Népszava politikai napilap
A Szegedi Tudományegyetemről rasszista kijelentései miatt elbocsátott Gulyás László korábban még a rektori tisztségért is elindult, az 52 tagú szenátusból senki sem támogatta. (Belföld)
A város ellenzéki polgármestere szerint a rasszista megjegyzéseivel hírhedté vált Gulyás Lászlót kirúgták az intézményből. (Belföld)
A Szegedi Tudományegyetem az „értékrendjével összhangban” intézkedett a rasszista kijelentéseivel botrányt kavart professzor ügyében, de más konkrétumot nem közölt. (Belföld)
Bevallom: amikor elvállaltam a sírja előtt elmondandó rövid megemlékező szöveg megírását, nem gondoltam arra, hogy milyen nehéz lesz teljesíteni a felkérést. Életét mondhatni Á-tól Z-ig megismertem, lévén történészként központi témám a munkáspártok, döntően az MSZDP utolsó évtizedeinek vizsgálata. A téma archívumi anyagainak kutatása során módom volt az ő politikai-mozgalmi tevékenységét is alaposan megismerni. Így születtek meg életéről a rövidebb-hosszabb cikkeim, amelyek ismertették, olykor elemezték politikai tevékenységének különböző szakaszait, kiemelten az országos szinten, miniszterként és pártvezetőségi tagként kifejtett munkásságát, politikusi gondolkodását, stb.
A kiterjedt kutatással feltárt nagy mennyiségű anyag okozta a legnagyobb gondot, és lett bizonyos mértékig akadálya is a róla megemlékező szöveg elkészítésének. Az eseményekben gazdag és a mintegy három korszakot megélt aktív szereplésének rövid ismertetése is teljesíthetetlen lenne számomra. Valentiny mintegy 40 esztendős politikai tevékenységének nagy vonalakban történő nyomon követése is sok oldalt tenne ki.
Valentiny Ágoston 1888. október 6-án több gyermekes munkás családban született és nőtt fel, és 1958. augusztus 21-én, 70 éves korában hunyt el, közismert jogászként, ügyvédként és nem mellesleg miniszteri posztot is betöltött, vezető szociáldemokrata politikusként. 1919. január 1-én lépett be az MSZDP szegedi szervezetébe és kapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomhoz, és a párt mellett élete végéig kitartott. Pedig felnőtt életében három, társadalmi-politikai-szociális értelemben egymástól elkülönülő korszakváltás zajlott le: az első világháború elsöpörte az Osztrák–Magyar Monarchiát, és következménye a Trianoni békeszerződés és az ország kétharmadának elvesztése lett. A háború okozta nyomor, stb. forradalomba, majd ellenforradalomba torkollott, és megszülte a fasisztoid Horthy-rendszert. Ennek 25 éves uralmát és egy újabb vesztes világháborút, az ún. „népi demokratikus-szocialista társadalom” váltotta fel.
Valentiny Ágoston életét, tetteit, gondolkodását, döntéseit, politikai, ügyvédi személetét is ezeknek a változó körülményeknek a tapasztalatai is alakították, befolyásolták. Felnőtt korában szakmai és társadalmi életének azonban mindvégig fix pontja maradt: az 1919 januárjában választott Szociáldemokrata Párt demokratikus-szocialista, szociáldemokrata elvei, a munkásmozgalom demokratikus szárnya iránti elkötelezettsége. Ebben a szellemben akarta realizálni a másik életcélját: a hatalomnak kiszolgáltatott emberek sorsának javítását, az „igazságosabb” társadalom kiépítésének előmozdítását a maga jogi eszközeivel, a törvényesség útján.
Valentiny Ágoston nem volt álmodozó, forradalmár, radikális politikus. Ebben feltehetően közrejátszott „szakmája” is, amelynek lényege volt, hogy társadalmi, emberi és egyéb a problémákat jogi úton, azaz békésen, a törvények, jogszabályok „eszközével” kell megoldani. Megismerve életútját, tevékenységét, tetteit, a szakmai és nem mellesleg gondolkodását, szellemi, politikai döntéseit, számomra egy „emberközpontú” politikus személyisége, képe rajzolódott ki. Aki szakmai, politikai munkásságának céljául a változó társadalmi viszonyoknak, hatalmi erőknek kiszolgáltatott emberek helyzetének jobbítását választotta, s hogy az osztály- és társadalmi viszonyok, körülmények javítását békésen, munkával, politikai, gazdasági, anyagi támogatással érjék el.
Valentiny Ágoston, a megélt történelmi tapasztalatai alapján is – megítélésem szerint - sem elméletileg, sem gyakorlatilag nem volt híve az „osztályharcnak”, amelyet a munkásmozgalom radikális kommunista szárnya vállalt. Az MSZDP kapitalista társadalomkritikáját, elemzését elfogadta, ennek a társadalomnak az átalakítását azonban békés úton, a jog és a törvények útján képzelte el. 1944-45 fordulójától nyomon lehet követni, hogy emiatt került szembe elég rövid időn belül az ultra radikális Rákosi Mátyás vezette Magyar Kommunista Párttal (MKP), illetve politikájával és – nem mellesleg - saját pártja vezető garnitúrájával is.
Az 1944. december 21-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány igazságügy-minisztere lett, a legbonyolultabb feladat végrehajtásáért felelős ember. Minisztériumára hárult az a feladat, hogy az előző fél évszázad törvényeit felülvizsgálja, ha kell, eltörölje, vagy átalakítsa és egy demokratikus, népi államot alapozzon meg az új törvényekkel. Már a fasiszta rendszer felszámolásának politikai gyakorlati, jogi javaslatainak kapcsán is kiderült: ebben a kérdésben egy rendkívül megosztó feladatot kell elvégeznie. Valentiny Ágoston Szeged felszabadulását követő lendületes átállása a demokratikus helyzetre a kormányba kerülésével mintha lelassult volna. Természetesen az országos politikában a felelőssége az egész országot, népet tekintve hasonlíthatatlanul nagyobb és sokkal bonyolultabb lett, és saját elképzeléseinek az érvényre juttatása is megnehezült, hiszen egy bonyolult társadalmi struktúrának és még bonyolultabb igényeknek kellett megfelelnie.
Várható volt, hogy javaslatai vitát váltanak majd ki, hiszen a jobboldaltól a szélsőbalig terjedő társadalmi igényeknek kellett törvényeivel a demokratikus elveknek megfelelni. Ezen a téren már 1945 elejétől szembe került az MKP vezetőivel, pl. Rákosival, ám saját pártja vezetőségének többségével is. Úgy ítélték meg, hogy Valentiny politikai–jogászi mentalitásával az ország demokratikus átalakítása lelassul, a politikai életben a Horthy-rendszer hívei kerülnek többségi pozíciókba, a fasiszta rendszer átalakítása népi rendszerré, lehetetlenné válik. A fasiszták felelősségre vonásának, elítélésének végrehajtása körül éles ellentétek mutatkoztak a miniszter és a másik oldal: az MKP, de a saját pártja vezetői között is. Már az „internálási jog” kérdésében is éles ellentétek kerültek felszínre. Valentiny Ágoston a munkáspártok vezette rendőrség hatásköréből át akarta ruházni az Erdei Ferenc vezette Belügyminisztérium (BM) hatáskörébe, mondván: sok panasz érkezik a visszaélésekről ez ügyben a kormányszervekhez a rendőrök túlkapásai miatt. Rákosiék ellenérve az volt – amivel az SZDP vezetői is egyetértettek -, hogy a baloldali erőknek még nincsenek elég megbízható képzett, baloldali rendőr tagjai. Ugyanakkor tény, hogy eközben Debrecenben már ekkor hemzsegtek a Horthy-rendszer polgári és katonai tisztségviselői, magas rangú tisztjei, hivatalnokai, akiket a kormány Igazoló Bizottsága Valentiny részvételével - a többségnek engedve - igazolt. Az MSZDP vezetőségének tagjai is háborogtak a fővárosban emiatt. Ugyanakkor sürgették a Horthy-rendszer fasiszta örökségével való leszámolást, amely természetesen százezreket érinthetett.
Valentiny és minisztériuma a „Horthy-féle rendszer politikai örökségének felszámolásának” a frontvonalában dolgozott. Ő és minisztériuma volt talán ekkor a legnehezebb helyzetben, mert jogászainak kellett a Horthy-rendszer „örökségét” nagy részben, és főleg a lakosság sokaságát érintően, felszámolniuk, tisztázniuk. Méghozzá úgy, hogy az egyúttal igazságos is legyen. Ebben az ügymenetben Valentiny Ágoston az igazságtételt jogos, megalapozott érvekre, tényekre, bizonyítékokra támaszkodva akarta végrehajtani, és lezárni. Ez azonban „káder”-akadályokba ütközött. Pl. vitéz Béldy Alajos vezérezredest - aki 1945. február elején megjelent Debrecenben és igazolását kérte - olyan bizottság vizsgálta felül, amelyben három magas rangú volt horthysta tiszt mellett Valentiny Ágoston volt a negyedik tag. Béldyt ugyan ideiglenesen igazolták, de amikor ez kitudódott, kitört a botrány és a debreceni rendőrség letartóztatta. Mindez akkor történt, amikor az ország nagyobb felén a magyar katonaság a németekkel együtt nemcsak harcolt, hanem rabolt, elvitt mindent, ami értékes, sőt a nyilasok és a Gestapo emberei, német katonák gyilkolták a lakosságot, különösen a politikai üldözötteket, és fosztogatták a múzeumokat, a gyárakat, stb.
Valentiny Ágostonnak az igazságügy-miniszteri poszton korán meggyűlt a baja nemcsak a kommunisták radikalizmusával, hanem a saját pártja vezetőségével is, amelynek tagjai, el kell ismerni: objektív és komoly politikai okokkal érveltek számos döntése ellen. A Horthy-rendszer ideológiája, társadalmi bázisa, még a munkáspártok soraiban is átöröklődött a sok-sok fasiszta politika és propaganda maradványaként, a változásokat sokan nem, vagy nem úgy szerették volna végrehajtani, ahogyan azt a saját szervezetük is elvárta. Magyarország romokban hevert, mindenéből kifosztva kezdhette meg új rendszerének kiépítését. Ismert, hogy a nyugati országokban sem véletlenül tört előre a baloldal; ezeknek a radikális baloldali erőknek köszönhették a kapitalisták, hogy a helyreállítás elindult, és nekik is tudomásul kellett venni bizonyos társadalmi változásokat: a kapitalista-ellenességgel együtt a munkásság bekapcsolódását a kormányzati politikába, annak érdekében, hogy a háború okozta bajok csökkenjenek.
Az átállás itt is ott is a baloldali erők radikalizálódásával zajlott. A magyar viszonyok között a 25 éves fasiszta, ellenforradalmi társadalmi örökséget azonban enélkül, rövid idő alatt aligha lehetett valamennyire eltakarítani, az új rendszert kiépíteni, s a valóságba plántálni az új társadalom elvi, politikai terveit. Arról nem is beszélve, hogy Magyarország ebből a szempontból is Közép-Európa egyik legbonyolultabb helyzetével indult neki az új élet kialakításának. Valentiny Ágoston azonban erkölcsileg is szilárd talajon politizált, nem volt híve a titkos ügyleteknek, véleményét nem hallgatta el, sőt vitába szállt a vezetőség tagjaival is, ha úgy érezte, morálisan vagy tételesen neki van igaza. Rendeleteiben szinte mindig a „tiszta demokrácia” elveire épített, amelyek esetenként, éppen a munkáspártok elleni erőnek kedveztek.
Az általa képviselt ún. „tiszta demokrácia” azonban ekkor különösen nehezen érvényesülhetett. A nemzetközi helyzet sem kedvezett ennek megvalósításához. A tőkés nagyhatalmak: az USA és a Churchill-i Nagy-Britannia már 1945 augusztusában atombombákkal készültek a következő, utolsónak szánt atomháborúra - a Szovjetunió és a világon felerősödött baloldali erők törekvései ellen. Magyarországon is fokozatosan a radikalizálódás tendenciája uralkodott el, amit a szélső-, ultra szektás baloldal Rákosi vezette csoportja saját hatalma megszilárdítására és sok esetben a bosszúállás eszközeként használt ki.
Valentiny Ágoston ebből már nem kért. Egy ideig a szociáldemokrata ellenzéki politikusaként szereplő Peyer Károly csoportját támogatta, ám azokkal a politikai törekvéseivel, hogy saját pártot hozzon létre és szétszakítsa a történelmi MSZDP-t, már nem értett egyet. Peyert a disszidálásban pedig nem követte, nem hagyta el az országot és családját. Az 1948-as látszat- és kényszeregyesüléssel megszüntetett, klasszikus Szociáldemokrata Párt mellett eszmeileg és lélekben haláláig kitartott.
Sőt, ami máig ismeretlen: a kizárt országos szociáldemokrata politikusok egy kis csoportja, 1949-től Kéthly Anna körül tömörült és javaslatára hozzáfogott a kornak megfelelő szociáldemokrata pártprogram összeállításához. Kéthly Anna ugyanis úgy vélte: nyolc éven belül az MSZDP újraszerveződik, és ennek reményében javasolta egy új program összeállítását, kidolgozását. A vázlatot, a program tervezetét Kéthly Anna írta meg, társai konkrétumokkal bővítettek ki, részletezve a tartalmat. Ezt a második anyagot már szinte teljes egészében azok dolgozták ki, akik a különböző témákhoz értettek. Az igazságügyi részt, az alkotmányt, és a törvényeket érintő konkrét részleteket Valentiny Ágoston vállalta és az alapelveket első variációban ki is dolgozta. Mindez 1949-50-ben zajlott Kéthly Anna lakásán. Nem sokkal ezután először Kéthly Annát, majd még közel 200 szociáldemokrata országos vezetőt letartóztattak, köztük Valentiny Ágostont is 1950. június 14-én. 1950. szeptember 13-án pedig koholt vádak alapján életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. 1955-ben kegyelemmel, súlyos betegen szabadult, 1956-ban részlegesen rehabilitálták.
Betegsége sem tartotta őt vissza attól, hogy 1956. októberében, amikor a szintén 1955-ben szabadult Kéthly Anna létre akarta hozni az Magyar Szociáldemokrata Pártot és Valentiny Ágostont is felkérte a részvételre, az október 30-31-i alakuló ülésre súlyos betegen, gyalog a Conti utcai volt pártházba, a gyűlés helyszínére siessen. Az egybegyűltek megválasztották a 21 tagú vezetőséget, amelynek ő is tagja lett. Kéthly Anna innen Bécsbe utazott, hogy az osztrák párttal és az emigráns szociáldemokratákkal megbeszélje a tennivalókat. A november 4-i fordulat napján csak Sopronig jutott, ám innen vissza kellett térnie Bécsbe, ahonnan még aznap az USA-ba utazott az ENSZ közgyűlésére. Az emigránsok egyik csoportja, élén Kéthly Annával és Szélig Imrével megalakították a Magyar Szociáldemokrata Pártot, amely megkísérelte a jogfolytonosság fenntartását. Itthon a párt szervezése megszakadt, nem tudták elfogadtatni létezését.
Valentiny Ágoston 1958. augusztus 21-én elhunyt. Egy igaz ember távozott az élők sorából. (Szép Szó)
A gondozójával dolgozni is jár a Prücsök névre hallgató apróság. (Zöldzóna)
A férfi a nő megverését követően kiment a szobából, majd a szállóhely tulajdonosának szólt arról, mi történt. (Bűnügy-baleset)
Az eszközöket, amelyek orvvadászoktól védik a veszélyeztetett állatokat, Kenyában próbálják ki. (Mozaik)
Széll Bernadett függeten képviselő szerint Áder János egyáltalán nem eszköztelen Gulyás László, a szegedi egyetem pedagógusképző karán tanító történész ügyében. (Belföld)
Az államfő hivatala reagált a Népszavának a Szegeden tanító professzor botrányos kijelentéseire. Ha az hangzott el, ami a tudósításokban olvasható, akkor az Áder János szerint minősíthetetlen. (Belföld)
A szenes energiatermelés biztosan nem fenntartható, bármilyen más energiatermelési mód esetén pedig az állam minden bizonnyal jobban járt volna egy zöldmezős beruházással, mint a Mátrai Erőmű megvásárlásával – ez volt a konklúziója annak az online kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet az Energiaklub, a Qubit.hu és a TRIP Hajó rendezett a Mészáros Lőrinctől nemrég az MVM tulajdonába került létesítményről.
Mint Győri Kata, az Energiaklub szakértője hangsúlyozta, a szénüzem sem környezetvédelmi, sem gazdaságossági szempontból nem fenntartható – ezt erősítette meg lapunk szerkesztője, Hargitai Miklós is, amikor arra emlékeztetett: egy 2016-ban készült reorganizációs tanulmány szerint az erőmű veszteségessé válik, ha a szén-dioxid-kvóták ára 12 euró fölé emelkedik, jelenleg pedig a 40 eurós árszintnél járunk. Vagyis a szénkivezetésnek nincs alternatívája, miközben a szénüzem utóhatásainak kezelésére százmilliárdos összeget kell fordítani (mintegy 55 milliárd forint a várható rekultivációs költség, és nagyságrendileg ugyanennyire tehető a Mészárosnak kifizetett vételár, valamint az erőművi céggel együtt megvásárolt leányvállalatok tartozása is). Vagyis egy új – mondjuk – gázerőmű rögtön 110 milliárdos mínusszal indul ahhoz képest, mintha valahol máshol zöldmezősen valósították volna meg. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az sem egyértelmű, szükség lesz-e a Mátrai területén kiépíteni tervezett 500 megawattos gázerőművi kapacitásra, hiszen a szintén az MVM-hez tartozó Tisza Erőmű Kft. 2023-ban tervez átadni egy kétblokkos, blokkonként 500 megawattos gázerőművet (miközben Szegeden is épülne egy kétszer 460 megawattos gázerőmű).
Felsmann arról is beszélt: kézenfekvő megoldásnak tűnne a naperőművi kapacitás fejlesztése, ugyanakkor az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten sérülékeny egy olyan energiapolitika, amely a megújulók közül kizárólag a napenergiára épít, a szélerőműveket pedig háttérbe szorítja (hiszen amikor nem süt a Nap, még fújhat a szél, ráadásul a szélerőművek éjjel is üzemképesek, vagyis sokkal egyenletesebb a termelésük. Az online vita egyik kommentelője utalt is rá, hogy a magyar szélerőművek kihasználtsága sokkal magasabb, mint a hazai naperőműveké, ami önmagában is cáfolja azt a kormányzati állítást, hogy azért tiltják a szélerőműveket, mert a napenergia terén jobb adottságaink vannak).
Szóba került a beszélgetésen a szénerőmű bezárása után várható foglalkoztatási problémák kezelése is.
Győri Kata arra figyelmeztetett: a 2025-re várható leállás esete, illetve a térségben lezajlott sikeres reorganizációk is azt mutatják, hogy sokkal biztonságosabb, ha nem egy nagy, hanem több kisebb vállalatra támaszkodik egy térség munkaerőpiaca. (Gazdaság)
Hiába volt olcsóbb ajánlat, a Fidesz embere vitte el a közpénzes melót. (Gazdaság)
Szabó Bálint, a Szegedi Közgyűlés független tagja ellen közérdekű üzem megzavarása miatt indult büntetőeljárás. (Bűnügy-baleset)
Csaknem 750 millió forintot, a korábbi összeg többszörösét kasszírozhatja az év végéig megbízott cég, amelynél összeférhetetlenség is felvetődhet. (Gazdaság)
Persze ehhez a szegedi férfi kézilabdásoknak le kell győzniük a német Kielt, csúcsrangadóval kezdődik az egyeneskieséses szakasz. (Sport)
A Szegedi Tudományegyetem tanára szerint most azért kell küzdeni, hogy az alapítványi kuratóriumok önkényuralma ne valósulhasson meg. (Belföld)
A Nyugati pályaudvaron egy tengellyel "lelépett" a sínekről egy szerelvényvonat csütörtök reggel, emiatt a pályaudvar vonatforgalmában, valamint a nyíregyházi, lajosmizsei és szegedi vonalon korlátozások lesznek - közölte a Mávinform az MTI-vel. (Belföld)
A Szegedi Tudományegyetem kancellárja csütörtökön még azt nyilatkozta, hogy a sürgősségi ellátásban nincs változás. (Belföld)
A Maty-éri pálya 22 év után ad majd otthont ismét kontinensviadalnak. (Sport)
Információk szerint a vérplazma-terápiától kissé javult az állapota. (Belföld)
Egy házaspár a saját kiskorú gyerekének is adott kábítószert. (Bűnügy-baleset)
| 10 | 39 | 65 | 70 | 90 |
 3 óra szórványos felhőzet 7°C |  6 óra szórványos felhőzet 11°C |  9 óra kevés felhő 16°C |
| 32 | 36 | 37 | 39 | 40 | 41 |
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban