Webrádió

Egyre több kóbor kutyának és macskának ad otthon a szegedi Tappancs Állatvédő Alapítvány menhelye. Az állatok jó része legalábbis kóbor állatként van nyilvántartva, de van olyan is köztük, akiről lemondtak a gazdáik. Gácsi Mária, a Tappancs Állatvédő Alapítvány Kuratóriumának tagja úgy véli, többet, de még mindig nem eleget tudunk a felelős állattartásról és azt gondolja, hogy ez okozza a menhelyek telítettségét. A megoldás a prevenció volna, amit már gyermekkorban el kellene kezdeni, erre azonban az oktatási intézményi keretrendszerben nincs lehetőség. WR.: Ha jól olvastam, épp 10 éve csatlakozott az alapítványhoz és több feladatkört is ellát. G. M.: Így van, 10 évvel ezelőtt csatlakoztam az alapítványhoz, mégpedig azért, mert mindig is a szívemen viseltem a gazdátlan kutyák és cicák sorsát és azt reméltem, hogy mint az alapítvány tagja, segíteni tudok majd a kóbor illetve árván maradt kisállatokon. Az alapítvány kuratóriumi tagja vagyok, emellett én kezelem az információs (várólistás) telefont. Továbbá én vagyok az, aki a különböző platformokon és intézményekben, ha erre igény érkezik, egy-egy előadás keretében felhívom a figyelmet a felelős állattartásra. WR.: Még mindig csak kevesen tudják igazán, hogy melyek a felelős állattartás alapjai. Ismertetné őket? G. M.: A felelős állattartásnak három alapvető szabálya van. Az első és legfontosabb, hogy csak az vegyen, vagy fogadjon örökbe kisállatot, aki képes, hosszútávon megfelelően gondoskodni róla. A második, hogy az adott illető ügyeljen a szaporítás visszaszorítására. A harmadik pedig, hogy a törvényi előírásokat betartva, mindenki lássa el a 16 hetes kornál idősebb kutyáját chippel, illetve gondoskodjon a veszettség elleni védőoltásról, ami ugyancsak évente kötelező. (Emellett erősen ajánlott a kombinált oltás beadatása is.) Nagyon fontos tartjuk a gyerekek és a fiatal felnőttek felelős állattartásra való nevelését. Már gyerekkorban el kellene kezdenie a szülőknek és az oktatási intézményeknek átadni ennek az alapjait, ám ezt sajnos nem foglalja magába a jelenlegi tanterv. Tudatosítani kell a gyerekekben, hogy az állattartás nemcsak abból áll, hogy játsszunk pár hétig, hanem az állattartás esetében egy élet gondoskodásáról van szó. WR.: Milyen sorrend alapján kerülnek be az állatok a menhelyre? G. M.: A sorrendet illetően, mindig azok a kisállatok kerülnek előre, akik a legrosszabb helyzetben vannak. Ezek elsősorban a kóbor kutyák, őket követik azok a kisállatok, akikről a gazdijuk ilyen-olyan okokból kifolyólag lemondott. Elsősorban Szeged és vonzáskörzete élvez prioritást, de, ha van rá lehetőségünk, és a kapacitásunk is engedi, akkor bárkinek szívesen segítünk. WR.: Mekkora ez a kapacitás? G. M.: Körülbelül 180 kutyus és 50 cica él a menhelyen, ami szinte mindig tele van. WR.: Hányan dolgoznak a menhelyen? G. M.: Összesen 10-en dolgoznak a menhelyen. Hétfőtől-vasárnapig, napi 10 órában két kutyás gondozó, és egy cicás gondozó felel az állatokért, és van mindig plusz egy fő, aki az egyéb dolgokért felel. Továbbá nem feledkezhetünk meg az önkénteseinkről sem, akik nagyon nagy segítségünkre vannak a chipek leolvasásában, ideiglenes elhelyezésben, állatok beszállításában, illetve a kutyasétáltatásban, amelyre szombatonként kerül sor. WR.: Mire lenne szüksége most alap alapítványnak? G. M.: Először is ki kell emelnem, hogy az alapítvány adományokból tartja fenn működését. Az adó 1%-os felajánlásokból és a különböző támogatók révén tud úgy működni, ahogy. A legnagyobb kiadásaink közé az egészségügyi költségek tartoznak, beleértve a vizsgálatokat, az oltásokat és a különböző gyógyszereket. Ezt követik az állateledel költségei és a járulékos költségek, amelyek itt is, mint minden háztartásban jelen vannak. WR.: Túl vagyunk a karácsonyi ünnepeken, de már előttünk a húsvét, és ilyenkor gyakori, hogy kiskutyát, kiscicát kapnak a gyerekek ajándékba. Erről mi a véleménye? G. M.: Az alapítvány teljes mértékben ellenzi mindezt, ugyanis ilyenkor a legtöbb esetben bebizonyosodik, hogy egy átgondolatlan döntésről van szó. WR.: Mi a teendő, ha kóbor kutyával találkozunk? G. M.: Az első és legfontosabb, hogy próbáljuk meg az állatot elvinni egy olyan helyre, ahol leolvasható a chipje – erre állatorvosi rendelőkben, menhelyeken illetve több MOL benzinkúton is lehetőség van. Illetve a Szegedi kutyások Facebook-csoportban további mikrochip leolvasó helyek is fel vannak sorolva, ami segíthet a gazdi megtalálásában. Emellett érdemes a közösségi felületeken is megosztani az állatról egy fotót, annak reményében, hogy a gazdája felismeri. Nagyon fontos, hogy először keressük az eredeti gazdát, mivel az állat menhelyre kerülése után, ha nincs kötelező oltása, mikrochipje, csak 2 hét megfigyelés után vihető haza. Ha nem járunk sikerrel, akkor vegyük fel a menhellyel a kapcsolatot, és amennyiben van szabad hely be lehet azonnal vinni, ha nincs szabad hely, akkor pár napra próbáljuk meg az állatot elhelyezni. A menhely minden esetben segít, de az állandó teltház miatt, néha szükség van pár napra. A bekerülő állatok két hétre karanténba kerülnek, egészségügyi ellátásban részesülnek, megkapják a megfelelő oltásokat, a felnőtt kutyákat ivartalanítjuk, a kölyökkutyákat pedig ivartalanítási kötelezettséggel adjuk örökbe, amit aztán visszaellenőrzünk.