444

Már hat halálos áldozata van az Ausztráliától 150 kilométerre keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónián a napok óta tartó zavargásoknak. Számos középületet is felgyújtottak. A hatóságok célja most az, hogy ellenőrzésük alá vonják a főváros Nouméa és a reptér közti 60 kilométeres utat. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakos kanakokat akarják háttérbe szorítani.Krajcsovszki Mónika az Erasmus ifjúsági projektjére érkezett a szigetre május 4-én Tóth Viktóriával. Eredetileg május 18-án kellett volna hazamenniük, a reptér azonban hivatalosan május 21-ig zárva tart. Az új repjegyük május 25-re szól. Meg szerette volna látogatnia a régi barátait egy szomszédos szigeten, Lifou-n, de erről az események miatt szó sem lehetett, a fővárosban, a közel 100 ezres Nouméa központjában, a katedrális mögötti hostelben ragadtak. Beszélgetőtársunk jól ismeri a szigetet, 2013-ban 10 hónapig élt a 270 ezres Új-Kaledónián, egy fiatalokkal foglakozó szervezetnél dolgozott önkéntesként.Mennyire érzik magukat veszélyben? – kérdeztem Krajcsovszki Mónikát, aki jelenleg PhD tanulmányokat folytatok a Szegedi Tudományegyetemen. A témái között szerepel a francia gyarmatosítás története, a tengerentúli területek történelme, jelene, a posztkoloniális identitás, így próbálja történész szemmel is figyelni az eseményeket.Nehéz tájékozódni. Több Facebook csoportba is beléptem, hogy lássam merre mi történik. Robbanásokat hallunk, füstöt látunk. Veszélyben nem érezzük magunkat. Tudjuk, hogy az egész a legkevésbé sem szól a turistákról és egyértelmű az is, hogy a rombolás az üzletek, épületek, gyárak ellen irányul, nem az emberek ellen. Az első napokban az az érzésünk volt, hogy semmi sem történik a hatóságok részéről. Meglepett minket, hogy 2 óra leforgása alatt eszkalálódott a helyzet és látszólag az egész nagyon felkészületlenül ért mindenkit, pedig a tüntetések hetek óta, ha nem régebben, szerveződtek, de mintha senki sem számított volna arra, hogy ilyen, nem békés irányt vesznek az események. Előtte volt alkalmunk beszélni többekkel is arról, hogy éppen mi történik. Kanak oldalról is, francia oldalról is. Ez a forgatókönyv nem merült fel, bár érződött a feszültség. 1-2 napja látunk aktívabb rendőri, katonai jelenlétet, hallunk szervezettebb akciókról. Hogyan néz ki gyakorlatban a kijárási tilalom? Egész napra szól, vagy csak éjszakára? A kijárási tilalom este 6-tól reggel 6-ig tart. Számunkra ez nem sok mindent jelent, mert amúgy se nagyon tudunk hova menni. 6 körül sötétedik is. A nagyobb akciók éjszaka zajlanak. Akkor halljuk a – valószínűleg – oszlató gránátok hangját. Múlt éjjel sokszor lehetett hallani. Óránként többször is. A kijárási tilalom lényege ez is, hogy aki kint van az ellen fel lehet lépni. Elég egyértelmű, hogy a rendőröknek, katonáknak ki van adva, hogy ne lőjenek. Nagyon sok a fiatal a radikalizálódott tüntetők között. Az első két haláleset is úgy következett be, hogy egy civil úgy gondolta, hogy fel kell lépnie és lelőtt két fiatal kanakot. A következő egy rendőr volt, aki levette a sisakját, hogy beszéljen a tüntetőkkel, ekkor fejbe lőtték valahonnan. A negyedik esetben egy „véletlen” lövés végzett szintén egy rendőrrel. Nem ismerem a részletek. Eddig összesen hat halálos áldozat van. Szerencsére a radikalizálódott tüntetők részéről kevés fegyverről tudunk. Tűz, Molotov-koktélok, kövek, útlezárások az eszközeik. Sajnos most már lakóházakat is gyújtanak fel. Például annak a házát, aki lelőtte a két kanak fiatalt. Ő maga már rendőrségi őrizetben van. Ma hallottuk, hogy néhány politikus házát, ingatlanát is felgyújtották. Ami még érdekes, hogy betiltották mindenféle alkohol árusítását. Ez itt egyébként is állandó probléma. Több megszorítás is érvényben van állandóan, hogy hol és mikor lehet alkoholt venni. Sokan (én is) most is problémának látják, hogy az alkoholtól kontrollt vesztett emberek már csak rombolni akarnak. Hogyan szerez élelmiszert? Fennáll-e az élelmiszerhiány veszélye? A legtöbb bolt zárva van. Ha épp van ami nyitva van, akkor ott hatalmas sor áll. Van aki 4-5 órákat áll sorban. Én pár napja bejutottam egy kis üzletbe, de már csak kekszek, chips, instant leves volt. Semmi alapélelmiszer. Ezeket a tartalékokat éljük, plusz nem messze tőlünk találtunk egy kis ázsiai éttermet nyitva. Már harmadik napja ott ebédelünk. Reméljük kitart. Az országot könnyű megbénítani, mert alapvetően egy út van a szárazföldön. Ha ezt az egy utat lezárják, már megbénul az ellátási rendszer. Az egyik pékség, ahol pár napja hatalmas sor állt, tegnap már kiírta, hogy nincs több liszt. A Facebook csoportokban is főtéma, hogy mi van, hol nyitva. Sok nagyobb üzlet le is égett. Emberek nem jutnak gyógyszerhez, babák táphoz, betegek dialízishez. Ez utóbbi miatt is tudunk már egy halottról. Magyar képviselet nyilván nincs kint, de tudnak-e arról a hatóságok vagy diplomáciai szervek arról, hogy Ön kint van? Igen. Jeleztük a párizsi magyar nagykövetségnek, hogy itt vagyunk. A konzullal és kollégáival folyamatosan információkat cserélünk, de érdemben segíteni ők sem tudnak. Hogyan látja a politikai helyzetet?A helyzet természetesen nagyon összetett. A legnagyobb problémának a kommunikáció hiányát, esetlegességét tartom. Volt szerencsém sok időt tölteni vidéken, törzsekben, sok kanak barátom van. Mindig meglepőnek tartottam, hogy sok nouméa-i ki se mozdul a fővárosból. Két nagyon különböző kultúra és gondolkodásmód kényszerül együtt élni itt. De sok a pozitív példa is a békés, gondtalan együttélésre. Főleg vidéken. A nagyobb elkülönülés inkább a fővárosban érezhető. De ez hosszú és komplex. Bennem is átértékelődnek dolgok. Eddig is terveztem írni Új-Kaledóniáról… ezek után muszáj is lesz. Van-e arra utaló jel, hogy valóban Azerbajdzsán áll a konfliktus hátterében? A hírek szerint bosszúból támogatják a szeparatista kanak őslakosokat, mivel Párizs az azeri-örmény konfliktusban az örmények oldalára állt.Erről mi is csak az interneten hallottunk. Helyiektől nem. Személy szerint orosz zászlót láttam egy tüntetőnél. Más külföldi behatás nyomát személy szerint nem láttam. A békeidőszakban észlelhető volt-e bármiféle előjele a konfliktusnak? A kanak oldalról azt hallottuk, hogy a kultúrájuk veszélyben van, a francia oldal pedig alkotmánymódosításról és szavazati rendszerről beszéltek. Teljesen más dimenzióban élték meg az elmúlt hónapok politikai vitáit. Első héten, a projekt miatt egy törzsnél voltunk Ile des Pins-en. Sok gyűlésük volt. Az akkor még békésnek tervezett tüntetést készítették elő. Többször is kérdeztük, hogy nem lesz-e gond, de mindig mondták, hogy nem. Békés tüntetésre készülnek. Hétfőn este Nouméa-ban voltunk, főleg helyi „franciákkal”, új-kaledónokkal. Még akkor is mindenki azt mondta, hogy alapvetően nem félnek attól, hogy nagy felfordulást lesz. Két óra múlva már azt láttuk, hogy bármerre nézünk, ég valami. A tüntetők a Tiktokot használták kommunikációs céllal, ezért a hatóságok kénytelenek voltak betiltani a platformot. Átmentek a tüntetők valamilyen másik platformra? A Facebookon is elég aktív csoportok vannak. Én is főleg onnan tájékozódom. Több csoportba is beléptem mind a két oldalról. Többen tanácsolták is Facebookon, hogy le kell tölteni egy VPN applikációt és azzal kikerülhető a Tiktok letiltás. Mivel Tiktokom nincs, így nem tudom, hogy mennyire maradt aktív. A Facebookon elég sok első kézből való videót látok. Érezhető-e ehhez kapcsolódóan például lassabb internet, más elérhetetlen oldalak, stb? Itt egyébként sem evidens, hogy mindenhol legyen internet. A magyar telefonjaink nem is működnek. A városban több helyen lehet ingyen internetet találni. Itt a hostelben van rendes, korlátlan net. Nem tapasztaltunk lassulást. Több videó, bejegyzés el-eltűnik. Figyelmeztetés van rajta. Ezért is igyekszem folyamatosan nézni, mert esetleg láthatok olyan tartalmakat is, amelyek később nem lesznek elérhetőek.