Két hónappal korábban idén áprilisban megjelentek az első tiszavirágok – írtuk meg hétfőn. Rendszerint június közepén vagy a második felében csodálható meg a tiszavirágzás, többek között Szegeden is, azonban idén már most megjelentek az első példányok. Idén az első kérészeket, Tiszalöknél, a Közép-Tisza felső szakaszán észlelték. A kérészek szokatlanul korai megjelenésével kapcsolatban Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei titkárát kérdeztük, hogy mit is jelent számunkra és az állatvilágra a természet ily korai ébredése. Beszélgetésünk elején a szakember leszögezte: a Tiszalöknél megjelent kérészek észlelése egy elszigetelt és nagyon ritka jelenség. Számokban kifejezve is mindössze pár példányról beszélhetünk. Ez pedig sajnos már a klímaváltozás látható és érzékelhető következménye.A tiszavirágzás a Palingenia longicauda nevű nagyméretű kérészfaj életének utolsó és legfontosabb napjairól szól. Azért kel ki három év lárvaállapot után, hogy szaporodjon, és utána szinte azonnal elpusztuljon. A 8-12 cm-es rovar csak a tisztább vizekben él meg, sajnos Európa legtöbb folyójából már eltűnt. Szerencsére a Tisza és egyes mellékfolyóiban még megtalálható. A kérészek három évig lárvaállapotban nevelkednek a víz alatt, az agyagos partoldalba vájt üregeikben, ahol többnyire három nemzedék él együtt. Ez idő alatt kb. 15–25 alkalommal vedlenek. Minden évben, ha a megfelelő hőmérsékleti viszonyok elérik a szükséges értéket, a kérészek megkezdik rajzásukat. Általában június közepétől a hónap végéig tart. A látványos természeti jelenség intenzitása évről évre változó. Mint Tokody Béla elárulta, a tiszavirágzás minden évben egy nagyon várt esemény, azonban időpontja változó. A kérészek megjelenése nincs kőbe vésve, rendszerint június közepén vagy a második felében zajlik, ám a vártnál időnként későbbre tolódik. “Tehát hiába van tartósan 30 fok, ami magával hozza a Tisza vízhőmérsékletének lassú emelkedését is, ha jön egy kisebb lehűlés, például egy hidegfronti hatás betör június elején, akkor az akár egy héttel is kitolhatja a tiszavirágok tömeges rajzását. Az, hogy most már két hónappal előbb észleltek tiszavirágokat, teljesen rendkívüli dolog” – magyarázta a szakember. Hozzátette, az, hogy az elmúlt héten volt pár rekordokat döngető nyárias, meleg napunk, ami az évszakhoz képest kiemelkedő, kifejezetten extrém magas hőmérsékletet hozott, az nem azt jelenti, hogy a Tiszának a víztömege és annak a hőmérséklete megemelkedne, hiszen ehhez tartós meleg szükséges, nem néhány napi extrém kiugrás után következik be. A tiszavirágok megjelenésének pedig előfeltétele egy kellően magas, 20 fok feletti vízhőmérséklet. “Az hogy most ezek a lárvák előjöttek, itt néhány darabról van szó egyébként, semmiképpen nem mondható általánosnak. Azt gondolom, hogy ez nem jelzi azt, hogy idén hamarabb lenne a tiszavirágzás. Ha, viszont ez a hidegfront elvonul és felváltja egy tartósan, kifejezetten meleg időjárás, az már okozhatja, hogy korábban bújnak elő a kérészek is ” – magyarázta a szakember. Tehát, ha május közepétől például folyamatosan 30 fok körüli, vagy feletti hőmérséklet lesz, az már biztosan megemeli annyira a folyók vízhőmérsékletét, akkor picit előrébb jöhet a virágzás. Ez azonban nem azt jelenti, hogy akár egy hónappal korábban gyönyörködhetünk a tiszavirágzásban, hanem például néhány nappal, vagy egy héttel hamarabb.A most áprilisban látott tiszavirágok kapcsán, noha egy elszigetelt eseményről beszélünk, érdemes mégis elgondolkodni, minek a következménye. “Nagyon sok ember még mindig nem fogadja el a klímaváltozást, még a világ vezető politikusai közül sem mindenki. Ez nagyon aggasztó, hiszen a klímaváltozás itt van a nyakunkon. A klímaváltozás az extrémitások felé fogja eltolni az időjárást. Ez azt jelenti, hogy olyan események fognak bekövetkezni, mint a néhány évvel ezelőtti németországi folyókiöntés, ami emberáldozatokat is követelt, a tavalyi tartós 47 fok Szicíliában, de nyilván magával fogja vonzani a hirtelen extrém lehűléseket is, mint például egy áprilisi havazás” – tudtuk meg Tokody Bélától. A szakember hozzáfűzte, ezek az extrémitások hatással vannak a madarakra is. “Látjuk, hogy bizonyos fajok hamarabb jönnek, bizonyos fajok hamarabb kezdenek el költeni. De ezek nyilván azok a fajok, amelyek amúgy is rövidtávú vonulók, vagy tartósan az országban jelenlévő madarakról van szó. Például most a rétisasok, vagy a hollók korábban kezdtek költeni, de ők amúgy is január végén már lerakják tojásaikat. Most pedig úgy tűnik, hogy az MME (Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) 2024-es év madara, a kerecsensólyom, a tartós melegek miatt legalább egy héttel korábban lerakta tojásait, így nyilván hamarabb fognak kikelni a fiókák is” – árulta el a szakember. Mint mondta, az élővilág egy nagyon jó indikátora az egyre inkább extrémitásokba hajló globális klímaváltozásnak. Ezek még ugyan enyhe jelek, de valószínű, hogy lesznek majd olyan következmények is, amelyeken érdemes lesz elgondolkozni. “Ezek a kis indikátorfajok, mint most a néhány kikelt kérész, vagy a madarak költésének korábbra tolódása, jelez egy olyan változást, aminek óriási hatása lehet az életünkre. Magyarországon is bizonyos területek el fognak sivatagosodni, az ivóvízkészletünk is csökkenhet, és bizony tartós melegekre is számíthatunk. 2050-re egy nagyon jól prognosztizálható klímaváltozás előrejelzés azt mutatja, hogy bizony május és szeptember között tartósan 40 fokos átlaghőmérséklet várható” – folytatta Tokody Béla. Ezért ezeket a jeleket, mint a tiszavirág feltűnése a megszokottnál hónapokkal korábban, nagyon komolyan kell venni. Ezek a változások igaz, hogy nagyon lassan lopakodnak be közénk, de bizony 20-25 éven belül már sokkal súlyosabban, tapinthatóbban érzékeltethetik a hatásukat, a most született gyermekek például már egy teljesen más klímával rendelkező környezetben élhetnek majd. “Nagyon sok jel van, nagyon sok ökológiai krízis történik a világban, melyek társadalmi problémákat idéznek elő, mint például a megfogyatkozó nyersanyagok. Egyik krízis pedig hozza magával a másikat. Hogy ezek egy év múlva, vagy ötven év múlva fognak bekövetkezni, azt előre nem tudjuk megmondani, de ezekre nagyon-nagyon figyelni kell ” – zárta gondolatait Tokody Béla. A tiszavirág 1993 óta védett, az élőhelyére és minden alakjára (lárva, szubimágó, imágó, kifejlett rovar, elpusztult kérésztetem) kiterjed a védelem. Komoly büntetésre számíthat, aki befogja, elpusztítja, vagy az elpusztult rovart begyűjti. A tiszavirágzást 2020. május 22-én, jelentőségének elismeréseként hungarikummá nyilvánították.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban