“A Szegedre gyakorolt hatás kevéssé különbözik attól, amit az ország egésze érezhet. Egy rövidebb háború inkább átmeneti gazdasági sokkot okoz, például az üzemanyagárak átmeneti emelkedésével, míg egy elhúzódó háború mélyebben hat a gazdaságra és a mindennapokra” – írta szerkesztőségünknek Professzor Dr. Tomka Béla, a magyar történész, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének egyetemi tanára.Az elmúlt napokban ismét kiéleződött a feszültség a Közel-Keleten, ami világszerte bizonytalanságot okoz a politikában és a gazdaságban is. Bár a konfliktus földrajzilag messze zajlik, a hatásai például az energiaárakon vagy a globális kereskedelmen keresztül Európában is érezhetőek lehetnek.A térségben Izrael és Irán között nőtt meg jelentősen a katonai feszültség: légicsapások, fenyegetések és nemzetközi diplomáciai nyomás jellemzi a helyzetet, miközben a nagyhatalmak, köztük az Egyesült Államok is szerepet játszanak a konfliktus alakulásában. Hogy mindez milyen következményekkel járhat hosszabb távon, és ebből mit érezhetnek majd a szegediek, arról kérdezte szerkesztőségünk Tomka Bélát, a Szegedi Tudományegyetem történész-professzorát.Sz365.: Hogyan látja azt, hogy a Közel-keleti háborús konfliktus milyen tartós társadalmi és gazdasági hatásokat gyakorolhat Szegedre?T.B: A hatás mértéke alapvetően függ attól, hogy mennyire húzódik el a konfliktus. Ennek megítélése jelenleg nehéz. Azt látjuk, hogy Trump elnök összevissza beszél az amerikai háborús célokról: egyszer korlátozott háborút emleget, amelynek célja az iráni hadi képességek mérséklése, máskor a teljes győzelmet és az iráni rendszerváltozást jelöli meg célként. Nyilván azon is sok múlik, hogy az iráni társadalom miként reagál: folytatódnak-e a rendszer elleni megmozdulások, vagy a külső beavatkozással szemben összezár a társadalom.A Szegedre gyakorolt hatás kevéssé különbözik attól, amit az ország egésze érezhet. Egy rövidebb háború inkább átmeneti gazdasági sokkot okoz, például az üzemanyagárak átmeneti emelkedésével, míg egy elhúzódó háború mélyebben hat a gazdaságra és a mindennapokra. Egy tartósabb konfliktusnál a mindennapokban megjelenhet a hírfáradtság: a folyamatos sokkoló hírek miatt egy idő után kevesebben követik a háborús eseményeket, kevesebben beszélnek róla, miközben a feszültség és a bizonytalanság érzése mégis velünk marad.Sz365.: Miben emlékeztetnek a jelenlegi háború hatásai a 20. századi európai háborúk és az azokat követő időszakok tapasztalataira, főként Szeged szempontjából?T.B.: A történelem sohasem pontosan ugyanúgy ismétli magát, de a háborús következmények sokszor valóban hasonló mintát mutatnak. Itt is kulcskérdés, hogy mennyire elhúzódó konfliktusról beszélünk. Ha a konfliktus rövid idő alatt lezárul, mint például az 1967-es hatnapos háború egyfelől Izrael, másfelől Egyiptom, Jordánia és Szíria között, akkor a világgazdasági hatások mérsékeltebbek és rövidebb lefutásúak. Nyilván egészen más következményekkel járnak az elhúzódó háborúk, mint amilyet az Ukrajna elleni orosz támadás nyomán 2022 óta látunk: ilyenkor akadozik a nemzetközi kereskedelem, sérülnek a szállítási útvonalak, megdrágul az energia és a szállítás, ami a mindennapi cikkek árainak emelkedéséhez is vezet. A mai veszély Magyarország esetében nem az, hogy „nálunk háború lesz”, mert ennek nincs realitása, hiszen NATO-tagok vagyunk, s ennél nagyobb biztonságot semmi nem garantálhat számunkra. Viszont reális az, hogy a bizonytalanság és a drágulás tartósan beépül a gazdaság működésébe. Ugyanis a globalizáció eredményeként a világpiacon mindenki a legolcsóbb és legjobb minőségű terméket, alapanyagot vagy szolgáltatást tudja beszerezni. Ha viszont a háborúk, vámok és más kereskedelmi korlátozások miatt a globalizáció akadozik, az inflációhoz vezet, mert ugyanazt az árut kerülő úton, drágábban, lassabban lehet pótolni. Ezt a mechanizmust a Covid idején is láttuk: amikor az ellátási láncok megroppantak, a drágulás gyorsan begyűrűzött a mindennapokba mindenhol a világon, ha nem is olyan mértékben mint Magyarországon, ahol különlegesen nagy drágulás zajlott. Utóbbinak már belső okai voltak.Sz365.: Milyen történelmi példák alapján lehet következtetni a konfliktus lehetséges kimenetelére?T.B.: Mint mondtam, a történelem tanulmányozása ritkán ad pontos forgatókönyvet a jelen vagy a jövő számára, de kínál lehetséges szcenáriókat, megoldási típusokat. Gyakori minta a hosszú, alacsony intenzitású konfliktus, melynek során időszakos fellángolásokkal tartós feszültségi állapot alakul ki — erre példa lehet az izraeli–palesztin konfliktus több évtizedes ciklikussága, vagy éppen az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus az utóbbi évtizedekben, újabb és újabb amerikai intervenciókkal. Másik lehetőség a tűzszünet és a részleges politikai rendezés, ami nem old meg mindent, de jelentősen mérsékli vagy akár megszünteti az erőszakot és kiszámíthatóbbá teszi a környezetet — ilyen típusú kimenetelre példa az 1995-ös daytoni megállapodás Bosznia esetében. Egy harmadik visszatérő minta a konfliktus regionális kiterjedése, majd a kényszerű deeszkaláció: amikor több szereplőben megjelenik a „túl drága továbbvinni” felismerése, és ez tárgyalásokhoz terel — erre példa lehet az 1973-as arab–izraeli háborút követő nemzetközi válságkezelés és tárgyalási folyamat, vagy tágabb történeti párhuzamként a koreai háború lezárása fegyverszünettel 1953-ban, amikor a további háborúzás költsége mindkét oldal számára túl nagynak bizonyult.Történészként azt hangsúlyoznám, hogy a kimenetelt nem csak katonai tényezők döntik el, hanem a gazdasági teherbírás, a nemzetközi nyomás és a belső társadalmi tűréshatár is — és minél tovább tart egy konfliktus, annál nagyobb szerepet kapnak ezek a korlátok.Sz365.: Van okunk tartani attól, hogy a háború hosszabb távon a fiatalok terveit is befolyásolja Szegeden?T. B.: Elhúzódó válságok idején a fiatalok egyszerre lesznek óvatosabbak és kreatívabbak: több a „B terv”, felértékelődik a képzés, a nyelvtanulás, a mobilitás, és sokszor erősödik a közösségi aktivitás. Szeged ebből a szempontból kedvező helyzetben van: erős regionális szerepkörrel könnyebben tud kapaszkodókat adni, mint egy periférikusabb település.Sz365.: Ha egy mondatban kellene megnyugtatnia a szegedieket, mit üzenne?T.B.: Bár sok múlik azon, mennyire húzódik el a konfliktus, Szegeden a szolgáltatószektor és az egyetemi háttér erőssége miatt a mindennapi gazdaság kevésbé függ közvetlenül a nemzetközi sokkoktól, így a hatások inkább átmeneti hullámként jelentkezhetnek, nem pedig tartós helyi megrázkódtatásként.