A Szabad Európa arról ír, hogy a magyarországi látogatása alatt Hszi Csin-Ping kínai elnök és Orbán Viktor Pécsre utazik, ahol bejelentik, hogy a Great Wall Motors (GWM) kínai autógyártó cég a város melletti Bicsérden építi fel első európai üzemét. Februárban a 24.hu írt arról, hogy Pécs mellett hatalmas területet minősítettek át ipari övezett egy olyan részen, amei kulcsfontosságú a város ivóvízellátásának szempontjából. Akkor a találgatások akkugyárról szóltak.Az mfor.hu márciusi cikke szerint a Great Wall Motors hatszáz hektáros telken építene autógyárat és kiszolgálóegységeket, ahol az Ora nevű középkategóriás márkája mellett a prémiumkategóriás Wey nevű típust is gyártani fogja. A hatszáz hektár abból a szempontból óriásinak tűnik, hogy Szegeden a szintén kínai, elektromos autókat gyártó BYD negyven hektáron építkezik.
„Ma prof. Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora írta alá az ajánlóívet! Köszönöm rektor úr a támogatást!” – írta Fülöp László fideszes polgármesterjelölt közösségi oldalán.Rovó esetében nem ez az első, hogy az egyetem rektoraként nyíltan támogatja a Fidesz jelöltjét. Ahogy arra a Szegeder is emlékeztet, 2019-ben a megyei napilap címlapján jött le, hogy Rovó László Nemesi Pált támogatja, méghozzá azzal a félre nem érthető címmel, hogy Polgármestert ajánlott a rektor a szegedieknek. A szegedi rektor nem titkolja, hogy közeli viszonyt ápol a kormánypártokkal, vett részt például olyan menekültellenes konferencián Bayer Zsolttal karöltve, amelyet a helyi kormánymédia, a SzegedMa szervezett.
Üdvözlök mindenkit ebben a télies időben! Ez itt újra a Reggel 4 hírlevél (de van több is), benne az elmúlt nap legfőbb híreivel.ORBÁNIZMUSA VSquare szerint új magyar szupertitkosszolgálat megszervezésében vehet részt Orbán Gáspár: Panyi Szabolcs információi szerint a testület az amerikai elnöki Nemzetbiztonsági Tanács magyar megfelelője lehet, ahol a miniszterelnök nemrég még csádi oszlopok mögött bujkáló fia egy külpolitikával és kényes diplomáciai ügyekkel foglalkozó osztály létrehozásán dolgozik.Iskolai kórust léptetnek fel Orbánék nemzetközi politikai dzsemboriján, az iskola szerint a jobboldali gálavacsora nem politikai rendezvény: a budai kórusiskola azt reméli, hogy a CPAC-os fellépés után kibővíthetik az épületet, de néhány szülő szerint viszont lobbizásra használják a gyerekeket, mondjuk a művészeti vezető szerint inkább hálásnak kellene lenniük ahelyett, hogy az iskolát támadják.A Szuverenitásvédelmi Hivatal elindítja az első vizsgálatát „a magyar sajtóban megjelent külföldi finanszírozási kísérlet gyanúját felvető információk alapján”.Rogán Antal engedélyezte Balásy Gyula cégcsoportjának, hogy 17,6 százalékkal megemelje az árait, ez a mérték megegyezik a tavalyi éves átlagos inflációéval. Orbán átcsoportosított 8,2 milliárd forintot a költségvetésben. Tavaly a Magyar Nemzet vesztette el a legtöbb sajtópert, tízből hétszer marasztalta el a bíróság. KEGYELEMVarga Judit hülyeségeket beszélt, Novák Katalin „nem való közénk” – mondta a 444-nek Lázár János, akinek Egerben tehettünk fel kérdéseket. A miniszter nem tartja veszélytelennek Magyar Pétert a Fideszre nézve, de azért nem is aggódnak miatta.Súlyos mulasztásokat tárt fel a bicskei gyermekotthonban történteket vizsgáló fővárosi eseti bizottság: a vizsgálat záróülésén nem jelentek meg sem a fideszes képviselők, sem az egykori fővárosi és állami fenntartó intézmények beidézett vezetői.Feljelentik a zsinati bíróságon Balog Zoltánt: a református egyház tíz tagja szerint a kegyelmi ügyben is érintett Balognak már rég le kellett volna mondania a Dunamelléki Egyházkerület püspöki székéről is, amit a zsinati lelkészi elnöki tisztségéről való lemondás ellenére megtartott.Zimbabwében több mint 4000 rab kapott amnesztiát, hogy ezzel is enyhítsék a túlzsúfolt börtönökre nehezedő nyomást.VÁLASZTÁSOKJuhász Péter nyerte meg az V. kerületi ellenzéki előválasztást.Egykori szövetségese indul Botka László ellen Szegeden, a háromszoros világbajnok kenus Joób Mártont közben 271 milliós csalással vádolják. Még mindig nem ért véget a bűnöző polgármesterek kora. Helyesírási hibákkal teli szórólappal kampányol a Fidesz pesterzsébeti jelöltje, pedig iskolaigazgató. KÜLFÖLDVesztett a választásokon az EU-kritikus horvát Trump, egyelőre nem kerül hatalomra újabb potenciális Orbán-szövetséges a szomszédban: a Ficóra hajazó, oroszbarát államfő pártja vesztett, de a kormányzó HDZ is koalíciós kényszerben van.Letartóztatások Németországban: Berlin szerint ukrán katonákat kiképző amerikai támaszpontok elleni támadást tervezhetett az orosz titkosszolgálat.Halott unokahúga testét tartó palesztin nő képe kapta a World Press Photo fődíját: az 5 éves Saly az egyik gázai kórháznál halt meg egy izraeli rakétatámadásban.El akarta ütni a rendőröket a részegen vezető csecsen miniszter, majd 11 kocsival megjöttek az emberei, hogy erővel kiszabadítsák.És volt Tyúkól is, amiben az esküvőszezonról beszélgettek.
A fotózáshoz önérzetesen beleegyezést adva, fekete szemüvegben, fekete-fehérbe öltözve, bilincsben, két őr kíséretében jelent meg a Szegedi Törvényszéken csütörtökön D. Lajos, aki 14 éven át büntetlenül - ha nem is mindig szabadon - élt volt élettársa eltűnése után, mígnem meg nem vádolták gyilkossággal.A szentesi édesanyaként ismertté vált K. Judit gyanús eltűnése a rendszerváltás utániMagyarország egyik leghíresebb megoldatlan esete volt. Az ügyben 10 millió forintosnyomravezetői díjat tűztek ki egy időben.Az asszonynak úgy veszett nyoma az albérletéből 2006. július 21. este hét óra és másnap reggel kilenc között, hogy hátramaradt utána kétéves gyereke. Mivel akik ismerték, nem tudták feltételezni róla, hogy önként elhagyta volna a kislányát, a kezdetektől felmerült, hogy a nő bűncselekmény áldozatává válhatott. Árulkodó körülmény volt az is, hogy az asszony házőrző kutyáját valaki megmérgezte éppen ekkor.2007. július 3-án egy horgász holttestet fedezett fel a Tiszában, de az érintett terület odébb volt Szentestől, így sokáig teljesen külön kezelték a két ügyet. 2020-ban következett be az áttörés, amikor felmerült, hogy érdemes lenne megvizsgálni, van-e egyezés. Ekkor kihantolták a maradványokat, és DNS-elemzés alapján sikerült a személyazonosságot megállapítani, kimutatták, hogy K. Judit földi maradványairól van szó.
Leverte a mórahalmi templom perselyének lakatját, majd miután a benne lévő pénzt elvette, a saját lakatjával zárta vissza a perselyt egy férfi a napokban.A 47 éves férfi pár nappal később visszatért, hogy újra lopjon, de addigra észlelték a bűncselekményt, és új lakatot tettek rá. A férfi ettől nem torpant meg, újra megpróbálta a lakatot eltávolítani, de ekkor a Szegedi Rendőrkapitányág Mórahalmi Rendőrőrs körzeti megbízottai tetten érték.Lopás vétség megalapozott gyanúja miatt indult büntetőeljárást. A kihallgatása után a nyomozók őrizetbe vették, és kezdeményezték a letartóztatását. (police.hu)
Joób Márton, a korábban Botka László frakciójához tartozó, ma már független önkormányzati képviselő, háromszoros világbajnok kenus elindul Szegeden az önkormányzati választáson, írja a Szegeder.„Elegem van a pártok közötti viszályból. Szegediként tenni akarok a városért. Amellett, hogy az újszegedi körzetben ismét megmérettetem magam, polgármesterként is indulok a választáson” – mondta a lap tudósítása szerint.Joób Mártont a Szögedi Polgárok Egyesülete támogatja, ami mind a 19 körzetben állít jelöltet. A listát pénteken teszik közzé, szombaton pedig elkezdik az aláírásgyűjtést. „Képviselői csapatunk nem politikai oldalak mentén szerveződött, hanem városi ügyek mentén kívánunk dolgozni. Baloldali és jobboldali érzelmű jelöltjeink is vannak” – mondta.Joóbot jelenleg csalással vádolják, az ügyészség szerint egy négy megyében működő bűnszervezetet hoztak létre, hogy műsorújság kiadásával és szórólapterjesztéssel foglalkozó cégét a piacon tudják tartani. A vádak szerint nem fizettek rendesen adót, fiktív számlákat adtak ki és fogadtak be, valamint a munkavállalóik után is alig fizettek járulékot, ennek eredményeként 2013 és 2017 között mintegy 271 millió forint értékben okoztak vagyoni hátrányt az államnak. Joóbra kilenc év fegyházbüntetést kért az ügyészség, de a képviselő továbbra is kitart ártatlansága mellett.A lap azt írja, a képviselő a bírósági tárgyalások megkezdése előtt nem sokkal még Botka László polgármester frakciójához, az Összefogás Szegedérthez tartozott, majd 2022 novemberében a per miatt kizárták, sőt arra utaltak, hogy a vádemelés óta Joób már a Fidesz embere. A polgármesterjelölt azt mondta, most próbálják „bemocskolni”, az ellene folyó eljárást pedig koncepciós pernek nevezte.
Alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozta Karikó Katalin a módosított nukleozidokkal kapcsolatos kutatásáért és a hatékony mRNS-vakcinák kifejlesztéséért kapott Nobel-díját, közölte az egyetem kedden. Karikó az őt köszöntő április 16-i díszünnepségen bejelentette: nemcsak az érme három hiteles nemesfém-másolatának egyikét adományozza az intézménynek, hanem a pénzjutalmából új egyetemi díjat is alapít, amit JATE-díjnak nevezett el.Karikó, aki a múlt héten tartotta akadémiai székfoglalóját, még ősszel ígérte meg, miután kiderült, hogy kutatótársával, Drew Weismannal ők kapták a 2023-as orvosi Nobelt, hogy a díjat elviszi a szegedi egyetemre. Ebből az alkalomból látogatott el most ismét Szegedre. Az SZTE-n kedden tartott előadást, ezen mutatta meg a közönségnek és az online érdeklődőknek a 2023-as évi fiziológiai és orvostudományi Nobel-díját, ami Alfred Nobel arcképét ábrázolja és 18 karátos aranyból készült.A Karikó Katalin által most alapított „JATE-Díj” a korábbi József Attila Tudományegyetem (JATE), a mai SZTE kiválóságát ismeri el azzal, hogy ezentúl ezt a díjat minden évben egy-egy, a legkiemelkedőbb eredményt elérő oktató-kutató és egyetemi hallgató nyerheti el.Az egyetemen kiállítás is nyílt, ami Karikó életútját mutatja be. A tudós tiszteletére este díszvacsora lesz, amin Sulyok Tamás államfő mond köszöntőt. Szerdán pedig Tápéra látogat Botka László szegedi polgármester meghívására, ahol a több száz éves múltra visszatekintő gyékényszövő műhelyben elkészítették és ajándékba adják neki a Nobel-díj gyékényből készült másolatát.
Egyre több külföldi találja vonzónak Magyarországot, legalábbis erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – egyelőre csak előzetesen becsült – adatai. 2023-ban 61 350 külföldi állampolgár vándorolt be Magyarországra. Ez minden eddiginél magasabb szám, az előző évinél pedig bő 10 százalékkal jelent több embert.Ez a több mint 61 ezer bevándorló annyit tesz, mint Sopron teljes népessége, 2010 óta pedig még Debrecen teljes lakosságánál is többen érkeztek Magyarországra. Az elmúlt 14 évben ugyanis több mint 514 ezren jöttek Magyarországra, ami meghaladja a népességszámban három legnagyobb városunk (Debrecen, Szeged, Miskolc) teljes lélekszámát. Évről évre többen érkeznek, a trendben egyedül jelentősebb törést a 2020-as év hozott a koronavírus-járvány kitörése miatt.Akiknek egyre vonzóbb MagyarországAz állampolgárságokat tekintve tavaly érdekes fordulatok következtek be, ami gyökeresen megváltoztatta a 2010 óta jellemző trendet.
Több mint négy évvel a nyomozás elindítása után két személy lett gyanúsított a gyulai Göndöcs Benedek katolikus középiskolát érintő költségvetési csalás gyanúja miatt folyó eljárásban – értesült a 444. Az illetékes Békés megyei ügyészség megerősítette az információt, és közölte: a nyomozó hatóság a két személyt három bűntett és két vétség gyanújával hallgatta ki.A gyanúsítottakat társtettesként elkövetett nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette; 2 rendbeli kisebb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés vétsége; jelentős értékre bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntette; jelentős vagyoni hátrányt okozó bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette; folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt hallgatták ki. A nyomozás érdekeire hivatkozással az ügyészség további részleteket nem közölt az eljárásról, így azt sem, hogy a már tavaly nyáron történt gyanúsítotti kihallgatások óta milyen egyéb nyomozati cselekményeket végeztek a most is folyamatban lévő eljárásban.Az ügyben még 2019 májusában született feljelentés. Az ügyészség korábbi tájékoztatása szerint ennek nyomán „a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Békés Megyei Osztálya” indított nyomozást. Időkorlát a felderítési szakaszra nem volt, de miután már van gyanúsított, az ügy átkerült a vizsgálati szakaszba, így most két év a nyomozás határideje, ami tavaly nyáron kezdődött. A rendszerváltás időszakában Gyulai Népfőiskola néven létrejött, most Göndöcs Benedek Katolikus Technikum az eset idején még a Kiss-Rigó László megyéspüspök vezette Szeged-Csanádi Egyházmegye közvetlen fenntartásában volt. Az iskola most is egyházi intézmény, de már csak közvetve: az egyházmegye által fenntartott Gál Ferenc Egyetem intézménye. A nyomozás fejleményei miatt az elmúlt években többször is kerestem az egyházmegyét, de hiába. Amikor telefonon érdeklődtem, azt mondták, kérdezzek írásban, aztán az e-mailekre nem kaptam választ.Szintén nem sikerült elérnem az iskola alapító igazgatóját, az azt csaknem harminc évig vezető, 2017-ben a gyulai önkormányzattól Kiváló Polgár kitüntetést kapott Czirok Sándort. A KDNP-ben politizáló Czirok – 1998-ban a gyulai választókerületben a párt parlamenti képviselőjelöltje, a megyei lap egy 2021-es cikke szerint három éve a KDNP országos választmányának tagja volt – szintén nem reagált a két napja elküldött üzenetemre.Kiss-Rigó László és az egyházmegye egyébként több szálon is kötődik Gyulához: katolikus kézben van a városban működő Grosics futballakadémia, 2013-tól hat éven át ott játszotta a meccseit a szintén egyházi kötődésű, most éppen NB II.-es Szeged 2011 futballcsapata, az egyház üzemelteti a Gyula Televíziót, és az egyházmegye kezében lévő négy gimnázium egyike is Gyulán van. Kiss-Rigó 2018-ban a Gyula város díszpolgára címet is megkapta a helyi önkormányzattól.
A Pécsi Törvényszék döntése alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése törvényszerűen és szabályosan járt el, amikor megszüntette a szabadságvesztésre ítélt Szabó Bálint kompenzációs listás önkormányzati képviselői mandátumát. Szabó évtizedek óta fogllakozik közéleti kalandorkodással, tavaly nyáron azért kapott felfüggesztett börtönt, mert 2022 szeptemberében úgy rácsatlakozott Orbán Viktor M5-ösön haladó konvojára, hogy közben az egyik kocsit 60-70 centire is megközelítette, két másik civil autót irányváltásra kényszerített, közvetlen életveszélybe sodorva őket. Majd később rendőröket lökdösött a Dísz téren.Szabó Bálint az elmúlt évtizedekben mindig jó érzékkel keveredett bele a leggyanúsabb politikai ügyekbe:Vas megyei fideszesként kezdte a 2000-es évek elején, majd nem sokkal később a szocialista Tóth Csaba mellett bukkant fel az MSZP tagbeléptetési botrányánál, ahol a bizonyító erejű okiratok éppen az ő autójából tűntek el. Később azt állította, politikai bosszúból megerőszakolták, de a rendőrség megszüntette az eljárást.Haladva a korral DK-s lett, és egy interjúban azt állította, tudja, melyik szocialista politikusok szivárogtatták ki az őszödi beszédet.A 2018-as választások előtt már Lázár János oldalán tűnt fel mint a Szeviép-károsultak képviselője, akiktől sikerdíjat kért az állami kártalanításból. Ezután a fideszes média látványosan futtatni kezdte mint lehetséges polgármesterjelöltet Szegeden, de a helyben építkező Kubatov Gábornak nem tetszett Lázár embere, így annyira kiesett a pixisből, hogy hamarosan a rendőrség nyomozói kopogtattak a lakásán.Szabó tavaly februárban egy olyan történettel próbálta felhívni magára a figyelmet, miszerint elrabolták, és „a makói tanyavilágban egy égő szalmabálára” kötözték a cipőfűzőjénél fogva, de miután a rendőrség nem talált bizonyítékokat, hamis tanúzás miatt tettek ellene feljelentést.Idén Magyar Péter környékén is felbukkant, de Varga Judit volt férje tagadta, hogy köze lenne Szabóhoz. A szegedi polgármesteri hivatal szerint az eljárás azért húzódott el, mert Szabó Bálint arra hivatkozva, hogy nincs lakcíme, semmilyen hivatalos bírósági iratot nem vett át. Eddig tudta húzni az időt, a bírósági végzés jogerőre emelkedett. Szabó egyébként már azt tervezi, hogy idén nem Szegeden indul, hanem egyből Budapest főpolgármestere szeretne lenni.
Nemcsak a Szeged elleni meccsről szólt a vasárnap délután a Honvéd-drukkerek számára, hiszen két órával a mérkőzés kezdete előtt már gyülekezni kezdtek a Bozsik Stadion melletti Lipták Grund előtt – tüntetésre készültek. Megelégelték ugyanis az egyik tulajdonos, Bozó Zoltán magatartását, azt ahogyan a klub ügyeit intézi, és amilyen helyzetbe került a Honvéd az elmúlt öt évben.A szurkolók elmaradó fizetésekről, ki nem fizetett számlákról, milliárdos tartozásról tudnak. Arról is beszéltek, hogy a rendelkezésre álló pénzt közben elherdálták. Ahogy az egyik résztvevő elmondta: van játékos, akivel olyan szerződést kötöttek, hogy még a döntetlen esetén is prémiumot kap. A Honvéd helyzetével hosszabban foglalkozó cikkünk itt olvasható.A tiltakozáson mintegy 500-800 szurkoló vett részt. Az egyik szervező azt mondta, a legfőbb cél ezzel az volt, hogy legitimálják a szurkolók elmúlt időszakban megfogalmazódott véleményét. Hozzátette: az időzítés a tulajdonosok szempontjából a jelek szerint a legrosszabbkor jött. Többek véleménye szerint sem független a tüntetés két héttel ezelőtti bejelentése és az, hogy az elmúlt napokban felerősödtek a klub eladásáról szóló hangok. Kedden még csak a tárgyalásokról nyilatkozott a tulajdonos, szerdán már a lehetséges vevők kiléte is kiszivárgott. Persze, amíg nincs bejelentve, addig még semmi sem biztos, mondta a szervező.Az eladási szándék ugyanakkor a szurkolók véleménye szerint összefüggésben lehet Bozó polgármester-jelöltségével is (Bozó Zoltán korábban már volt a kormánypártok polgármester-jelöltje a Csongrád megyei Szentesen). A szurkolók viszont hangsúlyozták, hogy számukra ez az egész történet csak a Kispestről szól.A lehetséges vevőkről egyelőre csak sajtóinformációk vannak: van egy külföldi érdeklődő és a magyar, utóbbival már hónapok óta folynak az egyeztetések.A szurkolók is úgy tudják az egykori Diósgyőr-tulaj, Leisztinger Tamásról és a hátterében Mészáros Lőrincről lehet szó.Az egyébként családias hangulatban lezajlott tüntetésre külön drapikkal és a megszokott zászlókkal készültek a szervezők. Az elhangzott beszédeket rendre a „Csak a Kispest!” és a „Bozó, takarodj!", illetve „Mendelényi, takarodj!” rigmusok szakították meg. A jelenlegi tulajdonosokat a szurkolók, nemcsak a Kispest, de a magyar futball környékén sem szeretnék soha többet látni.A rendezvényen a szolidaritás jegyében debreceni, szombathelyi szurkolók is jelen voltak, sőt, a vasárnapi mérkőzés másik résztvevője, a Szeged drukkerei is részt vettek. A szurkolók követelései az alábbiak: Felelős és tényleges tulajdonost a klub élére, aki a gazdasági társaság irányítása és ellenőrzése mellett mindent megtesz azért, hogy a Honvéd múltjához méltó szerepet töltsön be a magyarországi labdarúgásban. A mindenkori klubvezetés biztosítsa a lehetőséget a szurkolói képviselettel történő időközönkénti egyeztetésre, az aktuális kérdések tisztázására, javaslatok, észrevételek megvitatására. Átlátható, kiszámítható működést, a klub jövőjét döntő mértékben befolyásoló tényezők megosztása a szurkolókkal, amennyiben ez egyéb jogszabályt nem sért. A klubot történelmi mélypontra juttató személyek vállalják a felelősséget és azonnal távozzanak Kispestről. A szurkolók sérelme a csapat gyászos eredményei mellett – a csapat a 18 csapatos másodosztály 12. helyén áll, mindössze 5 ponttal a kieső helyek előtt, az utolsó két meccsét elveszítette, a tüntetés utánin 1-0-ra nyertek a szegediek – az is, hogy a klub átvétele óta nem találkoztak a tulajdonossal, ha kezdeményeztek is találkozót vele, ő elhárította ezeket. Egyszer nem állt sem a nyilvánosság, sem a szurkolók elé. Bozó Zoltán csak a tüntetés részleteiről szóló egyeztetésen jelent meg, ahol a szurkolók közölték vele: a tárgyalások ellenére is megtartják a tüntetést, de örömmel látnák őt a pódiumon, ahol bejelenti az eladást és az új tulajdonost. Ez azonban nem történt meg.
Ismeretlenek szombat hajnalra betörték a szegedi Fidesz-iroda ablakát – írja a delmagyar.hu. A lap szerint az eset szándékos lehetett, hiszen pont az ablak Fidesz feliratát találták el. Információik szerint a helyszínre rendőrök is érkeztek, és vizsgálatot indítottak az ügyben. Az már a Telex cikkéből derül ki, hogy még kora este is tele volt a járda üvegszilánkokkal, és négy polgárőr vigyázza a rendet. A szegedi Fidesz-irodát időről időre bedobja valaki, egy emlékezetes eset volt – írják, amikor 2022 júliusában – másfél héttel azt követően, hogy a kata-törvény ellen tüntetők órákra elfoglalták a Belvárosi hidat – Molotov-koktéllal dobták be a kirakatot.
Három, az ügyet ismerő forrás és a Reuters által látott vállalati üzenetek szerint a Tesla lemondta a régóta ígért olcsó autó terveit, amelyre a befektetők is számítottak. A brit hírügynökség szerint a háttérben az áll, hogy mára a kínai gyártók átvették a vezetést az elektromos autók piacán a tömegtermelésben.Pedig Musk már 2006-ban azzal vágott neki a később a Teslához vezető projektnek, hogy „először luxusmodelleket kell gyártani, majd a nyereséget egy olcsó családi autó finanszírozására kell fordítani”. Tavaly be is jelentették, hogy a cég egy olcsóbb modellt gyártana Indiában. Akkor egy 24 ezer dolláros árkategóriába eső új Tesla autó tervéről írt a Times of India. Ugyanannak az évnek a végére viszont a kínai BYD már több elektromos autót adott el, mint a Tesla. 2023 negyedik negyedévében a Teslának 484 ezer autót sikerült eladnia, míg a Szegeden is gyárat építő kínai vállalat 526 ezer járművet értékesített ugyanebben az időszakban. A Reuters információi szerint a folyamatok miatt a Tesla egy másik projektre, az önvezető robotaxik fejlesztésére koncentrál majd.
„Meg tudom erősíteni, hogy magyar mellett külföldi befektető is érdeklődik a klub megvásárlása iránt, tárgyalunk az eladásról, de a potenciális partnerek ragaszkodnak a titoktartáshoz, ezért részletesebb tájékoztatással egyelőre nem szolgálhatok a folyamatban lévő megbeszélésekről” - válaszolta az NSO megkeresésére Bozó Zoltán a Budapest Honvéd FC tulajdonosa. A lap információi szerint a külföldi érdeklődő egy Magyarországon több gazdasági ágazatban jelen lévő cégcsoport, míg a magyar befektető a korábban a DVTK-t működtető Leisztinger Tamás, aki már az őszi szezonban is több Honvéd-meccsre kilátogatott, vele korábban kezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is tartanak. Bozó azt már a Sportal.hu-nak árulta el pontosan, hogy az egyik lehetséges (szerk.: gyaníthatóan a magyar) vevővel már bő fél éve tart az egyeztetés. A Honvéd jelenleg az NB II.-es tabella 12. helyén áll mindössze 5 ponttal előzve a már kieső helyen álló Pécset és 18 ponttal elmaradva a feljutást jelentő második helytől. Az elmúlt hetekben, hónapokban pocsék formát mutat a kispesti csapat, aminek legfőbb okát a tulajdonosokban látják a szurkolók. Éppen ezért szerveznek tüntetést április 7-ére a Szeged elleni meccs előtti órákban. A rendezvény célja, hogy egy „figyelemfelkeltő megmozdulást tartsanak az 5 éves működése alatt mindent teljesen tönkretevő Metalcom leváltására”.„Klubunk soha nem tapasztalt mélységben van. A csapat közelebb a harmadosztályhoz, mint az elsőhöz. Milliárdos adósságot halmoztak fel, a dolgozók és a beszállítók fizetése rendszeresen késik. A klub tulajdonosai nem jelennek meg a meccseken, nem nyilatkoznak a kialakult helyzetről, kerülik a nyilvánosságot, egyáltalán nem ismertek a jövőbeli szándékaik. A kilábaláshoz új tulajdonosra van szükség” – olvasható az esemény oldalán.A Honvéd 2023-at az előző évhez hasonlóan milliárdos veszteséggel zárta, sőt, gyakorlatilag 2019 óta, a jelenlegi tulajdonos érája alatt folyamatosan mínuszos a csapat mögött álló cég gazdálkodása.
Szó szerint fellélegezhetünk: éjszaka markáns hidegfront érkezett fölénk, amelynek csapadékzónája épp elmossa a tegnapi, nagy mennyiségben szállongó szaharai port. Ez akár örömhír is lehet, hiszen a légutainknak jót tesz, ellenben saras eső formájában manifesztálódik, ami viszont a tereptárgyaknak és a világos színű ruházatnak nem kedvez. A front felhőzete és csapadékzónája lassan északkelet felé tevődik - ott még délután is számíthatunk borult, esős tájakra -, mögötte viszont szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, és kisüt a nap - írja a met.hu. Délután viszont az ország délnyugati felén erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. A délnyugati részek kivételével nagy területen kísérhetik erős, viharos lökések a jellemzően nyugati irányú szelet, csak estére mérséklődik a légmozgás. Zivatar környezetében szintén előfordulhatnak viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 14 és 19 fok között alakul, a felhősebb északkeleti tájakon lehet ennél pár fokkal hűvösebb is. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Tegnap egyébként mindenféle rekordok is megdőltek, miután Kelebián 30,2 fok fölé melegedett fel a levegő. A HungaroMet szerint amennyiben ezt az adatot hitelesítik, akkor utcahosszal, 2,5 fokkal dől meg az országos napi maximum-hőmérsékleti rekord (eddigi: 27,7 fok, Körmend, 1989), a mérések kezdete óta a rendelkezésre álló, hitelesített adatok alapján 2024. április 1-je válik minden idők legkorábbi hőségnapjává az országban (eddig legkorábban 1939. április 8-án, Szegeden haladta meg a 30,0 fokot a hőmérséklet - akkor is 2 tizeddel), és a legkésőbbi (2023. október 20.; 30,3 fok, Tiszaalpár) és legkorábbi hőségnap között mindössze 164 napra csökken a különbség (ami kevesebb, mint fél év). Emellett tegnap több, mint egy fokkal megdőlt a budapesti maximum-hőmérsékleti rekord is.
A jelenlegi uniós ciklus közlekedésfejlesztési forrásait kedvezményezettként nagyrészt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) költheti el. A projektek többsége a MÁV és a MÁV-HÉV infrastruktúráját és járműparkját célozza, ám közöttük számos megkérdőjelezhető értelmű és bizonytalan megtérülésű beruházás van.Az ÉKM civilszervezeteket is bevont az előkészítő munkába, és felállított egy monitoringbizottságot, ahová a Magyar Közlekedési Klub (MKK) képviselőit is meghívta. Pongrácz Gergely, a szervezet elnöke azt mondta, előre tudták, hogy a projektekkel kapcsolatban nem lesz versenyeztetés, a kormány fogja kiválasztani a szerinte legjobbakat. A civileknek csak a kritériumok kialakításába volt beleszólásuk, és ezzel éltek is.Amikor a projektlista nyilvánosságra került, az is egyértelművé vált, hogy nem sok köze van ahhoz, amit szakmai szemmel várni lehetett volna.Több civil szervezet rá is kérdezett a részletekre, például hogy milyen költség-haszon elemzés alapján tartja az ÉKM a legjobbnak ezeket a beruházásokat.A minisztérium nem állt elő dokumentumokkal, sőt világossá tette, hogy a lista kialakítása kizárólagos minisztériumi felelősség, ezért a civileknek el kell fogadniuk, hogy az összes projekt megfelel a közösen elfogadott feltételeknek. A civilek ezt nehezen tudják megtenni, látva a debreceni projektek által dominált listát.Debreceni lobbiAz infrastruktúra-fejlesztésre és járműbeszerzésre szánt teljes keret 1510 milliárd forint. A listán érezhetően felülreprezentáltak a Debrecen környéki projektek. A hajdú-bihari megyeszékhelyhez kötődő beruházások összértéke 313 milliárd, az összes többi vidéki városhoz kapcsolódó projekteké 38 milliárd forint. Ez annak fényében nem meglepő, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly szeptemberben arról beszélt, második fővárossá fejlesztené Debrecent. Januári sajtótájékoztatóján fel is vázolta nagyívű terveit, de a beruházások között kötött pályás fejlesztésként csak a nyíregyházi vasúti kapcsolat korszerűsítését említette.Ez rá is került a szűkített listára. A biztosító berendezéseket és az elektronikus vonatbefolyásolási rendszert Debrecen és Nyíregyháza között mindenhol kiépítenék, a vasúti pályát pedig felújítanák az Újfehértó és Nyíregyháza közötti 15 kilométeres szakaszon. A projektet 105 milliárd forintból valósítanák meg. Pongrácz szerint ez indokolatlanul sok pénz egy ilyen rövid szakaszra. Ráadásul a nyílegyenes vasútvonal alapvetően jó állapotban van, így még kevésbé érthető, miért kell ilyen drágán felújítani.A listán szerepel a Debrecen–Mátészalka vasútvonal felújítása és villamosítása is. Ez a mellékvonal azután került be az országos hírekbe, hogy készült egy videó, amiben egy csigajelmezes férfi lefutja a mátészalkai személyvonatot. Az MKK szerint érthetetlen, hogy 141 milliárd forintot akarnak elkölteni a szakaszra, miközben a szabolcs-szatmár-beregi vasútvonalak teljesen lepusztultak, és a vonal nem is egyértelműen a legfontosabb a térségben. A Nyíregyháza–Nyírbátor felújítása legalább ennyire szükséges lenne, de ennyi pénzből amúgy is illene látható előrelépést elérni a teljes megyei hálózaton. A mátészalkai beruházás ebben a formájában nem orvosolja a régiós problémákat, csupán elszigetelt kirakatprojektnek tűnik, ésnagy az esélye, hogy csak a debreceni lobbi miatt került a listára.Hasonló okok miatt valósulhat meg a Debrecen–Balmazújváros szakasz villamosítása. Itt a füzesabonyi mellékvonal debreceni elővárosi részét újítanák fel. Pongrácz elmondta, bár a vonalra vonatkozó tanulmányt nem kapták meg az ÉKM-től, a projekt jó eséllyel a környéken épülő ipari üzemeket támogatná bújtatott módon. Érdekes, hogy csak a vonal rövid szakaszát fejlesztenék, miközben a maradék részén maradnának a katasztrofális állapotok.FélmegoldásokHasonló probléma merül fel a Kőbánya-Kispest és Dabas közötti fejlesztésnél. Ez a szakasz a lajosmizsei vasútvonal része, amit egyedüliként nem villamosítottak a budapesti agglomerációban. A mostani tervek szerint Dabasig villamosítanák, illetve egyes részein második vágányt is építenének.Pongrácz szerint érthetetlen és vállalhatatlan, hogy a vasútvonalnak csak a Dabasig tartó részét újítanák fel, ráadásul olyan áron, amibe a teljes szakasznak bele kellene férnie. Ezt annak ellenére döntötték el, hogy korábban beígérték a helyieknek a teljes szakasz rekonstrukcióját. Mivel nem nyilvánosak az előkészítő dokumentumok, csak találgatni lehet, miért Dabasnál vágták el a projektet, és hogy mi indokolja a fajlagosan magas költséget. Valószínűleg ott fogyott el a keret. Ez viszont azt jelenti, hogy az utasok onnan az elöregedett dízeles Bz-kkel zötykölődhetnek majd tovább Lajosmizse felé.Érthetetlen projektnek tűnik a Szombathely–Kőszeg vonal villamosítása is. Ez egy rövid, 18 kilométeres vasútvonal, aminek a megállóhelyei nincsenek közel a települések központjaihoz, így a szolgáltatáson nem elsősorban villamosítással lehetne érdemben javítani, hanem a Szeged és Hódmezővásárhely között már működő tram-train bevezetésével. Amennyiben a jelenlegi projekt ilyen irányba megy tovább, a villamosítás talán nem lesz teljesen kidobott pénz.Az ÉKM a miskolci fővonalat is felújítaná Füzesabony és Miskolc között. Pongrácz szerint ez egy karbantartási projektté züllesztett beruházás. Akkor lehetett volna érdemi fejlesztés, ha a korábban tervezett módon a gyöngyösi és egri vasúti kapcsolatokat is belevették volna. Ehelyett csak a sínek cseréje és az állomásépületek felújítása maradt. Pongrácz elmondta, az állomásépületeknél az ÉKM-nek nem kell követnie a civilek által a kritériumok közé belobbizott utasbarát elveket, mert itt már léteztek korábbi tervek. Emiatt utasszemmel akár visszalépést hozó felújítások is jöhetnek.Az állomásépületek korszerűsítésével más projekteknél is probléma van. Szerepel a listán a balatoni vasútállomások, megállóhelyek felújítása is, 25 milliárd forint értékben. A fő probléma itt – azokon az eseteken kívül, ahol maga az állomás már kiesik az utasforgalomnak fontos irányokból – a tervezett költségekkel van. A MÁV az elmúlt években 50-60 millió forintból újított fel mellékvonali vasúti épületeket a Magyar Falu Program keretében. Ennek alapján körülbelül 400 állomásépületet lehetne felújítani a 25 milliárdos keretből, ám ennyi messze nincs a Balaton környékén. Itt még a nagyságrend sem stimmel, ezért „félő, hogy a források nagy részét simán ellopják”. Az érthetetlen projektek között van egy budapesti vonatkozású is. Az ÉKM 12+6 darab új HÉV-járművet vásárolna a szentendrei vonalra 113,8 milliárd forint értékben. Pongrácz szerint az egy járműre jutó egységköltség irreálisan magas, ennyi pénzért KISS motorvonatot is lehet kapni. Nem látja a műszaki indokát annak, hogy a HÉV-vonalra nagyvasúti járműveket vásároljanak, szerinte a HÉV-eknek közúti vasúti üzemben kellene működniük, ami jóval olcsóbb szerelvényeket jelent, pláne, ha nem ilyen kis mennyiséget szereznének be. Ez megoldható lenne, ha a vásárlást összevonnák a budapesti villamosok beszerzésével.Amire inkább költeni kellenePongrácz szerint az ÉKM csak pontszerűen nyúl bele a vasúti rendszerbe. Ez nem jó irány, stratégiailag jobban megalapozott országos fejlesztésekre, menetrend alapú, kisebb beavatkozásokra (pl. szakaszos kétvágányúsítás, új megállóhelyek) lenne szükség. Mivel az egész országot érinti, fontos lenne a Budapest környéki hálózat fejlesztése, például az, hogy a vágányok ne egy szintben keresztezzék egymást a csomópontoknál. Emellett a pécsi fővonal déli szakaszának fejlesztése, Szentlőrinc–Pécs közötti kétvágányosítása is sürgősebb lenne sok olyan projektnél, amelyek felkerültek a listára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a húsvéti hosszúhétvége előtti este benyújtotta a parlamentnek a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényjavaslatot - írta meg a Népszava.A jogszabály-tervezet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lesz a beruházás, amihez a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket a kormány biztosítja legalább 800 millió euró értékben. Az Egyesült Arab Emírségek pedig vállalja, hogy 5 milliárd euró értékben fejleszt a területen. A lakóépületek mellett az új rákosrendezői vasútállomás megépítése is az arabok feladata lesz. A mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházást december 4-én jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A kormány egy új, milleniumi városközpontot akar létrehozni a 130 hektáros területen. Az épületek mellett többek között felüljáró épülne a Szegedi útnál, megújulna a rákosrendezői vasútállomás és meghosszabbítanák az M1-es metrót. Az arab befektető pedig Rákosrendezőn húzná fel Európa legmagasabb épületét. Ezt a címet jelenleg a 310 méteres Varsói Torony birtokolja. A beruházást jelenlegi formájában ellenzi Karácsony Gergely főpolgármester, aki megakadályozná a fejlesztést.Rákosrendezőről készített helyszíni riportunkat itt lehet elolvasni.
Több mint másfél éve nyomoz a rendőrség a gyógyászati segédeszközökkel trükköző orvosok ügyében, akik olyan páciensek nevére írtak fel egyes termékeket, akik nem is tudtak erről.A múlt héten két esetben is lecsaptak, két szegedi ortopéd szakorvost, egy szolnoki reumatológust és egy kecskeméti üzletkötőt kapcsoltak le, akik érintettek a gyógyászati segédeszközökkel elkövetett költségvetési csalási ügyekben. Ezek lényege, hogy egyes, az orvosokkal kapcsolatban álló cégek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől jogosulatlanul igényeltek vissza állami támogatásokat.A mostani esetben az egyik céggel egy szegedi ortopéd és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos állt kapcsolatban, aki ellenszolgáltatásért cserébe úgy írt fel vényre gyógyászati termékeket, hogy a páciensekkel nem is találkozott. A személyes adatok ugyan valódiak voltak, de az érintett páciensek nem tudtak a vényfelírásról, és szükségük sem volt a felírt gyógytermékre. Ez az orvos közel 9 millió forint megszerzésében működött közre.A második vállalkozás egy szolnoki reumatológus szakorvossal és egy szegedi ortopéd-traumatológussal állt üzleti kapcsolatban. A szolnoki orvos több mint 9 millió forint, a szegedi orvos több mint 21 millió forint hasznot hozott a cégnek, ugyanúgy, mint egyik üzletkötőjük, egy kecskeméti nő is, aki szintén több mint 21 millió forinttal gyarapította a társaság bevételét. Ezekben az esetben is a vényre felírt személyes adatok ugyan valódiak voltak, csak a gyógytermékek indokoltsága nem.A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás elkövetése miatt mind a négy elkövetőt, akik szabadlábon védekeznek.Az ügycsoportnak jelenleg 64 gyanúsítottja van: 28 orvos, 20 cégvezető, 11 alkalmazott és 5 orvosi asszisztens.
„Ma délelőtt mit sem sejtve sétáltam a szegedi Kölcsey utcán, amikor a legnagyobb megdöbbenésemre az MBH bankfiókja mellett egyszer csak egy ismerős arc kikandikálására lettem figyelmes. Nem igazán tudtam mire vélni az államfő által elfoglalt pozíciót, hogy most akkor jön-megy, vagy esetleg épp most bújik ki a fal repedéséből” – írja olvasónk, aki ezek után szerencsére elővette a fényképezőgépét, és az alábbi csodálatos felvételt készítette Sulyok Tamásról.Az sajnos nem derült ki, hogy az államfő Mészáros Lőrinc bankjánál bankol-e, vagy csak épp ezt a helyet találta megfelelőnek telefonáláshoz.
Hétről hétre egyre nagyobb az esélye annak, hogy a 2023/2024-es NB I.-es szezon két kiesője a szurkolók által az első osztályra méltatlannak tartott Mezőkövesd és Kisvárda lesz. Az pedig különösképp fokozhatja elégedettségüket, hogy az élvonal klasszikus, mégis rég nem látott fellegvárakkal bővülhet.Ritkán van olyan, hogy kilenc fordulóval a bajnokság vége előtt még négy csapatnak van reális esélye az első két, feljutást érő hely valamelyikének a megszerzésére. Ráadásul nagy múltú csapatokról van szó, Nyíregyháza, Győr és Szeged is bőven százezer fölötti város, a Vasas pedig az egyik legnagyobb múltú fővárosi csapat. Létesítménygondok sincsenek, a 15 ezres győri stadiont 2008-ban, a 8200-as szegedit és az ötezres Fáy utcait 2019-ben adták át. Az első helyezett Nyíregyháza ugyan Balmazújvárosban játssza a meccseit, de nyárra elkészül az új stadionja sőt – magyar szokás szerint az állam építi 19,2 milliárdból, nem a csapat tulajdonosa –, talán már az esetleges feljutást is ott ünnepelhetik.Ki fog itt feljutni?1. Nyíregyháza 51-21 55 pontA feljutásra leginkább esélyes Nyíregyháza tulajdonosa a szállítmányozással foglalkozó Révész Bálint csapata. Az MLSZ a 2015-16-os bajnokságra öt csapatnak, így a Nyíregyházának nem adta meg a klublicencet. Így lett 12 csapatos az NB I. Azóta az ötök közül egyedül a Kecskemét verekedte magát vissza az első osztályba.Most pedig senki sem számított arra, hogy éppen az albérletbe kényszerült, tavaly osztályozóval éppen csak bennmaradt Nyíregyháza lesz az a csapat, amelyiknek a legnagyobb az esélye a feljutásra. Még úgy is, hogy ilyen pocsék sorozata (három meccs, egy pont) még nem volt ebben a bajnokságban.2. Győr 43-27 48 pontAz elmúlt években az NB II. középmezőnyében vegetáló Győr szintén 2015 után készül a visszatérésre, de ennek egészen más módját választotta, mint a Nyíregyháza. A dunaszerdahelyi futballklubot is birtokló felvidéki Világi Oszkár 2022 elején lett a csapat tulajdonosa. Egy átmeneti év az NB II.-ben szokatlan, és a támogatások elvesztése miatt nem is túl kifizetődő módon külföldiekkel pakolta tele a keretét. Amúgy a győriek kerete az NB I. öt csapatánál is értékesebb.A Nyíregyházához hasonlóan a Győr sincs a legjobb formában. Az elmúlt öt meccsből háromszor is vereséget szenvedett, és a csapat elvesztette az addigi edzőjét és az ultráit is. A múlt heti Honvéd elleni hazai meccsen a viperával felfegyverzett biztonsági szolgálat lerohanta az ultrákat, akik azóta nem hajlandók visszamenni a stadionba.3. Vasas 53-23 48 pontA Vasas 2017-ben még bronzérmes lett az NB I.-ben, a következő évben pedig kiesett. Az NB II.-es években valami egészen szokatlan dologgal próbálkoztak: stabil NB I.-es, légiós vagy válogatott játékosok sorát igazolták le, köztük volt több NB I.-es gólkirály is. Így került a Fáy utcába Berecz Zsombor, Pátkai Máté, Otigba Kenny, Radó András, Feczesin Róbert, Litauszki Róbert, Vida Máté, Novothny Soma, Holender Filip. A sok nagy név ellenére csak egyszer, 2021-22-ben ünnepelhetett feljutást a csapat, majd a következő évben tökutolsóként kizuhant az első osztályból. Azt szokták mondani, hogy stabil NB I.-es, netán válogatott magyar játékost jóval drágábban lehet igazolni, mint légióst. Ennek fényében izgalmas igazán a különösebb eredmény nélküli pénzszórás. A Vasas focicsapatát működtető cég tulajdonosai Nagy György milliárdos vállalkozó, Csányi Sándor ezeréves üzlettársa és az MLSZ-elnök bankja, az OTP igazgatósági tagja, valamint Nagy Miklós, a Vasas Kubala Akadémia tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.4. Szeged-Csanád 26-15 45 pontA Szeged tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye, élén a Fradi-drukker püspökkel, az egykori kapus Kis-Rigó Lászlóval. Kormányzati kapcsolatainak köszönhetően lett stadionja a 2002 óta balos vezetésű Szegednek, még ha nem is stadionnak, hanem Szent Gellért Fórumnak is nevezik. A széksorok egy része, a Fradi iránti szimpátiából zöldre van festve, miközben a Szeged tradicionális színei a kék és a fekete. Szegednek utoljára az ezredfordulón volt NB I.-es csapata, pénzhiány miatt menet közben fel is oszlott. Ha a fentiekből nem lett volna világos: a 2011-ben alapított Szeged-Csanád Grosics Akadémia a szegedi futballmúlttal semmilyen közösséget nem vállal. A csapat kétszer az NB II.-ből is kiesett ez idő alatt, de 2019-20 óta egyre biztatóbban szerepel, a legutóbbi két szezonban is ott végzett, ahol most áll: a negyedik helyen.A két véglet a Vasas és a GyirmótEgy csapat kiesésekor a tulajdonosok rendre fogadkoznak, és a gyors, szinte azonnali visszajutást ígérik, ám ezt – ahogy ezt fentebb is láttuk – kevés csapat tudja összehozni: az elmúlt években erre csak az MTK és a Debrecen volt képes.A gyors visszajutás ígérete nemcsak a szurkolók számára fontos, hanem a tulajdonosoknak is, hiszen a két liga között óriási különbség van pénzügyi szempontból. Az első osztályból történő kiesés logikusan meglátszana a jegybevételeken, a szponzori pénzeken és a tv-s közvetítési díjakon is. A feltételes mód használata azonban nem véletlen, hiszen ehhez hagyományos piaci alapokon kellene működnie a csapatok mögött álló cégeknek. A NER által behálózott közeg azonban olykor egészen furcsa helyzeteket teremt. Erre tökéletes példa a már említett Vasas. Az NB II.-ben is annyi pénzből – ha nem többől – gazdálkodik, mint egy első osztályú csapat köszönhetően a tulajdonosi kör által évről évre biztosított sok százmilliós kölcsönöknek, támogatásoknak, valamint a szokatlanul látványosan gyarapodó szponzori pénzeknek. Annak ellenére, hogy tavaly a Vasas kiesett az NB I.-ből és az őszi szezont már a másodosztályban töltötték, a legfrissebb, 2023-as beszámolójuk szerint 1,8 milliárd forintról 2,18 milliárdra nőtt az értékesítésből származó bevétel. Ám ami még ennél is szokatlanabb és szembemegy a piac által diktált logikának, hogy szponzorációs árbevételként a korábbi 1,03 milliárd forint után 1,4 milliárdot könyveltek el. Ez majdnem a fele annak, ami a Fradihoz folyt be 2022-ben. Vagyis ez alapján azt feltételezhetjük, hogy az NB II. a szponzorok számára nem kevésbé vonzó, mint az élvonal, sőt! Az már csak hab a tortán, hogy az angyalföldiek honlapja szerint mindössze három támogatócég áll a csapat mellett. Ha kicsit régebbre tekintünk vissza, akkor a 2021-es üzleti évben, amikor végig NB II.-es volt a csapat, kiemelkedő, 721 millió forintos szponzori támogatást könyveltek el az előző évi 470 millió forint után. Két év alatt tehát bődületes ütemben tolták a szponzorok a pénzt a csapatba, hiszen ezen idő alatt megduplázódott az ebből a kasszába folyt összeg. Ezzel szemben a Gyirmót esete már sokkal logikusabbnak és reálisabbnak tűnik. A csapat 2022 nyár elején egy szezon után esett ki az NB I.-ből, és bár a bajnoki szezon és az üzleti év időben nem fedi le egymást, fél évnyi élvonal jól megmutatja a hatását. A csapat 2020-ban végig az NB II.-ben játszott, majd 2021-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan egy évvel később ki is esett. A főbb bevételi számok alakulása ennek megfelelően teljesen reálisnak is tűnik, hiszen egy Fradi, Újpest, Fehérvár elleni mérkőzés sokkal több nézőt vonz a helyszínen és a tv-k előtt is, mint egy másodosztályú Kazincbarcika vagy Kozármisleny elleni. A több néző pedig magától értetődően növeli a csapat marketingértékét is, ami több szponzori bevételt eredményezhet. És mindez természetesen fordítva is igaz. A Vasas és a Gyirmót közötti éles különbség arra is rávilágít, hogy a kiesés nem feltétlenül jár anyagi veszteséggel, legalábbis a csapat szintjén. A piaci logika alapján elviekben visszaeső bevételeket egy tehetős tulajdonos a háttérben kölcsönökkel, „irányított” szponzori pénzekkel tudja kompenzálni. Ahogy írtuk fentebb: a Vasas kiesésekor NB I.-is szintű „sztárjátékosokat” igazolt az azonnali visszajutás érdekében. Az már egy másik kérdés, hogy ez miért nem jött össze akkor. Kisvárda és Mezőkövesd: abszurd az NB I.A mostani két kiesőjelölt, a bennmaradó helyen álló Zalaegerszegtől 9-9 ponttal lemaradó Mezőkövesd és a Kisvárda esetében a gyirmóti forgatókönyvre mutatkozik nagyobb esély. Mindkét csapat tulajdonosa ugyanis egy-egy sportegyesület, NB I.-es szereplésüket, valamint NER-es kötődésüket nem egy kormányközeli tehetős vállalkozónak hanem politikusoknak köszönhetik. A mezőkövesdi egyesület elnöke ugyanis Tállai András, volt NAV-elnök, a Pénzügyminisztérium jelenlegi parlamenti államtitkára. Kisvárda csillaga pedig akkor kezdett felívelni, amikor a térség országgyűlési képviselője, a KDNP-s Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett a 2014-2018-as kormányzati ciklusban. Ebből kiindulva a két csapatnál a szponzoráció is inkább érdekalapú lehet, minthogy a helyi sport iránti elkötelezettség lenne a motiváció. Költségvetésüket tekintve egyébként a középmezőnybe tartoznak. A Mezőkövesd és a Kisvárda teljes büdzséje 2022-ben 2 milliárd forint volt, ám míg a szabolcsi csapat több mint félmilliárdos nyereséget hozott össze ebből, a Zsóry csupán 43 milliós pluszt hagyott meg. A Kisvárda főbb bevételei a következőképpen alakultak 2022-ben: jegybevétel: 53 millió forint, reklámbevétel: 455 millió forint, MLSZ központi bevétel: 1,59 milliárd forint. A Mezőkövesd-Zsóry számai pedig az alábbiak: jegybevétel: 18 millió forint, reklámbevétel: 220 millió forint, MLSZ (és MHLL) egység jogdíjak: 688 millió forint. Az NB II. túlélésében nagy szerepet játszhat majd a cégek tartaléka, melyben a Mezőkövesd sokkal jobban áll. Az előző évek gazdálkodásának köszönhetően 350 millió forintot halmoztak fel, a Kisvárdának azonban az eredménytartalék soron -14 millió szerepel.Egyébként 14-15 ezer lakosú Kisvárda és Mezőkövesd esetében is abszurd az NB I.-es szereplés, éppen úgy, ahogy a kilencvenes években az akasztói Stadler, a Tiszakécske vagy az agárdi Gázszer szereplése is az volt. Csakhogy azokban az időkben nem az állam vagy az állammal jóban lenni igyekvő vállalkozók pénzelték ezeket a csapatokat, hanem tehetős helyi vállalkozók vagy szerencselovagok. Egy normális világban a harmad-negyedosztályú Mezőkövesdnek és Kisvárdának a közeli Egernek és Miskolcnak, illetve Nyíregyházának kellene nevelnie a tehetségeket. Ehelyett ezek külföldiekkel, nem egyszer válogatottakkal telepakolt, jobb esetben kétezer, de inkább ezer néző előtt játszó, a kétezertízes évek fideszes konjunktúráját meglovagló csapatok. A Kisvárda 2021-22-ben még ezüstérmes helyre is befutott, sőt, a Konferencia Liga egyik selejtezőköréből kivert egy kazah csapatot. A kapkodó igazolásokra jó példa a svéd Lucas Hedlund esete, akit a télen szerződtetett a Mezőkövesd, de középcsatár létére gólt még nem szerzett. A Kisvárda többek között az egykori brazil válogatott Wellington Nemmel erősítette meg csapatát. Nos, az egykor a Sahtar Donyeckben is pályára lépett, egykor 8 millió eurót érő futballista a Kisvárda nyolc tavaszi meccse közül mindössze hármon szerepelt: kétszer csereként állt be 31 és 23 percre, egyszer pedig kezdő volt, 60 perc után lecserélték. A csapat mind a háromszor kikapott. Ha kiesnek, mehetnek a külföldiek, amerre látnakAnyagi szempontból a legnagyobb érvágás minden bizonnyal az MLSZ-től érkező pénzek soron várható majd, hiszen a jegybevétel most sem nevezhető jelentősnek, és mivel a szponzori pénzek feltételezhetően érdekalapon érkeznek, ebben a politikusok közelsége miatt nem várható negatív irányú változás. Rendkívül beszédes adat, hogy a Kisvárda 2022-ben csak az MLSZ-től a teljes büdzséje háromnegyedét kapta meg, ennek megcsappanása anyagilag is kihívások elé állíthatja a klubot. Ebben a helyzetben nagy kérdés lesz, hogy a főszponzor, a Master-Good mennyire lesz hajlandó a zsebébe nyúlni a foci érdekében.A Magyar Labdarúgó Szövetség az NB I.-ben és az NB II.-ben is különböző jogcímeken oszt szét pénzt a csapatok között, így a névadó szponzori, televíziós közvetítési és a szerencsejátéki jogdíjak után befolyt pénzből. Magától értetődő, hogy az OTP Bank Ligában sokkal nagyobb összegekről van szó, mint a Merkantil Bank Ligában. Ez meglátszik a számokon is: az NB I.-ben átlagosan egy csapatra közel 600 millió forintos bevétel jut. A másodosztályban a csapatok éves beszámolóiban feltüntetett összegek alapján gyakran csak néhány millió forintra tesznek szert. Ez pedig óriási anyagi veszteséget jelent a kasszában.Az élvonalból való kiesés ugyanakkor érthető módon nemcsak a pénzügyekre van negatív hatással, hanem a játék minőségére is. Kiesés után jellemzően ugyanis drasztikusan átalakulnak a játékoskeretek. Mivel az NB II.-ben kisebb bevételekre lehet számítani, a magasabb bérigényű játékosoktól valamilyen formában megválnak a klubok. Az sem feltétlenül szerencsés az NB II.-ben, ha külföldi játékos van a keretben, hiszen bár az MLSZ ezt nem tiltja szereplésüket, anyagilag azt jutalmazza ha egy csapat hazai játékosokkal áll ki.Mindent egybevéve az idei szezonban két olyan csapat eshet ki az NB I.-ből, melynek visszajutása az élvonalba meglehetősen kétséges: anyagilag sem állnak kellően stabil lábakon, és a kapcsolati hálójuk sem tűnik olyan erősnek, hogy nagyobb összegben tudjanak pénzt irányítani a csapathoz.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban