Szabad Európa

A Rádió Free Europe / Radio Liberty nemzetközi szerkesztősége Közép- és Kelet-Európát, a Kaukázust, Közép-Ázsát, Oroszországot, a Közel-Kelet és a Balkán országait látja el független hírekkel.

Érzelemből megnyilvánulni a politikában – Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik)

 Szabad Európa  |   2020. december 22., kedd - 10:34
A magyar parlament kevés nő politikusának egyike. Szerinte a Jobbikban egy meleg is csinálhat karriert, de ideológiai alapon elutasítja azt, hogy ők is fogadhassanak örökbe gyereket.  Konzervatív, mégis úgy véli, hogy a hagyományos családi szerepeken már túllépett az idő. Potocskáné Kőrösi Anitának, a Jobbik egyetlen parlamenti képviselőnőjének először egy olyan tipikus „karácsonyi” kérdést tettünk föl, amellyel a média is ki szokta jelölni a nők, még a befolyásos nők helyét is a társadalomban.   Mit szólna ahhoz, ha úgy kezdeném az interjút: mivel készül a karácsonyra Potocskáné Kőrösi Anita? Sütéssel, főzéssel. Családanya vagyok, és nekem a karácsony a családdal töltött időt jelenti. Nagyon sajnálatos, hogy a covid miatt azt a sok éves hagyományt meg kell, hogy szakítsuk, hogy egy nagyobb, 25-30 fős családi eseményen vegyünk részt. Minden évben el szoktunk menni a férjem egyik rokonához, ott szokott összejönni a család, de sajnos ez most idén elmarad. Most kisebb, nagyon szűk családi körben fogunk ünnepelni. Két gyerek, ugye? Igen. A karácsony élesen megmutatja a második vagy harmadik műszak jelentőségét a nők életében. Biztos vagyok benne, hogy nagyon fontos önnek is, nekem is az, hogy együtt van a család. De az előkészületek terhe mennyire hárul önre? A férjem maximálisan segít mindenben. Több, mint 20 éves házasok vagyunk, összecsiszolódtunk az évek alatt. A készülődés, a bevásárlás, a takarítás: mindent együtt csinálunk. Az elmúlt években Siófok alpolgármestere voltam, és már ott elkezdődött a politikai munka, ami miatt nem 8-tól 4-ig van a munkaidőm, hanem 0-24 órában. A férjem a főzésben is segít, így tudunk közösen készülni a karácsonyra. Amikor politikus lett, nem tartottak attól, hogy teljesen felborul egy hagyományos családmodell? Amikor úgy döntöttem, hogy erre a pályára lépek, akkor azt gondoltam, hogy ha majd 60-70 évesen az unokák körében ülök, akkor nem szeretnék arra visszagondolni, hogy mi lett volna, ha nem tettem volna meg. Amikor erre a pályára léptem, leült a családunk, nagyok már a gyerekek, 20 és 17 éves, és együtt megbeszéltük, hogy ez mivel fog járni. Akkor azért még nem gondoltam, hogy ennyi mindennel jár a politikus lét. De úgy gondolom, jó döntést hoztam, és a család abszolút elfogadja. A magyar nők jelentős részében nem nagyon merül fel, hogy a problémáik hátterében lehet hátrányos nemi megkülönböztetés is. Minden értékvizsgálat kimutatja, hogy a hagyományos nemi szerepek Magyarországon nagyon erősek. Tehát a nőkre hárul a háztartásban, a nevelésben, vagy az idősgondozásban végzett fizetetlen munka oroszlánrésze. És ezt a nők maguk is magától értetődőnek vélik. Például a magyar nőknek csak 44% ért egyet azzal, hogy a férfiaknak több időt kellene a gyerekneveléssel foglalkozniuk. Viszont 78%-uk teljesen, vagy inkább egyetért azzal, hogy ha egy idős családtag ápolásra szorul, akkor főleg a nőknek kell foglalkozniuk vele. Ezen már túlhaladt az idő. Szerintem a XXI. században a férfiaknak is nagyobb szerepet kell vállalni, mert a család úgy teljes. A nők már sokkal többet dolgoznak, sokkal nagyobb szerepük van a munkaerőpiacon, akár vezető beosztásban is. Természetesen kell melléjük egy olyan társ, aki ebben maximálisan partner. Ha ez így megvan, akkor a férfinak igenis ugyanúgy ki kell venni mindenből a részét, hiszen együtt tolják a szekeret. Ha ez nem így megy, akkor az egyik fél rovására fog történni. Ami nem jó, mert tönkreteszi a házasságot, a párkapcsolatot. Tehát változtatnunk kell azon, hogy sokan gondolják ezeket a régi időkből berögződött sztereotípiákat. Ezért is próbálok példát mutatni, hogy megálljon az ember több lábon, több helyen. Tudjon ugyanúgy érvényesülni. De mindig hozzá szoktam tenni, hogy ehhez kell egy társ, ha családról és gyereknevelésről beszélünk. Akkor az egy előítélet, hogy a konzervatív családmodellhez mégiscsak az tartozik, hogy az asszonynak a konyhában a helye? Az összes hajam égnek áll, amikor ezt meghallom. Sok politikai támadást el tudok viselni, mert a politikában nőként természetesen érnek támadások, de ezt miért? Egy nőnek is lehetnek szakmai ambíciói, amit én például szeretnék politikusként kiteljesíteni, más pedig vezető beosztású nőként. Miért kellene ezt a beskatulyázott modellt fenntartani? Igen, azt gondolom, hogy az anyukák természetesen maradjanak otthon a legtöbb időt a gyermekükkel, amennyit csak tudnak. De utána azzal is saját magukat tudják felértékelni, a belső boldogulásuknak, a belső boldogságuknak is ad egy pluszt, ha ők a családért nem csak mint anya tesznek, hanem mint dolgozó nő is. Akkor tévedés, hogy egy konzervatívnak ezt kéne pártolnia? Változott már annyit a társadalom, hogy ezeket a szerepeket át kell gondolni. Én azt látom, hogy a férfiak, az apukák is egyre jobban szeretnek otthon maradni a gyerekükkel. Ezért is volt a Jobbiknak olyan javaslata, hogy az apa-nap ne csak 5 nap, hanem hosszabb nap, akár 15 nap, hiszen több európai országban ez sokkal hosszabb időszak. Amikor megszületik a kisbaba, akkor az apuka lássa, hogy mivel jár az, hogy gyermeket nevelünk. Efelé kellene elmenni, hogy valóban mint család éljenek a házastársak vagy az élettársak is ebben a viszonyban, és ne azok a berögződött szerepek érvényesüljenek. Az utóbbi években Magyarországon is nőtt az ellenzéki és a kormányoldalon is a fontos politikai tisztségeket betöltő nők száma. Például az Orbán kormányban már 12 férfi mellett 3 női miniszter is van. Az ellenzéki pártok közül háromban is társelnöki szisztéma van, női elnökkel. Ilyen az LMP, az MSZP és a Párbeszéd is. A Jobbik miért maradt ki ebből? Nem gondolnám, hogy kimaradt. Egyelőre még keressük azokat a hölgyeket, akik vágynak arra, hogy politikusi karrierbe kezdjenek. Nem gondolom, hogy ez azért lenne, mert túl kevés a nő a Jobbik körül. De fel kell nyitni a hölgyek szemét, hogy igenis van lehetőség. Hála istennek egyre több fiatal hölgy gondolja úgy, hogy ő is szeretné kipróbálni, milyen az, hogy ha valaki országgyűlési képviselő, vagy egy pártban vezető tisztségviselő. Ebben van egy elmozdulás. Egyelőre mi kisebb lépésekkel haladunk, de van utánpótlásunk, én nagyon örülök. Bármilyen fórumon, ahol ez fel szokott merülni, mindig elmondom, hogy több nőt a politikába. Szerintem mi teljesen más érzelmi vetülettel, szemlélettel gondolkodunk egy törvényjavaslatnál, vagy viták során. A különbözőségek előjönnek, és egy pluszt adnak a párt gondolkodásmódjához. A Jobbik alelnöke is vagyok, egyedüli nőként a vezetőségben. Figyelemmel kísérem a férfiak politikai megbeszéléseit, majd, amikor nőként érzem azt a valamit, amivel meg kellene nyílnom, akkor szoktam közbeszólni, hogy figyeljetek, gondoljuk át, mert ennek lehet, hogy más lesz az érzelmi vetülete a társadalomban. A társadalom ki van éhezve az érzelmekre, mivel egy bezárkózott világban élünk. Sajnos a Covid-járvány alatti bezárkózás még több lapáttal rátesz erre a bezárkózásra. Így, ha valaki érzelemből tud a politikában megnyilvánulni, az mindig pluszt ad hozzá. Én nőként igyekszem ezt a pici pluszt oda tenni a fiúknak a pártvezetésben. Az érzelmi plusz a nők dolga? Az is. Az, hogy másképpen látunk bizonyos dolgokat. Például én adószakértő vagyok. Számokban is gondolkodom, de ha van egy költségvetési törvényjavaslat, akkor például azt nézem meg, hogy annak mi lesz majd a társadalmi hatása. Rávilágítok arra, hogy szociális vagy oktatási témákban mi lesz majd a hatása azoknak a költségvetési tételeknek. Aztán mindig ott van bennem az anya, hogy azt nézzük, hogy a gyerekre ez hogyan hat. Ezek azok a pluszok, amelyek fölött, ha nem lenne ott egy nő, akkor lehet, hogy átsiklanának. A férfiak azt szeretik, ha felépül ez, felépül az, náluk az infrastrukturális dolgok mennek. A nőknél ott van az érzelem is. A kettő együtt ad ki kerek egészet, csak így tud ez jól működni. Mikor csatlakozott a párthoz? 2016. szeptemberében. Akkor a következő kérdésem okafogyott is. Meg akartam kérdezni, hogy volt-e magyar gárdista? (Nevet.) Nem voltam. Vona Gábor megismerkedtem, és az ő kérésére csatlakoztam a párthoz. Nekem nagyon szimpatikus volt a néppárti vonal, és így tudtam a Jobbikhoz csatlakozni. A Jobbik nagyon macsó, a szélsőjobboldalról, sokszor erőszakot sugalló pártként indult, hiszen paramilitáris szervezetet is működtetett. Ennek milyen nyomait érzi későn csatlakozott nőként a szervezetben? A szervezetben abszolút nem érzem. De még mindig kapunk kritikát a régi dolgok kapcsán. Azt szoktam mondani, hogy azt nézzétek meg, hogy mit csinálunk. Jakab Péter elnök úr január 25-én egy éve, hogy átvette a párt vezetését. Megyünk előre azon a néppárti úton, amelyen az a célunk, hogy jólétet és szabadságot minden magyarnak. Nekem ez fontos, hogy minden magyar embert képviselünk, ami egyébként a 2003-as jobbikos alapító okiratban is ott volt. Nincs helye kirekesztésnek, gyűlöletnek. Nekünk minden döntésünket úgy kell meghatározni, és minden nyilatkozatunkat úgy kell megtenni, hogy az mindenkire egyformán vonatkozzon. Nem lehet a régmúltat állandóan felemlegetni. Minden pártnak van múltja. Ez a másik, hogy minden pártnak van múltja, de nem is ez a lényeg szerintem, hanem az, hogy most mit csinálunk. Azért még provokálnám tovább egy kicsit. A régi Jobbikból kilépett Szegedi Csanád, mert rájött arra, hogy a felmenői között van zsidó, ami az akkori Jobbikban nem volt egy pozitívan kezelt tulajdonság. Lehetne most tagja a Jobbiknak egy felvállaltan meleg vagy leszbikus ember? Én azt gondolom, hogy minden magyar embert képviselünk, és a néppártosodás folyamata azt mondja, hogy bárki, bármikor csatlakozhat a Jobbikhoz, mi annak nagyon örülünk. Mindenféle kirekesztéstől és gyűlölettől mentesen. Akár vezető is lehetne? Nem gondolom, hogy probléma lenne, ha valaki homoszexuális. Az a lényeg, hogy mi van ott bent, és ő mit akar tenni a magyar nemzetért. Nekünk, a pártvezetésnek az a legfontosabb, hogy a nemzetért tegyünk. Ami nem csak egy országhatár természetesen. Az megmaradt a Jobbikban, hogy a nemzetet mindig a külhoni magyarokkal értjük. Ezt a kérdést mostanában, mióta a Szájer-botrány kirobbant, nagyon sokan feszegetik. A parlamenti felszólalásomban is elmondtam, hogy a Szájer-ügyben nem az a kulcspont, hogy az ereszcsatornán leereszkedett. Hanem az, hogy hazudott, hogy ő az Alaptörvény írója, és most egy álszent, álkeresztény, farizeus módon, pitiáner bűnözőként menekült. Nem az a baj, hogy ő homoszexuális. Ez mindenkinek a magánügye. Nem gondolnám, hogy ez bármi problémát jelentene. A Jobbik megszavazta most az utolsó alkotmánymódosítást? Mindig ez a baj, hogy salátatörvény formájában nyújtják be. Ez azért problémás, mert az a rész az Alaptörvény-módosításnak csak egy nagyon pici szelete volt. A legnagyobb részt a közpénzek elbújtatása tette ki. Arra pedig egy konzervatív, jobboldali párt nem mondhatja, hogy támogatja. Mi minden esetben fellépünk a közpénz-lopások ellen, a korrupció ellen. Ezért nem tudunk erre igent mondani el kellett utasítani. Így kénytelenek voltak azt a részt is elutasítani, amivel egyébként egyetértettek. Sajnos a kormánypártoknál rendszeres, hogy salátatörvénybe rejtenek bele mindent. Természetesen majd fogjuk hallgatni a tavaszi időszakban a kormánypárti oldaltól, hogy a Jobbik nem mondta azt, hogy az anya nő, az apa férfi. Mert ugye ezt nem tudtuk megszavazni. De ezt gondolják önök is. Természetesen. A Jobbikot ön továbbra is konzervatív pártnak tartja? Abszolút, igen. És bár a női egyenjogúság most már egy konzervatív pártnak is az értéke kell legyen, de a melegházasság még nem érte el ezt a szintet. Nem. Azért, mert a társadalom még nem érett erre, vagy ideológiai alapja is van ennek? Természetesen ideológiai alapja is van. De a társadalmunk sem érett meg ezekre a gondolatokra. Egyébként mit gondol: léteznek társadalmi nemek? A szerepviselkedésünket, ami egy-egy nemhez tartozik, azt tanuljuk? Ez egy annyira összetett tudományág, a gender, a társadalmi nemek kutatása, hogy én meghagynám a kutatóknak ennek a kérdésnek az eldöntését. Amit én gondolok, hogy egy nő és egy férfi legyen boldog. És a boldogság pedig abban teljesedjen ki, amit ő tesz, és ahogyan ő él. Meglátjuk majd, hogy a kutatók erről mit határoznak. Értem. Jól kibújt alóla, hogy létezik-e strukturális egyenlőtlenség férfiak és nők között. Ha a munkaerőpiacot nézzük, akkor ott abszolút látszik. Novák Katalin miniszterasszony kijelentéseit teljes mértékben felháborítónak tartom. Mert miért kellene egy nőnek megelégednie azzal, amennyit keres, és mi az, hogy nyugodjunk bele, hogy a férfiak többet keresnek. Nem. Mindenki az érdemei szerint kapja meg a fizetését, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi. Mert nem a neme számít, hanem az, hogy ő mit tesz le az asztalra, és miként cselekszik. Ha ő a legkiválóbb közgazdász, akkor miért ne kereshetne egy nagyvállalatnál vezető pozícióban sokkal több pénzt, mint egy férfi? Novák Katalin azértnem azt mondta, hogy ebbe törődjetek bele, nők, csak hogy keressétek meg a boldogság más területeit? Egy kicsit ő is a harmóniáról beszélt, amiről ön. Igen, de nem kell átesni a lónak a másik oldalára. Persze, meg lehet találni azt, hogy ki, hol érzi jól magát, attól függetlenül, hogy ebből anyagi kérdést csinálunk. Amikor országgyűlési képviselő lettem, akkor még nem ekkora volt az országgyűlési képviselők illetménye, mint most. Itt kevesebbet kaptam, mint Siófokon alpolgármesterként. Kérdezték is, hogy miért mész el országgyűlési képviselőnek, hogy ha még ennyi pénzt se kapsz? Mondtam, hogy engem nem az érdekel, hanem hogy mit tudok tenni. És ha a piacon adószakértőként dolgoznék, még ennél is magasabb keresetet tudnék elérni. Mint adószakértő lehetségesnek látja, hogy ezt a most nem fizetett, de rengeteg időt, főleg a nők életéből elvevő házi munkát, idős gondozást, a gyereknevelést valahogy számszerűsíteni lehetne, valahogy elismerni adórendszerben? Nagyon nehéz, mert a magyar adórendszer szerintem teljes átalakításra szorul. Annyit le szeretnék szögezni, hogy a családi adókedvezményeket mint adószakértő is rendkívül jónak tartom. Az, hogy a gyermeknevelést ilyen módon támogassuk, azzal, hogy a szülők dolgozzanak és abból tudják igénybe venni, ez nagyon jó találmánya volt a régebbi rendszernek. A mostaninak meg különösen, mert viszonylag magas összeg tud a családoknak maradni. Igen, ezt nem a Fidesz vezette be. Már hosszú évtizedek óta létezik. A családi támogatásoknak ez a része szerintem rendben van. Viszont vannak azok az idők, amikor nincs miből igénybe venni a családi adókedvezményt. Pont erről beszéltünk: anyuka otthon marad mamával vagy dédnagymamával, mert ápolni kell, és nem tudja igénybe venni az adókedvezményt, az nyilván problémát okoz a család életében, hogy ennek az anyagi megbecsülése hiányzik. Ez biztosan lehetne másként is, de nagyon komoly háttértanulmányokat kell elvégezni, hogy ennek milyen költségvetési hatása van. A politikai viták hevében elég gyakran előfordul, hogy a politikusokat női mivoltukban megsértik. Ön találkozott ilyennel? Kérdés, hogy sértés volt-e vagy nem: engem Gulyás Gergely miniszter úr képviselő urazott le éppen a múlt héten. Elnézést is kért érte. Javasoltam neki, hogy írják bele az Alaptörvénybe, hogy a képviselő asszony nő, a képviselő úr pedig férfi. Engem nem érint. Viszont vannak olyan képviselőtársaim, hölgyek, Kunhalmi Ágnes képviselőtársam, Bangóné Borbély Ildikó. Vagy a legutóbbi, ami nem a parlamentben hangzott el: amikor Szabó Tímeáról tették azokat kijelentéseket. Ez gyakorlatilag olyan, mint ha rám is tennék ezeket a megjegyzéseket. Azért a legkeményebb, ami szintén nem a parlamenti patkóban hangzott el, az Kövér László kijelentése volt, a kettes számmal kezdődő személyi számú emberekről, és hogy ő szánalommal tekint a nőkre. Ezek kijelentések nagyon pejoratívak, és vezetnek el oda, hogy egyre kevesebb nő mondja, hogy beleállok a politikába. Mert ő is fél attól, hogy ő is megkapja ezeket a kijelentéseket. Az önkormányzati politizálás ebből a szempontból durvább, keményebb terep? Mindig úgy szoktam fogalmazni, hogy más. Én nagyon jól éreztem magam Siófok alpolgármestereként. Az nem egy macsó világ, vagy nem annyira? Nem, abszolút nem. A hivatali dolgozók többsége hölgy, és így nyilván nem. A képviselőtestületben 4 hölgy volt a 12-ből. Úgyhogy ott egy kicsit jobb volt az arány. De nem is ez a lényeg, hanem ha valaki politikus, akkor én azt tartom, hogy ne azért ítéljék meg, mert nő, hanem azért, amit tesz mint politikus. Nem attól függ, hogy ki milyen a politikában, hogy ő nő, vagy férfi. Ez a helyhatóságoknál ugyanígy van. Ön mit gondol a családon belüli erőszak, nő- és gyerekbántalmazás, nemi erőszak magyarországi szabályozásáról? Mit kellene ezen változtatni, ha kéne? Azonnali kérdést intéztünk Varga Judit miniszter asszonyhoz, amikor az Isztambuli Egyezmény kapcsán ez most felmerült. Ő azt mondta, hogy elindítottak egy folyamatot, hogy még szigorúbbá tegyék, és még jobban felhívják az emberek figyelmét. Én ezt még most nem látom. Mindenképpen szigorításra lenne szükség. Viszont az nem elég, ha csak szigorítunk. Az is kell, hogy a családsegítő szolgálatok, a háttérintézmények megerősödjenek. Ne legyen szégyen az anyukának, vagy akár a gyermeknek, hogy szóljon, hogy baj van. Amikor már eljutunk oda, hogy baj van, az már hosszú hónapok, vagy lehet, hogy éveknek a hozadéka. A jelzőmódszerek kiépítésére kellene nagyobb energiát fordítani. Nem a büntetésre feltétlenül? A büntetésre szükség van. De ahhoz, hogy kevesebb büntetés legyen, kevesebb legyen a családon belüli erőszak, ahhoz a jelzőrendszernek kell még aktívabbnak lennie. Túl kéne már haladni azon is, hogy mindig áldozathibáztatás van, hogy ő biztosan tett, vagy nem tett valamit. De ahhoz, hogy eljussunk ide, nyíltan kell erről beszélni. Még mindig tabu témának számít Magyarországon, hogy valaki kiadja azokat az impulzusait, hogy figyeljetek, baj van nálam. Hogy ne jussunk oda, hogy összevert arccal kell mennie valakinek dolgoznia, mert otthon megverték. De nem csak erről beszélünk, hanem a lelki terrorizálásról is. A lelki bántalmazás sokszor még súlyosabb, és utána további pszichológiai problémákat tud okozni. Nem irigylem a Jobbikot. Először, amíg hardcore-abb jobboldali párt volt, a Fidesz folyamatosan lenyúlta a témáit Trianontól, a kettős állampolgárságtól kezdve a cigánybűnözésig. Most a nőprogram kapcsán, úgy látom, itt erős verseny lesz a baloldali pártokkal, akik ezt régóta képviselik. Kicsit két szék között van a Jobbik ezzel a néppártosodással, nem? Nem gondolnám. Megtartottuk a karakteres és ideológiai vonalat, amiben nincsen változás. Nekünk most a központi, nem csak üzenetünk, hanem filozófiánk az, hogy érjük el azt, hogy jólét is legyen. A jólét nem csak és kizárólag anyagi jólét, hanem a boldogság és szabadság érzése. Ne minden csak a materiális számokról szóljon.   Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából! 
Forrás: Szabad Európa

„Jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni” – így működik a cenzúra az MTI-nél

 Szabad Európa  |   2020. december 03., csütörtök - 10:34
A távirati iroda volt és jelenlegi dolgozóinak elmondása és birtokunkba került belső levelezések alapján mutatjuk meg, hogyan korlátozzák azt, mi jelenhet meg az MTI hírfolyamában. Fokozatosan kezdték korlátozni az újságírói szabadságot 2011-től Tiltott téma volt Placido Domingo zaklatási ügye Érzékeny téma a papi pedofília és a koronavírus-járvány is Sok anyag tűnik el rejtélyes körülmények között, de van, aki letiltotta saját nevét egy anyagról, annyira átírták Szájer József orgiájáról sem számolt be a nemzeti hírügynökség „Rámegy az egészségem” – mondta munkájáról egy MTI-s Az a Bende Balázs ad utasításokat az MTI-ben, aki a köztévé értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva szerint kell anyagot gyártani Az MTI állományának csökkentése már 2010 előtt elkezdődött forrásaink szerint, azonban ez a folyamat a kormányváltás után felgyorsult. Több éven át megszokottak voltak a csoportos leépítések, sokakat nyugdíjaztak, illetve küldtek el az MTI-től spórolásra hivatkozva. Azt, hogy ennek nem feltétlenül a pénzhiány volt az oka, nem csak az támasztja alá, hogy a közmédia évről évre egyre nagyobb állami támogatásból gazdálkodhat. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan ugyanis együtt járt a nagyobb centralizáció és a hírügynökségi anyagok „lebutítása” is. „Régebben sok jó újságíró dolgozott az MTI-nél, az egyes szakterületeknek megvoltak a gazdái, akiknek exkluzív információi és mélyebb ismeretei voltak az adott területről” – mondta a Szabad Európának a ma is az MTI-nél dolgozó egyik forrásunk, aki a 2010 előtti rendszert is jól ismeri. Ő azt mondta, az utóbbi 10 évben az átszervezésekre hivatkozva a szakértőket lassan levették saját témáikról. Míg korábban az MTI rendszeresen készített interjúkat politikusokkal, ezek mára szinte teljesen megszűntek, ahogyan a különböző fontos eseményekről készült tudósítások is lebutultak, magyarázta. Annyira, hogy gyakran csak politikusok vagy cégek közleményeit veszi át a hírügynökség. Egy fontos politikai döntés esetén pedig „ma már csak azt hozzuk le, hogy mit mond róla a kormány. Nem rakunk mögé hátteret, hogy miről szól valójában a döntés, min változtat, hogy esetleg miért rossz” – magyarázta forrásunk hozzátéve, hogy korábban ez, a valódi újságírói munkát igénylő feladat rendszeres volt. „A szerkesztők nem szeretik a saját anyagokat, mert abban benne maradhat bármi, ami valakinek kellemetlen, és ha nem veszik észre, akkor úgy jelenhet meg. Ennél sokkal biztonságosabb egy közlemény átvétele.” „Fokozatosan vezették be a cenzúrát” „Az MTI-ben fokozatosan vezették be a cenzúrát 2011-2012-től kezdve” – fogalmazott egy másik ott dolgozó forrásunk, aki szintén évekkel 2010 előtt került a hírügynökséghez, és még ma is ott dolgozik. Az első intézkedés, amivel szembesült az az volt, hogy utasításba kapták, a külföldi lapok Magyarországról szóló írásait ne nagyon szemlézzék. Korábban ugyanis az volt a gyakorlat, hogy a mérvadó külföldi újságok vonatkozó cikkeit külön hírben átvette az MTI. Az Orbán-kormány azonban már az első éveiben komoly kritikákat kapott külföldről. Ezért az volt az ukáz, hogy csak úgy vehetik át külföldi lapok magyar vonatkozású cikkeit, ha több cikket foglalnak össze egy hírben úgy, hogy egy cikkre csak egy bekezdés jut. „Felesleges, hogy egy ilyen kritikaáradatot átvegyünk” – hangzott az indoklás informátorunk szerint. Első forrásunk pedig azzal szembesült ebben az időszakban, hogy kollégái exkluzív értesüléseinek közlését utasították el a szerkesztők, különösebb indoklás nélkül. „2010 első feléig működött az a rendszer, hogy ha az újságírók vetettek fel témát, esetleg saját értesülésük volt egy érdekes témában, akkor annak örültek a szerkesztők. A kormányváltás után hamar kiderült, hogy ilyen kezdeményezéseknek nincs többé terepe. Akkor kell egy téma, ha a szerkesztő kér arról anyagot” – mondta a Szabad Európának. „Témaletiltásra nem emlékszem. Mert az elég nyilvánvaló volt, hogy ha például Magyarországgal szemben indult egy kötelezettségszegési eljárás az Európai Unióban, arról nem lehet hallgatni. Sokáig azt éreztem, hogy tulajdonképp igénylik a tükröt, hogy külföldön miket mondanak a kormányról. Nem volt kozmetikázási igény” – ezt már Kárpáti János mondta lapunknak. Ő 1981-től dolgozott a távirati irodánál, 2007-ben lett brüsszeli tudósító. „Egy idő után bevezették, hogy ha magyar EP-képviselők akartak nyilatkozni, akkor előbb Budapesttől kell megkérdezni, érdekes-e a nyilatkozat. A tapasztalatom az volt, hogy ​fideszes megszólalóra ritkán mondtak nemet, az ellenzékiek sokkal gyakrabban akadtak fent a szűrőn.” Kárpáti János munkájába ritkán szóltak bele. Felidézte azt, amikor Viviane Reding, a jogérvényesülésért felelős uniós biztos hangos kritikusa volt a magyar kormány intézkedéseinek. 2013-ban kiderült, hogy a biztos részt vett a Bilderberg csoport találkozóján. Ekkor „ki volt adva a közmédia egészének, hogy kérdőre kel vonni Redinget”, azaz minden lehetséges fórumon kérdőre kell vonni, hogy miért volt ott a tanácskozáson. Kárpáti János MTI-s pályafutása 2015-ben ért véget, miután egy brüsszeli eseményen egy előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktornak. A miniszterelnök ekkor beszélt arról, hogy napirenden kell tartani a halálbüntetés kérdését, emiatt pedig kritikákat kapott saját pártcsaládjától, az Európai Néppárttól is. Kárpáti János ezekre a kritikákra kérdezett rá a miniszterelnöknél. Az esemény után hamarosan hazahívták Brüsszelből, majd nem sokkal később elbocsájtották. „Az apparátus nem tudta elviselni, hogy ezt kérdeztem. Pedig soha nem mondták ki, hogy a kérdéseket előre egyeztetni kellene” – mondta a Szabad Európának. Valahol „fent” kell egyeztetni Ezzel párhuzamosan megváltozott az anyagok megjelenésének módja is, számoltak be forrásaink. A 2010 előtti gyakorlat szerint az újságíró beküldött egy anyagot, azt átnézte a témagazda, és a napi hírfolyamot ellenőrző turnusvezető jelentette meg. Kisebb anyagoknál kétlépcsős volt folyamat, ami azt is jelentette, hogy sokaknak volt kiadási joga. Az ezzel rendelkezők számát azonban 2011-12 körül radikálisan lecsökkentették, és azokat a szerkesztők, akiknek megmaradt a kiadási joga, az MTI helyett a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai lettek. Ahogy csökkent azok száma, akik megjelentethetnek anyagokat az MTI hírfolyamában, úgy nőtt az „egyeztetésköteles” témák listája. Ezek azok az érzékeny témák, amiket egyenesen a főszerkesztő-helyettesek egyikének kell tovább küldeni. A korábbiakhoz képest már ez is komoly kontrollt jelent tehát, de beszélgetőpartnereik szerint nem ők mondják ki a végső szót. Minden forrásunk egyhangúan arról számolt be, hogy a leadott anyagok nagyon sokáig nem jelennek meg. Ennek oka pedig az, hogy nem a főszerkesztő-helyettesek olvassák át azokat, és döntenek a megjelenésükről: ők is tovább küldik valahova. Első állomásként valószínűleg a korábbi cikkeinkben is felbukkant Németh „Pitbull” Zsoltnak és Bende Balázsnak (külpolitikai anyagok esetében). De forrásaink egybehangzóan állították: a végállomás még feljebb lehet, a végső szót forrásaink sejtése szerint a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetirodában mondhatják ki. „Ez egy fekete doboz, találgatjuk, mi történt bent” - jellemezte egyik forrásunk az átláthatatlan szerkesztési folyamatot, sokszor ugyanis nem tudni, miért tűnt el a süllyesztőben egy-egy anyag. „Ilyen titkolózás sose volt. A korábbi kormányok is próbáltak beleszólni a munkába, de messze nem annyira, mint most” – tette hozzá. Míg Kárpáti János azt mondta, ő nem tapasztalt olyat, hogy átírták volna az anyagait, az utóbbi években ez megváltozott. Egyes anyagok lerövidülnek, másokba új bekezdések kerülnek, de hallottunk megírt, leadott és aztán soha meg nem jelent cikkekről is. Nézzünk néhány konkrét példát forrásaink beszámolói és a Szabad Európa birtokába került emailek alapján! Ezeket az emaileket az MTI főszerkesztő-helyettesei (hivatalosan vezető szerkesztők), Pintér Tamás, Ráthy Sándor és Végh Sándor, valamint Veres Béla kiemelt szerkesztő küldték körbe a szerkesztőségben. Ők mind a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottai. Zaklatás, migráció, Brüsszel A magyar belpolitikai anyagok mindenképp egyeztetéskötelesek, ahogy a magyar vonatkozású külföldi hírek is. Amikor tavaly nyár végén több nő is zaklatással vádolta meg Placido Domingo operaénekest, Ráthy egy olyan emailt küldött körbe, amiben azt írta, hogy a zaklatással kapcsolatos anyagokat „egyelőre nem kérünk”. Ennek okáról nem érkezett tájékoztatás, de valószínűleg az lehetett a háttérben, hogy a botrány kirobbanása után két héttel Placido Domingo koncertjével avatták fel az új szegedi stadiont. (A Szent Gellért Fórum névre keresztelt, UEFA-előírásoknak megfelelő létesítmény az egyetlen teljesen egyházi kezelésben lévő sportkomplexum. 13,4 milliárd forintból épült fel, az állami pénzből zajló beruházás kivitelezője a Market Zrt. volt.) Az Egyesült Államokkal kapcsolatos hírek – csakúgy, mint a Híradóban – Donald Trump megválasztásakor lettek egyeztetéskötelesek. Érzékeny kategóriában van a migráció, az „európai terror”, Brüsszel, Oroszország, és minden uniós és szomszédos országban zajló választásokkal kapcsolatos hír. Külön érdekesség, hogy eleinte csak azokat a választásokat kezelték érzékenyként, ahol Orbán-barát politikusok is kormányon vagy kormányközelben voltak (pl. Ausztria, Lengyelország, Izrael), ám a listát tavaly október végén kibővítették. Nem jelenhetnek meg központi jóváhagyás nélkül a koronavírussal és az egyházzal kapcsolatos hírek sem – ez utóbbiak a pedofilbotrányok miatt szorulnak egyeztetésre. A Törökországról szóló híreket Recep Tayyip Erdoğan elnök narratívájának megfelelően kell közölni. A kurd harcosok említésekor például kötelező megemlíteni, hogy Törökország terroristának tartja őket. Tiltott témák Egyik forrásunk arról számolt be, hogy az Európai Parlamenti viták „leghúzósabb részeit, amik rámutatnak az Orbán-rendszer lényegére”, rendre kihúzzák. Csak azoknak a hozzászólásait veszi át az MTI, akik „nincsenek képben és butaságokat mondanak” vagy támogatják a magyar kormány politikáját. Amikor tavaly márciusban az Európai Néppártban (EPP) a Fidesz kizárásáról szavaztak, akkor az MTI brüsszeli tudósítói megírták az erről szóló hírt, az azonban nem jelent meg, magyarázta forrásunk. „Aztán jött az utasítás, hogy az Origótól kell átvenni, hogy a Fidesz saját maga függesztette fel néppárti tagságát” - számolt be az általa legabszurdabbnak tartott esetről. Azt, hogy kik döntik el, mi számít érzékeny témának, nem tudni. Egyik forrásunk azt mondta, hogy az ezt firtató kérdésekre rendre a „nem fontos” választ kapják feletteseiktől. Az egyik, birtokunkba került email, amiben azt írják, hogy a Human Rights Watch és az Amnesty International emberi jogi szervezetekről nem adhatnak hírt (erről részben a Politico tavasszal beszámolt) – azt állítja, hogy Bende Balázstól érkezett a tájékoztatás a tiltásról. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert Bende Balázs az MTVA alkalmazottja, amitől a munkát a Duna Médiaszolgáltató (ide tartozik az MTI is) rendeli meg – nem pedig fordítva. Bende Balázs volt az is, aki a köztévé egyik értekezletén kimondta: a megfelelő narratíva mentén kell anyagot gyártani. (A Közszolgálati Kuratórium épp azért nem foglalkozott az MTVA-tól kiszivárgott hangfelvételek ügyével, melyeken ő beszélt, mert a testület fideszes többsége úgy érvelt: Bende Balázs nem a Duna Médiaszolgáltató alkalmazottja, a Kuratórium azonban csak a Duna Msz. működését ellenőrizheti. Pedig több, a birtokunkban lévő email is bizonyítja, hogy a Duna Msz. alkalmazottjainak Bende Balázzsal kell egyeztetniük. Forrásaink szerint a külpolitikai szerkesztőségben akkor szaporodtak meg az engedélyeztetésköteles anyagok, miután Bende Balázst nevezték ki a külpolitikai kabinet élére.) „Nevemet töröljék a hírből” De nem csak eltűnnek bekezdések vagy egész cikkek, néha olyan részek és anyagok is megjelennek a hírfolyamban, amikről nem tudni, ki írta őket. Egy birtokunkba került emailben az MTI egyik külföldi tudósítója azt írja feletteseinek: „nem járulok hozzá, hogy a nevem alatt olyan hírek jelenjenek meg, melyek bizonyos részeit nem én írtam, amelyek az általam megjelölt forrásokban nem szereplő szövegrészeket is tartalmaznak. Ha az MTI ragaszkodik ahhoz, hogy általam nem ismert források alapján további részeket toldjon a híreimbe, akkor kérem, a nevemet töröljék a hírből”. Egyik forrásunk pedig azt mondta, van, akinek az a benyomása, hogy egyes híreket a Miniszterelnöki Kabinetirodában írnak, és azokhoz nem szabad hozzányúlni. „Rámegy az egészségem” Ahogy a köztévés dolgozók, úgy az MTI-sek is arról számoltak be, hogy hiába nem értenek egyet azzal, amit csinálniuk kell, féltik az állásukat és az egzisztenciájukat. A jelenleg is ott dolgozó forrásaink azért nyilatkoztak csak név nélkül, mert attól félnek, hogy utánuk nyúlnak és ha elküldik őket az MTI-től, még sokáig nem kapnak munkát máshol se. „Lehet, hogy ez alaptalan félelem, de általánosságban igaz ez az egész országban. Mindenki fél.” (Hasonlóan éreznek a köztévé munkatársai is) Forrásunk arról számolt be, hogy neki már az egészsége is kezd rámenni a munka okozta stresszre. Ezért munkaideje leteltével nem is foglalkozik politikával, pedig korábban hivatásának tekintette az újságírást. Másik forrásunk pedig úgy fogalmazott, hogy „jobb sorsa érdemes újságírók” maradtak az MTI-nél, akik régen valódi újságírói munkát végeztek. „Mostanra mikrofonállvány és közleménytovábbító funkcióra” butították a távirati irodát megfogalmazása szerint. „Az MTI-ben kevésbé dominál a propaganda, inkább az a szörnyű, ami hiányzik” – mondta utalva arra, hogy az igazán fontos híreket nem közli le az állami hírügynökség. A közmédia botrányaival kapcsolatos összes cikkünket itt találja. Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
Forrás: Szabad Európa

Hónapokat dolgozott közmunkán, de nem is tudott róla

 Szabad Európa  |   2020. október 08., csütörtök - 16:49
Meghamisították az aláírását és visszaéltek a személyes adataival annak a férfinak, akiről nemrég derült ki: néhány évvel ezelőtt hónapokon át közmunkásként dolgozott a szülőfalujában. A férfi a törvény szerint nem is dolgozhatott volna közérdekű munkán, mivel Szegeden bejelentett állása volt.
Forrás: Szabad Európa