Fábián Marcell pandúrdetektív nyomozásaira épülő regénytrilógiája révén 2018–2022 között a szélesebb olvasóközönség is megismerte a szerző írásművészetét, aki korábban is nagy kedvence volt már egy vájt fülű, szépirodalomra éhes olvasói hadnak A künde, a Diogenész kertje, a Júliával az út vagy akár a Végvár című regények megjelenésétől fogva. Ezúttal ismét egy elbeszélésgyűjteménynek örülhetünk, annál is inkább, mert a legutóbbi tizenhét éve látott napvilágot (Sok vizeknek zúgása, 2008). A Jelentés című válogatásban harmincöt rövidebb és hét hosszabb írásmű kapott helyett – garantáltan magas esztétikai minőségben, és azonnal saját világába szívó hatással!A Pangea cikluscím alatti rövidebb terjedelmű írások csokrában életrajzi ihletésű tárcanovellák sorjáznak, és elsősorban az emlékezet hasznosításával idézik meg a délvidéki, bácskai- bánáti szülőföld gyerek-, majd serdülő- és felnőttkori helyszíneit, eseményeit, fontos és emlékezetes alakjait, ezek tetteit, a sorkatonai szolgálat szerb–albán határon eltöltött időszakát – egészen az 1991-es kényszerű áttelepülésig, amitől fogva már Szegeden vagy éppen nyugat-európai (Franciaország, Németország), könyvmegjelenésekhez kapcsolódó felolvasó körút során keletkeznek megörökítendő élmények. A dédszülők, nagyszülők, barátok, ismerősök mellett John Wayne- vagy Rejtő Jenő-i figurák tűnnek elő a múltból – mind biográf puzzle-darabkákként keresve és találva meg helyüket a szerző szépirodalmi tablóján.A hosszabb terjedelmű írások, melyek között helyet kapott egy a XIX–XX. század fordulóján játszódó Fábián Marcell-novella is, inkább a fiktív szépirodalom felől olvasandók. A Mire a bárdok megérkeznek című az európai kontinenst is elhagyja, és egy Birodalom távoli sivatagi gyarmatának békeszerető és költészetkedvelő helytartójának öregkori felajzottságát jeleníti meg (miközben már az íját sem tudja felajzani). A kötetnek is címet adó Jelentés az istenek alkonyát az emberi mulandósággal ötvözi, az Olvadás című pedig olyan, mintha Madách Az ember tragédiájának eszkimó színje utáni világot festené meg lovecrafti színekkel. De van itt francia lovagi elbeszélést imitáló írás is, aminek hőse a Szentföldről hazafelé tartva a Magyar Királyság Carpathia hegyei között keveredik szürreális kalandba. Ahogy az sem mindennapi, ahogy a Képek özvegyasszonya kezeli az első világháborúból hazatért, lélekvesztett férjének tévelygését.Végezetül – a kötet végén és annak legterjedelmesebb írásaként – Az ember, aki hegyet csinált a felhőkből című prózamű több értelemben is kombinálja a kétféle elbeszélésmódot, és az életrajzi elemekből építkező, az írói jelennel keretezett, gyerekkori szenttamási tanyasi nyaralás eseményei közé szövi be az egyszerre tudományos és mitologikus, fiktív világ- és érzékeléstörténetet, mégpedig úgy, hogy érdekes motívumáthallások is megképződnek az egyes hosszabb elbeszélésekkel. Elég pazar!Ami viszont kevés kivétellel mind összeköti a kötetben helyet kapó írásokat tematikus szinten: az a háború. Vívják bár régmúltban, jelenben, jövőben, távol s közel, állandóan és meghatározóan jelen van és jelentéssel bír – a délszláv polgárháború közvetlen hatása a szerző életére és a novellák tartalmára vonatkozóan egyértelmű. Nemcsak mintha része az egzisztenciának, hanem általánosságban is elvitathatatlanul az. Minden más elvész, odalesz, átalakul, a háború soha. Ott van a sorokban, és a sorok között is.Azon sorok között, melyek kimunkált, pontos mondatokként, precíz műgonddal megformált szerkezetben veszik le lábáról az olvasót. Mert a mesterségbeli tudással egyetemben a szépség hordozói, és nemcsak szórakoztatnak, de súlyuk ellenére is édes tehertételek, kerülve minden felszínes fecsegést. Ami a kortárs (magyar) irodalomban egyre ritkább fogás. (Kortárs Kiadó, 2025. 322 o.)
A program 100 százalékos azonosságot mutatott, miközben a nő cseppet sem hasonlított a tolvajra.
Az ellenzéki párt elnöke többé-kevésbé megerősítette, amit korábban cáfolt, a többieket, így a Tiszát is arra kéri, hogy támogassák a jelenlegi parlamenti képviselőit. Budapesten Kunhalmi Ágnes, Hiller István, Hiszékeny Dezső, Vajda Zoltán, Szegeden pedig Szabó Sándor várhatóan nem lép vissza.
Botka László az irodalmi Nobel-díjas írót jelölte a címre, aki jelezte: ott lesz május 22-én a Szeged Napi Díszközgyűlésen.
A múlt év utolsó – szegedi – „háborúellenes gyűlésén” Orbán Viktor többek között azt mondta: ő arra vállalkozott, hogy megváltoztatja a magyarok sorsát, de ezzel még nem végzett. Pedig az eddig elért „eredmények” tükrében a miniszterelnök szerintem túlzottan szerény volt. Ha megfelelő távolságból szemléljük azt a változást, amit a Fidesz több mint másfél évtizedes regnálása eredményezett, nem lehet nem észrevenni, hogy a mostani társadalom mennyire különbözik a másfél évtizeddel ezelőttitől.
A Telex arról kérdezett, hogy milyen törvényjavaslatokat tervez az Orbán-kormány, illetve a Fidesz-frakció még ebben a ciklusban benyújtani, majd átnyomni a parlamenten. Válaszában Gulyás Gergely azt mondta, pillanatnyilag nem lát olyan nagy jelentőségű törvényjavaslatot, amelyet most februárban kellene elfogadni. A DPK szegedi gyűlésén azt mondta Orbán Viktor: „Nem mondom, hogy támadjuk meg őket, majd mindennek eljön az ideje.” Arról, mit értett ezalatt a miniszterelnök, Gulyás azt mondta, a kampány vége általában Magyarországon különösen éles helyzetet teremt, „vitákkal, vádakkal, és mivel a Tisza Párt megjelenése a gyűlölet egész új szintjét hozta el a közéletbe, ezért ez a kampány még a korábbiaknál is durvább lesz”. Hozzátette, a kampány végén mindennek eljön az ideje, de a kormánynak az a célja, hogy amíg lehet, normális keretek között működjön, utána pedig tegyék azt világossá, miért van nagy tétje a választásnak, mit értek el az elmúlt években, mi várható a következő években, és mi az, ami veszélybe kerülhet. „Ahhoz képest, amilyen gyűlölettel a Tisza Párt beszél, nyilatkozik nap mint nap, mi csak barátkoztunk eddig” – mondta Gulyás Gergely.
December utolsó napjaiban Orbán Viktor négy világosan megfogalmazott, egyszerű és félreérthetetlen mondatban az elmúlt másfél évtized legmegrázóbb politikai vallomását tette: "Tulajdonképpen, bár lehet, hogy ezt nem vallottam be - ilyen nagy nyilvánosság előtt sosem -, én nem arra vállalkoztam, hogy összeállítok és vezetek egy kormányt, amelyik majd jól kormányoz. Ezt más is meg tudja csinálni. Amire én vállalkoztam titokban, az más. Én arra vállalkoztam, hogy megváltoztatjuk a magyarok sorsát" - mondta a szegedi DPK gyűlésen.
2025-ben 1485 eseményen jártunk és mintegy 51 792 fotót készítettünk. Ott voltunk Kiss László óbudai polgármester szabadulásánál, Nyírpilisen a felzárkózó településen, Szeged-Veszprém kézilabda döntőn, Tatai Patara történelmi fesztiválon, a 30. Budapest Pride felvonuláson, Gyulai Memorial atlétikai bajnokságon, MotoGP Magyar Nagydíjon, ételfutárok tüntetésén, Magyar Péter országjárásán, bölényfarmon, Hatvanpusztán, buszgarázsban, az első őszi havazáson. Flajsz Péter képeiből Farbaky Tamás válogatta ki a kedvenceit.
Beszélik, hogy sikeres választások után a kormányfő elhagyja hivatalát, megtér az államfői pozícióba, maga mögött hagyja a hétköznapi robotot, de a közhatalom gyeplőjét azért szorosan markolja, hogy a rendszer továbbra is az ő nevét hordozza. Szegeden, a digitális polgári körök gyűlésén Lázár János arról kérdezte Orbán Viktort, miért is kell a Fideszre szavazni, amire Orbán azt mondta: ha nincs Fidesz, háború és migráció lesz Magyarországon, és nem születik elég gyerek. Lázár ekkor megkérdezte, hogy miért kell Orbánra szavazni, de a kormányfő szerint az emberek nem rá szavaznak, hanem a „nagyszerű közösségükre” és ez a közösség másokat is kiállíthatna miniszterelnöknek. Orbán három nevet említett: ha nyugodt kormányzást szeretnének, akkor Áder Jánost; ha friss és lendületes kormányzást, akkor Lázárt; ha pedig mindenki jól akar aludni a pénzügyei miatt, akkor Varga Mihályt.
Erőt kell mutatni, még ha az árt is a népszerűségnek. A felmérésekből kiolvasható magas részvételi szándék miatt a kampány logikája megfordult: nem elhozni kell embereket a másik oldaltól, hanem visszatartani őket – mondta lapunknak a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója. A Republikon szakértője szerint a Fidesz vezérkarából kikoptak a népszerű arcok. Szegeden zárt évet Orbán Viktor és Magyar Péter. Elemzés.
Szerinte sokan a félelem miatt nem merik vállalni a véleményüket, miközben eredményt csak áldozatvállalással lehet elérni.
A szombati szegedi DPK-nagygyűlés fél házzal zakazolt, Magyar Péter városi demonstrációjára rengeteg fiatal ment el. Riport.
A szegedi Pick Aréna előtt a Fidesz digitális békeharcosaitól próbáltuk megtudni, pontosan milyen háborútól tartanak, ki támadna meg kit, hogy keveredne bele Magyarország.
A Tisza Párt elnöke Szegeden bemutatta Csongrád-Csanád megyei országgyűlési képviselőjelöltjeit. Strompová Viktória szeretne Lázár János szemébe nézni, maga Magyar Péter pedig kiutasítaná a szlovák nagykövetet a Beneš-dekrétumok körüli botrány miatt.
Én azt sosem tudom megígérni, hogy ebben az országban mindig mindenki jól fog viselkedni. Még azt sem tudom megígérni, hogy mindig, minden pillanatban minden állami intézmény jól fog működni – mondta a kormányfő. Hozzátette, az biztos, hogy ha bárhol megsértik a jogszabályokat, „fülön fogják fogni” azokat, akik akár gyerekek, akár felnőtt magyar emberek kárára valamit elkövetnek.
Ott lesznek a Tisza Párt határon túlról származó képviselőjelöltjei is.
Két idős ember életét már nem lehetett megmenteni.
Fülöp László minden alkalom után további 150 ezer forintot tehet zsebre.
A megtámadott beteg súlyos sérüléseket szenvedett. A gyanúsítottat őrizetbe vették, ellene emberölés kísérlete miatt indult büntetőeljárás.
A 2027-es szegedi Szivárvány Hét zárásaként.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban