A tűzoltóknak mozgalmas volt a szenteste: 179 beavatkozásra volt szükség országszerte, és Szeged környékén is többször riasztották őket
Szeged 365 | 2025. december 25., csütörtök - 12:52
Nem telt eseménytelenül a szenteste a katasztrófavédelem számára: az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság tájékoztatása szerint december 24-én összesen 179 tűzoltói beavatkozásra volt szükség országszerte.Az OKF közlése alapján 47 esetben tűzesethez riasztották a tűzoltókat, amelyek közül 30 lakóházat érintett. A nap tűzeseteinek tragikus mérlege is volt: egy ember életét vesztette, egy idős nő Hajdúszováton, a József Attila utcában.A tűzoltók emellett 132 alkalommal műszaki mentést végeztek. Ezek között volt:A balesetek között szerepel többek között Algyő térségében, a 47-es főúton történt ütközés és az M5-ös autópályán történt karambol is.Az OKF külön kiemelte: 23 esetben riasztották a tűzoltókat olyan idős vagy beteg, egyedül élő emberekhez, akik napok óta nem adtak életjelet magukról, vagy az otthonukban elestek és nem tudtak segítséget hívni.A katasztrófavédelem arra kéri a lakosságot, hogy az ünnepek alatt és után is figyeljünk jobban az egyedül élő idősekre, és baj esetén ne habozzunk hívni a 112-es segélyhívó számot.
Forrás: Szeged 365
Szeged egyik legszebb, legismertebb tere, a Dóm tér és a Fogadalmi templom mostantól Magyarország 22. Nemzeti Emlékhelye. Bár elsőre mindenki örült a hírnek, gyorsan megjelentek kritikák és aggályok is a döntéssel kapcsolatban. Most utánajártunk, mit jelent ez valójában a város számára, és mit mond a képviselő, aki benyújtotta a javaslatot. Nézd meg a részleteket és a videót is!Az elmúlt hetekben Szegeden és a Szeged365-ön is kiemelt téma lett: a Dóm tér és a Szegedi Fogadalmi templom mostantól hivatalosan nemzeti emlékhely lett, ezzel a 22. a sorban az országban. Erről lapunk is elsőként írt, amikor a parlament megszavazta a módosítást 172 igen szavazattal, és köztársasági elnöki avatóünnepséget is tartottak a helyszínen. Az örömhír után gyorsan felbukkantak hangok, amelyek szerint ez problémákat okozhat Szegeden: aggódtak azért, hogy a rang miatt megszűnhetnek a tér hagyományos rendezvényei vagy más megszorítás jön. Velük szemben több szakértő és politikus is hangsúlyozta: semmi ilyesmi nem várható, minden marad a régiben, sőt a nemzeti emlékhely státusz mellé külön fejlesztési források is kapcsolódhatnak, amik új lehetőségeket hozhatnak Szeged számára. Természetesen szerettük volna, ha hivatalosan és videóban is megerősítik ezt, így biztosan nem lesz gond a Szeged Városi Napokkal és a Bortérrel sem…azt már megtapasztaltuk, hogy az ADVENT tökéletesen lement, imádtátok az óriáskereket, és az idei év különlegességét az emeletes forgót. Erről éppen most kaptunk egy nagyon hangulatos videót:A lényeg tehát, hogy akkor hivatalosan megkerestük és megkérdeztük erről Mihálffy Béla országgyűlési képviselőt is, aki benyújtotta a javaslatot, és a parlamentben képviselte Szeged érdekeit. A képviselő kiemelte: a Dóm tér nemcsak egy gyönyörű tér, hanem a magyar nemzet életében és kultúrájában is különleges helyet foglal el, ezért érdemelte ki ezt az elismerést. Szerinte a rang nem fogja korlátozni a hagyományos rendezvényeket, hanem inkább új lehetőségeket teremt, ideértve a külön pályázható forrásokat is, amik segíthetik a tér és a környező épületek megőrzését és fejlesztését. A Dóm térnek évszázados múltja van: a város szívében álló tér a Szegedi Fogadalmi templommal együtt a város szimbolikus helyszíne, ahol a magyar történelem, kultúra és közösségi élet összefonódik. Az árkádok alatt lévő Nemzeti Emlékcsarnok a magyar irodalom, művészet és tudomány kiemelkedő alakjainak szobraival gazdagítja a hely jelentőségét, így a téren nemcsak építészeti szépség, hanem történelmi emlékezet is találkozik a mindennapi élettel. Most tehát hivatalosan is ott szerepel a Dóm tér Magyarország nemzeti emlékhelyeinek listáján, és a hozzászólások, vélemények pedig azt mutatják: Szegeden mindenki beszél róla. És ahogy a kezdeményező is hangsúlyozta, ez nem egy korlátozás, hanem egy elismerés, ami akár újabb fejlesztéseket, forrásokat és figyelmet hozhat Szeged számára.
Ma van karácsony első napja – szóljon ez a nap az ünnepről, a meghittségről és a lelassulásról. Ezen a napon, pontosan 207 évvel ezelőtt, Franz Gruber német zeneszerző bemutatta a világhírűvé vált „Csendes éj” című karácsonyi dalt, amely azóta is az ünnepek ikonikus dallama. Sajnos az ünnepi időszak idén sem hoz fehérséget Szeged térségébe: hópelyhek helyett esőcseppek kopogtatják majd az utcákat, borongósabb arcát mutatva az ünnepnek. A karácsony varázsa persze nem az időjáráson múlik – hanem a közös, meghitt pillanatokon. Boldog karácsonyt kíván a Szeged365.hu!Boldog névnapot kívánunk minden Eugénia és Anasztázia nevű olvasónknak! Érdekességek:Csütörtökön északkelet felől felszakad a felhőzet, több helyen kisüt a nap, csak a Dunántúlon és délen maradnak meg a felhők. Délen, délnyugaton még többfelé lehet csapadék, a havazás esélye nyugat felé haladva nő, keletebbre, Szeged térségében azonban esőre kell számítanunk. Az északkeleti szelet eleinte többfelé kísérhetik élénk lökések, majd estére mérséklődik a légmozgás. Hajnalban -2, +4, kora délután 0 és 7 fok között alakul a hőmérséklet.
Beépített szekrény égett egy harmadik emeleti lakásban a szegedi Bihari utcában, a tűz a bejárati ajtót is elérte. A szegedi hivatásos tűzoltók a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányításával, létraszerrel lementették a bent rekedt lakót, a lángokat egy vízsugárral fékezték meg. A munkálatok idejére a tűzzel érintett ingatlan felett lakók elhagyták otthonukat, összesen tíz embert érintett az intézkedés. Mutatjuk a részleteket, és mire figyelj az ünnepi időszakban, hogy megelőzd a hasonló bajt.A mostani riasztásnál a beépített szekrény hat négyzetméteren égett, a hő és a füst a bejárati ajtót is elérte. A szegedi hivatásos egységek a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett érkeztek, létraszerrel lementették a lakót a harmadikról. A tűzoltók egy vízsugárral dolgoztak, majd átszellőztették az érintett teret. A gyors beavatkozásnak köszönhetően a lángok nem terjedtek tovább a lakás többi részére.A biztonság érdekében a tűzzel érintett ingatlan feletti lakások lakóit ideiglenesen kivezették, összesen tíz embert érintett az intézkedés. A lépcsőházban rövid ideig füst terjengett, ezért a tűzoltók a mentés és oltás mellett a szellőztetésre is fókuszáltak. Az ünnepi időszakban különösen fontos az éghető anyagok körültekintő kezelése, és hogy a lakásban ne maradjon felügyelet nélkül hőforrás vagy gyertya. Exkéuzyv fotókat kaptunk a Szeged365 Family-től:Érdemes észben tartani: a lakástüzeknél nemcsak a lángok, a füst és a szén-monoxid is súlyos veszélyt jelent, mert színtelen és szagtalan, rövid idő alatt komoly mérgezést okozhat. A korai észlelés életet menthet, ebben segít a jól elhelyezett füstérzékelő, illetve a tűzjelző rendszerek, amelyek a tűz kifejlődésének korai szakaszában jeleznek. 
Csütörtökön északkelet felől felszakad a felhőzet, több helyen kisüt a nap, csak a Dunántúlon és délen maradnak meg a felhők. Délen, délnyugaton még többfelé lehet csapadék, a havazás esélye nyugat felé haladva nő, keletebbre, Szeged térségében azonban esőre kell számítanunk. Az északkeleti szelet eleinte többfelé kísérhetik élénk lökések, majd estére mérséklődik a légmozgás. Hajnalban -2, +4, kora délután 0 és 7 fok között alakul a hőmérséklet.Pénteken, karácsony második napján a változó felhőzet mellett már országszerte több órára kisüthet a nap. Eleinte a Dunántúlon lehet még több felhő az égen, de csapadék már nem várható. A légmozgás gyenge, mérsékelt marad. Hajnalban a legtöbb helyen fagyni fog, -6, +1 fok várható. Délután 1-6 fok valószínű.
A szenteste ma a meghittség, a gyertyafény és az elcsendesedés ideje. A keresztény hagyományban Jézus születésének előestéjeként él, a karácsonyi ünnepkör legintimebb pillanataként. Történeti szempontból azonban ez az időpont és ünnepforma hosszabb fejlődés eredménye.A Biblia nem közöl pontos dátumot Jézus születésére vonatkozóan. Sem az evangéliumok, sem a korai keresztény források nem rögzítik december 25-ét mint történeti időpontot. A kutatások alapján ez a dátum csak a 4. században jelenik meg hivatalos egyházi ünnepként, elsősorban liturgikus és teológiai megfontolások nyomán. A korai kereszténység számára fontos volt, hogy Krisztus születését kozmikus jelentőségű eseményként értelmezze, amely illeszkedik az idő rendjébe.A december végi időszak a római világban már korábban is kiemelt ünnepi jelentőséggel bírt. A téli napforduló körüli időhöz kapcsolódó ünnepek — például a Saturnalia vagy a Sol Invictus kultusza — a fény visszatérésének és az új ciklus kezdetének gondolatát hangsúlyozták. A keresztény ünnep kialakulása ebben a kulturális közegben ment végbe: nem egyszerű „átvételről”, hanem jelentésátalakításról beszélhetünk, ahol meglévő időpontok új teológiai értelmet kaptak.A karácsonyfa későbbi fejlemény, amely elsősorban kora újkori, közép- és észak-európai hagyományokból bontakozott ki. Az örökzöld növények használata a téli időszakban már korábban is jelen volt Európában, de a feldíszített karácsonyfa mint családi rítus csak jóval később vált általánossá, majd a 19. században terjedt el széles körben. Jelentése fokozatosan alakult, és utólag kapcsolódott össze a karácsony vallási tartalmaival.Szenteste nem csupán egy történeti esemény évfordulója, hanem egy olyan ünnep, amelyben teológia, kultúra és társadalmi szokások találkoznak. Egyszerre hordoz vallási jelentést és egyetemes emberi tapasztalatot: az elcsendesedés, az újrakezdés és a remény igényét az év legsötétebb időszakában.Talán éppen ez magyarázza időtállóságát. Szenteste nemcsak egy múltbeli eseményre emlékeztet, hanem arra is, ahogyan különböző korok és közösségek értelmet kerestek az idő rendjében — és benne önmagukban.
A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa, Dr. Szabó Csaba idén elnyerte az Év Fiatal Kutatója elismerést, nemzetközileg is kiemelkedő munkásságáért a római provinciák vallástörténetének kutatásában. Oxfordban megjelent monográfiái, több mint száz publikációja, valamint az MTA Lendület-pályázat és a Humboldt-ösztöndíj is jelzik, hogy a Mithras-kultusz és az ókori vallások vizsgálata ma is élő, interdiszciplináris és nemzetközileg elismert kutatási terület, amely Szegeden is meghatározó módon erősödik.Az elismerés apropóján Dr. Szabó Csabát nemcsak szakmai sikereiről, hanem kutatói pályájának indulásáról, a Mithras-kultusz iránti több mint másfél évtizedes érdeklődéséről, valamint az ókori vallások mai jelentőségéről is kérdezte a Szegedi Tudományegyetem. Az alábbi interjú bepillantást enged abba, miként válik a római vallás élő örökséggé a 21. századi kutatásban és oktatásban.– Mit jelent Önnek az „Év fiatal kutatója” elismerés, és milyen személyes vagy szakmai mérföldkövek jutnak eszébe ennek kapcsán?– Természetesen megtiszteltetés, és egy kicsit meg is lepett. Bár sejtettem, hogy miután megnyertem a Lendület-pályázatot – ami az SZTE BTK első ilyen pályázata volt – talán mások is értékelni fogják ezt a munkát, mégsem számítottam arra, hogy ilyen díjat kapok. Megtisztelő és egyben felelősség is egy ilyen elismerés. Korábban, 2018-ban a kolozsvári akadémiai bizottság már odaítélt egy hasonló, fiatal kutatóknak szóló díjat, így ez most tulajdonképpen a második ilyen jellegű elismerésem.Nagyon örülök neki, és annak is, hogy a bölcsészettudomány is képviselve van a díjazottak között. Általában minden évben egy élettudományi, egy természettudományi és egy bölcsészeti vagy jogi területről érkező kutató kapja meg – idén így én képviselhetem a bölcsészettudományokat. Bízom abban, hogy ez motiválhatja azokat a fiatalokat, doktoranduszokat vagy mesterképzés után tovább kutatni vágyókat, akik dilemmáznak azon, hogy érdemes-e a kutatás és oktatás világában maradni. Azt hiszem, ezek a díjak azt üzenik: igen, a kutatásban is lehet sikereket elérni, projekteket és pályázatokat nyerni – van helye és értelme ennek a pályának.– Hogyan indult az érdeklődése a római provinciák vallástörténete iránt? Miért éppen Mithras kultusza került a kutatásai középpontjába?– A történet jóval mélyebbről indul. Mind az alapképzésben, mind a mesterszakon Mithras kultusza és a római vallás volt a szakdolgozataim témája, tehát ez az érdeklődés már legalább tizenöt éve tart, és elég stabil pályát rajzolt ki. Nagyon szerencsés vagyok, mert a doktori után mindössze másfél év volt, amikor nem a szakmában dolgoztam, de ezt is sikerült áthidalni, és végig a tudományos életben maradtam.A doktori után jött a posztdoktori időszak, ahol tovább folytattam ezt az irányt: a Római Birodalom kultuszait, különösen a kisebb vallási mozgalmakat vizsgáltam. Nem a nagy közterek látványos vallási életére koncentrálok, hanem arra, hogyan élte meg a vallásosságot az a hétköznapi ember, aki 1800 évvel ezelőtt élt. Mithras kultusza különösen izgalmas, mert zárt közösség, titkos beavatási szertartásokkal és hét fokozattal – kevés az irodalmi forrás, így főleg a régészeti és tárgyi leletekből tudjuk összerakni a képet.A Lendület-pályázat első évében még a meglévő publikált anyagokra támaszkodtunk. Aztán a második pályázatunk idején váratlanul előkerült a budapesti Mithras-szentély Aquincum katonavárosának területén – egy ritka és teljesen véletlenszerű régészeti felfedezés, amely új lendületet adott a kutatásnak, és szervesen kapcsolódott a projekthez. A kutatás ma már jóval tágabb, interdiszciplináris keretben vizsgálja a római vallást: nemcsak az ókori kontextust, hanem azt is, hogyan él tovább mindez a popkultúrában, a zenében, a muzeológiában, sőt bizonyos új vallási mozgalmakban is. Klasszika-filológia, vallástörténet, régészet és művészettörténet együtt dolgozik ugyanazon a témán.– Melyek a leggyakoribb tévhitek Mithras kultuszával kapcsolatban, és hogyan érdemes ezeket árnyalni?– Két nagy tévhit nagyon erősen él a köztudatban, főleg YouTube-on és különböző internetes oldalakon.Az első, hogy Mithras és a korai kereszténység egymásnak riválisai voltak. Ez részben igaz, mert a korai keresztény szerzők valóban sokat írtak Mithras kultuszáról, ami azt jelzi, hogy zavarta őket valami ebben a mozgalomban. A hasonlóságok – például a lakomák formája – feltűnhettek nekik. De valójában a két mozgalomnak semmi köze egymáshoz. A kereszténység széles társadalmi csoportokat tudott megszólítani: férfiakat, nőket, gyermekeket, sőt nem rómaiakat is. Mithras kultusza ezzel szemben zárt, kizárólag római férfiakból álló közösség volt, tipikusan katonákból, kereskedőkből vagy városi értelmiségiekből. A csúcspontján legfeljebb húszezer követője lehetett az ötvenmilliós birodalomban. Soha nem volt reális esélye birodalmi vallássá válni.A másik nagy tévhit a december 25-éhez kötődik. Sokan gondolják, hogy a keresztény karácsony dátuma Mithrashoz vagy a Sol Invictus ünnepéhez kapcsolódik. Ez egy 19. századi félreértés. Valóban, a Sol Invictus ünnepe a 3. század végén december 25. körül volt, de Jézus születésének ünneplése már jóval korábban létezett. A pontos dátumot a korai keresztények sem tudták, így végül olyan időpontra tették, amely a rómaiak és a nem római népek (például a kelták) számára is fontos volt: a téli napforduló időszakára. Így a 25-e egy praktikus, közös dátum lett – de Mithras kultuszának semmi köze hozzá.– Milyen kutatásokon dolgozik jelenleg, és mire lehet számítani a következő években?– December 1-jén indult el a jelenlegi Lendület-kutatócsoport, amely Mithras kultuszával foglalkozik. Hála Istennek ez már nem egy egyszemélyes munka: a csoportnak tíz tagja van, közülük négyen állandó kutatók. A következő öt évben Közép- és Kelet-Európa összes Mithras-emlékét gyűjtjük össze – Ausztriától Bulgáriáig, hat országon átívelő terepmunkával, múzeumi kutatásokkal és konferenciákkal.Emellett ismeretterjesztő tartalmakat is készítünk: Spotify-ra és YouTube-ra évente több videó kerül majd fel különböző helyszínekről. A projekt interdiszciplináris: filológusok fordítanak szövegeket, epigráfusok elemzik a római és görög feliratokat, IT-s szakemberek pedig virtuálisan rekonstruálják az egyik Mithras-szentélyt.Hosszabb távon Szegeden szeretnénk tovább erősíteni a vallástudományi kutatásokat, és minél több tanszéket – akár a BTK-n kívül is – bevonni különböző együttműködésekbe.– Monográfiája milyen új eredményeket hozott, amelyek miatt nemzetközi elismerést kapott?– Három oxfordi könyvem jelent meg eddig, de a legnagyobb hatása kétségtelenül a doktori monográfiámnak volt. Ez volt az első olyan angol nyelvű kötet, amely Dacia provincia – a mai Erdély – római szent helyeit és vallási hagyományait foglalja össze. A nemzetközi szakirodalom sajnos kevéssé ismeri a magyar vagy román nyelven elérhető kutatásokat, így egy angol nyelvű, új módszereket is alkalmazó munka nagy figyelmet kapott.A 2022-es kötet már tágabb területre, a dunai provinciák vallási forrásaira koncentrál. Ez általánosabb, több fejezetet ölel fel, és európai szinten is több kutató használja és idézi.– Miért relevánsak a 21. században az ókori vallástörténeti kutatások?– Mindig elmondom a diákoknak: amikor ókori vallásokról beszélünk, sokan múzeumi tárgyakra és fehér márványszobrokra gondolnak. Pedig a kereszténység is egy ókori vallás, amely ma is él, templomaival, ünnepeivel – elég csak a karácsonyra gondolni. Ugyanígy a judaizmus, a hinduizmus, a buddhizmus vagy számos természeti vallás gyökerei is az ókorba nyúlnak vissza. A Föld lakosságának legalább fele olyan vallások hagyományait követi, amelyek több ezer évesek.Az ókor hatása ma is körülvesz minket: az építészetben, az irodalomban, a művészetben, a filmekben, a sorozatokban. Ha végigsétálunk egy európai város utcáin, görög-római motívumok vesznek körül minket. Európai identitásunk egyik alapja a görög-római kultúra és mitológia – Homérosztól a hollywoodi filmekig.– Mennyire vannak jelen a fiatalok ezen a kutatási területen, és mit üzenne nekik?– A Lendület-pályázat alapfeltétele, hogy a kutatócsoport vezetője és tagjai 40 év alatti fiatal kutatók legyenek. Természetesen együttműködünk idősebb kollégákkal is, de a projekt magja fiatalokból áll. Ez azért fontos, mert a kutatás és az oktatás területén mindig kihívást jelent megtartani a tehetséges fiatalokat – hiszen ismerjük az egyetemi bérek helyzetét.Mégis azt látom, hogy aki tehetséges és eltökélt, annak mindig van lehetősége: nemcsak anyagi támogatások, hanem szakmai kapcsolatok, utazások, terepmunkák, nemzetközi együttműködések formájában. Érdemes belevágni – ez egy olyan pálya, ahol rengeteg élmény és felfedezés várja a fiatal kutatókat.
Advent negyedik hétvégéjén lobbant lángra a szeretet gyertyája, amely a beteljesedést és a tiszta szeretet jelképezi. Ez az alkalom idén különösen emlékezetes volt, uyanis a “Karitáció Angyalai az NN támogatásával” programnak köszönhetően 105 nehéz sorsú gyermek és közel 100 család élhette át a Karácsony csodáját.A meghitt ünnepi eseményen muzsikaszó, kakaó és frissen sült kuglóf illata fogadta a gyermekeket a feldíszített fenyőfa mellett. Az ajándékozók képviseletében a jókedv nagykövetei, a bohócdoktorok gondoskodtak arról, hogy a kezdetben megszeppent kicsik és szüleik gyorsan feloldódjanak.Lufihajtogatás, kézműveskedés, közös éneklés és tánc teremtett felszabadult, örömteli hangulatot, amelyhez a közös tízórai is hozzájárult. A program célja nemcsak az ajándékozás volt, hanem az is, hogy a nehéz sorsú gyermekek támogatása valódi élménnyé váljon.Az ünnep fénypontjaként mind a 105 gyermek átvehette azt az ajándékot, amelyet saját rajzaikon és leveleiken keresztül álmodtak meg. Ezek a kívánságok a Karitáció Alapítványához és az NN-hez jutottak el, akik hat éve közösen dolgoznak azon, hogy minden gyermek megélhesse az ajándékozás örömét. Minden ajándék mögött egy jótevő angyal állt, aki hozzájárult ahhoz, hogy egy gyermek hite megerősödjön az ünnep varázsában.Ez az önzetlen összefogás megmutatta, hogy advent negyedik gyertyája valóban a tiszta szeretet és a beteljesedés szimbóluma, ahogy azt is, hogy együtt valóban csodákra vagyunk képesek!
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban