Hölgyeim és Uraim: Mucsi Zoltán idegből kiabál, üvölt és ordít
444 | 2025. január 05., vasárnap - 12:06
Eddig három biztos pont volt a magyar színjátszásban: Forgács Gábor játszotta a kancsalító részeget, Reviczky Gábor hozta az elmebeteg hajléktalant, és mindig Mucsi Zoltán a kibaszottul kurva ideges faszi.Mucsi ráadásul nem rest ezt a vélhetően Sztanyiszlavszkij-módszerrel kifejlesztett figurát a színházon és a filmeken kívül is kamatoztatni. Tucatnyi reklámban láthattuk már agyvérzésközeli állapotban őrjöngeni, olykor – a Kapa és Pepe-filmek óta visszatérő, hűséges társával – Scherer Péterrel az oldalán.De melyik volt a legjobb alakítása? A cikk végén lehet szavazni.1. Hamé2. Agro Electro3. Ofotért4. Bar-Nul5. Opel Sziget6. NIKETRANS Targonca7. La Vie8. Ziggy Art Fair9. Bubbles10. Corvinus fesztivál11. Lidl12. Viastein13. TOP3 Ingatlan14. Mr Mustang15. Stop Catcalling16. XX. Szegedi Borfesztivál17. XXI. Szegedi Borfesztivál18. Mobil munka19. Firkin20. A-Team reklámügynökségSzavazás(function(i,s,o,g,r,a,m){i['QP']=r;i[r]=i[r]||function(){(i[r].q=i[r].q||[]).push(arguments)},i[r].l=1*new Date();a=s.createElement(o),m=s.getElementsByTagName(o)[0];a.async=1;a.src=g;m.parentNode.insertBefore(a,m)})(window,document,'script','//scripts.poll-maker.com/3012/pollembed.js','qp');SuperSurveyForrás: 444
December elején egy szegedi általános iskola mosdójában kísérelt meg öngyilkosságot egy fiú, akit az iskola gondnoka még időben megtalált. Ez egy kirívó példa, de a covid óta egyre több cikk, kutatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy nagyon rossz gyerekek és kamaszok mentális állapota. Ebben a cikkben feltérképezzük, hogy mennyire rossz a helyzet, milyen mentális és lelki bajokkal küzdenek leginkább a magyar fiatalok, és hogy mekkora szerepe van az iskolának a gyerekek és kamaszok mentális egészségében. Bemutatjuk, hogy az oktatási rendszeren belül kik azok a jelzőrendszeri tagok, akiknek észre kell vennie, hogy egy gyerek krízisben van, majd végigvesszük azt a folyamatot, hogy ezután mi történik a gyerekkel, milyen hiányosságok nehezítik azt, hogy megfelelő segítséget kapjon.Sötét valóságBár nincs túl sok adat arról, hogy hogyan érzik magukat a magyar kamaszok, a részkutatásokból és a szakemberek tapasztalataiból erősen lehet következtetni arra, hogy nagyon rossz a helyzet. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara serdülő korúak körében végzett 2022-es kutatása arról árulkodik, hogy nem elenyésző számban vannak olyan kamaszok, akik problémákkal küzdenek. A több mint 6000 ezer fős kutatás kérdőívek segítségével mérte fel az 5., a 7., a 9. és a 11. osztályosok egészségmegtartását, amely keretében a lelki egészséget is vizsgálták. A kutatás szerint jó közérzetről tízből hat tanuló számol be, míg közel minden hatodik fiatalt érint a depresszív hangulat kockázata (14,4 százalék), rossz közérzete pedig még ennél is több kamasznak van, ők a minta 25,2 százalékát teszik ki. A kutatás arra is rámutat, hogy a tanulók 20,1 százaléka az átlagnál kevésbé elégedett az életével. 2022-ben és 2023-ban az újpesti önkormányzat is felmérte a kerületben lévő kamaszok mentális egészségét és olyan borzalmas eredményt kaptak, hogy azonnal Ifjúsági Mentálhigéniás Centrumot nyitottak a kerületben. Ugyanis az 1007 fős mintából mindössze 29 százalék volt az, akinek nincsen semmilyen ártalom, trauma az életében. 35 százalékuk verbális bántalmazásról számolt be, 27 százalékuk érzelmi elhanyagolásról, 26 százalékuk fizikai elhanyagolásról, 21 százalékuk pedig szexuális bántalmazásról. A teljes kutatásról itt írtunk bővebben. „Ez azt jelenti, hogy 14-18 éves korukra a gyerekek 71 százaléka már valamilyen módon sérült, vagyis ezzel a 71 százalékkal foglalkozni kell. Van, aki mélyebb, hosszútávú beavatkozásra szorul, van, akivel életviteli tanácsadás szintjén el lehet indulni. Abszolút figyelemfelkeltő volt, hogy ebben a korosztályban ennyien érzik azt, hogy vannak olyan sérelmeik, amiket nem tudtak feldolgozni” - mondta ezt akkor a 444-nek a felmérés készítője, Andula Zsuzsanna.A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint a tizenévesek, fiatal felnőttek mentális állapota évek óta aggasztó. A súlyos lelki elakadások, nehézségek miatt segítséget kérők száma 5-6 éve folyamatosan növekszik, amihez persze hozzájárulhat az is, hogy egyre tudatosabbak a fiatalok és mernek segítséget kérni. Ennek ellenére az alapítvány munkatársai úgy látják, hogy 2023-ban, majd 2024-ben is tovább romlott a tizenéves gyerekek és fiatal felnőttek mentális egészsége, még a korábban is magas számokhoz képest is. Úgy tapasztalják, hogy a leggyakoribb gondok a szorongás, az általános lehangoltság és a magány. R. Csekeő Borbála, a Kék vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa a 444-nek elmondta, hogy gyakran hívják őket kistelepülésekről, de sok a 16-18 éves iskolaelhagyóktól és a gyermekotthonban nevelkedő fiataloktól érkező hívás is.Mint mondja, hasonlóan figyelmet érdemlő az önagresszió, önsértés és a szuicid viselkedés gyakoriságának folyamatos emelkedése. Különösen aggasztó az öndestrukcióról (önsértésről) szóló számok növekedése. 2020-ban 301, 2021-ben 669, 2022-ben 996 alkalommal számolt be a megkereső önsértésről, és ez a szám 2023-ban már 1550.Hasonlóan emelkedő tendencia figyelhető meg az öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos segítségkérésekben: 2020-ban 746, 2021-ben 1304, 2022-ben 1505, 2023-ban 1933 konzultációban hangzottak el szuicid gondolatok.„Sajnos már kimondható, hogy ez a tendencia 2024-ben sem fordult meg, sőt. Szomorú tapasztalat, hogy a szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához jutás sokszor több szinten nehezített. Ezt jelzi az is, hogy évi legalább ezer megkeresésből kiderül, hogy már valahol kapott diagnózist a hívónk, de jellemző, hogy a diagnózist nem követi pszichoterápiás segítség, és az is ritka, hogy az egész család kap segítséget, ahhoz, hogy jó irányba mutató változások induljanak el” - tudatta a Kék vonal a 444-gyel.A táblázat értelmezéséhez fontos adalék, hogy ezekben a kategóriákban lehetnek átfedések, illetve hogy megkeresést, nem pedig megkereső személyt számolnak az alapítványnál, tehát egy gyerek, fiatal ugyanazzal a problémával kapcsolatban többször is beszélgethet. Ennek ellenére a táblázatból is jól látszik az erősődő tendencia, ami különösen a félelmek, szorongások terén szembetűnő. Az oktatási rendszer nincs felkészülve a mentális problémákra és azok felismeréséreA következőkben azt vizsgáljuk, hogy ezek a sötét adatok hogyan néznek ki a valóságban, azon belül is iskolai közegben, ahol a gyerekek és fiatalok olyan felnőttekkel vannak körülvéve, akik potenciálisan segítséget tudnának nekik nyújtani a lelki elakadásaikban. Ami egyébként törvényileg előírt feladatuk is lenne, hiszen mindannyian a jelzőrendszer tagjai.
Életének 103. évében meghalt Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka volt.Ha nem tör ki a második világháború, akkor már az 1940-es, meg nem rendezett olimpián is aranyesélyes lett volna. Karrierjét a háború a zsidó származása miatt is kettétörte, 1945-ben folytatta a tornászást. Az 1948-as londoni olimpián a versenyszáma előtt két nappal súlyosan megsérült, innen sikerült felállnia. Az öt olimpiai aranyérméből egyet 1952-ben, négyet pedig 1956-ban, 35 évesen nyert. A melbourne-i olimpia után disszidált, Izraelben telepedett le, ahol elismert tornászedző, főiskolai tanár volt. A rendszerváltás után egyre több időt töltött Magyarországon, majd haza is költözött, szinte haláláig fantasztikus szellemi és fizikai állapotban volt. Azt mondta magáról, hogy három élete volt, az első a viszonylagos jólétben, családi biztonságban töltött második világháború előtti évek, a második a vészkorszak utáni, család nélküli kommunista időszak, amikor a tornán kívül semmije sem volt, a harmadik pedig 1956-tól a haláláig terjedt.Az első élet1921-ben született a család második gyermekeként. Szegedről származó édesapja, Klein Ferenc egy sonka- és konzervgyár társtulajdonosa, exportőr volt, jólétben éltek a két világháború között. Az apa volt az, aki megszerettette lányával a sportolást, hegyet másztak, úsztak, eveztek, síeltek. Tornásztehetségére korán felfigyeltek, bár ő szívesebben táncolt volna. Egy 1940-es magyar-olasz tornászversenyre is beválogatták az akkor 19 éves lányt, de végül zsidó származása miatt kihagyták a csapatból. Egyetemre a zsidótörvények miatt nem mehetett, szűcsinasnak állt. Hamis papírokkal cselédlányként vészelte át a háborút Szalkszentmártonban és Pesterzsébeten, édesanyja, testvére és az ő gyermeke egy Pozsonyi úti védett házban leltek menedékre. Édesapját Auschwitzban gyilkolták meg. Üllői úti lakásukat lebombázták, a család teljes egzisztenciája megsemmisült. A második életAz 1948-as olimpián a verseny előtti napon megsérült, a lengőgyűrűről leugorva elszakadt az ínszalagja, így a lelátóról nézte iszonyúan mérgesen a társait. Úgy érezte, hogy ez méltó folytatása addigi balszerencsés életének. Az 1952-es helsinki olimpia alatt szerelmi bánat gyötörte, nem lelte örömét a sportolásban, szívesebben doktorált volna le. A versenye előtt egy hosszú erdei sétára indult az otaniemi olimpiai faluból, megnyugodott, meg is nyerte a versenyt. A Népsport így írta le első aranyérmét:„Kissé sápadt, amikor befut a középre. Csodálatosan tornázik. Nehezebbnél nehezebb elemek váltakoznak gyakorlatában. Az erő részek nagyszerűen olvadnak be a nőies ritmikus mozdulatokba. Hibátlan futólagos kézenállása, spárgája után nagyszerűen sikerül a mérlegbeállása is. Amikor befejezi gyakorlatát, az egész magyar csoport szinte egy emberként kiált fel. – Megvan a második... Mármint az aranyérem. Felmutatják a táblákat. Két 10-est látunk, a többire nem tudunk figyelni, mert csaknem az egész közönség betódul a terembe, hogy gratuláljon a csodálatos gyakorlatokhoz. Csak azt látjuk már, hogy összpontszáma 9.85. Tehát ez is sikerült.”Ekkor már harminc éves elmúlt, az akkori viszonyok között is kifejezetten idős tornásznak számított, mégsem hagyta abba. Az motiválta, hogy az 1956-os melbourne-i olimpián találkozhasson Ausztráliában élő, 1946-ban kivándorolt testvérével, ahová saját pénzéből nem tudott volna eljutni. Melbourne-ben négy aranyérmet nyert, megvédte olimpiai bajnoki címét talajon, de nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként is. Úgy gondolta, egy normális olimpián esélye sem lett volna ilyen sikerekre, csakhogy 1956-ban az oroszok kénytelenek voltak a forrongó világpolitikára figyelni, a pontozóbírókat nem volt erejük, úgymond, megszervezni. A harmadik életAz olimpia után egy rövid ideig Ausztráliában maradt, Sydneyben dolgozott egy rádiókat összeszerelő üzemben betanított munkásként, de az országot nem neki találták ki, pedig a forradalom után az édesanyja is kiköltözött Budapestről. (A magyar állam Keleti Wallenberg utcai öröklakásáért cserébe engedte ki az országból.) Németországba akarta követni egy ismerősét, hogy összejöjjön a repülőjegyre való, éjszakai lokálban mutatott be gerenda- és szalaggyakorlatokat.Németországi kitérővel Izraelben telepedett le, ahol megalapozta a versenyszerű tornasportot - gerendát ő vitt magával -, huszonkét évig volt az ország női tornászválogatottjának vezetőedzője. Két fia már negyven éves korán túl, az Izraelben kötött második házasságából született. Legközelebb 1983-ban tért haza Magyarországra a budapesti tornász-világbajnokságra. Sokáig kétlaki életet élt, 1989-ben visszakapta a magyar állampolgárságot, a 2010-es években végleg hazaköltözött.A tornasport jövőjéről megvolt a maga véleménye. Nem tetszett neki, hogy sokszor tizenéves, a növekedésükben szándékosan visszafogott kislányok szerzik az olimpiai érmeket, a női tornáról úgy gondolta, hogy jelenlegi formájában egy halálra ítélt sportág. 2019 óta ő volt a legidősebb élő olimpiai bajnok, 2016 óta pedig a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok. Nagyon büszke volt arra, hogy Magyarországnak öt olimpiai aranyérmet szerzett. Nála is többet csak a vívó Kovács Pál, a kajakos Kozák Danuta (6-6) és a szintén vívó Gerevich Aladár (7) nyert. És volt még egy lista, ahol előkelő helyen állt: „Én vagyok Mark Spitz után a második legeredményesebb zsidó sportoló a világon!” - szerette mondani magáról.Források:
Sok éve gyűjtjük azokat, akiket az adott évben valamiért, gyakran önhibájukon kívül felkapott a média, de már felbukkanásukkor sejthető, hogy hamar elfelejtjük, kik is voltak, a nevük később olykor mégis – nagy meglepetésre – beugrik a legindokolatlanabb módokon. (Előfordul, hogy tévedünk: néhányan megkapaszkodnak, vagy később visszatérnek.)Idén is számon tartottuk azokat, akik többségét valószínűleg nem sokáig fogjuk számon tartani, és kiderült: évek óta nem volt annyi nem híres, rövid időre mégis híressé váló ember, mint idén – főleg a kegyelmi ügynek, illetve Magyar Péternek hála. Gábor, a betelefonálóA Paláver hallgatója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy sikerült demonstrálnia, hogy már a magyar jobboldalban sem találta meg azt a mindent elsöprő, elementáris gyűlöletet, amit a baloldal iránt érez.Gyimes KárolyUngváry Krisztián történész január végén tárta fel, hogy Bayer Zsolt Gyimes Károly nevű anyai nagyapja – Bayer korábbi állításaival szemben – nem ártatlan, embermentő kiskőrösi orvos volt, hanem a helyi nyilas párt egyik fő alapítója, az embertelen testüregi, így például hüvelyi motozás betanítója a helyi gettóban, majd a háború után átvetkőzve önkéntes ÁVH-s. Bayer erről összevissza beszélt (vicces mellékszál, hogy a saját prolimércéjét sem mindig tudta megugrani), a Sajtóklubban mellette kiálló kollégái pedig azt mondták: Ungvárynál „agyi torzulás” lehet, „alvilági” módszerrel élt.K. EndreAz ember, aki államfői kegyelmet kapott, és ebbe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit, a Fidesz EP-listavezetője is. (Emlékezetes volt az is, amikor K. Endre beletolatott a Gulyáságyú Média autójába, majd a barátja elkezdte lökdösni a riportereket.)Arató AndrásA Klubrádió elnök-vezérigazgatója napokig a kegyelmi ügyről egyébként hallgatni próbáló kormánymédia címlapján volt a Novák Katalin és Varga Judit lemondásáról szóló véleménycikke miatt, mintha ez lett volna a botrány legfelháborítóbb része.Csókay LászlóA gyerekvédelemről szóló tárgyakat tanító pszichológust több helyről is kirúgták, miután a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját mentegette.Somos AndrásAz ATV műsorvezetőjének azért kellett távoznia, mert élő adásban azt mondta, hogy Kaleta Gábor nem pedofil.Cseuz ZsoltA tiszaföldvári alpolgármester egy borozó előtti részeg balhézásba bukott bele, de a Fidesz puhára ejtette.Sulyok TamásAz év köztársasági elnöke, aki ott se volt.Monoki Lehel és Sebők VilmosA két szakkommentátor úgy felhúzta a Liverpool-szurkolókat, hogy az őket alkalmazó csatorna bocsánatot kért miattuk.Nagy DávidAz MKKP pártigazgatója a pártelnök szerint megmentette a Kutyapártot, mielőtt az megdönthette volna Pokorni Zoltán uralmát Hegyvidéken.Berettyán NándorŐ volt a Petőfi-film főszereplője, akiről az Origo azt írta: „Berettyán Nándor – a Nemzeti Színház színművésze – döbbenetesen hasonlít a költőre, bár valójában nem tudjuk, pontosan hogyan nézett ki Petőfi.”Martonovics DettiAz Igazságügyi Minisztérium dolgozójának nevét mindenki megismerhette, amikor meghallgatta Magyar Péter hangfelvételét. Martonovics Bernadett azóta is vezető beosztásban dolgozik az IM-ben.Vogel EvelinMagyar Péter volt barátnője, kölcsönösen felvették a magánbeszélgetéseiket. Vogelről közben kiderült, hogy Vertán György lakásában lakik.Fürcht PálA főügyész Magyar Péter hangfelvétele után ismerte be két év után, hogy Tóni bizony Rogán Antal. Fürcht Pál június 20-án jelentette be, hogy „átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat után a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást”.Szépréthy RolandA mobilfoxos üzletembernek hála ezresekért taposták egymást gyerekek a Deák téren. Szépréthyék később visszaültették a letaposott virágokat.Sanyi, a kakasBékéscsaba betegre rugdosott közkakasa májusban pusztult el.Grundtner AndrásA Mi Hazánk teljesen esélytelen főpolgármester-jelöltje.Szakács István és Kroó ZitaElőbbi az Öreg Rocker haverja, a győri megafonos, aki két doboz Xanaxot ajánlott Karsai Dánielnek. Utóbbi a Pesti Srácok műsorvezetője, aki szerint Karsai Dánielnek türelmesen kellett volna megvárnia a halált.Moldován András és Balogh LeventeAki idén facebookozott, az találkozhatott a nevükkel egy kriptovalutás csalássorozat miatt. (Időközben jöttek a hasonló videók is.) Vincze Minya IstvánA kalotaszegi esperes, aki belebukott abba, hogy melegek kínzásáról fantáziált a Facebookon.Horváth Ficzere MargaritaA cége amerikai szankciós listára került katonai rádiók Oroszországba csempészése miatt.T. János GyörgyKét cégbe (Donor Zrt. és Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.) 2023 végén papíron 13 500 milliárd forintos vagyont pakolt a tulajdonos, de ez az éves hazai GDP kb. ötöde, a MOL piaci értékének hétszerese, de a száz leggazdagabb magyarnak sincs ennyi pénze összesen. A történet kezdettől bűzlött, T. János György, a kalandos életű magyar vállalkozó így is sikeresen átvágta az egész magyar államigazgatást.Bársony-Arcidiacono Cristiana RosariaA magyar–olasz nő neve a BAC Consulting nevű cégben bukkant fel, aminek köze volt a Hezbollah csipogóinak felrobbantásához.Darók JánosAz Ebihal büfé tulajdonosa a dunai árvíz idején mondott virálisat.Gyekiczki MártonA 19 éves DK-s srác megzavarta Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját.Somkuti BálintA Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatójának Orbán Balázs után sikerült akkorákat mondania 56-ról, hogy rövid úton ki is rúgták.Árpási Botond A doktori védése után harapófogóval kellett kihúzni Orbán Balázsból, hogy a disszertációjának összefoglalója miért egyik beosztottja, Árpási Botond gépén készült. Futottak még – a névtelen hősök és a külföldi percnagyágyúk: Az utasokat átverő, majd megtámadó buszsofőr. A karateedző, aki brutálisan felrúgott egy 11 éves kisfiút. Imane Helif olimpiai bajnok bokszoló. Yusuf Dikeç a laza török sportlövő. Borisz Nagyezsgyin, Vlagyimir Putyin kihívója. Juraj Cintula, aki merényletet követett el Robert Fico ellen. Tim Walz, Kamala Harris alelnökjelöltje. Luigi Mangione, a manhattani gyilkosság gyanúsítottja. A chesterfieldi Maradona, aki csodát tett, akkorát dekázott egy sörösdobozzal. A magyar Fanta. A dubaji csokoládé. Már 12 éve gyűjtjük az embereket, akiknek a neve ismerősen csenghet: ilyen volt 2012-ben Kalós Pál vagy Rozs Szabolcs, 2013-ban a Szegedi Picsaember vagy Dino Marsani, 2014-ben Csender Levente vagy S. Pál, 2015-ben Orgován Béla vagy Almási Kristóf, 2016-ban Erdősi Lászlóné vagy Klein Robika, 2017-ben Magomed vagy Szentesi Kálmán, 2018-ban Swaney Elizabeth vagy Zara, a szurikáta, 2019-ben Dukász Magor vagy Zente SMA 1 Baby, 2020-ban Udvardi Péter vagy David Manzheley, 2021-ben Wölfinger László vagy Csenterics Ágnes, 2022-ben Lizz Truss vagy Pedrito és tavaly Gaius kutya vagy a ferencvárosi pad.
A szálló por miatt az ország több pontján veszélyessé vált a levegő minősége a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vasárnap közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképe szerint.A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A vasárnapi adatok szerint a levegő minősége veszélyes Kaposváron, Ajkán, Várpalotán, Székesfehérváron, Esztergomban, valamint a Sajó völgyében Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren.egészségtelen: Győrben, Pécsen, Tatabányán, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Békéscsabán és Miskolconkifogásolt: Szegeden és Szolnokon.A többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített, vagy nem közölt adatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzése szerint anticiklon alakítja az időjárást a Kárpát-medencében, így a következő napokban egyre nagyobb területen képződik köd, illetve rétegfelhőzet, és az napközben is megmaradhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad, ezért a levegőminőség romlása várható. A szálló por napi átlagkoncentrációja egyre több helyen érheti el, haladhatja meg az egészségügyi határértéket. (MTI)
Egy utazási oldal megnézte, a világon hol létezik még „igazi kikapcsolódás”, óriási nyugalom, kicsi fényszennyezés, zsúfoltság és forgalom. Kiderült, hogy Európában Izland a „legpihentetőbb, legmegnyugatóbb” úticél, és világszinten is harmadikként végzett Ausztrália, illetve Kanada után.Ez nem meglepő: Izland a maga 103 ezer négyzetkilométerével kicsit nagyobb, mint Magyarország, viszont nagyjából annyian élnek ott, mint Szegeden és Debrecenben összesen. A csaknem 400 ezer emberből 247 ezren laknak Reykjavíkban és vonzáskörzetében, a következő legnagyobb városban, Akureyriben viszont már csak 17 ezren. Ehhez képest idén november végéig összesen 2,1 millió turista utazott Izlandra. Egyre többen akarnak ott is élni: a hivatalos statisztikák szerint 2022-ben már az összlakosság 16,3 százaléka volt bevándorló. A legtöbben közülük lengyelek, de viszonylag sok a litván és a román is. Magyarok is élnek kint, de nem elegen ahhoz, hogy az összefoglaló statisztikában külön szerepeljenek. Megváltozhat az országEzek elég komoly arányok, de vajon az izlandiak is úgy gondolják, hogy meg kell védeniük a munkájukat és a kultúrájukat? Egill Bjarnason újságíró, A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzője a 444-nek azt mondta, a pár héttel ezelőtti parlamenti választáson először volt politikai téma a bevándorlás kérdése, ami senkit sem lepett meg.„A bevándorlás miatt Izland a leggyorsabban növekvő nemzet Európában. A 20-35 éves korosztály 35 százaléka külföldi születésű. Nagyon sok fiatal bevándorló él itt, és még sokan jöhetnek. Úgy tűnik, bizonyos szempontból új korszak kezdődik Izland számára.”Bjarnason szerint a választás lényegében a bevándorláspolitikáról szóló népszavazás is volt, de az elutasító álláspontot képviselő párt 12 százalékot kapott. „Úgy tűnik, a legtöbb ember elégedett azzal, ahogy a dolgok alakulnak.”Ha a bevándorlás ilyen ütemben folytatódik, két évtized múlva teljesen más népesség él majd a szigeten, és miután nem mindenki tanul meg izlandiul, kialakulhat egy kétnyelvű társadalom.Egy olyan országban, ahol a 70-es években komoly politikai vita alakult ki a „Z” betű miatt, hivatalos petíció született, végül a parlament többsége száműzte is az ábécéből. A történet nemcsak egy betűről szólt, a kultúrharc egyik hadszínterévé vált – részletezi könyvében Bjarnason. „Az izlandi nyelv sokak szemében kulturális rezervátum.” Az ősi nyelven írt sagákban, amit az izlandiak rengeteget olvastak és hallgattak, nem volt Z, és már a 13. században is úgy gondolták, „a görög betű egyfajta trójai falóként lógott be a római ábécébe”. A pizza szó azért megmenekült.A közös nyelv, közös történelem és közös ősi származás erős kötelék. A tősgyökeres izlandi vissza tudja magát vezetni egészen az első telepesekig, akik név szerint ismertek. Bjarnason erről a könyvében azt írja, „Izland az egyetlen olyan európai ország, amely határozottan emlékszik nemzetének eredetére”.A korabeli történetek szerint az első telepesek előtt hárman fedezték fel azt a földet, de senki sem maradt. Mindannyian elnevezték valahogy, végül Flóki Vilgerdarson lett a névadó, aki „egy hegytetőről lenézett a széles, tengeri jégtől eltorlaszolt fjordra”, majd azt mondta, ez jégföld (izlandiul Ísland). Félig eltalálta. Csak bazalt és vulkáni kőzetNoha valamikor a teljes Izlandot jég fedte, elnevezhették volna a tűz országának is. „Mindkettő jelen van, a hideg és a meleg, a jég és a tűz keveréke. Ez már önmagában is egy nagyon különleges elegyet, környezetet ad” – mondja a 444-nek Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Sőt, „ha nem lenne vulkánosság, nem lenne Izland sem”. Az elhelyezkedése is különleges: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai kőzetlemezek határán fekszik, és ahogy ezek távolodnak, úgy jelennek meg a hatalmas, akár méteres repedések a felszínen. A sziget nem több, mint 16 millió éves, a víz alatt azonban sokkal nagyobb a kiterjedése, kialakulása 36 millió évvel ezelőtt indult. Ahhoz, hogy az óceánból kiemelkedjen és szigetté váljon, sok nagy vulkánkitörés kellett – mondja Harangi Szabolcs.Izlandon nincs is más, mint bazalt és vulkáni kőzet, az ország jelentős része művelhetetlen terület. Ezzel kellett valamit kezdeniük azoknak, akik benépesítették az országot. Az ország betelepítése 874-ben kezdődött: elsőként Ingólfur Arnarson norvég paraszt érkezett meg a családjával és rabszolgáival. Az utánuk jövő ezernyi telepes nevét és földbirtokát a Tudós Ari írta le az ország első történelemkönyvében (Bjarnason szerint ez volt a „viking VIP-lista”), állítva, hogy „Izland a bátor norvégok új hazája”. Arinak köszönhető tehát, hogy az izlandiak egészen ezekig az ősökig vissza tudják vezetni a családfájukat – ami Bjarnason szerint felemelő érzés –, és az is, hogy az egymással randizók egy appon csekkolni tudják, nem állnak-e túl közeli rokonsági fokban egymással. A népesség ugyanis olyan kicsi, hogy ennek megvan a kockázata.Izland a nulláról népesült be, így a telepesek felosztották egymás közt a földet. A régi történetek szerint annyi területet birtokolhattak, amennyit egy nap alatt be tudtak járni. (Ide vezethető vissza egyébként az is, hogyan lehet magánkézben a Gejzír, vagy a Vestrahorn – mondta a 444-nek Bjarnason.)Utolsóként Erik és édesapja érkezett a szigetre, akik már csak a föld távoli csücskén lévő Hornstandirban találtak valamennyire élhető helyet. Erikből aztán a híres viking, Grönland felfedezője, Vörös Erik lett, legidősebb fia, Leif Eriksson pedig Kolumbusz előtt 500 évvel „felfedezte” Amerikát. Nem vakon indult neki, valakitől hallott egy távoli szárazföldről. Persze nem ugyanott járt, mint Kolumbusz: Eriksson Új-Fundlandra jutott el, amit csapatával Vínlandnak keresztelt, majd visszatért Grönlandra. A hazaúton több hajótöröttet felvettek, közük Gudrid Porbjanardottirt, aki harmadik férjével – és egy 140 fős kísérettel – egy időre áttelepült Vínladnra, ahol 1010 körül megszülte az első nyilvántartott európai-amerikai embert. „A telep elenyészett, Amerika újabb évszázadokra feledésbe merült” – írta Bjarnason, aki a történetben Gudrid szerepét hangsúlyozta, akinek „vakmerőségét jóformán kitörölték a történelemkönyvekből”. A Gyűrűk Urától a klímakatasztrófáigBjarnason egész könyve ilyen: új narratívákat behozva vette végig, „milyen kézjegyet hagyott” Izland a nyugati történelmen. Ezek közül a legkomolyabb felvetése, hogy nem kizárt, nélkülük az észak-atlanti térség is a nácik kezére került volna a II. világháború alatt. Izland végső függetlensége Dániától is ehhez az időszakhoz kötődik, bár először brit szappankereskedők kiáltották azt ki, még a 19. század elején. Vannak persze könnyedebb példák is, mint hogy „ha az izlandiak nem lennének, senki sem jegyezte volna le az északi mitológiát és a skandináv királyok középkori történetét”. Tolkien is az izlandi sagákból merített a Gyűrűk Urához, és vannak, akik úgy gondolják, az inspirálta, hogy a családhoz szerződtetett izlandi nevelőnő meséit hallgatta titokban. Azt viszont Egill Bjarnason minden alappal állíthatja, hogy Izland nélkül „megúszta volna az egész világ a történelem egyik legpusztítóbb éhínségét, és a kényes egyensúly sem borult volna fel, elhozván a francia forradalmat”. A klímakatasztrófát a Laki vulkán 1783-as kitörése okozta. Először por hullott az égből, majd homok, aztán megfeketedett a víz és átláthatatlanná vált a levegő. „A roppant hamuoszlopok és fullasztó gázok akár 12 kilométeres magasságba is feltörhettek a levegőbe” – írja erről Bjarnason. A gázok szétterjedtek az északi félgömbön, „fullasztó ködként idézve meg a kénköves poklot”. A részecskék „eltérítették a napfényt, ami rendkívül hideg telet eredményezett”, és „hosszú évekre káoszba döntötte az északi félteke klímáját.”Izlandon annyi láva ömlött a felszínre, hogy „azzal egész Chicagót egy méter vastag bazaltba lehetne borítani”. A kitörés 8 hónapig tartott, a 24 kilométeres hasadékból 130 kráteren keresztül tört fel a láva. „Az országot halotti lepelként borította be a fekete hamu, a savas eső lyukakat mart a levelekbe, megölte a fákat. A birkák belepusztultak a fluorózisba, miután több millió tonna fluorid került a levegőbe és a legelő füvébe” – írja könyvében. A kitörés következtében az izlandi népesség csaknem negyede, 10 ezer ember halt meg, ők „a két évig elhúzódó fagy okozta éhezésnek estek áldozatul.” A fullasztó levegő és az éhínség más országokban is szedte áldozatait. Bjarnason egyébként a könyvében helyreteszi a francia forradalomhoz fűződő, helyben közkeletű legendát: nem közvetlen kapcsolatról van szó, „a Laki okozta káosz csak felszította a parasztok elkeseredését, de XVI. Lajos és Marie Antoinette már jóval régebb óta a tűzzel játszott”.Ez volt a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő kitörése, „sokan égi jelként fogták fel amiatt, hogy „bűnösök között élnek” – mondja Harangi Szabolcs. A történelem legnagyobb lávaöntő kitörése a Lakihoz közeli Eldgjá hasadékhoz kötődik. Ez 940-ben történt, hatalmas mennyiségű bazalt ömlött a felszínre, és létrejött a világ legnagyobb vulkanikus hasadékvölgye. A jég alatti robbanásDe ha már égi jelek: Izland legaktívabb vulkánját, a Heklát a középkorban a pokol kapujaként emlegették. Volt pár nagyon pusztító kitörése, és a technológia fejlődése ellenére továbbra is teljesen megjósolhatatlan, mikor lép újra működésbe. Harangi Szabolcs azt mondja, „annyira nyitott a rendszer, hogy a magma ott földrengés nélkül áramolhat fel”. Hiába fúrtak lyukakat és helyeztek el feszültségmérőket, hogy a kis elmozdulásokat is érzékeljék, jó, ha fél órájuk lesz felkészülni. Miután 14 éve nyugodt a vulkán, erős, robbanásos kitörés is bekövetkezhet.Egy ilyen kitörés akkor okozhat problémát, ha a vulkán jég alatt van. Ez történt 2010-ben, mikor a hírhedt Eyjafjallajökull miatt állt le Európa légiközlekedése, a vulkáni hamuból Budapestre is jutott. Ilyen még előfordulhat más hegy és megfelelő széljárás esetén.Izland területének nagy részét gleccser fedi: 12 ezer négyzetkilométernyi területen van még jég. A sarkvidéket leszámítva itt van a legnagyobb kiterjedésű szárazföldi gleccser, a Vatnajoküll. A már említett Laki hasadék is ez alatt van, és az egyik legaktívabb „vulkáni centrum”, a Grimsvötn vulkáni rendszer része. A Grimsvötn utoljára 2011-ben tört ki látványosan, de egy jég alatti vulkánnál van, hogy csak a jelekből lehet következtetni az aktivitásra. Ez történt nyáron is, mikor a forró gáz vagy láva megolvasztotta a jeget, és olyan óriási mennyiségű és erejű víz zúdult le a hegyről, hogy az elsodort egy hidat. Egy másik szétroncsolódott hidat egyébként ott hagytak az út mellett, emlékeztetve mindenkit a természet erejére. Harangi Szabolcs azt mondja, erre a fajta áradásra az izlandiaknak külön szavuk van: jökulhlaup, és bár különlegesnek hangzik, „egy tipikus izlandi esemény.” Ahogy a látványos vulkáni tevékenység is. Az utóbbi pár évben rendszeresek a vulkánkitörések a Reykjanes-félszigeten, ami mindenkit meglepett. Idén januárban a láva tavaly elérte Grindavíkot, most pedig a Kék Lagúna fürdő parkolójába folyt be, megsemmisítve egy melléképületet. „Még ki sem hűlt a láva, már építették az utat a fürdőhöz, mert az életnek mennie kell tovább” – mondja Harangi Szabolcs. Nem csak a fürdő miatt dolgoztak gyorsan, máshol is igaz: a láva által elöntött utakat javítják majd újra forgalomba állítják.Egil Bjarnason is arról beszélt, lenyűgöző, hogy az emberek milyen gyorsan fel tudnak állni bizonyos dolgokból. A Grindavíkot elérő kitörés ijesztő és sokkoló volt, nem lehetett tudni, hova fajul, de mostanra a legtöbb ember megszokta, hogy rendre kitör a vulkán Reykjavík „hátsó udvarában”. A félsziget 800 éve teljesen nyugodt volt, most pedig túl vannak a 10. kitörésen, és hamarosan jöhet az újabb. A félszigeten egyébként nem egy hegyből tör fel a láva, hanem több kilométer hosszan felhasadó földből, és ezután alakulnak ki a kráterek. A lenyűgöző/félelmetes eseményt webkamerákon online is lehet nézni, és ha elég biztonságos a terep, viszonylag közel lehet jutni a friss lávához. Ilyen volt a 2023-as Litli-Hrútur kitörés is, amikor a mellette lévő domb tetejéről be lehetett látni a friss, aktív kráterbe. Tömegek zarándokoltak a dombhoz, hogy mindezt átéljék, a felcsapódó láva hangja a sziklának ütődő hulláméhoz hasonlított. Azért ez veszélyes üzem: hatósági zárásnál egy ilyen területet megközelíteni tilos, friss kráterre felmászni pedig Darwin-díjas alakítás. Ennek ellenére látni ilyet is.A tudósok szemében is különleges, ami történik: „egyetlen egyszer sem fordult még elő, hogy ennyire közvetlenül és folyamatosan lehet megfigyelni, hogy milyen összetételű magma jön a felszínre.” Ez pedig azért fontos, mert így kiderülhet, honnan jön a magma, és idővel megfejthetik, hogyan olvad meg a földkéreg. Az ugyanis szilárd, és az iskolában tanultakkal ellentétben nincs alatta eleve magma, hanem az valahogy létrejön – magyarázza Harangi. Ha ezekre megvan a válasz, jobban értik majd a kitöréseket is. Ami megnyugtató lehet az Új-Zéland legnagyobb településén élőknek is, akik egy vulkáni mezőre telepedtek le, és erre csak 20 éve jöttek rá.A NASA-nak ideálisIzland más szempontból is „szolgálja” a tudományt: a Holdra szállás előtt ott gyakorolt Neil Armstrong. „A NASA ugyanis az izlandi fennsík közepén találta meg azt a tájat, ami emlékeztetett a holdbéli domborzatra: se növényzet, se élet, se színek, se tájékozódási pontok. Lényegében az egész terület egy természetes murvamező volt” – írta erről a könyvében Bjarnason. Eddig 12 ember járt a Holdon, közülük kilencen Izlandon kezdték. Egy helyi vicc szerint egy izlandi megkérte az egyik űrhajóst, hogy adják majd át Izland üzenetét a holdbéli embereknek. Az üzenet, amiből az űrhajós egy szót sem értett, így szólt: „Fokozatosan meg fogjuk hódítani ezt a földet, egy szavunkat se higgyétek el.”A NASA most a Mars-expedíciót gyakorolja Izlandon – írja Bjarnason –, hiszen „a sziklás terep hasonlóságain túl Izland és a Mars is büszkélkedik olyan barlangokkal, amelyeket a megkérgesedett felszín alatt mozgó láva alakított ki.” Izlandnak vannak színes hegyei is a Felföldön, a világ egyik legszebb túraútvonalának elején/végén, Landmannalaugarban. Harangi Szabolcs azt mondja, a színpompás hegyek nagy része jég alatti kitörés során jött létre, és a területet átjárják a vulkáni gázok. „Ahol vasas gázok jönnek ki, ott vörösre színeződik a hegy, ahol kénes, érces oldatok, ott pedig türkizzöldre.” És nincs növényzet, ami eltakarná. Ez egy felkapott turistacélpont, de miután viszonylag messze van Reykjavíktól, nem az „alapcsomag” része. A néhány napra érkező turisták nagy része ugyanazt a néhány pontot akarja látni. Bjarnason szerint ez a közösségi média hatása (illetve a filmeké, videóklipeké). Ezekre a helyekre elég nagy biznisz épült, az egész elanyagiasodott, ráadásul megterheli a környezetet és a talajt is – mondja. Ez nem annyira vonzó a helyiek számára.Manók és trollokA túlturizmusra viszont nem panaszkodik, hiszen a koncentráltság miatt könnyű elmenekülni a turisták elől. Sok izlandi az erdőkbe jár kirándulni – ami amúgy ritka, és nem egy tipikus izlandi táj –, de a hegyvidéken is lehet úgy túrázni napokat, hogy alig találkoznak valakivel. Izlandon speciális a viszony a természethez: 11 éve például „a Láva barátai” (környezetvédők és manóvédők) a bíróságig mentek egy útépítés miatt, ami a zavarta a „manók élőhelyét és egy manótemplomot is”. Erről még a Guardian is beszámolt. A manók (elfek) vagy trollok védelme/békén hagyása már korábban is hivatkozási alap voltak. Ilyenkor vagy elhalasztották az építkezést, míg a manók más helyet keresnek maguknak, vagy módosítottak az útvonalon. A skandináv folklór tele van manókkal, trollokkal és más mitológiai szereplőkkel: Norvégiában, Dániában és Svédországban az emberek többsége a 19. század óta nem veszi őket komolyan, de Izlandon sokak számára a manó nem vicc.Természetesen nem mindenki gondolkodik így, ebben van egy nagy generációs szakadék is – mondja Bjarnason. 100-150 éve a legtöbb ember farmon élt, az elképzelések még ebből az időből származnak. Túlzásnak tartja, hogy az emberek hinnének a manókban és trollokban, inkább csak nem feltétlenül zárják ki, hogy egy lény lakhat a kövekben, ezért inkább nem akarnak kockáztatni. Az út pedig a végén elkerüli a sziklát. Bjarnason ezt az egészet nem tartja problémának: „ha azt hiszed, hogy ezek az alakok a természetben élnek, akkor kevésbé valószínű, hogy el akarod pusztítani. Számunkra pozitív, hogy folyamatosan próbáljuk megvédeni az országot attól, hogy újabb energiaprojekt, szálloda, vagy valamilyen fejlődés utat törjön magának.”
Már harmadik részénél tart a Kérdezze az elnököt! sorozat, amiben Sulyok Tamás válaszol a médiacsapata által összegyűjtött kérdésekre. A csütörtöki videó például ezzel a komoly a kérdéssel zárul: „Hogy vagy?”A köztársasági elnök megnyugtató választ adott:„Köszönöm szépen, én azt érzem nagyon jól. Azt kívánom mindenkinek, hogy legalább olyan jól legyen, mint amilyen jól én vagyok most”.A videóból továbbá kiderült az is, hogy meghatározó volt neki a szegedi egyetemen eltöltött időszak, hogy a korábbi köztársasági elnökök közül mindenkinek volt olyan tulajdonsága, amik szerinte követendők. Megtudhattuk: egy fárasztó este után Sulyok szívesen beszélgetni a feleségével, a barátaival, erre minden lehetőséget megragad, sőt, meditálni is szeret.Címlapkép: Sulyok Tamás/Facebook
Az október óta 54 vádlott ellen folyó, 25 milliárd forintnyi pályázati pénzt érintő, hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult korrupciós óriásper kulcsfigurájának jelentős vagyoni gyarapodásáról ír a 24.hu. Az eljárásban egyedüliként vádalkut kötött 18. rendű vádlott, a pályázatíró H. A. azt mondta, amikor az első előkészítő ülésen elítélték – az ügyészséggel kötött egyezségnek megfelelően enyhe büntetést kapott –, hogy csak egy autója és 10-15 millió forintja van.Ezzel szemben a lap információi szerint H.-nak, részben a férjével közös tulajdonban, van egy luxuslakása Marbellán, egy tengerparti nyaralója Horvátországban, Icici településen – a hely néhány éve Mészáros Lőrinc luxusszállodája miatt került be a magyar hírekbe –, továbbá volt luxuslakásuk Dubajban (a lap szerint ezt eladták, miután H.-t kiengedték a letartóztatásból), továbbá bizalmi vagyonkezelő útján kedvezményezettje egy római-parti és egy szegedi luxuslakásnak.Mindez azért fontos, mert a vádhatóság által kezdeményezett nem egészen félmillió forintos vagyonelkobzással szemben az ügyben eljáró bíró, dr. Oláh Gaszton – tételesen felsorolva, hogy milyen cselekményekből jött ez össze – egyebek mellett 190 915 000 forintnyi vagyonelkobzásra ítélte H.-t. Aki a 24.hu által összeszedett adatok szerint a vallottnál jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik – aminek azért lehet jelentősége, mert most is folyik ellene és a férje ellen költségvetési csalás miatt egy per Kecskeméten, ahol 581 milliós vagyonelkobzás fenyegeti őket.A korrupciós ügyről és a tárgyalássorozatról, aminek október óta még az előkészítő ülései sem értek véget, itt olvasható az összes cikkünk.
Garázdaság vétsége miatt bíróság elé állították azt a tényleges katonai szolgálatát töltő tartalékos katonát, aki egy gáz-riasztó fegyverrel lövöldözött egy szegedi szórakozóhelyen - közölte Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.A közleményük szerint az ötvenes évei elején járó férfi „vasárnap hajnalban ittas állapotban jelent meg” egy szegedi szórakozóhelyen, ahol „a pultnál alkoholt rendelt, majd miután megitta az italát elővette az oldaltáskájából a gáz-riasztófegyverét, azon töltőfogást végzett és a riasztófegyver csövét a padló felé tartva azzal egy lövést adott le”, majd távozott.A lövés személyi sérülést, kárt nem okozott, de az „kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásnak minősült, amely alkalmas volt arra, hogy a szórakozóhelyen tartózkodó személyekben megbotránkozást, riadalmat keltsen, megvalósítva ezzel a garázdaság bűncselekményét”.A főügyészség közölte: a katona, akit „hasonló cselekmény elkövetése miatt” nemrég szabálysértési eljárásban vontak felelősségre, beismerte a bűncselekmény elkövetését.Az ügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 14 nap elzárásra és speciális katonai büntetésként lefokozásra ítélte az elkövetőt, akinek ezzel megszűnik szolgálati jogviszonya. Az ítélet ellen az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, olvasható a vádhatóság közleményében.
„Gyorsan lezavart pályázattal 99 évre magánkézbe adná Lázár János és a MÁV a Nyugatit, a Délit, a Keletit és a Kelenföldet - illetve 89 hektáron a teljes környezetüket, fél budapesti városrésznyi területeket, bármiféle városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás, garancia nélkül” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid. 2025-től 2124-ig szerződnének le a cégekkel.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pár napja írt ki pályázatot „állomásmegújítási program” néven. Ez több kiemelt, nemzetközi állomást érint, a már említett Nyugati, Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarokon kívül a győrit, a debrecenit és a szegedit is. Ezeken kívül kisebb állomásokra is pályázatot írtak ki.A MÁV szerint a program célja, hogy ezeket az ingatlanokat állami tulajdonban tartsák, de a fejlesztésükbe külső forrást vonjanak be, így „több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt” lehet elérni.„A pályázat során olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását” – írták a honlapon.„Az országos jelentőségű nagyállomások hasznosítására a MÁV Zrt. projektcégein keresztül nyílik lehetőség”, a pályázatra január végéig lehet jelentkezni.Az ügyben szombaton szólalt meg Soproni Tamás terézvárosi polgármester, aki szerint a Nyugatira vonatkozó tervek ellehetetlenítenék a Podmaniczky park létrehozását, amelyért a kerület évek óta küzd.Soproni szerint ezek után az látszik, hogy „mindig is hazugság volt a kormány parképítési szándéka a Nyugati melletti MÁV-területen”. Kifogásolta, hogy erről nem egyeztettek sem a kerületekkel, sem a fővárossal. Aggályosnak tartja, hogy egyetlen szerződéssel magánkézbe adná a Nyugati pályaudvar környéki területet a kormány, illetve azt, hogy a pályázat nem rendelkezik a zöldfelületi arányról, „tehát a tervezett park helyett az egész terület beépíthetővé válik”. Kifogásolta azt is, hogy a kormány és a MÁV simán eltitkolhatja a magánbefektetőkkel kötött szerződés részleteit, így nem tudják majd, mit csinálnak a kerületben. Kérte Lázár Jánost, hogy vonja vissza a pályázatot, már csak azért is, mert ilyen rövid idő alatt azok tudnának csak bármilyen dokumentációt összerakni, akik előre készülhettek a kiírásra. Szerintük a kormánynak kötelessége lenne egyeztetni az érintettekkel, és hogy ezt „elősegítsék”, elindítják az építési szabályzat módosítását, hogy biztosítsák a park megvalósulását. Emellett az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el a teljes területre. Kérdés, hogy ennek mekkora ereje lesz egy „nemzetgazdasági érdekkel” szemben.
Szankciós bűncselekmény vádjával állt a bíróság elé szerdán egy férfi Szegeden, mert a vád szerint egy sándorfalvi cég vezetőjeként akart Oroszországból származó, 35 millió forint értékű gépjárműalkatrészt szabadforgalomba helyeztetni a NAV-nál 2022 októberében, számolt be a Szegeder.Mint írják az áru eredetét belarusz közvetítéssel próbálta eltitkolni, az értékesítési láncba egy fehéroroszországi céget iktatott be, ezzel pedig megsértette az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, amelyeket az ukrajnai háború miatt hoztak. A vádlott évtizedek óta kereskedett alkatrészekkel, közben több külföldi céggel is kapcsolatot épített ki ezek Oroszországból Magyarországra importálására. Az ügyész elmondta, hogy a férfival már a nyomozás során egyezséget kötöttek: 1 millió forint pénzbüntetést, a bűnjelek egy részének elkobzását, valamint a bűnügyi költségek megfizetését indítványozták. A vádlott kérte a bíróságot, hogy ezt fogadják is el.A férfi elismerte a bűnösségét, így az egyezséget a Szegedi Törvényszék is jóváhagyta. A férfinak az 1 millió forinton túl nagyjából 56 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, az alkatrészeket pedig elkobozzák.
A Délmagyar értesülései szerint kedd napközben több mentő és rendőrautó érkezett a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolához, ahonnan később egy személyt hordágyon vittek el. A vidéki lap értesülései szerint egy az iskolába nem rég érkezett diák akasztotta fel magát a mosdóban, de a gondnok rátalált. Úgy tudják, hogy a fiú egyik társa nyakba akaszthatós menzakártyáját használta. A fiú állapotáról azonban nem tudni semmit, mert a mentősök és a rendőrök is hírzárlatot rendeltek el. Az iskolába járó gyerekek szülei viszont nehezményezték, hogy a sajtóból értesültek, mi történt. Ha öngyilkossági gondolatokkal küzd, kattintson ide, ha pedig azonnali segítségre van szüksége, ide.
Ezúttal is remekbe szabott rádióműsor tető alá hozása látott napvilágot, lefelé mutató kockázatok nélkül. 00:24 Intelligens emberek és a puskázás. Mamelukok, sameszok, famulusok és csicskák. Galla László életrajza. 04:45 Orbán Balázs még mindig nem adott interjút. Az ember, aki nem tud kikerülni a hírekből. Az ember, akit a főnöke kiküldene a barrikádra. A gyártott hoax. 08:16 A politika piszoráelmélete. Marcel Duchamp: Forrás. Magyar Péter mint piszoár. Botka László mint vécékefe. A Magyar-Orbán meccs demokratikus keretek közt. 12:02 Szájer József visszatér. Miért kellett kihozni a napfényre? Ambíció és lelki igény. Lojalitási gyakorlat éles kanyarban. 18:10 Ács Dániel: Nem tudhatod. A gyilkos és a tiszteletpéldány. Mit lehet elnézni Erdős Péternek és Izraelnek? 24:42 Mennyire voltak antiszemiták a keretlegények? Rabszolgakereskedelem a II. világháborúban. Dienes András, a magyar nacionalista ellenálló. 29:04 Csurka István visszatér. Olvasta-e magát Csurka István? Aljas karaktergyilkosság Csurka ellen. 33:00 Csurka és az anticionizmus. Csurka és a cigányok. Csurka és Uj Péter. 36:33 Vona Gábor visszatér, de nem mond semmit. 40:59 Landeszmann rabbi visszatér. Bőgatya és fütyülős barack. Csurka István megtáncoltatja Somát. A Tiszatáj Konrád György-interjúja. Tamás Gáspár Miklós Csurka-nekrológja. 46:50 A legkommunistább milliárdos: Miuccia Prada. Az antiestablishment luxus. Tudna-e szegény lenni Bernie Sanders? 50:56 Az új gazdaságpolitika összeomlása. Az Orbán Balázs-Nagy Márton intellektuális kakasviadal. Ész és rambókés. 55:49 A Vona Gábor-szintű semmitmondás. Jó tanács mindenhez: ne piszkáld a potmétereket! A kiskereskedelmi élelmiszerláncok üzemeltetésének nehézségei. 59:15 Továbbra is várjuk a magyar wikidinasztiákat. Szia uram, náci érme érdekel? A fizetőfal adja a másikat! De a Közösség és a Belső kör csomagok tulajdonosai már hallgathatják mögötte a friss epizódot. A rövidített, ingyenes változat keddtől. Legyenek szívesek előfizetni, hogy az újságírásnak lehessen hatása!
Legalább 63 707 sirály volt az országban november 15-18. között – összegezte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző sirályfajok szinkronszámlálásának eredményét.A több megfigyelési helyen, azonos időpontokban végzett madármegfigyelés célja a Magyarországon átvonuló és itt telelő sirályok mennyiségének, illetve a fajok arányának pontosabb megismerése volt.A felmérés ideje alatt dankasirályból észleltek a legtöbbet, összesen 50 001 egyedet számláltak: Szegeden volt a legtöbb példány, 14 030, a Hortobágy térségében pedig 12 899 dankasirály volt jelen.A tájékoztatás szerint 52 gyűrűs madarat találtak.Külön kiemelték, hogy észleltek egy ezüstsirályt is, amit még 2010-ben Litvániában jelöltek meg fiókaként. Ugyanabban az évben megfigyelték Lengyelországban, majd 2012-ben a soproni, 2021-ben pedig a győri szeméttelepen, idén pedig újra Győrben tűnt fel.
Jövőre kilenc százalékkal emelkedik a minimálbér – ami így a mostani bruttó 267 ezerről 290 ezer forintra nő –, és hét százalékkal nő a garantált bérminimum, erről állapodtak meg a munkaadók és a munkavállalók a kormány részvételével az elmúlt hetek tárgyalásain. Erről Orbán Viktor a megállapodás hétfő reggeli aláírásakor azt mondta: „Fiatalkoromban, azt mondták nekem, hogy a virsli finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogyan készül. Ez igaz minden nagy tárgyalásra is”. A bértárgyalások során szerinte ugyanis nagy csaták dúltak, hiszen nehéz helyzetben van az európai gazdaság, mivel három éve egy háború árnyékában élünk. „Nagy kérdés volt ezért most az, hogy hogyan képzeljük el a 2025-ös évet”. Ha háborús évnek képzelték volna el, más megállapodást kötöttek volna, mint így, hogy békeévként tekintenek rá. Meg kellett várni azonban egy fontos külső tényezőt is, utalt az amerikai elnökválasztásra. Ez Orbán szerint „egy szuverenista kormányfő szájából furcsán hangozhat”, de ez fontos tényező volt, hiszen eldönti, hogy a béke irányába fordul-e a világ.A miniszterelnök szerint annak ellenére, hogy békeévre készülnek, nem lesz egyszerű a megállapodásban foglaltak végrehajtása, hiszen sokat kell tennie a munkaadóknak és a munkavállalóknak is ennek érdekében. „Ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, akkor nem lesz tartható a béremelés” – utalt itt arra, hogy a cégeknek növelniük kell a hatékonyságot és a termelékenységet is, másként nem lehet majd kifizetni a 13-14 százalékos béremelést. Többet kell a cégeknek hozzátenniük a GPD-növekedéshez. A megállapodás fontos része az a záradék, amely szükség esetén lehetővé teszi, hogy a felek újratárgyalják azt annak hatálya alatt. Ha ugyanis az infláció, a GDP vagy az átlagos bérnövekedési ütem másként alakulna a következő három évben, akkor a felek a tényadatok mentén belenyúlhatnak a megállapodásba. Orbán szerint egyébként egy határozottan optimista megállapodást kötöttek most. Orbán Viktor beszédében a megállapodás történelmi léptékét is hangsúlyozta, hiszen szerinte európai összevetésben oda helyezi majd Magyarországot, ahol helye van, a középmezőny közelébe, az üldözőboly élére, ahonnan már látni az élen lévőket is. Nem emlékszik Orbán arra sem, hogy hasonló mértékű minimálbér-emelés történt volna bármikor is, 2027-ig ugyanis 40 százalékkal fog nőni a magyar minimálbér, ami a várt infláció mellett is 29 százalékos reálérték-növekedést fog eredményezni. Egyúttal „bekövetkezik, legalábbis nagyon közel leszünk” ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét is. Beszéde végén megmagyarázta azt is, miért számít arra, hogy fantasztikus év lesz 2025 a „két mögöttünk hagyott zaklatott év után”. Állami beruházási „bumm” lesz jövőre (ami egyébként a költségvetési törvényjavaslat fő számaiból nem nagyon látszik, leszámítva a közlekedési fejlesztésekre fordított összegek jelentős emelkedését), 300 új beruházás indul Magyarországon, amelyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 450 milliárd meg is fog érkezni a gazdaságba 2025-ben. Emellett fontos beruházások készülnek el és lépnek be a termelésbe, vagyis a Budapest-Belgrád vasútvonal, illetve a győri, szegedi és debreceni, hatalmas termelési kapacitású gyárak. Ahogy arról korábban írtunk, a megállapodás értelmében a jövő évi 9, illetve 7 százalékos növekedés után 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A garantált bérminimum esetében egyelőre csak a jövő évre döntötték el az emelés mértékét, 2026-ra és 2027-re még nem döntötték azt el.
Becz Rita Magyarország legjobb női hőlégballonosa. Kétgyermekes családanyaként méreti meg magát egy férfias sportágban, ahol a drága technikai felszereltségen is legalább annyi múlik, mint a tehetségen. Az idén is indult a világbajnokságon, amit ezúttal Magyarországon, Szegeden tartottak. A versenyen több mint 130 ballonos szállt fel egyszerre a magasba, lenyűgöző látványt nyújtva. De a látvány kemény munkába és nem kevés pénzbe kerül. A DW Magyar elkísérte Ritát a versenyre, ott volt vele a felkészülésnél, és a verseny utáni hetekben is, betekintést engedve ennek a különleges sportágnak a magasságaiba és mélységéibe is.
Magyarország kormánya az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására - jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.És hogy miért fejleszti a kormány a vasútat? Hát az autógyártás miatt!Lázár János maga mondta el az MTI szerint, hogy „az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat.” A vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra. Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását. A lajosmizsei vasútvonalon először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel – tette hozzá.A miniszter beszélt arról, hogy régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. De Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is. Ezután Lázár rátért az útfejlesztésre költött százmilliárdokra. De az autógyárakba munkaerős is kell ám!Lázár el is mondta, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült, a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten”.Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot. Ebben az időszakban - a magán és az állami beruházások révén - mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba.
„Hétfőn a ceglédi és lajosmizsei vonalon a reggeli vonatforgalomban változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő járatokra kell számítani, mert a Nyugati pályaudvaron tartott hétvégi váltókarbantartás műszaki okok miatt elhúzódott, így a reggeli csúcsforgalomban kevesebb vágányon tudja fordítani a vonatokat a pályaudvar. A szakemberek folyamatosan dolgoznak, hogy az állomás mielőbb a teljes kapacitással üzemelhessen” – ezzel a hírrel dobta meg sok utazó hétfő reggelét a MÁVINFORM.Azt írták hogy „a nagyobb késések és torlódások elkerülése érdekében az elővárosi vonatok egy részének végállomása ideiglenesen Kőbánya-Kispestre kerül át”, és hogy amint feloldják a Nyugatiban a korlátozásokat, „a forgalom újjászervezését azonnal megkezdik, hogy mielőbb helyreállhasson az eredeti menetrend”. Ezért mindenki arra kérnek, utazás előtt tájékozódjanak a MÁVINFORM felületein vagy a MÁV applikációban.Azt is hozzátették, hogy „a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között a megszokottnál kevesebb vonat közlekedik a reggeli órákban, ezért ezen a szakaszon az M3-as metrót célszerű igénybe venni”, majd felsoroltak egy tucatnyi változást, ami leginkább a ceglédi és lajosmizsei vonalakat érinti.A végén azért közöltek egy (majdnem)jóhírt is, miszerint a távolsági vonatok, így a nyíregyházi és szegedi IC-k, valamint a Cívis InterRégiók, kecskeméti vonatok közlekedésében nincs változás, de „esetenként késések előfordulhatnak”.
Lázár János építési és közlekedési miniszter Botka Lászlóval, Szeged polgármesterével tartott közös sajtótájékoztatót (ÉKM-Szeged csúcs, ahogy ő hívta), ahol újságírói kérdésre megerősítette korábbi szavait, miszerint Vitézy Dávid bejelentkezett a Fidesznél főpolgármester-jelöltnek 2023-ban.Az ügy előzménye, hogy Lázár szerdán a 444 kérdésére azt állította: Vitézy Dávid „2023-ban jelentkezett a Fidesz támogatásáért”. A csütörtöki Kormányinfón azonban (ahol volt egyébként némi kavar az évszámokkal, 2013 és 2023 közt nem sikerült igazságot tennie Gulyás Gergelynek és Vitályos Eszternek) Gulyás Gergely határozottan cáfolta Lázár szavait, és azt állította: nem tud róla, hogy Vitézy bejelentkezett volna a Fidesz főpolgármester-jelöltjének, és szerinte Csárdi Antal minden bizonnyal hazudott, amikor azt mondta, hogy voltak egyeztetések Vitézy főpolgármester-jelöltségéről a Fidesszel. Mai sajtótájékoztatóján Lázár megismételte két nappal ezelőtti állításait, egyben diszkréten meghazudtolta Gulyás Gergely szavait is. Emígy:„Én úgy tudom, és ezen nem tudok a tegnapi miniszteri Kormányinfó ellenére sem változtatni, hogy Vitézy úr többször is megkereste a Fideszt 2023-ban, és ennek a bimbózó együttműködésnek lett a gyümölcse az ő főpolgármester-jelöltsége 2024-ben. Gulyás miniszter úrral kiváló viszonyt ápolunk, a múltra nyilván másképp emlékezünk.”Lázárt kérdezték arról is, mi a véleménye a Magyar Péter körül zajló hangfelvételes botrányról (erről épp ma reggel írtunk mi is).Lázár jelezte, hogy részletesen nem ismeri ezeket az anyagokat, mert azzal foglalkozik épp, „hogy hogyan lehet a MÁV-nál szarból várat építeni”, ami leköti az összes kapacitását.De azt azért elmondta, hogy szerinte ha az ember meghívja a saját választóit, hogy tartsanak közösen egy politikai rendezvényt vagy bármit és „ha a saját választóit nevezi büdösnek vagy bármilyennek, az egy nagyon nehéz és veszélyes dolog, tekintettel, hogy ezektől a választóktól szeretetet, megbecsülést kap.” Lázár pedig bizalmi problémának tekinti, ha ez a politikus a megbecsülést nem viszonozza.„Ez alkalmassági probléma. Az az ember, aki így beszél azokról, akiket ő maga próbál összetartani, közösséggé formálni, az nem méltó a közbizalomra” - fejtette ki személyes álláspontját a miniszter.
Forró téma lett a budapesti parkolás, és kivételesen nem annak korrupciós vonzata miatt.A belső kerületekben az eddigi ingyenes parkolás, vagy a jelképes, nagyjából kétezer forintos éves díj helyett tízezreket kell fizetni 2025-től. A XIII. kerület újlipótvárosi részén például az első autóra 30 ezer forintot, Erzsébetvárosban 36 ezer forintot, a Ferencvárosban várhatóan 20 ezer forintot, a második autóra még többet. (Józsefvárosban 2023-ban vezették be, hogy 18-30 ezer forintot kérnek az éves parkolásért a lakóktól, ezek után 9000 helyett 7600-an kértek matricát.)Folyamatosan szorítják vissza a zöld rendszámos autók ingyenes parkolási lehetőségét, egy sor vidéki városban, így Győrben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban vagy Siófokon már fizetni kell, míg Miskolcon, Debrecenben, Pécsen bizonyos megkötésekkel lehet mentesülni ez alól. Budapesten még ingyen parkolhatnak a zöld rendszámú autók, de vélhetően nem sokáig. Karácsony Gergely főpolgármester korlátozná ezek ingyenes parkolási lehetőségét, hiszen vannak köztük nem teljesen elektromosak, brutálisan nagyok, és nem budapestiek is kihasználhatják a lehetőséget.Kezdetben csak Budapest belső részein kellett fizetni a parkolásért, ez már régen nincs így. A külső kerületek belső részein is fizetni kell, és ez a zóna egyre növekszik. A XII. kerületi Albertfalván és a III. kerületi Kaszásdűlőn is fizetős parkolást vezettek be, Gazdagréten pedig kizárólag lakosságit terveznek.Az autók uralják az utcákatEgy közel kétmilliós nagyvárosból, ahová további százezrek ingáznak naponta az agglomerációból, persze lehetetlen eltüntetni az autókat. A belső kerületekben sétálva azonban sokszor érzi azt a gyalogos, hogy ő csak amolyan szükséges rossz. Bécsben és a világ egy sor kulturált nagyvárosában például nem látni olyat, ami Budapesten mindennapos: a járdát megosztják az autók és a gyalogosok között, egy fehér csíkkal jelzik, meddig mászhatnak fel a kocsik az eredetileg a gyalogosoknak kitalált járdára.A legtöbb belvárosi utca lényegében parkolóként üzemel. Ez pont annyira abszurd, mint amikor vidéki városok főterét vagy a budapesti Deák teret elsődlegesen autók parkolására használták. Néhány évtized múlva talán éppen ennyire értetlenül nézünk majd vissza a 2020-as években a parkoló autóktól zsúfolt, jobb sorsra érdemes újlipótvárosi, belvárosi, terézvárosi vagy józsefvárosi utcákra is. Több helyen, például a VI. kerületben van rá példa, hogy egy-egy kávézó vagy étterem a parkolóhelyek rovására nyithat teraszt, Erzsébetvárosban viszont botrány volt abból, hogy a kerület nem volt hajlandó ilyen engedményeket tenni. Vannak kísérletek zöldszigetek létrehozására is, például az Úljipótvárosban, de azért összességében még mindig az autók uralják ezeket az utcákat. Nem volt más megoldásA politika mindig is óvatosan lavírozott. Az ellenzéki vezetésű belvárosi kerületek az éves matricák drasztikus díjemelésével lépéskényszerben voltak. Ferencvárosban például tavaly év végi adatok szerint 8273 parkolóhely volt, a kiadott parkolási engedélyek száma viszont jóval több, 9861 volt, Erzsébetvárosban még durvább volt a helyzet: 7203 parkolóhelyre jutott 10 814 engedély. A helyiek parkolási gondjait a díjemelés riasztó hatása mellett a kerületben élőknek nyitott parkolási zónákkal próbálják orvosolni: ezek az utcaszakaszok, ahol várakozni tilos táblákkal jelzik, hogy például este 6 és reggel 7 óra között csak lakossági parkolási engedéllyel lehet parkolni. A fideszes vezetésű V. kerületben, ahol nem tudni arról, hogy megszüntetnék az első autóra érvényesíthető ingyenes éves parkolást, az önkormányzati választás kampányában 219 kizárólagos lakossági parkolóhelyet létesítettek.Zöldek kontra autósokA nagy kérdés nyilván az, hogy az autópártiság vagy az autóellenesség hozhat-e több szavazatot. Az 1987-es és az 1991-es svájci kétkamarás parlament alsóházának választásán ezt élesben kipróbálhatták a választópolgárok. Indult ugyanis az autóellenes Svájci Zöld Párt és a nevéből is kikövetkeztethetően autóspárti Autós Párt, amit éppen az autózás szabadságát megnyesegetni akaró zöldmozgalmakra adott válaszként alapítottak. Nos, az 1987-es választáson 4,9-2,6, az 1991-esen 6,1-5,1 százalékkal nyertek a zöldek. Az Autós Párt hamarosan Szabadság Pártra változtatta a nevét, az autós érdekvédelem ügyét pedig felváltotta a bevándorlás- és menekültellenesség hirdetése. Autópártiak és autóellenesek színtiszta összecsapását hozta a 2023. februári berlini tartományi választás. A zöldpárti polgármesterjelölt a parkolóhelyek rovására ígért sétálóutcákat, játszótereket, zöldterületeket, miközben a kereszténydemokraták „Ne hagyjuk betiltani az autókat!” feliratú plakátokkal kampányoltak. A választást nagy meglepetésre, 1999 után először, a CDU nyerte, az eredetileg esélyesnek gondolt zöldpárti jelölt csak harmadik lett. Az eredményeket értékelve kiderült: a belvárosban élő jómódúbb, amúgy is inkább gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járó lakosok szívesen szavaztak az autóellenes zöldekre, hiszen az autók kitiltásával a lakásaik még értékesebbé válnának, életkörülményeik még jobbak lennének. A CDU-ra viszont a külvárosok népe szavazott, akik nap mint nap mentek a belvárosba autóval, mivel, bármennyire is fejlett a berlini tömegközlekedés, nem feltétlen van a lakóhelyüktől 5 percnyi távolságra metrómegálló. Ha létezik autóspárt Magyarországon, az a Fidesz. Karácsony Gergely szerintük autósüldözést folytat, parkolási ügyekben pedig következetesen az autósok oldalán állnak. Csak néhány példa: Szepesfalvy Anna fideszes fővárosi képviselő szerint a Tarlós István idején létesített parkolókból többet fizetőssé tettek Karácsonyék. Az erzsébetvárosi fideszesek online aláírásgyűjtésbe kezdtek azért, mert 2025-től a helyieknek is fizetni kell a parkolásért. Azt állítják, több száz parkolót már eleve megszüntetett a kerület vezetése, és még több százat terveznek megszüntetni. Szegeden augusztus 1-jétől új parkolási zónákat hoztak létre, és az útcsatlakozásokra is bevezették a parkolási díjat, ami a helyi Fidesz szerint jogsértő. Több helyet zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra!„Párizsban 2003 és 2007 között 50 000-ről csaknem nullára csökkentették az ingyenesparkolóhelyek számát, és ennek hatására 12%-kal csökkent a személygépkocsikkal megtett kilométerek száma. Bécsben 2022-ben a parkolási díjat a város egész területére kiterjesztették és megemelték: nem helyben lakóknak óránként 2.50 eurót kell fizetniük, a helyi lakosoknak pedig évi 120 eurót. Az intézkedés hatására jelentősen csökkent az autóforgalom, a parkolóhelyek telítettsége pedig reggelenként a korábbi 76%-ról 63%-ra mérséklődött.”Ez áll abban a levélben, amit idén októberben hét szervezet – Levegő Munkacsoport, Járókelő Közhasznú Egyesület, Közlekedő Tömeg Egyesület, Magyar Közlekedési Klub, Miutcánk, Város és Mobilitás Intézet, A Járda Gyalogosoké – juttatott el a Fővárosi Közgyűlés újonnan megválasztott képviselőinek. A levél javaslatokat tartalmazott arról, hogyan lehetne enyhíteni a dugókat, növelni a szabad parkolóhelyek számát, több helyet biztosítani zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra. A 15 pontos javaslatcsomagjukban egyebek között az szerepel, hogy:az éves parkolási díj a legdrágább zónában legyen évi 48 ezer forint;a második autók parkolása a jelenleginél jóval drágább legyen;a környezetszennyező autók ne kaphassanak engedélyt, a 2 tonnásnál nagyobb autók tulajdonosai fizessenek többet;a parkolási díjakat úgy kell meghatározni, hogy mindig legyen 15 százaléknyi parkolóhely az adott lakótömb körül;a cégautós parkolási kedvezményeket meg kell szüntetni;a parkolási díjakból származó bevételek a lakosság életminőségének a javítását szolgálja;előre kell jelezni, hogy a parkolási kedvezmények fokozatosan csökkennek a jövőben.De mindenekelőtt: „Tudatosítani kell azt is, hogy nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.”
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban