A Pécsi Törvényszék döntése alapján Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése törvényszerűen és szabályosan járt el, amikor megszüntette a szabadságvesztésre ítélt Szabó Bálint kompenzációs listás önkormányzati képviselői mandátumát. Szabó évtizedek óta fogllakozik közéleti kalandorkodással, tavaly nyáron azért kapott felfüggesztett börtönt, mert 2022 szeptemberében úgy rácsatlakozott Orbán Viktor M5-ösön haladó konvojára, hogy közben az egyik kocsit 60-70 centire is megközelítette, két másik civil autót irányváltásra kényszerített, közvetlen életveszélybe sodorva őket. Majd később rendőröket lökdösött a Dísz téren.Szabó Bálint az elmúlt évtizedekben mindig jó érzékkel keveredett bele a leggyanúsabb politikai ügyekbe:Vas megyei fideszesként kezdte a 2000-es évek elején, majd nem sokkal később a szocialista Tóth Csaba mellett bukkant fel az MSZP tagbeléptetési botrányánál, ahol a bizonyító erejű okiratok éppen az ő autójából tűntek el. Később azt állította, politikai bosszúból megerőszakolták, de a rendőrség megszüntette az eljárást.Haladva a korral DK-s lett, és egy interjúban azt állította, tudja, melyik szocialista politikusok szivárogtatták ki az őszödi beszédet.A 2018-as választások előtt már Lázár János oldalán tűnt fel mint a Szeviép-károsultak képviselője, akiktől sikerdíjat kért az állami kártalanításból. Ezután a fideszes média látványosan futtatni kezdte mint lehetséges polgármesterjelöltet Szegeden, de a helyben építkező Kubatov Gábornak nem tetszett Lázár embere, így annyira kiesett a pixisből, hogy hamarosan a rendőrség nyomozói kopogtattak a lakásán.Szabó tavaly februárban egy olyan történettel próbálta felhívni magára a figyelmet, miszerint elrabolták, és „a makói tanyavilágban egy égő szalmabálára” kötözték a cipőfűzőjénél fogva, de miután a rendőrség nem talált bizonyítékokat, hamis tanúzás miatt tettek ellene feljelentést.Idén Magyar Péter környékén is felbukkant, de Varga Judit volt férje tagadta, hogy köze lenne Szabóhoz. A szegedi polgármesteri hivatal szerint az eljárás azért húzódott el, mert Szabó Bálint arra hivatkozva, hogy nincs lakcíme, semmilyen hivatalos bírósági iratot nem vett át. Eddig tudta húzni az időt, a bírósági végzés jogerőre emelkedett. Szabó egyébként már azt tervezi, hogy idén nem Szegeden indul, hanem egyből Budapest főpolgármestere szeretne lenni.
Nemcsak a Szeged elleni meccsről szólt a vasárnap délután a Honvéd-drukkerek számára, hiszen két órával a mérkőzés kezdete előtt már gyülekezni kezdtek a Bozsik Stadion melletti Lipták Grund előtt – tüntetésre készültek. Megelégelték ugyanis az egyik tulajdonos, Bozó Zoltán magatartását, azt ahogyan a klub ügyeit intézi, és amilyen helyzetbe került a Honvéd az elmúlt öt évben.A szurkolók elmaradó fizetésekről, ki nem fizetett számlákról, milliárdos tartozásról tudnak. Arról is beszéltek, hogy a rendelkezésre álló pénzt közben elherdálták. Ahogy az egyik résztvevő elmondta: van játékos, akivel olyan szerződést kötöttek, hogy még a döntetlen esetén is prémiumot kap. A Honvéd helyzetével hosszabban foglalkozó cikkünk itt olvasható.A tiltakozáson mintegy 500-800 szurkoló vett részt. Az egyik szervező azt mondta, a legfőbb cél ezzel az volt, hogy legitimálják a szurkolók elmúlt időszakban megfogalmazódott véleményét. Hozzátette: az időzítés a tulajdonosok szempontjából a jelek szerint a legrosszabbkor jött. Többek véleménye szerint sem független a tüntetés két héttel ezelőtti bejelentése és az, hogy az elmúlt napokban felerősödtek a klub eladásáról szóló hangok. Kedden még csak a tárgyalásokról nyilatkozott a tulajdonos, szerdán már a lehetséges vevők kiléte is kiszivárgott. Persze, amíg nincs bejelentve, addig még semmi sem biztos, mondta a szervező.Az eladási szándék ugyanakkor a szurkolók véleménye szerint összefüggésben lehet Bozó polgármester-jelöltségével is (Bozó Zoltán korábban már volt a kormánypártok polgármester-jelöltje a Csongrád megyei Szentesen). A szurkolók viszont hangsúlyozták, hogy számukra ez az egész történet csak a Kispestről szól.A lehetséges vevőkről egyelőre csak sajtóinformációk vannak: van egy külföldi érdeklődő és a magyar, utóbbival már hónapok óta folynak az egyeztetések.A szurkolók is úgy tudják az egykori Diósgyőr-tulaj, Leisztinger Tamásról és a hátterében Mészáros Lőrincről lehet szó.Az egyébként családias hangulatban lezajlott tüntetésre külön drapikkal és a megszokott zászlókkal készültek a szervezők. Az elhangzott beszédeket rendre a „Csak a Kispest!” és a „Bozó, takarodj!", illetve „Mendelényi, takarodj!” rigmusok szakították meg. A jelenlegi tulajdonosokat a szurkolók, nemcsak a Kispest, de a magyar futball környékén sem szeretnék soha többet látni.A rendezvényen a szolidaritás jegyében debreceni, szombathelyi szurkolók is jelen voltak, sőt, a vasárnapi mérkőzés másik résztvevője, a Szeged drukkerei is részt vettek. A szurkolók követelései az alábbiak: Felelős és tényleges tulajdonost a klub élére, aki a gazdasági társaság irányítása és ellenőrzése mellett mindent megtesz azért, hogy a Honvéd múltjához méltó szerepet töltsön be a magyarországi labdarúgásban. A mindenkori klubvezetés biztosítsa a lehetőséget a szurkolói képviselettel történő időközönkénti egyeztetésre, az aktuális kérdések tisztázására, javaslatok, észrevételek megvitatására. Átlátható, kiszámítható működést, a klub jövőjét döntő mértékben befolyásoló tényezők megosztása a szurkolókkal, amennyiben ez egyéb jogszabályt nem sért. A klubot történelmi mélypontra juttató személyek vállalják a felelősséget és azonnal távozzanak Kispestről. A szurkolók sérelme a csapat gyászos eredményei mellett – a csapat a 18 csapatos másodosztály 12. helyén áll, mindössze 5 ponttal a kieső helyek előtt, az utolsó két meccsét elveszítette, a tüntetés utánin 1-0-ra nyertek a szegediek – az is, hogy a klub átvétele óta nem találkoztak a tulajdonossal, ha kezdeményeztek is találkozót vele, ő elhárította ezeket. Egyszer nem állt sem a nyilvánosság, sem a szurkolók elé. Bozó Zoltán csak a tüntetés részleteiről szóló egyeztetésen jelent meg, ahol a szurkolók közölték vele: a tárgyalások ellenére is megtartják a tüntetést, de örömmel látnák őt a pódiumon, ahol bejelenti az eladást és az új tulajdonost. Ez azonban nem történt meg.
Ismeretlenek szombat hajnalra betörték a szegedi Fidesz-iroda ablakát – írja a delmagyar.hu. A lap szerint az eset szándékos lehetett, hiszen pont az ablak Fidesz feliratát találták el. Információik szerint a helyszínre rendőrök is érkeztek, és vizsgálatot indítottak az ügyben. Az már a Telex cikkéből derül ki, hogy még kora este is tele volt a járda üvegszilánkokkal, és négy polgárőr vigyázza a rendet. A szegedi Fidesz-irodát időről időre bedobja valaki, egy emlékezetes eset volt – írják, amikor 2022 júliusában – másfél héttel azt követően, hogy a kata-törvény ellen tüntetők órákra elfoglalták a Belvárosi hidat – Molotov-koktéllal dobták be a kirakatot.
Három, az ügyet ismerő forrás és a Reuters által látott vállalati üzenetek szerint a Tesla lemondta a régóta ígért olcsó autó terveit, amelyre a befektetők is számítottak. A brit hírügynökség szerint a háttérben az áll, hogy mára a kínai gyártók átvették a vezetést az elektromos autók piacán a tömegtermelésben.Pedig Musk már 2006-ban azzal vágott neki a később a Teslához vezető projektnek, hogy „először luxusmodelleket kell gyártani, majd a nyereséget egy olcsó családi autó finanszírozására kell fordítani”. Tavaly be is jelentették, hogy a cég egy olcsóbb modellt gyártana Indiában. Akkor egy 24 ezer dolláros árkategóriába eső új Tesla autó tervéről írt a Times of India. Ugyanannak az évnek a végére viszont a kínai BYD már több elektromos autót adott el, mint a Tesla. 2023 negyedik negyedévében a Teslának 484 ezer autót sikerült eladnia, míg a Szegeden is gyárat építő kínai vállalat 526 ezer járművet értékesített ugyanebben az időszakban. A Reuters információi szerint a folyamatok miatt a Tesla egy másik projektre, az önvezető robotaxik fejlesztésére koncentrál majd.
„Meg tudom erősíteni, hogy magyar mellett külföldi befektető is érdeklődik a klub megvásárlása iránt, tárgyalunk az eladásról, de a potenciális partnerek ragaszkodnak a titoktartáshoz, ezért részletesebb tájékoztatással egyelőre nem szolgálhatok a folyamatban lévő megbeszélésekről” - válaszolta az NSO megkeresésére Bozó Zoltán a Budapest Honvéd FC tulajdonosa. A lap információi szerint a külföldi érdeklődő egy Magyarországon több gazdasági ágazatban jelen lévő cégcsoport, míg a magyar befektető a korábban a DVTK-t működtető Leisztinger Tamás, aki már az őszi szezonban is több Honvéd-meccsre kilátogatott, vele korábban kezdődtek az egyeztetések, amelyek jelenleg is tartanak. Bozó azt már a Sportal.hu-nak árulta el pontosan, hogy az egyik lehetséges (szerk.: gyaníthatóan a magyar) vevővel már bő fél éve tart az egyeztetés. A Honvéd jelenleg az NB II.-es tabella 12. helyén áll mindössze 5 ponttal előzve a már kieső helyen álló Pécset és 18 ponttal elmaradva a feljutást jelentő második helytől. Az elmúlt hetekben, hónapokban pocsék formát mutat a kispesti csapat, aminek legfőbb okát a tulajdonosokban látják a szurkolók. Éppen ezért szerveznek tüntetést április 7-ére a Szeged elleni meccs előtti órákban. A rendezvény célja, hogy egy „figyelemfelkeltő megmozdulást tartsanak az 5 éves működése alatt mindent teljesen tönkretevő Metalcom leváltására”.„Klubunk soha nem tapasztalt mélységben van. A csapat közelebb a harmadosztályhoz, mint az elsőhöz. Milliárdos adósságot halmoztak fel, a dolgozók és a beszállítók fizetése rendszeresen késik. A klub tulajdonosai nem jelennek meg a meccseken, nem nyilatkoznak a kialakult helyzetről, kerülik a nyilvánosságot, egyáltalán nem ismertek a jövőbeli szándékaik. A kilábaláshoz új tulajdonosra van szükség” – olvasható az esemény oldalán.A Honvéd 2023-at az előző évhez hasonlóan milliárdos veszteséggel zárta, sőt, gyakorlatilag 2019 óta, a jelenlegi tulajdonos érája alatt folyamatosan mínuszos a csapat mögött álló cég gazdálkodása.
Szó szerint fellélegezhetünk: éjszaka markáns hidegfront érkezett fölénk, amelynek csapadékzónája épp elmossa a tegnapi, nagy mennyiségben szállongó szaharai port. Ez akár örömhír is lehet, hiszen a légutainknak jót tesz, ellenben saras eső formájában manifesztálódik, ami viszont a tereptárgyaknak és a világos színű ruházatnak nem kedvez. A front felhőzete és csapadékzónája lassan északkelet felé tevődik - ott még délután is számíthatunk borult, esős tájakra -, mögötte viszont szakadozik, gomolyosodik a felhőzet, és kisüt a nap - írja a met.hu. Délután viszont az ország délnyugati felén erőteljesebbé válik a gomolyfelhő-képződés, és egyre több helyen alakulhat ki zápor, zivatar. A délnyugati részek kivételével nagy területen kísérhetik erős, viharos lökések a jellemzően nyugati irányú szelet, csak estére mérséklődik a légmozgás. Zivatar környezetében szintén előfordulhatnak viharos lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 14 és 19 fok között alakul, a felhősebb északkeleti tájakon lehet ennél pár fokkal hűvösebb is. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő. Tegnap egyébként mindenféle rekordok is megdőltek, miután Kelebián 30,2 fok fölé melegedett fel a levegő. A HungaroMet szerint amennyiben ezt az adatot hitelesítik, akkor utcahosszal, 2,5 fokkal dől meg az országos napi maximum-hőmérsékleti rekord (eddigi: 27,7 fok, Körmend, 1989), a mérések kezdete óta a rendelkezésre álló, hitelesített adatok alapján 2024. április 1-je válik minden idők legkorábbi hőségnapjává az országban (eddig legkorábban 1939. április 8-án, Szegeden haladta meg a 30,0 fokot a hőmérséklet - akkor is 2 tizeddel), és a legkésőbbi (2023. október 20.; 30,3 fok, Tiszaalpár) és legkorábbi hőségnap között mindössze 164 napra csökken a különbség (ami kevesebb, mint fél év). Emellett tegnap több, mint egy fokkal megdőlt a budapesti maximum-hőmérsékleti rekord is.
A jelenlegi uniós ciklus közlekedésfejlesztési forrásait kedvezményezettként nagyrészt az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) költheti el. A projektek többsége a MÁV és a MÁV-HÉV infrastruktúráját és járműparkját célozza, ám közöttük számos megkérdőjelezhető értelmű és bizonytalan megtérülésű beruházás van.Az ÉKM civilszervezeteket is bevont az előkészítő munkába, és felállított egy monitoringbizottságot, ahová a Magyar Közlekedési Klub (MKK) képviselőit is meghívta. Pongrácz Gergely, a szervezet elnöke azt mondta, előre tudták, hogy a projektekkel kapcsolatban nem lesz versenyeztetés, a kormány fogja kiválasztani a szerinte legjobbakat. A civileknek csak a kritériumok kialakításába volt beleszólásuk, és ezzel éltek is.Amikor a projektlista nyilvánosságra került, az is egyértelművé vált, hogy nem sok köze van ahhoz, amit szakmai szemmel várni lehetett volna.Több civil szervezet rá is kérdezett a részletekre, például hogy milyen költség-haszon elemzés alapján tartja az ÉKM a legjobbnak ezeket a beruházásokat.A minisztérium nem állt elő dokumentumokkal, sőt világossá tette, hogy a lista kialakítása kizárólagos minisztériumi felelősség, ezért a civileknek el kell fogadniuk, hogy az összes projekt megfelel a közösen elfogadott feltételeknek. A civilek ezt nehezen tudják megtenni, látva a debreceni projektek által dominált listát.Debreceni lobbiAz infrastruktúra-fejlesztésre és járműbeszerzésre szánt teljes keret 1510 milliárd forint. A listán érezhetően felülreprezentáltak a Debrecen környéki projektek. A hajdú-bihari megyeszékhelyhez kötődő beruházások összértéke 313 milliárd, az összes többi vidéki városhoz kapcsolódó projekteké 38 milliárd forint. Ez annak fényében nem meglepő, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter már tavaly szeptemberben arról beszélt, második fővárossá fejlesztené Debrecent. Januári sajtótájékoztatóján fel is vázolta nagyívű terveit, de a beruházások között kötött pályás fejlesztésként csak a nyíregyházi vasúti kapcsolat korszerűsítését említette.Ez rá is került a szűkített listára. A biztosító berendezéseket és az elektronikus vonatbefolyásolási rendszert Debrecen és Nyíregyháza között mindenhol kiépítenék, a vasúti pályát pedig felújítanák az Újfehértó és Nyíregyháza közötti 15 kilométeres szakaszon. A projektet 105 milliárd forintból valósítanák meg. Pongrácz szerint ez indokolatlanul sok pénz egy ilyen rövid szakaszra. Ráadásul a nyílegyenes vasútvonal alapvetően jó állapotban van, így még kevésbé érthető, miért kell ilyen drágán felújítani.A listán szerepel a Debrecen–Mátészalka vasútvonal felújítása és villamosítása is. Ez a mellékvonal azután került be az országos hírekbe, hogy készült egy videó, amiben egy csigajelmezes férfi lefutja a mátészalkai személyvonatot. Az MKK szerint érthetetlen, hogy 141 milliárd forintot akarnak elkölteni a szakaszra, miközben a szabolcs-szatmár-beregi vasútvonalak teljesen lepusztultak, és a vonal nem is egyértelműen a legfontosabb a térségben. A Nyíregyháza–Nyírbátor felújítása legalább ennyire szükséges lenne, de ennyi pénzből amúgy is illene látható előrelépést elérni a teljes megyei hálózaton. A mátészalkai beruházás ebben a formájában nem orvosolja a régiós problémákat, csupán elszigetelt kirakatprojektnek tűnik, ésnagy az esélye, hogy csak a debreceni lobbi miatt került a listára.Hasonló okok miatt valósulhat meg a Debrecen–Balmazújváros szakasz villamosítása. Itt a füzesabonyi mellékvonal debreceni elővárosi részét újítanák fel. Pongrácz elmondta, bár a vonalra vonatkozó tanulmányt nem kapták meg az ÉKM-től, a projekt jó eséllyel a környéken épülő ipari üzemeket támogatná bújtatott módon. Érdekes, hogy csak a vonal rövid szakaszát fejlesztenék, miközben a maradék részén maradnának a katasztrofális állapotok.FélmegoldásokHasonló probléma merül fel a Kőbánya-Kispest és Dabas közötti fejlesztésnél. Ez a szakasz a lajosmizsei vasútvonal része, amit egyedüliként nem villamosítottak a budapesti agglomerációban. A mostani tervek szerint Dabasig villamosítanák, illetve egyes részein második vágányt is építenének.Pongrácz szerint érthetetlen és vállalhatatlan, hogy a vasútvonalnak csak a Dabasig tartó részét újítanák fel, ráadásul olyan áron, amibe a teljes szakasznak bele kellene férnie. Ezt annak ellenére döntötték el, hogy korábban beígérték a helyieknek a teljes szakasz rekonstrukcióját. Mivel nem nyilvánosak az előkészítő dokumentumok, csak találgatni lehet, miért Dabasnál vágták el a projektet, és hogy mi indokolja a fajlagosan magas költséget. Valószínűleg ott fogyott el a keret. Ez viszont azt jelenti, hogy az utasok onnan az elöregedett dízeles Bz-kkel zötykölődhetnek majd tovább Lajosmizse felé.Érthetetlen projektnek tűnik a Szombathely–Kőszeg vonal villamosítása is. Ez egy rövid, 18 kilométeres vasútvonal, aminek a megállóhelyei nincsenek közel a települések központjaihoz, így a szolgáltatáson nem elsősorban villamosítással lehetne érdemben javítani, hanem a Szeged és Hódmezővásárhely között már működő tram-train bevezetésével. Amennyiben a jelenlegi projekt ilyen irányba megy tovább, a villamosítás talán nem lesz teljesen kidobott pénz.Az ÉKM a miskolci fővonalat is felújítaná Füzesabony és Miskolc között. Pongrácz szerint ez egy karbantartási projektté züllesztett beruházás. Akkor lehetett volna érdemi fejlesztés, ha a korábban tervezett módon a gyöngyösi és egri vasúti kapcsolatokat is belevették volna. Ehelyett csak a sínek cseréje és az állomásépületek felújítása maradt. Pongrácz elmondta, az állomásépületeknél az ÉKM-nek nem kell követnie a civilek által a kritériumok közé belobbizott utasbarát elveket, mert itt már léteztek korábbi tervek. Emiatt utasszemmel akár visszalépést hozó felújítások is jöhetnek.Az állomásépületek korszerűsítésével más projekteknél is probléma van. Szerepel a listán a balatoni vasútállomások, megállóhelyek felújítása is, 25 milliárd forint értékben. A fő probléma itt – azokon az eseteken kívül, ahol maga az állomás már kiesik az utasforgalomnak fontos irányokból – a tervezett költségekkel van. A MÁV az elmúlt években 50-60 millió forintból újított fel mellékvonali vasúti épületeket a Magyar Falu Program keretében. Ennek alapján körülbelül 400 állomásépületet lehetne felújítani a 25 milliárdos keretből, ám ennyi messze nincs a Balaton környékén. Itt még a nagyságrend sem stimmel, ezért „félő, hogy a források nagy részét simán ellopják”. Az érthetetlen projektek között van egy budapesti vonatkozású is. Az ÉKM 12+6 darab új HÉV-járművet vásárolna a szentendrei vonalra 113,8 milliárd forint értékben. Pongrácz szerint az egy járműre jutó egységköltség irreálisan magas, ennyi pénzért KISS motorvonatot is lehet kapni. Nem látja a műszaki indokát annak, hogy a HÉV-vonalra nagyvasúti járműveket vásároljanak, szerinte a HÉV-eknek közúti vasúti üzemben kellene működniük, ami jóval olcsóbb szerelvényeket jelent, pláne, ha nem ilyen kis mennyiséget szereznének be. Ez megoldható lenne, ha a vásárlást összevonnák a budapesti villamosok beszerzésével.Amire inkább költeni kellenePongrácz szerint az ÉKM csak pontszerűen nyúl bele a vasúti rendszerbe. Ez nem jó irány, stratégiailag jobban megalapozott országos fejlesztésekre, menetrend alapú, kisebb beavatkozásokra (pl. szakaszos kétvágányúsítás, új megállóhelyek) lenne szükség. Mivel az egész országot érinti, fontos lenne a Budapest környéki hálózat fejlesztése, például az, hogy a vágányok ne egy szintben keresztezzék egymást a csomópontoknál. Emellett a pécsi fővonal déli szakaszának fejlesztése, Szentlőrinc–Pécs közötti kétvágányosítása is sürgősebb lenne sok olyan projektnél, amelyek felkerültek a listára.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a húsvéti hosszúhétvége előtti este benyújtotta a parlamentnek a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvényjavaslatot - írta meg a Népszava.A jogszabály-tervezet alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű lesz a beruházás, amihez a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket a kormány biztosítja legalább 800 millió euró értékben. Az Egyesült Arab Emírségek pedig vállalja, hogy 5 milliárd euró értékben fejleszt a területen. A lakóépületek mellett az új rákosrendezői vasútállomás megépítése is az arabok feladata lesz. A mini Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházást december 4-én jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter. A kormány egy új, milleniumi városközpontot akar létrehozni a 130 hektáros területen. Az épületek mellett többek között felüljáró épülne a Szegedi útnál, megújulna a rákosrendezői vasútállomás és meghosszabbítanák az M1-es metrót. Az arab befektető pedig Rákosrendezőn húzná fel Európa legmagasabb épületét. Ezt a címet jelenleg a 310 méteres Varsói Torony birtokolja. A beruházást jelenlegi formájában ellenzi Karácsony Gergely főpolgármester, aki megakadályozná a fejlesztést.Rákosrendezőről készített helyszíni riportunkat itt lehet elolvasni.
Több mint másfél éve nyomoz a rendőrség a gyógyászati segédeszközökkel trükköző orvosok ügyében, akik olyan páciensek nevére írtak fel egyes termékeket, akik nem is tudtak erről.A múlt héten két esetben is lecsaptak, két szegedi ortopéd szakorvost, egy szolnoki reumatológust és egy kecskeméti üzletkötőt kapcsoltak le, akik érintettek a gyógyászati segédeszközökkel elkövetett költségvetési csalási ügyekben. Ezek lényege, hogy egyes, az orvosokkal kapcsolatban álló cégek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől jogosulatlanul igényeltek vissza állami támogatásokat.A mostani esetben az egyik céggel egy szegedi ortopéd és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos állt kapcsolatban, aki ellenszolgáltatásért cserébe úgy írt fel vényre gyógyászati termékeket, hogy a páciensekkel nem is találkozott. A személyes adatok ugyan valódiak voltak, de az érintett páciensek nem tudtak a vényfelírásról, és szükségük sem volt a felírt gyógytermékre. Ez az orvos közel 9 millió forint megszerzésében működött közre.A második vállalkozás egy szolnoki reumatológus szakorvossal és egy szegedi ortopéd-traumatológussal állt üzleti kapcsolatban. A szolnoki orvos több mint 9 millió forint, a szegedi orvos több mint 21 millió forint hasznot hozott a cégnek, ugyanúgy, mint egyik üzletkötőjük, egy kecskeméti nő is, aki szintén több mint 21 millió forinttal gyarapította a társaság bevételét. Ezekben az esetben is a vényre felírt személyes adatok ugyan valódiak voltak, csak a gyógytermékek indokoltsága nem.A nyomozók gyanúsítottként hallgatták ki költségvetési csalás elkövetése miatt mind a négy elkövetőt, akik szabadlábon védekeznek.Az ügycsoportnak jelenleg 64 gyanúsítottja van: 28 orvos, 20 cégvezető, 11 alkalmazott és 5 orvosi asszisztens.
„Ma délelőtt mit sem sejtve sétáltam a szegedi Kölcsey utcán, amikor a legnagyobb megdöbbenésemre az MBH bankfiókja mellett egyszer csak egy ismerős arc kikandikálására lettem figyelmes. Nem igazán tudtam mire vélni az államfő által elfoglalt pozíciót, hogy most akkor jön-megy, vagy esetleg épp most bújik ki a fal repedéséből” – írja olvasónk, aki ezek után szerencsére elővette a fényképezőgépét, és az alábbi csodálatos felvételt készítette Sulyok Tamásról.Az sajnos nem derült ki, hogy az államfő Mészáros Lőrinc bankjánál bankol-e, vagy csak épp ezt a helyet találta megfelelőnek telefonáláshoz.
Hétről hétre egyre nagyobb az esélye annak, hogy a 2023/2024-es NB I.-es szezon két kiesője a szurkolók által az első osztályra méltatlannak tartott Mezőkövesd és Kisvárda lesz. Az pedig különösképp fokozhatja elégedettségüket, hogy az élvonal klasszikus, mégis rég nem látott fellegvárakkal bővülhet.Ritkán van olyan, hogy kilenc fordulóval a bajnokság vége előtt még négy csapatnak van reális esélye az első két, feljutást érő hely valamelyikének a megszerzésére. Ráadásul nagy múltú csapatokról van szó, Nyíregyháza, Győr és Szeged is bőven százezer fölötti város, a Vasas pedig az egyik legnagyobb múltú fővárosi csapat. Létesítménygondok sincsenek, a 15 ezres győri stadiont 2008-ban, a 8200-as szegedit és az ötezres Fáy utcait 2019-ben adták át. Az első helyezett Nyíregyháza ugyan Balmazújvárosban játssza a meccseit, de nyárra elkészül az új stadionja sőt – magyar szokás szerint az állam építi 19,2 milliárdból, nem a csapat tulajdonosa –, talán már az esetleges feljutást is ott ünnepelhetik.Ki fog itt feljutni?1. Nyíregyháza 51-21 55 pontA feljutásra leginkább esélyes Nyíregyháza tulajdonosa a szállítmányozással foglalkozó Révész Bálint csapata. Az MLSZ a 2015-16-os bajnokságra öt csapatnak, így a Nyíregyházának nem adta meg a klublicencet. Így lett 12 csapatos az NB I. Azóta az ötök közül egyedül a Kecskemét verekedte magát vissza az első osztályba.Most pedig senki sem számított arra, hogy éppen az albérletbe kényszerült, tavaly osztályozóval éppen csak bennmaradt Nyíregyháza lesz az a csapat, amelyiknek a legnagyobb az esélye a feljutásra. Még úgy is, hogy ilyen pocsék sorozata (három meccs, egy pont) még nem volt ebben a bajnokságban.2. Győr 43-27 48 pontAz elmúlt években az NB II. középmezőnyében vegetáló Győr szintén 2015 után készül a visszatérésre, de ennek egészen más módját választotta, mint a Nyíregyháza. A dunaszerdahelyi futballklubot is birtokló felvidéki Világi Oszkár 2022 elején lett a csapat tulajdonosa. Egy átmeneti év az NB II.-ben szokatlan, és a támogatások elvesztése miatt nem is túl kifizetődő módon külföldiekkel pakolta tele a keretét. Amúgy a győriek kerete az NB I. öt csapatánál is értékesebb.A Nyíregyházához hasonlóan a Győr sincs a legjobb formában. Az elmúlt öt meccsből háromszor is vereséget szenvedett, és a csapat elvesztette az addigi edzőjét és az ultráit is. A múlt heti Honvéd elleni hazai meccsen a viperával felfegyverzett biztonsági szolgálat lerohanta az ultrákat, akik azóta nem hajlandók visszamenni a stadionba.3. Vasas 53-23 48 pontA Vasas 2017-ben még bronzérmes lett az NB I.-ben, a következő évben pedig kiesett. Az NB II.-es években valami egészen szokatlan dologgal próbálkoztak: stabil NB I.-es, légiós vagy válogatott játékosok sorát igazolták le, köztük volt több NB I.-es gólkirály is. Így került a Fáy utcába Berecz Zsombor, Pátkai Máté, Otigba Kenny, Radó András, Feczesin Róbert, Litauszki Róbert, Vida Máté, Novothny Soma, Holender Filip. A sok nagy név ellenére csak egyszer, 2021-22-ben ünnepelhetett feljutást a csapat, majd a következő évben tökutolsóként kizuhant az első osztályból. Azt szokták mondani, hogy stabil NB I.-es, netán válogatott magyar játékost jóval drágábban lehet igazolni, mint légióst. Ennek fényében izgalmas igazán a különösebb eredmény nélküli pénzszórás. A Vasas focicsapatát működtető cég tulajdonosai Nagy György milliárdos vállalkozó, Csányi Sándor ezeréves üzlettársa és az MLSZ-elnök bankja, az OTP igazgatósági tagja, valamint Nagy Miklós, a Vasas Kubala Akadémia tulajdonosa és ügyvezető igazgatója.4. Szeged-Csanád 26-15 45 pontA Szeged tulajdonosa a Szeged-Csanádi Egyházmegye, élén a Fradi-drukker püspökkel, az egykori kapus Kis-Rigó Lászlóval. Kormányzati kapcsolatainak köszönhetően lett stadionja a 2002 óta balos vezetésű Szegednek, még ha nem is stadionnak, hanem Szent Gellért Fórumnak is nevezik. A széksorok egy része, a Fradi iránti szimpátiából zöldre van festve, miközben a Szeged tradicionális színei a kék és a fekete. Szegednek utoljára az ezredfordulón volt NB I.-es csapata, pénzhiány miatt menet közben fel is oszlott. Ha a fentiekből nem lett volna világos: a 2011-ben alapított Szeged-Csanád Grosics Akadémia a szegedi futballmúlttal semmilyen közösséget nem vállal. A csapat kétszer az NB II.-ből is kiesett ez idő alatt, de 2019-20 óta egyre biztatóbban szerepel, a legutóbbi két szezonban is ott végzett, ahol most áll: a negyedik helyen.A két véglet a Vasas és a GyirmótEgy csapat kiesésekor a tulajdonosok rendre fogadkoznak, és a gyors, szinte azonnali visszajutást ígérik, ám ezt – ahogy ezt fentebb is láttuk – kevés csapat tudja összehozni: az elmúlt években erre csak az MTK és a Debrecen volt képes.A gyors visszajutás ígérete nemcsak a szurkolók számára fontos, hanem a tulajdonosoknak is, hiszen a két liga között óriási különbség van pénzügyi szempontból. Az első osztályból történő kiesés logikusan meglátszana a jegybevételeken, a szponzori pénzeken és a tv-s közvetítési díjakon is. A feltételes mód használata azonban nem véletlen, hiszen ehhez hagyományos piaci alapokon kellene működnie a csapatok mögött álló cégeknek. A NER által behálózott közeg azonban olykor egészen furcsa helyzeteket teremt. Erre tökéletes példa a már említett Vasas. Az NB II.-ben is annyi pénzből – ha nem többől – gazdálkodik, mint egy első osztályú csapat köszönhetően a tulajdonosi kör által évről évre biztosított sok százmilliós kölcsönöknek, támogatásoknak, valamint a szokatlanul látványosan gyarapodó szponzori pénzeknek. Annak ellenére, hogy tavaly a Vasas kiesett az NB I.-ből és az őszi szezont már a másodosztályban töltötték, a legfrissebb, 2023-as beszámolójuk szerint 1,8 milliárd forintról 2,18 milliárdra nőtt az értékesítésből származó bevétel. Ám ami még ennél is szokatlanabb és szembemegy a piac által diktált logikának, hogy szponzorációs árbevételként a korábbi 1,03 milliárd forint után 1,4 milliárdot könyveltek el. Ez majdnem a fele annak, ami a Fradihoz folyt be 2022-ben. Vagyis ez alapján azt feltételezhetjük, hogy az NB II. a szponzorok számára nem kevésbé vonzó, mint az élvonal, sőt! Az már csak hab a tortán, hogy az angyalföldiek honlapja szerint mindössze három támogatócég áll a csapat mellett. Ha kicsit régebbre tekintünk vissza, akkor a 2021-es üzleti évben, amikor végig NB II.-es volt a csapat, kiemelkedő, 721 millió forintos szponzori támogatást könyveltek el az előző évi 470 millió forint után. Két év alatt tehát bődületes ütemben tolták a szponzorok a pénzt a csapatba, hiszen ezen idő alatt megduplázódott az ebből a kasszába folyt összeg. Ezzel szemben a Gyirmót esete már sokkal logikusabbnak és reálisabbnak tűnik. A csapat 2022 nyár elején egy szezon után esett ki az NB I.-ből, és bár a bajnoki szezon és az üzleti év időben nem fedi le egymást, fél évnyi élvonal jól megmutatja a hatását. A csapat 2020-ban végig az NB II.-ben játszott, majd 2021-ben jutott fel az első osztályba, ahonnan egy évvel később ki is esett. A főbb bevételi számok alakulása ennek megfelelően teljesen reálisnak is tűnik, hiszen egy Fradi, Újpest, Fehérvár elleni mérkőzés sokkal több nézőt vonz a helyszínen és a tv-k előtt is, mint egy másodosztályú Kazincbarcika vagy Kozármisleny elleni. A több néző pedig magától értetődően növeli a csapat marketingértékét is, ami több szponzori bevételt eredményezhet. És mindez természetesen fordítva is igaz. A Vasas és a Gyirmót közötti éles különbség arra is rávilágít, hogy a kiesés nem feltétlenül jár anyagi veszteséggel, legalábbis a csapat szintjén. A piaci logika alapján elviekben visszaeső bevételeket egy tehetős tulajdonos a háttérben kölcsönökkel, „irányított” szponzori pénzekkel tudja kompenzálni. Ahogy írtuk fentebb: a Vasas kiesésekor NB I.-is szintű „sztárjátékosokat” igazolt az azonnali visszajutás érdekében. Az már egy másik kérdés, hogy ez miért nem jött össze akkor. Kisvárda és Mezőkövesd: abszurd az NB I.A mostani két kiesőjelölt, a bennmaradó helyen álló Zalaegerszegtől 9-9 ponttal lemaradó Mezőkövesd és a Kisvárda esetében a gyirmóti forgatókönyvre mutatkozik nagyobb esély. Mindkét csapat tulajdonosa ugyanis egy-egy sportegyesület, NB I.-es szereplésüket, valamint NER-es kötődésüket nem egy kormányközeli tehetős vállalkozónak hanem politikusoknak köszönhetik. A mezőkövesdi egyesület elnöke ugyanis Tállai András, volt NAV-elnök, a Pénzügyminisztérium jelenlegi parlamenti államtitkára. Kisvárda csillaga pedig akkor kezdett felívelni, amikor a térség országgyűlési képviselője, a KDNP-s Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett a 2014-2018-as kormányzati ciklusban. Ebből kiindulva a két csapatnál a szponzoráció is inkább érdekalapú lehet, minthogy a helyi sport iránti elkötelezettség lenne a motiváció. Költségvetésüket tekintve egyébként a középmezőnybe tartoznak. A Mezőkövesd és a Kisvárda teljes büdzséje 2022-ben 2 milliárd forint volt, ám míg a szabolcsi csapat több mint félmilliárdos nyereséget hozott össze ebből, a Zsóry csupán 43 milliós pluszt hagyott meg. A Kisvárda főbb bevételei a következőképpen alakultak 2022-ben: jegybevétel: 53 millió forint, reklámbevétel: 455 millió forint, MLSZ központi bevétel: 1,59 milliárd forint. A Mezőkövesd-Zsóry számai pedig az alábbiak: jegybevétel: 18 millió forint, reklámbevétel: 220 millió forint, MLSZ (és MHLL) egység jogdíjak: 688 millió forint. Az NB II. túlélésében nagy szerepet játszhat majd a cégek tartaléka, melyben a Mezőkövesd sokkal jobban áll. Az előző évek gazdálkodásának köszönhetően 350 millió forintot halmoztak fel, a Kisvárdának azonban az eredménytartalék soron -14 millió szerepel.Egyébként 14-15 ezer lakosú Kisvárda és Mezőkövesd esetében is abszurd az NB I.-es szereplés, éppen úgy, ahogy a kilencvenes években az akasztói Stadler, a Tiszakécske vagy az agárdi Gázszer szereplése is az volt. Csakhogy azokban az időkben nem az állam vagy az állammal jóban lenni igyekvő vállalkozók pénzelték ezeket a csapatokat, hanem tehetős helyi vállalkozók vagy szerencselovagok. Egy normális világban a harmad-negyedosztályú Mezőkövesdnek és Kisvárdának a közeli Egernek és Miskolcnak, illetve Nyíregyházának kellene nevelnie a tehetségeket. Ehelyett ezek külföldiekkel, nem egyszer válogatottakkal telepakolt, jobb esetben kétezer, de inkább ezer néző előtt játszó, a kétezertízes évek fideszes konjunktúráját meglovagló csapatok. A Kisvárda 2021-22-ben még ezüstérmes helyre is befutott, sőt, a Konferencia Liga egyik selejtezőköréből kivert egy kazah csapatot. A kapkodó igazolásokra jó példa a svéd Lucas Hedlund esete, akit a télen szerződtetett a Mezőkövesd, de középcsatár létére gólt még nem szerzett. A Kisvárda többek között az egykori brazil válogatott Wellington Nemmel erősítette meg csapatát. Nos, az egykor a Sahtar Donyeckben is pályára lépett, egykor 8 millió eurót érő futballista a Kisvárda nyolc tavaszi meccse közül mindössze hármon szerepelt: kétszer csereként állt be 31 és 23 percre, egyszer pedig kezdő volt, 60 perc után lecserélték. A csapat mind a háromszor kikapott. Ha kiesnek, mehetnek a külföldiek, amerre látnakAnyagi szempontból a legnagyobb érvágás minden bizonnyal az MLSZ-től érkező pénzek soron várható majd, hiszen a jegybevétel most sem nevezhető jelentősnek, és mivel a szponzori pénzek feltételezhetően érdekalapon érkeznek, ebben a politikusok közelsége miatt nem várható negatív irányú változás. Rendkívül beszédes adat, hogy a Kisvárda 2022-ben csak az MLSZ-től a teljes büdzséje háromnegyedét kapta meg, ennek megcsappanása anyagilag is kihívások elé állíthatja a klubot. Ebben a helyzetben nagy kérdés lesz, hogy a főszponzor, a Master-Good mennyire lesz hajlandó a zsebébe nyúlni a foci érdekében.A Magyar Labdarúgó Szövetség az NB I.-ben és az NB II.-ben is különböző jogcímeken oszt szét pénzt a csapatok között, így a névadó szponzori, televíziós közvetítési és a szerencsejátéki jogdíjak után befolyt pénzből. Magától értetődő, hogy az OTP Bank Ligában sokkal nagyobb összegekről van szó, mint a Merkantil Bank Ligában. Ez meglátszik a számokon is: az NB I.-ben átlagosan egy csapatra közel 600 millió forintos bevétel jut. A másodosztályban a csapatok éves beszámolóiban feltüntetett összegek alapján gyakran csak néhány millió forintra tesznek szert. Ez pedig óriási anyagi veszteséget jelent a kasszában.Az élvonalból való kiesés ugyanakkor érthető módon nemcsak a pénzügyekre van negatív hatással, hanem a játék minőségére is. Kiesés után jellemzően ugyanis drasztikusan átalakulnak a játékoskeretek. Mivel az NB II.-ben kisebb bevételekre lehet számítani, a magasabb bérigényű játékosoktól valamilyen formában megválnak a klubok. Az sem feltétlenül szerencsés az NB II.-ben, ha külföldi játékos van a keretben, hiszen bár az MLSZ ezt nem tiltja szereplésüket, anyagilag azt jutalmazza ha egy csapat hazai játékosokkal áll ki.Mindent egybevéve az idei szezonban két olyan csapat eshet ki az NB I.-ből, melynek visszajutása az élvonalba meglehetősen kétséges: anyagilag sem állnak kellően stabil lábakon, és a kapcsolati hálójuk sem tűnik olyan erősnek, hogy nagyobb összegben tudjanak pénzt irányítani a csapathoz.
Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően, írja az MTI. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tájékoztatása szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. Édesanyja a hiányzásokat úgy igazolta, hogy egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást átszerkesztett, majd emailben átküldte az osztályfőnöknek. Az ügyészség a nőt 12 rendbeli, hamis magánokirat felhasználásnak vétségével vádolja, és pénzbüntetés kiszabását kéri.
Több mint 13 fokkal melegebb használt termálvíz jön felszínre a Szeged-Csanádi egyházmegye „Szent Gellért Fórum” nevet viselő stadiont, fociakadémiát és szállodát tömörítő sportközpontjánál – írja a Telex. A vizet a város önkormányzata által kiépített csapadékvíz-elvezető csatornába engedik, ahonnan a Tiszába folyik. A probléma – a szabályszegésen túl – az, hogy a Szeged-Béketelep városrészben élők közül többen hónapok óta panaszkodnak arra, hogy a Szent Gellért Fórum termálvize gyakran nagyon büdös a kifolyónál. Fodor Antal helyi képviselő ezért kezdeményezte a hiteles mérést, ami megállapította, hogy az engedélyezett legmagasabb 30 fokos vízhőmérséklettel szemben 43,2 fokot mutatott a hőmérő a mintavétel napján februárban. Fodor az adatokról tájékoztatta a Csongrád-Csanád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amely eredetileg kiadta az engedélyt az egyháznak a termálvíz használatára. A Szent Gellért Fórumnál saját kutat fúrattak, hogy fűtésre használják a termálvizet. Az itt beépített rendszer nem a földből kinyert forró vizet keringeti a fűtőtestekben, hanem leadja a hőt és így az elhasznált termálvizet kiengedik. Fodor Antal azt mondta, a vizsgálat szerint a víz amúgy a megengedett mennyiségekben tartalmaz különféle anyagokat és vegyületeket. Az viszont nem derült ki, hogy mi történik a Szent Gellért Fórumban a vízzel együtt a felszínre kerülő metángázzal, mert erről nem kapott tájékoztatást. A Szent Gellért Fórum egy másik természetkárosítás miatt került a hírekbe két hónapja, amikor több százan tiltakoztak az egyházmegye tervezett erdőirtása ellen. kormány tavaly októberben adományozott 6 hektárnyi erdőt a Szent Gellért Fórum mellett a Szeged-Csanádi Egyházmegyének, hogy iskolát építsenek, azonban a szegedi önkormányzat attól tartott, hogy az építkezés miatt teljesen ki fogják irtani az egyik utolsó, nagyobb méretű egybefüggő szegedi erdőt. Mivel a kormány semmiről sem egyeztetett a városvezetéssel, azt tervezték, hogy a november 17-ei közgyűlésen rendeletben tiltják meg 3 évre az átminősítést, hogy másik helyszínt kelljen keresni az iskolának. A kormány viszont beelőzte a szegedi önkormányzatot, a közgyűlés előestéjén, november 16-án este kijött egy rendelet, amivel a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított katolikus iskola építésénél nem alkalmazható változtatási tilalom.
Úgy uralni a médiát, mint a brit királyi család, talán csak a fejlődő országokban zajló háborúk és járványok képesek. Nincs sportoló, színész, politikus vagy ügy, ami ugyanannyira érdekelné nyolcmilliárd ember nagy részét, mint Diana hercegné halálának körülményei, az anyját halottlátóval megidéző Harry herceg vagy III. Károly és Kamilla tampon-gate-je.Vagy ahogy az élő adásban lerészegedéseiről ismert amerikai tévés, Andy Cohen fogalmazott a „Watch What Happens Live” című műsorban: az, hogy„Mi a fasz van Kate Middletonnal”?Amikor a világ egyik legtöbbet fényképezett nője, Katalin walesi hercegné, Vilmos herceg felesége, civil nevén Kate Middleton karácsony után eltűnt a nyilvánosság elől - és eddig csak olyan hivatalos fotókkal tért vissza, amikről utólag kiderült, hogy nem akkor, nem ott és nem úgy készültek, tehát utólag manipulálták őket -, az a szokásosnál is jobban megihlette az internetet, a klasszikus pletykák szárnyra kapásától az egészen vad, akár Katalin halálát latolgató összeesküvés-elméletekig. És a mémgyárig. A Tiktok tele van olyan emberekkel, akik szerint a róla készült fotókon már jó ideje nem a hercegné, hanem a hivatalos hasonmása szerepel, míg mások szerint Katalin azért nem mutatkozhat nyilvánosan, mert katétere van.
A Csongrád-Csanád megyei rendőrség tűzte ki a nettó 450 000 forintos nyomravezetői díjat annak, aki segít megtalálni azt a férfit, aki december 21-én kirabolt egy szegedi dohányboltot. A rendőrség tájékoztatása szerint a nagyjából 170 centi magas, átlagos testalkatú férfi, aki kapucnis pulóvert, világosbarna sapkát és az arcát eltakaró orvosi maszkot viselt, este hat körül rabolta ki a trafikot. A közlemény szerint „az eladóra egy lőfegyvernek látszó tárgyat fogott, majd a kassza tartalmát kipakoltatta, és elmenekült”.A csaknem félmilliós díjat az kaphatja meg, aki „az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az elkövető azonosítható, bűnösségére a gyanú megalapozottá válik, és információit az eljárás során ismerteti”. A közleményben a rendőrség felhívta a figyelmet arra, hogy ha kell, „a tanú védelmére a szükséges intézkedéseket megteszi”, illetve hogy a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli.A 450 000 forintos nyomravezetői díj elég soknak tűnik egy rablásért, de néhány hónapja volt már közlekedési baleset utáni félmilliós díjkitűzés is (Veszprém megyében). Tavaly november végén egyébként 168 bűnözőre volt érvényes díjkitűzés, volt, akire kétmillió forintos.
Január végén az Eötvös Loránd Tudományegyetemet érintő cikkben írtunk arról, hogy mennyire méltatlan helyzetbe kerülnek az egyetemi oktatók amiatt, hogy emelik a közoktatásban dolgozó pedagógusok bérét. A központilag meghatározott bértábla szerint ugyanis egy tanársegéd nettó 253 ezer forintot keres az ELTE-n illetményekkel együtt, egy adjunktus nettó 280 ezret, egy docens pedig 336 ezer forintot. Nincs ez nagyon másként (az illetmények összegében lehet minimális eltérés) a Budapesti Műszaki Egyetemen sem. A BME a négy közül az egyik olyan intézmény, ami egyelőre még ellenáll a modellváltásnak. (Noha a Szegedi Tudományegyetem egy felmondott docense szerint az alapítványi egyetemeken se olyan fényes a helyzet.)Az ELTE-s fizetésekről megjelent cikkünk után az ELTE dolgozói egy nyílt levelet fogalmaztak meg, hogy így gyakoroljanak a kancellárián keresztül nyomást a minisztériumra, hogy a felsőoktatásban is azonnal kezdjék meg a bérfelzárkóztatást. A levelet több mint 1000 egyetemi dolgozó írta alá.Ekkor indult mozgolódás a BME-n is, akik csatlakoztak az ELTE kezdeményezéséhez (hétfő este már négy intézmény háromezer oktatója követelt magasabb béreket), és maguk is írtak egy nyílt levelet, amelyben kitértek a jelenlegi bérekre is, miszerint: egy PhD/DLA fokozattal rendelkező egyetemi adjunktus havi alapilletménye bruttó 277 200 forint, ami csak különböző munkáltatói kiegészítésekkel éri el a törvényben előírt bruttó 366 600 forintos diplomás bérminimumot (ezek kedvezmények nélkül nettóban 184 205 és 243 789 forint); a vezető beosztású egyetemi docensek bruttó garantált havi bére is csupán 535 200 forint (ez nettóban 355 908 forint, szintén kedvezmények nélkül); a doktoranduszok a tanulmányaik első két évében 140 000, második két évében 180 000 forint havi ösztöndíjat kapnak. A nyílt levél aláírói többek között 50 százalékos azonnali béremelést követelnek, valamint a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (2021-22-től bevezetett „15+15 százalék”) beépítését az alapbérbe és az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát, de szerepel a követeléseik között az inflációkövető éves béremelés is. Arról, hogy a kancellária hogyan reagált erre a nyílt levélre, amelyet még az egyetem rektora, Czigány Tibor is aláírt, és hogy úgy általában mi a helyzet a BME-n, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) frissen megválasztott elnökével beszélgettünk. Szieberth Dénes a munkahelyén a BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Karán fogadott minket.Nem lesz bajod abból, hogy interjút adsz nekünk névvel, arccal?Szieberth Dénes: Egyrészt nem érdekel, másrészt az itt dolgozóknak egy elég komoly százaléka, hogyha nagy nehezen otthagyná az egyetemet, szinte biztos, hogy sokkal jobb anyagi helyzetbe kerülne odakinn. Szerintem nem sok olyan ember van, persze a nyugdíj közeliek kivételével, aki rettenetesen félne attól, hogy kirúgják, mert ezzel egyszerűen csak meghoznak helyette egy döntést, amit már amúgy is fontolgatott. De azt gondolom, hogy sem a dékán, sem a rektor nem rúgna ki egy riport miatt, bármit is mondana a kancellár. Nem mondom, hogy nem jutnak eszembe tervek, hogy mit tennék, mert az ember azért két gyerekkel mindig egy picit előrébb tervez, de nem szeretek addig tartalék terveken gondolkodni, amíg valamit csinálok. Mesélsz kicsit a pályádról és arról, hogy hogyan keveredtél közéleti ügyekbe? '90-ben kezdtem járni a BME-re, '97-ben végeztem, de már menet közben rengeteget dolgoztam ezen a tanszéken. Hagyományosan jártam demonstárciókra, hogyha volt valamiről véleményem, akkor mentem, de soha nem voltam benne semmilyen szervezetben. Akkoriban voltak a legelső tandíjtüntetések Andrásfalvy Bertalan a minisztersége idején, utána volt a Bokros-csomag, mindenben részt vettem, ami itt minket az egyetemen érintett. Aztán elkapott a tudomány és nagyon sokáig csak azzal foglalkoztam. Ami pontosan micsoda?Kvantumkémiával foglalkoztam, de a környezetemben mindenki azt csinálja, és sok az eszkimó, kevés a fóka. Mivel búvárkodom, elkezdtem karsztvíz-kémiával foglalkozni, az ország földalatti vízkincsét mérem fel, követem nyomon. Egy projekt keretében például Hévízen is dolgozunk, vizsgáljuk, hogy mi történik a forrásbarlanggal.Ez még laikus szemmel is egy hasznos munkának tűnik.Rettenetesen az. Tavaly voltam egy itthoni földalatti vizekkel foglalkozó konferencián, és a kútfúróktól, a vízügyesekig, a hidrológiai szakemberekig, mindenki tökéletesen biztos benne, hogy tragédia lesz. Az éghajlatváltozás azt eredményezi, hogy egyre egyenlőtlenebb a csapadékeloszlás, kapjuk a nagy zuhékat, aztán meg a semmit. Ezek a nagy zuhék viszont jóval kevesebb vizet engednek be a talajba, helyette belefolynak a patakokba, folyókba és mennek ki az országból. Az egész Alföldön olyan kevés a talajvíz, hogy a szakemberek szerint 5-10 éven belül elfelejthetjük a kukoricatermesztést. Egyébként mindenki tudja a megoldást, évtizedek óta mondják, hogy csatornarendszert kéne ásni, amibe az árvizeknél ki lehet vezetni a vizet, ehhez képest alig történik valami. A döntéshozók nem figyelnek oda, senki nem figyel oda, és pénzt sem adnak rá. Mi terelt újra a tudománytól a közélet felé?2010-ben hazajöttem Olaszországból, ahol ösztöndíjjal voltam kinn, és azt láttam, hogy itthon mennyire gyenge a közösségi élet az olaszokéhoz képest. Ha ott volt valami tüntetés mondjuk Berlusconi ellen, akkor az egész egyetem fogta magát, kiment és csinált valamit. A villanyoszlopokon is zenészek lógtak, teljesen más hangulata volt egy ilyen eseménynek, mint itthon. Másrészt pedig mindkét gyerekem általános iskolába jár most már, és elkezdtem látni, hogy ott mi a helyzet. És mint egyetemi oktató mikor váltál aktívvá?Amikor felújultak a közoktatásban dolgozó tanárok melletti tüntetések, akkor kezdtünk mi is összeszerveződni itt az egyetemen. Megalapítottuk a Műegyetemiek az Oktatás Jövőjéért csoportot, a MOJ-t. Voltak olyan akcióink, hogy én itt az épület előtt meggyújtottam a tanártüntetések logóját, az építész kollégák molinót feszítettek ki az egyik épületre, amit aztán nagyon hamar leszedtek. De egy idő után elkezdtünk azon gondolkodni, hogy bizony itt az egyetemen is nagy disznóól van, próbáljunk meg magunkért is tenni valamit.Hogy lettél a szakszervezet elnöke?Az egyik legkedvesebb gyerekkönyvem Terry Pratchettnek az Only you can save mankind, aminek az a fő gondolata, hogy ha nem te, akkor ki más? Én a Gazdaság- és Társadalomtudományi karról szerettem volna valakit, de ők visszahúzódóbbak voltak, és tologattuk körbe, hogy ki legyen, aztán egy idő után meguntam és elvállaltam. De nem vagyok benne biztos, hogy jó döntés volt.Miért?Nem tudom, hogy mennyire tudok beilleszkedni majd abba, hogy néha politizálni is kell, mert nálam általában eléggé giroszkóp effektus van: hogyha egyszer meggyőzöm magam, hogy arra kell menni, akkor persze le lehet róla beszélni, de azért előtte lepattan rólam pár ember, szóval kiderül, hogy ez mennyire működik.A BME is írt egy nyílt levelet, amiben bérrendezést követel. Ez az ELTE-vel közös akció volt vagy ők csak az elindítók voltak?Az eltésekkel már a tanártüntetések alatt elkezdtünk bandázni mi MOJ-osok, mindig is szoros volt velük a kapcsolat. Az ő nyílt levelük gyújtóhatás volt, nálunk is azonnal ez lett a prioritás.Nálatok hányan írták alá? Jelenleg ezernél járunk. Viszont az aláírásgyűjtés nem volt könnyű.Miért?Nagyon sok olyan személyes meggyőzés kellett, hogy nem lesz ebből baja annak, aki aláírja. Azokról a helyekről, ahol nem értük el a kollégákat, nagyon kevés aláírás is jött. Ha megnézed azt, hogy honnan írták alá a legkevesebben vagy anoniman, akkor látszik, hogy azokon a területeken, amelyek közvetlen a kancellária alá tartoznak: a tanulmányi hivatal, a könyvtár, maga a kancellária. Szintén kevés jött például a Villamosmérnöki és Informatikai Karról, valamint a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karról.Miért pont erről a két karról?Mert róluk köztudott, hogy a modellváltás mellett vannak.És aláírta a rektor is, Czigány Tibor. Igen.Ez azért meglepő. Nem annyira meglepő, sokkal jobban működhetne az egyetem, ha a dolgozóknak nem kellene másod-, harmadállásokat vállalni, hogy megéljenek.Úgy tudom, hogy azért a szakszervezetet is próbálják csendben tartani. Egy kollégád egy nyilvános posztjában azt írta, hogy a kancellária nem engedte, hogy elküldjétek a petíciót a hivatalos e-mail címéről minden egyetemi dolgozónak. Erről mesélsz?Igen, a szakszervezet szerette volna központi e-mail címről kiküldeni a petíciót minden dolgozónak, a rektor erre is igent mondott, a kancellár viszont nemet. Volt egy szenátusi ülés is, ahol a kancellár ismét visszautasította a kérést. De ez már nem az első alkalom. Tavaly a MOJ-jal szerettünk volna csinálni egy felmérést arról, hogy a BME-n dolgozók mit gondolnak a modellváltásról. Erre a kancellária is írt egy levelet a központi e-mail címről minden dolgozónak, amiben arra figyelmeztette a dolgozókat, hogy a levelünk vírusokat tartalmazhat, ha rákattintanak. Na most én nem vagyok jogász, de én úgy tudom, hogy egy szakszervezetnek törvényileg lehetőséget kellene biztosítani, hogy minden dolgozót elérjen. Nagy a feszültség most a rektor és a kancellár között?Az a pletyka kering, hogy a kancellár küldött a rektornak egy nagyon morgós hangvételű levelet. Úgy tűnik, mintha a BME-n többféle törésvonal is húzódna. Szerintem alapvetően két törésvonal van. Az egyik, hogy a rektor vagy a kancellár a főnök. Szerintem az oktatók és a kutatók a rektort érzik a főnöküknek, igazából a rektor az egész egyetemen főnöke, de a pénz a nem oktatóknak a kancellártól jön. Ez egy borzasztó faramuci helyzet. A másik törésvonal, hogy ki akar modellváltást, és ki nem. Azok a karok, amelyek azt gondolják, ténylegesen több pénzt kapnak majd, ha alapítványi fenntartásba kerül az egyetem, a modellváltás felé húznak, állítólag pénzt is ígértek nekik.Ez még mindig téma? Szerintem most altatás van, de a kormány eldöntötte, hogy minden magyar egyetemnek modellt kell váltania. Most kivárnak, amíg lecsillapodnak a kedélyek, a rektor mandátuma a nyáron lejár, jön a rektorválasztás, az önkormányzati választások. Ezeket megvárják, hogy ne legyen botrány. Nyilvánvalóan most csak tippelgetek, de az is egyfajta információ, ha nincs erről információ. Beszélgessünk kicsit arról, hogy milyen a helyzet az egyetemen a béreket tekintve. Te docensként mennyit keresel?Nagyjából 530 körül van a bruttóm. Két éve benne vagyok egy pályázatban, azzal körülbelül megkeresek nettóban is annyit. De gondolom ez pluszmunkát is jelent. Persze. Eddig is napi 12-14 órákat dolgoztam. Ebben a félévben van 12 kontaktórám, vagyis tartok egy hatórás labort, és 3 kétórás előadást. Ha ezeknek összeszámolom a felkészülési idejét, az adminisztrációt, meg még hozzárakom, hogy alapkutatást is csinálok, akkor az bőven kimeríti a nyolc órát.A kancellária reagált valamit arra, hogy ennyire alacsonyak a bérek, akár a nyílt levél kapcsán? A kancellária szerint nem igaz, hogy olyan alacsonyak a bérek, mint amit a nyílt levélben írtunk, mert ők átlagbért számoltak. Az átlagbért nagyon fel tudja húzni néhány nagyon magas fizetés, korrektebb lenne a medián használata, ami sokkal alacsonyabb értéket ad. És nem szabadna beleszámolni azt a rengeteg munkát, amit az alaptevékenységen felül végzünk. Ha valaki a munkaidőn felül halálra dolgozza magát és ezért megél valahogy, attól még meg kellene normálisan fizetni az alap munkaidejét is. Vannak olyan karok, mint például a Villamosmérnöki és Informatikai Kar, ahol a pletykák szerint egy adjunktust egymillió forintos fizetés alatt már nem tudnak megtartani. Ezekre a karokra sokkal több pénz folyik be, mint például ide, már csak azért is, mert a cégek is ide fektetnek be.És az sem segít, hogyha az ember lépeget az akadémiai ranglétrán?Nagyon sokáig benne lehet ragadni egy-egy pozícióban. Tavaly is több olyan fiatal kolléga ment el a karról, aki már végighúzott jó pár év adjunktusságot, hihetetlen értékes munkát csináltak a karon, de elegük lett és elmentek. A jelenlegi bértábla szerint a docens az első olyan fizetés, amiből nem halsz éhen. Mindenkit erről a fizetési szinttől kellene indítani. Tehát az alapvető probléma, hogy az állam nem ad annyi pénzt, amiből az egyetem kigazdálkodhatna magasabb béreket, leszámítva egy-két kart, ahol vannak külső források a piacnak köszönhetően. Szerintem borzasztó régen nem kap annyi pénzt az egyetem, amiből normálisan tudna működne, vagy mondjuk az alaptevékenyéséget fedezné. A mi karunk közepesen rossz helyzetben van, de vannak olyan karok, ahol már az alapbéreket is pályázati pénzekből finanszírozzák. A kormány szerintem arra alapoz, hogy mi vagyunk a Műegyetem, a műszaki értelmiség, majd mi betermeljük magunknak a szükséges pénzt. De közben ahonnan én nézem a dolgokat, kézzel-lábbal akadályozzák, hogy az ember pénzt hozzon be.Hogy érted?Annyira nehéz az egyetemen keresztül külső munkát vállalni, hogy sokan bele sem vágnak. Volt olyan projektem ahol az összes többi (egyetemen kívüli) szereplő a munka befejezése után egy nappal megkapta a pénzt, én meg másfél évvel később.Bürokrácia miatt késnek ezek ennyit?Lényegében igen, egy ilyen projektszerződést mindenkinek alá kell írni, rengeteg emberen megy keresztül, mire eljut hozzám. Ráadásul ebben én fafejű vagyok, tehát itt ülök és próbálom az egészet hivatalos úton intézni. Ugyanez van az eszközbeszerzésnél, de ott sok dolgot már inkább zsebből fizetek, mert ha elektronikai alkatrészek kellenek, akkor hónapokba telik az ügyintézés, miközben nekem mondjuk az a kábel már jövő hétre kellene. Látom, hogy ez a szoba is tele van elektronikai eszközökkel, műszerekkel, ezekre egyébként van keret?Ha itt körbenézel, a két laptopot, a monitort és azt a számítógépet másodkézből vettem saját zsebből. A nagyműszereket meg sokszor hol van pénz működtetni, hol nincs, mert ezeket az eszközöket megveszik nagyon drágán uniós pénzekből, de arra már nincs pénz, hogy üzemeltessük is. Ha pedig elromlanak, akkor nagyon drágák hozzá az alkatrészek. És a kutatásokra az állam sem ad pénzt?Sajnos a tudományfinanszírozás olyan itthon, hogy dirac-deltákat osztogatnak, tehát nagyon sok értelmes kis kutatásra semmi pénzt sem adnak, egyre-kettőre meg rengeteget. Az alapkutatást szinte egyáltalán nem támogatják. A tudomány akkor tud működni, hogyha marha sokan csinálják azt, amit akarnak, ami eszükbe jut, mert általában kreatív és relatíve szabályozhatatlan emberek működnek jól a tudományban. Akik egy szinttel fölöttük vannak, azok mazsoláznak ezekből az eredményekből, aztán egy szinttel feljebb megint mazsola, és a végén lehet, hogy fel tudják a kutatási eredményeket valamire használni. Az állami támogatások most arra próbálnak rágyúrni, hogy mindenki ipari innovációt, azonnal megtérülő kutatásokat végezzen, a piramis alját viszont nem finanszírozzák. Csakhogy a Nobel-díjas tudósaink úgy lettek, hogy hagyták őket a piramis alján dolgozni, és ma is ezekből élünk. Mondtad, hogy többen mentek el tavaly a karról. Mennyire van utánpótlás? A középiskolások nagy része már inkább külföldre, például Bécsbe megy egyetemre. De akik idejönnek és nagyon jók, őket sem tudja megtartani az egyetem. Egészen egyszerűen hülyének néznek minket, hogy ennyi pénzért itt dolgozunk. Pedig a kutatói pálya egyébként tök vonzó lehetne, mert minden nap máson dolgozol és nem csinál belőled ez a munka zombit. Sokan átmennek az Óbudai Egyetemre, mert az a BME-hez képest sokszorosan finanszírozott. Oda a vegyészek csak azért nem tudnak elmenni, mert nincs vegyészkar, de amikor szó volt arról, hogy megépítik a Fudan Egyetemet, én biztos voltam benne, hogy két éven belül itt üres épületbe fogunk bejönni.Adódik a kérdés, hogy te nem gondoltál arra, hogy válts? Nehezen váltok, mert ha valamit szeretek csinálni, akkor azt az éhenhalásig. Ráadásul úgy érzem, hogy van is értelme annak, amit csinálok, ezért csinálom amíg lehet. Mellette van még egy dolog, amit nehéz így kimondani, mert klasszikusan fordítva szokott lenni: van egy feleségem, aki kétszer annyit keres, mint én. Hogyan tovább, mi a következő lépés?Egyelőre szerintem a következő lépés az a nagyobb nyilvánosság. Kicsit az az érzésem, hogy az ország elfelejtette, hogy van neki felsőoktatása is. Az lenne a következő lépés, hogy azok az egyetemek, amik még nem mentek át hűbérbirtokba, fogjanak össze és kiabáljanak együtt, hogy baj van. Mert baj van.
– A reggeli, indulását bejelentő videóban az LMP nevét nem említette, de utána az LMP nyomban jelezte, hogy támogatja az indulását. Elég furcsa kampányindítás, miért így történt?– Nincs ebben semmi nagy titok. A honlapomon is ott van, hogy egy civil szervezet jelöl, de az LMP-vel közös jelöltjük leszek a főpolgármester-választáson. És állítunk egy közös listát, amivel szeretnénk alternatívát kínálni a budapestieknek, akár a Fidesz, akár az ellenzék szavazóinak, akár a mindkét tömbből kiábrándult szavazóknak.– Reális az, hogy mindkét nagy politikai tábor ellen induljon valaki egy kétosztatú politikai térben?– Fontos, hogy a budapesti politika ne az országos pártpolitikai harcról és csatározásról szóljon, hanem a város fejlesztéséről. Hosszas folyamattal jutottunk el odáig, hogy közös jelölt legyek. Voltak nagyon világos feltételeim az LMP felé. Ezeket most nem ragoznám nagyon hosszan, de például ilyen feltételem volt, hogy a pártpolitikusokat tegyük ki a fővárosi nagy cégek igazgatóságaiból és felügyelőbizottságaiból. Ne Draskovics Tiborok vagy Papcsák Ferencek üljenek a nagy fővárosi cégek irányító testületeiben. Egyikük ugye a Gyurcsány-kormány pénzügyminisztere volt, a másik egykori fideszes országgyűlési képviselő. Az LMP magára nézve is elfogadta, hogy ő sem delegál pártpolitikusokat ilyen helyekre. A választási lista 70 százalékát is az a civil szervezet fogja adni, amelyik engem jelöl, a listán legalább 70 százalékban szakértők lesznek. Nem lehet úgy meghaladni az országos pártpolitikai harcot, hogy aztán mi is a pártpolitikusokat hasznosítjuk újra.– Azt mondta, hogy a kiábrándult fideszesek és a kiábrándult ellenzékiek szavazataira egyaránt számít. Csináltak felmérést, mielőtt indult volna, hogy honnan…– Nem szeretem ezt a szót. Én nem azt mondom, hogy kiábrándult, mert ez a szó szerintem mást jelent. Szerintem ebben a városban nagyon sok olyan ember van, aki egy országgyűlési választáson ennek a kormánynak több intézkedésével azonosul, mint nem, és ezért, ha úgy tetszik, Fidesz-szavazó. Illetve sok olyan van, aki pedig ezt a kormányt inkább nem kedveli, mint igen, és ezért akármilyen is az ellenzéki kínálat, az országgyűlési választásnak ezen a logikáján, ami ugye egy kétajánlatos rendszer volt legutóbb, az ellenzéket választja.De amikor Budapestről van szó, akkor egyik sem egy ilyen kétosztatú térben nézi a világot. Hanem az a fontos neki, hogy az a város, ahol él, az a környezet, ahol iskolába jár, ahol közlekedik, ahol szeretne kiülni meginni egy sört vagy egy kávét, az hogyan fejlődik. És mint ilyen, akár fideszes szavazóként is azt mondja, hogy Budapestet vezesse valaki, aki nem a kormány szóvivője, hanem van saját víziója Budapest fejlesztéséről, és képes a kormánynak nemet mondani. Ha pedig ellenzéki szavazó, akkor pedig azt gondolja, hogy azért persze a Fidesszel szembeni ellenzéki politika fontos, de nem szólhat minden arról, hogy egy ilyen egymásra mutogató, panaszkodó lájkbajnoksággá tesszük a budapesti politikát. Az ellenzéki szavazók látják, hogy azért ennek van alternatívája, ha megnézik Botka Lászlót Szegeden, Eörsi Gergelyt a II. kerületben, Baranyi Krisztina a Ferencvárosban, akkor azt látják, hogy lehet úgy ellenzéki várospolitikát vinni, hogy ez nem kizárólag panaszkodásról szól. Tök világos, hogy nekik a településük az első, és nem egy permanens ellenzéki miniszterelnök-jelölti kampányt visznek, mint Karácsony Gergely.– Akkor úgy kérdezem, hogy van-e felmérésük, hogy az inkább fideszes vagy az inkább ellenzéki szavazók, akikre inkább számíthat?– Készült felmérés, ezt maximális transzparenciával az LMP közzé is tette. Abban az látszott, hogy ha minden ötödik Fidesz-szavazó és minden ötödik Karácsony Gergely-szavazó meggyőzhető arról, hogy adjon esélyt egy ilyen, nem a két nagy politikai tömbhöz tartozó, hanem egy kifejezetten Budapestre fókuszáló harmadik főpolgármester-jelöltnek, akkor megnyerhetem a főpolgármester-választást.
Az 1848. március 15-én játszódó történelmi kalandfilm a nyitóhétvégén 75 551 nézőt vonzott a magyarországi mozikba, több mint 162 millió forint bevételt generálva – közölték a film producerei és a Forum Hungary.Ezzel a Most vagy soha! 1990 óta minden idők legnagyobb magyar filmes bevételét érte el a bemutatás első hétvégéjén, „a film első hétvégi nézőszámát tekintve – a Covid utáni időszak – legsikeresebb magyar filmje” – írták a közleményben.Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy vannak iskolák, ahol kötelező program a Most vagy soha!, Szegeden a popcornért osztályfőnöki beírás is járt. A Most vagy soha! 2024 eddigi második legnagyobb bevételét könyvelte el, csak a Dűne 2 előzte meg az első hétvége jegyértékesítése alapján – közölték.„Minden alkotótársam nevében hálásan köszönöm a közönség érdeklődését és példátlan szeretetét! A Most vagy soha! az a film, amit szinte mindenki szeret, aki már látta. Szeretnénk, ha mindenki a saját szemének hinne! Tisztelet Petőfi Sándornak, Szendrey Júliának és a Márciusi Ifjaknak!” – idézik a közleményben Rákay Philipet, a film kreatív producerét.Szily László Mi lett volna, ha a Habsburgok olyanok, mint a skinheadek, az olaszok debilek, a magyarokat meg juszt sem engedik magyarul beszélni? címmel írt kritikát a filmről, Rényi Pál Dániel pedig a prömieren fölvonuló NER-sztárokról tudósított. A kritikák szerint egyébként ahogy a rákosista kurzusfilmben, a Föltámadott a tengerben, úgy az orbánista kurzusfilmben is elrontották Petőfi karakterét. Az Origo szoftpornószakírója az évezred kritikáját írta meg Rákay Philip szuperfilmjéről.
Mindenki tud olyan, helyben ismert arcokról, akiket vagy teljesítményük, vagy kinézetük okán úgy emlegetnek, hogy az x-i y.Különösen a bulvársajtó hajlamos az egyszerűség vagy akár a név leírásának öröméért így nevezni bizonyos figurákat, akikről a valódi nevük ismerete nélkül is azonnal beugrik akár évek múltán is, hogy kicsodák. (Egyébként jellemzően futballközegből ered ez a fajta fordulat.)Ilyen hírhedt személyekből gyűjtöttünk össze párat, de messze nem az összeset, úgyhogyaki ismer további, kistérségi jellegű epitheton ornansokkal díszített helyi híres embereket, ne tartsa magában, írjon a megirom@444.hu-ra!A csornai Charles Bronson Csapody Miklós egykori MDF-es politikus nevezte el így Áder Jánost 2006-ban, amikor a Fidesz mostani államfőjelöltje a fórumos politikusokat támadva vezényelte le ellenzékből Sólyom László köztársasági elnökké választását.A madocsai MessiBöde Dániel volt válogatott labdarúgót nevezték így.A bőcsi MourinhoTóth László labdarúgóedző beceneve.A téglási ModricSigér Dávid, az FTC futballistája.A gyulai DianaEgy Képli Barbara nevű énekesről van szó.A magyar ColumboSipos József, akit a Blikk szerint többször összetévesztettek Peter Falkkal.A zuglói KissingerMi neveztük így 2013-ban Papcsák Ferencet, miután a XIV. kerület akkori polgármestere egy azerbajdzsáni lapnak adott interjúban felszólította Örményországot, hogy vonuljon ki Hegyi-Karabahból.A magyar Tom BradyAz amerikaifocis Bencsics Márk (akivel Benics Márk beszélgetett).A magyar Marilyn MansonM. Zsolt, alias Hose volt a magyar Marilyn Manson.A miskolci Bonnie és Clyde Fekete Lászlót és Novák Tündét nevezték így.A borsodi WarholKovács Béla képzőművész.Az újszászi playboyKonka Csaba, az újszászi playboy, casanova, a polgármester mindenese, a magyar Rambo.A sonkádi sütibabaSzegény Opitz Barbarát nevezi így a szon.hu mindenre elszánt szerzője.A szegedi EscobarTavaly elfogott kábítószer-terjesztő.A felcsúti ScholesKleinheisler László válogatott labdarúgó, akit Orbán Viktor is így emleget.Vármegyei TysonErős fickó a Tiktokról, akit kihívtak a Kokas ikrek.A pataki FruscianteMátranováki FanyűvőA magyar jeti, lehet, hogy meghalt, az se valószínű, hogy létezik.A józsefvárosi pókemberEgy 22 éves férfi volt, aki sajnos lezuhant a hetedikről, és meghalt.A szegedi picsaemberRóla írtunk a Jeti Válaszban is.A felcsúti MaradonaNagy Zsoltot neveztem így, aki kézzel ütötte be a labdát a Pancho Arénában.Az igazi felcsúti MaradonaÉrti, aki érti.A Bakony MaradonájaEgykori válogatott labdarúgónkat, Rugovics Vendelt emlegették így.Futottak még A magyar Bali. A magyar Maldív-szigetek. A tetétleni fantom. A gázai Newton. Illetve kissé kilóg a sorból, de említhető Kiss László fociedzőlegenda, a Maldív-szigetek válogatottjának többszöri szövetségi kapitánya Mini Menotti néven fut.
Ugye nem lesz kötelező elmenni rá az iskolásoknak? – kérdezte a Nők lapja Cafe február végén Rákay Philiptől, a hatmilliárd forintból készült Most vagy soha! kreatív igazgatójától. „Mi ilyesmit biztosan nem szervezünk - válaszolta. - Február vége felé lesz néhány ingyenes vetítés pedagógusoknak, de ez nem egyedi eset, más filmekre is meg szokták hívni őket a filmforgalmazók és a színházak is. A részünkről nincs olyan elvárás, hogy cserébe diákcsoportokat szervezzenek. Ha valamelyikük mégis úgy gondolja, hogy a film illene a tantervbe, örülni fogunk, ha elmennek rá együtt moziba. Egyébként nagy baj lenne, ha a Most vagy soha! nézettségi adatai azon múlnának, hány busznyi diák ment el rá. Régóta beszédtéma a filmünk, bízunk abban, hogy nagy lesz iránta az érdeklődés.”Nos, elég sok tanár gondolta azt már az első napon, hogy elviszi a gyerekeket a filmre. A program kötelező volt, az 1500-2000 forintos mozijegyet a gyerekeknek, illetve szüleiknek kellett megvenniük.A Westendben egy budapesti alapítványi technikum diákjaiba botlott tudósítónk. A gyerekek azt mondták, igazolatlan hiányzás járt volna érte, ha nem jönnek.A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumból is vittek diákokat. A film itt is kötelező volt, két-három órájuk maradt el a vetítés miatt.A film amúgy megosztotta a diákokat, volt, akiknek tetszett. „Hangos volt, gecisok puffogtatással, az nem sokaknak hiányzott, de nézhető volt” – mondta a forrásunk. A Magyar Hajózási Technikumból is visznek diákokat péntek délután a Duna plázába. A tanárokkal kész tényként közölték, hogy menni kell. Hogy ez nem iskolai, hanem délutáni program lesz, állítólag a tanárok is csak tegnap tudták meg. A szülők a programról nem kaptak tájékoztatást.Az Aréna plázában is mozizó diákokra bukkantunk. Itt fakultatív a mozizás, az 1500 forintos beugrót a diákok fizették.Tudósítónk egy általános iskolai csoporttal is találkozott, ők Sülysápról jöttek. A kirándulás fakultatív volt, és mivel nem jött össze elég gyerek, ezért 2500 forint volt a beugró. A tanár a filmről azt mondta, hogy túl hosszú volt ugyan, de neki semmi baja nincs azzal, hogy néhány iskolában kötelezővé tették. A Sashegyi Arany János Általános Iskola és Gimnáziumban kérdésünkre azt mondták, hogy nem felsőbb utasításra vitték el a gyerekeket, saját szervezés. Azt mondták, különprogramokon – még ha kötelező is – teljesen normális, hogy a gyerekek szülei fizetnek, akár az osztálypénzből.Olvasók írták, 1.: „Ilyen például a Szegedi SZC Kőrösy József Közgazdasági Technikum, ahol a március 15-i ünnepséget váltják ki a kötelező mozizással. A 2000 Ft-os belépőt természetesen a szülők fizetik. És a legjobb: mivel ez az ünnepség, ezért kötelező az ünnepi viselet és aki eszik a film közben, az osztályfőnökit kap. A 18 éves fiam azt mondta, hogy ő még életében nem volt úgy moziban, hogy ne evett volna közben. Most ezt is megtanulja.”Olvasók írták, 2.: „Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium. Szintén kötelező vetítés.” Olvasók írták, 3.: „Nagykanizsán, a Batthyány Lajos Gimnázium 4. és 8. osztályos tanulóinak kötelező volt a Most vagy soha film megnézése. Kötelező, mivel ma délelőtt iskolaidőben volt, szerintem 2 turnusban. Mivel ma volt a kompetenciafelmérés is, így azt egyes osztályoknak már reggel 7.10-kor el kellett kezdenie, nehogy lemaradjanak a filmről. Belépő tudomásom szerint 1000 Ft, mely az osztálypénzből lett fizetve (legalábbis az én gyerekeim osztályaiban).” Ha az ön gyerekét is kötelezően elvitték a moziba, írjon a megirom KUKAC 444.hu-ra
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban