Szeged 365

Gőzerővel zajlik a BYD-gyár építése Szegeden, azonban nem csak emiatt fontos a terület, hanem a több ezer éves leletek miatt is, amit a régészek találtak az ásatások alkalmával a helyszínen. Hatalmas területen, mintegy 300 hektáron folyik Szeged és Magyarország egyik kiemelt fejlesztési projektje, a kínai BYD-gyár építése. Az építkezéssel a magyar régészet előtt is grandiózus lehetőségek nyíltak: a terület átvizsgálása közben hatalmas avar kori temetőt és települést találtak, amelyeket az elmúlt évben föltártak – és szenzációs leletek bukkantak elő – írja a Mandiner, akik az eredményekről Sóskuti Kornél csoportvezetőt, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és Sztankovánszki Tibort, a Móra Ferenc Múzeum régészét kérdezték. A BYD autógyár építését és a hozzá kapcsolódó munkálatok sorát az elmúlt években a régészeti feltárások folyamatosan nyomon követték és követik most is – mondja Sóskuti Kornél. „Elmondhatjuk, hogy a területről korábban ismert hat lelőhely mellett az előzetes feltárások további hat eddig ismeretlen örökségi elem sikeres azonosítását eredményezték” – emelte ki a szakember. A megelőző feltárásra kijelölt egyik lelőhelyen 2024. október végén egy avar temető sírjai is előkerültek.„Szerencsére a gyárépítés kevésbé frekventált területén helyezkedett el a sírmező, ezért több hónapunk is volt a feltárásra. A fájóan kellemetlen a hosszú feltárási időben az volt, hogy ezek az év leghidegebb, terepi munkavégzésre kevésbé alkalmas hónapjai, azaz november, december, január és február voltak. Optimálisabb körülmények mellett a feltárási munkálatok itt is gyorsabban záródhattak volna” – mesélte a részleteket. Sztankovánszki Tibor hozzátette, hogy régészeti szempontból bármelyik periódusban ritka lehetőség teljesen lehatárolni és feltárni egy nagyobb sírszámú temetőt. A BYD területén feltárt kora avar temető további különlegesége, hogy a sírok nem kerültek kifosztásra. Az előkerült leletanyag az avar kor első felére jellemző vonásokat mutat, ami az 500-as évek végét és a 600-as éveket jelenti. Több esetben kifejezetten gazdag mellékletek és viseleti elemek bukkantak elő.A női sírokban fülbevalók, köztük granulált arany gömbcsöngős típusok is voltak, aranyozott pártát, dudoros tarka gyöngyökből álló nyakláncokat, ezüst lemezekből és gyöngyökből kombinált nyakéket is találtak a számtalan egyéb lelet mellett. A női sírokban is megfigyelhető volt a bronzlemezből készült veretekkel díszített övek viselésének szokása. A temető férfisírjainak leglátványosabb leletei a támadófegyverek maradványai voltak: kardok, íjak és lándzsák. A lándzsák mindig a lovak mellé kerültek. Négy férfi sírjában a lándzsák mellett, ellentétes tájolással fektetett felszerszámozott lovakat temettek el. Az egyik sírba temetett harcos koponyáján, a szemüreg felett mély, éles tárgy okozta vágásnyomot lehetett megfigyelni. A fegyverek mellett a férfisírokban többek között ezüst és bronzlemezből préselt és lemezes övgarnitúrák, bizánci bronz tarsolyzárók, gyöngyök és fülbevalók kerültek még napvilágra – sorolja a Móra Ferenc Múzeum régésze, aki a gyereksírok közül kiemelte a madárcsontokból fűzött nyakláncos és a nagy öntött bizánci eredetű bronzcsengős temetkezést. “Az elkövetkező években régészeti szempontból a tárgyak és a temetkezési szokások, de nem utolsó sorban például embertani szempontból is tudjuk vizsgálni ezt a közösséget” – mondta Sztankovánszki, aki hozzátette, hogy a temető jelentős része az Avar Kaganátus és a Bizánci Birodalom közötti háborúk időszakához kapcsolódik, és ez a leletekben is tükröződik. Sőt, előkerült egy avar település is, amelyhez a temető tartozik. A teljes interjút itt tudod elolvasni.