Kolozsvári szalonna

Határokon átívelő szellemi táplálék

A valódi magyar viselkedésről

 Kolozsvári szalonna  |   2024. július 04., csütörtök - 20:08
A nyugati ember könnyen olyan szituációban találhatja magát keleti körülmények között, mintha ő lenne a jóságos gyarmatosító, akit a hajlongó bennszülöttek folyamatos mosollyal biztosítanak arról, hogy a termés gazdagsága most sem marad el a tavalyitól és minden a legnagyobb rendben halad az imperialista módiban, parancsol esetleg még egy kis dinnyelevet vagy legyezhetem még a pálmalevéllel?Kényelmetlen érzés ez, soha nem tud benne feloldódni az európai normákhoz szokott szellem, ahol folyton-folyvást még a drága pénzért megvett körülmények közepette is tudtára adják, hogy tulajdonképpen örüljön annak, ha egyáltalán kiszolgálják. Szoktuk ezt balkáni tempónak hívni, meg persze befigyel az örökösen előhúzható magyar kártya is, mintha a magyar szolgáltatások mára bármiben is elmaradnának egy bizonyos szint felett a nyugat-európai átlagtól, de valójában Európa-szerte megfigyelhető ez.Nem panasz ez, értem én, hogy még a vendéglátós is lehet fáradt, unott vagy ideges. Gyakorlatilag fel sem tűnne mindez, ha az ember úgy élné le az életét, hogy nem tapasztalta meg a keleti módit. És egy pillanatig sem állítom, hogy tőlük minden őszinte és bensőből fakadó, abban viszont teljesen biztos vagyok, hogy százszor inkább valódi, mint bárhol a nyugati világban.Lustának, taplónak, parasztnak lenni valódi? Akkor igazi az ember, ha átveri a saját vásárlóját – taxisok és vendéglátósok – illetve akkor, ha felszolgálóként magasról szarik a vendégre? Nos, én ezt nem nevezném valódinak, vagy őszintének, mint inkább balkáninak. Noha Magyarország nem tartozik semmilyen értelemben sem a Balkánhoz, de a mentalitás igenis azon a szinten van. Nyilván nem feltétlen Budapesten, vagy Szegeden, de a legtöbb településen igen. Ahol a kórházban leordítják az ember fejét és az ügyintéző is úgy viselkedik, mintha ő maga tenne szívességet azzal, hogy elvégzi a munkáját, amelyet mi fizetünk meg mindannyian azzal, hogy adózunk. Én nem lennék túl büszke egyes magyarok viselkedésére, pláne ha a vendéglátásról van szó, hiszen egy brit, vagy egy spanyol igencsak máshogy viszonyul a vendégeihez, pláne egy amerikai, noha ott óriási szerepet játszik az, hogy a fizetését lényegében a vendégektől kapott borravaló jelenti.A magyarországi szolgáltatások igenis elmaradnak a nyugatitól, de nem is a szolgáltatások hiánya jelenti – véleményem szerint – az igazi problémát, hanem az, ami a fejekben megtalálható. A mentalitás az, ami miatt sokan egyszerűen a hátuk mögött hagyták Kelet-Európát. Az ember ugyanis fiatalon, az egyetemet elvégezve nem egy olyan közegbe akar kerülni, ahol nem az előrehaladását segítik, hanem inkább egyfajta mocsarat hoznak létre, ahova megpróbálják magukhoz lerántani. A mentalitás az, amely többek között engem is eltántorít attól, hogy egy napon visszatérjek, mivel Nyugaton teljesen más az emberek gondolkodása és viselkedése. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének nagyszerű emberek Magyarországon és ne lenne egyébként lehetőség az otthoni életben, de az a balkáni mentalitás, amely olyan jellemző a magyarokra, nem fog egyik pillanatról a másikra megváltozni.Márpedig az, ami Keleten tapasztalható, az egyáltalán nem való mindenkinek. Nemrégiben találkoztam egy francia lánnyal, aki valamiért Bulgáriában él éppen, és imádja. Megkérdeztem tőle, hogy ha annyira imádja, akkor mégis miért utazgat Nyugat-Európában már hetek óta? Nos, a válasz nem más volt, mint hogy normálisnak akarta érezni magát. Egymás kezét fogó azonos nemű párokat akart látni – Bulgáriában is szinte bujdokolnia kell a melegeknek – mosolygó és magukat jól érző emberekre vágyott. Akármennyire is imádja Bulgáriát, egyszerűen szüksége volt arra, hogy egy kicsit fellélegezhessen Nyugaton, mivel itt az ember valóban szabadabbnak érezheti magát, mint sok keleti országban. Akármennyire sztereotípia is ez, lényegében igaz. Egy szórakozóhely, ahova viszonylag sűrűn szoktunk járni egy olyan bár, ahova az emberek minden más környező bár bezárását követően érkeznek. Ide mindenki, de tényleg mindenki bemehet, teljesen függetlenül attól, hogy hogyan néz ki. Vannak itt szenegáli menekültek, spanyol punkok és motorosok, drag queenek, meleg párok és akár nacionalista spanyolok is.Ehhez képest egyetlen alkalom volt, amikor majdnem verekedésig fajult egy helyzet. De nem azért, mert valakinek nem tetszett volna a másik bőrszíne, vagy szexuális beállítottsága, hanem azért, mert egy testvérpár férfitagja hagyta, hogy a húga csatak részegre igya magát és azt sem tudja, hogy hol van. Ezt egy csapat motoros meglátta és felszólította a testvérpár férfi tagját, hogy most azonnal taxiba ül a húgával és hazaviszi, vagy pórul fog járni. Nyilván jött is a taxi és elindultak hazafelé. Véleményem szerint a normalitás ott alakul ki, ahol szinte minden olyan elfogadott, ami nem árt másoknak. Lehet, hogy vannak ilyen helyek Magyarországon is, de hogy nem ez a jellemző, az egészen biztos. Otthon a mai napig kidobnak és megvernek cigány származású vendégeket, vagy épp fekete bőrű külföldieket. A meleg párokat sem látják sok helyen szívesen, mi több, ezért még akár a villamoson is kaphat valaki egy pofont. Én egy ilyen mentalitással rendelkező országot nem valódinak neveznék, hanem inkább egy rengeteg problémával küzdő társadalomnak. Nem azt mondom, hogy a Nyugaton minden tökéletes, hiszen számtalan probléma van itt is, de hogy elfogadóbbnak és normálisabbnak nevezhető, az szinte biztos. Nem is szinte.The post A valódi magyar viselkedésről appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Most nem kellene leülni

 Kolozsvári szalonna  |   2024. június 10., hétfő - 09:09
Szép reggelt kívánok mindenkinek! Tegnap – a demokrácia ünnepén, hiszen a szavazásokat így nevezik – Szijjártó Péter az ünneplős rövidgatyájában eltrappolt voksolni. Mégpedig elsőként tette ezt, amit aligha úgy kell elképzelni, hogy ott ácsorgott a szavazókör ajtajában pitymallatkor, hogy első lehessen. Inkább tudom azt elképzelni, hogy senkit nem engedtek be az odarendelt verőlegények addig, ameddig az autókonvoj meg nem érkezett a gatyás galambbal, aki szavazott és ebből mindjárt országos hír is lett. Már csak azért is ez a valószínűbb verzió, mert a toporzékolásügyi miniszteren kívül csak a felesége tartózkodott a teremben, és persze a szavazóbiztosok, akik közül a fideszes delegált arca éppen csak szét nem reped a széles vigyortól. Mipetinken kívül alighanem fotós is volt, merthogy meg vagyon örökítve az a csodás pillanat, amikor a hisztigép beixeli a lapon a Fideszt. Merthogy csak akkor lesz béke, ha mindörökkéorbánviktor rabolhatja, árusíthatja és terrorizálhatja az országot.Elnézve a tegnapi demonstráció képeit érteni vélem, sokan miért gondolják azt, hogy Magyar Péter körül fanatikus tömeg gyülekezik. Szerintem az van, hogy nem szektát látunk szerveződni, hanem embereket reménykedni. Azok ott nem azért örülnek, nem azért fogják meg egymás kezét, mert a messiásban hisznek, hanem azért, mert önmagukban, egymásban, a közös akaratban hisznek. Azokat az embereket nem agitálták, hogy menjenek oda, nem mozgósították, nem vitték szervezett buszokkal. Ők szervezték meg önmagukat, ők mentek a saját akaratukból azért, hogy megbizonyosodjanak arról, nincsenek egyedül, sokan akarnak változást és igenis van hozzá elég erejük. Ezt jó ideje nem tudta, és most sem tudja elérni sem a Fidesz, sem az ellenzéki pártok egyike sem. Sem Orbán, sem Gyurcsány, sem senki hívó szavára nem csődülne oda önként tizedennyi ember sem. Ott a téren igazi erőt láthattunk, az pedig majd el fog dőlni a következő hónapokban, hogy kitart-e a lendület, vagy elhal, esetleg lavinaként zúdul alá, egyre nagyobb és nagyobb lesz. Tegnap este végére ért a választási kampány, de a parlamenti választások még előttünk vannak, és az igazán fontos dolgok akkor fognak látszani. Orbánnak lépnie kell, ha hatalomban akar maradni – márpedig akar, bármibe kerül. Kétsége ne legyen senkinek, mg csak lassítani sem fog a propagandagépezet. Ha kell, felszántják az országot, mindent a világon be fognak vetni a győzelem érdekben, akár polgárháborúba is belehajszolják a híveiket, csak nehogy el kelljen számolniuk az eddig elkövetett aljas disznóságaikkal, nehogy a hatóságok – mármint rendes, becsületes, független hatóságok – vizsgálják, miből is lett milliárdos a földbuta gázszerelő, Orbán összes családtagja, és még az a néhány család, amelyik a markában tartja az országot. Azt pedig főként nem engedheti meg magának a maffia, hogy bíróság előtt kelljen felelni a tetteikért. Márpedig kell, ez sehogy máshogy nem zárulhat csak úgy, hogy vezetőszáron látjuk a bűnözőket. Az a minimum, ami jár ennek az országnak.Na de előreloholtam, most még csak ott tartunk, hogy szavazgattunk tegnap. A főpolgármesterségért folyó küzdelem adatai olyan rohadalom lassan érkeztek, hogy az valami egészen elképesztő. És annyira szoros volt mindvégig, hogy az hihetetlen. Egy sóhajtásnyival Karácsony Gergely győzött, úgyhogy nem sikerült a Fidesznek a nagy roham. Győrben volt még hasonlóan feszült helyzet, ott is bukott a kormánypárt. Óriási különbség, hogy Győrben a közgyűlés fideszes lesz, Budapesten nem. Nagyon nem. Nem fontos, de mindenképpen érdekes kórrajz, hogy Fülöpházán a jó polgárok vezetőjüknek választották azt a Balogh Józsefet, aki részegen összeverte az asszonyt, majd arra hivatkozott, hogy a nő átesett a vak komondoron, úgy törött el eze meg aza.Szegeden nem történt csoda, Botka László verhetetlen. Hódmezővásárhelyt nem sikerült visszafoglalni, a többi nagyvárosban igen komoly verseny alakult ki. Ami még fontos, az Európai Parlamentbe a Fidesz 11 képviselőt küldhet, ami komoly visszaesés az előző időszakhoz képest. Én most biztosan nem fogom elemezni a szavazást és annak eredményeit – fogunk erről beszélni még éppen eleget -, még nagyon reggel van, alvásból pedig nem sok jutott – mondjuk nem csak nekem, a szerkesztőségben senkinek, és szerintem nagyjából talpon volt a fél ország. Azt gondolom, ez most nem a történet vége, az a fontos, hogy megtörik-e a lendület, betagozódik-e a Magyar-féle párt az ellenzékbe, vagy új lendületet tud venni. A jó az lenne, ha a többi ellenzéki párt is nekiveselkedne a munkának, és akár együtt, akár külön, de nekifognának annak a feladatnak, amiért a szavazóik bizalmat adtak nekik. Az önkormányzati választások ugyan nagyon fontosak – szerintem az EP választás annyira nem sorskérdés belpolitikai szempontból, sokkal inkább presztízskérdés a pártok számára -, de arra rávilágított ez a néhány hónap, hogy nem lehet tovább kényelmesen ücsörögni a babérokon, mert a szavazók bizony megbüntetik a tétleneket.Jó ébredezést, szép napot kívánok!The post Most nem kellene leülni appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Messzire ment ember azt mond, amit nem szégyell

 Kolozsvári szalonna  |   2024. május 08., szerda - 09:09
Szép reggelt kívánok mindenkinek! Üdítő újdonság a fideszes hazugságtengerben a Magyar Nemzetben megjelent interjú Győri Enikővel, aki persze szintén fideszes és egészen érdekes kijelentéseket tesz az interjú során – ezeket a kijelentéseket mindjárt sorra is veszem -, de legalább nem arról szól elejétől végéig az interjú, hogy aki a békét akarja, az a Fideszre szavaz, arról csak az utolsó bekezdés szól. De az legalább az első szótól az utolsóig. Ami a kötelező szólamokat megelőzi, arról is érdemes néhány keresetlen szót ejteni. Bevallom, meglepett a kedves hölgy tapasztalata, amennyiben valóban azt látta, hogy:– Szembeötlő a változás, mert amitől mi Közép-Európában tartunk, az már tulajdonképpen bekövetkezett Dél-Spanyolországban. Az Ibériai-félszigeten hagyományosan a teraszokon élik az emberek az életüket. Mostanra Algecirasban bizonyos utcákban a bárokban azonban csak fiatal, főként arab férfiak ülnek, hölgyeket egyáltalán nem látunk. Sokat romlott a közbiztonság. (Magyar Nemzet)Én 200 kilométerrel távolabb élek, szintén Dél-Spanyolországban, talán megoszthatom a személyes tapasztalataimat az olvasókkal, hátha úgy sikerül árnyalni Győri Enikő kijelentéseit. Azt persze én nem tudom, hogy Algecirasban mi a helyzet, még nem jártam ott. Granadában is vannak azonban mindenféle népek. De tényleg mindenfélék, szerintem a világ minden tájáról összecsődültünk itt. Eredendően spanyol-cigány-arab-zsidó lakosság mostanra kiegészült ázsiaiakkal, amerikaiakkal és persze menekültekkel. Éppen ezért választottam ezt a várost, imádom a sokszínűségét, mert ettől gazdagabb, izgalmasabb itt az élet. Itt is vannak arabok bőséggel, ezért mindjárt nem is értem, mi a fenét keresnek Algecirasban a bárokban, hiszen ők hagyományosan nem fogyasztanak alkoholt, ahogy sertéshúst sem esznek. A bárokra pedig az a jellemző, hogy ott alkoholt isznak az emberek – nem sokat, messze nem a lerészegedésig -, és mellé tapast fogyasztanak, melyek legtöbb esetben sertéshúsból készülnek (tudok ragozni, a tapas eleve többesszámban van). Talán az ottani bárok áttértek a teára és a falafelre. Én itt semmi olyat nem tapasztaltam, hogy bárki is félne sötétedés után kimenni az utcára. Sőt, a város legpezsgőbb része az az utca, ahol végestelen végig arab teázók, arab éttermek, bazárok sora fogadja a látogatókat, ott hajnal kettőig lehet ételhez-italhoz (kivéve persze a sertéshúst és alkoholt) jutni, vagy éppen papucsot, bőrárut, szőttest, ruhát vásárolni, ha valakire történetesen éjfél után tör rá a késztetés. Nőket is látni, még egyedül is, és senki nem szokta elharapni a torkukat. A város többi részén is kint vannak a nők az utcákon, idősek, fiatalok, egyedül, családdal, akár gyerekkel. Vannak olyan részei a városnak, ahol nem tanácsos éjjel lődörögni, de ha Budapestnek, Miskolcnak, Salgótarjánnak nincs ilyen része, akkor én kérek elnézést.Győri Enikő szerint a migránsok csónakokon jönnek, aztán: Aki nem megy Németországig, hanem mondjuk marad Spanyolországban, annak a családja utána küldi a papírjait. Így bejelentkezik a spanyol társadalombiztosítási rendszerbe. Innentől kezdve már rögtön mindenféle juttatásokban részesülhet. Lehet, ha csónakon érkezem, nekem is egyszerűbb lett volna. Így, mezei uniós polgárként a folyamat így nézett ki; kellett tartós lakásbérlés. Ennek a bérletnek a papírjaival – szerződés, rezsiszámlák legalább 3 hónapra visszamenően -, plusz útlevél, be kellett fáradni a rendőrségre és kérni egy úgynevezett N.I.E. számot. Az uniósoknak ez automatikusan jár – már amennyiben nincsen gátló tényező, például körözés kiadva az illetőre -, unión kívüli országokból érkezők esetén bonyolultabb a helyzet. Kell valami indok a maradási szándékhoz. Munkahely, diákvízum, esetleg menekült státusz. Ha ez megvan, a N.I.E. számmal, és a lakhatást bizonyító papírokkal irány a lakóhely szerinti – nálunk talán kerületnek lehet nevezni – illetékes hivatal, ahol be kell jelenteni a lakhelyet, amiről majd küldenek egy hivatalos igazolást. Ez az itteni lakcímkártya. Ha ez megvan, lehet bankszámlát nyitni, és már be is lehet jelentkezni az társadalombiztosítási rendszerbe, ahová aztán be kell fizetni havi 300 eurót. Itt mindenki ennyit fizet, ennél kevesebbet nem lehet. Hogy milyen juttatások járnak a menekülteknek, azt persze nem tudom, de ha be tudják fizetni ezt a pénzt, olyan nagyon nagy gond nem lehet.– Ami a konzervatívoknak nagyon fáj, hogy a szélsőbaloldali Sánchez-kormány mintegy félmillió bevándorlónak adott a közelmúltban is állampolgárságot. Ez már a választásokon is tényezőként értelmezhető. Természetesen az ő esetükben nem kérdéses, hogy aki a szocialista kormánytól kapta az állampolgárságát, az kire fog szavazni.Hát fene tudja, azért egy közel 50 milliós országban biztosan nem zavar be annyira a választások menetébe 500 ezer bevándorló szavazata – akik között valószínűleg bőséggel vannak gyerekek, ők pedig akkor sem szavazhatnak, ha arabok ., mint egy 9,5 milliós országban ugyanennyi határon túli szavazata, akik – ellentétben a menekültekkel – nem is laknak az országban. Egy kicsit azért verjünk gyökeret ennél a lazán odavetett mondatnál: szélsőbaloldali Sánchez-kormány mintegy félmillió bevándorlónak adott a közelmúltban is állampolgárságot. A szélsőjobboldali Fidesz spanyol politikában jártas tagja bizonyára tisztában van azzal, hogy az nem úgy megy, hogy a kormány fogja magát, és állampolgárságot ad akárkinek. Annak vannak feltételei, mégpedig szigorúbbak, mint a magyar állampolgárság megszerzésének. Normál esetben 10 évig kell megszakítás nélkül az országban élni, mégpedig hivatalosan, bizonyítható módon. Ha valaki megkapta a menekült-státuszt, akkor is 5 év a minimum, mielőtt kérelmezhetné az állampolgárságot. Szükség van születési anyakönyvi kivonatra, személyi okmányokra, nyelvvizsgára, és persze arra, hogy az ember lemondjon az eredeti állampolgárságáról, mert a spanyol törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárságot.  Azt nem tudom, mennyire kérdéses, hogy ezek az új állampolgárok kire fognak szavazni, esetleg Győri Emőke kérdezze meg a szélsőjobboldali magyar kormánypártot, nekik mennyire térült meg a dolog. A kedves hölgy azt is erősen fájlalta, hogy Magyarországot szankcionálja az unió, Spanyolországot nem, pedig: A szocialista spanyol kormány esetén ez fel sem merült, pedig ott valóban veszélyben vannak az EU pénzügyi érdekei. Egyrészt azok, akik annak idején a katalán terület kiválása érdekében szerveztek népszavazást, ami a spanyol alkotmányba ütköző cselekedet, most amnesztiában részesültek. A szocialista kormány a katalán függetlenségpártiakkal kötött szövetség révén tud ugyanis a hatalomban maradni. Tehát akik börtönben voltak, azokat most kiengedték. Nem igazán látom, az unió pénzügyi – vagy bármilyen – érdekeit mi módon sérti a politikai elítélteket szabadon engedése. A magyar kormány nagyszerű lépése, amikor kiengedték a börtönökből a letartóztatott embercsempészeket, biztosan nagyobb hatást gyakorol az unió egészére, mint a spanyol-katalán belügy.Ráadásul rengeteg korrupciógyanús ügy merült fel Spanyolországban az uniós források körül. A különbség csak az, hogy a spanyol ellenzék – a konzervatívok és a néppárti erők – nem küzdenek azért, hogy megvonják a hazájuktól a forrásokat. Ezzel ellentétben a magyar dollárbaloldal rendszeresen nemhogy lelkesen támogatta az ilyen jellegű javaslatokat, hanem egyenesen kezdeményezte Brüsszelben, hogy hazánk ne juthasson hozzá a helyreállítási pénzekhez.Az a nagyon nagy különbség – miközben egyáltalán nem vitatom, hogy Spanyolország nem mentes a korrupciótól -, hogy ennek ellenére az ország működik és fejlődik. Az oktatási rendszer nagyon jó, az egészségügy a világ legjobbjai között van, még az ország legszegényebb régiójában is lehet normálisan élni, van szociális biztonság, senki nem marad magára a bajban. Ezzel szemben Magyarországon maga a kormány működteti a korrupciót, tehát semmi más mód nincs ennek fékezésére, mint az, hogy a kormányt nem szabad a pénzek közelébe engedni. Ez nem az ellenzék bűne, hanem a kormányé, és azoké a pártkatonáké, akik képesek bármit összehordani annak érdekében, hogy ne lehessen leváltani a rezsimet. Akár még más országok belső viszonyairól is hajlamosak a valóságnak nem megfelelő dolgokat és csúsztatásokat tollba mondani a pártsajtó számára. Eléggé sajnálatos dolog ez. Szerintem. Én valahogy nyugodtabb vagyok, mióta nem vigyáz rám Orbán Viktor és bandája. Olyan megnyugtató.Mindenesetre jó ébredezést, szép napot kívánok mindenkinek. A mai zene nem nevezhető éppen hibátlan felvételnek, ám az a hangulat, amit mutatni szeretnék, szerintem átjön. És ez most is így van, bárhol belefuthatunk ilyen jelenetekbe egy sikátorban, a tapasbár előtt – ott készült ez a felvétel is, ilyenekkel tele van a város -, aki táncol, nem táncosnő, hanem bárki, akinek kedve szottyant táncolni. Óvónő, családanya, halaskofa. A gitáros ismert arc itt, El chipiron – tintahal -, olyannyira, hogy rendszeresen felpattan – nem egyedül, szokott lenni egy társa – arra a buszra, amivel én is járok, ha lusta vagyok lépcsőzni, és simán előkapja a gitárt a buszon, olyankor van, hogy átalakulunk bulijárattá.Itt egy zeneileg értékelhető verzió, de innen a hangulat hiányzik: The post Messzire ment ember azt mond, amit nem szégyell appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Ennek reszeltek

 Kolozsvári szalonna  |   2024. március 25., hétfő - 11:09
Ennek már tényleg reszeltek – kommentált röviden a mindannyiunknál bölcsebb ügyeletes kolléga tegnap estefelé, amikor azzal zsibbasztottam önzetlenül, hogy hallotta-e, olvasta-e, miről delirált a nemzeti árokásás kormányának pávatáncos miniszterelnöke Makón, ahol menetrenden kívüli, váratlan jelenése volt a Hagymatikum gyógyfürdő új részlegének átadási ceremóniáján.Bár természetesen az sem zárható ki, hogy Lázár Jánosnak ment hálálkodni virágvasárnap fejében, amiért jól megvédte a Spartól, amelynek egyik vezetője azt nyilatkozta (hadd égjen a pofánk), hogy őfényessége önkívületi uralkodásának 14. évére odáig fajult, hogy a kormánya nyomást gyakorolt rájuk, hogy adjanak a miniszterelnök famíliájának részesedést a cégben -, én valószínűbbnek tartom, hogy a váratlanságnak valami teljesen más oka lehetett. Márpedig a váratlanság egy ideje különösen figyelemre méltó, gondolok itt arra, hogy február 2-a óta egy eddig/sokáig ismeretlen, elképzelhetetlennek gondolt időszámítás kezdődött a NER fennállásának történetében: miközben mindent beterít a háborús békepánik rengeteg közpénzből finanszírozott, megafonos cselédek által felhangosított propagandája, amitől a június 9-én esedékes EP- és önkormányzati választás Holdról is látszó behúzását reméli az állampárt, előre nem látott események gördítenek mindenféle akadályokat az orbáni önkényuralmi menetelés útjába. Hol a párt legmagasabbra kapaszkodott női princípiumaitól kell megszabadulni egyik hétről a másikra, mert pedofilsimogatással hozták hírbe a keresztény család- és gyermekvédelem világszerte elhíresült pártját, hol a maffiából kiugrott focistafeleség dugdossa a botokat a korrupció kormányának kerekei közé, és a rezsim romlottságát leleplező bizonyítékokat ígér.Úgyhogy némiképp, de nem túlságosan meglepő módon az említett csodálatos virágvasárnapi esemény plakátján nem szerepelt a miniszterek elnöke. Ezzel szemben Lázár János földesúr, helyi kiskirály, térségi országgyűlési képviselő, valamint kompetens építési és közlekedési miniszter úgy tudta, hogy ő fog ünnepi kampánybeszédet mondani, ám a gazdája túljárt az eszén: a rivaldafény közelébe se engedte, ő állt színpadra helyette, és olvasott fel a papírjából, zavaróan rekedt hangon egy beszédet, amelyből egy szerencsére rövid, ámde annál elborzasztóbb ízelítőt a közösségi oldalára is felpakolt a szolgahadsereg. Szar ügy lett volna, ha a sajtó valahogy megneszeli, hogy hol van fellépése és Rogán mocskáról faggatja.Szóval. Az van, hogy mindannyiunknál bölcsebb kollégám diagnózisával nem áll módomban vitába szállni, de azért kicsit bővebb kifejtésre szorul az alábbi betűhalmaz, ami nem véletlenül nem került ki a lájkvadászat ócska kirakatába:Hagytam időt magamnak, hogy a szemem előtt vöröslő vörös folt oszlásnak induljon, mint megfáradt tüntetők maroknyi csoportja a sokadik eredménytelen megmozdulás után. A Szegeder tudósítása szerint (via Telex) ezzel Makó 2010 előtti polgármesterére utalt, akit üdvözölt is a tömegben. Orbán szerint az MSZP-s Buzás Péter elismerést érdemel azért, mert akkor is adott megbízásokat Makovecz Imre építésznek, amikor szinte sehonnan sem kapott felkérést Magyarországon. Hát akkor beszéljük ezt meg mi, magyarok. Akik azt hallgatjuk lényegében a Fidesz 2002-es bukása óta váltakozó intenzitással és hangerőn, hogy magyar az, aki fideszes. A többiek vagy nem magyarok (majd Kövér László eldönti, hogy ki lehet magyar), vagy hazaáruló magyarok, vagy ideiglenesen az ország területén állomásozó balliberális köpedékek. Akik úgy vannak benne a nemzetben, mint balsors a Himnuszban. Ez utóbbi a két évvel ezelőtti miniszterelnöki évértékelő egyik jópofának szánt poénja volt, amin harsányan hahotázott az erkölcsileg fölényes, nemzetikereszténykonzervatív úri közönség. Mintegy bizonyítva, hogy mennyire nincsenek is oldalak.De ne menjünk vissza a kokárdáig, a polgári körökig, a CÖF-ig, a békemenetig és az illiberális köpönyegforgatás kályhájáig. Ugyanis mindössze tíz nap telt el a március 15-i ünnepi uszítóbeszéd óta, amelyben a szuverenitásról és a nyugati nemzetek új nagy korszakáról delirált, amit ő tervez megnyitni, amint június 9-én szélsőjobbra fordul Európa. Ahol majd mindenki megtalálja a számítását, kivéve azok, akikre ő rámutat. Akiket ő vádol azzal fennállása óta, hogy csak azért, mert helytelenítik az orbánizmusnak az országot bizonyíthatóan hanyatló pályára állító, kizsákmányoló, a jövőjét felzabáló rezsim hatalmával visszaélő politikáját, árulók. Akik őt bírálják, azokat a hazájukat támadják. Akikre ő rámutat, azok szerinte rosszabbak, mint a labancok és a muszkavezetők voltak, akik vele szemben állnak, azoknak az árulók sorsa jut. Úgyhogy ő azt üzeni nekik Szabó Magdát idézve, hogy az árulót elfelejtjük, az áruló nincs, meghalt, nem is ismertük soha.Nos, ez az ember, aki erkölcsi értelemben biztosan soha el nem évülő bűnöket elkövető külföldi tanácsadók, hivatásos kútmérgezők, kiheverhetetlen Finkelstein-félék hatalomtechnikai kottájából évtizedek óta uszítja, osztja, mérgezi a nemzetet, aki a polgári köröktől eljutott addig, hogy ma már az ún. Szuverenitásvédelmi Hatósággal védi a hatalmát azoktól, akik nem az ő szekerét tolják, aki úgy hergel rengeteg pénzből az ország másik fele ellen, hogy az ő meggyőződéseiket, értékeiket, problémáikat, elvárásaikat magasról letojja, és ezzel a precízen kimért nemzeti uszítással leplezi meglehetősen sikeresen, hogy ez az ország ma már a fideszes vallású kiváltságosok országa, az úr 2024. évében húsvét előtt egy héttel, a feltámadás előtt napokkal megvilágosodik. Hogy baszki, ha beszélnénk, akkor kiderülne, hogy a baloldalinak nevezett ember is ember, és ő is magyar.Ez szó szerint az a szituáció, amikor a görény bemegy a közvécébe vagy a sarki boltba, vagy felszáll a villamosra, esetleg beesik az Operaházba és elkezd panaszkodni, hogy itt büdös van, basszátok meg. Az ember, aki másfél évtizede nem áll szóba a független médiával, nem hajlandó részt venni nyilvános vitán a másik oldaliakkal, rácsap a homlokára, hogy mi minden lehetne, ha beszélnénk. Miközben ő abból él, hogy nem beszélünk egymással mimagyarok. Ez az az ember, aki a párttársai rendkívüli elégedettségére cinikusan, gúnyolódva, személyeskedve, az érdemi kérdéseket telibehányva gúnyolódik 14 éve az ellenzéki képviselőkön, hazaárulózza, buzizza és boldogkarácsonyozza őket, aki olyan brutális karaktergyilkosságokra, a másik oldalon álló emberek életét, karrierjét, kettétörő lejárató kampányokra bólintott rá az elmúlt években, hogy szavak nincsenek rájuk, most eljátssza, hogy mi mindannyian magyarok vagyunk? Az ember, akinek a legnagyobb politikai teljesítménye mindennek a kisajátítása, ami nemzeti, aki elhitette a híveivel, hogy menő teli pofával libernyákozni, kommunistázni, dollárbaloldalazni, mert aki nem azt gondolja, mint mi, az nem is ember, nemhogy magyar lehetne.Hát ezt is megértük: tíz napja még esett át a fején, úgy árulózott, most meg váratlanul megszállta a Szentlélek, és mert valószínűleg úgy állnak a számok, ahogy állnak, mostantól mindig is úgy volt, hogy végül is nincsenek is oldalak, csak magyarok vannak. Világos: ilyen egy számító, aljas, élősködő, aki oldaltól függetlenül lenézi a magyarokat. Remélhetőleg közel van már a pillanat, amikor ezt azok is megértik, akikkel évtizedeken keresztül el tudta hitetni, hogy magyar az, aki a Fideszre szavaz. Az valóban a nemzeti árokásás politikájának vége lenne, ha a mimagyarok rájönnének, hogy nem a világnézet, a hit, a pártállás, a jobb vagy bal választja el egymástól az embereket, hanem az erkölcs. Hogy vannak a tisztességes emberek és a becstelen gazemberek. Ez utóbbiaktól még a görény is összehányja magát.The post Ennek reszeltek appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Tanítani kellene a Harvardon

 Kolozsvári szalonna  |   2024. február 02., péntek - 11:07
Mielőtt rákanyarodnék a mai témámra, a legutóbbi két írásom által kiváltott néhány reakcióra reagálnék röviden. Konkrétan arra, hogy némelyek folyamatosan párhuzamot vonnak köztem, az én trágárságom és Bayer stílusa között. Szeretném ezt a leghatározottabban visszautasítani. A vélemény természetesen szabad, ezt tiszteletben tartom, de kikérem magamnak, hogy egy platformon emlegessenek fent nevezett alakkal; az ő értékrendjének nagyjából annyi köze van az enyémhez, mint a Déli-sarknak az Északi-sarkhoz. Persze fel lehet hánytorgatni éveken keresztül, igen, nálam is becsúszik egy-két bazdmeg, néhol egy-egy kurvaélet, ez értelemszerűen az indulataim erősségének fokmérője. Más szavakkal: a tehetetlenség és a düh ölt ilyenkor formát a mondanivalómban. Írásban fejezem ki azt, amit mások a kamerába mondanak bele. Úgy gondolom, hogy minden egyes bazdmeg és kurvaélet a helyén van, nem öncélú, egyszerűen vannak dolgok, amelyekkel kapcsolatban nem tudok cizelláltan foglalkozni. A széplelkűeknek barátsággal ajánlom a szépirodalmi szekciót vagy a tudományos folyóiratokat, ahol szépen, mívesen vagy simán szaknyelven közlik a szerzők a véleményüket. Nem vagyok se szépíró, se tudós, se okleveles publicista, tudom, hogy a stílusom nem mindenkinek jön be, nincs ezzel semmi baj. Akik ezek közé tartoznak, azoknak azt ajánlom, hogy mielőtt elkezdenének olvasni egy cikket, nézzék meg, hogy ki írta, és máris elkerülhető az ilyesfajta sérülés. Senki és semmi miatt nem fogok, és nem is tudnék változtatni. Ez vagyok. Ezzel együtt soha senkit nem illettem olyan gusztustalan, alpári, dehumanizáló jelzőkkel, ami Bayernél napi ujjgyakorlat, legyen szó tizenéves diáklányokról, ellenzéki politikusokról, vagy egyenesen a pápáról. Végezetül Jaroslav Hašek egy gondolatát idézném azoknak, akik a csúnya szavaim miatt állítanak pellengérre, hátha le tudjuk ezt zárni: Jól nevelt ember mindent elolvashat. Olyasmin, ami természetes, csak a legdisznóbb fráterek és a rafinált trágárok botránkoznak meg, akik alávaló álszentségükben nem nézik a tartalmat, és dühödten vetik rá magukat egyes szavakra.Mondhatnám, hogy és akkor rákanyarodnék az érdemi mondandómra, de sajnos annyiban nem érdemi, hogy szemek nem rebbennek, vállak nem rándulnak, kezek nem szorulnak ökölbe tőle, holott lenne mit megmagyarázni. A kolléga által ma reggel szóba hozott elvtársi vagyonnyilatkozatokra gondolok, amelyek körülbelül annyira fedik a valóságot, mint a parlamenti eskü szövegében foglaltak a parlamenti esküdözők jelentős részének életvitelét. Semennyire. Csak a szokásos hazudozás és hülyének nézés, fene tudja, mire jó az egész. Hogy kinek jelent sikerélményt, hogy Júdás vagy a milliárdos honvédelmi miniszter vagy a földeket harácsoló Lázár (nem a bibliai) vagy a feltaláló Rogán vagy az állampapír-zsonglőr Csák hogyan kápráztatja el a nagyérdeműt a bevallott millióikkal. Azokkal, amelyek köszönőviszonyban nincsenek a valósággal. Szerintem némelyikük a pénztárcája átlagos vastagságát vallotta be, miközben a nagy vagyon magántőkealapokban pihen, és fiadzik a már nem is annyira kíváncsi populáció elől jól eldugva. Vagy valami Kajmán-szigeteki adóparadicsom számláin hever arra várva, mikor lesz rá szüksége a tisztakezű, becsületes tulajdonosának. Vagy a kölök, az anyós, a vej és a nagypapa nevén vannak szürkezónásítva, disznótelepek, kőbányák és szállodaláncok formájában. Azon mondjuk kínomban felröhögtem, hogy a milliárdos feltalálónak, Rogán Bűnöző Antalnak tavaly mindössze 1 millió forintot sikerült törlesztenie az adósságából, miközben 14,9 millióval továbbra is tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek. Szerintem a csillár a nappalijában többe kerül, mint ez a rongyos 15 millió, de annyira hülyének néznek már minket, hogy valószínűleg azt gondolják, hogy így hitelesebb a sztorijuk. Vannak nem kevesen, akik ezt elhiszik. És vannak olyanok is, akik nem. Aki nem hiszi, az járjon a végére – ahogy a magyar népmesék záróformulája hirdeti. Igazuk van. Hát mi ez, ha nem egy csodálatos nemzeti-keresztény népmese, ahol a szegénylegényből, a parasztgyerekből miniszter lesz és feltaláló? Rogán évekkel ezelőtt, amikor még őrizetlenül kiengedték a nyilvánosság elé, el is mesélte, hogy urizálni csak úri gyerekek tudnak. Márpedig ő – mint mondta – parasztgyerek, annak született. Honnan is tudná, mi az az urizálás? A főnöke se foglalkozik üzleti ügyekkel és Kósa Lajos édes jó anyja se strómanja senkinek. Becsületszavukra.Végül is rohadtul igazuk van: ami nincs a nevükre írva, az nem az övék, abból nem lehet baj. Ők csak használják és élvezik a pompát, amit mi dobtunk össze nekik a befizetett adóforintjainkból, ők csak tisztességes haszonélvezői az ország közös vagyonának. Minek is foglalkoznának ilyen apró-cseprő dolgokkal, mint a vagyonnyilatkozatok komolyan vétele, egyáltalán a közpénzek hű kezelése, miután Júdás sajátjaként tekint a Magyarország Zrt.-re, és semmi következménye? Egyszer kellett csak nagyon kitörnie a fülkékben a forradalomnak, azóta is azt gondolja, hogy ő nemcsak miniszterelnök, hanem vezérigazgató, aki egy személyben dönt életről, halálról. Úgy használja az ország által megtermelt javakat, mintha az az övé és a szűkebb családjáé lenne. Hatvanpuszta, Felcsút, a budai Vár, Tokaj-hegyalja, és még ki tudja mennyi nyalánkság van a puttonyában. Kérdezhetném, bár sok értelme nincs, hogy minek ennyi ellopott vagyon? Mit csinál ezekkel, mi lesz a sorsa ennek a töméntelen pénznek, ha ő már nem lesz? Mert egyszer nem lesz, de az ország még igen (reméljük), és felnő egy újabb és újabb nemzedék, amelynek ez az ellopott vagyon hiányozni fog, hátrányba kerül, és azért lesz kénytelen dolgozni, hogy ezt valakiknek, valahogy majd visszafizesse. Mert ez hiányozni fog, mert már most hiányzik, mert nem fog újranőni, mint egy lemetszett szőlőág, ezt valamikor behajtják majd a népen. Vagy így, vagy úgy. Bocsánat, kicsit elragadtattam magam, de azonnal megnyugodtam, hogy vannak, akik egyáltalán nem idegesek, úsznak a boldogságban. Olvasom, hogy a Palácsik (volt Vajna) Tímea trónról való letaszítása után az ország első számú aranyásójává avanzsált Várkonyi Andrea annyira, de annyira boldog, hogy madarat lehet vele fogatni. Illetve ha ez neki nem sikerülne, akkor megfogja neki a hites ura, a nemzet gázszerelője, aki olyan higgadt és bölcs és tiszteletreméltó, hogy mi olyat még nem láttunk. Várkonyi Andrea – aki mindig is az intellektust kereste a férfiakban – elmondása szerint egy fantasztikus házasságban él, és olyan új dimenzióba került egy érett, magas érzelmi intelligenciával rendelkező férfi mellett, amire a korábbi kapcsolataiban nem volt példa. „Mindent meg tudunk beszélni, minden körülmények közt összekapaszkodunk, és a legnagyobb tisztelettel vagyunk egymás iránt”. Nem tehetjük meg, hogy nem írjuk le: éljen az ifjú pár! Olyan megejtően romantikus és mélyen a szívünkbe markoló a szegedi Barbie baba és a felcsúti disznószerelő románca, hogy az lenne a minimum, hogy Rákay Fülöp a szélesvászonra vigye. Hatalmas civilizációs veszteség lenne, ha ez a modernkori tündérmese feledésbe merülne, és nem lenne méltó módon dokumentálva az utókor számára. Ahogy a hétmérföldes konvektorpucoló megtalálta a piaci rést a Jó Istennek és Orbán Viktornak köszönhetően, azt tanítani kellene a Harvardon. Hogy miképpen lehet egy összefüggően kommunikálni képtelen egyszerű víz- és gázszerelőből pár év alatt Forbes-listás milliárdos. Amúgy igen, mint tudjuk, minden sikeres férfi mögött áll egy Orbán Viktor jó feleség. Úgyhogy marad nekünk ez a népmesékből jól ismert romantika, széles vászonra vetítve, rezzenéstelen arccal előadva. Mert ahhoz is pofa kell és valamiféle kollektív összezárás, hogy ezt evidenciaként kezelje a regnáló hatalom, és hülyének nézze azokat, akiknek a gyomra felfordul ettől a történettől. Mindeközben Szegény Dzsoni Brüsszelbe ment harcolni, ahogy szokott, és megint legyőzte a 26 fejű sárkányt, amelyik állandóan tüzet okádva akarja őt velünk együtt elpusztítani: bement az ajtón és mindent aláírt. Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!The post Tanítani kellene a Harvardon appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Tanítani kellene a Harvardon

 Kolozsvári szalonna  |   2024. február 02., péntek - 11:07
Mielőtt rákanyarodnék a mai témámra, a legutóbbi két írásom által kiváltott néhány reakcióra reagálnék röviden. Konkrétan arra, hogy némelyek folyamatosan párhuzamot vonnak köztem, az én trágárságom és Bayer stílusa között. Szeretném ezt a leghatározottabban visszautasítani. A vélemény természetesen szabad, ezt tiszteletben tartom, de kikérem magamnak, hogy egy platformon emlegessenek fent nevezett alakkal; az ő értékrendjének nagyjából annyi köze van az enyémhez, mint a Déli-sarknak az Északi-sarkhoz. Persze fel lehet hánytorgatni éveken keresztül, igen, nálam is becsúszik egy-két bazdmeg, néhol egy-egy kurvaélet, ez értelemszerűen az indulataim erősségének fokmérője. Más szavakkal: a tehetetlenség és a düh ölt ilyenkor formát a mondanivalómban. Írásban fejezem ki azt, amit mások a kamerába mondanak bele. Úgy gondolom, hogy minden egyes bazdmeg és kurvaélet a helyén van, nem öncélú, egyszerűen vannak dolgok, amelyekkel kapcsolatban nem tudok cizelláltan foglalkozni. A széplelkűeknek barátsággal ajánlom a szépirodalmi szekciót vagy a tudományos folyóiratokat, ahol szépen, mívesen vagy simán szaknyelven közlik a szerzők a véleményüket. Nem vagyok se szépíró, se tudós, se okleveles publicista, tudom, hogy a stílusom nem mindenkinek jön be, nincs ezzel semmi baj. Akik ezek közé tartoznak, azoknak azt ajánlom, hogy mielőtt elkezdenének olvasni egy cikket, nézzék meg, hogy ki írta, és máris elkerülhető az ilyesfajta sérülés. Senki és semmi miatt nem fogok, és nem is tudnék változtatni. Ez vagyok. Ezzel együtt soha senkit nem illettem olyan gusztustalan, alpári, dehumanizáló jelzőkkel, ami Bayernél napi ujjgyakorlat, legyen szó tizenéves diáklányokról, ellenzéki politikusokról, vagy egyenesen a pápáról. Végezetül Jaroslav Hašek egy gondolatát idézném azoknak, akik a csúnya szavaim miatt állítanak pellengérre, hátha le tudjuk ezt zárni: Jól nevelt ember mindent elolvashat. Olyasmin, ami természetes, csak a legdisznóbb fráterek és a rafinált trágárok botránkoznak meg, akik alávaló álszentségükben nem nézik a tartalmat, és dühödten vetik rá magukat egyes szavakra.Mondhatnám, hogy és akkor rákanyarodnék az érdemi mondandómra, de sajnos annyiban nem érdemi, hogy szemek nem rebbennek, vállak nem rándulnak, kezek nem szorulnak ökölbe tőle, holott lenne mit megmagyarázni. A kolléga által ma reggel szóba hozott elvtársi vagyonnyilatkozatokra gondolok, amelyek körülbelül annyira fedik a valóságot, mint a parlamenti eskü szövegében foglaltak a parlamenti esküdözők jelentős részének életvitelét. Semennyire. Csak a szokásos hazudozás és hülyének nézés, fene tudja, mire jó az egész. Hogy kinek jelent sikerélményt, hogy Júdás vagy a milliárdos honvédelmi miniszter vagy a földeket harácsoló Lázár (nem a bibliai) vagy a feltaláló Rogán vagy az állampapír-zsonglőr Csák hogyan kápráztatja el a nagyérdeműt a bevallott millióikkal. Azokkal, amelyek köszönőviszonyban nincsenek a valósággal. Szerintem némelyikük a pénztárcája átlagos vastagságát vallotta be, miközben a nagy vagyon magántőkealapokban pihen, és fiadzik a már nem is annyira kíváncsi populáció elől jól eldugva. Vagy valami Kajmán-szigeteki adóparadicsom számláin hever arra várva, mikor lesz rá szüksége a tisztakezű, becsületes tulajdonosának. Vagy a kölök, az anyós, a vej és a nagypapa nevén vannak szürkezónásítva, disznótelepek, kőbányák és szállodaláncok formájában. Azon mondjuk kínomban felröhögtem, hogy a milliárdos feltalálónak, Rogán Bűnöző Antalnak tavaly mindössze 1 millió forintot sikerült törlesztenie az adósságából, miközben 14,9 millióval továbbra is tartozik egy meg nem nevezett magánszemélynek. Szerintem a csillár a nappalijában többe kerül, mint ez a rongyos 15 millió, de annyira hülyének néznek már minket, hogy valószínűleg azt gondolják, hogy így hitelesebb a sztorijuk. Vannak nem kevesen, akik ezt elhiszik. És vannak olyanok is, akik nem. Aki nem hiszi, az járjon a végére – ahogy a magyar népmesék záróformulája hirdeti. Igazuk van. Hát mi ez, ha nem egy csodálatos nemzeti-keresztény népmese, ahol a szegénylegényből, a parasztgyerekből miniszter lesz és feltaláló? Rogán évekkel ezelőtt, amikor még őrizetlenül kiengedték a nyilvánosság elé, el is mesélte, hogy urizálni csak úri gyerekek tudnak. Márpedig ő – mint mondta – parasztgyerek, annak született. Honnan is tudná, mi az az urizálás? A főnöke se foglalkozik üzleti ügyekkel és Kósa Lajos édes jó anyja se strómanja senkinek. Becsületszavukra.Végül is rohadtul igazuk van: ami nincs a nevükre írva, az nem az övék, abból nem lehet baj. Ők csak használják és élvezik a pompát, amit mi dobtunk össze nekik a befizetett adóforintjainkból, ők csak tisztességes haszonélvezői az ország közös vagyonának. Minek is foglalkoznának ilyen apró-cseprő dolgokkal, mint a vagyonnyilatkozatok komolyan vétele, egyáltalán a közpénzek hű kezelése, miután Júdás sajátjaként tekint a Magyarország Zrt.-re, és semmi következménye? Egyszer kellett csak nagyon kitörnie a fülkékben a forradalomnak, azóta is azt gondolja, hogy ő nemcsak miniszterelnök, hanem vezérigazgató, aki egy személyben dönt életről, halálról. Úgy használja az ország által megtermelt javakat, mintha az az övé és a szűkebb családjáé lenne. Hatvanpuszta, Felcsút, a budai Vár, Tokaj-hegyalja, és még ki tudja mennyi nyalánkság van a puttonyában. Kérdezhetném, bár sok értelme nincs, hogy minek ennyi ellopott vagyon? Mit csinál ezekkel, mi lesz a sorsa ennek a töméntelen pénznek, ha ő már nem lesz? Mert egyszer nem lesz, de az ország még igen (reméljük), és felnő egy újabb és újabb nemzedék, amelynek ez az ellopott vagyon hiányozni fog, hátrányba kerül, és azért lesz kénytelen dolgozni, hogy ezt valakiknek, valahogy majd visszafizesse. Mert ez hiányozni fog, mert már most hiányzik, mert nem fog újranőni, mint egy lemetszett szőlőág, ezt valamikor behajtják majd a népen. Vagy így, vagy úgy. Bocsánat, kicsit elragadtattam magam, de azonnal megnyugodtam, hogy vannak, akik egyáltalán nem idegesek, úsznak a boldogságban. Olvasom, hogy a Palácsik (volt Vajna) Tímea trónról való letaszítása után az ország első számú aranyásójává avanzsált Várkonyi Andrea annyira, de annyira boldog, hogy madarat lehet vele fogatni. Illetve ha ez neki nem sikerülne, akkor megfogja neki a hites ura, a nemzet gázszerelője, aki olyan higgadt és bölcs és tiszteletreméltó, hogy mi olyat még nem láttunk. Várkonyi Andrea – aki mindig is az intellektust kereste a férfiakban – elmondása szerint egy fantasztikus házasságban él, és olyan új dimenzióba került egy érett, magas érzelmi intelligenciával rendelkező férfi mellett, amire a korábbi kapcsolataiban nem volt példa. „Mindent meg tudunk beszélni, minden körülmények közt összekapaszkodunk, és a legnagyobb tisztelettel vagyunk egymás iránt”. Nem tehetjük meg, hogy nem írjuk le: éljen az ifjú pár! Olyan megejtően romantikus és mélyen a szívünkbe markoló a szegedi Barbie baba és a felcsúti disznószerelő románca, hogy az lenne a minimum, hogy Rákay Fülöp a szélesvászonra vigye. Hatalmas civilizációs veszteség lenne, ha ez a modernkori tündérmese feledésbe merülne, és nem lenne méltó módon dokumentálva az utókor számára. Ahogy a hétmérföldes konvektorpucoló megtalálta a piaci rést a Jó Istennek és Orbán Viktornak köszönhetően, azt tanítani kellene a Harvardon. Hogy miképpen lehet egy összefüggően kommunikálni képtelen egyszerű víz- és gázszerelőből pár év alatt Forbes-listás milliárdos. Amúgy igen, mint tudjuk, minden sikeres férfi mögött áll egy Orbán Viktor jó feleség. Úgyhogy marad nekünk ez a népmesékből jól ismert romantika, széles vászonra vetítve, rezzenéstelen arccal előadva. Mert ahhoz is pofa kell és valamiféle kollektív összezárás, hogy ezt evidenciaként kezelje a regnáló hatalom, és hülyének nézze azokat, akiknek a gyomra felfordul ettől a történettől. Mindeközben Szegény Dzsoni Brüsszelbe ment harcolni, ahogy szokott, és megint legyőzte a 26 fejű sárkányt, amelyik állandóan tüzet okádva akarja őt velünk együtt elpusztítani: bement az ajtón és mindent aláírt. Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!The post Tanítani kellene a Harvardon appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Ezt nem lehet megmagyarázni

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 29., hétfő - 20:08
Ha igazán stílusos szeretnék lenni, akkor csupán annyit kellene ideírnom, hogy az asztalomon heverő témát tulajdonképpen egyetlen mondattal le lehet zárni. Nevezetesen azzal, hogy egy nyilaskeltetőben eltöltött gyerekkor után én biztosan csendben maradnék. Nem sikerült. A delikvens írásainak felületet biztosító állampárti propagandaoldalnak sem sikerült, a zsidóktól elrabolt budai villa felemlegetése viszont pont olyan penetráns, mint maga az egész könnyes mosakodás.Hatalmas szerencsémre az én felmenőim között nem volt ilyen ős, ezért nem kell miatta szégyenkeznem se. Ezzel szemben ennek az időszaknak a nagyszüleim sajnos áldozatai voltak, és bár nem tudok mindent az életükről, de amennyit igen, az éppen elegendő (volt) ahhoz, hogy a gyomrom felforduljon. Attól, amit közvetlenül tőlük vagy a szüleimtől hallottam. Hogy például orosz katonák hogyan erőszakolták meg a nagyanyámat. Hogy az államosításnál miképpen sajátították ki apai nagyapám tejgyárát Szegeden, aki aztán e feldolgozhatatlan igazságtalanság nyomán hogyan halt bele egy laza agyvérzésbe. Egyvalami biztos: rettenetes világ volt. Az undorító, embertelen eszméknek és azok kiszolgálóinak köszönhetően. Ez az ország, annak lakói pedig többször bizonyították már a történelem során, hogy mennyire szolgalelkűek és irigyek, hogy a szélsőséges nacionalista, akár fasiszta eszméket milyen mélyen sikerült elültetni a társdalomban, és azok a mai napig hogyan köszönnek vissza ránk. Most éppen a Fiatal Demokraták Szövetségének (a Mi Hazánkat említeni sem kell talán) baljós árnyaiban. Sokan nem merik nevén nevezni ezt a pártot és annak kiszolgálóit, akik igen hasonló retorika mentén politizálnak és fanatizálnak embereket, mint ahogy annak idején ezt a nácik és a fasiszták tették. Lehet engem mindenféle jelzővel illeti, nekem ez a véleményem. Senkinek nem tűnik már fel a hétköznapi fasizmus, pedig nem csak a holokauszt emléknapja lenne kiváló alkalom felhívni a tisztelt populáció figyelmét ezekre a gaztettekre, ezeknek a veszélyére. Mert ugye a zsidók tömeges elpusztítása sem a gázkamrákkal kezdődött, hanem vitriolos, mérgező szavakkal és gyűlöletpropagandával. Ahonnan nem sok lépés vezetett a tettlegességig. Ki tudja garantálni ma, hogy ez az ország és annak felkent vezetője nem öles léptekkel halad valami sokkal durvább felé? Ki tudja kijelenteni, hogy ha marad ez a sötét, gonosz tolvajtempó, akkor idő előtt nem fogunk megérkezni oda, ahova nem kellene? Persze, lehet azt mondani, hogy ez legfeljebb puha fasizmus, némi revizionista hőbörgéssel, de a házmestertempó, a másik ember degradálása, megbélyegzése, az idegenek ellen irányuló rasszizmus, a kommunistázás, a homofób szólamok, a Soros-bérencezésbe csavart zsidózás mind-mind ennek a szörnyűségnek az előszobája. És akkor nem beszéltünk a már évekkel ezelőtt matricákkal megbélyegzett civilekről, a nem a NER ideológiáját felböfögő, a birodalmi állampártot és annak ügyködését elutasító állampolgárok semmibevételéről, a magyar alkotmány átíróiról, a saját maguk képére formált alaptörvény diszkriminatív előírásairól. De vissza az elejére. Bayer természetesen nem tehet a felmenői, konkrétan a nagyapja undorító tetteiről, nem az ő bűne a nagyapja által kiszolgált rendszerek embertelensége és helyrehozhatatlan pusztítása. Ami miatt mégis beszélni kell erről, az a langymeleg, megértő szeretet, amivel ez a szarházi – a ma megjelent magyarázkodása ellenére – a nagyapjáról és arról a házról korábban megemlékezett, ahol a gyermekéveit töltötte. Ez probléma. Nem tudom elhinni, hogy ez a rezsim által megbecsült fizetett uszító (mélymagyar hazafi) nem tudta, nem volt tisztában azzal, hogy mit műveltek ott akkor, amikor ő a gyerekszobában – már ha volt neki – játszadozott. Próbálok megengedő lenni, és úgy tenni, mintha ott sem lett volna, és fogalma nem lett volna soha, hogy ki a nagyapja. Nem könnyű úgy tenni. Egyszerűen nehéz ezt azok után elhinni, amit Ungváry Krisztián videójában láthattunk. Nem beszélve arról – és ezen a szoftgyurcsányozó magyarázkodása mit sem változtat -, hogy mindig az ugat a leghangosabban, akinek a háza ég. És ez az egyszerre frusztrált és gőgös, arrogáns, magát felsőbbrendűnek képzelő alak ezt csinálja, mióta a szintén kisebbségi komplexusokkal sújtott főnöke megkaparintotta a teljhatalmat, és módszeresen lehetetleníti al azokat, akikre haragszik. Mert nekik viszket a tenyerük, ők revansot akarnak, ők megmutatják, hogy ki az úr a házban, vagyis az országban. Bayer nem az egyetlen ilyen figura ebben a brancsban. Ide lehet sorolni a drámaszakos Pokornit, aki levágott kezeket vizionált lopás esetére, neki is olyan szép pedigréje van, hogy hét nyelven beszél. Hogy a XII. kerület polgármestereként miképpen járt el a Turul-szoborral és annak ízléstelen nem lebontásával kapcsolatban. Vagy a leghangosabban kommunistázó Kövér László, aki nem esett messze a KISZ-től, a felmenői között pedig bőven akadtak kommunisták. A munkásőrségtől szintén nem teljesen idegen Gajdics vagy Bencsik szintén nem makulátlan. Vagy ott van Deutsch Tamás, a másokat gestapozó, kicsit sem antiszemita zsidó. Puszipajtása a véresszájú publicistának, akinek a nagyapja önként és dalolva tanította/alkalmazta a testüregi motozást kislányok és nők esetében is annak ellenére, hogy a legelvetemültebb náciknál sem volt ez elvárás.Ide jutottunk. Moldova György írta, hogy sok zsidónak az fáj a legjobban, hogy ő nem lehet antiszemita. Van ebben igazság. Ő aztán igazán tudná, hogy mivel kellene  támadni a zsidókat, de egy kis származási hiba miatt semmit sem tud kezdeni egy ekkora tőkével. Bingó. Egy véglény – hogy az ő szavaival éljek – osztja az észt az erre fogékony magyaroknak, akik magukból kikelve vonulnak, ha ez füttyent egyet, keresztül-kasul a fővároson, és éltetik az autokrata vezetőjüket és annak módszereit. Az ahhoz elkeserítően hasonlatos retorikát, amivel annak idején a Harmadik Birodalom felemelkedett és rettegésben tartotta a világot. A zsidók, az értelmiségiek, a cigányok, a melegek, a másképp gondolkodók ellen meghirdetett háborújukat. Amit ez a kanálisszájú ember évek óta büntetlenül propagál élő egyenes adásban, adófizetői pénzből. Ez, akinek már hány lakása is van a budai Várban? Ők visszaveszik azt, amit szerintük valakik, valamikor elvettek tőlük. Ez az igazi náci tempó, ez az igazi fasizmus. Minden egyes szavamat vállalom, minden egyes betű, amit leírok az én véleményem erről a megátalkodott rezsimről, és annak a magyarok ellen elkövetett bűneiről. Ennek a szellemi kútmérgezésnek, amit ezek szisztematikusan végeznek 14 éve, maradandó, soha vissza nem fordítható nyomai maradnak.És igen, ez az izmus – ami esetünkben az orbánizmus – azokra az alapvetésekre támaszkodva tud érvényesülni, amely az emberekben meglévő legsötétebb reflexekre fókuszál. Gyűlölet, félelem, irigység, felsőbbrendűség. A rogáni-habonyi propaganda meg gyártja ehhez az egy szavas csatakiáltásokat, amelyeket érvek helyett érvként lehet durrogtatni, ha esetleg úgy hozza a helyzet. És a helyzet már régóta úgy hozza, mert ez a lényege az egésznek. Mint tudjuk, a fasizmus fő ellenségének a szocializmust és a kommunizmust tekintette, de időnként kritikus volt a kapitalizmussal szemben is, egyfajta „harmadik utat” javasolva a kapitalizmus és a marxista szocializmus között. A fasiszta mozgalmak a nacionalizmus harcias, szélsőséges, soviniszta, idegengyűlölő formáját képviselték. A tipikus fasiszta állam militarista jellegű volt, a katonai fegyelem elemeit kiterjesztette a társadalmi élet minden területére, és nagy hangsúlyt fektetett az egyenruhákra, díszszemlékre, valamint a monumentális építészetre. Nos, elég behelyettesíteni ebbe a leírásba az itthon aktuálisan fellehető elemeket. Stadionok, narancssárga tábor, a trikolórba tekert rendpárti szónoklatok, kommunistázás vagy Bayer kedvence, a lumpenprolizás. Továbbá mint tudjuk, a fasizmus ideológiája következetesen hangoztatja az állam elsődlegességének elvét. Mussolini és Hitler egyaránt maguk személyesítették meg az államot és ennek alapján megkérdőjelezhetetlen hatalmat igényeltek és gyakoroltak. A fasizmus bizonyos elméleteket és terminológiát a szocializmustól kölcsönzött, de azzal ellentétben az emberi társadalmon belüli fő ellentéteket nem az osztályok között találta meg, hanem a nemzetek és az emberi „fajok” között. Itt a megkérdőjelezhetetlen vezető a felcsúti küldetéstudat, aki korábban maga is zavaros fajelméleti fejtegetésbe keveredett, miközben evidencia számára, hogy az állam én vagyok. Nos, ide jutottunk, ide rugdosták le az országot ezek a gazemberek, akiknek a keltetője nem a Táltos utca 7-9 volt, hanem a Bibó Kollégium lábszagú priccsei. Ahol ez a sok erkölcsileg sérült, szélsőséges gondolkodású alak összeverődött, és létrehoztak valami egészen pusztítót: a vélt vagy valós sérelmeik megtorlását lehetővé tévő politikai pártot. Mindegyik, egytől egyig morális hulla, aki soha nem azt nézte, mi a jó a hazájának, hanem azt, hogy miképpen tudnának revansot venni, és kifosztani, kiszolgáltatottá tenni tömegeket. Itt van, megtörtént. Késő bánat. Én nem szégyellem magam, én az elejétől fogva ezt írom és mondom bárkinek, aki kíváncsi a véleményemre. Ezek ugyanazok, ezek ugyanazoknak silány embereknek a leszármazottai. Orbán papa, a szocialista munkáspárt propagandistája, az általa megnyomorított, agyba-főbe rugdosott skizofrén Viktor, aki a durva apjával kapcsolatos megfelelési kényszerét abban élte ki, hogy letaposta ezt az országot. Bayer is tett egy verejtékes próbálkozást, hogy megmagyarázza, de ezt nem lehet megmagyarázni. Akkor is, ha ezeket a tények soha nem zavarták össze. Legyen szó a nyilas nagyapáról, 56-ról, Horthyról, Kádárról. Hajlítani tud csak igazán Júdás. Karikába is, ha kell. Ceterum censeo: az orbáni rendszert el kell pusztítani!The post Ezt nem lehet megmagyarázni appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Nyikhaj-csuhaj

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 28., vasárnap - 19:09
Sokan nem győznek csodálkozni azon: miért lehet annyira gyakori eset, hogy valahol Oroszországban valaki kiesik egy emeleti ablakból?!… Miféle anyagból gyúrták az ottani nyílászárókat? Valamilyen titokzatos, észerővel felfoghatatlan misztikum játszik közre abban, hogy emberek potyognak odafentről?Kérdezzük ezt álnaivan mi, a Mimagyarok. Holott nálunk mi is a szitu? Kiment a ház az ablakon. Sőt, az egész ország is. Mi több, felmászott a nyúl a fára, jaj de szépen kukorékol.Vajh’ mit szólna a törökverőként rettegett Hunyadi János ahhoz, hogy az Erdoğan nevű basáskodó kényúr testőrei magyar állampolgárt ütlegeltek magyar földön a XXI. században? Nem lakom ugyan a budai Törökverő úton, de engem akkor is felháborít, hogy a rendőrség ebben a magyarverésben semmi kivetnivalót nem talált. Az ultranacionalista Orbánlandben azon sem akad ki senki, hogy a kiváló hadvezért Iancu de Hunedoara néven a románok elcsaklizták  a történelmünkből, amint tették azt az erdélyi nagyjaink többségével is (pl. Mátyás királlyal /Matei Corvin/, Bolyai Jánossal /Ioan de Buia/).Bizonyára sokan emlékeznek a rendszerváltás utáni televíziózás hőskorából a Budapest TV azon műsorára, amelyikben a „gyógyító” fantomműtétet hajtott végre az egyik betelefonáló gerincén. Jót nevettünk akkoriban az egyes emberek hiszékenységén.Mostanában is ment egy műsor a köztévékben, amelyben a Nagy Gyógyító élőben eltávolította a nemzet gerincét.Ez a „műtét” valamiért nem volt annyira szórakoztató.Ördögűzést tartottak a Karmelitában Semjén nertárs ministrálásával, ejha! Megszentelték a Tiszát Szegeden, a Horthy csónakháznál, hű de kafa! Iskolatáskákat, padot, közúti zebrát szenteltek meg – le a kalappal!Csak a szegények, hajléktalanok, rokkantsággal élők lábát nem mossa meg senki, miként Jézus tette a tanítványaival. A Mester meghagyta, hogy követői ezt cselekedjék a hittestvéreikkel. „Aki első akar lenni, az legyen mindenki szolgája”- tanította. Hókuszpókusz ide meg oda, a miniszterelnöki rezidenciából az ördög nem fog kiköltözni. A folyó sem fog több halat dajkálni a papi szenteltvíz hatására. De a deprimáltak, a segítségre szorulók előtt letérdelni, az már jelentene valamit, kereszténykedő felebarátaim!…Igaz, ehhez előbb le kéne szállni a magas lóról.A Katolikus Egyház december 29-én tartotta a Szent Család ünnepét. A Szent Család vasárnapját XV. Benedek pápa vezette be 1921-ben a liturgikus naptárba. Ünnepe eredetileg a vízkereszt utáni első vasárnapra esett, de 1969-ben átkerült karácsony nyolcadának a karácsony napját követő első vasárnapjára. Az ezen alkalomból celebrált ünnepi szentmisék keretében – a hagyományokhoz hűen – sor került a családok megáldására is.A Szent Család alatt Jézus, Mária és József értendő. Érdemes ezt külön kiemelni, van ugyanis már egy saját, Magyar Szent Családunk is. Ez a famíliát speciel Szent István, Szent Imre és Boldog Gizella alkotják. A magyarországi hívő és hitetlen közösség erről 2021-ben szerezhetett tudomást, amikor a Székesfehérvári Egyházmegye „1,500 milliárd forint támogatást” nyert el a Széchenyi terv (Befektetés a jövőbe) keretében.  A javarészt uniós pénzeket bevonzó projekt címe: „A MAGYAR SZENT CSALÁD NYOMÁBAN TEMATIKUS ZARÁNDOKÚT FEJLESZTÉSE A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYÉBEN”. Kinek ne dobbant volna meg a szíve eme bravúros ötlet és az azt formába öntő keresztényi találékonyság láttán? Még nekem is heves szívdobogást okozott a hír, mi több, azóta sem hagy nyugodni. Ezt a tetemesnek mondható összeget – lakitelki origóval – mostanáig már nyilván az utolsó fillérig elzarándokolták az illetékesek (lásd honlapjukat), ezért a sorjázó kérdések pusztán költőiek. Vajon hány konténer- és hagyományos tanterem hány évi fűtését lehetett volna megoldani ebből a – ha jól értelmezem – másfél milliárdból? Hány fagyoskodó – nem szent, de magyar – család téli tüzelője telt volna ki a sétifikálásra költött summából? Vajon hány új munkahelyet lehetett volna teremteni ebből a pénzből valamely elmaradott térségben? Ennyire busás dotálás mellett azért ahhoz is pofa kellett, hogy jegyet vásároltattak a résztvevőkkel.Áldott és ápolt legyen minden – magyar és nemmagyar – szent család emléke! De amíg – a nyomor elől menekülve – egyre több élő magyar család „zarándokol el” szülőhazájából, amíg magyar családok százezreiben mindennapi gond a gyermekeik napi betevő falatjának az előteremtése, addig a „családbarát” magyar kormánynak vissza kéne tán fogni az egyes egyházak kamu ürügyekkel történő folytatólagos lekenyerezését.Az örök élet ígéretével kecsegtető vallásoknak ellentmondó magyar szólásnak – mely szerint “Egyszer élünk!” – kiókumláltam a NER- kori változatát.„Nemegyszer élünk!…”Értsd: néha-néha. Ahogy hagyják, ahogy lehet, ahogy tudunk.„A Kádár-kocka el van vetve.”Meg csak nem is mondták ki, csak elsunnyogták a saját ház építésének minden reális lehetőségét a „rendszerváltás” után. Befejezték a panelház-építéseket is, a fiatal házasok egyetlen reményét a saját kéglihez jutáshoz.A banki hitelek az élethosszig tartó rabszolgasággal váltak egyenlővé. Csoda-é hát, hogy egyre többen gondolnak vissza nosztalgiával a sakk-képzett egykori pártfőtitkárra?Erős várunk nekünk a csodavárás.Amikor a fülkeforradalmat – mint fogalmat – afféle esemény utáni tablettaként bedobták a politikai piacra, még nem sejtettük, hogy ez lesz belőle. Antikulturális forradalom.Megírtam életem főművét.„Egy mondat a szarnokságról.”Ennyike.Hozom a papírformámat.Az okos emberek is mondanak olykor nagy „okosságokat”.Na ugye?!…Hazánkban is jelen van – orvosilag igazoltan – az agyevő amőba. Némelyeket húsevő baktériumok támadnak meg. Barlanglakó ősemberekként ez volt a szervezet „éléskamrája”, ma már semmi testi funkciója nem lenne, mégis létezik. A hasi hájról beszélek – azt bezzeg nem falná fel semmiféle mikroorganizmus!Annyi itt a facepaon az áskálódás, hogy már nagyon ásítozok!…Úgy néz ki, mint ha benézne.Annyira jól megy neki, hogy tejszínhabbal borotválkozik. Holott az sem sokkal drágább a borotvahabnál.Tervezi, hogy kipróbálja a habókot is, de előbb kiguglizza, mi is az és kellően sokba kerül-é.Követőnek jelentkezem!Elveimet sutba dobva, szerény díjazásért bárkinek hajlandó vagyok a kitartó, megbízható követője lenni a neten lévő bármelyik közösségi oldalon. Kevésbé szerény honorért még meg is dicsérem minden nap!Mottóm: „Sok kicsi sokra megy!”A mélykereszténnyé vedlett tóthgabinak a nyilvános keresztvetés már napi rutin. Csak azokat a hosszúra nőtt lábait nem tudja keresztbe tenni az istennek sem, ahelyett hogy folyton széttárná minden jövő-menőnek.Szemembe ötlött a hír, mely szerint a Molnár VV Anikóként debütált, majd később A Nagy Ő-ként befutott celebritás a tavalyi évben 70 milliót inkasszált a valamelyik közösségi csatornán történt magamutogatásával. Egyrészt örök rejtély számomra, hogy – miközben a Föld összlakosságának több milliárd hölgyeményének ugyanaz a testi felépítése – akadnak „férfiak”, akik keményen perkálnak azért, hogy kukkolhassák egyes erre szakosodott nőszemélyek intim valóságát.Másfelől – elárulom – esz a sárga irigység! Egy fillért sem keresek azzal, hogy – miután vért izzadva tanultam, vizsgázgattam hosszú évekig – osztom az észt napi rendszerességgel az interneten.Holott elébb lennék ha szép nagy csöcsöket növesztettem volna.Pandula DezsőThe post Nyikhaj-csuhaj appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Kicsinálni, minden körülmények között

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 27., szombat - 19:08
Elképesztő lejáratókampány-hullám indult Karácsony Gergellyel szemben, amivel azt kívánja elérni a Fidesz, hogy esélye se legyen arra, hogy megtartsa a főváros irányítását. Orbán már igen régóta áhítozik arra, hogy újra állampárti kézbe helyezze Budapestet, és ezzel kijavítsa azt a hibáját, amellyel már igen régóta nem nagyon tud mit kezdeni. Számára ugyanis csúfos kudarc, hogy az ország legjelentősebb városa  ellenzéki kézben van, nem kér belőle és a pártjából (Szegedet már régen elengedte), hiszen mégis csak ott élnek a legtöbben, ezért a szavuk nem teljesen jelentéktelen. Olyan ez, mintha lenne egy ún. nemzeti boltja, de a kirakatban ún. nemzetietlen dolgok csalogatnák a vásárlókat. Skandalum! Karácsony Gergely viszont nem adja ilyen könnyen a bőrét, és küzd annak ellenére is, hogy ma már szinte senki sincs mögötte, hiszen az ellenzék lényegében megszűnt létezni. Jelenleg is a meg sem szerzett koncon vitatkoznak a jelentőségükből, súlyukból egyre csak veszítő ellenzéki pártok.A legszomorúbb az, hogy a Fidesz ugyan elveszített 300 ezer szavazót egy év alatt, az eredményeiken ez mégsem látszik meg, mivel ezen 300 ezer szavazóból az ellenzék egyet sem tudott meggyőzni arról, hogy jól járna, ha hozzájuk csatlakozna. Annyira nincs vonzereje ezeknek a pártoknak, hogy teljességgel képtelenek megszólítani a más pártokat elhagyó választókat. Ezek az emberek ma már többségben vannak országos szinten, ami akár még a választásokat is eldönthetné. Budapest viszont egy más téma, hiszen itt nem az országos politika a döntő, hanem az, hogy miként élnek az emberek a fővárosban. Márpedig mostanság a kormánypárt mindent megtesz azért, hogy a fővárosi lakosok élete egyre nehezebb legyen. Elvontak elképesztő összegeket a fővárostól, ami miatt a költségvetésbe sokkal kevesebb dolog fér bele. Ezzel pedig szépen meg lehet vádolni a jelenlegi vezetést, mondván; miattuk késik minden, miattuk ritkábbak a járatuk, miattuk rossz az évtizedek óta rosszul működő BKK.Ezt arra reagálta Köttner Tamás, a Mandiner által sokszor idézett megafonos propagandista, hogy állítólag Karácsony Gergely belengette, hogy ha megnyeri a választásokat, akkor járatritkításokat vezet be. Nos, ez nem tudom mennyire igaz, mennyire hazugság, de azt tudom, hogy az itt felsorolt problémákról nem éppen Karácsony, vagy az általa irányított városvezetés, hanem a magyar kormány tehet, amely egyszerűen elzárta a pénzcsapot, sőt, lényegében kvázi váltságdíjat kér a fővárostól annak puszta létezése okán is. A tömegközlekedés azért nem igazán javult, mert erre komoly pénzeket kellene fordítani a költségvetésből – hasonlóan a hajléktalanság csökkentésére vagy a hulladékgazdálkodásra -, ami jelenleg azért nem megoldható, mert a kormány évről-évre egyre több pénzt von el a fővárostól annak ellenére, hogy az ország bevételeinek jó részét itt állítják elő az adófizetők. Nem egy alkalommal figyelmeztetett már a városvezetés, hogy gondok lesznek, ha a kormány nem hajlandó átgondolni a pénzek elosztását, de jól láthatóan ez fel sem merült bennük.Inkább olyan önkormányzatokhoz irányítják át a pénzeket, ahol a drága választók „jó helyre” húzták be az ikszet. Budapest nem egy ilyen város, ezért szenvednie kell, egészen addig, ameddig el nem zavarják az ellenzéki szavazók által támogatott Karácsony Gergelyt. Kérdés persze, hogy milyen nagyszerű vezetőt nézett ki magának a Fidesz a helyére. Mert a baromira „független” Tarlós István sem nagyon tudott felmutatni sok pozitívumot, pedig az ő idejében nagyságrendekkel több pénz érkezett a fővárosba, noha problémák azért már akkor is adódtak. A cél nyilván az lehet, hogy egy esetleges főpolgármester-változás esetén hirtelen találna pénzt a kormány, amit úgy állítana be, mint hogy a nemzeti vezetés képes új fejlesztésekre, mert hát ők csakis az emberek érdekében cselekednek. A valóság viszont az, hogy a Fidesz kezében van a döntés, hiszen ők ülnek az adófizetők által befizetett összegeken, ezért a felelősség is az övék. Ne csodálkozzon senki, ha egy esetleges váltást követően a fővárosi vezetés hirtelen talál pénzt fejlesztésekre. Az egész „játék” erre ment ki, amely játékban több millió magyar kénytelen  részt venni úgy, hogy erre soha nem volt igényük. A játékszabályokat a Fidesz írta, ezért annak minden negatív hatása őket terheli. Akár tetszik ez a kormánypárti szavazóknak, akár nem.The post Kicsinálni, minden körülmények között appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Elsivatagosodás

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 23., kedd - 11:08
Mostanában többször is cikkeztek a szegedi megyéspüspök iskolaépítési ambíciójáról, ami nagyon szép dolog (persze, ahogy már megszokhattuk, a Katolikus Egyház egy fillért se tesz bele – egyházaknál általános gyakorlat, hogy a pénz csak egy irányba áramlik, ha valamire mégis költeni kéne, majd a hívők és az állam úgyis összedobják nekik), de hát a Püspök Úr valamiért pont egy erdőt nézett ki magának. A szegediek tiltakoznak is, de hát ebben az országban ki nem tojik magasról arra, hogy a helyiek mit is szeretnének. Láttuk ezt már akkumulátorgyárak esetében is, a Fertő-tavi fejlesztések esetében, lehetne sorolni. Érdekes (vagy inkább jellemző?) módon, a mi nagy környezetvédővé vedlett ex-köztársasági elnökünk egy szót sem szólt ez ügyben, de még a magát valamiért zöld pártként definiáló (ál)ellenzéki párt, illetve annak NER-milliárdos vezetője se érzi fontosnak, hogy szót emeljen az erdőirtás ellen. Schiffer Andrást se hallottam felszólalni, pedig ő rendszeresen felháborodik mindenen, igaz mindig sikerül kihoznia mindenből, hogy Orbán Viktornak van igaza. Mondjuk a többi ellenzéki pártot sem érdekli ez az egész, de lehet, hogy csak én nem hallottam, hogy kiállnának a szegediek mellett, kivéve a Momentumot, amely legalább valami tiltakozást szervez. Persze lehet, hogy azt gondolják, hogy Szeged amúgy is az ellenzéké, ott minek csináljanak bármit is.Arról is többször lehetett hallani az elmúlt években, hogy ha nem csinálunk semmit az Alfölddel, lassan, de biztosan el fog sivatagosodni, és ez nem a távoli jövő, hanem az égető jelen, a folyamat ugyanis már javában zajlik. Tessék megnézni egy képet a Homokhátságról! Mit tesz az Orbán kormány mindez ellen? Tudjuk. Rengeteg extra magas vízigényű akkumulátor gyárat telepítenek mindenhová. Végül is, ha már lesz saját sivatagunk, legalább sok akkumulátorunk is legyen hozzá. (Úgy vettem észre sokak számára nem tiszta, hogy ezek a gyárak miért olyan fontosak a kormánynak, úgyhogy teszek egy kis kitérőt. A létesítményeknek van egy értéke, illetve a gyártásnak is van egy éves összértéke, és ezek mind beleszámítanak a GDP-be, ami az egyik legfontosabb mérőszáma a gazdaságnak. A hitelminősítők is ezt nézik meg először. Orbánék mindig is a GDP-vel döngették a mellüket, ezzel azt mutatják, hogy mennyire dübörög a gazdaság, vagyis milyen jól csinálnak mindent, csak hogy a GDP nem mutatja meg a káros és eltorzult gazdasági szerkezetet, amit pl. a sok látványberuházásnak és egyéb értelmetlen projekteknek is köszönhetünk, azt se mutatja, hogy mennyi hitelt kellett felvennünk ehhez (ők meg nem dicsekednek azzal, hogy mennyit és milyen kamatra vették fel ezeket). Hiába lesz magas a GDP, ha közben az életszínvonal, a fizetőképes kereslet és a bérek vásárlóereje is egyre csökken, ami a fogyasztás csökkenését eredményezi, viszont segít elfedni azt a helyzetet, hogy a csőd közelében táncolunk, tavaly is sikerült nekik elhallgatni, hogy csak az EU jóindulatán múlt, hogy sikerült elkerülni az államcsődöt. (Ha valaki lemaradt erről lapozzon vissza IDE.)  Gondolom majd imádkozni is többet fognak, főleg Szűz Máriához, hogy ugyan legalább ő csináljon már valamit, ha már neki ajánlottuk ezt a szép országot. Nem tudom mennyit érnek az imák, illetve az említett Mária mit tudna tenni az országért, viszont abban biztos vagyok, hogy ha Ő nem is, majd Orbán jól megvéd minket, ahogy eddig is. Szerintem Frank Herbert Dűne című könyvét is fel lehetne venni a kötelező olvasmányok listájába, amiből megtanulhatjuk, hogyan lehet életben maradni, sőt megélni a sivatagban. Esetleg beduin tanácsadókat lehetne majd alkalmazni, úgyis annyira szeretünk mindenkit, akinek más a vallása vagy a bőrszíne, és a filippínók nem biztos, hogy tájékozottak a témában. Lázár János is elkezdhetne már gondolkodni azon, hogy a méneseiben a lovakat esetleg tevékre kellene cserélnie. A szőrét hullató, rossz vidéki rókák pedig vagy átképezik magukat akkugyári munkásnak vagy sivatagi rókának. Ellenkező esetben kihalnak. A sivatagunk terjedésével úgyis sok honos életforma kerül veszélybe, de végül is miért érdekelne ez bárkit. Legalább nem lesz több árvíz. Csak legyen elég pálinka! Jó is az a nagy melegben. A szilva meg a barack helyett legfeljebb majd déli gyümölcsből főzzük. Egy-két oázis csak lesz majd, ahol ilyesmik is megteremnek. A sivataggal kapcsolatban a legfőbb probléma, amit látok, az az, hogy hogyan védjük meg a gyerekeinket, nehogy homokosok legyenek. De ebben talán számíthatunk Orbán Viktor közreműködésére is, aki egyébként éppen most sétálgatott kézen fogva egy másik férfivel a kedvenc kolostorában.A Balaton is klassz hely, el is foglalta a nerisztokrácia a nagy részét, de ők amúgy is jobban kedvelik a tengerpartot, tudniillik a Balatonba nem lehet felvontatni az óriásjachtokat, szóval nem is értem mi akadálya lenne annak, hogy végre lecsapoljuk a tavat, és hozzáférjünk az alatta fekvő olajkészlethez. Remek lesz, fürödni fogunk az olajban! Mi leszünk Európa Katarja vagy Szaúd-Arábiája. Olaj és sivatag. No meg indiai vendégmunkások. Ha azon múlna Orbán hatalma, még Allah kebelére is megtérne egy pillanat alatt. Azt meg tudjuk a régi nomád népektől, hogy ha fejedelem áttér valamilyen másik vallásra, akkor hivatalosan az egész ország áttér. Hát nem mindegy? Vallás, vallás. Jobban beleásnának az őstörténetünkbe, még azt is kideríthetik, hogy mindig is muszlimok voltunk. Igaza lesz a törököknek is, akik a mi 150 éves megszállásunkra, úgy hivatkoznak, hogy felszabadítottak minket a keresztény rabiga alól. Jó, a keresztény egyházaknál azért lenne némi zavar, de ha elég pénzt kapnának az olajból, nem biztos hogy túl nagy gondot csinálnának belőle. Egy dolog biztosnak látszik, ha ki is termelnék azt az olajat, mi akkor sem látnánk belőle egy fillért sem. Erről jut eszembe, hogy bezzeg azok a szemét, idióta norvégok, – tudják, akik tartoznak nekünk, mert nem akarták a kormányra bízni a Norvég Alap civil szervezeteknek szánt támogatását, – az olajkitermelésből származó bevételeiket, nem hogy nem lopták el, de mindenféle alapokat hoztak létre belőle (pl. az előbb említettet), leginkább nyugdíjalapokat, és emiatt ki tudtak építeni egy magas színvonalú szociális hálót, egészségügyet, oktatást, stb. Persze, mert ők tök hülyék, mi magyarok ellenben nagyon okosak vagyunk. Itt persze eszembe jut a már sokat idézet mondat, hogy ugyebár kinek, mit intézett a kormánya.És akkor a szellemi elsivatagosodásról még nem is beszéltem. Egyes gondolkodók szerint bizonyos szellemi állapotok, irányzatok, stb. előrevetítik a jövő létezésének kereteit. A társadalom jelenlegi szellemi állapotát elnézve az a jövő egyre csak sötétebbnek tűnik. Ahol a kulturális és művészi életet az határozza meg, hogy ki mennyire fideszhívő, ott nem csak a jövő, de már a jelen is nagyon sötét. Ahol a szellemi színvonal odáig süllyed, hogy az emberek nagy része nem észleli még azt sem, hogy az előző nap még az ellenkezőjét nyilatkoztatják ki a politikusok és a megmondó embereik, mint ma, ahol egyszerű ok-okozati viszonyokat nem látnak át, ahol politikai program helyett megelégszenek azzal hogy „Folytatjuk!” és az tetszik az embereknek, hogy „a paradicsom nem sárga” ott már jövőről sem lehet nagyon beszélni. Egészen máshonnan közelítve ezt a kérdést, vajon a felnőtt, dolgozó lakosság hány százalékának okoz örömöt a munkája, vajon hány százalék ment csődbe a Fidesz csodás gazdasági és politikai döntéseinek következtében, vajon hány százalékuknak lenne igénye kultúrára, szellemi táplálékra, de a megélhetés vagy inkább a túlélés miatt kidolgozza a belét is, így se pénze, se energiája, se ideje az előbbiekre? És vajon hány elégedett ember él még az országban? Hány tehetséges gyerek kallódik el a csodás oktatási rendszerünkben, és hány tehetséges fiatal hagyja el az országot? Nekem egy reményem van, mégpedig az, hogy úgy veszem észre, hogy a fiatalok sokkal felvilágosodottabban állnak hozzá a legtöbb kérdéshez, úgy is mondhatnám, hogy felnőttebben gondolkodnak sok felnőttnél. Persze az is lehet, hogy csak egy szűk körre látok rá, és feltehetően ők vannak jóval kevesebben. Az viszont biztos, hazaváró irodák ide vagy oda, hogy az értelmesebbek mennek el innen, és fura módon nem keletre, hanem a döglődő Unióba. Valahogy fordítva kellene csinálni! Orbán és az egész siserehad mondjuk visszatelepülhetne Levédiába vagy Etelközbe! De sebaj! A jó fideszes a sivatagban is jól fog élni.CHF.ScarfaceCímlapkép: Hajdúszovát, 2022. július 18. Repedezett termőföld egy kukoricatáblában a Hajdú-Bihar megyei Hajdúszovát térségében 2022. július 18-án, amikor a legsúlyosabb aszály az Alföld középső és tiszántúli részét érintette (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)The post Elsivatagosodás appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Csak az arca nőtt meg

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 22., hétfő - 11:08
Rendületlenül vágják a fát – erre jutottam tegnap reggel, amikor röviden utaltam Sándorpalotáné szombati szegedi jelenésére, amely véletlenül egybeesett a szegedi Momentum és az aHang 400-500 fős, a püspöki hivatal épülete elé szervezett demonstrációjával. Amely demonstrációt nem jókedvükből hívtak össze, hanem néhány hektárnyi erdő kiirtásának szándéka miatti tiltakozás. Tudniillik a Kiss-Rigó-féle egyházmegye arra készül, hogy a püspöki futballstadion mellett található, a kormánytól ajándékba kapott 6 hektáros véderdő jelentős részét kivágja, hogy oda katolikus iskolát vagy sportiskolát vagy még több focipályát létesítsen. Nos, a független fideszes államfő nem tüntetni ment, hanem állítólag  „barátnős hétvégét” tartott éppen Szegeden, azaz magánprogramon volt, ezért midőn a Momentum politikusai civilizáltan és kulturáltan a tiltakozó petíció aláírása, illetve az ügy támogatása okán leszólították, a nagyságos asszony nem óhajtott nyilatkozni, cserébe fideszes eleganciával megpróbálta leállítani a találkozást és az udvarias felkérést dokumentáló felvételt is.Tegnap reggel még nem voltam képben azzal az igen fontos részlettel (via Szegeder), amely szerint a Momentum városi elnöke egyébként szóban meghívta a köztársasági elnököt a február 1-i lakossági fórumra, amelyen a tervek szerint olyan kompromisszumot akarnak kötni, hogy az egyházi iskola/fociakadémia/tökmindegy, mi is megépüljön és az erdő is megmaradjon. Novák Katalin azonban komolytalannak nevezte, hogy két héttel az esemény előtt hívták meg, mondván: „sajnos ennél sokkal sűrűbb a programom”. Egyébként a fórumról Mihálik Edvin, a város zöld tanácsnoka két napja írásban is értesítette a köztársasági elnököt, aki megkapta, de még nem olvasta a levelet.„Kettő nap eltelt. Én itt vagyok, és szeretnék egy istentiszteleten részt venni a családommal. Ne haragudjanak, nem hiszem, hogy ez az a forma, ahol kulturáltan tudunk egymással beszélgetni”– erre és ennyire futotta a pártkatonából lett okleveles nemzetegyesítőtől, háromgyerekes családanyától, női princípiumtól, az egyedülállók, a melegek, valamint az árva gyerekek védőszentjétől, mielőtt becsörtetett volna a református templomba. Anélkül, hogy a tervezett állami-egyházi erdőirtásról kifejtette volna mértékadó véleményét.Hát így van ez, amikor egy január 20-i szombat délutánon a barinős hétvége családi-templomi igehirdetésbe torkollik, pontosabban amikor a magyar valóság, hús-vér emberek és valódi problémák formájában jön szembe az utcán. Amikor nem az van, hogy a gazdi lábhoz rendeli őnagyságát, vagy beesik egy halasztást nem tűrő teára, neki pedig a legelbűvölőbb protokollmosolyát kell magára erőltetnie és eljátszania, hogy ő valaki. Akinek azon kívül is van beleszólása kicsiny hazája nagy ügyeibe, hogy bólogat, aláír és külföldön eljátssza a rá osztott szerepet.Így van, amikor nem előre betanított, hajlott gerincű vagy gerincoszlop nélkül született, hajbókoló szolgák tartják a közjogi értelemben méltóságos asszony arcába a mikrofont, hogy a világbékéről, az éjszakai zoknistoppolásról vagy a Ferenc pápának készített stangli receptjéről érdeklődjenek.Ez történik, amikor nem idomított csinovnyikok akadnak a valóságtól elrugaszkodott közjogi méltóság útjába, és nincs előre leírva, hogy mit szabad válaszolni a spontán kérdésre. Akkor az van, hogy az államelnöknek derogál szóba elegyedni egy szegedi téren a magyar emberrel, akinek az érdekeire hivatkozva tavaly 104 napon keresztül külföldön abszolválta a bakancslistáját, és körberázta az illiberális rongyot a világ 30 országában. Ha már nem röhejes tanári vagy ápolónői fizetésből kell nyomorognia valamelyik zsákfaluban.Így van ez, amikor nem tét nélkül kell magasztos-dagályos, tartalom nélküli közhelyeket puffogtatni az európai népességcsökkenésről, amikor nem a világ leggazdagabb félnótásával kell ócska propagandafotókon vigyorba rándulni és azt üzenni haza, hogy még a világ leggazdagabb embere is hanyatt van esve  a békepárti magyar családpolitika fantasztikuma előtt.Ez van, amikor egy államelnökkel szembejönnek azok a valódi problémák – a saját hazája problémái -, amelyekre a világbékével ellentétben lehetne érdemi ráhatása. Mármint akár lehetne is abban az esetben, ha az egykori államtitkárból, állampártalelnökből, illetve tárca nélküli miniszterből lett kőfüggetlen Sándorpalotánénak az addig sem éppen jelentéktelen méretű arcán kívül a becsülete, a lelkiismerete és jelleme is gyarapodott volna. De nem gyarapodott, úgyhogy míg a főnöke azért nem hajlandó szóba állni az őt udvariasan kérdező újságíróval, mert éppen most jön a templomból, a póráza végén független államelnököt játszó Novák templomba menet arcoskodik a támogatását kérő magyar polgárokkal. Ő azért hárítja csuklóból a hozzá intézett felvetést, mert éppen most megy a templomba. Mert abból a székből, amelyben ő pöffeszkedik, amikor éppen nem a sminkszobában sminkel, valóban rangon aluli lenne emberszámba venni az utca emberét.Ezért Novák Katalin nem gondolja, hogy egy szegedi utca az a hely és forma, ahol kulturáltan tudna/akarna beszélgetni azokkal, akik végül is nem beszélgetni akartak vele a templomba sietése közben, hanem meghívták egy erdővédő fórumra. De neki ez nem fér bele, neki ez komolytalan, szinte meg van sértődve, hogy őt mindössze két héttel egy esemény előtt hívják meg valahova, pedig igazán tudhatnák, hogy neki ennél sűrűbb a programja, ő ennél sokkal nagyobb formátum és tényező. Nyilván. A nagyasszonyt évekkel előbb kell meghívni, és akkor talán eléri az ingerküszöbét, akkor talán ráér. Mert a dolgok nem úgy működnek, ahogy az egészségéért, a gyerekei egészségéért, az éghajlatváltozásért, a belélegzett levegő minőségéért, meg a belélegzett por mennyiségéért aggódó szegedi mezei polgár elképzeli. Hogy történik valami és bizalommal fordulhat akár éppen az államelnökhöz is, akinek nem kötelező ugyan, de illik alázattal, tisztelettel reagálnia valamit, ahogyan egy, a hazáját elvileg szolgáló államelnöktől elvárható. Nem, ezzel szemben az van, hogy történik valami, ami nincs rendben, ami sürgős megoldásért kiált, ami nem Gáspár Győző születésnapi gratulációjának postázása, vagy egy Elon Muskkal lőtt halaszthatatlan szelfi, netán egy több hetes ausztráliai kirándulás, ahonnan nem lehet elkésni, ezért valószínűleg a Sándorpalota programszervező főosztályának hadával kell időpontot egyeztetni, aztán amikor ő ráér, ha egyáltalán ráér, akkor majd utólag böffent valamit. Vagy nem. Mint amikor nagy nehezen beadta a derekát, hogy jó, hajlandó mégis interjút adni az egyik nem pártlapnak, előre megkapta a témákat is, majd amikor tudomást szerzett az újságíró személyéről, aki kérdezni fogja, lefújta az egészet a picsába, arra hivatkozva, hogy őt az a bizonyos újságíró „személyében támadta”.Mindent összevetve nem az a kérdés, hogy Novákkal van-e értelme egyáltalán bármiről beszélni, a támogatását kérni, az aláírását kérni, vagy éppen interjút kérni tőle, miután pontosan lehet tudni, hogy ő nem államelnök, hanem egy parancsokat teljesítő szolga. Aki kapott egy palotát, fontosnak tűnő, ál-  és kirakatfeladatokat, rengeteg közpénzt, de ugyanaz a törtető, szolgalelkű senki maradt, aki akkor is volt, amikor ennél sokkal alacsonyabb polcokon terpeszkedett. Csak az arca nőtt meg. Ezért Novák formájával valóban nem lehet kulturáltan beszélgetni. De nem azért, mert erre egy szegedi utca nem alkalmas, vagy mert az erdőirtásról egyébként is nehéz kulturáltan beszélgetni (amúgy de, a természetkárosítás mellett sehol a világon nem lehet kulturált érveket felsorakoztatni), hanem mert teljesen irreleváns, hogy Novák Katalint éppen hol találják meg, van egy része ennek az országnak, amelyet ő felsőbb utasításra köteles semmibe venni. Ő pedig teljesíti a parancsot. Nem is titkolja, hogy érinthetetlen, belekényelmesedett abba, hogy nem ő szolgálja a polgárokat, hanem mások állnak az ő rendelkezésére, és bármikor hivatkozhat arra, hogy éppen istentiszteletre siet, vagy rohadtul sűrű a programja.Legalábbis most még hivatkozhat erre, de teljes bizonyossággal eljön az idő, amikor le kell majd ereszkedni ezekből a cinikus, arrogáns, gőgös magasságokból. Talán megérjük, hogy Novák Katalin könyörögni fog azért, hogy meghallgassák, csak éppen a sánta kutyát nem fogja érdekelni a véleménye.A címlapképen a Sándor-palota látható, aki a szószékről prédikál a szegedi Honvéd téri református templomban (Fotó: Facebook/Novák Katalin)The post Csak az arca nőtt meg appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Rendületlenül vágják a fát

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 21., vasárnap - 08:08
Áldást, békességet, jó pihenést és fóliátlan vidám vasárnapot mindenkinek! Bár a népi bölcsesség szerint a jóból is megárt a sok, azokkal a cuki felvételekkel azért nehéz betelni, amelyeken azt látjuk, hogy a vietnámi államvezetés több napon át Magyarországon vendégeskedő különítményével a kölcsönös tisztelet talaján pojácáskodó, egészen bizarr módon kedélyeskedő, korábban a diplomáciai protokollt a világ számos pontján kínosan meghágó magyar miniszterelnök odáig fajult, hogy a vietnámi diktatórikus egypártrendszer iránti indokolatlan, szolgai tisztelet jegyében kézen fogva sétált a vietnámi miniszterelnökkel a Karmelitában. Félreértés ne essék, nekem ezzel a férfias kéz a kézben dologgal akkor se lenne problémám, ha nem tudnám, hogy ebben a jelenetben nem a magyarországi NER-viszonyok között amúgy azonnali fóliázásért kiáltó, a magyarországi NER-viszonyok között deviánsnak számító, üldözendő intimitást és romantikát kell keresni. Tudom, hogy nem azt kell keresni, olvastam Havasi Bertalan megkésett magyarázkodását is. Az ázsiai kultúrkörben ez teljesen rendben van, más nyugati politikusok is jártak már úgy, hogy vietnámi kollégáik megragadták a mellső végtagjaikat, ők pedig udvariasan és diplomatikusan nem rántották el.Nekem azért van némi problémám ezzel, mielőtt a témában jobban elmélyült kolléga majd kifejti, hogy neki mi a baja mivel. Mégpedig az, hogy miközben ilyen módon tolja túl a fideszesek politikai érdekből nem mellesleg homofób félistene a világ többé és kevésbé sötét diktátorai iránti tiszteletét, Magyarország európai és tengerentúli szövetségeseiről folyamatosan úgy beszél, mint a kapcarongyról, sértegeti, mocskolja, rágalmazza őket, és tulajdonképpen ellenük uszítja a magyarokat. Amikor éppen nem libernyákozza vagy nácizza, akkor a változatosság kedvéért kommunistázza őket, és visszatérően hangoztatja az európai, amerikai politikusokra való hivatkozással, hogy az Európai Unió az új Szovjetunió. Más szavakkal az a problémám, hogy rohadtul nincs egyensúlyban ez az állítólag a szélrózsa minden irányába a kölcsönös tiszteletre épülőként reklámozott orbánista külpolitika. Ez egyszerűen nem igaz. Visszataszító, hogy a rókalelkű vietnámi kommunistákat kézen fogja, ha kell, az uniós szövetségesei ellen (a svédektől a németeken a finnekig) meg a teljes apparátusával harcol. Az itt nem érv, hogy de bezzeg a rothadó USA is üzletel Vietnámmal, mert itt nem a gazdasági kapcsolatokról van szó, hanem arról, hogy miközben a mimagyarok gyerekeinek megbuzulására alkalmas produkció keretében (nem én gondolom így, a fóliakormány narratívája ez) kézen fogva sétafikál egy, a másként gondolkodókat elhallgattató, a független hírforrásokat betiltó, a fogva tartott újságírók számának tekintetében toplistás ázsiai ország miniszterelnökével, tudatosan égeti fel Magyarország és a Nyugat közötti hidakat. Azzal, amit Svédország NATO-csatlakozása ügyében művel, amit az Európai Unió vezetői ellen hergelő plakátokkal művel, mindazzal a rengeteg valótlansággal / ordas hazugsággal, amivel a szövetségeseit vádolja a híveinek muzsikálva. Legkésőbb a 2013-as Tavares-jelentés óta, azóta meg nemcsak egy bő évtized telt el, de nagyon sok mutató tekintetében süllyedtünk borzasztó mélységekbe. Gazdaságilag is, szellemileg is, kulturálisan is, társadalmilag, mindenhogyan.Na jó. Azért világos ez. Ahol a török szultán biztonsági emberei magyar polgárok veséjét rugdoshatják következmények nélkül Budapesten, ott nyilvánvaló, hogy a kiszámítható és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködésekről szóló propagandaszólam kizárólag azokra vonatkozik, akik nem kérdezik meg, hogy hova lett a pénz, vagy mi a helyzet a szabad sajtóval, a független igazságszolgáltatással meg az emberi jogokkal. Az ilyen elvtársak a jó elvtársak, márpedig a vietnami kommunista párt kifejezetten rugalmas, pávatáncos tömörülés, amely a saját hatalma fenntartása érdekében tetszőleges ideológiát képes tetszőleges irányba hajlítani és maga alá gyűrni. Vagyis nemcsak ebben jár szó szerint kéz a kézben Orbán vénülő, autokrata pártjával, hanem a jog uralmának őszinte gyűlöletét illetően is.Aminek aztán az az egyik következménye magyar oldalról, hogy mivel ahelyett, hogy az Európai Unióval törekedne ilyen gyöngéd, tiszteletteljes kapcsolatokra őfényessége, nyílt vagy szofisztikáltabb elnyomórezsimeket működtető hasonszőrűekkel seftel, és az uniós pénzek hiányában kötvénykibocsátásokkal finanszírozza az országot. Rohadt drágán. Majd azzal henceg, hogy uniós pénzek nélkül is működik a kóceráj. Valóban. Az unokáink is megemlegetik. Kapcsolódó elmebaj:Tehát ameddig a gazdája kézenfogósdit játszott a Karmelitában, mert ő tiszteli a vendégei kultúráját és a szokásait (csak a saját állampolgárai egy részének életét nem képes tiszteletben tartani), és Nováktól Szijjártóig mindenki körbelefetyelte a vietnámi miniszterelnököt Zsigmondot elszalajtották Vietnámba. Akitől megtudtuk – még ha nem is ingyen szerzett tudás ez -, hogy miközben padlón vannak Magyarország uniós kapcsolatai, eszük ágában nincs ezeket helyrerakni, ők Vietnámnak ígérgetik, hogy lobbizni fognak az érdekükben. Ők, akik Svédország NATO-csatlakozását egy nagyon régóta tartó, egészen elképesztő, egészen szürreális magyarázatok és mondvacsinált indokok felbüfögése után mai napig nem voltak hajlandóak ratifikálni. Ők nem Magyarország és az Európai Unió viszonyának rendezésén ügyködnek azért, hogy lehetőleg ne több, hanem kevesebb generációt adósítsanak el a méregdrága hitelekkel. Kerek ez.Pontosan olyan kerek, mint Varga Judit oldalra bukott igazságügyi miniszter úgynevezett Szellemi Honvédő Díja. A CÖF mint fideszes civil szervezet ajánlásával és forró szeretetével. Kerek ez. Ahol a magát lassan két éve békepártiként áruló kormány Szalay-Bobrovnickzy Vince nevű miniszterelnökségi államtitkára (úgy is, mint korábbi bécsi nagykövet, aki részegen, gyerekeivel az autójában karambolozott Bécsben, akinek az ügyét csendben elrendezték Ausztriában, pedig letöltendő börtönbüntetés is járhatott volna érte, itthon meg pláne semmi következménye nem lett) jelen időben zajló honvédő háborút vizionál, ami a szuverenitásunk megvédését célozza, és ahol ezt a honvédő háborút olyan szellemóriásokkal vívja a kormány, mint Gáspár Győző vagy Nagy Ferenc és Tóth Gabriella, az a minimum, hogy egy csúcskorrupciót megvalósító minisztérium éléről eltávolított lemondott, az Európai Unióra hányt néphergelő epe tekintetében mindig megbízhatóan egyenletes teljesítményt nyújtó jó miniszterasszony is megkapja, ami jár neki. Ilyen szellemi honvédőkkel ugyan mi bajunk lehet? Semmi. Hogy közben porlik az oktatási rendszer, mint a szikla, hogy boszorkányüldözés folyik mindenkivel szemben, aki nem óhajt részt venni a nemzeti-nárcisztikus együttlopás rendszerének építgetésében és fenntartásában, hogy túlhajszolt, funkcionális analfabéta fiatalokat bocsátanak ki a tanárhiány és a rendpárti cinizmus által sújtott oktatási intézmények? Apróságokon ne akadjunk fenn, ne keressük a kákán a csomót, vegyük tudomásul, hogy ez nem a mi időnk.Mint ahogy azt is tudomásul kellene venni, hogy az államelnököt nem lehet csak úgy megállítgatni az utcán, udvariasan, kulturáltan a támogatását kérni annak érdekében, hogy ne vágjátok ki azt a hat hektár erdőt, Katalin csak azért, hogy a haveri egyháznak legyen fociakadémiája (az még nem volt neki), mert így is megdöglünk a klímaváltozás már most egyre elviselhetetlenebb következményei miatt, mert Sándorpalotáné magánprogramon van, úgyhogy kéretik törölni a videófelvételt is, amit róla készítettek. A tekintélyelvű beleszarás mindenbe, ami fontos, ami valóban a polgárok érdekét szolgálná: a bizniszegyház korrupt főpapjainak óhaja mégiscsak felülírja azt a szegedi populáció életminőségére kedvező hatással lévő 6 hektárnyi erdőt. Kivágják bizony, akárki meglássa. Rendületlenül vágják a fát.De hogy valami jó is legyen, ne csak a folyamatos elégedetlenkedés: a másik Varga, a közepes képességű könyvelő, aki nem kapott díjat a CÖF-től, megnyugtatott mindenkit, aki esetleg aggódott. Nem mond le. Viszont vannak tervei: magánkézbe adná a Pénzügyminisztérium jelenlegi, József Nádor téri épületét, a város egyik legértékesebb és turisztikailag legfelkapottabb helyén álló épületet. Szerintem is jó ötlet. Bezzeg ha Karácsony Gergelynek lennének hasonló tervei a Városházával. Bele se merek gondolni, mi lenne akkor. Nem is gondolok bele. Cserébe Iványi Gábort idézném (egyben ajánlom mindenkinek a Szabad Európa vele készített interjúját): az Isten meg fogja verni ezeket a gazembereket. A szkeptikus énemet most zárójelbe teszem, jobb végszó most hirtelen nem jut eszembe. The post Rendületlenül vágják a fát appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Tragédia! Vidéken korcsolyáznak az emberek

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 19., péntek - 19:08
Egészen viccesnek találom azt, hogy a Magyar Nemzet ügyeletes propagandistája konkrétan azzal foglalkozik, hogy a 444, illetve annak egyik újságírója hogyan sértette meg a teljes vidéket azon kijelentésével, miszerint a megfagyott belvíz jó móka. Arcátlanul beletörölte a lábát a vidéki emberekbe a baloldal zászlóshajója – áll a Magyar Nemzet főcímében, amelyet olvasva az ember azt gondolhatná, hogy legalábbis ostobának, lustának, vagy épp Fidesz-szavazónak (esetleg szőrét hullató, sunyi, rossz rókának) merészelte nevezni a vidéki lakosságot az újságíró. Semmi ilyesmi nem történt, csupán annyiról van szó, hogy beszámolt arról, miszerint az emberek az ár- és belvizek miatt megélénkültek és kimentek fotózni, videózni, esetleg pózolni a víztömeggel. Onnan tudom, mert nekem is van több ismerősöm, aki az elöntött rakpartról posztolt. Ezek az emberek akkor mind tahók lennének, akik lenézik a szenvedő gazdákat? Vagy csak akkor proli, tahó, vidéki paraszt az ember, ha újságíróként nem siránkozik a belvíz miatt, hanem annak kreatív „felhasználásáról” számol be?A belvíz és árvíz is két olyan jelenség, ami időnként előfordul. Ezekkel olyan sok mindent nem lehet tenni, noha a megelőzése érdekében azért lehet értelmes döntéseket hozni. A természet viszont csupán bizonyos mértékig korlátozható és megállítható, van ugyanis olyan, hogy az óvintézkedések ellenére is elönt bizonyos területeket a víz. Ezt felnőtt embereknek el kellene tudni fogadni és alkalmazkodni kellene hozzá – a vis maior pont ilyen esetekre van létrehozva -, nem pedig siránkozni, pláne felháborodni azon, ha valaki beszámol arról a tényről, hogy sokan élnek a „lehetőséggel” és megörökítik a történelmi bel- és árvizeket. Persze megértem, hogy van olyan, aki emiatt rosszul jár, de emiatt érezze magát rosszul az egész ország? A természet már csak ilyen, van úgy, hogy ad, de van úgy is, hogy elvesz. Ez ellen nem lehet tenni semmit. Ez nem oldalfüggő, nem ideológiafüggő, mint ahogy az sem, hogy erről ki hogyan számol be.Annyira jó lenne végre befejezni a picsogást, a világon senki  nem támadott meg itt senkit. Azt tudjuk, hogy a vidék jelenti a Fidesz szavazóbázisát, ezért a propagandamédia megpróbál megragadni minden olyan pillanatot, amikor fel lehet háborodni az ő nevükben, de szerintem ez most olyannyira félrement, hogy szeretném azt hinni, hogy ez még az Origónak is ciki lett volna. Ha valaki szeret elég sűrűn belegázolni a választók lelkébe, az pont a kormányoldal és az ő propagandája, miután mindenáron szeretnék visszaszerezni a fővárost, amely már egy jó ideje az ellenzék és nem pedig a Fidesz kezében van. Itt az emberek többségét nem sikerült a propagandával teljesen átprogramozni, mint ahogy a fenyegetőzés és a zsarolás sem vezetett eddig semmire. Nyilván lehet szidalmazni a libsi fővárosiakat, szidalmazzák is rendesen őket, de ettől még nem kerülnek közelebb a választási győzelemhez, a fővárosban legalábbis egészen biztosan nem.A vidék a Fidesz kezében van, és lesz is még elég sokáig, ez nem kérdéses. Mint ahogy az sem, hogy a lakosság jelentős része vidéken él, ezért ez elegendő a választási győzelmek sorához, viszont ahhoz nem, hogy a legfontosabb városban, Budapesten is párthű katona kerüljön hatalomra. Tudom, sokszor szokás azt mondani, hogy Budapest sem más mint a vidék, ott is vannak tájékozatlan vagy éppen megvezetett emberek, ami szintén tény és való, de az is, hogy a fővárosiak többsége annak ellenére is kiáll Karácsony Gergely és végső soron az ellenzék mellett, hogy a saját pénztárcájuk bánja. Orbán következetesen bünteti mindazokat, akik ellenszegülnek neki. Ilyen persze vidéken előfordul – Szeged erre jó példa -, de ha őszinték akarunk lenni, akkor azt kell mondanunk, hogy elég ritka jelenségről van szó. A vidék nagyon nagy részét a Fidesz uralja immár 14 éve, ezzel vitatkozni teljesen értelmetlen.Megértem azokat, akik vidéken élve – hiszen én magam is vidéken éltem – nem boldogok attól, hogy sokan ilyen színben tüntetik fel őket, de ettől még a valóság valóság marad. Célom nyilván nem az, hogy beletiporjak bárkinek is a lelki világába, de úgy hiszem, hogy az értelmesebb szavazó az ilyen kijelentéseket nem is veszi magára. Mint ahogy nem vette magára a vidéki szavazók többsége azt sem, hogy a 444 beszámolt arról, hogy a lefagyott belvízen sokan korcsolyáznak. Óriási tragédia ez, nemde? Emlékszem, annak idején az utolsó nagyobb budapesti árvíz idején katasztrófaturisták ezrei mentek ki minden nap a rakpartra és fotózták, videózták a folyó pusztítását. Nem azért, mert hidegen hagyta volna őket a fővárosiak esetleges szenvedése, hanem azért, mert akár aggódnak, akár nem, a folyó akkor is arra folyik, amerre tud. Ezen változtatni nem tudnak, ezért nem veszik a szívükre a dolgot. Ostobaság fennakadni azon, hogy valaki beszámol a valóságról, amely valóság egyes embereket érzékenyen érint. Nem pont a nemzeti jobboldal az, amely az érzékenyítés ellen van? Nem pont ők azok, akik azt szeretnék, ha a magyar szavazók nem sértődnének meg olyan könnyedén, és fel tudnának nőni a feladathoz?Amit én itt látok, az nem más, mint a kormánypropaganda nevetséges uszítási kísérlete, amely ezúttal kudarcba fulladt. A vidéki lakosok ugyanis ahelyett, hogy megsértődnének, szépen kimennek a közeli lefagyott belvizes területre és korcsolyáznak egy jót, miközben a propagandisták megpróbálnak helyettük felháborodni és jól megsértődni. Ez talán már egy új szintje a hülyeségnek, bár manapság ilyet kijelenteni elég nehéz. Naponta tapasztaljuk, hogy mindig van lejjebb és lejjebb.The post Tragédia! Vidéken korcsolyáznak az emberek appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna

Kis(s)királyék

 Kolozsvári szalonna  |   2024. január 16., kedd - 11:10
A keresztény egyház általában és többségében is, de a szegedi megyéspüspök kiemelten él az Orbán-rezsim adta lehetőségekkel. Ebben egyáltalán semmi a világon nem tudja meggátolni Kiss-Rigó Lászlót, aki – így, kívülről nézve legalábbis – komoly hasonlóságot mutat Orbán Viktorral. Az én szememben lelki társak ők, ikertornyok, páros szervek (mindenki döntse el, melyik szervre gondol, abba én nem szándékozom beledumálni, merthogy mindennél jobban tisztelem a szuverenitást, ahogy a miniszterek elnöke és az ő teljes udvartartása is teszi), tévesen vagy sem, de én rengeteg külső és belső hasonlóságot vélek felfedezni közöttük. A külső jegyek adottak, a magasságáról persze senki nem tehet, az elhízás és az elpuhultság már más kérdés, az pedig köztudott, hogy egy bizonyos kor után az ember titkolni szándékozott belső egyénisége az arcon is megmutatkozik, tehát ezzel megint nincs mit kezdeni. A belső hasonlóság még elgondolkodtatóbb.Talán – pontosabban tudomásom szerint, ám nem végeztem kutatásokat a témában, simán tévedhetek – ő volt az első a magyar keresztény egyház kötelékébe tartozó figura, aki meglátta a lehetőséget és a saját szempontjából szép jövőt, és 2010. februárban részt vett a Fidesz kampányrendezvényén, a híveket pedig arra buzdította, hogy szavazzanak a Fideszre. Azóta ez már bevett szokása a honi keresztény egyházaknak – főként persze a katolikus egyháznak – számtalan – közpénzből, tehát az én, a te, a mi pénzünkből is – épített vagy felújított templomban egyenesen a szószékről hirdeti a pap Orbán Viktor dicsőségét, sűrűn hullik a júdáspénz is, tehát mindenki boldog. Már persze azok, akiknek az ilyesmi okoz boldogságot. Abban is erősen hasonlatos Orbán Viktor és Kiss-Rigó László, hogy a mohóságuk soha nem csillapodik, soha nem laknak jól, mindig több és több kell. Hogy megszerezzék a többet és a mégtöbbet, bárkin és bármin gondolkodás nélkül átgázolnak, egyáltalán, semennyire nem érdekli őket, hogy csörtetés közben kit taposnak a földbe, kit tesznek tönkre, milyen és mekkora károkat okoznak.A megyéspüspök már kapott stadiont, szállodát, mindent, amire csak kemény kicsi szíve vágyott, de neki kell minden egyéb is, amire még ráteheti a kezét. Most tehát Szeged városával megy a kötélhúzás egy hathektáros erdő miatt, amit a város szeretett volna megtartani, hiszen a kifejlett fák sokat tehetnek a levegőminőség megóvásáért, továbbá porfogó szerepük is van, mert abból az irányból a szél komoly pormennyiséget hozna a városba, ha az erdő nem állná útját. Szeged városának érdeke, pontosabban az ott élő emberek érdeke áll szemben Orbán Viktor és Kiss-Rigó László akaratával. Egyfelől ott egy városnyi ember, akik makacsul ragaszkodnak az ellenzéki polgármesterükhöz, újra és újra őt választják a kormánypárti jelölttel szemben, a fideszes gépezet jóformán tehetetlen, pedig tényleg mindent megpróbáltak. Volt már drága óra, uszodába járó gyerek, korrupció, ami csak eszébe jutott a meglehetősen egydimenziós agyszerkezettel rendelkező propagandistáknak, gyakorlatilag nulla eredményt tudtak elérni. Olyannyira nincsen esélyük leváltani Botkát, hogy látszólag el is engedték a történetet. Inkább Karácsony Gergely lemészárlásával vannak elfoglalva.Ez az elengedés azonban csak látszólagos, a hatalom olyan, mint egy gyilkolásra nevelt pitbull. Amire egyszer ráharap, azt több nem ereszti. Miután személyében nem tudnak megtörni vagy tönkretenni valakit, elkezdik lebontani a célszemély környezetét. Mint a legyek, beköpik és várnak, hogy a nyáluk feloldja a zsákmányt, amit aztán szépen fel tudnak szippantani. Történt tehát, hogy a püspök úrnak nem elég a püspöki stadion és az egyéb csecse ajándék, ő építkezni akar, nyomot akar hagyni maga után a világban, ezért kell neki az a bizonyos erdő, hogy ő oda építkezzen. Innen meg merem tippelni, hogy nem a Vatikántól fog pénzt kapni az építkezéshez, de ez most mellékes (holott egyáltalán nem az), fókuszáljunk arra a remekül összehangolt rendszerre, ahogy a kormányfő szolgálatára felesküdött egyház és a kormányfő által kézivezérelt hatóságok összedolgoznak a kitűzött cél elérése érdekében. A kérdéses erdő elméletben az önkormányzat tulajdona, de azt már tudjuk, hogy mára ilyesmi nem létezik, a rendeleti kormányzássá pusztított országvezetés azt tesz és azzal teszi, amit és akivel csak kedve szottyan neki.Így aztán első körben a kormány tavaly év végén kiemelt beruházássá nyilvánította a püspök által erőltetett építkezést, második körben pedig egy hónappal később az ukrán-orosz háborúra hivatkozva írta át úgy a szabályokat, hogy a város ne tudja megtartani az erdőt. Közben persze a püspökség sem tétlenkedik, teremtésvédelmi szempontokra hivatkozva óhajtja részben vagy egészben – még senki nem tudja, milyen erdőirtást terveznek, de miután iskolákat óhajtanak építeni (ismét felmerül a kérdés, hogy kinek a pénzéből) a kérdéses területre, aligha tudják és óhajtják megőrizni a természet érintetlenségét – letarolni az erdőt. Ám semmi para, mert majd ők ültetnek máshová fákat. Nem is annyit, mint amennyit kivágtak, de még többet is (a költségek forrása ez esetben is érdekelne engem). Arról pedig most sem, ahogy számos egyéb esetben sem esik szó, hogy az erdő nem muskátli, amit elültet az ember tavasszal és nyáron már virágzik is. Egy facsemetének kell 20-30-50 év, mire eléri azt a méretet, amit a kiirtott erdő fái már elértek. Ahogy a pedagógusok, orvosok és számos más esetben sem igaz a darab-darab, itt sem áll meg ez az indok. Egy kifejlett, több évtizedes fa és egy facsemete nem azonos értékű semmiféle szempontból.Ez persze nem fogja megakadályozni Kiss-Rigót és Orbánt abban, hogy keresztülvigyék a tervüket. Mindkettőre egyformán jellemző ez a lánctalpas nyomulás, az ellentmondást nem tűrő törtetés, bárki, mindenki más érdekeinek nem csupán figyelmen kívül hagyása, hanem annak kéjes örömmel, boldog sikkantgatások közepette történő leszarása. Amit ez a két akarnok figura látványosan művel most éppen Szeged városával, és az ott élő emberekkel, lényegében pontosan ugyanez zajlik az egész országban. Kiskirályként funkcionáló helyi hatalmasságok élnek vissza az emberek indokolatlan birkatürelmével, taposnak el bárkit, fosztanak meg mindentől embereket, családokat, akár településeket is mindentől, a méltóságuktól is, ha érdekük úgy kívánja. És mimagyarok lehajtja a fejét, amit soha fel sem emelt, a jövőben sem tervezi felemelni, mert azt a kis időt már így is kibírja, aztán majdcsak lesz valami, jön majd egy varázsló és pálcája egyetlen suhintásával elűzi a gonoszt. Aha.The post Kis(s)királyék appeared first on Kolozsvári Szalonna És Hir-Telen Beszólunk.
Forrás: Kolozsvári szalonna