
A 2025. december 18-i brüsszeli gazdatüntetésre több európai országból érkeztek gazdák, akik azért tiltakoznak, mert szerintük az Európai Bizottság tervezett döntései súlyosan rontanák az uniós mezőgazdaság helyzetét: a 2028–2034-es költségvetési ciklusban csökkennének a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai, megszűnne annak önállósága, és átalakulna a támogatási rendszer, ami bizonytalanságot okozna a gazdák számára. Emellett ellenzik az olyan kereskedelmi megállapodásokat – különösen a Mercosur-egyezményt –, amelyek szerintük lehetővé tennék, hogy az EU piacát olyan, olcsóbban előállított mezőgazdasági termékek áraszthassák el, amelyek nem azonos környezetvédelmi és minőségi előírások mellett készülnek, ezáltal tartós versenyhátrányba hozva az európai termelőket és veszélyeztetve az élelmiszer-termelés fenntarthatóságát.A tiltakozó rendezvényt hivatalosan csütörtök délre hirdették meg a belga fővárosban, azonban szemfüles gazdák egy csoportja már előző este megjelent Brüsszel utcáin, traktorokkal, dudálva, és hangosan bömböltetve a zenét. A belga rendőrség előzetesen mintegy 8000 tüntetőt várt a fővárosba, velük együtt pedig sok száz traktor érkezett, amelyeknek egy jó része már reggel járhatatlanná tette a város utcáit, ahol égő kukákat és traktorokból álló blokádok voltak láthatók – számolt be minderről az Index oldala.Kora reggel az egyik barikádot egy traktor akarta áttörni, ami végül nem sikerült, de látható komoly rendőri jelenlét is. 11 óra körül farmerek egy csoportja végül gyalogosan próbálta megközelíteni az uniós tanácskozásnak helyet adó épületet, ahol vízágyúzással tartották őket távol, de bejutni nem tudtak, cserébe viszont krumplizáport zúdítottak a kivezényelt rendfenntartókra.A város más pontjain volt, ahol a belga rendőrség megelégelte a krumpli és egyéb tárgyak dobálását, majd könnygázzal próbálta meg jobb belátásra bírni a rendbontókat. Hivatalos jelentések szerint eddig a pontig egyetlenegy tüntetőt sem vettek őrizetbe.Már előző este sem volt egyszerű autóval közlekedni Brüsszelben, mert a központba vezető utak egy részét eltorlaszolták a korán érkező traktorok, így le kellett zárni számos alagutat is. A La Libre Belgique szerint ma hajnalra mindez csak rosszabb lett. A főútvonalakon érkező további több száz traktor tovább lassította a közlekedést, emiatt hatalmas dugók alakultak ki. Két autópályán és a Woluwe-Saint-Étienne közelében lévő körgyűrűn egyes helyeken teljesen leállt a forgalom.A városban a busz- és villamosközlekedés is akadozik emiatt. De mivel európai szintű gazdamegmozdulásról van szó, ezért például Franciaország déli részén az üzemeltető jelezte, hogy ideiglenesen öt autópálya-szakaszt kellett lezárni a nehézgépjárművek konvojai miatt, amelyek Brüsszel felé tartottak.A tervezett déli időpontnál tehát fél órával hamarabb és az eredetihez képest más helyszínen kezdődtek a rendezvényen a felszólalások a Gare du Nord pályaudvar közelében felállított színpadon. Ezt egyébként a tüntetést szervező Copa-Cogeca európai gazdaszervezet jelezte közösségimédia-oldalán, majd később a belga gazdaszövetség is megerősítette. Eredetileg ugyanis a belvárosba hirdették meg a beszédeket, de ott már annyi traktor és mezőgazdasági gép gyűlt össze, hogy biztonságosan nem lett volna megtartható a rendezvény.A több ezer fős tömeg előtt, amelynek tagjai számos európai tagállamból érkeztek, a Vallon Gazdák Uniójának egyik tagja beszélt elsőként. Caroline Jaspart rámutatott, a gazdák mindig rugalmasan igyekeztek alkalmazkodni a változó körülményekhez, de ez most nem fog menni. A gazdák most védtelennek és magukra hagyatottnak érzik magukat.A Vallon Mezőgazdasági Szövetség képviselője már keményebb hangot ütött meg. Daniel Coulonvalaz sürgette, hogy az EU ne importáljon olyan mezőgazdasági termékeket, amelyeket a gazdák nem akarnak. Egyben jelezte, aggasztó lehet az is, ha a bizottság tervezett döntéseivel megváltoztatja a KAP-ot, vagyis az Európai Unió Közös Agrárpolitikáját. Hozzátette, a Brüsszelben most tiltakozó mintegy 40 szakmai szövetségnek gyakorlatilag hadat üzent az Ursula von der Leyen vezette bizottság, pont azoknak, akik táplálják, etetik az európaiakat.Koncz Máté, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke az Indexnek magyarázta el, hogy mit is jelent az uniós költségvetés tervezett átalakítása. Bár a Közös Agrárpolitika (KAP) révén a jelenlegi támogatási ciklusban mintegy 5500 milliárd forint támogatási keret áll a hazai agrárium rendelkezésére – ami soha nem látott fejlesztési lehetőségeket jelent, azonban a meglévő nehézségek miatt erre égető szükség van. A jövő azonban már nem ennyire fényes.Az Európai Bizottság által július közepén közzétett tervezet ugyanis számos sarkalatos ponton átírná az agrárpolitika hatáskörét, valamint jelentősen megnyirbálná az agrártámogatásokat. Az új költségvetési ciklusban nemcsak a KAP önállósága, hanem az élelmiszer-termelés, a közös jólét és mezőgazdasági termelésünk fenntarthatósága is alapjaiban kérdőjeleződne meg. Az EB az elosztási mechanizmusokon is változtatna, alapjaiban írva át az eddigi támogatási struktúrát. Ettől az állásponttól pedig azóta nem tágított a bizottság, amely továbbra is azon az állásponton van, hogy a 2028–2034 közötti ciklusban 20-25 százalékkal csökkentse a Közös Agrárpolitika forrásait, és a KAP-ot egy általános fejlesztéspolitikai alapba, az úgynevezett NRP-be olvassza be. Na, ezt nem szeretnék az európai farmerek, és éppen ezért fontos a mostani brüsszeli gazdatüntetés, amely plasztikusan megmutatja a döntéshozóknak, hogy bizony itt rettenetesen nagy az ellenállás.Már több mint 20 éve folyik az egyeztetés az EU és a Mercosur-államok között egy kereskedelmi megállapodásról. A Mercosur lényegében a Dél-amerikai Közös Piacot jelenti, egy tucat teljes jogú vagy társult taggal, illetve megfigyelő állammal. Ez egy több mint 300 milliós piacot feltételez. Az Ursula von der Leyen vezette bizottság pedig azt akarja, hogy még az év vége előtt írják alá a nagy nehezen összehozott megállapodást a latin-amerikai államok gazdasági közösségével, és ehhez is keres támogatókat a mostani uniós csúcson.A Mercosur-megállapodás visszás pontjait Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke magyarázta el az Indexnek. Véleménye szerint komoly veszélyt jelent az európai – és ezen belül a magyar – agrárium számára. Ennek keretében arról folytatnak tárgyalást, hogy Argentínából, Brazíliából és más dél-amerikai országokból kiemelten nagy mennyiségű mezőgazdasági termék kerülhessen be az unióba kvótás vagy akár kvóta nélküli, szabadkereskedelmi feltételek mellett. Ezek az országok olyan marhahúst, sertéshúst, baromfit és gabonaféléket exportálnának Európába, amelyek gyakran GMO-alapú termelésből származnak, és olyan növényvédő szereket használnak, amelyeket az Európai Unióban már évek óta betiltottak.Míg az európai gazdákra rendkívül szigorú előírások és ellenőrzések vonatkoznak, a Mercosur-országok termelői nem tartoznak ezen szabályok hatálya alá, így az ő termékeik lényegesen alacsonyabb költségekkel állíthatók elő. Ez pedig súlyos versenyhátrányt okozna az uniós gazdáknak, hiszen olyan olcsó termékek árasztanák el az EU piacát, amelyek nem esnek azonos szabályozási és minőségi követelmények alá – hangsúlyozta Papp Zsolt.Nem tűrik tovább, hogy a mezőgazdaságot forráselvonásokkal és irreális szabályokkal gyengítsék. Ezzel együtt csökkenteni kell a túlzott bürokráciát, a versenyhátrányt okozó kereskedelmi megállapodásokat (pl. Mercosur), valamint a KAP forrásait.A gazdák nem kommunikációt, hanem valódi megoldásokat várnak, amely nem kettős mércén alapul. Tehát kézzelfogható döntések kellenek, amelyek biztosítják az erős, közös és jól finanszírozott KAP-ot, valamint tisztességes versenyfeltételeket teremtenek a külső importtal szemben.Az EU-nak vissza kell fordulnia a stratégiai ágazatok felé, meg kell szüntetni az importfüggőséget, mert agrárium nélkül nincs élelmiszer-biztonság, nincs gazdasági stabilitás és nincs önellátás Európában. A jelenlegi uniós importpolitika túl nagy mennyiségű, túl olcsó külföldi árut enged be az európai piacra.