Önmagunkon túl, a döntéshozóknak is nagy szerepe van abban, hogyegészségtelenül élünk – vallja Dr. Csupor Dezső, a Szegedi TudományegyetemGyógyszerésztudományi Kar Klinikai Gyógyszerészeti Intézet tanszékvezetőegyetemi docense.
A szak ért ő a napokban egy Facebook-posztban összegezte röviden , hogy mennyire egészségtelenül él a magyar nép, és pár sorban azt is kifejtette, szerinte mi ennek az oka. Az egészséges életmód gátjáról, a káros szenvedélyek egyre súlyosbodó hatásáról, a gyermekek életmódjáról és arról, hogy ki a hibás azért, hogy Magyarország Európa élvonalába tartozik az egészségtelen életmódot illet ően Dr. Csupor Dezsőt k érdeztük. WR.: Miért tartotta fontosnak, hogy megírja ezt a posztot? Cs.D.: Olyan sok mindent tudunk, hogy hogyan kellene egészségesen élni, s ebb ől m égis olyan kevés valósul meg egyéni és társadalmi szinten. .. Az id őskori életmin ős éget és életkilátásokat dönt ően az hat ározza meg, hogy hogyan éljük le életünk els ő évtizedeit. Úgy látom, sokan csak akkor kapnak észbe, amikor már baj van. A megel őz és, a kockázatcsökkentés a szükségesnél sokkal kisebb hangsúlyt kap. A magyar emberek évekkel korábban halnak meg, mint az európai átlag. S ennek a f ő oka – b ármily meglep ő – nem az eg észségügyi ellátásban, hanem az életmódban keresend ő. WR.: Mi a legnagyobb g átja annak, hogy a magyarok egészséges életmódot folytassanak? Cs.D.: Az egyik fontos akadály az ismerethiány. Sokan azt gondolják, hogy az egészséges életmóddal kapcsolatban mindenki nagyon tájékozott, hiszen a csapból is ez folyik – csakhogy ez kor ánt sem igaz. Egyrészt azért nem, mert valójában a lakosság zöme nagyon keveset tud arról, mit tehetne az egészsége érdekében. Amig egészségesek vagyunk, könnyen odébb kapcsolunk, ha az egészségr ől van sz ó a tévében, vagy tovább görgetünk az ilyen cikkeknél az interneten. Másrészt azok, akik tájékozottnak gondolják magukat, sokszor téves információkból építik fel tudásukat. Külön iparág épült az egészségtudatos fogyasztókra – csakhogy az ezen a ter ületen tevékenyked ő c égek els ősorban saj át termékeik eladásában érdekeltek. Nagyon sok a túlzás, a valóság egyoldalú bemutatása. Nagyon kevés az olyan tájékoztatás, ami kiegyensúlyozott, ami valóban a fogyasztó érdekét szolgálja. Fontos akadály az is, hogy egészségesen élni nem olcsó. Bizonyos egészséges élelmiszerek drágák, akinek csak nagyon kevés pénze van, az arra törekszik, hogy kalóriaigényét a legolcsóbban fedezze – s ez jellemz ően nem a legeg észségesebb élelmiszerekkel történik. Abszurd például, hogy a teljes ki őrl és ű liszt dr ágább, mint a fehérliszt – pedig el őbbi fogyaszt ása egészségesebb. Jó lenne, ha az egészséges opció nem lenne drágább, ezt akár szabályozási eszközökkel is el lehetne érni. Paradox módon a rossz anyagi körülmények között él ők „luxuskiad ásként” olyan élelmiszerekre is költenek, amelyek kifejezetten egészségtelenek (energiaitalok, cukros üdít ők) és szükségtelenek is. A szocialista menzakultúra nyomot hagyott a magyar konyhán, ami szép hagyományai ellenére nincs jó b őrben. A menz ákon ugyan kalóriatartalom és egyéb el ő írások tekintetében igyekeznek megfelelni a törvényi el ő írásoknak, de néha olyan konyhatechnológiai színvonalon, hogy esély sincs arra, hogy a gyerekeke megkedveljék az elvileg egészséges élelmiszereket (lásd: péppé f őz ött f őzel ékek, homogén masszaként tálalt rakottak és így tovább). Sajnos sokszor a családi étkez őasztaln ál sem látnak jó példát a gyerekek: a mai magyar konyha jellemz ően a r égi magyar konyhából a rossz hagyományokat viszi tovább (zsíros, nehéz, rostszegény), csak kisebb arányt képviselnek a hagyományosan magyar és egészséges ételek (f őzel ékek, halételek). A társadalmi státusz nem csak az étkezésre van hatással: a rendszeres sportoláshoz is pénz kell, aki kis pénzb ől gazd álkodik, annak nem futja felszerelésre, bérletre. Néha a közeg is befolyásol: ha egy településen, egy városrészben senki nem fut, kocog, edz a szabadban, nehezebb elkezdeni... WR.: A káros szenvedélyek egyre komolyabb és rosszabb hatást gyakorolnak az emberekre, ezt a legtöbben az elmúlt években a koronavírus-járványra fogták, sokak szerint akkor n őtt meg a fogyaszt ók száma. Ön mit gondol, a járvány nélkül is megn őtt volna? Cs.D.: A koronav írus-járvány sok mindenre ok és ürügy. Tény, hogy a járvány alatt sokan szorongtak, ami fokozta az alkoholfogyasztást és valószín űleg m ás pszichoaktív szerek fogyasztását is. De sajnos, a járvány el őtti időszakban sem álltunk jól: hazánkban körülbelül 1,5 millió problémás alkoholfogyasztó van és mintegy 2,5 millióan dohányoznak. Mindkét szempontból nagyon rosszul állunk a nemzetközi statisztikákban. Ez a két tényez ő önmagában elegend ő arra, hogy a sz ív-érrendszeri és a daganatos betegségek magas arányban alakuljanak ki, a helyzetet pedig tovább rontja az, hogy az elhízottak arányában is az „ élbolyban” vagyunk... Az alkoholra visszatérve: ha megrajzolnánk Európa alkoholtérképét, Magyarország valahol a sörfogyasztó, a borfogyasztó és a pálinkaivó régiók metszetében helyezkedik el – n álunk mindegyik típusú szeszes ital népszer ű. WR.: A gyerekekre k ülön kitért. Az ő helyzet ük, ami az egészséges életmódot illeti, mennyire rossz? Cs.D.: Ez a legaggasztóbb. A gyermekkori elhízás olyan folyamatokat indít el, amelynek a következményei csak feln őttkorban v álik nyilvánvalóvá. Az elhízott gyermekek aránya annak ellenére magas, hogy ma minden kisiskolás úszni tanul és mindennapos testnevelésben részesül. Ebb ől is l átszik, hogy az egészséges életmód nem valósítható meg úgy, hogy csak bizonyos elemei kapnak hangsúlyt. Nagyon sok gyerek iszik rendszeresen üdít őt (mindennap, folyad ékpótlásként, víz helyett), energiaitalokat (amelyek szintén f őleg a magas cukortartalom miatt probl émásak ), örömforrásként pedig édességeket, feldolgozott élelmiszereket (chips, csokoládé, keksz) fogyasztanak. Ebben a szül ők és a hozzátartozók is felel ősek, hiszen sok csal ádban a jutalmazás f ő eszk öze ma is az, hogy valamilyen egészségtelen dolgot vesznek a gyereknek. WR.: Az ország vezet őinek milyen szerepe van mindenben? Cs.D.: A mindenkori vezetők felelőss ége a példamutatásban és a szabályok megalkotásában és betartatásában van. Ez nemcsak a politikai vezet őkre vonatkozik, hanem a tan árokra és a szül őkre is – b ár kétségtelen, hogy egy politikus vagy egy celeb (ha a példamutatásról van szó) nagyobb hatást fejt ki. Nem mindegy, hogy az influenszerek és a politikusok az alkoholfogyasztásban milyen példát mutatnak, nem mindegy, hogy milyen jogszabályok segítik el ő az eg észséges életmódot. Nagyon sok el őrel épés van ebben (egészséges táplálkozással kapcsolatos kampányok, bizonyos egészségtelen élelmiszereket sújtó adók), de b őven van tennival ó. Érdemes lenne a jó nemzetközi gyakorlatokat meghonosítani, nem kell mindig feltalálni a spanyolviaszt, ráadásul olyan el őremutat ó intézkedéseket is lehet hozni, amelyek nem is kerülnek (sok) pénzbe. Az lenne a jó, ha lenne egy komplex nemzeti stratégia a lakosság egészségi állapotának javítására, amely nem néhány kiemelt területtel foglalkozna csak, hanem átfogó módon a pszichés és fizikai egészséggel. WR.: Mit gondol, kir ől kellene p éldát vennünk, mely országok járnak élen a helyes életmódban? És náluk mi a titok? Cs.D.: Nincs csodarecept. Nem azonosítható egyetlen olyan tényez ő, ami hozz ásegít ahhoz, hogy javuljon a lakosság egészségi állapota. Ha elkezdjük elemezni azokat az országokat, amelyek az objektív mutatókat tekintve el őtt ünk járnak, megállapíthatjuk, hogy általában kevesebb alkoholt isznak, kevesebb és egészségesebb élelmiszert fogyasztanak (ebb ől ad ódóan kevesebb az elhízott), egészségesebb módon készítik el az ételeiket, többet mozognak (ez azokra a társadalmakra érvényes, ahol a fizikai munka a hétköznapok része), jobb pszichoszociális környezetben élnek (nem magányosodnak el, rendszeresen közösségbe járnak). Ki lehet emelni egy-egy egészséges elemet, például az olívaolajfogyasztást, de ezek önmagában nem tesznek csodát, sokkal inkább indikátorai az egészséges életmódnak (aki rendszeresen olívaolajat fogyaszt, az más szempontból is egészségesen táplálkozik). Olaszország földrajzi adottságai és étkezési hagyományai miatt eleve el őny ösebb helyzetben van nálunk. De a (rossz) hagyományokat is felül lehet írni, s erre a legjobb példa a Karélia Program (KP), amely a világ egyik legsikeresebb lakossági szint ű alkoholprevenci ós és egészségfejlesztési programja. A KP-t Finnország indította el az 1970-es évek elején az ország keleti részén, Északkelet-Karéliában azzal a céllal, hogy csökkentse a rendkívül magas szív- és érrendszeri halálozást, amely akkoriban különösen súlyosan érintette a férfi lakosságot (részben a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás miatt). A beavatkozás középpontjában a közösségi alapú egészségfejlesztés állt: a lakosság, az egészségügyi dolgozók, iskolák, önkormányzatok és civil szervezetek bevonásával törekedtek az egészségesebb életmód – k ülönösen a táplálkozás, a dohányzás és az alkoholfogyasztás – megv áltoztatására. A telített zsírokban gazdag étrend helyett egyre többen tértek át a növényi olajokat, zöldséget, teljes ki őrl és ű gabon át tartalmazó étkezésre, a dohányzási arány a férfiak körében körülbelül a felére csökkent, javult a lakosság fizikai aktivitása, csökkent az átlagos testtömegindex és a vérnyomás, drasztikusan csökkent a szív-érrendszeri halálozás. A program sikere, amit aztán az egész országra kiterjesztettek, nemzetközi mintává vált a népegészségügyi beavatkozások számára. Egy hasonló program nálunk is változást hozhatna az egészségi mutatókban – s hosszabb t ávon az egészségügyi kiadásokat is mérsékelné. WR.: Végezetül, mit kellene másként csinálnunk? Cs.D.: A legfontosabb az, hogy tudjuk kritikusan szemlélni hagyományainkat, szokásainkat és a hétköznapi gyakorlatot. Ne csapjuk be magunkat azzal, hogy egészséges a mangalicaszalonna, hogy régen 100 évig éltek az emberek, jóllehet kolbásszal és pálinkával kezdték a napot, ne magyarázzuk meg magunknak és másnak, hogy milyen jó az a menzai koszt, amit egyébként a macska is visszautasít... Próbáljunk beépíteni minél több egészséges elemet az életmódunkba anélkül, hogy túlzásokba esnénk. Óvakodjunk a csodát ígér ő di étáktól, drasztikus és gyors javulást ígér ő term ékekt ől és „egyszer ű tr ükkökt ől”. Persze mindez k önnyebb lenne, ha minél több olyan tanács és információ lenne elérhet ő, ami nem rekl ámcélokat szolgál, hanem a fogyasztó egészségét. Ebben minden egészségügyi szakembernek is nagy felel őss ége van. Nem véletlen, hogy ma már létezik életmódorvoslás, s az sem, hogy például a szegedi gyógyszerészhallgatók táplálkozástudományi ismeretekkel felvértezve kerülnek ki az egyetemr ől. Az egy én szintjét ől a d öntéshozókig nagyon sok feladat áll el őtt ünk ahhoz, hogy a jelenleginél sokkal egészségesebb társadalom legyünk. Fot ó : SZTE/ Kov ács-Jerney Ádám
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban