444
A Szegeder nevű szegedi lap szerint moldáv embercsempész volt annak a szürke autónak a sofőrje, amelyet fél tucat rendőrautó üldözött végig a rakparton a belvárosban. A Szeged365 társalgó nevű csoportban egy videót is megosztottak minderről:A Szegeder információi szerint Öttömösnél kezdődött az üldözés és a városon át egészen Tápéig tartott.
Egy szerdai kormányrendelet szerint csütörtöktől az önkormányzatok a háborús veszélyhelyzet ideje alatt nem vezethetik ki az hatóságilag rögzített taxitarifákat. Vagyis nem törölhetik el a hatósági árazást úgy, mint tavaly Szegeden.*Az ártörvény szerint eddig a taxiengedély érvényességi területe szerint illetékes települési önkormányzat (a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat) képviselő-testülete dönthetett a személytaxis szolgáltatásért felszámítható árakról és azok alkalmazási feltételeiről. Az így létrehozott díjszabás rögzített hatósági árnak számít. A most megjelent kormányrendelet szerint ezen csak úgy lehet változtani, hogy a rögzített hatósági ár alkalmazása helyett legmagasabb hatósági ár nem alkalmazható. Ugyanakkor kikötik, hogy ez a tilalom nem vonatkozik azokra az önkormányzatokra, amiknél a tarifaemelésről január 26-a előtt kihirdetett, de hatályba még nem lépett jogszabály rendelkezett.A Fővárosi Közgyűlés pedig éppen január 25-én döntött az egységes taxistarifa 10 százalékos emeléséről (márciustól). Az alapdíj 1000-ről 1100 forintra, a kilométerdíj 400-ról 440-re, a percdíj pedig 100 forintról 110 forintra nő. A taxirendelet módosítását - ami a tavalyi és az idei költségvetési rendelet módosítására vonatkozó indítványban szerepelt Karácsony Gergely főpolgármester javaslatára - egyhangúlag, 18 igennel fogadta el a testület. A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői nem szavaztak. A díjemelést azzal indokolták, hogy a taxisoknak érezhető költségemelkedéssel jár az üzemanyagok ársapkájának - 2022 december eleji - eltörlése.A Fővárosi Közgyűlés egyben felkérte Karácsony Gergelyt, felterjesztési jog keretében kezdeményezze a kormánynál az árak megállapításáról szóló törvény olyan módosítását, ami Bécs mintájára megengedné, hogy a taxiszolgáltatás hatósági árát sávosan - a legalacsonyabb és legmagasabb ár meghatározásával - szabályozhassák a helyi önkormányzatok. Mindezt azzal, hogy a javaslat elfogadása esetén a sáv középértékének tekintik a most megállapított hatósági árat. *A cikk korábbi verziójában az szerepelt, hogy az áremelést tiltották meg.
December utolsó napjaiban összesen mintegy 55 milliárdos adósságát fizette ki a Magyar Államkincstár a magyar kórházaknak, az évet mégis 7,5 milliárd forint tartozással zárták az intézmények – írja a Népszava. Ebben az összegben azonban nincs benne azoknak a kórházaknak az adóssága, amelyeket alapítványi formában működő egyetemek tartanak fent.Közülük kettőről áll rendelkezésre információ: a pécsinek és a debreceninek együtt van mintegy 2,2 milliárdos adóssága. A a fővárosiról és a szegediről nincs elérhető adat.Ezeket az Orvostechnikai Szövetség gyors felméréséből tudja a Népszava. Rásky László főtitkár azt mondta, ha az egészségügy költségvetésébe idén nem teszik bele az energiaárak és az egyéb inflációs költségek fedezetét, úgy a tavalyi mintegy 60 milliárdos adósságállomány akár 80 milliárdra is nőhet. (Az elmúlt hét évben évente átlagosan 56,6 milliárddal konszolidálta a kormányzat az egészségügyet.)
A magyarországi katolikus püspökök alapszabálya, hogy nem kritizálják a kormányt, csak az ellenzéket. Az azóta nyugdíjba ment Beer Miklós nevéhez fűződik szinte az összes eltérés a főszabálytól, de – ahogy azt nevek említése nélkül később felidézte – a 2018-as választások előtt rá is rászóltak, hogy „fogja be a száját”. Jellemző epizód még, hogy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megvárta a 2022-es választásokat, és csak utána ismerte el, hogy bajok vannak a közoktatásban.Van azonban egy magyar vallási vezető, aki szabadon beszélhet, mert a kormánya nem fenyegeti pénzmegvonással, ha nem a szája íze szerint nyilatkozik. Német László egy misszós szerzetesrend tagjából lett a vajdasági Nagybecskerek püspöke, majd nemrég az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának első alelnökévé választották. Ahogy ő jellemzi magát, „egy egyszerű falusi püspököt a világ végéről”. 2022-ben Ferenc pápa Belgrád metropolita érsekévé nevezte ki, vagyis gyakorlatilag a szerb katolikus egyház vezetője lett, kétszeresen is kisebbségiként. Hiszen egyrészt határon túli magyar, másrészt katolikus vezető egy ortodox országban. Kinevezési ünnepségén ott volt Porfirije pátriárka és Erdő Péter bíboros is. Nem sokkal ezután Német László a Telexre írt karácsonyi cikket, ami eleve elképzelhetetlen a szinte kizárólag a kormánypropagandának interjút adó püspökök országában. Írásában feltette a kérdést: „Mit jelent számunkra az, hogy Jézus jászola mellett egyetlen fehér, keresztény, európai polgári személyt sem látni?”A Szemlélek keresztény portálnak adott videóinterjújában is kitér rá, hogy „Európa az egyetlen földrész, ahol az ember képes kizárni az Istenbe vetett hitet az életéből. A többi kontinensen a vallás elválaszthatatlanul hozzátartozik a kultúrához. Csak az európai ember képes úgy élni, mintha Isten nem is volna. Európa az én felfogásom szerint soha nem volt keresztény. Az élet mutatja meg, hogy mennyire keresztény egy társadalom. Egy társadalom, amelyik kirekesztő, amelyik nem tud mit csinálni a kisebbségekkel, az idegenekkel, a menekültekkel, az számomra távol van a kereszténységtől.”Mifelénk szintén ritkaság – pedig a hitelességhez és egyáltalán, az egészséges kommunikációhoz elengedhetetlen lenne –, hogy néha kritikus a saját intézményével szemben is. A Szemléleknek például azt fejtegeti, hogy az emberi szabadság különös módon néha épp azáltal fejlődött, hogy a katolikus egyház ellene volt. A vesztfáliai békét elhozó egyezményt a világ akkor meghatározó vezetői közül például egyedül a pápa nem írta alá. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy mégis leginkább a kereszténység teremtette meg azt a légkört, amiben mindenről lehet szabadon beszélni.A kommunikációban is Jézus a legfőbb példakép, aki semmilyen intézményt nem támogatott, „annyira szabad volt, hogy szabadon beszélt mindenről”. Német felszólalt a politikai skatulyák ellen is: „Ez a beteges jobboldali-baloldali, liberális-konzervatív, polgári, európai, keresztény meg hasonlók, amiket annyira szeretnek még a futballmeccsek kapcsán is összevissza emlegetni, semmi nincs ebben, ami a keresztény vallással közös.” Német szerint fontos lenne a keresztényeknek olyan platformot találniuk, amelyen fel tudnak szólalni, jelezve, hogy ez nem keresztényi.Tanulságos, amit az egyházi vezetőkben élő félelemről ír: „Félelem attól, hogy ha valaki nem pap, nem tudom megregulázni, és van saját véleménye. Az öncenzúra a legrosszabb, ami létezik.”A szerbiai főpap nem szokott a magyar politikáról beszélni, de azért azt szóvá tette, még nagybecskereki püspökként, amikor a választások előtt Kocsis Fülöp érsek ellenzéki politizálással vádolta meg a tekintélyes katolikus teológust, Máté-Tóth Andrást. Aki többek között arról írt, hogy „az egyházi szereplőkkel és egyházi rendezvényekkel szemben kormányzati cenzúra érvényesül. Különböző formális és informális csatornákon a kormány illetékesei világossá tették, hogy az egyházakkal való jó viszony addig tart, amíg az egyházak lojálisak a kormány politikájával.”Kocsis érsek szerint az ilyen kijelentésekkel a szegedi vallástudományi tanszék alapítója ellenzéki propagandát folytat. Neki írt nyílt levelét azzal zárja: „Az is nyilvánvaló, hogy olyan pártokkal viszont nehéz volna együttműködni, amelyek deklaráltan ellenzik a keresztény értékeket és az egyházi munka hitelét. Így aztán, szerintem semmi elítélendő nincs abban, ha keresztény ember keresztény értékeket támogató pártokra szavaz. Ne akard őket lebeszélni erről!”
Ezekben napokban Szijjártó Péter és Fürjes Balázs is olimpiáról álmodik. A külügyminiszter abszolút alkalmasnak tartja Budapestet egy olimpia megrendezésére, az államtitkár pedig a rendezéssel kapcsolatos szenvedélyét osztotta meg a közvéleménnyel. A lelkesedés szép dolog, de nehéz megfeledkezni az orosz–ukrán háborúról és a nyomában járó energiaválságról, ami erősen sújtja a magyar sportot, és még nem lehet tudni, hol lesz ennek a folyamatnak a vége. Csak néhány kiragadott példa az elmúlt hónapokból: Nagy valószínűséggel lemondjuk a 2024-es női kézilabda-Eb-t, pedig nem is kellett hozzá építeni csarnokot, és csak társrendezők lennénk Ausztria és Svájc mellett. Kormánygarancia híján még tavaly tavasszal visszaléptünk a 2023-es hoki-vb megrendezésétől. Egy átlagos városi uszoda üzemeltetési költsége évente akár félmilliárd forinttal is nőhet, nem véletlen, hogy létesítmények sora zárt be Kispesttől Szegedig, Esztergomtól Nyíregyházáig. A vadonatúj stadionokat sem kíméli az energiaválság, olyan NB I.-es csapatoknak zárt be télire az otthona, mint a Kispest, a Debrecen vagy a Fehérvár. (Ezzel együtt a Zalaegerszeg kivételével az összes NB I.-es csapat Spanyolországban vagy Törökországban készül a tavaszi szezonra.) Több NB II.-es csapat, így a feljutásért harcoló Diósgyőr és Szeged is kérte, hogy a mérkőzéseit ne kelljen villanyfénynél megrendezni, a két klubhoz később az egész mezőny csatlakozott. Az energiaválság miatt két NB III.-as csapat, a Balassagyarmat és a Makó menet közben lépett vissza a bajnokságtól, Jászberényben a fél csapatot szélnek eresztették. Az Euroliga-címvédő Sopron női kosárcsaptánál válságmenedzselésre álltak át. Az energiaválság miatt módosult a hokibajnokság menetrendje, a csapatok kérésére előrehozták a rájátszást. Budapesti luxus jövő nyáron Kocsis Máté, a kézilabda-szövetség elnöke, a Fidesz frakcióvezetője luxusnak nevezte, hogy Magyarország társrendezője legyen a jövő évi női kézilabda Európa-bajnokságnak. A két és fél hetes tornán 24 válogatott vesz részt, a 65 meccsből 41-et terveztek két magyarországi helyszínre, Budapestre és Debrecenbe. A két csarnok készen van, csak a szállás és az ellátás jelentene költséget, de ezek szerint túlságosan nagyot. Ehhez képest ha megnyertük volna a 2024-es olimpia rendezési jogát – amire mindenáron pályázni akartunk –, akkor a fenti luxust elég magas számmal kellene beszorozni. A nyári olimpián nemcsak a női kézisek vannak jelen, hanem 28 sportág, összesen 41 szakágban versenyeznek. Ez 17 ezer versenyezőt és a segítőiket jelenti. Vendégül kellene látnunk ezenfelül legalább 26 ezer tudósítót és mindenféle rendű-rangú sportvezetőt. Utóbbiak száma majdnem annyi, mint a sportolóké és kísérőké összesen. Nagy különbség, hogy a NOB-osoknak és vendégeiknek kiemelt szállás, ellátás és odafigyelés jár. Az ígérték, fejenként mindössze évi 7 ezer forintArról, hogy mennyibe kerülne a budapesti olimpia, még 2015-ben készített a magyar szervezők felkérésére megvalósíthatósági tanulmányt a PricewaterhouseCoopers tanácsadócég (1372 oldal, jó böngészést hozzá). Az ilyen típusú elemzések az olimpia előtt mindig azt ígérik, hogy ez végre olyan esemény lesz, ahol okosan költik el a pénzeket, hosszú távon csak hasznot hoz, és nem jár olyan brutális veszteséggel, mint a legutóbbi olimpiák. Meglehetősen optimistának tűnt már akkor is, utólag meg pláne, hogy a kifejezetten olimpiai kiadások és bevételek egyenlege mindössze mínusz 774 milliárd forint volt. A tanulmány szerint „egy magyarországi lakosra lebontva az olimpia költsége alig több mint 7000 forintot tesz ki átlagosan, évente (2015 és 2025 között, 11 éven át).” Számoltak ugyan további 2 ezer milliárdos kiadással, de ezeket különválasztották, mert olyan beruházások, amelyeket az olimpiától függetlenül amúgy is terveztek (mint a Galvani-híd felépítése a Dunán, a vasúti közlekedés a ferihegyi reptérhez, tömegközlekedési járművek cseréje), legfeljebb előrébb hozzák azokat. Az ilyen számításokkal a probléma az, hogy a bevételek nagyjából pontosan kalkulálhatóak, a tévés jogdíjakról és a nagy szponzorokkal a Nemzeti Olimpiai Bizottság állapodik meg, és osztja tovább a NOB-hoz befolyó irgalmatlan összegnek csak kis szeletét. A kiadások viszont mindig rendkívül alábecsültek. Az élet cáfol rá a túlságosan szép tervekreNéhány példa arra, hogyan szállhattak volna el az olimpiai költségek: A Budapest 2024 megvalósíthatósági tanulmánya 2015-ben azzal számolt, hogy a Puskás Aréna felépül 109 milliárd forintból. Rögtön azután, hogy 2017 elején visszaléptünk az olimpiai pályázattól, Lázár János bejelentette, a nemzeti stadion lebutított verziója épül meg, de drágábban, nettó 150 milliárd forintért. Az építő cég Mészáros Lőrincnél landolt. A 2017-es vizes világbajnokság sok mindent bizonyított, de alsó hangon is 130 milliárd forintos költsége azt pont nem, hogy takarékosan és olcsón tudunk megrendezni egy eseményt, ami az olimpiához képest minimálprojekt. A budapesti olimpia fő helyszíne nem a Puskás Aréna lett volna, hanem az új atlétikai stadion. Ennek az építési költségét 2015-ben összesen 120 milliárd forintra becsülték. Ebben benne volt a visszabontás költsége is. Ehhez képest az idei budapesti atlétikai világbajnokságra készülő, de még nem elkészült projekt 240 milliárd forintnál jár úgy, hogy az olimpiai stadionnál 60 ezres férőhellyel számoltak, a vébére viszont ennél jóval kisebb, 40 ezres stadion készül, amit visszabontanak 15 ezresre. Székesfehérváron a birkózás- és a cselgáncsversenyeket rendezték volna az új sportcsarnokban. A tervek szerint 2020-ban adták volna át, 12,1 milliárdos költség szerepel a tanulmányban. Ehhez képest 2019-ben lefújták a közbeszerzést, mert sokkallták a 25 milliárdos ajánlatot. A csarnokot tavaly kezdték építeni, idén talán kész lesz, a kormány 35 milliárdot adott rá, vagyis majdnem a háromszorosát, mint amennyi az olimpiai tanulmányban szerepel. A Millenniumi Konferenciaközpont – ahol a súlyemelés lett volna – a tanulmány szerint kijön 8,3 milliárdból. Miközben az építési költségeket már egy 2013-as tanulmány is 20-25 milliárd forintra tette. Ez a beruházás azóta sem készült el. Két stadion: a Vasasé és a Diósgyőré. A tanulmányban az angyalföldi stadionnál azzal számoltak, hogy 2,2 milliárdba kerül, és 8 ezren nézhetnek ott rögbit. A valóság: a mindössze 5500 férőhelyes, 2019-ben átadott Illovszky Rudolf Stadion 6 milliárdba került. Focimeccsek helyszíne lett volna a diósgyőri stadion, amelyre 7,5 milliárd forint volt beállítva a tanulmányban. 13 milliárd forint lett a vége, amikor 2018-ban átadták. Elképzelni is nehéz, mennyiért épüle volna fel az Etele téren az a hatalmas csarnok, ahol a kézilabda és a röplabda fő eseményeit tartották volna. 27 milliárdot szántak rá, ebben benne lett volna a bontási költség, merthogy ideiglenes helyszín lett volna, amit teljesen eltüntetnek. További ideiglenes épület lett volna a Dagály uszoda melletti vívócsarnok (2015-ös számítás szerint 10,2 milliárd forintért) és az Óbudai-szigeten a 12 ezres lelátójú strandröplabda-komplexum (5,5 milliárd) is. A lágymányosi teniszközpontra 17,7 milliárdot költöttek volna, de ennek egy része megmaradt volna az olimpia után is. A dunakeszi lóversenypálya 4,5 milliárd forintért kapott volna 12 ezres lelátót. Nem csak stadionSportlétesítményekre a tanulmány számításai szerint összesen 449 milliárd forint ment volna el (ennek jelentős része ideiglenes épületekre – de itt a tanulmány készítői megjegyzik, hogy később legalább nem kell számolni üzemeltetési költségekkel). Ez a kisebb költség. A nagyobb: a sportolók és a kísérőik otthona, vagyis az olimpiai falu, ami az atlétikai stadion mellett kapott volna helyett, közelebből a Csepel-sziget északi csúcsának magasságában az RSD (Ráckeve–Soroksári Duna-ág) bal partján. 2000-2200 apartmanban gondolkodtak, mintegy 30-40 hektáros területen. a 17 ezres médiafalut (több helyszínen szórták volna szét: Meder utca (6000 fő), Józsefvárosi pályaudvar (9000 fő), Fehér-dűlő (3500 fő), Sertésvágóhíd (4500 fő), Galvani-híd dél (3000 fő), a technikai falu a sajtó és közvetítő központ. Erre a csomagra összesen 642 milliárd forintot számoltak ki. De hozzátették, hogy az olimpia után 300 milliárdért értékesíteni is lehet. A terv ez volt az utóhasznosításra: „Az olimpiai szálláshelyeket a játékokat követően lakásokká lehessen átalakítani és értékesíteni a lakosság számára, illetőleg különféle bérlakásprogramok (pl. közszolgálati pályakezdők és alkalmazottak) vagy kollégiumi programok tárgyi alapját teremtheti meg. Ez a koncepció általában jelentős arányú magánforrás bevonására teremt lehetőséget.”Ebből lehetett volna diákváros is, de a nagy részére inkább a kínai Fudan Egyetemet költöztetné be a kormány.Hogy ez mennyire lett volna tartható? SemennyireA nagy sportberuházásokat felügyelő Fürjes Balázs – miközben akkor és azóta is kitartóan hangoztatja, hogy mennyire jó házigazdái lettünk volna az olimpiának – már 2017-ben beszélt arról, hogy nagyon felkapottak a magyar építőipari cégek, más szóval, kevés a munkaerő és a kapacitás a magyar piacon, ezért felmentek az árak. Fürjes akkor a Fradi-stadionját hozta fel, amit 14 milliárdért építettek 2014-ben. 2017-ben szerinte duplaannyiból jönne ki. Gulyás Gergely miniszter 2019-ben panaszkodott arra – amikor leállítottak két székesfehérvári projektet, köztük az olimpiai tervekben is szereplő csarnokot –, hogy kapacitáshiány van a magyar építőiparban. „Több mint 4000 milliárd forintos megrendelésállomány van az építőiparban, ehhez képest a kapacitás jóval 3000 milliárd alatt van, inkább 2500 milliárd. A kínálatot messze meghaladó keresletnek pedig árfelhajtó hatása van. Ehhez jön még hozzá az, hogy jelentős, az átlagot messze meghaladó, 50 százalékos béremelkedés volt az építőiparban” – mondta akkor (majd 2022-ben mégis zöld utat adtak a sportcsarnoképítésnek, a kifogásolt árnál 10 milliárd forinttal többért).Az árakat felhajtó egyszerű kapacitáshiánynál azért többről volt szó. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a 2019-es projektlefújásoknál fakadt ki, hogy „nincsen verseny egy ekkora beruházás elnyeréséért. Ez elfogadhatatlan! Van munkaerőhiány, van kapacitáshiány, van alapanyaghiány, de az akkor sincs rendben, hogy ekkora értékű fejlesztéseknél a közbeszerzési eljárásokban csak 1-2 ajánlattevő legyen.” Cser-Palkovics nem nevezte meg őket, de az építőipar legnagyobb szereplői pontosan ismertek voltak már akkor is. 2018-ban a legtöbb közbeszerzést Mészáros Lőrinc cégei nyerték, a második helyen alig lemaradva Mészáros Lőrinc üzlettársának, Szíjj Lászlónak az érdekeltségei (259,5 milliárd) álltak, a harmadikon pedig Mészáros és Szíjj üzlettársa, Varga Károly (116,8 milliárd forint). A Mészárosék által elnyert 265 milliárd forint 93 százaléka Brüsszelből érkezett uniós támogatásként. Az olimpiai kiadások legnagyobb része 2021/22-ben lett volna esedékes (a covid miatt különösen), éppen akkor, amikor amúgy is az egekbe szöktek az árak az építőiparban. Az első ársapkát az építőipari alapanyagok megugró ára miatt vezette be a kormány még 2021. július 8-án, amikor többek között a cement árát próbálta befagyasztani rendeletben. Az építőiparban a termelői árak 2022 első negyedévében 20,6, a második negyedévében 25, a harmadik negyedévben 26,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Közben átadtak egy olyan sportcsarnokot, amit még az olimpiai pályázatban sem terveztük. Az MVM Dome-nak elnevezett 20 ezer férőhelyes kézilabdacsarnok 110 milliárd forintba került. Ez mondjuk lejönne a költségekből, készen van, az viszont lehet, hogy éppen kézilabda Európa-bajnokságot nem rendeznek benne a luxusnak nevezett költségek miatt 2024-ben. Az említett kockázatokA tanulmány készítői meglehetősen optimisták voltak, amikor csak közepesnek minősítették annak a kockázatát, hogy a pályázat összköltsége magasabb lesz az előzetesen vártnál. Kezelési javaslatuk: „Megfelelő és alapos tervezés, racionális tartalék beépítése a pályázati költségvetésbe.”A közepes/magas kategóriába került az a lehetőség, hogy „a szükséges források nem biztosítottak, vagy a bevételek felültervezettek/csökkennek, illetve a költségek alultervezettek/növekednek”. Javasolt megoldás: „Megalapozott pénzügyi tervezés, költség- és erőforráskontroll, tartalékok beépítése, szükség esetére pótlólagos finanszírozási lehetőségek kijelölése.” és ez is: „árfolyamváltozások, melyek jelentősen megdrágíthatják a külföldről beszerzendő árukat és szolgáltatásokat”. 2015-ben 309,9 volt az euróárfolyam átlaga, tavaly 30 százalékkal magasabb. Alacsony kockázatú volt, hogy „a pályázatban a teherbíró képességeinket meghaladó kötelezettségeket vállalunk”, akárcsak az, hogy „Magyarország makrogazdasági környezete vagy kilátásai jelentősen negatív irányban megváltoznak, a költségek és terhek arányaiban növekednek”.A magyar pályázat gyengeségei között említették a nemzetközi sajtó sokszor kritikus hozzáállását a magyar politikához.London igazi recessziós olimpiát rendezettA 2012-es londoni olimpiát nagyon hasonló helyzetben rendezték, mint amilyen a 2024-es budapesti lett volna (és amilyen a párizsi lesz, de erről később). Az Egyesült Királyság fővárosa Párizst, Madridot, New Yorkot és Moszkvát megelőzve nyerte el a nyári olimpia megrendezésének jogát 2005-ben. Úgy gondolták, 2,75 milliárd fontból megússzák a rendezést, ráadásul az 1992-es barcelonai játékok óta nem volt ilyen fejlett infrastruktúrájú rendező, szóval nem nulláról kellett kezdeni. Csakhogy ekkor még senki sem látta a 2008-as gazdasági válságot, a növekvő inflációt és a megemelt áfát. Végül a tervezett 2,75 milliárd helyett több mint 13 milliárdba kerültek a recessziós játékok. A nyolcvanezer nézőt befogadni képes olimpiai stadion 280 millió helyett 496 millióból készült el – vagyis messze nem magyar jelenség a beruházások menet közben növekvő költsége. A stadiont a West Ham United bérli ugyan, ezzel együtt csak a húszas években a becslések szerint 140 millió font közpénzt veszít rajta az állam. Vagy ott van az olimpiai uszodapályázatban feltüntetett 74 millió fontos költség, ami végül 215 millió fontot nyelt el.Az olimpiai előkészületek alatt élte át az ország a második világháború utáni legnagyobb megszorításokat, ilyen körülmények között valószínűleg nem sok város lett volna képes megrendezni a játékokat. Ebben az időszakban a munkanélküliség 4,8 százalékról 8,2 százalékra nőtt, a gazdaság folyamatosan zsugorodott. A válság miatt a magánszektor is jóval kisebb részben tudta kivenni a részét a lebonyolításból, így a közszféra a tervezetthez képest háromszor nagyobb összeggel szállt be. A játékoknak számos hozadéka volt. Megújult Kelet-London, metró- és vasútvonalak épültek vagy újultak meg teljesen, több ezer lakás épült olyan területen, ami egykor a város szégyenfoltja volt. És a szervezők a mai napi nem mulasztják el megjegyezni egy-egy nagyobb londoni sporteseménynél, hogy megfelelő létesítmény híján nem jöhetett volna létre, ha nincs az olimpia.Párizs – megcsappant az érdeklődés A 2012-es játékokig bevett gyakorlat volt, hogy öt jelölt közül választották ki a rendezőt, ez gyökeresen megváltozott az elmúlt években. 2012 – 5 jelentkező 2016 – 4 jelentkező 2020 – 3 jelentkező 2024 – 1 jelentkező (Párizs és Los Angeles megegyezett a 2024-es és 2028-as rendezésről) 2028 – 1 jelentkező 2032 – 1 jelentkező London még négy világvárossal versengett a rendezés jogáért 2005-ben. Mindez gyökeresen megváltozott 2017-ben, amikor a 2024-es játékok városáról döntöttek. Ekkoriban már – hiába lett a fenntarthatóság a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelszava – a brutális költségek és a pazarlás szinonimája lett az olimpiarendezés. Nem véletlen, hogy egyre több helyen írtak ki népszavazást a rendezésről, vagy fenyegettek vele, esetleg a józan megfontolások miatt el se jutottak odáig. Példátlan módon négy jelentkező város, Boston, Hamburg, Róma és Budapest is visszalépett. Párizs és Los Angeles maradt versenyben, de megegyeztek: a 2024-es nyári játékokat a francia, a 2028-ast az amerikai város rendezheti. Sőt a NOB lecsapott a 2032-es olimpiarendezésről érdeklődő ausztráliai Brisbane-re is, és pályázat nélkül odaítélte a rendezést, így most 2029-ig nem kell helyszínválasztással bíbelődni. (Az olimpia várhatóan 2036-ban tér vissza Európába, erre szokták optimista fideszes politikusok mondani, hogy akár meg is próbálhatnánk. A korábbi gyakorlat szerint hat év múlva lenne róla szavazás.) Ha a londoni olimpia recessziós olimpia volt, akkor nagy valószínűséggel a párizsi is az lesz. A rendezés elnyerése óta volt covidvilágjárvány, tart az időnként már-már világméretű konfliktussal fenyegető orosz–ukrán háború, Európát pedig energiaválság sújtja. Pont az elmúlt hetekben jelentették be, hogy az infláció és többletkiadások miatt a párizsi olimpia költségvetése 3,98 milliárd euróról 4,38 milliárdra nő, bár tény, hogy talán minden korábbi játékoknál jobban építenek a város adottságaira. A megnyitó ünnepséget például a Szajnán tartják, külön olimpiai stadiont nem építenek, a teniszversenyek a Roland Garroson lesznek, az atlétika a Paris SG-nek is otthont adó Parc des Princes-ben, de nem kap új helyszínt a taekwondo, a vívás, a birkózás, a dzsúdó és a súlyemelés sem. Lesz viszont vadonatúj olimpiai falu, Londonhoz hasonlóan itt is barna mezős beruházás keretében, Saint-Ouen és Seine-Saint-Denis ipari és külvárosi negyedében.A kiadások most leginkább a megnyitó és a záróünnepségek miatt nőttek, viszont több bevételre számítanak a jegyeladásokból, miután csökkentették a tisztviselők és a média férőhelyeit. Szintén a spórolás jegyében csak az utolsó pillanatra készül el az olimpiai falu és jó néhány versenyhelyszín, és kiderült, hogy a közösségi közlekedésért az ígéretekkel ellentétben mégis fizetni kell. A nem annyira hangoztatott kedvező hatásokVisszatérve a budapesti olimpiára. A Karácsony Gergelyt autósüldözéssel vádoló Fidesz nem nagyon hangoztatja, de a hatástanulmány fontos eleme volt a gyalogos és biciklis közlekedés arányának növelése az autósok kárára. „Az olimpia olyan pozitív társadalmi hatásokat is kifejthet, amelyek a budapesti olimpia speciális jellegéből fakadnak. Különösen fontos terület az olimpiai helyszínek közti közlekedés, amelyben Budapest kedvező adottságainak és méretének köszönhetően a biciklis és gyalogos közlekedés fontos szerepet játszhat. Az ezt szolgáló beruházások, városi átalakítások, illetve ezek ösztönzése fejlesztheti a város biciklis és gyalogos közlekedési kultúráját, környezetkímélőbbé teheti azt (ilyen lehet például a budapesti rakpartok átalakítása biciklis, illetve gyalogos közlekedés céljából).”Volt még valami, amivel a tanulmány készítői számoltak. „A felkészülés magában foglalja a nyelvtudás, kommunikációs készségek tanulását, illetve a tolerancia, kulturális befogadás fejlesztését. Figyelembe véve, hogy Magyarország egy 2012-es elemzés alapján az EU egyik legkevésbé toleráns országa, illetve az Unión belül hazánkban a legalacsonyabb az idegennyelv-ismerettel rendelkezők aránya a teljes lakosságon belül, Magyarország és Budapest jelentős kihívás előtt áll. Ugyanakkor az említett feltételek teljesítésével a társadalom széles köre alapvető ismereteket szerezhet, illetve fejlesztheti készségeit. Az olimpia és paralimpia tehát összességében katalizátora lehet az ilyen irányú fejlődésnek is.”
Csökken a szennyvízben a koronavírus koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ szerdán a honlapján. A korábbi hetek emelkedő tendenciája után a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag mennyisége a második héten az országos átlagot tekintve ismét csökkent. A tájékoztatás szerint a vizsgált városok közül csökkenő tendencia figyelhető meg a Dél-Pesti Szennyvíztisztító Telep mintájában, Debrecenben, Egerben, Győrben, Kaposváron, Nyíregyházán, Salgótarjánban, Szegeden, Szekszárdon, Veszprémben és Zalaegerszegen, míg a többi helyszínt stagnálás jellemzi.A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja egyedül Pécsen magas, a többi városban az "emelkedett" kategóriába sorolható.
Nemcsak a szegedi, de a miskolci távhőcégnek is kötbért kéne fizetnie az állami MVM-nek, mert a tavalyi év utolsó hónapjaiban kevesebb földgázt használtak, mint amennyit lekötöttek. Az RTL Klub Híradójának beszámolója szerint az eddigi enyhe tél mellett az is számíthatott, hogy az önkormányzatok számos megtakarítási lépést vezettek be, és éppen ez volt az, amit a kormány is elvárt a településektől, hiszen az állami rezsitámogatás feltétele éppen a spórolás volt. Ennek ellenére a túl sikeres kötbér sokba kerülhet az önkormányzatoknak: a miskolci távhőcég például két hónap után több mint 160 millió forintnyi kötbért kell fizessen. Az RTL beszámolt arról is, hogy megrendelt, de nem elfogyasztott gázra korábban is szabtak ki kötbért, csakhogy az a teljes fűtési szezonra vonatkozott, tavaly ősszel viszont havi elszámolást vezettek be. Szeged alpolgármestere, Kovács Tamás szerint így nem lehet tervezni: például ha februárban hideg idő lesz, akkor túlvételezésbe kerülnek majd, mert nem tudják felhasználni azt az energiát, amit decemberben megtakarítottak.A csatorna kereste a kormányt is, de a kötbérrel kapcsolatban nem kaptak választ, csupán annyit közöltek, hogy Szeged mekkora rezsitámogatást kapott.
Jó reggelt, kedves olvasók, itt a szokásos napindító hírlevelünk, benne az elmúlt hétvége legfontosabb, érdekesebb híreivel, illetve ezúttal egy kifejezetten szomorú hírrel is, hiszen tegnap meghalt Tamás Gáspár Miklós. A hírlevél szokásaihoz híven négy anyagot külön is ajánlanánk: „Jól kereső férjek tartják el a magyar oktatást” Feleségén keresztül próbálták rávenni a hatóságok az ukrán oldalon harcoló magyar férfit, hogy mondjon le az állampolgárságáról Peru a szétesés szélén A chatelő algoritmus lehet a legkomolyabb kihívás, amivel a Google-nak az elmúlt évtizedben szembe kellett néznie Hírleveleinkre feliratkozni itt lehet. TGM 1948 - 2023Vasárnap 74 éves korában meghalt Tamás Gáspár Miklós, az elmúlt évtizedek legfontosabb magyar gondolkodója. Az életművét áttekintő nekrológ mellett 10 fontos, jó cikkének felidézésével búcsúztunk tőle. ElégGábor Judit, a XI. kerületi Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium magyar-történelem szakos tanára az egész tavalyi évet végigtiltakozta. Bízott a változásban, erőt merített bátor kollégáiból, de év végére elfogyott az energiája, és felmondott. Az volt számára az utolsó csepp, amikor Pintér Sándor meghívott több száz tanárt, hogy megdorgálja őket, mint a rossz gyerekeket. Az Erasmus-sztori is folytatódott a hétvégén, ezúttal a Magyar Rektori Konferencia szólt hozzá a témához, bár ezzel sokkal nem lettünk beljebb. Gábor György és Sükösd Miklós közös vendégcikkükben pedig arról írtak, hogy Orbán felsőoktatási elképzelése szemben áll a magyar nemzeti érdekkel, és az ezeréves, európai keresztény hagyománnyal, az autonómia és az akadémiai szabadság értékeivel is.Kijött az eredménye a legutóbbi nemzeti konzultációnak is, Szentkirályi Alexandra interpretációjából az derült ki, hogy 1,4 millió magyar van, de azoknak 97 százaléka elutasítja a szankciókat. Remek eredmény, mondjuk nem volt olcsó: kiderült az is, hogy 2,7 milliárd forint volt csak a technikai költsége a legutóbbi nemzeti konzultációnak.Hír még volt továbbá, hogy kétharmados győzelmet aratott az ellenzék jelöltje Jászberényben, nagyon megugrott a titkosszolgálatok kerete a rendeleti költségvetésben, a Szegedi Hőszolgáltató az enyhe idő miatt kevesebb gázt égetett el, ezért 190 milliós kötbért kell fizetnie az MVM-nek, és hasonló történt a miskolci távhőcéggel is, az OMSZ szerint 2022 a történelmi aszály éve volt, kevesebb a BKK-ellenőr, a cég szerint mégis javult a hatékonyság, valamint hogy a Kulturális és Innovációs Minisztérium mindenkit arra kér, hogy jövő vasárnap szavalja el a Himnuszt. Játékra is hívtuk olvasóinkat, a feladat, hogy próbáljuk meg közösen kitalálni, mi lesz a Vodafone fideszes neve. Azóta kiderült az is, hogy jó eséllyel a meglehetősen fantáziátlan One lehet a megfejtés. A háborúAz oroszok a hétvégén ismét több hullámban lőttek ukrán városokat, a támadásoknak több civil halottja és sérültje is van, és még Moldovát is elérte az egyik orosz rakéta darabja. A legnagyobb pusztítást Dnyipróban végezték, ahol egy kilenc emeletes lakóházat lőttek ki, a rakétatámadásnak legalább 30 áldozata van. Putyin közben arról beszélt, hogy újabb győzelmeket vár Szoledar után, és szintén hétvégi hírek voltak, hogy Nagy-Britannia Challenger 2 tankokat akar küldeni Ukrajnának, míg a németek legkorábban csak jövőre tudnának Leopard tankokat küldeni. Írtunk arról is, hogy Ukrajnába menne háborúzni a több mint 80 nő megöléséért elítélt orosz rendőr, valamint hogy befagyott folyón át Norvégiába szökött egy állítólagos Wagner-zsoldos, aki kész vallomást tenni.És írtunk arról is, hogy feleségén keresztül próbálták rávenni a hatóságok az ukrán oldalon harcoló magyar férfit, hogy mondjon le az állampolgárságáról: miközben az összes európai ország nyitottan, de legalábbis elnézően kezeli az ukrán oldalon harcoló állampolgárait – ott is, ahol ez bűncselekménynek számít –, a magyar hatóságok keményen rászálltak Fazekas Lászlóra.SzétesésekPeru december elején kezdődött legújabb politikai válsága napról napra súlyosbodik.Január közepére a helyzet odáig romlott, hogy a központi hatalom gyakorlatilag képtelen fenntartani a rendet a földrajzilag, etnikailag, politikailag és gazdaságilag egyaránt nagyon töredezett országban. Brazíliában közben letartóztatták Bolsonaro volt igazságügyi miniszterét.Csehországban nem sikerült új elnököt választani az első fordulóban, úgyhogy két hét múlva ismétlés. Arról, hogy kikről szólt az idei elnökválasztás, ezt a beharangozó cikkünket ajánlom. Először közöltek konkrétabb adatot a kínai hatóságok a legutóbbi járvány következményeiről: eszerint öt hét alatt 60 ezer ember halt meg covidban az országban.Hír volt még a világból, hogy kivégezték Iránban a kettős állampolgárságú volt védelmiminiszter-helyettest, betiltották a közterületi dohányzást Mexikóban, és több ezer tanár tüntetett magasabb fizetésért Lisszabonban. ChatGPT és a GoogleA Microsoft egyik legnagyobb húzása lehet, hogy korán és olcsón beszálltak a ChatGPT-t is gyártó OpenAI-ba, a nyelvimodell-algoritmus pedig hamarosan alapjaiban alakíthatja át, ahogy keresünk és teszünk-veszünk az interneten, a Google-t is komoly kihívás elé állítva ezzel. Ronaldo a világ ellenCristiano Ronaldót ki lehet nevetni, amiért iszonyatosan sok pénzért eligazolt Szaúd-Arábiába 37 évesen. De inkább szomorú, hogy egy nagy sportoló nem tud kiszállni a mókuskerékből. Azért, mert mindenki abban érdekelt körülötte, hogy tovább pörögjön.PodcastVolt vasárnap új Borízű is persze, itt lehet hallgatni.
A 444 műsorvezetőit azért nevezik műsorvezetőnek, és nem mondjuk hírügyeletesnek, mert elvileg nemcsak hírekkel etetik, hanem szórakoztatják is az olvasókat, leginkább olyasmivel, amit ők maguk is szórakoztatónak találnak.Úgyhogy fel a hangerőt, mert most DJ Harmincéves Koromig Magnóm Se Volt első 2023-as délutáni playlistje következik. Ami nem más, mint napindító videódiszkó délután kettő után egy kicsivel.Igazából csak a bulizásnak van értelme, de vasárnap délután az ember szerencsés esetben pont közvetlenül bulizás után ébredezik, így a mai táncőrületet lejövős-regenerálós-életbe visszahozós hangulatban kezdjük.The Lemon Twigs - Corner Of My EyeA Long Island-i időutazók vadonatúj száma maga az új Sound of Silence. Ennél jobban nem is kezdhetnéd/folytathatnád/fejezhetnéd be ezt a nagyon is vasárnapszerű vasárnapot.Ugye milyen kurva jó volt? Majdnem annyira, mint a műfaj legnagyobbja, az Ultimate Vasárnapi Szám, aminél az Úristen se tudna jobb vasárnapi számot írni:The Velvet Underground: Sunday MorningBaustelle: Contro Il MondoMi hozhatna vissza jobban az életbe, mint Toszkána válasza a Pulpra? A Baustelle, vagyis három toszkán popper Montepulcianóból, önmagában már attól tökéletes, hogy mindezt olaszul nyomják.Altin Gün: Rakiya Su KatamamMi sül ki abból, ha egy amszterdami holland basszusgitáros kitalálja, hogy össze kéne hozni egy együttest, amelyik török népdalok pszichedelikus feldolgozásait játssza? Hát olyan isteni számok, mint az alábbi. Kerala Dust: Violet DriveHa még vagy már nem bírod kinyitni a szemed, a te gyógyszered a Kerala Dust, egyenesen egy londoni klub vécéjéből összesöpörve hajnali hat táján! A Violet Drive garantáltan újraindítja a vérkeringésedet.Vagy csak bólogatni vagy képes és az agyad olyan állagú, mint a két hete ki nem cserélt alom Várkonyi Andrea deguketrecében? Akkor a te számod most jön! Durdenhauer X ASAP Rocky feat Skepta: Praise The LordÉs végül valami igazán szívderítő. Rég volt tényleg jó, díva típusú popcsaj, a svéd Tove Lo viszont nemhogy jó, hanem egyenesen kurva jó, amit ünnepeljünk együtt a nagyszerű, Figyelemkurva című szám koncertverziójával!Tove Lo: Attention Whore (feat. Channel Tres)A továbbiákhoz energiát honnan máshonnan kapnánk, mint Szegedről. Tetű rapper és a Pogány Induló elvileg a legújabb old school szenzációt jelentik. Legfrissebb számukból kiderül, hogy Tetű hála istennek soha többet nem lesz bűnöző. Ennél jobb hírt nem is kaphattam volna hírügyeletesként!Pogány Induló: Pogi Hip-Hop
A Telex arról számolt be, hogy a Szegedi Hőszolgáltató Kft. az év végi enyhe időjárás miatt kevesebb gázt fogyasztott az előre tervezettnél, ezért 190 milliós kötbért fizet az állami energiakereskedőnek.A cég több éves beruházással, EU-s és állami támogatásból állította át a hőközpontjait a gázkazánok működtetéséről a termálvíz hőenergiájának felhasználására. Ez takarékosabb és környezetbarátabb, korábban telente a távfűtés volt a város legnagyobb légszennyezője.A Szetáv közel 28 ezer lakást és 500 intézményt hővel és melegvízzel ellátó távfűtőrendszert üzemeltet. Korábban évi 26-28 millió m3 gázt égettek el. A termálvíz hőenergiája átlagos téli hőmérsékleteknél a szükségletek maximum felét fedezheti, nagyon hidegnél a gázkazánokat is be kellene kapcsolni.A Szetáv fogyasztása most azért is nehezen tervezhető, mert sokan spórolnak és több szegedi intézményt is bezártak télre. (A kormány az önkormányzatoknál 25 százalékos energia-megtakarítást rendelt el.)Az MVM Zrt. enged némi alul- vagy túlfogyasztást a lekötött gázmennyiséghez képest, de nagyobb mértékűt bünteti. Emiatt a Szetáv a termálhő helyett ősszel újra gázt kezdett égetni, hogy csökkentse a kötbért, ugyanis a gázos hőtermelésre kap állami támogatást, de a kötbérre nem.Kóbor Balázs, a Szetáv ügyvezetője a lapnak azt mondta, január első 12 napján 6 fokkal volt magasabb a hőmérséklet a szokásosnál, tehát januárban is sokkal kevesebb lesz a gázfogyasztásuk, így újabb kötbérre számíthatnak. Kóbor szerint minden hazai gázfelhasználó távfűtőcég alaposan ráfizet az enyhe télre.
„Az alapítványosított egyetemek részvételének felfüggesztése a Horizon Europe és az Erasmus+ programokban nagyon súlyosan érinti az érintett intézmények diákjait, oktatóit, kutatóit és egyéb alkalmazottait. Ezért a csapásért azonban nem az Európai Unió, hanem kizárólag a magyar kormány a felelős” - közölte szerdán az Oktatói Hálózat (OHA), a magyar felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók autonóm szerveződése. Mint írták, az Unió egyszerűen „érvényt szerzett annak a helyes elvnek, hogy nem átlátható működésű szervezetek kezébe közpénzt adni nem szabad.”Az OHA az alapítványosítás Magyarországon megvalósult módját kezdettől fogva ellenzi. Úgy vélik azonban, hogy a kialakult helyzetben is volna arra lehetőség, hogy az érintettek ne essenek el a két európai program által nyújtott támogatásoktól. Ehhez a kormánynak az átláthatóság és integritás biztosítása érdekében a következőképpen kellene megváltoztatnia a kuratóriumok jogállásáról szóló törvényt: A kuratóriumi tagok mandátumának idejét korlátozni kell, és biztosítani kell elszámoltathatóságukat és leválthatóságukat. Az új kuratóriumi tagok kiválasztásának és megbízásának eljárását nyilvánossá kell tenni, pontosan meghatározott etikai és törvényi feltételrendszer mellett, és biztosítani kell az egyetemek beleszólási lehetőségét. Az aktív politikusoknak és az államapparátusban dolgozóknak azonnal távozniuk kell a kuratóriumokból. Eközben a Szegedi Tudományegyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöke, Szabó Gábor azt nyilatkozta, hogy az SZTE még nem kapott hivatalos értesítést az Európai Bizottság döntéséről. Ettől függetlenül a kuratórium már egyeztetett egy vészmegoldásról: EU-s támogatás híján az egyetem saját forrásból biztosítaná a hallgatóinak az ahhoz szükséges összeget, hogy külföldi egyetemen tanulhassanak.Magyari Péter friss cikke a témában: A kormány megpróbálta átverni az EU-t, de a magyar egyetemek jártak pórul
Változnak az egyetemi felvételi követelményei, eltörölték a központi előzetes ponthatárokat, és az emelt szintű érettségi sem kötelező már.Az új szabályozás szerint az idén jelentkezőknek nem kell elérniük a 280 pontos minimumhatárt, ha bármilyen alap- vagy osztatlan képzésre jelentkeznek. Emellett megszűnik a jogszabályi minimum a felsőoktatási szakképzéseken és a mesterképzéseken is. Azt, hogy innentől szükséges-e bármilyen emelt szintű érettségi vagy egy adott pontszám az egyes szakoknál, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetik el.Egyedül a Corvinus és az Óbudai Egyetem tartotta meg a korábbi 400-as ponthatárt. Sem a BGE, sem az ELTE gazdasági kara nem határozott meg minimumpontszámot, de a pécsi és szegedi egyetemre is bárki beadhatja a jelentkezését anélkül, hogy aggódnia kellene emiatt.Ez azt jelenti, hogy míg tavaly például 380 pont alatt senkit sem vettek fel az államilag támogatott általános orvosi képzésre, idén ennél gyengébb eredménnyel is be lehet elvileg kerülni a szegedi egyetem ezen szakára. Mindez a férőhelyek számától és a többi jelentkező pontszámától függ. Szintén változás, hogy ezeket a keretszámokat, azaz azt, hogy hány elsőéves tanulhat ősztől ingyenesen a különböző képzési területeken, mostantól minden egyetemnél meg lehet nézni a felvi.hu-n.Jövőre további változások lépnek életbe. 2024-től a felsőoktatási intézményeknek még nagyobb beleszólásuk lesz a felvételi rendszerbe. Ők dönthetnek többek között a felvételi pontokba beszámító tárgyakról, illetve arról is, hogy mire kaphatnak többletpontokat a felsőoktatásba jelentkezők. (Eduline)
Dr. Vigh Attila hídépítő mérnökkel készült, január 1-én közzétett beszélgetésünk. Ő tervezte a Láthatatlan Hídat, a Duna Aréna mellett. Eddig csak előfizetőink hallgathatták a beszélgetést, mostantól ingyen hozzáférhető.Kiderül, hogy a magyar hídépítésben még mindig nem terveznek a vízi élővilággal, tehát nem kalkulálnak a kérészekkel, de pszichológust se vonnak be a tervezésbe, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a veszprémi viadukthoz kötődő öngyilkosságok.A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz nagyon meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia a hidaknak, mint kőszállító teherautókból. Továbbá a mutyi-alapon tervezett, elhelyezett és épített hidak története a Lánchíddal kezdődik, és a legnagyobb nemzetközi hídépítő sztár, Santiago Calatrava is az uniós kohéziós pénzek beáramlásának köszönhette karrierjét. A Szabadság-híd a BME óraadójának egyik kedvence, és az Árpád-híd őt is a szomorú, csóró Kádár-korszakra emlékezteti.És persze igen: kéne még gyalogos híd a Dunára... 04.00: Elneresedett-e a hídépítő szakma? 09.00: Dunavirág-védelem a budapesti hidakon. 09.50: Pillér a pilon ellen, alépítmény és felszerkezet. 17.00: A hivatkozott előadásanyagok hídesztétika témakörben. 17.50: Az 1430-ban épült tibeti lánchíd, a Chusul Chaksam, Tibet ez idő tájt független állam volt./Lánchíd/Margit híd 20.30: Szabadság híd/régi Erzsébet híd/Erzsébet híd 35.00: 70 kilós fiúk és 50 kilós lányok súlyosabb teher egy hídon, mint a megrakott teherautók. 41.00 Megyeri híd/ Galvani híd/Hány híd kell?/Felcsúti híd 52.00 Calatrava/Calatrava Alamillo híd (Artúr, a britek legendás királya a 6. században alkotott) 57.00: Morandi híd. 60.30 Renzo Piano és az új genovai híd/Tintagel híd/Néprajzi múzeum 73.20: Kell-e Lánchíd?/Aquincumi híd/Szegedi híd.
Jövő hétfőtől február 10-ig zárva tart a Csongrádi Gyógyfürdő. A honlapon nem írják, de feltételezhető, hogy az energiaválság miatt döntöttek így, hasonlóan más uszodákhoz, fürdőkhöz. Emiatt zárták be több mint két hónapra például a szegedi Anna fürdőt, de hasonló a helyzet Nyírbátorban és Csoknyavisontán is. (termalonline.hu)
Továbbra is enyhén emelkedik a szennyvízben a koronavírus koncentrációja - közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szerdán a honlapján. Azt írták, a szennyvízben mért koronavírus-örökítőanyag koncentrációja az 52. héten országos átlagot tekintve további enyhe növekedést mutat. A mintavételi helyek többségét stagnáló tendencia jellemzi, emelkedés látható a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep ellátási területén, továbbá Debrecenben, Szegeden, Tatabányán és Veszprémben - tették hozzá.A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja változatlanul az „emelkedett” tartományba esik minden vizsgált mintavételi helyen - idézi az MTI. Az NNK nemrég jelentette be, hogy „a járvány tartósan kedvező lefolyására tekintettel, a járvány intenzív szakaszára létrehozott koronavirus.gov.hu honlap január 1-jétől megszűnik”.
A G7 újságírói járták végig a Nagykörút pesti szakaszát, a Jászai Mari tértől a Boráros térig, és számokkal is alá tudták támasztani azt, amit amúgy mindenki érez, aki járt az elmúlt években a belvárost keresztül szelő úton: rengeteg a bezárt üzlet. Mint írják, a négy kilométert végigjárva is látszott, hogy a Nagykörútnak nincs egységes arculata, a legkülönfélébb boltok váltják egymást, és rengeteg a bezárt, kiadó üzlethelyiség. A cikkben feltárt problémák sok éve velünk vannak: az üzletek látszólag bármit megtehetnek a portáljukkal, simán belenyúlhatnak a történelmi házak homlokzatába, a körút járdájára kitelepülő helyek pedig általában a fiatalok olcsó, tömeges alkoholfogyasztását célzó helyek, melyek egyáltalán nem hívogatóak a nagyon gyors lerészegedést tervező célközönségükön kívül senkinek. De ez is inkább csak azon a részen figyelhető meg, ahol a bulinegyed határát alkotja a Nagykörút, a többi szakaszon jellemzően még ennyi sincs. A lap most azokat az üzleteket nézte meg, melyeknek közvetlen portája van a körút felé, összesen 662 darabot találtak a pesti oldalon, és ezek közül 129 jelenleg üresen áll, azaz minden ötödik éppen bérlőt keres. A cikk szerint sok a nemrég bezárt üzlet is, sokszor kinn van még a közelmúlt dekorációja, pedig az infláció keresletletörő hatása csak mostanában kezdett el igazán beütni, azaz a neheze ilyen szempontból még hátra lehet a vállalkozások számára. A működő üzletek között étteremből van a legtöbb (ebbe beletartoznak a különféle gyorséttermek, kebabosok is), majd jönnek az italt árusító helyek, végül az élelmiszerboltok, melyek azonban sokszor éjjelnappali működésűek, és legfontosabb funkciójuk szintén az alkoholárusítás. Ezután fodrászatok és pénzváltók jönnek, könyvet már csak mindössze hat helyen árusítanak. A G7 azért talált örömteli újítást is: a Teréz körúton a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nemrégiben megnyitott, kifejezetten jól kinéző új kirendeltségét.
Közzétette a kormány, hogy melyek a 10 ezer főnél nagyobb, összesen 44 milliárd forintos rezsitámogatásban részesülő települések. Összesen 138 városi és 17 kerületi önkormányzat szerepel a listán.A legtöbb támogatást, 3,1 milliárd forintot a fideszes vezetésű Debrecen kapta, de egymilliárd forint fölött kapott az ellenzéki Miskolc, Pécs, Szeged és a fideszes Kecskemét és Nyíregyháza.A kormány korábban a tízezer lakos alatti településeknek adott kormányzati támogatást, mivel az elmúlt évben az energiaárak a sokszorosára emelkedtek. Egy sor önkormányzat kénytelen volt bezárni vagy csökkentett nyitvatartással üzemeltetni néhány intézményét. A Telex emlékeztet rá, hogy a listáról hiányzik a III., IV., IX., XI., XV. és XVIII. kerület. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, hogy ezek az önkormányzatok nem egyeztettek Láng Zsolt kormánybiztossal, ezért maradtak ki.
Kokaint és amfetamint találtak annál a 47 éves szegedi férfinél, akit december 29-én fogtak el a város északi részén. F. Józsefet azzal gyanúsítják, hogy különböző típusú kábítószerekkel látta el kiterjedt vásárlói körét, írja a police.hu. A férfi a kábítószer-birtoklás tényét nem tagadta, az azzal való kereskedést már igen. „Még annak fényében is, hogy Tico, a malinois kábítószerkereső kutya segítségével a nyomozók egy közeli társasház mélygarázsában egy kábítószerrel teli, rendszám nélküli kocsit találtak. S hogy hogy nem, annak indítókulcsa épp az elfogott férfi zsebében lapult” - írják a honlapon.Az autóban volt: három csomag kokain, négy csomag MDMA tabletta, nyolc csomag amfetamin és negyvenhat csomag marihuána. A kokain és a tabletták egy-egy kilogrammot nyomtak, az amfetamin nyolc, a növényi törmelék pedig több mint ötven kilogrammot. A lefoglalt kábítószer feketepiaci értéke meghaladja a 367 millió forintot. A nyomozók a férfitől lefoglaltak három gépkocsit és húsz nagy értékű karórát is, húszmillió forint értékben.A nyomozók F. Józsefet jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószer-kereskedelemmel gyanúsították meg. Bűnügyi őrizetbe vették, majd később a bíróság le is tartóztatta. Ha bebizonyosodik a bűnössége, öt évtől húsz évig, vagy életfogytig terjedő szabadságvesztést kaphat.Nem ez volt 2022 legnagyobb botránya, de viszonylag sokan csodálkoztak a 94. BH-t hallgatva, hogyan nem vettem észre egy új hidat a lakásomtól 500 méterre, amit ráadásul naponta látok. Vagy – mondjuk úgy – benne van a látómezőmben. Még a Borízű Hang törzshallgatója, Dr. Vigh Attila is írt, hogy sajnálja, hogy nem hagyott bennem mélyebb nyomokat, mert ő tervezte, és adott esetben szívesen áll rendelkezésre, ha szeretnék beszélgetni a Láthatatlan Hídról, amelyet sokan az elszállt költségek miatt egyébként Swarovski-hídként emlegetnek.A beszélgetésben kiderül, hogy a magyar hídépítésben még mindig nem terveznek a vízi élővilággal, tehát nem kalkulálnak a kérészekkel, de pszichológust se vonnak be a tervezésbe, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a veszprémi viadukthoz kötődő öngyilkosságok.A Lánchídból lehetne gyalogos hidat csinálni, csak ahhoz nagyon meg kéne erősíteni, mert a szabvány szerint gyalogosokból nagyobb tömeget kell kibírnia a hidaknak, mint kőszállító teherautókból. Továbbá a mutyi-alapon tervezett, elhelyezett és épített hidak története a Lánchíddal kezdődik, és a legnagyobb nemzetközi hídépítő sztár, Santiago Calatrava is az uniós kohéziós pénzek beáramlásának köszönhette karrierjét. A Szabadság-híd a BME óraadójának egyik kedvence, és az Árpád-híd őt is a szomorú, csóró Kádár-korszakra emlékezteti.És persze igen: kéne még gyalogos híd a Dunára... 04.00: Elneresedett-e a hídépítő szakma? 09.00: Dunavirág-védelem a budapesti hidakon. 09.50: Pillér a pilon ellen, alépítmény és felszerkezet. 17.00: A hivatkozott előadásanyagok hídesztétika témakörben. 17.50: Az 1430-ban épült tibeti lánchíd, a Chusul Chaksam, Tibet ez idő tájt független állam volt./Lánchíd/Margit híd 20.30: Szabadság híd/régi Erzsébet híd/Erzsébet híd 35.00: 70 kilós fiúk és 50 kilós lányok súlyosabb teher egy hídon, mint a megrakott teherautók. 41.00 Megyeri híd/ Galvani híd/Hány híd kell?/Felcsúti híd 52.00 Calatrava/Calatrava Alamillo híd (Artúr, a britek legendás királya a 6. században alkotott) 57.00: Morandi híd. 60.30 Renzo Piano és az új genovai híd/Tintagel híd/Néprajzi múzeum 73.20: Kell-e Lánchíd?/Aquincumi híd/Szegedi híd Hang a paywall után:
| 13 | 34 | 35 | 58 | 69 |
 3 óra enyhe eső 11°C |  6 óra enyhe eső 13°C |  9 óra borús égbolt 20°C |
| 8 | 12 | 15 | 20 | 21 | 28 |
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban