Szeged 365

Néhány napja írtunk arról a szegedi társasházról, ahol évek óta húzódik a konfliktus a közös udvar használata miatt. A Katona József utcai társasház egyik lakója lapunknak arról számolt be, hogy az udvar állapota, a felhalmozott tárgyak, a kutyatartás, a kamerák és az évek óta tartó felújítások miatt szerinte tarthatatlanná vált a helyzet. A történetben az IKV is érintett, hiszen az önkormányzati tulajdonú lakások bérbeadójaként, illetve a társasház közös képviselőjeként is szerepet vállal.Az előző cikkben az érintett panaszos által rendelkezésünkre bocsátott információkat és levelezéseket mutattuk be, az IKV pedig akkor azt közölte: az ügyben több alkalommal is történtek ellenőrzések, és a társasházi együttélés szabályainak betartására felszólították az érintett bérlőt. Azóta azonban megkereste szerkesztőségünket a történet másik főszereplője is, most az ő verzióját is bemutatjuk, és megkerestük az IKV-t is a témában. A szerkesztőségünket felkereső lakó elmondása szerint évtizedek óta a társasházban él, és állítása szerint korábban hosszú időn keresztül nem volt komolyabb konfliktusa a többi lakóval. Mint mondta, a közös udvar egyik részén korábban tűzifát tárolt, illetve egy napágyat is használt. Elmondása szerint ezeket a tárgyakat hosszú éveken keresztül senki nem kifogásolta, a konfliktus azonban néhány éve kezdődött, amikor új tulajdonosok, illetve használók jelentek meg az épületben. Szerinte ettől kezdve egyre több olyan apróság vált vitatéma tárgyává, amelyeket korábban a lakók természetes módon kezeltek.A szerkesztőségünket felkereső lakó azt mondja, amikor az IKV jelezte neki, hogy a közös udvarban elhelyezett tárgyak problémát jelenthetnek, igyekezett alkalmazkodni. A napágyát például elmondása szerint elpakolta, a szárítókötél használatát pedig szintén korlátozta. Állítása szerint mára arra törekszik, hogy az udvaron csak a ténylegesen használt tárgyai maradjanak. „Most már nincs ott olyan dolgom, ami nem használati dolog” – fogalmazott. Szerinte azonban a konfliktus idővel olyan szintre jutott, hogy már nem kizárólag az udvar rendezettségéről van szó. A szerkesztőségünket felkereső lakó szerint ma már egy szék, néhány ruha a szárítókötélen vagy egy használati tárgy elhelyezése is vitát vált ki.Az eredeti panasz egyik fontos eleme a kutyatartás volt. A panaszos szerint az udvarban többször maradt kutyaürülék, ami szerinte elfogadhatatlan állapotokat eredményezett. A másik érintett ezt vitatja, és azt mondja: az utóbbi időben különösen figyel arra, hogy az udvar tiszta legyen. Elmondása szerint rendszeresen sétáltatja a kutyákat, és ma már arra is ügyel, hogy amikor elhagyja a társasházat, az állatokat bezárja, így az udvarban lehetőleg ne maradjon utánuk semmi. A szerkesztőségünket felkereső lakó azt is elmondta, hogy az állatokkal kapcsolatos kifogások miatt igyekezett minden olyan problémát megszüntetni, amely valóban rajta múlt.A történet másik fontos része az udvar állapota. A szerkesztőségünket felkereső lakó szerint az IKV korábban már végzett munkálatokat a területen, többek között a csatornarendszerrel kapcsolatban, az udvar teljes rendezése azonban nem történt meg. Állítása szerint a későbbi munkálatok során az udvar egy részét ismét felbontották, a törmelék pedig egy ideig az udvarban maradt. Elmondása szerint a közelmúltban az IKV munkatársai ismét a helyszínre érkeztek, hogy felmérjék a helyzetet és megvizsgálják, hogyan lehetne megfelelően kialakítani a vízelvezetést. Ez azért is fontos, mert az IKV friss válasza szerint már konkrét terv van az udvar rendezésére.Az IKV mostani megkeresésünkre azt közölte: a Katona József utcai társasház hét lakás célú és egy nem lakás célú albetéttel rendelkezik, ezek közül öt lakás és egy nem lakás célú helyiség van önkormányzati tulajdonban. A társaság szerint a közös udvaron a lomok felhalmozásával, használati tárgyak elhelyezésével és a kutyatartással kapcsolatban már 2026 augusztusa előtt is rendszeresen érkeztek panaszok. Az IKV szerint ezek kizárólag egy magántulajdonostól származtak, a többi lakó nem tett panaszt. Az IKV azt is közölte, hogy rendészeti ellenőrzéseket végzett, és az érintett bérlőt felszólították a rendeltetésszerű használatra, illetve az együttélési szabályok betartására. A társaság szerint az ellenőrzések után a panaszolt bérlő a vele kapcsolatban kifogásolt problémákat megszüntette. Az udvar jövője szempontjából pedig már konkrétabb lépés is körvonalazódik: az IKV tájékoztatása szerint közgyűlési döntés született a belső udvar felületrendezéséről és térbetonozásáról. A vállalkozó kiválasztása és a vállalkozási szerződés megkötése jelenleg folyamatban van. A munkálatokat megelőzően az udvaron felhalmozott lomok elszállítását az évente egyszer díjmentesen igénybe vehető lomtalanítás keretében oldanák meg.Az előző történetben a közös udvarra irányuló kamerák kérdése is felmerült. A panaszos szerint a megfigyelés újabb konfliktusforrást jelent. A másik érintett ezzel kapcsolatban azt mondta: a kamerák számára elsősorban vagyonvédelmi célt szolgálnak, mivel a közös területen olyan helyiség is található, ahol értékeket, például szerszámokat, rollereket és elektromos kerékpárokat tárolnak. Az IKV mostani válaszában azt közölte: a bérlő írásban hozzájárult ahhoz, hogy a kamerák a bérlemény ajtaját és az udvart megfigyeljék, ezért a társaság szerint ebben a kérdésben jelenleg nincs további intézkedési kötelezettsége.A társaság ugyanakkor hangsúlyozta: a bérleti jogviszony felmondása súlyos jogkövetkezmény, ezért ahhoz nem elegendő önmagában egy szomszéd panaszának megléte. A felmondás előtt a tényeket teljes körűen fel kell tárni, és azt is vizsgálni kell, hogy megvalósult-e olyan kirívó magatartás, amely a jogviszony megszüntetését megalapozhatja. Az IKV szerint jelenleg ilyen jogi eljárás nincs folyamatban, mivel a rendészeti ellenőrzések alapján az érintett bérlő a rendeltetésszerű használattal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett. A közös udvar használatának szabályait ugyanakkor a társasház szervezeti és működési szabályzatában lehet pontosítani. Az IKV közös képviselőként jelezte: amennyiben ezt valamelyik tulajdonostárs kezdeményezi, közreműködik a szabályzat módosításában. Mint írták:“jelezzük továbbá és a panaszosnak is el kell fogadnia, hogy az együttélési panaszok kapcsán a bérleti jogviszony felmondása jelentős jogkövetkezmény, különös figyelemmel arra, hogy felmondási ok akkor valósul meg, ha a bérlő vagy a vele együtt lakó (a lakásba befogadott) személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttéléskövetelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít.Ezzel összefüggésben a bérleti jogviszony felmondását minden esetben körültekintő mérlegelés, a tények teljeskörű feltárása előzi meg. Mindezt alátámasztja az is, hogy a vonatkozó jogszabályok számos kötelezettséget támasztanak a bérbeadóval szemben a bérleti jogviszony felmondása során. Tekintettel arra, hogy a rendészeti ellenőrzések alapján az érintett bérlő a rendeltetetésszerű használattal kapcsolatos kötelezettségeinek eleget tett, így vele szemben jelenleg nincs jogi eljárás folyamatban. Megjegyezzük, hogy a Lakástörvény alapján a bérlő és a vele együttlakó személyeket a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül megilleti a közös használatra szolgáló helyiségek és területek használatának a joga, ezt tényt a panaszosnak is el kell fogadni. A közös udvar használatának szabályait a tulajdonostársak a társasházi szervezeti-működési szabályzatban rendezhetik, a szervezeti-működési szabályzat erre irányuló módosítását bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti.Társaságunk mint közös képviselő bármelyik tulajdonostárs kezdeményezése esetén eljár a szervezeti-működési szabályzat módosítása, kiegészítése érdekében.”A történet előzményeiről ebben a cikkünkben olvashattok bővebben: