A stressztényezők növények növekedésére és egészségére gyakorolt hatását vizsgálják az SZTE-n
Webrádió | 2025. augusztus 28., csütörtök - 08:53
A növényi stresszt okozó emberi eredetű szennyezések növekedésére és egészségére gyakorolt hatását vizsgálja munkatársaival Feigl Gábor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Növénybiológiai Tanszékének adjunktusa az MTA Lendület programjának támogatásával - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A közlemény szerint a növénybiológiában az elmúlt évek egyik felfutó kutatási témája a stresszt okozó emberi eredet ű szennyez ések hatásának vizsgálata. A valós, szántóföldi körülmények között a növényekre egyszerre több stresszt okozó anyag hat, és ezeket kombinációban is vizsgálni kell. A stressznek kitett növény ugyanis kevésbé lesz ellenálló más stresszorokkal szemben, ami végs ő soron a term éshozam csökkenéséhez vezethet. Az ötéves kutatási programot Feigl Gábor csoportja a lehetséges stresszkelt ő anyagok hat ásának feltérképezésével kezdi. Azt elemzik, mi zajlik pontosan egy-egy stresszor megjelenésekor a növény szöveteiben, sejtjeiben. A második lépésként olyan innovatív el őkezel ési módszereket vizsgáljanak meg, amelyek fokozhatják a növények ellenálló képességét a többszörös stresszel szemben. A növényi magok kétféle el őcs íráztatását végzik majd el: nanoformátumú szilícium-dioxiddal, valamint a bio primingnak nevezett eljárás során mikroorganizmusokkal kezelik az éppen csírázó magvakat. A magcsírázás folyamatát elviszik egy pontig, és megállítják még miel őtt a cs írázás ténylegesen megtörténne, majd visszaszárítják a magot. A szilíciumos kezelés képes lehet a kifejlett növény kés őbbi stresszv álaszának er őss égét fokozni. Az el őkezel és során használt mikroorganizmusok kés őbb szint én segíthetik a stressztoleranciát. Ezek olyan - nem patogén - mikrobák, amelyek amúgy is megtalálhatók a talajban. A harmadik szakaszban a laboratóriumi kísérleti rendszerekben kapott eredményeket fokozatosan átültetik a mez őgazdas ági viszonyok közé. A projekt célkit űz ése, hogy a kutatás eredményei hozzájáruljanak a fenntarthatóbb mez őgazdas ági gyakorlatokhoz és segítsék a növények ellenálló-képességének javítását szennyezett környezetben. A növénybiológus szerint a kutatás járulékos haszna lehet az is, ha olyan növényfajt vagy növényi folyamatot találnak, amelyet fitoremediációs célra felhasználhatnak az antropogén stresszorok kapcsán. Az SZTE Biológiai Intézetben régóta kutatják annak a lehet ős égeit, hogy szennyez őd éseket jobban t űrő n övényeket használjanak a talajok és a víz megtisztítására. A nehézfém-tolerancia viszonylag gyakori a növények körében, például a f űzf élék is jól tolerálják a toxikus fémeket. A projekt témáját adó többi új kelet ű stresszor - mint a mikroműanyagok, a nanor észecskék vagy az antibiotikum-maradványok - kapcsán azonban az ez irányú ismeretek hiányosak, így a toleráns fajok azonosítása, vagy a mez őgazdas ági fajok t űrők épességének fokozása fontos eredménye lehet a kutatásnak - áll a közleményben.
Forrás: Webrádió




RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban