb aggasztó bizonyíték arra, hogy súlyos problémák vannak a vasúti infrastruktúra biztonsági rendszerében” – írta. Hozzátette: a hivatalos magyarázat szerint a váltó meghibásodása vezetett a kisiklásához, de szerinte jogos a kérdés, „próbálják‑e ismét relativizálni a felelősséget”, ahogy azt Aleksandar Vučić elnök tette az újvidéki pályaudvar előtetőjének leomlása után.A Szerb Vasúti Infrastruktúra éppen egy nappal a baleset előtt közölte, hogy a Belgrád–Szabadka gyorsvasúton a közlekedés „akár 200 km/órás sebességig is biztonságos, minőségi és hatékony”. A közleményben azt írták, hogy a vonal a „fejlett európai vasúti hálózat” része, és mindenben megfelel „a polgárok, a gazdaság és a szerb állam igényeinek”.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban