Webrádió

Webrádió hírek

3D laparoszkópos tornyot kapott a gyermekgyógyászati klinika Debrecenben

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 14:10
    Debrecen, 2024. március 19., kedd (MTI)  - 3D laparoszkópos tornyot adományozott a Debreceni Egyetem  Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának több mint 40 millió forint értékben a Gyermekgyógyászati Klinika 3 alapítványa és több helyi cég - jelentette be kedden az ünnepélyes átadón Szabó Tamás klinikai igazgató. Szabó Tamás, aki a "Gyermekeinkért" Alapítvány kuratóriumi elnöke is, elmondta, az eszköz előző nap érkezett meg, végleges helyére a gyermeksebészeti klinika új épületének átadása után kerül. Tájékoztatójából kiderült, a 42 millió forint értékű eszközt példaértékű összefogás eredményeként vásárolták meg. Az árát fele-fele részben a 3 alapítvány és a két nagy cég, a CATL Debrecen és a Tranzit-Food Kft. adományozta. A 3D laparoszkópos torony használatával a képalkotás minősége javul - fejtette ki az igazgató, aki hozzáfűzte, a Tranzit-cégcsoport 10 éve folyamatos támogatója a gyermekgyógyászati klinikának. Sidló Noémi, a CATL Debrecen kommunikációs menedzsere aláhúzta, cégük nemzetközi szinten részt vesz fontos társadalmi programokban. Amikor értesültek a klinika felhívásáról, rögtön a kezdeményezés mellé álltak, hiszen a klinika szakemberei a jövőt építik, s a CATL is hozzájárul a cél megvalósításához. A gyár húszezer euróval támogatta az eszközbeszerzést. Szabó Miklós, a Tranzit-Food Kft. tulajdonosa azon meggyőződésének adott hangot, hogy a cég által 10 éve folyamatosan nyújtott támogatás jó helyre kerül. Mint fogalmazott, a klinika mellett más gyermekintézményeket is támogatnak, s reméli, a jó példa ragadós. Kiss Csongor, egyetemi tanár, a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, az alapítvány 1990-ben jött létre, s az eltelt időszakban több mint 400 millió forinttal segítették az itt folyó munkát. A daganatos betegek esetében nagy segítség ez - hangsúlyozta. Szegedi István egyetemi docens, a Remény a Leukémiás Gyermekekért Alapítvány kuratóriumi tagja elmondta, az alapítványt Zsupos Sándor szülő hozta létre azzal a céllal, hogy ne csak a családokhoz jusson el a támogatás, hanem az intézményekhez is. Szabó Levente gyermeksebész kifejtette, a 3D laparoszkópos torony nélkülözhetetlen a gyermeksebészetben. Kifejtette, a műtéti idő 25 százalékkal csökkenhet, ezáltal a narkózis is, de a vérzés mennyisége is. Naponta több gyermeket tudnak majd műteni ezzel az eszközzel - mondta. (FOTÓ)
Forrás: Webrádió

Felborult egy katonai utánfutós terepjáró az M5-ös autópályán

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 12:10
Felborult egy honvédségi URAL típusú utánfutós terepjáró tehergépjármű a rakományával, egy Zenon víztisztító konténerrel kedd reggel 8 óra körül az M5-ös autópálya Budapest felé tartó sávjában, a 145-ös kilométernél - közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel. A közlemény szerint az autó a szélső sávban közlekedett, amikor a gépjárművezető idegen tárgyat észlelt az úttesten, fékezett és manővert hajtott végre, a gépkocsit a leállósáv irányába kormányozta, azonban az autó megbillent és felborult. "A teherautó fülkéjében két legénységi állományú katona utazott - a gépkocsivezető és a gépjármű kísérő -, mindkettőjüket Szegedre szállították megfigyelésre" - írták. A balesetben más civil gépjármű nem érintett - áll a közleményben. Az Útinform azt írta, hogy a baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát. A forgalmat a 139-es csomópontnál kiterelik, majd a 146-os kilométernél vissza.
Forrás: Webrádió

Felújítják a szegedi 4-es villamosvonal pályájának egy részét

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 12:10
Önkormányzati forrásból felújítják a szegedi 4-es villamosvonal pályájának egy részét a Dugonics tér és a Szabadkai út között - közölte Koromné Fenyvesi Rózsa (DK) önkormányzati képviselő kedden. A politikus a beruházásról tartott sajtótájékoztatón elmondta, a Dugonics tér és a Szivárvány kitérő között 600 méteres, a Pick szalámigyár és a Szabadkai út között 350 méteres szakaszon cserélik ki a síneket. Azokon a helyeken, ahol a pálya állapota szükségessé teszi, a sínek ágyazatát is javítják, emellett betonburkolatot kapnak a gépkocsiátjárók - tette hozzá az önkormányzati képviselő. A felújítás 169 millió forintból valósul meg. Az önkormányzat a korábbi években már több mint 100 millió forintot fordított a 4-es villamosvonal rekonstrukciójára - mondta Koromné Fenyvesi Rózsa. Hozzátette: a vonal teljes felújítása szerepelt a Modern városok programban, a beruházásról kormányhatározat is született, a forrás azonban végül nem érkezett meg Szegedre. A felújítás a tervek szerint május 17-ig tart, addig az Anna-kút és Kecskés között pótlóbuszok szállítják az utasokat. Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nkft. ügyvezető igazgatója elmondta, a beruházás előtt elvégezték a villamospálya melletti fasor részletes felmérését. Kiderült, hogy 12 fát ki kell vágni, három további fa a pusztulás közelébe jutott, kettőt pedig meg kell nyesni. A fák többségét egy gombabetegség, gyökértapló támadta meg. A kivágottak helyett ötszörös mennyiségben ültetnek új fákat. Olyan fafajokat és változatokat - például ezüst hársat, déli ostorfát, pannon kőrist - telepítenek, amelyek bírják a megváltozott klímát, a nyári aszályt és hőséget - közölte az igazgató.
Forrás: Webrádió

Szalagkorlátnak ütközött egy teherautó az M5-ös autópályán Balástyánál

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 10:10
Az OKF tájékoztatása szerint a baleset következtében a Budapest, illetve a Szeged irányába tartó sávban is forgalomkorlátozásra kell számítani. Belső szalagkorlátnak ütközött egy teherautó Balástyánál, az M5-ös autópálya 145-ös kilométerszelvényénél kedd reggel 8 óra körül. A Budapest felé haladó jármű a baleset következtében a Szeged felé tartó pályatestre borult. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat mellett a szegedi hivatásos tűzoltókat riasztották a műszaki mentéshez. A tűzoltók áramatlanították a tehergépkocsit. A sztráda mindkét szakaszán forgalomkorlátozásokra kell számítani. Portálunk elsődleges információja szerint a balesetnek egy könnyebb sérültje van.
Forrás: Webrádió

Grandiózus élő koncerttel ünnepli Szeged az uniós csatlakozás évfordulóját

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 09:10
A Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Vaszy Viktor Kórus közös, ingyenes, élő szabadtéri koncertjével ünnepli Szeged Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulóját 2024. május 1-jén. A szegedi önkormányzat közleménye szerint a Széchenyi téri városi ünnepségen felcsendül Beethoven IX. szimfóniája az Örömódával, amely egyben az európai egység himnusza is. A klasszikus dallamokat a Szegedi Szimfonikus Zenekar 57 fős zenekarának, valamint a Vaszy Viktor Kórus 80 fős énekkarának köszönhetően élvezhetik majd a szegediek. A szólisták Pasztircsák Polina (szoprán), Láng Dorottya (alt), Bartos Barna (tenor) és Cser Krisztián (basszus) lesznek, az ünnepi programokat pedig látványos tűzijáték zárja. Mint az önkormányzat a közleményében megemlíti, Szeged, az 1879-es nagy árvizet követően Európa nagyvárosainak támogatásával épült újjá, a mai napig hálás a segítségért, és büszke a közös európai értékekre, hiszen többek között saját és uniós forrásból újulhatott meg a város oktatási és egészségügyi rendszere. Szintén uniós támogatásnak köszönhetően modernizálódhatott a város közösségi közlekedése, parkjai és zöldterülete, van tehát ok bőven az ünneplésre. Az ingyenes közös ünneplésre mindenkit szertettel vár Szeged városa.   Fotó: Archív/MTI
Forrás: Webrádió

Októberben rendezik idén a Zsigmond Vilmos Nemzetközi Filmfesztivált Szegeden

 Webrádió  |   2024. március 19., kedd - 08:10
Október elején rendezik idén az Oscar-díjas Zsigmond Vilmos emlékét őrző, az operatőri munkát fókuszba helyező szegedi nemzetközi filmfesztivált, a nevezéseket május 31-ig várják - tájékoztatták a szervezők az MTI-t. A verseny ötlete 2016-ban, a szegedi születésű Zsigmond Vilmos halálának évében merült föl, az első fesztivált 2017-ben szervezték meg. A rendezvény évről-évre ráirányítja a figyelmet a filmkészítés egyik legfontosabb társalkotójára, az operatőrre, munkája jelentőségére, s egyúttal lehetőséget teremt a fiatal filmesek bemutatkozására. A hét eddigi versenyre ötven országból mintegy 2800 filmet neveztek. A következő filmes seregszemlére május 31-én éjfélig lehet benyújtani a műveket. Pályázni játékfilmmel, rövidfilmmel - műfaji és technikai megkötés nélkül, legfeljebb 51 perces alkotással - és dokumentumfilmmel lehet. A versenyre korhatár nélkül jelentkezhetnek alkotók, alkotócsoportok olyan filmekkel, amelyek 2022. január 1-je után készültek. A szervezők várják azokat a műveket is, amelyekben filmművészetet tanuló rendező vagy operatőr szakos egyetemi hallgatók részt vettek. A versenyprogramot operatőrök, rendezők, filmes szakemberek alkotta előzsűri állítja össze, a fesztivál elismeréseit pedig a Magyar Filmoperatőrök Egyesületének (HCA) vezetője, Szabó Gábor által elnökölt nemzetközi zsűri ítéli oda. A fesztiválra érkezett pályaműveket a szakemberek az operatőri teljesítmény alapján értékelik, ugyanakkor figyelembe veszik a film egészének művészi színvonalát. Elvárás, hogy Zsigmond Vilmos munkásságához méltón, a beérkező pályaművek eredeti és kreatív operatőri megoldásokat tartalmazzanak. A fesztivált október 8. és 12. között rendezik Magyarország egyik legszebb, több mint százéves, hagyományos filmszínházában, a Belvárosi moziban. A fesztivál programjában idén is szerepel a tavaly indított Magyar Operatőrök Hete elnevezésű szekció, melynek filmjeit a beküldött alkotásokból a zsűri választja ki. A nyertest a HCA díjazza.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

OGY – Krónika 5. rész (interpellációk)

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Az egyetemi bérek rendezéséről, a gyermekvédelemről és a vidéki városok helyi közösségi közlekedésének támogatásáról is interpelláltak a képviselők hétfőn az Országgyűlésben. Jobbik az egyetemi bérek rendezéséről Brenner Koloman (Jobbik) arra volt kíváncsi, mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban. Az oktatásnak és az egyetemi világnak kiemelt nemzetstratégiai ágazatnak kell lennie, ezt a Jobbik évek óta hangoztatja - mondta. Alapvető feltételként rögzítette, hogy közép-európai szintre emeljék a béreket. A politikus a Fidesz-KDNP politikáját lesújtónak minősítette, hiába voltak béremelések, ezek még mindig sem az európai, sem a közép-európai szintnek nem felelnek meg és magyarországi összehasonlításban sem állják meg a helyüket. Kitért a szakemberek elvándorlására és arra, hogy jelentős az anomália az állami kuratóriumok által fenntartott és a nem állami fenntartású egyetemek bérezésénél, valamint a pedagógusbérek emelése miatt az egyetemi hierarchia alján lévő tanársegédeknél. Ezeket az anomáliákat sürgősen kezelni kellene - mondta. Vitályos Eszter, a kulturális tárca parlamenti államtitkára egyetértett azzal, hogy a felsőoktatás nemzetstratégiai kérdés, a gyermekek tanításába megéri befektetni. A magyar kormány célja, hogy minden lehetséges támogatást megadjon az egyetemeken a megfelelő infrastruktúra megteremtéséhez és az oktatók munkájának segítéséhez - rögzítette. Kitért arra, hogy 2016-ban 15 százalékos béremelés valósult meg, majd 2017-ben - 14 ezer felsőoktatási oktatót és kutatót érintő - komplex 27 százalékos béremelés valósult meg. A fenti emeléseket követte egy újabb harminc százalékos béremelés 2021-ben és 2022-ben az alapítványi, egyházi és állami intézményekben. Az elmúlt hat évben megduplázták a felsőoktatás finanszírozására fordított összeget, GDP-arányosan közel két százalékos költéssel. Ezzel Magyarország az Európai Unió első öt országa között van. A képviselő a választ nem fogadta el. Párbeszéd: anyagi körülményeik miatt emelnek ki gyerekeket a családjukból Berki Sándor (Párbeszéd) azt kérdezte, mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt. Azt mondta, jelenleg ez bevett és ismétlődő gyakorlat, azonban a kormány intézkedései - így például a csok vagy a babaváró hitel - nem segít a nehéz anyagi körülmények között élő családokon. Rétvári Bence, a belügyi tárca államtitkára azt válaszolta: törvényekben garantált alapelv, hogy csak a legszükségesebb helyzetben szabad a gyermeket elválasztani családjától, és senkit nem lehet kizárólag anyagi okok miatt kiemelni. Hangsúlyozta: az Eurostat szerint a nélkülözésnek kitett gyermekek aránya felére csökkent egy évtized alatt, amihez hozzájárultak a kormány családokat támogató intézkedései. Hozzátette: a nevelőszülői rendszert szintén többféle kedvezményekkel segítette a kormány. A képviselő a választ nem fogadta el. LMP: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez? Keresztes László Lóránt (LMP) azt kérdezte: mikor kapnak támogatást a vidéki városok a helyi közösségi közlekedés működtetéséhez. Azt mondta: a kormány 2021 óta végleg kivonult a vidéki városok közösségi közlekedésének támogatásából, így például Pécs, Debrecen, Miskolc, Szeged polgárai is magukra maradtak e fontos közszolgáltatás költségeinek előteremtésében. Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára szerint álságos ezt a kérdést megfogalmazni azzal a kormánnyal szemben, amely 2010-ben az önkormányzatok adósságát átvállalta, és ezzel tulajdonképpen 1300 milliárd forintnyi terhet vett le róluk. Ilyen szintű támogatásban 1990 óta egyik kormány sem részesítette az önkormányzatokat - tette hozzá. Arra is felhívta a figyelmet: a helyi és országos közlekedési rendszer fenntartása rendkívül drága, erre az államnak és önkormányzatoknak mindig is áldoznia kell. Hangsúlyozta: az önkormányzatnak a helyi közlekedés finanszírozásában természetesen van feladata, ezt az állam elismeri és segíti, hiszen mindenekelőtt az önkormányzatoknál marad a helyi iparűzési adó, ami a képviselő által említett városokban igen jelentős tétel. Hozzátette: 2022-ben 7,98 milliárd forint támogatást kaptak a megyei jogú városok a kedvezményes, illetve díjmentes személyszállítási közszolgáltatási tevékenységükhöz. A képviselő a választ nem fogadta el. Fidesz: hogyan fejlesztik tovább a tanárok bérét? Sztojka Attila (Fidesz) hangsúlyozta, hogy a kormány ígéretének megfelelően idén minden tanár és minden tanári végzettséggel rendelkező, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő személy átlagosan 32,2 százalékos bérfejlesztésben részesült. Kiemelte, hogy a hátrányos helyzetű térségekben dolgozók pedig további húsz százalékos emelést kaptak. A politikus hozzátette, hogy a "dollárbaloldal" mindent megtett, hogy megakadályozza a tanárok béremelését. A felszólaló azt kérdezte, hogy jövőre a kormánynak milyen további tervei vannak a tanárok bérének fejlesztésére? Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára azt felelte, 77 napja várják hiába, hogy Brüsszelből egyetlen fillér érkezzen a magyar pedagógusok bérének emelésére. Január elején érkezett ugyan egy garanciát vállaló levél, azonban a baloldal elérte, hogy az Európai Parlament ezért beperelje az Európai Bizottságot - emlékeztetett. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy jövőre 21 százalékos átlagos pedagógusbér-emeléssel számolnak, vagyis 2022 és 2025 között átlagosan 93,5 százalékkal nő a tanárok és az óvónők fizetése. A képviselő a választ elfogadta.
Forrás: Webrádió

Felsővezeték szakadt egy tehervonatra a Szeged-Rendezőpályaudvaron

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Portálunk információja szerint elhárították a hibát a Szeged-Rendezőpályaudvaron, amely felsővezeték szakadás miatt alakult ki hétfő délután fél 5 körül. Értesülésünk szerint a felsővezeték szakadt rá egy tehervonatra, amely az induló vonatoknál csak néhány perces késést okozott. A MÁV a hibát már elhárította, viszont a közúti és a gyalogos közlekedés a Tompai kapu úti átjáron előre láthatólag 18 óráig nem lehetséges, kerülni a Szabadkai úti átjáró felé lehet.
Forrás: Webrádió

Felsővezeték szakadt egy tehervonatra a Szeged-Rendezőpályaudvaron

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 18:12
Portálunk információja szerint elhárították a hibát a Szeged-Rendezőpályaudvaron, amely felsővezeték szakadás miatt alakult ki hétfő délután fél 5 körül. Értesülésünk szerint a felsővezeték szakadt rá egy tehervonatra, amely az induló vonatoknál csak néhány perces késést okozott. A MÁV a hibát már elhárította, viszont a közúti és a gyalogos közlekedés a Tompai kapu úti átjáron előre láthatólag 18 óráig nem lehetséges, kerülni a Szabadkai úti átjáró felé lehet.
Forrás: Webrádió

Oskola utcai társasházak felújítását is támogatja a szegedi önkormányzat

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 17:10
Műemlékvédelem alatt álló Oskolai utcai társasházak pályáztak a szegedi önkormányzatnál elérhető homlokzatfelújítási támogatásra. Amint arról portálunkon korábban már beszámoltunk , Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata felújítja a Belvárosi híd lábánál található Milkó-palotát. A francia neoreneszánsz stílusban megálmodott épület teljeskörű megújításának első szakaszára mintegy 270 millió forintot különített el az önkormányzat.  A szegediek ugyanakkor felfigyelhettek arra is, hogy az Oskola utcában található jó néhány társasházat az utóbbi napokban felállványoztak, ugyanis hamarosan megújul az épületek homlokzata.  Az Oskola utca 13-23. szám alatt található társasházak felújításáról Dr. Binszki József várospolitikai alpolgármester, valamint Ábrahám-Türes Róbert, a kivitelező Sziki-Ép Kft. ügyvezető igazgatója tartott hétfő délután sajtótájékoztatót.  Mint Binszki József elmondta, az épületek többségi tulajdonosa az önkormányzat, így a felújítások nagyobb részét is az önkormányzat vállalta magára. A munkálatok az Oskola utcai társasházak homlokzatát érinti, illetve megújulnak az udvari homlokzat ereszpárkányai, ugyanakkor a szárazkapubejárat belső falait is újravakolják és festik.  A műemlékvédelem alatt álló épületek rekonstrukciójára a társasházak a szegedi önkormányzattól nyertek el támogatást. Az önkormányzat által meghirdetett pályázaton a kivitelezési költségek 40%-át nyerték el, a szegedi önkormányzat az épületek felújításához több mint 15 millió forinttal járul hozzá.  A rekonstrukciós munkálatok a tervek szerint május első hetében, előre láthatólag 5-én fejeződnek be. A homlokzatfelújítás az autós forgalmat nem, a gyalogos forgalmat is csak egy kissé zavarja.  A társasházak utcafronti üzleteiben több vállalkozás is működik, a ház kezelője, az IKV Zrt. az érintett cégeknek a munkavégzés idejére bérleti díj kedvezményt biztosít. 
Forrás: Webrádió

Fülöp Attila: a teremtett világ védelme és fenntarthatósága közösségi ügy

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 16:11
A teremtett világ védelme és fenntarthatósága közösségi ügy, amelyért a jövőben helyi és országos szinten egyaránt tenni kell - hangsúlyozta a Belügyminisztérium (BM) gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára hétfőn Szegeden. Fülöp Attila a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) "Ültessünk, hogy élhessünk!" nevű országos faültetési programsorozatának első állomásán kiemelte: aki fát ültet, az mindig a hosszútávú célokban hisz. A kereszténydemokrata politikus elmondta, a kezdeményezésnek három fontos célja van: a teremtett világ védelméért való tenni akarás, az aktív cselekvésre való felhívás, valamint a figyelemfelkeltés. A programsorozat közvetlen célja pedig a közösségépítés - fűzte hozzá. Fülöp Attila úgy fogalmazott, a teremtésnek az ember ugyanúgy részese, mint a természet, és az embernek nemcsak a szabadság adatott meg, hanem a felelősség is, amellyel tennie kell a természetért. Leszögezte: "a teremtésvédelem nem egy harcos ideológia, hanem egy természetes, felelős viselkedése az embernek." Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt korábban is elindított hasonló programsorozatokat, amelyekkel a "nem élő környezet megújítására és karbantartására" hívta fel a figyelmet. Példaként megemlítette a "Fogadj örökbe egy keresztet!" és az "Állíts egy keresztet a békéért!" nevű kezdeményezéseket. Ruzsa Roland szegedi KDNP-s önkormányzati képviselő elmondta: bízik abban, hogy a jövőben még több település csatlakozik a programhoz. A faültetési akció első állomásán tizenkét gyümölcsfát ültettek el Szeged Kiskundorozsma városrészén található Hősök ligetében.
Forrás: Webrádió

Baleset az M5-ös autópályán

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 14:12
A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint két személyautó ütközött össze az M5-ös autópálya 143-as kilométerszelvényénél, a Szeged felé tartó oldalon hétfőn 11 óra körül. A rendőrség tájékoztatása szerint az anyagi kárral járó balesetben nem sérült meg senki, viszont a helyszínelés idejére az autósok jelentős torlódásra számíthatnak a Budapest irányából Szeged felé tartó oldalon.
Forrás: Webrádió

Szalagkorlátnak ütközött egy autó az M43-as autópályán Szegednél

 Webrádió  |   2024. március 18., hétfő - 07:09
Az OKF tájékoztatása szerint szalagkorlátnak ütközött egy trélert vontató gépkocsi az M43-as autópálya 12-es kilométerszelvényénél, Szeged közelében hétfő hajnalban. A baleset következtében a tréler és a rajta szállított jármű is az oldalára borult. A műszaki mentést a szegedi hivatásos tűzoltók végezték, ugyanakkor a mentőket is riasztották a balesethez. A műszaki mentés és a baleset idejére a belső sávot mindkét irányba lezárták.
Forrás: Webrádió

Labdarúgó NB II – Szombathelyen nyert a Győr

 Webrádió  |   2024. március 17., vasárnap - 20:10
A Győr magabiztos, 3-1-es győzelmet aratott a Szombathelyi Haladás vendégeként, így csökkentette hátrányát az éllovas Nyíregyházával szemben a labdarúgó NB II 25. fordulójában, vasárnap. Merkantil Bank Liga NB II, 25. forduló: Aqvital FC Csákvár-Pécsi MFC 1-0 (0-0) --------------------------------------- gól: Simon A. (88.) Tiszakécskei LC-Budafoki MTE 2-2 (1-0) -------------------------------------- gól: Bencze (11.), Zamostny (71.), illetve Zsóri (52., 11-esből), Oláh (58.) Szombathelyi Haladás-ETO FC Győr 1-3 (0-1) ------------------------------------------ gól: Beronja (91.), illetve Bumba (12., 11-esből), Kröhn (70.), Szépe (90.) piros lap: Rácz (11., Szombathelyi Haladás) korábban: BFC Siófok-FC Ajka 1-1 (1-0) ---------------------------- gól: Major (26.), illetve Babos (59.) Gyirmót FC Győr-Vasas FC 1-2 (0-1) ---------------------------------- gól: Medgyes (81.), illetve Tóth M. (21., 89., a másodikat 11-esből) piros lap: Soltész (93., Gyirmót) BVSC-Zugló - Kolorcity Kazincbarcika SC 3-0 (2-0) ------------------------------------------------- gól: Bacsa (12.), Ihrig-Farkas (33.), Mitrovic (65.) HR-Rent Kozármisleny - Credobus Mosonmagyaróvár 2-1 (1-0) --------------------------------------------------------- gól: Kirchner (36.), Daru (64.), illetve Radics (68.) Nyíregyháza Spartacus FC - Szeged-Csanád Grosics Akadémia 0-0 ------------------------------------------------------------- Budapest Honvéd-Soroksár SC 4-1 (3-0) ------------------------------------- gól: Nyitrai (23.), Kerezsi (33., 36.) Lőrinczy (53.), illetve Korozmán (87.) Az élcsoport állása: 1. Nyíregyháza 55 pont, 2. Győr 48 (15 győzelem), 3. Vasas 48 (13 győzelem), 4. Szeged 45., 5. Kozármisleny 42
Forrás: Webrádió

Labdarúgó NB I – Góllövőlista

 Webrádió  |   2024. március 17., vasárnap - 20:09
A labdarúgó OTP Bank Liga góllövőlistája: 17 gólos: -------- Varga B. (Ferencváros) 11 gólos: -------- Kodro (Fehérvár 11/Ferencváros 0) 10 gólos: -------- Drazic (Mezőkövesd), Horváth K. (Kecskemét), Mance (ZTE) 9 gólos: --------- Könyves (Paks) 8 gólos: ------- Ambrose (Újpest), Windecker (Paks) 7 gólos: ------- Bognár (MTK), Katona M. (Fehérvár) 6 gólos: ------- Bárány (Debrecen), Colley (Puskás Akadémia), Croizet (ZTE), Dzsudzsák (Debrecen), Edomwonyi (DVTK), Gruber (Puskás Akadémia 3/ZTE 3) , Lisztes (Ferencváros), Marquinhos (Ferencváros), Németh K. (MTK), Pesic (Ferencváros), Plsek (Puskás Akadémia), Pozeg Vancas (DVTK), Szabó L. (Fehérvár 4/DVTK 2), Zachariassen (Ferencváros) 5 gólos: ------- Christensen (Fehérvár), Domingues (Debrecen), Ljujic (Újpest), Lukács D. (DVTK 2/Kecskemét 3), Mörschel (Újpest), Nagy Zs. (Puskás Akadémia) 4 gólos: ------- Böde (Paks), Cseke (Mezőkövesd), Csoboth (Újpest), Favorov (Puskás Akadémia), Kastrati (Fehérvár), Loncar (Debrecen), Mesanovic (Kisvárda), Mezei (Paks), Mim (ZTE), Szalai G. (Kecskemét), Traoré (Ferencváros) 3 gólos: ------- Abu Fani (Ferencváros), Antonov (MTK), Cipetic (Kisvárda), Hahn (Paks), Ilievszki (Kisvárda), Kalmár (Fehérvár), Komáromi (Puskás Akadémia), Kusnyír (Debrecen), Loncar (Ferencváros), Pálinkás (Kecskemét), Stieber (MTK), Szabó B. (Paks), Szabó J. (Paks), Szécsi (Debrecen), Tajti (Újpest/ZTE), Vajda B. (Debrecen) 2 gólos: -------- Acolatse (DVTK), Balogh N. (Kisvárda), Banó-Szabó (Kecskemét), Bényei (DVTK), Bőle (Paks/Mezőkövesd), Camaj (Kisvárda), Corbu (Puskás Akadémia), Franchu (DVTK), Gera (DVTK), Golla (Puskás Akadémia), Hej (MTK), Jovicic (Kisvárda), Jurek (DVTK), Jurina (MTK/DVTK), Karamoko (Fehérvár), Kiziridisz (Debrecen), Kocsis (MTK), Mmaee (Ferencváros), Molnár G. (Mezőkövesd), Molnár R. (MTK), Onovo (Újpest), Papp (Paks), Pernambuco (DVTK), Sajbán (ZTE), Spasic (Kisvárda), Spoljaric (ZTE), Szatmári (DVTK), Stefanelli (Fehérvár), Soisalo (Puskás Akadémia), Szabó A. (Kecskemét), Szuhodovszki (Kecskemét/Debrecen), Thian (MTK), Tóth B. (Kecskemét), Vágó (Kecskemét), Vallejo (DVTK), Zeke (Kecskemét) 1 gólos: -------- Aaneba (Ferencváros), Abena (Ferencváros), Anculasz (Újpest), Do. Babunszki (Debrecen), Bárdos (DVTK), Batik (Puskás Akadémia), Bedi (Zalaegerszeg), Beke (Paks), Ben Romdhane (Ferencváros) Beriasvili (Mezőkövesd), Bobál D. (MTK), Bódi (Debrecen), Botka (Ferencváros), Czékus (Kisvárda), Cseri (Mezőkövesd), Csóka (ZTE), Csongvai (Fehérvár), Evangelu (ZTE), Filipovic (Kisvárda), Flores (Fehérvár), Gradisar (Fehérvár), Haraszti (Paks), Holdampf (DVTK), Karnyickij (Mezőkövesd), Kata (MTK), Kiss B. (ZTE), Klimovics (DVTK), Kovács K. (Paks), Lehoczky (Mezőkövesd), Lenzsér (Paks), Levi (Puskás Akadémia), Ljucic (Újpest), Lucas (Kisvárda), Mack (Újpest), Maiga (Ferencváros), Manrique (Debrecen), Medgyes (ZTE) Nagy K. (Kecskemét), Nagy O. (Kecskemét), Navratil (Kisvárda), Németh D. (ZTE), Nguen (Ferencváros), Nikolov (Kisvárda), Ojediran (DVSC), Osváth (Paks),Radosevic (Újpest), Ramírez (Ferencváros), Sigér (Ferencváros), Simon (Újpest), Serafimov (Fehérvár), Slagveer (Puskás Akadémia), Stephen (DVTK), Stronati (Puskás Akadémia), Szendrei Á. (Kecskemét), Szendrei N. (ZTE), Tamás (Újpest), Tóth T. (Fehérvár), Ubochioma (ZTE), Varga Gy. (Újpest), Varju (MTK), Végh (MTK), Vida (Kisvárda), Wingo (Ferencváros) öngól: ------ Evangelu (ZTE, a Mezőkövesd ellen), Evangelu (ZTE, a Paks ellen), Gergényi (Fehérvár, a DVTK ellen), Gomis (Mezőkövesd, a Puskás Akadémia ellen), Hej (MTK, a DVTK ellen), Larsen (Fehérvár, a Kisvárda ellen), Ljujic (Újpest, a Paks ellen), Széles (Kisvárda, a Mezőkövesd ellen), Várkonyi (ZTE, a Debrecen ellen), Végh B. (MTK, a Kisvárda ellen)
Forrás: Webrádió
493 oldal összesen. A régebbi tartalmakhoz használja a keresőt!