Gulyás Gergely: Magyarországnak elegendő kőolajkészlete van a védett árú üzemanyag fenntartására – Kormányinfó élőben a Szeged365.hu-n
Szeged 365 | 2026. március 12., csütörtök - 10:56
Csütörtökön délelőtt 10 órakor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő számol be a kormányülés legfontosabb döntéseiről. Kormányinfót tart Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő. A két politikus beszámol a szerdai kormányülésen hozott döntésekről, valamint válaszolnak az újságírók kérdéseire. A Portfolio szerint a tájékoztatón várhatóan több aktuális gazdasági és politikai kérdés is szóba kerülhet: Gulyás Gergely ismerteti a kormányülésen elhangzottakat. Két ülést is tartott a héten a kormány – emelte ki Gulyás Gergely a Kormányinfó elején. Kiemelte, hogy hétfőin arról döntöttek, hogy védett árat vezetnek be az üzemanyagokra, a benzinnél 595, a dízelnél 615 forint literenként az ár. Ukrajna nem számíthat Magyarország támogatására mindaddig, amíg Ukrajna a magyar energiaellátást veszélyezteti – szögezte le Gulyás Gergely miniszter, ezzel előrevetítve a közelgő uniós csúcson várható feszültségeket. Elmondta, hogy amennyiben újraindul a szállítás, akkor beleegyeznek, hogy a többi tagország támogassa Ukrajnát a 90 milliárdos hitellel.“Elítéljük, hogy mostanra Ukrajna és Zelenszkij részéről durva fenyegetések érkeznek Magyarország és a miniszterelnök irányába” – folytatta Gulyás, aki szerint sem a miniszterelnököt, sem a családját, sem az országot nem lehet fenyegetni, „bár értjük, hogy Ukrajna egy ukránbarát kormányt szeretne hatalmon látni” – mondta a HVG tudósítása szerint, majd kitért arra, hogy Magyarországnak elegendő kőolajkészlete van a védett árú üzemanyag fenntartására, közben pedig a Mol igyekszik az Adria vezetéken átmenetileg a kieső készleteket pótolni. Turisták-e vagy valódi tárgyalódelegáció a magyar küldöttség, amely a Barátság kőolajvezetéket vizsgálja? – kérdezi a közmédia. Gulyás szerint ez egy hivatalos delegáció, minden információt hivatalosan megadtak róluk az ukrán félnek, tényfeltáró delegáció, és várják, hogy megmutassák nekik az ukránok a helyszínt. Ha nem engedik be őket, akkor is fontos ez a látogatás – tette hozzá. Gulyás kitartott amellett, hogy semmi akadálya, hogy holnap megnyissák a vezetéket.
Forrás: Szeged 365

Pontosan 147 évvel ezelőtt, 1879. március 12-én, Gergely napján, hajnali 2 órakor öntötte el Szegedet a nagy árvíz. Ez az időpont örökre beleégett a város emlékezetébe. A megáradt Tisza áttörte a gátakat, és néhány óra alatt a város 95%-át elpusztította. 5700 épületből 5485 összeomlott vagy súlyosan megrongálódott. A város 60 000 lakosa közül szinte mindenki elveszítette otthonát.Az áradat gyorsan és könyörtelenül terjedt: házak dőltek össze, utcák tűntek el a víz alatt, emberek ezrei menekültek csónakokkal vagy a magasabb pontokra. A pusztítás mértéke szinte felfoghatatlan a mai napig is.A nagy árvíz több tízezer embert tett földönfutóvá és 151 igazolt áldozata volt. Azonban a tragédia után a lakosság nem adta fel. A tragédia után példátlan összefogás indult meg Európa-szerte, hogy segítsék a város újjáépítését. Az árvíz után született meg az a Szeged, amit ma is ismerünk. Az újjáépítés során alakult ki a körutas-sugárutas városszerkezet, amely ma is meghatározza a város arculatát. Az újjászülető Szegedet sokáig két korszak szerint emlegették: „víz előtt” és „víz után”.Az árvíz nem csupán tragédia volt, hanem egy teljes újrakezdés is. Egy olyan pillanat a történelemben, amely megmutatta a város erejét, összetartását és azt, hogy a legnagyobb pusztítás után is képes talpra állni. A szinte teljesen elpusztult város helyére egy modernebb, tudatosan megtervezett Szeged épült, amelyet már az árvíz tanulságai formáltak. A széles sugárutak, a körutak rendszere mind ezt a tudatos felépítést mutatják. Nem csak a helyiek, hanem egész Európa segítő kezet nyújtott az újjáépítéshez. Számos város és ország támogatása érkezett, amit Szeged körútjainak és utcáinak nevei őriznek. Március 17-én Ferenc József is Szegedre látogatott, hogy saját szemével lássa a romba dőlt várost. A legenda szerint ekkor hangzott el az uralkodó híres mondata: „Szeged szebb lesz, mint volt.”A megemlékezés részeként minden évben hajnal 2 órakor megszólalnak a Szegedi Dóm harangjai is, pontosan abban az órában, amikor 1879-ben a víz betört a városba, és megkezdődött Szeged történetének legnagyobb katasztrófája.
A szerdaihoz képest egy kicsit gomolyfelhősebb időnk lesz, azonban fázni biztosan nem fogunk: 19 fokot hoz a csütörtök Szegedre! Jelentős ez a nap városunk történelmében, ugyanis pontosan 147 éve, ezen a napon pusztított a nagy árvíz Szegeden. Kávét a kézbe, kortyolj egy nagyot, hogy jól induljon a nap, meghoztuk mellé a Napi pakkot!Nagyon boldog névnapot kívánunk Nektek: Gergely, György és Miksa! Érdekességek mára: Csütörtökön már erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés, de napos időszakokra is számíthatunk majd Szegeden. Többfelé kialakulhat zápor és akár zivatar is, viszont a Tiszántúl legnagyobb részén említésre méltó csapadék nem valószínű. Hajnalban a legalacsonyabb hőmérséklet 3 fok körül alakul, majd délutánra 15 és 20 fok közé melegszik a levegő Szegeden.Jótékonysági koncertet rendez városunkban a Szeged Első Lions Club. Mint a szervezőktől megtudtuk, az esemény 2026. március 12-én, 19.00 órakor lesz, a Belvárosi Moziban, ahol Tóth Vera, Artisjus-díjas magyar énekesnő lép színpadra.Most csütörtökön egy igazán különleges program vár rátok Szegeden: a Hazajáró két ismert szereplője, Jakab Sándor és Kenyeres Oszkár érkezik a Délvidék Házba, hogy képes, videós előadásban meséljenek az elmúlt másfél évtized legszebb útjairól, emlékezetes pillanataikról és kulisszatitkaikról. Az est ráadásul nemzeti ünnepünkhöz is kapcsolódik, így az 1848–49-es szabadságharc fontos határon túli helyszínei is szóba kerülnek majd.
“Vasárnap még ilyen volt, tegnap pedig már csak ezt láttam. Valaki megevett két banánt és olyan erős lett, hogy rögtön szétrúgta ezt a sokak által kedvelt fotó témát” – írta csütörtökön reggel a Tisza-Maros sétány csoportba Szeged egyik legszebb pihenőparkjának megálmodója, Farkas András.Az általa feltöltött fotókon is jól látszódik, hogy a Tisza-Maros sétányon lévő fa installációt szétzúzták, az eddig patinás kompozícióban álló faelemeket eldöntötték. Így festett még pár nappal ezelőtt a helyszín: Majd ma reggelre ez lett belőle:Nem értjük, miért kell garázdálkodni, és tönkre tenni azt, amiért mások oly sokat dolgoztak! Vigyázzunk a környezetünkre! Farka András, a Gergő-liget és a Rotary tanösvény kialakításának a kezdeményezője egyébként idén Szegedért emlékérmet kap városuk napján. Erről itt írtunk:
Ez a péntek igazán izgalmas lesz a Szeged Városi Rock Klubban a metálrajongóknak: két friss, fiatal, de már most nagyon tehetséges zenekar lép színpadra, hogy először, vagy éppen újra életre keltsék dalaikat a közönség előtt.A szervezőktől megtudtuk, hogy az egyik fellépő a 2025 elején alakult Híd Túl Messze Van alternatív metál zenekar lesz. Zenéjükben a valóság, az önkeresés és a belső vívódások keltik életre a hangulatot. Első daluk, a „Ki vagy te?” már elérhető minden nagyobb zenei streaming platformon, de a banda élőben is bemutatkozik ezen az estén. A HTMV célja nem kevesebb, mint kapcsolatot teremteni a hallgatókkal azokban a pillanatokban, amikor a híd – a változás, a megértés vagy a felismerés – túl messzinek tűnik. Az est másik fellépője az ACT, a frontcsajos modern metál zenekar a Vajdaságból, akik 2024-ben kezdtek el hódítani a színpadokon. Dalaikban a metál elemeket gyakran népies dallamokkal keverik, ami egyedülálló hangzást kölcsönöz nekik. 2024 szeptemberében adták ki első kislemezüket „Körforgás” címmel, majd 2025-ben három új single-t, miközben végigjárták Vajdaság klubjait. Jelenleg első nagylemezükön dolgoznak, amit már alig várnak a rajongók. Ez az este tökéletes alkalom arra, hogy a fiatal metál színtér két ígéretes képviselőjét élőben láthasd, és egy energikus, érzelemdús koncertélménnyel gazdagodj. Ne maradj le róla, a híd és a körforgás most találkozik Szegeden!
Megváltozott a parkolás rendje Szegeden a Kecskeméti utcában. Az úttest egy része veszélyes helyre utaló sárga felfestést kapott, amelyen tilos parkolni: ha mégis előfordul, nem kis összegű bírságot kell fizetni.Városunkban örök vita a parkolás helyzete. Gyakran merül fel a téma például a belvárosi fizetős parkolással kapcsolatban, de a Szegeden közlekedünk Facebook-csoportban nemrég megosztott képek arra utalnak, hogy ennél valószínűleg összetettebb a kérdés.A Facebook-csoport tagjai először kedden délután hívták fel a figyelmet a parkolási helyzet megváltozására. A kép alatti kommentekből megtudhatjuk, hogy a hibásan parkoló autók már el is kezdték összegyűjteni a büntetéseket. Az egyik kommentelő elmondása szerint a hibás, tehát a járdára vagy a felfestére való rálógás esetén a helyszíni bírság 24 ezer forint.Ma délután újabb képek is megjelentek a csoportban, melyek arról árulkodnak, hogy a helyzet változatlan, vagyis az új felfestés egyelőre nem riasztja el a parkolókat.A szaggatott vonallal körülhatárolt sárga útburkolati jelzés veszélyes területre hívja fel a sofőrök figyelmét, elsősorban a vasúti átjárók és az útkereszteződés környékén gyakoriak, de néhol láthatunk társasházak, iskolák vagy óvodák bejáratánál is. Ezeken a felfestéseken szigorúan tilos megállni, és parkolni is: a szabály megszegése bírságot von maga után.A kép alatt olvasható kommentekből az derül ki, hogy a változás megítélése nem egyértelmű: vannak, akik a megbírságolás lehetőségét sérelmezik, míg mások rávilágítanak, hogy a közlekedés a változtatásig meglehetősen nehézkes volt az utcában.A változtatás mindenesetre rávilágít egy másik vissza-visszatérő témára a Napfény Városában: a parkolóhelyek hiányára. Az utóbbi időben a Szeged365 Family tagjaitól többször kapunk fotókat, videókat a város különböző területein szabálytalanul, vagy szabályosan, de egymás hegyén hátán parkoló autókról. Így például nemrég írtunk Kossuth Zsuzsanna Technikum és Szakképző Iskola környékén uralkodó esti helyzetről vagy éppen a Pick Aréna környéke.
Csütörtökön már erőteljesebb lesz a gomolyfelhő-képződés, de napos időszakokra is számíthatunk majd Szegeden. Többfelé kialakulhat zápor és akár zivatar is, viszont a Tiszántúl legnagyobb részén említésre méltó csapadék nem valószínű. Hajnalban a legalacsonyabb hőmérséklet 3 fok körül alakul, majd délutánra 15 és 20 fok közé melegszik a levegő Szegeden.Pénteken sok napsütésre számíthatunk, de helyenként erőteljesebben megnövekedhet a gomolyfelhőzet, és elszórtan egy-egy futó zápor is kialakulhat. A déli, délkeleti szelet főként a Dunántúlon kísérhetik élénk széllökések. A hajnali, reggeli órák több tájegységünkön párásak, ködösek lehetnek. Reggel -2 és +6, délután 15 és 21 fok közötti értékeket mérhetünk.
Összesen 105 ezren látták a teljes jégkorszak-kiállítást Szegeden. A tárlat óriási sikernek örvendett, a közönség kedvencei pedig egyértelműen a mozgó-hangot adó állatrekonstrukciók lettek. Ezzel az eredménnyel minden idők második leglátogatottabb időszaki tárlata lett a kiállítás.Óriási sikerrel zárt a szegedi jégkorszak-kiállítás: a teljes tárlatot 105 ezren nézték meg a Móra Ferenc Múzeumban. Ezzel a kiemelkedő eredménnyel a jégkorszak-kiállítás a Móra-múzeum második leglátogatottabb tárlata lett – ezt az eredményt csak a 2014-es „A fáraók Egyiptoma” előzi meg.Az elmúlt hónapokban a közönség nagy kedvencévé váltak az eredeti mamut-maradványok, a mozgó és hangot adó állatrekonstrukciók. A nyári időszakban a Szegedre látogató turisták voltak többségben, ősztől az óvodai és iskolás csoportok látogatták meg a kiállítást nagy számban. A hétvégi tárlatvezetésekre viszont folyamatosan sokan voltak kíváncsiak.A jégkorszak-kiállítás teljes egészében március 8-án volt utoljára látogatható. A jégkori ember című egységet azonban még nem bontották le, az továbbra is nyitva tart az érdeklődők számára.
Hogyan lehet megvédeni az emberi szervezetet a világűrben érő erős kozmikus sugárzástól? És hogyan lesz mindez hasznos tudás a gyógyászatban a Földön? Erre a kérdésre keresi a választ a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (SZTE IKIKK) egyik kutatócsoportja a HUNOR Magyar Űrhajós Program keretében. A projekt célja annak feltárása, hogy fokozható-e a sejtek természetes DNS-javító képessége az űrutazás során fellépő, különösen nehezen javítható károsodások esetén. A kísérlet sikere olykor egészen apró részleteken múlik: egy mindössze egykilós csomagon, egy 14 perces szigorúan kimért időablakon, és azon, hogy a benne utazó, állatorvos által megvizsgált muslicákat a reptéri biztonsági ellenőrzésen a kísérlet sikere érdekében nem szabad átvilágítani.DNS-ünket életünk során folyamatosan érik kisebb-nagyobb károsító hatások. A szervezet rendelkezik saját hibajavító mechanizmusokkal, amelyek ezeket a sérüléseket többnyire kijavítják. A világűrben azonban egészen más a helyzet: itt a Föld mágneses mezője már nem nyújt megfelelő védelmet, és a nagy energiájú kozmikus részecskék – az úgynevezett HZE-részecskék – egyszerre több, egymáshoz közeli DNS-törést is okozhatnak. Az ilyen összetett károsodások javítása rendkívül nehéz, és hosszú távon sejtműködési zavarokhoz, daganatos elváltozásokhoz vagy felgyorsult öregedéshez vezethet.Az már az űrkutatás kezdete óta ismert, hogy a sugárterhelés komoly kihívás az űrhajósok számára. A Nemzetközi Űrállomás még viszonylag közel kering a Földhöz, így részben védett, ám a jövő mélyűri küldetései, például a Hold vagy a Mars irányába, már jóval nagyobb kockázatot jelentenek.Az SZTE Természettudományi és Informatikai Karának Biológia Intézetében Prof. Dr. Gácser Attila vezetésével zajló alapkutatás azt vizsgálja: ha bizonyos, DNS-javításban szerepet játszó fehérjékből ideiglenesen, az űrutazás ideje alatt többet termeltetünk a sejtekben, az segíti-e a sugárzás okozta károsodások gyorsabb és hatékonyabb kijavítását.A kutatók két modellrendszerrel dolgoznak:A HUNOR-küldetés során a muslicák különböző életszakaszban kerültek fel a Nemzetközi Űrállomásra, ahol fejlődésük teljes vagy részleges szakaszát valódi kozmikus sugárzás érte. A földi kontrollkísérletek Floridában, azonos körülmények között, de sugárterhelés nélkül zajlottak. A minták visszaérkezése után Szegeden DNS-szintű elemzések kezdődtek annak feltárására, hogy a „túltermelő” egyedekben valóban kevesebb vagy enyhébb károsodás halmozódott-e fel.A projekt egyik hosszabb távú kérdése, hogy az mRNS-alapú technológia alkalmas lehet-e arra, hogy az űrutazás idejére átmenetileg fokozza a DNS-javító fehérjék termelődését. A kutatók hangsúlyozzák: jelenleg alapkutatásról van szó, amely elsősorban a folyamatok mélyebb megértését célozza, amelyek birtokában a fenti kérdés jobban megválaszolhatóvá válik. Az azonban már most látszik, hogy az eredmények nemcsak az űrkutatásban lehetnek hasznosak, hanem a földi gyógyászatban is: például a daganatos betegek sugárkezelésének mellékhatásai kapcsán.A kísérlet megvalósítása önmagában is komoly logisztikai feladat volt: a NASA-előírásoknak megfelelő speciális tárolódoboz, a teljes kísérleti doboz 1 kilogrammos súlykorlátja, a kötelező állatorvosi vizsgálat, a muslicák szállítása és annak adminisztrációja, hogy eltekintsenek a kötelező reptéri átvilágítástól, hiszen a sugárzás tönkretette volna a teljes kísérletet – mindez a projekt precíz előkészítését igényelte.A szegedi kutatócsoport számára a HUNOR-program nemcsak tudományos áttörés lehetőségét jelenti, hanem azt is, hogy Magyarország aktív szereplője lehet az űrélettani kutatásoknak. A vizsgálatok eredményei várhatóan 2026 nyarán kerülhetnek publikálásra.A kérdés továbbra is nyitott: vajon képesek leszünk-e a jövőben „felkészíteni” sejtjeinket a világűr extrém körülményeire? A Szegedi Tudományegyetem kutatói szerint az első lépés ehhez az, hogy pontosan megértsük, mi történik a DNS-sel odafent, és hogyan segíthetünk neki idelent, a Földön.


RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban