Hetvenkét esztendős korában elhunyt Csapó Gábor olimpiai, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, írja az MTI. Halálhírét a Magyar Vízilabda Szövetség is megerősítette Facebook-oldalán.Csapó Gábort november elején szállították kórházba légzési elégtelenség miatt, mélyaltatásban tartották, lélegeztetőgépen.„Egy újabb legendát veszítettünk el, aki nem csupán azokban a csapatokban számított kiemelkedő játékosnak, amelyekben játszott, de aki egyéniségével, tudásával, karizmájával meghatározó módon formálta is a sportágat. Ő egyike azoknak, akik miatt a magyar vízilabda azt a súlyt képviselheti a magyar sportban, sőt, a világ sportjában, amit képvisel, hogy folyamatosan a legjobbak közé tartozik, hogy megkerülhetetlen tényező” – mondta az MVLSZ elnöke, Madaras Norbert.Csapó Gábor kilencévesen, az Újpesti Dózsában kezdett el vízilabdázni, majd 1972-ben Szegedre igazolt, ahol egyetemi tanulmányait folytatta. Tehetségét mutatja, hogy Gyarmati Dezső a másodosztályból is beválogatta őt az 1973-as világbajnoki csapatba, ő pediga sorsdöntő, szovjetek elleni mérkőzésén három gólt lőtt, Magyarország 5-4-re nyert.Összesen 272 mérkőzésen szerepelt a magyar válogatottban, 1976-ban, Montrealban aranyérmet, 1980-ban, Moszkvában bronzérmet nyert az olimpián. A belgrádi vb-győzelem mellett három ezüstérme is van világbajnokságról, és háromszor állhatott Európa-bajnoki dobogón (1974-ben és 1977-ben a legtetején, 1983-ban a második fokán.Minket akkoriban egyre jobban utáltak, amit nem csodálok, mert nem volt divat az, hogy ennyivel jobb vagy mindenkinél, és nem csupán a világversenyeken, de a különböző felkészülési tornákon is – szinte mindig mi nyertünk, és én megértem, hogy ez egy idő után elviselhetetlen a máshoz szokott riválisoknak– idézte a szövetség azt, amikor visszaemlékezett a válogatott éveire.A Vasassal 1975 és 1984 között tízből kilencszer megnyerte a magyar bajnokságot, 1979-ben és 1984-ben a BEK-et, 1985-ben pedig KEK-győzelemmel búcsúzott a klubtól. Pályája végén még légióskodott Olaszországban.Előbb Szicíliában, majd 1991-től itthon, a Vasasban lett vezetőedző, együttesét 1992-ben bajnoki döntőig vezette, később Faragó Tamással indított pólósulit, majd 2003-ban egy idényen át a Fradi pólósait irányította.Sokáig jogászként dolgozott. Az edzői és a jogi munkáján kívül sokat szerepelt a televízióban is különböző műsorokban. 1979-ben – Tarján Györgyi és Gálffi László mellett – főszereplője volt a Bacsó Péter rendezte Ki beszél itt szerelemről? című magyar filmnek. Hobbijai közé tartozott a kártya és a tenisz is. Zsófi lánya, aki az Egyesült Államokban él és a Coloradói Egyetemen közgazdasági jogot tanít, ismert élvonalbeli teniszező volt.The post Meghalt Csapó Gábor olimpiai bajnok vízilabdázó first appeared on 24.hu.
Vádat emelt a Szegedi Járási Ügyészség azzal a két férfivel szemben, akik önkéntes határvédőként előbb kirabolták az áldozataikat, majd az illegális határátlépésről értesítették a rendőrséget.A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a két férfi önkéntes határvédőnek tekintette magát, és a szabadidejükben illegális határátlépőket figyeltek meg a román-magyar határszakaszon, s ezzel összefüggésben rendszeresen jelzéssel is éltek a hatóságok felé.Ennek során augusztus negyedikén este nyolckor hét illegális határátlépőre lettek figyelmesek az említett szakaszon.. Az apa és fia ezt követően egy gáz riasztófegyverrel és gázspray-vel arra kényszerítették a migránsokat, hogy mobiltelefonjaikat valamint összesen mintegy 2300 eurót adjanak át részükre. Hogy nyomatékot is adjanak a követeléseiknek néhányukat le is fújták gázspray-vel.Mindezeket követően eldobálták a megszerzett telefonokat, a pénzt az autójukban elrejtették, majd az illegális határátlépésről értesítették a zsarukat. Az áldozatok azonban elmondták a rendőröknek a kiérkezésük előtt történteket, akik az elrejtett pénzt megtalálták, a támadókat pedig előállították. Az ügyészség fegyveresen elkövetett rablás bűntette miatt állítja bíróság elé a leartóztatásban lévő két férfit.The post Gázspray-vel lefújta, majd kirabolta az elcsípett illegális határátlépőket a fiával egy férfi first appeared on 24.hu.
Csalás miatt emeltek vádat 13 ember ellen, akik több tucatnyi idős embert tévesztettek vagy károsítottak meg az egészségügyi termékbemutatónak álcázott programokonA Zala Megyei Főügyészség távirati irodának küldött közleménye szerint az elsőrendű vádlott egy pápai férfi, aki 2016-ban két kft. nevében, majd 2017-től egy új cég nevét felhasználva társaival az ország több városában szervezett termékbemutató programokat. Ezeken jellemzően idős, a csalás felismerésére, elhárítására korlátozottan képes sértetteknek értékesítettek különböző termékeket.A csoport tagjai telefonon keresztül ingyenes egészségügyi felmérésre hívták az embereket Szombathelyen, Pécsett, Érden, Kecskeméten, Miskolcon, Szegeden, Budapesten, Ajkán és Zalaegerszegen. Az adott helyszíneken az ügyfeleknek egészségügyi felmérést színleltek, előadásokat és termékbemutatókat tartottak, hogy eladják nekik a jelentősen túlárazott, de valós egészségügyi hatást nem nyújtó termékeiket.Egyedinek tűnő kedvezményt kínálva vagy nyereményjátékot színlelve vették rá a termékek megvásárlására az egészségi állapotukról megtévesztett és emiatt megrémült embereket. A sértetteknek az ügyletek után már nem állhattak el a vásárlástól, a kifizetett vételárelőleget egy esetben sem kapták vissza.Érden egy olyan ingatlant béreltek, amelyben “egészségügyi intézmény hatását keltő berendezési tárgyak” is voltak, hogy a szabályos működés látszatát keltsék. Ott is végeztek “orvosi vizsgálatokat”, de a 13 vádlott közül csupán másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt egészségügyi végzettsége, miközben más vádlott is rendszeresen orvosként mutatkozott be.A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság tagjai ellen a Zalaegerszegi Járási Ügyészség 35 rendbeli csalás bűntette miatt emelt vádat. A megtévesztett vásárlóknak 60 ezertől 450 ezer forintig terjedő kárt okoztak.The post 13 vádlottja van a több tucat nyugdíjast lehúzó termékbemutatós csalásnak first appeared on 24.hu.
Hosszú évtizedek óta teljesen természetesnek érezzük már, hogy a telefont felemelve pillanatokon belül, egy telefonoskisasszony segítsége, illetve a hálózat terheltsége miatti aggódás nélkül beszélhetünk a város, vagy akár a világ túlsó oldalán élő ismerőseinkkel, hosszú út vezetett azonban el oda, hogy ezt megtehessük. Ennek az útnak a legfontosabb állomásait azok a nagy, állami befektetések képezték, amik előbb Európa, illetve az Egyesült Államok, majd a világ minden lakott települését összekötötték egymással, hogy bárki bárkit szabadon felhívhasson.Mindez nem jöhetett volna létre a Budapest és Bécs közti távkábel kiépítése nélkül, ami az érdekes nevű Hálózatépítők Segélyező és Hagyományőrző Egyesületének (HSHE) írása szerint a Magyar Királyi Posta, az újpesti Egyesült Izzó, a Magyar Siemens Schuckert Művek Rt. Kábelgyára, illetve a Felten és Guilleaume Rt. közös munkájaként jött létre.A Posta az erősítő berendezéseknek otthont adó épületeket adta, a cégek pedig a különböző létfontosságú alkatrészeket szállították,így a szakemberek az országutak mentén 1926 elején megjelenő, traktorral vontatott hazai gyártású utánfutókkal mindössze egy év alatt lefektették az európai hálózathoz csatlakozó 210,7 kilométernyi kábelt. Az ünnepélyesen 1927. augusztus 15-én üzembe helyezett szakasz építésének állásáról a sajtó rendszeresen beszámolt, sokan pedig izgatottan várták, hogy ebédidőben felhívhassák a kedvenc bécsi éttermüket, hogy megkérdezzék, tudnak-e még vacsorára asztalt foglalni.A nagy várakozás a kor művészetében is mély nyomot hagyott, hiszen az egy erdélyi művészcsaládból indult ifj. Vastagh György (1868-1946) rögtön az építés megkezdése után elkészítette az európai távkábelt jelképező szoborcsoportját, amina villamosság szárnyas Géniuszát a Londont, Bécset, Budapestet, illetve Konstantinápolyt jelképező nőalakok, illetve egy méretes kábeldob veszik körbe.A művet a Herendi Porcelángyár ismeretlen példányszámban sokszorosította: a mázatlan, hátoldalán a latin „ifj. Vastagh György sculprit / Budapest 1926” feliratot rejtő példány (420 x 305 x 495 mm) a Postamúzeum gyűjteményében látható, festett társai közül egy azonban hosszú hónapok óta a Galéria Savaria piacterén, 2,2 millió forintért keresi az új gazdáját.A kitűnő állapotú műtárgy részletei jól mutatják a szobrász, illetve a porcelánfestő zsenijét, így az új gazdájánál egy magángyűjtemény fontos sarokpontjává válhatna.Ifjabb Vastagh György Münchenben, majd Párizsban tanult szobrászatot, majd bátyjával, Gézával együtt négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, ahol számos portrét, illetve egy teveszobrot készített.Első hazai munkája az ihászi csatát bronz domborművön bemutató, turulban végződő pápai honvéd emlékmű (1889) volt, majd a millenniumi kiállításon, a Földművelési Minisztérium kérésének eleget téve ötven tenyészállat szobrát mutatta be. 1900-ban, a párizsi világkiállításon a minisztériumnak köszönhetően újabb állatszobrokkal vett részt, sőt, készülő fő műve, a Budavári Palota területén álló Csikós (1902) 1:2 arányú makettjét is bemutatta. Munkáit aranyéremmel díjazták.Pályája következő évtizedeit a nagyméretű köztéri munkák egész sora dominálta: nevéhez kötődik a millenniumi emlékmű Bethlen Gábor-alakja (1903, eredetileg a Kodály köröndön állt), a szegedi II. Rákóczi Ferenc-lovasszobor (1912), Pázmány Péter életnagyságú mása (1922), illetve Görgey Artúr (1935) és Hadik András (1937) a Várnegyedben álló lovasszobra is, de a Semmelweis Egyetem, a Szent István-bazilika és a Széchenyi-fürdő díszítéséből is kivette a részét.A kairói Mezőgazdasági Múzeumnak fiával, Lászlóval együtt közel ötven juh-, marha- és lószobrot (1931-1932) készítő szobrászművész alkotásainak egy része nem maradt fenn: Árpád fejedelem Munkácson állt lovasszobra, Kincsem életnagyságú alakja, a szolnoki Horthy István-emlékmű 1945-ben, a háború utolsó hónapjaiban vált porrá, a Gömbös Gyula síremlékévé vált első hazai alumíniumszobrot (1940) pedig a következő évben ismeretlenek semmisítették meg.A művész ezt talán már nem is élte meg, hiszen 1946. június 3-án, röviddel hetvennyolcadik születésnapja előtt elhunyt.The post A Budapestet Béccsel összekötő telefonkábel ihlette a Herendi legkülönlegesebb porcelánszobrát first appeared on 24.hu.
A kormány még októberben nagy összegű kormányzati többletforrás biztosításáról döntött számos már kivitelezés alatt álló beruházásra vonatkozóan. Az október 19-én megjelent Magyar Közlöny szerint ezek közé tartozik a geszti Tisza-kastély rekonstrukciója is, amelyre a korábbi 6,9 milliárd forint helyett immár közel 11 milliárd forintot fordíthat az állam.Szabó Rebeka párbeszédes országgyűlési képviselő az ügyben írásbeli kérdéssel fordult Lázár János építési és beruházási miniszterhez, az firtatva, hogy mi indokolja a geszti kastély felújítására biztosított 4 milliárdos többletforrást.Az írásbeli kérdésre a miniszter helyett Csepreghy Nándor államtitkár válaszolt. Ebben a konkrét kérdésre ugyan nem felelt, de elkeseredésének adott hangot, és azzal vádolta meg a párbeszédes képviselőt – aki egyben Zugló kerületi alpolgármestere is – hogy „településeket kíván egymás ellen uszítani”.Mélységesen elkeserít, írásbeli kérdése, amelyben számon kéri a Kormányt, hogy miért támogat beruházást Geszten. Nem közelítenék most ennek kultúrpolitikai és történelmi jelentősége felől, az országgyűlési vitában ez nem győzte meg Önöket, ugyanakkor azt kiemelném: Geszt települése a déli határ mentén, Magyarország azon részén helyezkedik el, amelyet a lehető legnagyobb mértékben fejleszteni kell– fogalmazott válaszában az államtitkár, aki egyúttal javasolta a képviselőnőnek, látogassa meg a geszti polgármestert, Brandt Krisztiánt, és közölje vele, hogy nem ért egyet a település fejlesztésével, mert a „szegediek ezt pénzt jobban megérdemlik”.Utóbbi megjegyzés feltehetően annak szól, hogy Szabó példaként említi Szegedet mint olyan települést, ahol az önkormányzat milliárdos nagyságrendben készül csökkenteni a kiadásait a működőképesség megőrzése érdekében. A képviselőnő kérdésében azt is kiemelte, hogy a 4 milliárd forint nagy segítség lehetne a gazdasági válság miatt rendkívüli nehézséggel küzdő önkormányzatok számára.Lázár miniszter úgy látszik, még mindig nem tud elszakadni az elhíresült „akinek nincs semmije, az annyit is ér” alapvetésétől, és gondtalanul szórja a közpénz milliárdokat túlárazott projektekre. Szerintem pedig ezt a pénzt is oda kéne irányítani, ahol a legnagyobb szükség van rá: például bölcsődék és óvodák fűtésére, időseket ellátó intézmények működtetésére, lakossági rezsiutalványra–írta erről szóló posztjában Szabó Rebeka a Facebookon.The post Elkeseríti Csepreghy Nándort, hogy a 4 milliárdos újabb kastélyfejlesztésről kérdezték first appeared on 24.hu.
A Pick Szeged házigazdaként 36-27-re nyert szerdán a szlovén RK Celje PL ellen a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének hetedik fordulójában.A szegediek támadójátéka viszonylag jól működött a meccs elején, ennek ellenére nem tudtak ellépni a Celjétől, mert a védekezésük nem volt kellően határozott. Nem is sikerült sokáig két gólnál nagyobb előnyre szert tenni, de 11-11 után 12 percig nem kapott gólt a magyar csapat és egy 7-1-es sorozattal ellépett, a szünetben 18-12-re vezetett.A második félidő elején a szlovénok elveszítették Ante Ivankovicot, aki megkapta harmadik kiállítását, ezért nem térhetett vissza a pályára. Mirko Alilovic remekelt a hazai kapuban, így tovább nőtt a különbség, a 44. percben már 26-16 volt az állás. A szegediek a biztos vezetés tudatában némileg kiengedtek, ezt egy 5-1-es sorozattal használta ki a Celje, amely kettős emberelőnyben is játszhatott, de nem tudott közelebb férkőzni ellenfeléhez.Pick Szeged-RK Celje PL (szlovén) 36-27 (18-12)The post Fontos és nagyarányú győzelmet aratott a magyar bajnok a BL-ben first appeared on 24.hu.
Elhunyt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész, a „Magyar Kultúra Lovagja” cím birtokosa. A zenepedagógus, népzenekutató szerdán Budapesten 92 éves korában halt meg – közölte felesége csütörtökön az MTI-vel.Béres 1930-ban született a Borsod megyei Gagybátorban. 1955-ben elvégezte az Erkel Ferenc Konzervatórium oboa-magánének szakát, majd 1960-ban a Szegedi Pedagógiai Főiskola ének-zene szakán szerzett diplomát. 1951-től 1953-ig az Állami Népi Együttes táncosa, majd furulyaszólistája volt. 1952-től 1975-ig a hetedik, majd a harmadik kerületi Állami Zeneiskola tanára volt, ő indította el a magyarországi furulyaoktatást, amelyhez tizenkét tankönyvet írt.1975-ben megalapította az ország első népi hangszeres zeneiskoláját, az Óbudai Népzenei Iskolát. 1960-ban alapította meg a Béres népi kamaraegyüttest. 1951 és 2005 között a Magyar Rádió munkatársaként a rádió vidéki népzenei felvételeinek egyik elindítója, kilenc országos népzenei fesztivál szervezője volt. Hangversenyezett Európa csaknem mindegyik országában, ezen kívül Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és az Egyesült Államokban is. Hangfelvételeiből négy CD készült A magyar népzene gyöngyszemei sorozatban. Sokoldalú munkásságáért több kitüntetést kapott: a Rádió folklór nagydíja (1971), Földes Ferenc-díj (1986), Apáczai Csere János-díj (1997), a Magyar Kultúra Lovagja (2006), Eötvös József-díj (2010), Kossuth-díj (2014).The post Meghalt Béres János Kossuth-díjas furulyaművész first appeared on 24.hu.
A Telekom Veszprém házigazdaként 32-28-ra legyőzte a horvát PPD Zagrebet a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének hetedik fordulójában, csütörtökön.A nagy iram miatt a gólok mellett elkapkodott lehetőségekkel kezdődött a meccs, eleinte a veszprémiek és a magasabb átlagéletkorú zágrábiak is vállalták a gyors játékot. Miután a vendégek lefékeztek, megtörték a hazaiak lendületét, és 5-2-es hátrányukat követően egy 5-1-es sorozattal fordítottak. Ráadásul Omar Jahját könyöksérülés miatt az első félidő hátralévő részére elveszítette a Magyar Kupa címvédője, Kentin Mahét pedig a hetedik percben lecserélték, és csak a második félidő második felében küldték vissza, akkor viszont piros lappal azonnal kiállították.A 21. percben Andreas Nilsson megszerezte a házigazdák kilencedik gólját a meccsen, ez volt a Veszprém tízezredik találata a BL történetében. Ezt a határt korábban csak a Barcelona és a német THW Kiel tudta átlépni, írja az MTI.Minden hazai hibát kihasználtak azonban a horvátok, ezért Momir Ilic vezetőedző időt kért. Ellenfelük jó védekezése ellenére a veszprémiek egy 4-1-es szériával újra előnybe kerültek, és a szünetben egy találattal vezettek.A második felvonás első felében is nehéz dolga volt a Veszprémnek a nyitott védekezést is jól alkalmazó horvátokkal szemben. A 44. percben vezettek először hárommal a házigazdák, azonban a PPD Zagreb három percen belül egyenlített. Erre a hazaiak egy 5-1-es sorozattal reagáltak, majd mindkét oldalon voltak hibák, amelyek izgalmassá tették a hajrát. Az utolsó három percből kettőt emberelőnyben játszó veszprémiek Jahja révén biztosították sikerüket, amely a vártnál sokkal nehezebben született meg.A házigazdáknál Petar Nenadic hat, Jahja és Gasper Marguc öt-öt góllal, Vladimir Cupara 11 védéssel zárt. A túloldalon Zeljko Musa ötször, a magyar válogatott Leimeter Csaba háromszor talált be, Dino Slavic pedig 11 lövést védett.A hat győzelemmel és egy döntetlennel álló Veszprém jövő szerdán Zágrábban lép pályára, a két sikerrel és öt vereséggel rendelkező Pick Szeged pedig ugyanazon a napon a szlovén RK Celje PL vendége lesz.Telekom Veszprém-PPD Zagreb (horvát) 32-28 (16-15)The post Nagy küzdelemben nyert a Veszprém a BL-ben first appeared on 24.hu.
Régen láthattunk olyan látványos naposzlopot, mint amilyen Szeged környékén alakult ki hétfőn naplementekor. Az élénk alkonyati színekben tündöklő jelenségről gyönyörű felvételek készültek – írja az Időkép.hu. A Légköroptika.hu szerint a napkelte vagy napnyugta körül látható oszlopszerű fényjelenséget, általában a nagyobb méretű lapkristályok felületéről visszaverődő fény hozza létre. Valójában nem törési jelenség, ez esetben a fény csupán visszaverődik, kialakulásának feltételei azonban oly mértékben hasonlatosak a halójelenségéhez, hogy ebbe a kategóriába soroljuk.A naposzlop elhelyezkedhet a Nap alatt vagy felett, sokszor akkor is látható, ha a Nap még vagy már a horizont alatt van. Persze nemcsak a Nap, hanem a Hold, illetve más, fényes égitestek (fényes bolygók, vagy csillagok) mentén is kialakulhat.The post Naposzlop alakult ki Szegeden first appeared on 24.hu.
Vádat emelet a Szegedi Járási Ügyészség egy férfival szemben, aki amellett hogy hónapokon át zaklatta korábbi barátnőjét, lehallgatókészüléket is elrejtett a lakásában. A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség tiltott adatszerzés büntette, és zaklatás vétsége miatt állítják bíróság elé a férfit.A férfi és a nő rövid ideig párkapcsolatban éltek, és szakításukat követően közös gyermekük született. Tavaly május 19-én a vádlott a nő lakásán járt, hogy meglátogassa a gyermekét. Ekkor a konyhában titokban egy olyan technikai eszközt helyezett el, mely a lakásban keletkező hangokat továbbította neki.A terhelt ezt követően mintegy száz alkalommal hallgatta le a nő tudta nélkül a lakásban zajló eseményeket, egészen addig, amíg két nappal később a készüléket annak jelzőfénye miatt a nő észrevette. A férfi tavaly június eleje és augusztus közepe között több mint 700 alkalommal hívta fel korábbi barátnőjét telefonon, illetve különböző alkalmazásokon keresztül, valamint napi rendszerességgel üzeneteket küldött neki.Ezekben amellett, hogy gyermekük hogyléte felől érdeklődött, rendszerint hangot adott a féltékenységének is, ha a nő nem reagált azonnal megkereséseire. A férfi egy alkalommal vitába is keveredett az utcán a babakocsit toló asszonnyal, és a szóváltás során leöntötte vízzel.The post Hétszázszor hívta és lehallgatta az exét azután, hogy szakítottak a gyermekük születése előtt first appeared on 24.hu.
Ha Katalin locsog, karácsony kopog– így szól az egyik leghíresebb, időjárással kapcsolatos magyar népi megfigyelés, amelynek fordítottját is igaznak tartják („Ha Katalin kopog, karácsony locsog”). Ez azt jelenti, hogy ha november 25-én 0 fok felett van a napi minimum-hőmérséklet, akkor karácsonykor hidegebb időre számíthatunk, vagyis fagyni fog (és fordítva).Az elmúlt 100 év időjárási adatai (forrás: OMSZ Meteorológiai Adattár) azt mutatják, hogy a megfigyelés többször igazolódik be, mint nem. Erre az eredményre jutottak a legnagyobb magyar adatelemző cég, a Starschema adattudósai, akik 10 város (Budapest, Debrecen, Keszthely, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Sopron, Szeged, Szombathely, Túrkeve) napi minimum-hőmérsékleti értékeit vizsgálták. Számításaik szerint az esetek közel 69 százalékában teljesült „Katalin jóslata”: amikor november 25-én enyhe idő volt (Katalin locsogott), karácsony legalább egyik napján fagyott; amikor november 25-én fagyott (Katalin kopogott), karácsony legalább egyik napján 0 fok feletti hőmérsékletet mértek.A megfigyelés leginkább akkor pontos, amikor Katalin locsog: az elmúlt 100 év adatai alapján ekkor országos átlagban több mint 84 százalék az esély arra, hogy fagyos karácsonyi periódusnak nézünk elébe. Ellenben ha Katalin kopog, akkor 51,4 százalék az esélye az enyhébb karácsonynak.Érdekesség, hogy a vizsgált városok közül épp Budapesten igazolódik be leginkább megfigyelés. A fővárosban az elmúlt 100 évből 78 alkalommal jósolt helyesen Katalin. Ebből a szempontból jól teljesített még Szeged (73), Nyíregyháza (71) és Pécs (71) is, míg ugyanez az érték a tízes lista végén található Túrkeve esetében csak 64.A karácsonyi időszak (december 24-26.) átlaghőmérsékleti adatai is a népi megfigyelés helyességét támasztják alá. A napi minimumértékeket vizsgálva országos átlagban ugyanis karácsonykor közel 0,8 fokkal van hidegebb azokban az években, amikor Katalin locsog. Ezen a téren is Budapesten jön be legjobban a jóslat: a fővárosban átlagban kb. 2,4 fokkal van hidegebb december 24. és 26. között egy enyhe november 25-ét követően. A lista második helyén található Nyíregyháza esetében ez az érték 1,64, míg a harmadik Miskolcon 1,16 fok.A vizsgált időszakban csupán két olyan év volt, amikor Katalin teljes kudarcot vallott. 1948-ban és 1953-ban ugyanis a 10 vizsgált város egyikében sem teljesült a jóslat, hiszen november 25-én és karácsonykor is mindenhol fagyott.A ma reggeli hőmérsékleti adatok ismeretében kijelenthető, hogy az ország döntő részében Katalin locsog, vagyis jóslata alapján idén fagyos karácsonyra számíthatunk. A 10 vizsgált város közül 3 kivételével mindenhol 0 fok feletti értékeket mértek a hőmérők. Keszthelyen, Szegeden és Szombathelyen 0 fok körül alakult a reggeli minimum-hőmérséklet.Nyitóképünk illusztráció.The post Idén fagyos karácsonyra számíthatunk first appeared on 24.hu.
Gyertyagyújtással és az Országház dunai oldalának elsötétítésével emlékeznek meg szombaton a holodomorra, az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtásra – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája pénteken az MTI-vel.Szombaton az Országház dunai lépcsőin és a budapesti Petőfi téren is gyertyagyújtással emlékeznek meg a kommunista terror többmillió ukrajnai áldozatáról – írták.A holdomor 90., valamint az Országgyűlés 19 évvel ezelőtt kihirdetett szolidaritási határozatának évfordulója alkalmából Grexa Liliána, a magyarországi ukrán nemzetiségi parlamenti szószóló kezdeményezésére szombaton 17.30 és 18 óra között sötétségbe borul az Országház dunai oldala, ahol a szolidaritásukat kifejezni kívánók elhelyezhetik az emlékezés gyertyáit.Az összegzés felidézi, hogy az Országgyűlés 2003. november 26-án az elsők között ismerte el a holodomort mint az ukrán nemzet ellen elkövetett népirtást és fejezte ki szolidaritását, együttérzését az ártatlan áldozatok hozzátartozói, leszármazottai felé.A magyarországi ukrán nemzetiség, ahogy minden évben, idén is megemlékezik a Budapesten, Szegeden és Nyíregyházán található Holodomor-emlékműveknél a XX. századi ukrán történelem egyik legnagyobb tragédiájáról, csatlakozva ezzel a világszerte 16 órára meghirdetett „Gyújts egy gyertyát a Holodomor áldozatainak emlékére!” akcióhoz.(MTI)The post Gyertyagyújtással emlékeztek a holodomorra first appeared on 24.hu.
Október közepén Amerikában jött világra Szegedi Fecsó és Géczi Bea kisfia, aki a szülők elmondása szerint nagyon nyugodt baba.Eszik és alszik, felül betöltjük, lent kijön. Az utóbbi napok stresszesek voltak, mert fent betöltöttük, de lent nem jött ki semmi két napon keresztül. Feszült a hasa, egész este forgolódott, kínlódott és fájt neki. Nehéz, mert nem tudja elmondani, hogy mi baja van. Nem jó az a tanácstalanság, amikor nem tudod, mit csinálj. Elvittük gyerekorvoshoz aki meghőmérőzte, illetve adott tápszert és probiotikumot, ezek estére szerencsére megoldották a gondot– részletezte Szegedi a Borsnak, és azt is elárulta, hogy a gyerek körüli teendőket inkább párjára hagyja, sőt, hozzányúlni is alig mer, annyira félti.Ő ezt jobban tudja csinálni. Mindenki tegye azt, amihez affinitása van. (…) Olyan picike még. Összevissza dülöngél a feje. Félek, hogy valamit rosszul csinálok.Arról is mesélt, hiányoznak nekik a magyar rokonok, alig várja, hogy újra Európában legyenek.Az orvosokkal való kommunikáció sem ugyanaz, otthon sokkal nagyobb biztonságban érezzük magunkat. Egyébként néhány hét múlva megyünk haza. Előtte Spanyolországban megnézzük a lakást, mert pár dolgot alakítottunk rajta, megcsináltattuk a gyerekszobát. A két nagymama és az idősebb fiam, Edward odajön, ott leszünk egy hétig, aztán együtt megyünk haza Budapestre, és maradunk egy ideig. Jó ez az Amerika, de ez egy teljesen más világ. Spanyolban nem éreztem ezt, mert onnan egy kőhajításnyira, pár órás repülőútra vagyunk Budapesttől. Messzinek érezzük az otthont, nekem itt honvágyam van.The post Szegedi Fecsó: Otthon sokkal nagyobb biztonságban érezzük magunkat first appeared on 24.hu.
Egy elverumi lap, az Østlendingennek nyilatkozva Alexander Blonz, a norvégok vb-második és Eb-bronzérmes balszélsője, elárulta, jövő nyáron távozik Szegedről, és olyan kézicsapatot keres, ahol többet játszhat.A 2021 nyarán érkező 22 éves játékos a Barcelona helyett döntött a Pick Szeged mellett, de amíg az Elverumban két szezonban 107 gólt szerzett a Bajnokok Ligájában, Szegeden tavaly négyszer, idén eddig hétszer volt eredményes.Abban mindkét fél egyetértett, hogy el kell válnunk, így a nyártól nem lesz szerződésem Szegeden. A beérkező ajánlatokat folyamatosan értékeljük, számomra az a legfontosabb az, hogy találjak egy helyet, ahol többet játszhatok– idézte a játékost a Dániasport.Blonz úgy érzi, sokat fejlődött és jobb játékossá vált.„Szerintem jól teljesítettem, és ha valaki megkérdezné, megbántam-e, hogy ide igazoltam, nemet mondanék. Hihetetlenül jó csapattársaim vannak, és ahhoz, hogy játsszak, alig engedhetem meg magamnak, hogy hibázzak. Nagyon magasak a követelmények” – tette hozzá.Többet azonban nem beszélhetett a Pick Szegedről, a lap szerint ugyanis az elkészült interjú után minden feltett kérdést be kellett küldeni a klubnak jóváhagyás céljából.Blonz egy listát is kapott arról, mire nem szabad válaszolni, ahol többek között a klubban kialakult helyzet volt az egyik ilyen téma.A lap kiemelte, hogy „a két héttel ezelőtti, Aalborg elleni megsemmisítő vereség (29-41) után a játékosoknak nyílt levelet kellett írniuk a szurkolóknak, amelyben sajnálkoztak a teljesítmény miatt. Egyértelmű, hogy Magyarországon másképp csinálják a dolgokat, mint otthon Norvégiában, amit a szurkolóknak írt levél is egyértelműen bizonyít. De a médiához való viszony is lényegesen szigorúbb.”The post Két év után távozik a Pick Szeged vb-ezüstérmes norvég szélsője first appeared on 24.hu.
Mondd, hogy 33! című nagykoncerttel ünnepli harmincharmadik születésnapját a szekszárdi Prosectura. A buli elnevezése sokat elárul a formáció világlátásának és életszemléletének komolyságáról, de mi másra számítanánk egy zenekartól, amely egy a boráról híres városból jön, aminek a neve úgy kezdődik, hogy Szeksz. A krisztusi születésnap alkalmából Imre Norbert alapító-frontemberrel beszélgettünk.A Prosectura a rendszerváltás-kori underground egyik legegyedibb vagy legfurább zenekara. A zenéjük punk, a szövegeik nagyrészt poénokra, szóviccekre épülnek, miközben a valós, olykor súlyos társadalmi problémák, személyes frusztrációk, globális igazságtalanságok is kihallatszanak a háttérből. A lázadás náluk azt jelenti, hogy nevetnek mindenen, még „a szar is le van szarva”.A Prosectura 86-87 táján kezdte el bontogatni a szárnyait, amikor a két alaptag, Imre, és a gitáros Polgár Tamás középiskolások voltak. Úgy volt, hogy a későbbi frontember basszusgitározni fog, de hamar rájött, hogy semmi kedve megtanulni hangszeren játszani. Amikor bejelentette Polgárnak, hogy ő mégis inkább énekes lesz, a gitáros csak annyit felelt: „ó, baszd meg!”Gyerekkoromban néptáncoltam, mint mindenki Szekszárdon. A művházban voltak a próbák, és a zenekarok, akik felléptek a városban, mind akkor kezdtek el felpakolni a színpadra, amikor mi lejöttünk. Persze, hogy bent maradtunk, rengeteg koncertet láttam, a legkisebb amatőr bandáktól az Omegáig, mindenkit– mesél Imre Norbert arról, hogyan alakult ki benne az elhatározás, hogy zenész lesz, vagy legalábbis egy zenekar tagja.Miután egymásra találtak Polgárral, a korszellemet követve a heavy metállal próbálkoztak. Duójuknak a fantáziadús IMPO (Imre-Polgár) nevet adták, majd nekiestek a dalszerzésnek. Az első szövegük valahogy így hangzott: „A hegyen temető és egy régi várrom / Reszketek és a hajnalt várom. / Velőtrázó sikoly hangzik a toronyból, / Félek, reszketek, / Hú, ezek a kísértetek!”Érezték, hogy nem áll jól nekik a komolykodás, és zeneileg sem elég képzettek a metálhoz, így punkra és poénkodásra váltottak, majd átkeresztelték magukat Anális Coitusra.Az első koncertünk az úttörőházban volt, egy metálfesztiválon. Nem szerepeltünk a hivatalos programban, de ismertük a szervezőt. Nagyjából tizenöt percet játszhattunk, az összes haverunk ott volt, akik elkezdtek a színpad előtt pogózni. Akkoriban még nem volt ez elterjedt, az igazgatónő nem tudta, miről van szó, ezért halálosan elsápadva kihívta a rendőrséget, hogy tömegverekedés tört ki. Azzal vége is lett a bulinak.Az Anális Coitus karrierje pontosan úgy folytatódott, ahogy elkezdődött. A rendszerváltás hajnalán Szekszárd vendégül látott egy fiatal rockzenekart a nyugatnémet testvérvárosból, Bietigheim-Bissingenből. Imréék összebarátkoztak velük, és együtt játszottak néhány emlékezetes koncerten.Az egyiken, amit a városi sportcsarnok előterében tartottak, az volt a megállapodás, hogy este tízig a zenekaroké a terep, aztán kezdődik a heti rendszerességgel megtartott diszkó. Igen ám, csakhogy a közönségnek tetszettek a zenekarok, nem akarták őket elengedni. A DJ viszont úgy döntött, őt ez nem hatja meg, idő van, elindított egy számot. Erre kapott egy pofont, amit a haverjai próbáltak megtorolni. Ebből már tényleg tömegverekedés kerekedett, a végén még egy gázpisztoly is eldördült.A vendégeknek azonban nem volt annyira kellemetlen az élmény, hogy ne hívják meg Imre Norbertéket magukhoz az utolsó napjait élő NSZK-ba. Nem volt feltétel, igazából még kifejezett kérés sem hangzott el, a német srácok csak finoman utaltak rá, hogy talán nem lenne rossz, ha valami más néven mutatkoznának be, mert a látogatásnak van egy hivatalos oldala is, ünnepélyes fogadással a polgármesteri hivatalban, ahol mégiscsak furán hatna, ha úgy mutatnák be őket, hogy „a Seggbekuki zenekar Magyarországról”. Imréék belátók voltak, és egy hirtelen ötlettől vezérelve a Prosectura nevet választották.Szar név, egy román trash metál bandát is így hívnak, hozzájuk szerintem jobban illik. Ha tudtuk volna, hogy évtizedekre választunk nevet, biztosan igyekeztünk volna valami jobbat kitalálni, de mindegy, most már így marad.A Prosectura két Daciával és egy VHS-kamerával érkezett meg Németországba. Három helyen léptek fel, forgattak egy fantasztikus hangulatú road movie-t, csakhogy miután hazajöttek, az akkori dobosuk húga rávette a kazettára a Ghost című filmet.Furcsák voltak azok az évek és különlegesek. Imre Norbert szerint erre a legjobb bizonyíték, hogy testvérvárosi koncertek megtartásához a város is segítséget nyújtott. Ma már ez elképzelhetetlen lenne, de akkor mindenki nyitott volt és pozitív.A rendszerváltás időszaka baromi jó volt, különösen nekünk, akik ezt tizennyolc-tizenkilenc évesen éltük meg. Minden pezsgett, mindenki belevetette magát ebbe az újfajta szabadságba. Vibrált a hangulat, az emberek azt várták, hogy hamarosan valami csoda történik. Aztán nem történt semmi. Vagyis nem valami hatalmas, látványos dolog, hanem rengeteg kisebb változás. Bezártak a régi, ódivatú helyek és mindenütt rock klubok nyíltak. Az Alföldön a legkisebb városokban is voltak klubok, és volt bennük közönség is. Mindenki tök rendes és segítőkész volt. Istenem, de szép idők voltak!A Prosectura a kilencvenes évek elején úgy lett országosan ismert, hogy nem volt kiadójuk, nem állt mögöttük profi menedzsment, és távoli álom volt még a lakossági internet. Egy háztáji stúdióban vették fel és másolták a kazettáikat, amiket aztán a haverok és a rajongók terjesztettek főleg főiskolák és egyetemek kollégiumaiban.A zenekar rengeteget koncertezett kisvárosok klubjaiban; Imre Norbert elmondása szerint több akkoriban induló underground zenekarhoz hasonlóan ők is sokat köszönhetnek Nagy Ferónak, illetve a Petőfi rádión futó, Garázs című műsorának. A Prosectura hamar olyan szintre jutott, hogy ők voltak a legjobban meglepődve, milyen sokan mennek el egy-egy koncertjükre.A kilencvenes évek második felének egyik legbizarrabb zenei jelensége a Hupikék Törpikék projekt berobbanása volt. A korszak legnépszerűbb nemzetközi slágereit rögzítették, gyerekes, de magyar – vagyis bárki által megtanulható és énekelhető – szövegekkel. A lemezeken vékonnyá torzított énekhangok hallatszottak, mintha valóban a mesebeli apró, kék lények álltak volna a mikrofonok előtt a stúdióban.A jelenségnek volt egy oldalhajtása, a Tini Nindzsa Teknőcök. A recept ugyanaz volt: népszerű slágerek, kifacsart, magyar nyelvű szövegekkel, torzítotthangú rajzfilmfigura-előadókkal. A két albumot kiadó, néhány évet megért formációról a városi legendák szintjén terjedt, hogy a zenélő nindzsateknősök maszkjai az egyébként nem éppen családbarát Prosecturát takarják.„Az akkori szervezőnk, Gallas József jóban volt Jóföldi Attilával. Az ő projektje volt a Hupikék Törpikék. Amikor kitalálta, hogy szeretne egy új, teknőcös projektet, megkérdezett minket, hogy nincs-e kedvünk hozzá dalszövegeket írni. Nekünk meg volt.Rengeteget röhögtünk és Jóföldinek is annyira tetszett az anyag, hogy kitalálta, csináljunk belőle színpadi produkciót. Az amerikai jogtulajdonossal a legapróbb részleteket is leegyeztetve készültek el a jelmezek, aztán indultunk turnézni. Volt egy nyár, a Velencei-tó partján laktunk egy szállodában és minden nap onnan mentünk valahová, volt, hogy egy héten öt-hat koncertet is adtunk.Képzelheted, milyen jó volt egy strandon, harminc fokban, azokban a jelmezekben ugrálni. És persze semmi sem maradhat titokban, úgyhogy elkezdtek ezekre a koncertekre a kisgyerekes családok közé beszivárogni a punkok, és néha beüvöltöztek, hogy »Hé, Norbi, vedd le a maszkot!« Két albumot írtunk, egy évig ment az egész, de tök jó volt. Elhiheted, sokkal többet kerestünk akkor a teknősökből, mint a Prosecturából.”A punk életforma, de – különösen a szűkös magyar piacon – kevés punkzenész tud megélni a zenekarából. Sokakhoz hasonlóan a Prosectura tagjai is kettős életet élnek. Hétközben tisztes, dolgozó polgárok, a lázadás a hétvégékre marad.„Németországban, vagy angol nyelvterületen egy ilyen szintű zenekarból simán el lehetne éldegélni. Magyarországon dolgozni kell, de nincs ezzel baj, nem hiszem, hogy nagyobb punk lennék attól, ha egész nap tarhálnék.Voltam már minden: dolgoztam Szekszárdon a városi tévében, egy ideig beach boyként működtem egy izraeli strandon, máskor meg fotóztam, de ott is a koncertfotózás érdekelt – egy olyan műfaj, amiből szintén nem lehet megélni. Elvállaltam pár esküvőt is, de elég volt, nem az én világom. Jelenleg egy budapesti »mindenisvan« butikban dolgozom, úgyhogy nem olyan nehéz összeegyeztetni a zenekarozást a civil élettel. Tulajdonképpen olyan, mintha minden nap koncert lenne, csak nem kell énekelnem.”A punk különös műfaj. Bár eredetileg a társadalom leszakadó rétegeinek kitaszítottjai adták a lázadó tömegbázist, egy idő után a stílus elitistává vált. Pontos definíciók híján késhegyre menő viták szólnak arról, hogy kik az igazi, és a kik a divatpunkok. Harminchárom év alatt a Prosectura is többször megtapasztalta már, hogy olykor könnyebb dolga van annak, aki egy brit elitklubba akar bekerülni, mint annak, aki azt szeretné, hogy valódi punkként ismerjék el.Pedig nekem a legelején pont az tetszett meg a punkságban, hogy egy baromira nyitott és befogadó közeg volt, nem számított, ki vagy, honnan jöttél. De mindegy, nekem, pláne ennyi év után nem számít, hogy milyen címkéket aggatnak, vagy nem aggatnak ránk. Szerencsére a közönségünket sem érdekli. Egy időben volt egy olyan munkám, hogy családi házakhoz jártunk ki felméréseket végezni. A leghihetetlenebb helyeken futottam bele abba, hogy megismertek, és mondták, milyen fasza a zenénk, meg milyen emlékek kapcsolódnak egy-egy számunkhoz.A kétezres évek elejére elfogyott a rendszerváltás éveinek lendülete, a csodavárást enyhe csalódottság váltotta fel. „A helyi okosok néhány év alatt rájöttek, hogy kilencvenes évek elején nyitott klubok helyén mennyi mindent lehetne csinálni. Presszót, masszázsszalont, szoláriumot, akármit. Sorban zártak be a helyek, szűkültek be a lehetőségek. Tulajdonképpen azóta egyre szarabb minden. Eddig is, ha valahol megnyitott egy hely, ahol felléphettünk, pár év alatt tönkrement. A Covidon túltettük magunkat valahogy, de ez az energiaválság sokaknál végleg beteszi majd a kaput. Nagyon rossz idők jönnek, már kapjuk a híreket, hogy Szegeden, Miskolcon bezár minden. Eddig is nagyon Budapest-központú volt az élet, ez után még inkább az lesz. Megmarad pár hely, ahol a zenekarok majd ölni fogják egymást azért, hogy koncertezhessenek” – fest sötét jövőképet Imre Norbert, de gyorsan hozzáteszi, a Prosectura egy darabig még biztosan marad.„Készül az új lemez, jövőre tervezzük kiadni. Amennyit tudunk, szeretnénk koncertezni is. Korábban abban állapodtunk a többiekkel, havi maximum két fellépést vállalunk, majd meglátjuk, mennyi marad belőle. Harminchárom év után már nyilván nem ugyanúgy mész fel a színpadra, mint tizenkilenc évesen, de ha elmész valahová, hiába szar minden körülötted, a közönségtől feldobódsz. Ezt nem lehet csak úgy elengedni. A közönségünk egy része nyilván velünk öregszik, de hál’ Istennek S-es pólókat is kell gyártatnunk bőven. Van utánpótlás.”The post Trágár punkokat rejtett a teknőcjelmezes gyerekzenekar first appeared on 24.hu.
A Béla papának egyszer a Tuba tehén kirúgta a fogait. Vakargatta a Tuba tehenet, az meg kivitte neki. Kettőt vagy hármat. Nem teljesen, mer gyökérbül nem gyüttek ki, úgyhogy ki köllött húzatni. Elsőbe nem csinyáltak neki hidat, valahogyan elromlott az egész, jó sok évig nem vót foga elöl. Aztán csak elgyógyult.Két tehén vót, a Hattyú meg a Tuba. A Tuba vót a bűnös. De káromkodott az uram! Gyütt be, folyt a vére. Pedig jó fogai vótak, aztán puff. Buta vót, mer arra nem gondolt, hogy a tehén odarúghat neki. Ráfázott. Biztos úgy vakarta, ahogyan nem köllött vóna. Hiszen hát én is fejtem, aztán nem vót semmi baj. Hő, Tuba, hő, Hattyú, igen sokat hajszoltam őket. Hordtam velük a ganéjt, amikor a Béla papa dógozott. Mer akkor nekem köllött kihordani a fődekre a ganéjt. Jó karba vótam én régen. Egyszer azér leestem a szekér közé. De nem ért a kerék, lassan mentek a tehenek, én meg föltápászkodtam. Olyan okosok vótak azok a tehenek, meg se ugrottak, talán észre se vették, hogy odaestem.Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár.A Matiné eddigi termését itt találni.Míg be nem gyütt a téesz, a fődekbe dógoztunk itthol. Utána aztán már elvették a fődeket. Akkor sok fiatal elment Pestre, a Béla papát is hívták utat építeni, meg mit tudjam én, miket köllött ott csinyálni. Pénteken este hazagyüttek, vasárnap már mentek is vissza. Mindig kikísértem. A többiek már elmentek, úgy futott az uram utánuk. Mer énvelem még elbeszélgetett. Aztán már nem vót kedve menni. Nem megy, aszondja, ezt ő nem akarja. Az utazás is sok, meg a gyerekeket itt hagyni se akarja. Meg hát itt vót a Somogyi, nem szerette, hogy az mindig begyütt hozzám. Begyütt, az igaz. Úgyhogy a Béla papa nem csinyálta sokáig a Pestet.Akkoriba lett megen baj az Ambrus szomszéddal. Korábban is vót, mer zaklatta a sógoromat. A Béla papa öccsét. Mikor idekerültem, vót, hogy a pajtába aludtunk kinn. De csak egyszer. Megmondtam a Béla papának, hogy én ilyet többet nem fogok. Nem szerettem ott lenni. Még az elejin úgy vót, hogy itt aludtam az urammal a szobába, a Mama a konyhába feküdt, a sógorom meg kikerült az istállóba. Ott vót neki egy ilyen priccse. Ez az Ambrus bácsi meg éjjelenkint kezdett átgyünni hozzá. Bement valahogy, aztán hát zaklatta. A sógorom elsőbe nem merte megmondani az anyjának.Az Ambrus bácsi buzis vót, erőszakoskodott vele. Hogy pontosan mit csinyálnak azok a buzisok, mit tudjam én, azt én nem tudom. De zaklatta. De még hogyan!A sógorom nem mert megmaradni az istállóba, mer az mindig bement hozzá. Végül aztán megmondta a Mamának, meg az uramnak is.Az anyósom lerendezte a dógot. Jóba vót avval a családdal, rokonság is vót, nem olyan közeli, de rokonság. Jó beszédes vót a Mama, jól megmondta az Ambrus bácsi feleséginek is az egészet. Utána nem is vót semmi egy darabig, de azután újbul kezdődött. Csak az vót más, hogy a sógorom akkor már nem félt az Ambrustól. Az mégse hagyott neki békit. Huszonöt-huszonhat éves vót, az Ambrus bácsi meg hatvanvalamennyi. Utálatos ember vót, mindig, ha erre sétált, köpködött felénk. A sógoromat leste-e akkor is, nem tudom. Jaj, de ronda ember vót. A lányát biztos nem ő csinyálta, mer hát buzis vót. Nem tudom, mi lett végül. A sógorom iddogálni kezdett, az biztos, azt tudom. Régen meghalt már mindenki, ő is, az Ambrus bácsi, a felesége, a lánya, mindenki. De hiszen a Béla papa is. A Somogyi még él, az él egyedül, átkozódik egész nap. Mindenkit átkoz, csak magát nem.A halottak megjelennek ám néha. Nem mindig tudom, kicsodák, mer nem látni jól. Éjjel sokszor megjelenik egy soványos férfi. Áll az ágyamnál, aztán eltűnik. Azután van egy másik is, egy szót nem szól az se. Az első talán a Béla papa lehet, mer fiatalkorába elég vékony sovány vót. Csak nem látom rendesen. Elhatároztam, hogy megkérdezem a papot róla. Meg is kérdeztem, mer itt vót ám gyóntatni.Gondoltam előtte, hogy másik terítőt teszek föl, de hiszen ezt is nemrég raktam. Reggel átmosakodtam, ha korán gyünne. Tíz óra körül ért ide, előbb nemigen tudott, mer hajnali misét tartott. Itten üddögeltünk, nem sietett. Kérdezte, mi van, hogy van. Mondom neki, plébános úr, ez az időszak nekem a legrosszabb, ez a december. Mer akkor halt meg az uram. Huszonhárom éve. Erre kérdezi, milyen ember vót a maga férje? Mondom, az igen jó ember vót. Kisebb hiba nélkül senki nincs, ez talán mindenhol így van. Igen, aszondja, sokkal csúnyább emberek vannak. Plébános úr, mondom, mi tizenkét évig vótunk a templomnál, mi díszítettünk meg harangoztunk, az vót életem legszebb időszaka. De tudta ám, mer nem most vót itt először. Mégis elmondtam neki. Azután aszondta, gyónjak.Kezdem, látom, már veti is közbe a keresztet, mondom, Atyának, Fiúnak, Szentléleknek, gyónom a mindenható Istennek, Isten helyett neked, lelki atyám, ezeket a bűnöket követtem el. Semmi más különös bajom nincsen, esetleg ha csúnyát szólok.Csúnyát mondok, mikor gyün a macska, többször is mondom, hogy baszd meg az anyádat.Csúnya szó, de talán nem olyan nagy bűn. Aztán van, mikor nem mondom meg, hogy nem ittam vizet. Azt mondom, hogy ittam. De ez nem olyan szándékos nagy hazugság. Szándékos, de nem nagy. Hazugság, de nem olyan nagy csúnyaság, nem is káromkodás. Életembe talán ha háromszor káromkodtam.Mikor egyszer beteg vótam, az vót az egyik. Igen bemelegedtem a téeszbe, annyira lázas vótam, az uram rakta rám a vizes ruhát, én meg mondom neki, az anyád büdös hétszentségit. Így mondtam. Az meg csak rakja rám a vizet. Mondom neki, nem látod, hogy itt minden ég? Minden lángol! Akkora lázba vótam, aszittem, minden ég. Jó, hogy itthol vót, megmentette az életemet. Mekkora lázam lehetett, mikor azt láttam, hogy lángol a ház? Láttam tisztán a lángokat. Ahogy föl akartam ülni, lángolt a dunyha is. Nem látod, milyen lángokba ég, az meg nem szól semmit, csak a vizes ruhát rakja, szegény annyira megijedt, az anyja is hordta a vizet, rakták rám. Akkor egybül nem hívtak orvost, csak mikor már jobban lettem.A kévéket raktuk föl előtte kocsikba a téeszbe, megsütött a nap, azér vót minden. De nem is a nappal kezdődött, hanem hogy kígyók potyogtak ki a kévébül. Attul én annyira féltem, a kígyóktól, majdnem elájultam. Kétszer is láttam, lógott felém, olyan hosszú kígyó vót. A téesz 60-ba gyütt be, akkor ez olyan 62-63 körül lehetett. Jaj, de régen, te jóisten! Itt vót, nem messze innen. Itt vót közel a téesz.Azér sokfelé máshol is jártam ám én, Budapesten, meg Szegeden is, meg Győrbe. Meg erre is azér sokfelé, úgy tudtam gyorsan menni biciklivel, mentem, mint a villám. Ilyen kontyos vótam. Fiatal, sovány, sok mindenkinek tetszettem. Csak egyszer mentem nyócvan kiló fölé. Akkor vót a második csúnya káromkodásom.És vót még a harmadik, az meg a Béla papa meghalásakor, mikor bementem a szobába. A Somogyi kezébe vót a nagy párna, rakta le éppen. Hát te mit csinyálsz avval a párnával, semmit, aszondja, semmit.Akkor nagyon rondát mondtam, de nem tudom már, mit, nem emlékszek, arra nemigen szoktam gondolni. Utána láttuk, hogy a Béla papának vége.Ezeket nem mondtam ám a papnak, most csak az eszembe gyütt. Azt se mondtam, hogy többször is aszondtam a macskának, baszd meg az anyádat. Csak annyit, hogy vót, hogy csúnyát beszéltem. Ez igaz.De a szellemeket azér elmondtam.Plébános úr, két ilyen jó magas férfi állt az ágyamnál. Elsőbe fölébredtem, akkor eltűntek. De aztán megen ott álltak. Nem szótak, akármik vótak. Máskor meg fekszek, és észreveszem, hogy egy hosszú nő fekszik mellettem. Egy ilyen igen hosszú nő. Nézek rá, mit tudjam én, ki, nem ismerem. Mintha én lennék, de hát az nem lehet. De olyan nagy kontya van, mint nekem régen. Nem mond ez se semennyit se, csak hallgat. Néz rám, én is nézek rá, egyszerre eltűnik. Egy férfi jelenik meg, talán a Béla papa, egy darabig néz, én meg mondom neki, mi van? Valamit mondani akarsz? Eltűnik. Gyün egy másik férfi, az se szól semmit. De megjelenik megen az első férfi, ez a második meg csak ráfúj, az erre újra eltűnik. Aztán ez a második lassan így kinyúl felém. Én nem nyúlok vissza. Akkor eltűnik ez is.Plébános úr, ez most mitül van? Álmomba van ez, vagy szellemek? Egyszer egy másik pap aszondta nekem, tudja, Jolikám, ahogyan itt élünk, úgy leszünk a másvilágon is. De azér mindenkinek megvan a rossz szelleme is, meg a jó is, aztán van, amikor a rossz szellem akar uralkodni.Erre megkérdezi a plébános, van-e nekem haragosom.Nekem nincs, mondom, én nem haragszok senkire. Aszondja a plébános, tudom, hogy tudja, hogy mindenkinek van egy rossz szelleme, ez igaz. De, mondom, lehet, hogy az ördög engem meg akar fogni? Nem tudtam aludni a mútkor, aszondtam magamba, most akkorát káromkodok, vigyen el, ha akar, de aztán mégse csinyáltam semmit, azér se fog az ördög rajtam élősködni. De mér álmodok ilyeneket? Míg az uram élt, nemigen vót ez, alig álmodtam, most meg idább-odább már félek, mer mit tudjam én, mit jelentenek ezek, nyugtasson meg, hogy ne féljek.Hogy halt meg az ura, kérdezi. Hát hogy, beteg vót. De vót-e valami vizsgálat, aszondja. Milyen vizsgálat? Nem vót vizsgálat. Nem tudja, ki az a második férfi, aki megjelenik? Nem tudom. Ha gondolkodik rajta, úgy se tudja? Úgy se, plébános úr.Aztán egy percig csöndbe vagyunk.Mindig látott halottakat, kérdezi a plébános.Mindig láttam, mer megjelentek ilyen mit tudjam én, mik, szellemek, és akkor mindig kezdtem is félni. Imádkozzak minden este, aszondja. De hát imádkozom, mégis megjelennek ilyen ördögfélék. Persze, mer igaz, hogy mindenkinek van rossz szelleme is. Akkor az lesz. Akkor azér van. Mer én mintha ilyen ronda szellemféléket látnák.Mielőtt elment, még aszondta, ő úgy gondolja, most már ez elmúlik, nem látok több ilyet. Olyan egy jó ember ez. Fiatal, ötven-hatvan körül lehet. A fiam szerint ötvenöt-ötvenhat éves. Most már így nyugodtabban vagyok. Adott egy szép szentképet, és aszondta, az Úrjézus oltalmába ajánl engem. Csak mindig mondjam az imát. Beszéljek a Szentlélekhez. Kérjem, hogy az úristen védjen meg minden gonosz szellemtől. Akkor nem lesznek többé velem. És akkor nem álmodok, és nem ébredek föl.Egressy Zoltán: Jolka harangjaHelikon, 2022The post Látja a halottak szellemét a 94 éves zalai parasztasszony first appeared on 24.hu.
Emlékezne egy pohár borral Budapest krónikására, a nyughatatlan Krúdy Gyulára? Vagy inkább az erős akaratú, de hányattatott sorsú Szendrey Júlia és rövid életű fia emléke előtt tisztelegne? Meglátogatná a szeszgyáros Gschwindt család emlékművét? A Pesten mindig kicsit idegenül mozgó Móricz Zsigmondot, a bölcs Mikszáth Kálmánt vagy a Hotel Meteor egykori lakóját, bizonyos Ady Endrét? Megnézné, hogy a kötetben említett híres építészek, a mindent is tervező Ybl Miklós, az Alagutat megálmodó Clark Ádám, vagy az Anker palotáért felelős Alpár Ignác hol alusszák örök álmukat? Esetleg egy főhajtással adózna a tragikus sorsú gyógyítók, Tauffer Vilmos és a Titanic orvosa, Lengyel Árpád életműve előtt? Elhelyezne egy virágot hollywoodi csillagunk, Gábor Zsazsa sírján? Egyetlen kellemes séta alatt megteheti mindezt.Bármennyire is különbözőek a felsorolt legendás budapestiek, egy valami közös bennük: mind a Fiumei úti sírkertben nyugszanak.A „melyik kerület büszkélkedhet a legtöbb hírességgel”-kérdésre véleményem szerint könnyű a válasz: természetesen Józsefváros! A nyolcadik kerület földjében pihen a magyar politika, közélet, tudomány és kultúra legjava, a Fiumei úti sírkert – ahogyan azt találó szlogenjük is mondja – több mint temető.Amikor az ember belép ide, egy gyönyörű és hatalmas kert, egy szoborpark és egy építészeti bemutatóterem közepén találja magát. Emellett pedig úgy kapkodja a fejét a hírességek láttán, mint egy fotós a cannes-i vörös szőnyeg szélén. Számomra van abban valami egészen különös, felemelő élmény, hogy egy-két méternyire állhatok azon emberektől, akik ma történelmünk részei, tereink névadói, legendáink. Hús-vér valónkban nem ismerhettük meg egymást, ám itt mégis közelebb kerülhetünk ezekhez az emberekhez – a szó minden értelmében. Ha csak egy rövid időre is, de a fizikai és térbeli síkok egy pillanatra összecsúsznak. Jókai Mór és én soha nem szoríthattunk kezet, a Fiumei úton azonban egy pillanatra összeér az életünk.Szabó Viktor történész, a Nemzeti Örökség Intézete idegenforgalmi osztályvezetője is szenvedélyesen szereti a sírkertet, ez érződik minden szavából. Abban az első pillanatban egyetértünk, hogy a nyolcadik kerület szélén álló óriási park annyi emberi történetet és tanulságot rejt, hogy hetekig tudnánk sorolni a sztorikat. A kertben több tucat tematikus sétára lehet feliratkozni: van, amelyik a miniszterelnököket látogatja végig, másik a női sikertörténeteket, a művészeket, a nagy utazókat, a feltalálókat, vagy éppen a híres/elfeledett katonákat keresi fel.Ha erre járunk, Vörösmarty Mihály sírját nem érdemes kihagyni, már csak azért sem, mert vele kezdődött a sírkert „felemelkedése”. „Egressy Béni volt az első híres ember, akit itt temettek el, de Vörösmartyhoz fűződik az első, tömegeket megmozgató temetés” – magyarázza Szabó Viktor. 1855-ben hunyt el a nagy tekintélyű költő, ekkor, a szabadságharc leverését követő években a hatalom kemény kézzel fogta a magyarokat.Szigorú gyülekezési tilalom volt érvényben, azonban a jogalkotók egy kiskaput véletlenül nyitva felejtettek, a temetésekre nem vonatkozott a rendelkezés. Tízezrek vettek részt Vörösmarty utolsó útján, a néma sokaság nemcsak a költőt, az országot is gyászolta egyben.Szabó Viktor gyakorlott mozdulatokkal nyitja fel a temető egyik legjelentősebb mauzóleumának vasajtaját. Batthyány Lajost, az első felelős magyar miniszterelnököt 1849. október 6-án végezték ki abban a laktanyában, amely a mai Szabadság tér helyén állt. „Batthyányt megszégyenítésül kötél általi halálra ítélték, ami akkoriban a közönséges bűnözőknek fenntartott kivégzési módszer volt. A politikus azt kérte feleségétől, Antóniától, hogy csempésszen be mérget a börtönébe. Ezt ugyan nem sikerült a cellájába juttatnia, egy tompa tőrt azonban igen. Batthyány a kivégzés előtti éjszaka ezzel próbálta meg felvágni az ereit, majd megsebezni a nyakát” – magyarázta a történész, miközben a lépcsőkön a mauzóleum belsejébe tartottunk. Mivel nyaki sérülteket a szabályok szerint akasztani nem lehetett, sortűz végzett a magyar miniszterelnökkel. „A holttesttel a szekér a józsefvárosi temetőbe döcögött, hogy egy jelöletlen sírba helyezzék, azonban tisztelői kicsempészték onnan” – mondta Szabó Viktor.A mártírhalált halt Batthyányt szerzetesek a Ferencesek terén lévő templom egy alagsori kriptájába rejtették, ennek pontos helyét ma emléktábla őrzi.A kiegyezés után, 1870-ben enyhült annyira a politikai helyzet, hogy a koporsót a Fiumei úti sírkertbe szállíthatták, első körben egyszerű síremléket kapott. Ferenc József volt ekkor az uralkodó, ugyanaz a személy, aki Batthyányt felségárulásért kivégeztette. A kellemetlenségek elkerülése érdekében sem a kormány, sem a főváros nem finanszírozhatta a mauzóleumot, így az végül közadakozásból épült meg. A tervezését Schickedanz Albert vállalta el, akinek a Műcsarnokot és a Szépművészeti Múzeumot is köszönhetjük – és nem mellesleg szintén a temető „lakója”. A mauzóleumba egyénileg nem, túravezetéssel azonban időnként benézhetnek a látogatók is.Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár. Hogy most nem is vasárnap van? Sebaj. Ünnep és emlékezés idején is jár olvasnivaló.A Matiné eddigi termését itt találni.„Ez az egyetlen jelentős mauzóleum, amelyben jól láthatók a koporsók is” – meséli Szabó Viktor, és valóban, ott áll a politikus koporsója az egyik oldalon, míg a másik oldalon özvegye, Antónia, fia, Elemér, lánya, Ilona és unokája, az alig háromévet élt Lea aprócska koporsója sorakozik. A kívülről monumentális mauzóleum belülről egyszerű, dísztelen, ám mégis tekintélyt parancsoló.A tekintély sem volt elegendő a bűnözők elriasztásához. 1986 telén sírrablók törtek be az építménybe és értékek után kutatva felnyitották a koporsókat is. A kivégzett politikus holtteste mellett semmit sem találtak, azonban Elemér ezüst díszkardját, és ékszereket vittek magukkal, valamint széttúrták a maradványokat. A sírok barbár kifosztását szakszerűtlenül végezték a tettesek, mert nem ők, hanem a rendőrök találták meg Ilona ruhájába csúsztatva azt a kis ékszeres dobozkát, amelyben gyémánt fülbevalók lapultak. A drágakövek értékéből négy lakást is lehetett volna venni akkoriban. A tetteseket lecsukták, a megmaradt értékek a Nemzeti Múzeumba kerültek, a mauzóleum pedig biztonsági berendezéseket kapott. Elemér dísztőre és több más tárgy azonban továbbra is a feketepiacon kering valahol. A holttesteket antropológusok vizsgálták meg, majd a maradványokat elrendezve zárták vissza a koporsót.Batthyány földi maradványait rossz állapotban találták meg, azonban családtagjai szinte mumifikálódtak az állandó hőmérsékleten. A hajuk, Elemér esetében a szakálla, ruhájuk is épen maradt a több mint másfél évszázad alatt.Innen a legnagyobb és talán legdíszesebb mauzóleumba vezet az utunk, Kossuth Lajos nyughelyére, amely egy fikarcnyival ugyan, de magasabb Deák Ferencénél is. Nyilván szándékosan. Kossuthhoz senki sem érhetett fel. „A mauzóleum jól megmutatja a XIX. század végének, a XX. század elejének elképesztő Kossuth-kultuszát. Az volt az általánosan elfogadott mondás, hogy Kossuth Lajosra holtában sem lenézni, inkább felnézni kell, ezért a pályázatot is úgy írták ki, hogy az emlékhely a lehető legnagyobb, leglátványosabb legyen” – magyarázza Szabó Viktor. A „magyarok Mózese” mellett itt temették el a feleségét, húgát, leányát és két fiát is.„A szarkofág zöld ónixból készült, amit állítólag Brazíliából hozattak, a díszítőkövek pedig drágakövek voltak egykoron. Gyakran mondják, hogy nem mind arany, ami fénylik, ám ez ebben az esetben nem igaz, mert itt az aranyszínű mozaikdarabkákat is 24 karátos arannyal fújták be” – magyarázza a hűs mauzóleumban vendéglátónk. A II. világháború idején a temető súlyos harcok helyszíne volt, keresztülvonult rajta az összes résztvevő haderő, így már nehéz visszakövetni, hogy kik vitték el a köveket és kik kaparták le a mozaikdarabkákat. A lényeg az, hogy ekkor az építményt számos értékétől megfosztották. A mauzóleum ma már riasztóval védett.Mind Batthyány, mind Kossuth fél évszázaddal későbbi temetésén tömegek hömpölyögtek, és nem volt ez másként Ady Endre esetében sem. „Valóságos hisztéria alakult ki, úgy siratták, mint egy rocksztárt” – mondta a költőről Szabó Viktor. Hogy felesége és múzsája, Csinszka szándékosan felejtette el meghívni Ady rokonait, és valóban félredobta-e az asszony a poéta egykori szerelme, Léda koszorúját, az már valószínűleg örökre a múlt ködébe vész. Az viszont biztos, hogy a poéta jó „társaságba”, Jókai Mór és Blaha Lujza mellé került.Blaha Lujzát 200 tagú cigányzenekar és hatalmas tömeg kísérte utolsó útjára. A nemzet csalogányának szertartásán valamivel többen voltak, mint az ugyanabban az évben – 1926-ban – elhunyt pályatársa, Jászai Mari búcsúztatásán.A sírkert története szempontjából mégis Jászai esete az érdekesebb, a színésznő ugyanis már életében megkapta a parcellát és gyakran ki is járt ide, hogy „szokja a helyet.”„Jászai Mari olykor még a barátnőit is elhozta, állítólag piknikeztek, pezsgőztek és ő maga írta meg a feliratot a sírjára. Sőt, az a kérése is teljesült, hogy a számára kedves első magyar Nemzeti Színház kövéből faragják ki a síremlékét” – meséli Szabó Viktor. Ez a nemzeti teátrum az Astorián, a mai modern irodaház helyén állt, a mostani Astoria szállodával szemben. Az épületet tűzveszélyre hivatkozva 1914-ben bontották le végleg, ám egy kődarabjának sorsát biztosan ismerjük, az bizony a temetőben áll. Jászai Mari is illusztris szomszédokat kapott: Lechner Ödön, a szecesszió csodáit megvalósító építész és Újházi Ede színész nyugszanak mellette. Utóbbit kicsit elfeledte az utókor, már azt is csak kevesen idézik fel a vasárnapi ebédek alkalmával, hogy ő az Újházi tyúkhúsleves névadója.A kertben tovább sétálva szobrok és változatos síremlékek tucatjai nyújtanak izgalmas, különleges látványt. Minden politikai éra számára kiemelt temető volt ez. Áll itt munkásmozgalmi panteon és Kádár János (koponya nélküli) sírja, de a szocialista vezetőt leváltó nemzedék, Antall József miniszterelnök, vagy éppen Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök nyugvóhelye is a Fiumei úton van. Mi azonban két igen különböző életúttal megáldott ember sírja felé tartunk. Közös bennük, hogy mindketten Amerikában teljesedtek ki: a terézvárosi Szilárd Leó fizikus az atombomba atyjaként vált ismertté, ám közben azért küzdött, hogy a nukleáris erőt ne használják emberek ellen. Gábor Zsazsa is Budapest belvárosából hódította meg a világot, csakhogy ő maga volt a bombázó, a kor szexuális bálványa, a társasági élet királynője. Szilárd Leót az akadémiai parcellában helyezték örök nyugalomra, az egyszerű és egyforma sírok azt a szimpatikus nézetet hirdetik, hogy a halálban mindannyian egyenlőek vagyunk és egyik tudományág sem nagyobb, fontosabb, jelentősebb a másiknál.A hihetetlenül színes élettel, tágas érdeklődési körrel bíró tudóst elhamvasztották, kérésére a hamvait három részre osztották. Az egyik harmadot az Egyesült Államokban, a másikat a szülővárosában, Budapesten helyezték örök nyugalomra. A fennmaradó harmadikat pedig léggömbbel eresztették szélnek.Gábor Zsazsáé az egyik legújabb síremlék, a hollywoodi sztár nyugvóhelyét stílszerűen egy csillag díszíti, ám a születési dátum hiányzik a márványról. A díva egész életében sikeresen titkolta hány éves valójában, miért éppen a halálában lepleznék le a titkát? Kapott azonban egy DA-H-LIN’K feliratot, nem véletlenül, hiszen a „darling”, vagyis a kedvesem volt a kedvenc szavajárása, amelyet enyhe magyar akcentussal, ilyen különlegesen ejtett.Hazafelé még egy rövid főhajtásra megállunk Krúdy Gyula nyughelye előtt, szóba kerül, hogy Arany János sírjának a kedvenc helyéről, a Margitszigetről hozott fák lombjai adnak árnyékot és elhaladunk József Attila sírköve mellett is. Szabó Viktor felhívja a figyelmünket a finom iróniára, hogy az „egyetem fura ura”, a költőt a szegedi tanintézményből eltanácsoló Horger Antal kiváló nyelvész és néprajzkutató tőle mindössze száz méterre fekszik. Az élet, de a halál is képes különös húzásokra.Kordos Szabolcs: Egy város titkai – budapesti legendák, legendás budapestiek21. Század Kiadó, 2022The post Jászai Mari kijárt a saját sírhelyéhez, pezsgőzött, partizott, hogy „szokja” first appeared on 24.hu.
A délelőtti órákban kezdődtek a fájások annál a Csongrád-Csanád megyei kismamánál, aki férjével indult el a kórházba vasárnap. Út közben azonban felgyorsultak az események és megindult a szülés – olvasható az Országos Mentőszolgálat Facebook oldalán.Az apa egy körforgalom biztonságos szegletében tudott félreállni, majd a mentők segítségét kérte. A Mentésirányítás azonnal több egységet, köztük a Szegedi Újszülött Életmentő Szolgálat rohamkocsiját is a helyszínre riasztotta, miközben a rutinos mentésirányító az apukát nyugtatta és instruálta a teendőkre.A mentősök perceken belül a helyszínre értek és még a személyautóban világra segítették Áront, aki rögtön fel is sírt. Helyszíni ellátást követően az édesanyát és újszülött gyermekét is stabil állapotban szállíthatták kórházba a mentők.The post Körforgalomban szült egy anya Csongrád-Csanád megyében first appeared on 24.hu.
Az Egyesült Államokban jött világra Szegedi Fecsó és Géczi Bea kisfia a múlt hónapban, így az állampolgárságot is megkapta. Az apa korábban elárulta, „teljesen tudatos volt, hogy Amerikában szülessen a gyerek”, mert „Amerika a legerősebb ország a világon, ez lehetőség a gyermek életében”.A páros minap az Instagramon mutatott egy fotót gyerekükről – akinek egyébként még nem hozták nyilvánosságra a nevét –, amin az újszülöttön egy „Future President”, azaz „Leendő elnök” feliratú rugdalózó van.Mission completed!– írták a képhez pár emoji kíséretében, ami magyarul annyit tesz: küldetés teljesítve.Egyébként 2018-ban Amerikában született Szegedi első fia, Edward is, akinek Vasvári Vivien adott életet. The post Szegedi Fecsóék újszülött kisfiából amerikai elnök lehet first appeared on 24.hu.
Az elmúlt hetekben jellemző stagnálás után országos átlagban ismét emelkedik a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK).A vizsgált városok közül emelkedő tendencia figyelhető meg Budapesten, Kecskeméten, Szegeden és Szekszárdon. A mintavételi helyek többségénél a tendencia stagnáló, csökkenő tendencia sehol nem tapasztalható. A koronavírus örökítőanyag koncentrációja minden mintavételi helyen az emelkedett kategóriába esik – írták.Arról, hogy az elmúlt héten hogyan alakultak a fertőzöttségi és halálozási adatok, a kormányzati portál a hét második hetére ígért tájékoztatást..The post Koronavírus: Emelkedik a vírus koncentrációja a szennyvizekben first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban