Jó néhány napja immár annak, hogy a hírek jó része arról szól, hogy bezuhant a tej felvásárlási ára, a felvásárló pedig ennek okáért sok kis hazai tejtermelővel nem kötött szerződést 2026-ra.
A kisebb gazdasággal rendelkező termelők kénytelenek felszámolni vállalkozásukat, a többiek pedig ennek elkerülése érdekében, minden alternatív megoldásba belekapaszkodnak. Ezen alternatívák sorát erősíti a dr. Pikó Evelin által létrehozott tejtérkép is. A szegedi állatorvos bízik abban, hogy ezzel segítséget nyújthat a gazdáknak, akiknek a megtermelt tejet így nem kell kiönteniük, hanem eladhatják azt közvetlen módon a fogyasztóknak. WR. : Mi okozza a legnagyobb nehézséget most a magyar, azon belül is a Csongrád megyei tejtermelőknek? P. E.: A megnövekedett energia-, és takarmányköltségek, a munkaerőhiány, a megjelenő járványos állatbetegségek, valamint az aszályos évek okozta növénytermesztési nehézségek mellé csatlakozott most a tej felvásárlási árának bezuhanása. Nem teljesen idegen az éveleji mérsékeltebb felvásárlási ár, de az idei azért számít extrémnek, mert a csökkenés olyan mértékű, hogy a legtöbb gazdaságban a tej eladási ára nem fedezi annak előállítás költségét. További problémát jelent az is, hogy nagyon sok, kisebb gazdasággal a tejfelvásárló nem kötött szerződést. Ez a jelenség országos szinten tapasztalható, vagyis ugyanolyan nehézséget okoz egy Csongrád-Csanád megyei és egy Fejér megyei gazdának. Mindenkinek nehéz, a kisebb gazdaságok számára azonban ez még nehezebb. Óriási a bizonytalanság, extra idegeskedés, extra munka. WR.: Ön jelenleg hány tejtermelővel van kapcsolatban a megyéből és náluk mi a helyzet? P. E.: Három tehéntej-termelő gazdasággal vagyok napi szinten kapcsolatban a megyéből. Egy három tehenes, egy ötven tehenes és egy ezernyolcszáz tehenes gazdaság vezetőjével. Mind a három helyen különböző a felállás: a legnagyobb gazdaságban nincs tejfelvásárlási probléma – elszállítják a tejet, de jóval az előállítási költség alatti ellentételezésért. A legkisebb gazdaság sajátos helyzetű: biotejet és bio tejtermékeket állítanak elő, amelynek kialakult már egy stabil piaca. Náluk nem tapasztaltam eddig ilyen téren nehézséget. A legkiszámíthatatlanabb helyzetben a "közepes" méretű gazdaság van. Ők valamennyi nyerstejet feldolgoznak és direkt értékesítik a termékeket a fogyasztóknak, a napi termelés jórészét azonban eddig a felvásárlónak értékesítették, de ez az értékesítési út most borzasztó bizonytalanná vált. Amellett ugyanis, hogy ők is áron alul tudják csak eladni a nyerstejet, a hét legtöbb napján el sem szállítják tőlük az összes tejet. Kis gazdaság, egy házaspár végzi el az összes, állatok körüli munkát, tejfeldolgozást és termék kiszállítást. Képzeljük csak el, mekkora plusz munkát jelent számukra az, hogy 400-500 liter tej a "nyakukon marad"… A nyerstej gyorsan romlik, a kieső bevételt úgy tudják mérsékelni, ha mindent feldolgoznak. .. Ez azonban azt eredményezi, hogy a csilláron is sajtok érlelődnek. WR.: Van olyan köztük, aki azt fontolgatja, hogy felszámolja a gazdaságát? P.E.: A partnereim közül szerencsére nincs ilyen, de meséltek már olyan környékbeli gazdatársukról, aki már megtette az állománya felszámolását, vagy épp azt tervezi. WR.: Mi ösztönözte arra, hogy létrehozza a tejtermelők térképét? Kik kerülhetnek rá és milyen eredményeket sikerült vele eddig elérni? P.E.: Hiszek az alulról jövő szerveződés erejében. A most tapasztalható "tejválság" egy nagyon komplex probléma, ebből következően komplex megoldásra is vár. Nem vagyok naiv, nem gondolom, hogy ez a térkép csodát tesz, de hátha segít valamennyit. Az a gazdaság kerül fel rá, aki e-mailben jelzi nekem, hogy szeretné. A jelentkezőktől nevet, településnevet, elérhetőséget és az árult portékák felsorolását várom a kerodzoakademia@gmail.com címre. Heti 1-2 alkalommal van érkezésem foglalkozni a térképpel, így pár napra szükség van a térkép felkerüléséhez – ehhez kérem a jelentkezők türelmét. WR.: Miért fontos a tejfogyasztás? Gyermek illetve felnőtt korban ugyanolyan fontos-e egyáltalán? P.E.: Jó kérdés! Az utóbbi években a tejfogyasztás széleskörben egyfajta mumussá vált. Sokan vannak, akik kategorikusan elítélik és vannak, akik csak a nyerstej ivásában "hisznek" a hőkezelt tejet visszautasítják. Nem vagyok dietetikus, a saját rálátásom és véleményem szerint viszont a tejtermékek fontos és hasznos része egy kiegyensúlyozott étrendnek. A különböző élőflórás termékek (például a joghurtok, kefírek vagy a hosszú érlelésű sajtok) különösen értékes táplálékok. Természetesen ez akkor igaz, ha az illetőnek nincs tejfehérje-allergiája vagy laktózintoleranciája. Azonban azt is gondolom, hogy nagyon sok esetben a stressz-, vagy egyéb civilizációs betegségek okozta emésztőszervi panaszok megoldására is a tejmentes diétát írják elő, miközben nem is a laktáz enzim genetikai hiánya, az eredendő probléma – és ez baj. WR.: Mi okozza ma a laktózérzékenységet? Van ennek köze a tej minőségéhez vagy ahhoz, hogy az import vagy hazai tejet fogyasztunk? P.E.: Ehhez nincs köze. Aki laktózintoleranciával küzd, annak a szervezetében nem termelődik elég laktáz enzim. Teljesen mindegy, hogy milyen minőségű, vagy milyen forrásból beszerzett tejet iszik. A laktózintolerancia nem egy új jelenség, hanem régóta meglévő, genetikai probléma, amit a modern táplálkozási szokások és életmód láthatóbbá tett. Egyrészről javult a diagnosztika, másrészről a fogyasztók körében nagyobb tudatosság tapasztalható. Régen egy laktózintoleranciában szenvedőt elkönyveltek "hasfájósként", ma már egyszerű és gyors tesztekkel gyorsan diagnosztizálható a hiány. Jóval több feldolgozott élelmiszert fogyasztunk, ezek nagyon nagy százaléka tartalmaz tejet vagy tejszármazékokat. Így láthatatlanul megnőtt a tejfogyasztásunk, de egész pontosan nem biztos, hogy a táplálkozás- élettani szempontból legelőnyösebb formájú tejkészítmény fogyasztásunk (teljes tej, fermentált és érlelt tejkészítmények). A béltraktusunk jóval terheltebb: kevesebb zöldséget fogyasztunk, fermentált táplálékokat alig, a lakosság nagyrésze minimális időt tölt a természetben, keveset mozgunk, rosszul alszunk, sok esetben nem indokolt antibiotikum használattal terheljük a mikrobiomunkat és persze mindent áthat a stressz. Ezek a tényezők a bélnyálkahártya károsodása révén pedig másodlagos laktózintoleranciához vezethetnek. Fotó: Illusztráció
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban