Egy álló járműnek ütközött neki egy másik csütörtök kora délután Szegeden, a Teve utcában.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az anyagi kárral járó balesetben nem sérült meg senki. A helyszínen torlódás sem alakult ki.
Ismét jól szerepeltek a magyar egyetemek a nemzetközi felsőoktatási ranglistákon, a legfrissebb adatok szerint három magyar intézmény is a világ egyetemeinek legjobb két százalékában van - mondta a kulturális és innovációs miniszter csütörtökön az M1 aktuális csatorna műsorában.
Hankó Balázs közölte: a világ 30 ezer egyeteme közül 12 magyar egyetem szerepel a legjobb öt százalékban, míg három intézményt - Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Debreceni Egyetem (DE) - a legjobb két százalékban jegyeznek. A Quacquarelli Symonds (QS) világranglistán öt paraméter vizsgálnak: az oktatási kiválóságot, a kutatási kiválóságot, az ipari bevételt, a nemzetközi teljesítményt és a reputációt - sorolta a miniszter, kiemelve: az elmúlt öt évben szinte mindegyik mutató esetében komoly előrelépések történtek. Hankó Balázs felidézte: öt évvel ezelőtt kezdődött meg a magyar felsőoktatás megújulása. A kormány hallgatott az egyetemi szenátusokra, amelyek rugalmasabb, teljesítményorientált, autonómabb modellt szerettek volna - mondta, jelezve: az alapítványi modell eredményei ma már számos skálán mérhetőek. A miniszter tájékoztatása szerint a nemzetközi publikációk száma az elmúlt évek során ötven százalékkal emelkedett, megduplázták az ipari bevételeket, jobb lett az egyetemek gazdasággal folytatott együttműködése, egyre több külföldi hallgató érkezik Magyarországra, a szabadalmak száma pedig meghétszereződött. Hankó Balázs véleménye szerint a reputáció terén "alul vannak pontozva" a magyar egyetemek, ami annak következménye, hogy a magyar egyetemeket "morális és jogi alapot nélkülözve" kizárták az európai hallgatói és kutatói csereprogramokból. "Én ezt Brüsszel-faktornak hívom" - jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta: Brüsszel lépésére válaszként a magyar kormány saját, jobb programokat hozott létre. A HU-rizont és a Pannonia program a nemzetközi kapcsolatok építését szolgálja - mondta. "Brüsszel próbál minket bezárni, visszanyesni, de a magyar egyetemek mennek előre a ranglistákon" - fogalmazott Hankló Balázs. A miniszter a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy "bosszúhadjárat folyik" Brüsszelben a magyar egyetemekkel szemben, de az intézmények ebben az ellenszélben is jól teljesítenek. Közölte: demográfiai szempontból Magyarország a 96. helyen áll a világban, de az innovációs teljesítmény alapján a 33. helyen szerepel, a lakosságarányos Nobel-díjasok számát illetően pedig a 11. helyen. Ennek kapcsán megjegyezte azt is, hogy Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikussal létrehozták az Élvonal Alapítványt, amely a legkiválóbb magyar kutatókat hívja haza, és kapcsolja össze a tehetségekkel. Hankó Balázs kitért arra is, hogy a magyar egyetemeken valóban használható tudást kapnak hallgatók, mert a fenntartó alapítványokban olyan szakemberek vannak, akik a gyakorlati életből érkeznek. A magyar diploma másfélszeres bérszorzót jelent és 42 napon belüli elhelyezkedést biztosít - fűzte hozzá. A miniszter hangsúlyozta: Brüsszel a magyar szenátusok döntésével szemben harcol, és ebben a Tisza Párt brüsszeli oldalon van, azaz "lábbal tiporja a magyar egyetemek autonómiáját". Ezzel szemben a kormány az egyetemek döntésének szeretne érvényt szerezni - húzta alá Hankó Balázs.
Botka László polgármester közösségi oldalán osztotta meg a jó hírt, mely szerint július 1-jétől két ingyenes szabadstrandja lesz a városnak.
Amint arról portálunkon tavaly júniusban beszámoltunk , Szécsényi Rózsa önkormányzati képviselő jelentette be, hogy közel 10 millió forintból megújult a Sárga és az ingyenes szabadstrand környezete. Akkor a rekonstrukció részeként rendezték a partszakaszt, sárga napvitorlákat feszítettek ki, valamint napozóágyakkal, mosdóval és öltözőkabinokkal is gazdagították a partszakaszt. Akkor még nem lehetett fürdeni a hajókikötő/csónaktároló miatt, ez azonban idén megváltozik. Botka László bejelentése szerint július 1-től a fürdőzés is lehetséges lesz, így a Lapos mellett már két szabadstrand várja a szegedieket és a városba látogató turistákat. A Lapos egyébként szombaton nyitott meg hivatalosan a fürdőzők előtt, akik azonnal birtokba is vették a népszerű szabadstrandot és a sportpályákat. Fotó: Archív Kapcsolódó anyagaink: Elkészültek a fejlesztések a Sárgán
Az OKF közleménye szerint meggyulladt a széna egy közel 2000 m2-es szénatárolóban Hódmezővásárhely határában kedd délután.
A tűz egy másik tárolóra is átterjedt. A tűzesethez a hódmezvásárhelyi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik 3 vízsugárral kezdtek neki az oltásnak. A meg nem gyulladt bálákat erőgéppel távolítják el a tárolóból. A szegedi hivatásos tűzoltók is bekapcsolódtak az oltásba, amelyet katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányít. 19 órakor még 7 vízsugárral dolgoznak a tűzoltók a lángok megfékezésén. A tűz egy szilázs tárolóra is átterjedt. A szegedi és hódmezővásárhelyi hivatásos tűzoltók munkáját vízszállító segíti, egy Orosházáról, egy pedig Makóról érkezett. Az oltást egy erőgép és két lajtos kocsi is segíti a helyszínen. 21 órára a tűzoltók megakadályozták a tűz továbbterjedését a Vásárhelyi Róna Kft. tehenészeténél. A lánglovagok mintegy 600 m2-en eloltották, majd szétbontották a bálákat, további 600 m2-en pedig még tart az oltás. A tűzoktók 6 vízsugárral oltják a lángokat, a munkájukat 2 rakodógép is segíti.
Az OKF közleménye szerint meggyulladt a széna egy közel 2000 m2-es szénatárolóban Hódmezővásárhely határában kedd délután.
A tűz egy másik tárolóra is átterjedt. A tűzesethez a hódmezvásárhelyi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik 3 vízsugárral kezdtek neki az oltásnak. A meg nem gyulladt bálákat erőgéppel távolítják el a tárolóból. A szegedi hivatásos tűzoltók is bekapcsolódtak az oltásba, amelyet katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányít. 19 órakor még 7 vízsugárral dolgoznak a tűzoltók a lángok megfékezésén. A tűz egy szilázs tárolóra is átterjedt. A szegedi és hódmezővásárhelyi hivatásos tűzoltók munkáját vízszállító segíti, egy Orosházáról, egy pedig Makóról érkezett. Az oltást egy erőgép és két lajtos kocsi is segíti a helyszínen.
Meggyulladt a széna egy közel kétezer négyzetméteres szénatárolóban, Hódmezővásárhely külterületén.
A tűz átterjedt egy másik tárolóra is. A hódmezővásárhelyi hivatásos tűzoltók három vízsugárral kezdték oltani a lángokat, a nem égő bálákat erőgép segítségével távolítják el a tárolóból. A helyszínre elindultak a szegedi hivatásos tűzoltók és a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is.
Az id. Jancsó Miklós Kollégium új szárnyának kialakításával 3,69 milliárd forintos beruházással 240-nel bővíti kollégiumi férőhelyeit a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - jelentette be Rovó László rektor kedden.
A professzor az új épületszárny alapkőletételén hangsúlyozta, az egyetem jól tette, amikor néhány éve a modellváltás mellett döntött. Szavai szerint az az igazi autonómia, amikor az intézmény rendelkezik saját forrásokkal, melyeket igényeinek megfelelően tud felhasználni. A rektor kifejtette, ma már mindenki elfogadja, hogy a megújult egyetemi struktúra, a megnyíló források lehetővé teszik, hogy az egyetem vezetése felelősségteljesen gondolkodva azokat a területeket fejlessze, amelyek meghatározóak az intézmény jövője szempontjából. Az SZTE prioritásnak tekinti a hallgatók lakhatási helyzetének javítását - mondta Rovó László. Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért és fiatalokért felelős államtitkár úgy fogalmazott, a magyar felsőoktatás értéke nem csupán az előadótermekben, a kutatólaborokban, hanem a mindennapi hallgatói élet körülményeiben is megmutatkozik. Egy egyetem legnagyobb értéke a tudás, amelyet közvetít - tette hozzá. Bár talán kevésbé látható, de ugyanilyen fontos, milyen körülmények között élnek, tanulnak a hallgatók - mondta. Az egyetemek, így az SZTE is csak akkor lehet igazán versenyképes, ha nemcsak az oktatás és kutatás minőségében, hanem a hallgatók életkörülményeiben is megfelelnek a 21. század elvárásainak. A kollégiumépítések, férőhelybővítések és a meglévő épületek korszerűsítése nemcsak infrastrukturális fejlesztés, hanem a hallgatók önálló életkezdésének záloga is. A fejlesztések célja, hogy a fiatalok korszerű otthonos körülmények közé költözhessenek, ahol nem kell kompromisszumokat kötniük az életminőségben - közölte az államtitkár. Az elmúlt időszakban országosan is jelentős előrelépések történtek, 146 milliárd forint értékben váltott meg 47 kollégiumi épületet a kormány, és több mint 10 ezer férőhelyet újítottak fel - hangzott el. A magyar felsőoktatás csak akkor lehet igazán sikeres, ha igazi lehetőséget ad a hallgatóiknak - hangsúlyozta a politikus. Fendler Judit kancellár elmondta, a SZTE-nek csaknem 4 ezer kollégiumi férőhelye van, melyekre kétszeres a túljelentkezés. A hallgatók által fizetett átlagos térítési díj havonta 9500 forint. Az id. Jancsó Miklós Kollégium bővítését teljes egészében saját forrásból valósítja meg az egyetem. A beruházásra sok kivitelező pályázott, a becsült érték alatti ajánlatával a nyertes a hódmezővásárhelyi székhelyű Bodrogi Bau Kft. lett - közölte a kancellár. Az egyetem a Derkovits fasoron 44 minigarzonból álló kollégiumot is épít, emellett folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy a Science Parkban elkezdődhessen egy 800 férőhelyes kollégium építése is - tudatta Fendler Judit. A beruházás közbeszerzésének adatai szerint a 4800 négyzetméteres hasznos alapterületű új épületrész egyik szárnyában 30 kétágyas szobát alakítanak majd ki, a másik szárnyban egy egyágyas, 76 kétágyas és 9 háromágyas lakószoba kap majd helyet. Az új épületszárnyak egy részét zöldtető fedi, a villamosenergia-igényt részben napelemek fedezik, a hűtést és fűtést hőszivattyú biztosítja majd. A fejlesztéshez mintegy 2300 négyzetméteren tájépítészeti munka - kert és parkolók kialakítása - kapcsolódik. A műszaki átadás-átvétel lezárása a tervek szerint 2027 januárjában lesz.
Portálunk elsődleges információja szerint motoros rendőrnek ütközött egy kerékpáros kedd kora délután 13 óra körül a Belvárosi híd szegedi hídfőjénél.
Úgy tudjuk a motoros rendőr a kerékpárosok biztonságos közlekedését biztosította, amikor az egyik kerékpáros nekiütközött. Portálunk elsődleges információja szerint a kerékpáros megsérült a balesetben. A baleset a Roosevelt téri felhajtónál történt, ahol kisebb torlódásra számíthatnak a közlekedők. Fotó: Illusztráció
Két személyautó ütközött össze kedd délelőtt a Bajnok utca 7. szám előtt.
A Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint az anyagi kárral járó balesetben nem sérült meg senki. A Bajnok utca érintett szakaszán kisebb torlódásra lehet számítani. Közlekedjünk körültekintően.
A Szegedi Tudományegyetem Földrajz- és Földtudományi Intézet kutatói hallgatók bevonásával követték a hétvégén a Korond-patak felől érkező sós víz levonulását a Maros magyarországi és a Tisza szegedi szakaszán.
A parajdi sóbánya térségében kialakult környezeti katasztrófa új fejezethez érkezett, miután a betörő víz feltöltötte a tárnákat, így a sós víz immár visszajuthat a Korond-patak völgyébe és nemcsak a patak, de a Küküllők és a Maros élővilágát is veszélyezteti. A múlt héten értesítették a román vízügyi hatóságok a magyar társszervezeteket, hogy nagyobb mennyiségű, magas sókoncentrációval rendelkező víz indult meg a Maros-folyó irányába, melyet a mellékfolyókon elhelyezkedő tározók vizével hígítanak. A megemelkedett sótartalmú víz Magyarországra érkezését péntek este 21 órára becsülték a román szakemberek. A hír péntek reggel gyorsan terjedt, és az SZTE IKIKK Akkreditált Laboratóriumi Műszerközpontja keretében működő Talaj- és Vízvizsgálati Laboratórium szakemberei a lehetőségekhez mérten igyekeztek minél hamarabb reagálni a kialakult helyzetre. Nemcsak a környezeti vészhelyzet miatt, de tudományos szempontból is fontos tudni, hogy miként alakul a Maros sótartalma a hossz-szelvény mentén, illetve hogyan változik a koncentráció a Tiszával elkeveredve, arról nem is beszélve, hogy a „tiszavirágzás” is erre az időszakra esett. Mivel a laboratóriumnak nem feladata a folyamatos monitoring, azt a vízügyi igazgatóságok látják el, ezért humánerőforrás hiányában a mintavétel megvalósításához Maros menti településekről származó hallgatókat is bevontunk. A hallgatók szerencsére laborgyakorlatokon korábban már elsajátították a vízmintagyűjtés menetét, illetve a tanultak felfrissítése érdekében kis videókat is készítettünk számukra. A gyors tervezést és szervezést követően hat ponton indultak meg a mérések, az első mintagyűjtés péntek este hatkor történt. Szombaton és vasárnap további 3-3 alkalommal gyűjtöttünk mintákat - foglalta össze az indulást Sipos György, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszék vezetője és a Műszerközpont szakmai vezetője. A mérések során első körben a vízminták vezetőképességének meghatározása volt a cél, ami a sótartalom függvényében változik. Az eredmények alapján előzetesen elmondható, hogy a mért értékek egy esetben sem közelítették meg a közepes és nagyobb folyókra vonatkozó hazai határértéket (900 µS/cm). A folyásirányban legfelső mérési pontban, Apátfalvánál június 13-án 18:00-kor gyűjtött mintából mértük a legmagasabb értéket (506 µS/cm), ami jelzi, hogy a sós víz a vártnál néhány órával hamarabb érkezett meg az országba. A legmagasabb vezetőképességet másnap reggel Deszk alatt gyűjtött minta mutatta (511 µS/cm), azaz körülbelül erre az időszakra érhetett a Tisza közelébe a sós hullám - értékelte az adatokat Filyó Dávid laboratóriumi mérnök, aki a laboratóriumi méréseket végezte. Megfigyelték azt is, hogy a Tiszába érkezve valamelyest hígult a víz, de a Bertalan-hídnál a Maros felőli oldalon még mindvégig magas volt a sótartalom, lejjebb ugyan érezhetően csökkent a sós víz hatása, de itt is kismértékű emelkedést tapasztaltak. Fontos még kiemelni, hogy a Maros-torkolat felett gyűjtött tápéi minták mindvégig szinte azonos, 310-320 µS/cm közötti értéket vettek fel, azaz a Maros mentén és a torkolat alatt tapasztalt eltérések és ingadozások egyértelműen a Parajdról érkező sós víznek tudhatók be, valamint a mért legmagasabb értékek az alapértékeket 50 százalékkal haladták meg. Persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy a Tiszába jelentős mennyiségű termálvíz és tisztított szennyvíz kerül bevezetésre, így a „szőke folyó” esetében is a természetesnél magasabb értéket látunk - tette hozzá Sipos György. Az adatok láttán – a szombati csökkenést követően több mérési pontban újból emelkedni kezdetek az értékek – illetve a Romániából érkező hírek hallatán a továbbiakban is szeretnék nyomonkövetni a sókoncentráció változását. A sótartalom mérése mellett további vízkémiai elemzéseket is terveznek, illetve nemcsak a vízből, de a víz szintjében lévő iszapból is gyűjtöttek mintát, ezek elemzése azonban több időt vesz igénybe. A mintavételezésben és elemzésben részt vevő SZTE hallgatók: Dömötör Zétény, Árgyelán Dávid, Torma Ottó és Németh Kristóf, nélkülük ez a vizsgálat nem jöhetett volna létre.
Az OKF közleménye szerint tűzhelyen felejtett étel és páraelszívó égett egy Kölcsey utcai társasházi lakásban Szegeden hétfő este.
A lakásban keletkezett tűzesethez a szegedi hivatásos tűzoltókat riasztották, akik hamar eloltották a tüzet. A Kölcsey utcai lakásban a tűzhelyen felejtett étel és a páraelszívó gyulladt meg. A páraelszívót a tűzoltók hűtötték vissza, majd a szemetes mellé tették.
Tűz volt egy társasházban, Szegeden, a Kölcsey utcában.
Tűzhelyen felejtett étel és páraelszívó égett egy lakásban. A város hivatásos tűzoltói oltották el a lángokat.
Füsti fecskék telepedtek le a szegedi Auchan raktáránál, néha az áruházba is betévednek, ha nem találnak ki, hívják az állatvédőket.
Mint az közismert, az Auchan logójában egy madár szerepel, sőt az áruházlánc kabalafigurája is egy kismadár, amely nemrég újult meg mesterséges intelligencia bevonásával. A madarak ezt ugyan nem tudják, de a Füsti fecskék láthatóan jól érzik magukat a szegedi Auchan környezetében, olyannyira, hogy időnként az áruházba is bekukkantanak. A Füsti fecskék ugyan nem túl gyakran, de a szegedi Auchan előterébe, sőt az áruházba is betévednek, ahol gondot ugyan nem okoznak, de ha nem találnak ki maguktól, akkor az állatvédőket kell riasztani, hogy segítsenek az apró, de annál hasznosabb madarakon. A hétvégén is betévedt egy fecskepár a szegedi Auchan előterébe, ahonnan az egyik madár az étterem feletti párkányon pihent meg, miután nem találta a kifelé vezető utat. A másik villás farkú szerencsésebb volt, néhány kör megtétele után kitalált a szabadba a fotocellás ajtón keresztül. Mint portálunk megtudta, a cuki fecskék már évek óta a szegedi Auchan környezetében, egészen pontosan a raktár bejáratánál fészkelték be magukat, ahonnan néha a raktárba, ritkábban az áruház előterébe is betévednek. A Füsti fecske egyébként a legbizalmasabb fecskefaj, így nem meglepő, hogy keresi az ember táraságát, sőt kötődik is hozzá. A Füsti fecske épületeken költ, vonuló madár, az európai, így a magyarországi állomány is a telet Afrikában tölti. A Füsti fecske állománya sajnos folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, legalább is az utóbbi évtizedek adatai ezt igazolják. Szerencsére az Auchan környékén nincsennek veszélyben, ha olykor be is tévednek az épületbe, a madárbarátok kimenekítik az állatokat szorult helyzetükből. Nem csak a fecskék szeretik az Auchan raktárát, hiszen információink szerint volt már hogy bagoly tévedt be az épületbe. A Füsti fecske egyébként védett állat, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
A közönség és a kritikai visszajelzések alapján is sikeres évadot zárt a Szegedi Szimfonikus Zenekar, amely a Szegedi Nemzeti Színház hét produkciójában is közreműködött - közölte Gyüdi Sándor igazgató karmester hétfőn az együttes évadzáró társulati ülésen, a Korzó Zeneházban.
A művész elmondta, a szegedi bérletsorozatokban 38 hangversenyt adott az együttes. Huszonhat koncerten pedig kifejeztetetten gyerekeknek, illetve fiatal közönség előtt játszott a zenekar. A bérletsorozaton kívül harminc hangversenyen léptek föl, ezek között szerepelt ősbemutatóként néhány részlet Tóth Péter készülő Roxan című operájából - közölte Gyüdi Sándor. A zenekar Magyarkanizsa mellett több alkalommal Budapesten és az Aradi Kultúrpalotában is vendégszerepelt. A társulat a Szegedi Nemzeti Színházban hét produkció 58 előadásán, musicaleken, gálákon, operákon, operetteken játszott - fűzte hozzá. Gyüdi Sándor közölte, bár az évad a napokban lezárul, a zenekar munkája folytatódik, a Szegedi Szabadtéri Játékok négy produkciójában vesznek részt, és fellépnek a Muzsikáló Udvar című programsorozaton is. Tájékoztatása szerint a következő évad augusztus 27-én indul a Szegedi Nemzetközi Biblikus konferencia hangversenyével. A nyár végén második alkalommal megrendezik a Fricsay Ferenc Nemzetközi Karmesterversenyt is. A most zárult évad bérletei mellett a tervek szerint a társulat művészeiből álló kamaraegyüttes sorozatot indít a Korzó Zeneházban - közölte az igazgató. Dubóczky Gergely művészeti vezető elmondta, a megfeszített munkának köszönhetően sikertörténet volt az együttes számára az évad, pótszékesek az előadások. A karmester hangsúlyozta, a zenekar hatalmas munkát végez, rendkívüli rugalmassággal párhuzamosan játszik a színházban, és próbálja a szimfonikus repertoárt. Elmondta, hogy sikert aratott a zenekar új, a barokk és klasszikus repertoárra fókuszáló Eszterházy-bérlete, amit a következő évadban is folytatnak. Több hangversenyen is nemzetközi hírű szólisták vendégszerepeltek, részben e fellépésekhez kapcsolódik a társulat Szegedi Tudományegyetemmel kötött együttműködése, amelynek részeként a vendégművészek mesterkurzusokat tartanak a hallgatóknak - fűzte hozzá Dubóczky Gergely. Kitért arra is, hogy a zenekar folytatja Mahler-sorozatát, több helyen is játssza majd népszerű - a Vivaldi és az argentin zeneszerző Astor Piazzolla művét egymásba ágyazva bemutató - Nyolc évszak című produkcióját. Az évadban koncertszerűen játszott kortárs magyar gyerekoperát, a Csipkerózsikát pedig a következő évadban a Kövér Béla Bábszínház tűzi műsorra - közölte. A társulat titkos szavazáson megválasztotta az évad zenészét, az elismerést Belházy Gyula fagottművész kapta. Fotó: MTI/Archív
A hét végén megnyílt a Háda a volt Napsugár bisztró helyén.
Egy hatalmas molinó, valamint egy plakát is fennen hirdeti, hogy megnyílt Szeged legújabb használt ruha üzlete. A Feketesas és a Károlyi utcák találkozásánál lévő épület teljesen megújult, azok akik még emlékeznek az egykori ikonikus Napsugár bisztróra, nem biztos, hogy felismernék, akkora változás történt. A hányatott sorsú ingatlanra ráfért a felújítás, hiszen utoljára CBA Minimál Csemege üzemelt a falai között, de évekkel ezelőtt tönkrement, azóta nem volt rendes gazdája, ami az állapotán is megmutatkozott. Rozsda borította a fém elemeket és úgy általában nem volt jó állapotban. A használt ruhákkal foglalkozó Háda azonban meglátta a potenciális lehetőséget az épületben, és egy teljes generált hajtott végre rajta. Cserélték az épület üveg elemeit, lebontották a hatalmas, de rendkívül rossz állapotban lévő lépcsőt a bejárat előtt és az ingatlan homlokzata, valamint belseje is megújult. A felújítás alig 2 hónapig tartott, a Háda pedig már meg is nyitotta legújabb, Szegeden a mostanival együtt ötödik üzletét. Noha a Feketesas, valamint a Károlyi utcák határolják, valójában Tisza Lajos körút 36-38. szám alatt hivatkoznak rá. Mint korábban említettük, a rozoga lépcsőt eltávolították, így a társasház felől lehet bejutni a Háda legújabb üzletébe, amely a honlapja tanulsága szerint elegáns, márkás, divatos és kizárólag szezonális felnőtt és gyerekruhákat, valamint kiegészítőket kínál. Nyitvatartás: Hétfő 09:00 - 18:00 Kedd 09:00 - 18:00 Szerda 09:00 - 18:00 Csütörtök 09:00 - 18:00 Péntek 09:00 - 18:00 Szombat 09:00 - 14:00 Vasárnap ZÁRVA
Felújítják a vasúti pályát Hódmezővásárhely és Orosháza között, ennek nyomán hamarosan megszűnhetnek a sebességkorlátozások, így megbízhatóbbá, pontosabbá válik a vonatközlekedés a Szeged-Békéscsaba vasútvonalon - közölte a Mávinform vasárnap a Facebook-oldalán.
Azt írták, hogy a jelentős pályakarbantartás jövő szombaton kezdődik, ezen kívül átjárót is felújítanak, Orosházán pedig két peront magasítanak. A beruházás lehetővé teszi majd, hogy 14 kilométeren ismét óránkénti 80 kilométeresre emeljék az engedélyezett sebességet. Ez a nyári felújítás az utolsó üteme a Szeged-Békéscsaba vonalon évekkel ezelőtt megkezdett korszerűsítési munkának, amelynek eredményeként Hódmezővásárhely és Orosháza között is teljes hosszban hézagnélküli vágány jön létre - ismertették. A vasúttársaság tájékoztatása szerint az ősz elejéig tartó beruházás augusztus 15-ig érinti a Szeged-Békéscsaba vonal forgalmát, jelentősen módosulni fog a menetrend. A felújítás ideje alatt pótlóbuszok közlekednek Szeged és Orosháza között, és 30-40 perccel hosszabb eljutási időre kell számítani. Szegeden Kecskemét, illetve Budapest felé/felől 10-35 perc, Röszke felé/felől pedig 20-45 perc lesz az átszállási idő. Orosháza és Békéscsaba között a megszokott menetrend szerint járnak a vonatok - áll a közleményben. Fotó: MTI/Archív
Kigyulladt egy Opel motortere Sándorfalván, a Kéri dűlő egyik házának udvarán vasárnap kora délután.
A tűzesethez a szegedi hivatásos, valamint a Sándorfalva Önkéntes Tűzoltó Egyesület tagjait riasztották, akik egy vízsugárral hamar megfékezték a lángokat. Fotó: SÖTE
Június harmadik vasárnapja hagyományosan az Apák napja, ekkor azokat az édesapákat ünnepeljük, akik minden egyes nap a gyermekeiket óvó szeretettel vigyázzák és nevelik, mert egy apának, akár csak egy édesanyának, a gyermeke a legfontosabb.
Tekintse meg a helyszínen készített fotógalériánkat is! Az Országos Koraszülött és Gyermekjóléti Alapítvány és Antoni Dusan immár ötödik éve gondolta úgy, hogy minden édesapa és gyermeke is megérdemel egy napot, hogy önfeledten, együtt szórakozzanak. A rendezvényt tavaly is megrendezték a szervezők, akkor a Dorozsmai Nagybani Piac területe volt a helyszín. 2024-ben is főleg az autózás szerelmesei örülhettek, hiszen többek között drifttel, gumifüstöléssel és streetfighter show-al kedveskedtek a népes publikumnak. A helyszín idén ugyan változott, de autókban 2025-ben sem volt hiány. Az 5. Jótékonysági Apáknapja@ Autó, Motor Kiállítás ezúttal az újszegedi Erzsébet-ligetbe várta az édesapákat és gyermekeiket, valamint az érdeklődőket egyaránt. Volt minden, ami férfi ember és gyermekek számára kedves, többek között mutatós tuning autók és motorok, kamionok, sőt még egy helikopter és daruk is. A Bujdi Gép brutális Kraz gépjárműve mellett az ingyenes rendezvényen a rendőrség, sőt a Tiszasziget Önkéntes Tűzoltó csapata is fogadta az érdeklődőket. A rendezvény egyik legnépszerűbb betétprogramja minden bizonnyal az Oroszlánszív Lovagrend ágyútüze volt, amely jelentős füst és hanghatással járt.
A napsütéses meleg időnek köszönhetően elkezdődött a nyár egyik leglátványosabb és legkülönlegesebb természeti jelensége, a kérészek rajzása a Tisza Szeged alatti, országhatárhoz közeli szakaszán.
A napnyugta előtti órákban több helyen is megfigyelhetők a tiszavirágok (Polingenia longicauda) - tapasztalta a helyszínen az MTI tudósítója. A rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja. A tiszavirág a legnagyobb európai kérész: 2,5-3,8 centiméteres, a fehér farksertéivel 12 centiméter hosszú is lehet. A nőstényeknek a hímekhez képest nagyobb szárnyuk és testük van, farksertéik rövidebbek, így gyorsabb repülésre képesek. A faj első említése Arisztotelésztől származhat, ugyanakkor nem teljesen biztos, hogy a tiszavirágról beszélt a görög filozófus. Az viszont már teljesen bizonyos, hogy 1634-ben egy belga orvos megfigyelte, és le is írta a kérészfajt. A tiszavirág európai és világszinten is jelentős természeti örökség, mely bekerült a hungarikumok közé is. A faj a múlt század elején Európa legtöbb síkvidéki folyója mentén megtalálható volt, mára azonban a klímaváltozás, a folyószabályozások és mederátalakítások, valamint a vízszennyezés hatására nagy egyedszámú élőhelye a Tisza és mellékfolyóinak környezetére korlátozódott. A kérészek ugyanis érzékenyek a vízszennyezésre és környezetük változásaira. A csoport veszélyeztetettségét jól mutatja, hogy a hazánkban előforduló mintegy száz kérészfaj közül 11 védett. A védelem alapvetően kiterjed minden egyedre, fejlődési alakra, származékra, így a lárvára, imágóra, kérésztetemre is. A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után júniusban a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek. A vízből kibúvó lárvák leginkább a folyó fölé benyúló faágakon, parti köveken, stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A rovarokat már a vájatok szájánál békák várják, de lesben állnak a ragadozó halak és a különféle madarak, köztük tőkésrécék, sirályok. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja 5-8 ezer petéjét. Fotó: MTI/Archív
A klímaváltozás hatásait mérséklő program indult uniós támogatással Szegeden - közölte Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester szombaton.
Tekintse meg a helyszínen készített fotóinkat is! A 3,075 millió eurós (1,238 milliárd forintos) költségvetésű ReGreenX projekt nyitórendezvényén a politikus elmondta, azok a növények, melyekhez hozzászoktunk a városban, egyre kevésbé képesek tolerálni a klímaváltozás következtében forróbbá és szárazabbá váló körülményeket. Változtatni kell az ültetett növényfajokon és - fajtákon és azon is, ahogy a zöldterületekről gondolkodunk. A 2028 közepéig tartó kezdeményezés célja, bemutatni a Szegeden élőknek és az itt működő intézményeknek, vállalkozásoknak, mit tehetnek annak érdekében, hogy a város hosszú távon is olyan zöld, élhető és egészséges legyen, ahogy azt megszoktuk - hangsúlyozta az alpolgármester. youtu.be/Wi7Z6fAHhY0 Gál Tamás, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Légkör- és Téradattudományi Tanszékének vezetője elmondta, a Kárpát-medencében meghaladja a globális átlagot a hőmérséklet emelkedése, és Szeged az országon belül is a legjobban melegedő térség. Tavaly nyáron júniusban az átlaghőmérséklet 2,4, júliusban és augusztusban pedig több mint 4 fokkal volt magasabb a sokéves átlagnál. Hozzátette: a város belterületén pedig csaknem 6 fokkal van melegebb mint a külterületen. Tavaly augusztusban a napi minimum hőmérséklet átlaga már megközelítette a trópusi éjszakákat jellemző 20 fokot - tudatta a kutató. 2024-ben a Dél-Alföld egyes részein az éves csapadékmennyiség 250-300 milliméter volt, ami már közelít a félsivatagokra jellemző 250 milliméter alatti szinthez. Ráadásul a csapadék zöme télen hullik le - közölte a szakember. Gál Tamás hangsúlyozta, az éghajlat már megváltozott, a negatív hatások mérséklése érdekében városi környezetben a zöldterületekkel kapcsolatos beruházások a legalkalmasabbak. Gulyás Ágnes, az SZTE Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének adjunktusa hangsúlyozta, szemléletváltásra van szükség a városi környezet kialakításában. Olyan zöldterületeket kell kialakítani, melyek öntözési és kezelési igénye alacsony, így hosszútávon fenntarthatóak, erre pedig az évelő növények a legalkalmasabbak. Az egyetemi oktató kifejtette, rendkívül gyors ütemben pusztulnak a városi fák, ezek pótlására olyan fajokat és fajtákat kell használni, melyek képesek tolerálni a szárazabbá váló klímát és a hosszabb hőségidőszakokat. A projekt honlapján hamarosan fajtalista jelenik meg, amely segíti a lakosságot és a vállalkozásokat a Szeged jövőbeni klímájához alkalmazkodni képes növények kiválasztásában. A városban mintakerteket hoznak létre, ahol mindenki személyesen kaphat ötleteket ahhoz, hogyan alakítsa ki környezetében a zöldterületeket - tudatta a szakember.
196 oldal összesen. A régebbi tartalmakhoz használja a keresőt!
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban