Már a próbavizsgákon voltak hibák a rendszerrel, ami besült az orvosegyetemek záróvizsgájának napján
444 | 2024. május 30., csütörtök - 08:07
„Május 14-én lehetett próbatesztet írni online és már akkor problémák adódtak, ugyanúgy mint most eltűntek kérdések/válaszok a tesztsorból (…) egyből jeleztük a bizottságnak, hogy nem jó a rendszer amire azt a választ kaptuk hogy »az informatikusunk dolgozik a problémán«”.A Semmelweis Egyetem egyik érintett hallgatója írta ezt a szerkesztőségünknek azután, hogy szerdán beszámoltunk arról: összeomlott az informatikai rendszer kedden, amikor a fővárosi és debreceni orvosképzés végzőseinek írásbeli záróvizsgája tartott. Ez csak a Semmelweisen – az idegen nyelvű képzéseken részt vevőkkel együtt – nagyjából négyszáz végzős hallgatót érintett.Nemcsak a semmelweisesek tapasztaltak fennakadásokat a próbavizsgán. Egy, a Debreceni Egyetem orvosképzésében részt vevő hallgató hasonló tapasztalatokról számolt be. „Érdekes kis kiegészítés, hogy a próba vizsga során ezek a hibák már elő jöttek, itt Debrecenben ezt jelezték is a megadott címen, akik természetesen megnyugtatták a végzősöket, hogy nem lesz baj az éles alkalom során”.Magyarországon négy egyetemen folyik orvosképzés, a debreceni és a fővárosi mellett a szegedin és a pécsin. A végzős hallgatóknak a diploma megszerzéséhez meg kell védeni a szakdolgozatukat, valamint írásbeli és szóbeli záróvizsgát kell tenniük. Szegeden és Pécsen az írásbeli papír alapon történt, Debrecenben és Budapesten online vizsgáztatott az orvosegyetemek záróvizsgáját egységesen megszervező úgynevezett Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság. Ez utóbbi két helyen okozott súlyos gondot az informatikai probléma – de ennek akár a papíron vizsgázókra is kihatása lehet.A 150 perces, azaz két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból a rendszer által generált 180 kérdéses feladatsorral találkoznak a hallgatók. A 180 kérdésből az online vizsgán bekövetkezett hiba egy olyan adatvesztést okozott, amely a Semmelweis szerdai közleménye szerint „azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le”. Magyarán a leadott válaszok majdnem 15 százaléka eltűnt.Ez azért figyelemreméltó, mert az egyik levélíró szerint a próbavizsgán szinte pontosan ez történt. „Volt akinek minden tesztkérdés megvolt, nekem pl eltűnt akkor a kérdések 15%-a, de a végső pontszámot a teljes kérdésszámból számolta” – állította a levélben. Ez azért fontos, mert jelentősen csökkenti annak a valószínűségét, hogy hekkertámadás történt volna, amit a záróvizsga bizottság szerdán még lehetségesnek nevezett („az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem”, írta szerdai közleményében a Semmelweis). A keddi vizsga előtt a fővárosi orvosképzésben résztvevők egyébként kaptak egy levelet az egyetemtől, hogy most már minden rendben van a rendszerrel. „A vizsga előtti este kaptunk egy hivatalos emailt az egyetemtől, hogy a hiba kijavításra került, de mint utólag kiderült ez nem így történt”. Annyira nem, hogy„a vizsga napján is voltak egy pár embernek problémái a belépéssel, volt aki csak 30 perces késéssel tudott belépni és volt olyan is akinek többször gépet kellett cserélnie mire be tudott jelentkezni”.A Semmelweis kommunikációja és problémamegoldása a levélíró szerint azóta nem áll a helyzet magaslatán (bár legalább valamit kommunikáltak, míg a Debreceni Egyetem honlapján semmit nem találtunk az ügyről, a kérdéseinkre pedig nem válaszoltak). Miután a hallgatók a hibát már a vizsga leadása után észlelték („szinte mindenki látta, hogy kevesebb pontot kapott mint amire számított, és már gyanítottuk, hogy újra eltűntek kérdések a vizsga beadása után”), azzal nyugtatták őket a vizsgát felügyelő oktatók, hogy ne aggódjanak, „több szerveren vannak a kérdések mentve és még »nem érkeztek meg a kérdések«, bármit is jelentsen ez. Azt mondták holnapra minden rendben lesz”. Azóta kiderült, hogy nincsenek mentve a kérdések több szerveren, és nem lett minden rendben másnapra.Az eset óta „semmilyen hivatalos tájékoztatót az egyetemtől nem kaptunk, csak a bizottságtól egy rendszerüzenetet amit ki is tettek az oldalukra. A mai nap a Neptun rendszerben kb 1 óráig látható volt, hogy jövő hétfőre kiírták a pótvizsgát, de erről nekünk nem mondtak semmit, majd ezt is kitörölték”, írja a semmelweises hallgató, aki szerint nevetséges, amit a hekkertámadásról állítanak a vizsga szervezői. „Egy félkész, vállalhatatlan rendszerre engedtek rá többszáz hallgatót úgy hogy tudták problémák vannak. A felelősséget nem képesek vállani…”A debreceni végzős orvostanhallgatók helyzete még furább: „Debrecenben már mennek a szóbelik, ma volt az első csapat ami ugye mókás mert nem tudja szerencsétlen, hogy a sikeres szóbeli után, most ugorhat-e a szökőkútba (régi hagyomány hogy az egészségügyis doktorok ezzel ünnepelnek) vagy újra kell írnia, vagy megbukott és majd ősszel…”.Forrás: 444
Május 25-én tartottak jótékonysági gálát a Szegedi Nemzeti Színházban, hogy pénzt gyűjtsenek Tompos Kátya gyógykezelésére, akiről nemrég derült ki a nyilvánosság számára is, hogy ritka, daganatos betegséggel küzd.A 24.hu a Story magazinra hivatkozva azt írja, a gálán közel 700 ember vett részt, és össze is gyűlt a gyógykezelés finanszírozásához szükséges összeg. „Nemcsak erre a gyógykezelésre gyűlt össze, hanem lehet, hogy még egy olyan drágább kezelésre is, amiről nem is álmodtunk” – mondta a lapnak a gála szervezője, Hrutka Róbert, aki arról is beszélt, hogy Tompos jelenleg immunterápiát kap, ami nagyon megviseli a szervezetét.
Szerda délután közleményt adott ki a Semmelweis Egyetem a magyarországi orvosképzést általánosan érintő informatikai leállásról. A tájékoztatás megerősítette azon korábbi információinkat, hogy a négy magyar orvosegyetemből (Debrecen, Pécs, SE és Szeged) kettő tartott online vizsgát, a fővárosi és a debreceni. „A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le”. Magyarán a leadott válaszok csaknem 15 százaléka eltűnt. Bár a záróvizsga-bizottság még vizsgálja az esetet, a tőlük kapott tájékoztatás „szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem”. A közlemény szerint a Semmelweisen „mintegy 400 – többségében magyar – hallgató érintett” a rendszerhibában. Az egyetem azt írta, hogy egyeztetnek a debreceni intézménnyel, és a záróvizsga-bizottsággal „közösen dolgoznak a megoldáson”. A határidő szűkös, a Semmelweis azt ígérte, hogy „05. 30. 16.00-ig tájékoztatni fogja az érintett hallgatóit erről” (mármint arról, hogy mi lett a megoldás). Mint korábban megírtuk: a négy orvosegyetem záróvizsga portálján szerdán jelent meg a záróvizsga-bizottság szűkszavú tájékoztatása arról, hogy a keddi írásbeli záróvizsgán „az elektronikus vizsgáztatás során olyan informatikai hibák jelentek meg, amelyek a dolgozatok értékelését kétségessé teszi”. Egy, az egészségügyben és egészségpolitikában jártas forrásunk azt a kérdést vetette fel, miszerint lehet, hogy mindenkinek meg kell ismételnie az orvosi egyetemeken az írásbeli államvizsgákat (Pécsen és Szegeden papíron vizsgáztak a hallgatók), és azt írta: ez egy olyan hiba volt, amely „valamennyi most végző orvostanhallgatót érinti”.Az orvosképzésben az államvizsga három lépcsőből áll: van egy elvileg egységes írásbeli záróvizsga – ez zajlott most kedden, hogy miért egységes, arra mindjárt visszatérek –, ezt követi a szóbeli vizsga, ami információim szerint a jövő hét közepén kezdődnek az egyetemeken, majd a szakdolgozat megvédése. A két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból kell 180-ra választ adni – ebből a 180-ból tűnt el 24 válasz a DE-n és az SE-n a keddi vizsga során.
„A 2024. május 28-i írásbeli záróvizsgán, az elektronikus vizsgáztatás során olyan informatikai hibák jelentek meg, amelyek a dolgozatok értékelését kétségessé teszi” – jelent meg szerdán a négy orvosegyetem záróvizsga portálján a záróvizsga bizottság egy szűkszavú tájékoztatása.A vizsgabizottság annyi tett ehhez hozzá: „A tesztek értékelése, problémák feltárása folyamatban van. Az érintett karok dékánjaival való egyeztetés után azonnal értesítjük az értintett hallgatókat”. (Az idézett mondatokban ejtett két elírás arra utal, hogy sietősen írták meg az üzenetet.) A bizottság emellett azt írta, hogy megértik a hallgatók aggodalmát és elégedetlenségét, illetve hogy „igyekszünk az egész problémára megoldást találni”.Egy Semmelweis egyetemhez kötődő forrásunk azt írja: „még nincs hivatalos válasz, mi lesz”, illetve azt, hogy „a Záróvizsga Bizottság kétségessé teszi a dolgozatok értékelését ?”. Egy másik, egészségügyben és egészségpolitikában jártas forrásunk azt a kérdést vetette fel, miszerint lehet, hogy mindenkinek meg kell ismételnie az orvosi egyetemeken az írásbeli államvizsgákat, és azt írta: ez egy olyan hiba volt, amely „valamennyi most végző orvostanhallgatót érinti”.Az orvosképzésben az államvizsga három lépcsőből áll: van egy elvileg egységes írásbeli záróvizsga – ez zajlott most kedden, hogy miért egységes, arra mindjárt visszatérek –, ezt követi a szóbeli vizsga, ami információim szerint a jövő hét közepén kezdődnek az egyetemeken, majd a szakdolgozat megvédése. A két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból kell 180-ra választ adni. Úgy hallottam, hogy a négy orvosegyetemből kettőn, a szegedin és a pécsin papíron töltötték ki a feladatsort a vizsgázók, míg a másik kettőn, Debrecenben és a SOTE-n online feladatkitöltés volt. Ez utóbbi két helyen állítólag leadáskor „semmisültek meg”, más szóhasználat szerint „vesztek el” a feladatsorok.A rendszerhibáról elküldtük kérdéseinket e-mailben a záróvizsga portálon megadott e-mailes elérhetőségre. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy mely karokról és hány hallgatót érintett a rendszerhiba, hogy az a vizsga melyik fázisában következett be (a dolgozatokat be se tudták fejezni a hallgatók, vagy a leadott dolgozatok elbírálását tette lehetetlenné a hiba). Arra is rákérdeztünk, hogy mi egy ilyen írásbeli záróvizsgának a menete, az hány percig tart, hány feladat van, és ha vizsga közben történt az összeomlás, akkor annak melyik fázisában. Emellett telefonon és e-mailben kerestük a Semmelweis egyetem, a szegedi SZTE, a pécsi egyetem orvosi kara, valamint a Debreceni Egyetem illetékeseit is. Elérni csak a szegedi orvosi kar dékáni hivatalát sikerült, ott is írásban kérték a kérdéseket (a debreceni egyetem pedig az emailes megkeresésre azt közölte, hogy a forgatási engedélyt kérő aloldalukon kell kérdést feltenni, nem csak úgy bele a világba, a sajtóosztály email-címén!). Ha kapunk bárhonnan érdemi válaszokat, frissítjük a cikket.
Közel 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Nagyságrendileg ez egy magyar nagyváros lakosságának felel meg: A harmadik legnagyobb magyar város, Szeged lakossága volt még 2011-ben 168 ezer fő körül. A 2019-es önkormányzati választásnál a szavazás napján mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, vagyis 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma. Két kivétellel valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés megyében (287 ezerről 272,5 ezerre); 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,71 százalék); Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4,57 százalék), valamint Nógrád megyében (4,12 százalék). Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 százaléknál nagyobb a csökkenés (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád megyében (3,41 százalék), Baranya megyében (3,31 százalék), Heves megyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun megyében (3,07 százalék).Budapesten 2 százalék feletti a választópolgárok számának csökkenése (2,67 százalék), Veszprém megyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar megyében (2,36 százalék), Somogy megyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (2,11 százalék).Vas megyében 1 százalék feletti a csökkenés (1,95 százalék), Zala megyében (1,93 százalék) és Fejér megyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma.A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest megye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron megyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma. Ennek a 25 ezer embernek a nagy része meghalt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát. A kevesebb választó miatt a választott képviselők száma is csökkenni fog: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken 58-cal kevesebb, a tízezresnél kisebb helyeken viszont 6-tal több képviselőt választunk, mint öt évvel ezelőtt.A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben. (MTI)
Összegyűltek a megfosztási eljárás kezdeményezéséhez szükséges aláírások az Országgyűlésben köszönhetően az ellenzéki képviselőknek, Sulyok Tamásnak mennie kell - közölte kedden Dobrev Klára. A DK politikusa szerint itt az idő, hogy válaszoljanak Orbán Viktor és a fideszes képviselők arra a kérdésre, hogy„lehet-e Magyarország köztársasági elnöke egy olyan ember a köztörvényes bűnöket követett el?”Dobrev szerint az ellenzéki pártok egyértelmű választ adtak erre a kérdésre: nem lehet olyan ember államfő, aki külföldiek kezére játszotta át a magyar földet. Dobrev Klára, a párt európai parlamenti listavezetője múlt szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az államfő és korábbi alkotmánybírósági elnök köztörvényes bűnöző. Ezt arra hivatkozva állította, hogy Sulyok Tamás még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).Sulyok hivatala akkor cáfolatot adott ki az ügyben. Dobrev két nappal később viszont újabb sajtótájékoztatón azzal állt elő, hogy Sulyok „még alkotmánybíróként is a földmaffiát szolgálta”, ezért különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt a kijelentését azokra az általunk már korábban megírt tényekre alapozta, hogy Sulyok még a 2014. szeptemberi alkotmánybíróvá választási után is kézbesítési megbízott maradt a földügyben érintett deszki cégnél, az Agronómia Kft.-nél (a cég viselt dolgairól itt írtunk), illetve 2014 novemberében, már megválasztott alkotmánybíróként kézbesítési megbízást vállalt az Agronómia három osztrák tulajdonosának egy másik cégében, a Botanic-Garden Kft.-nél.
Közleményt adott ki hétfőn a Magyar Ügyvédi Kamara a DK által múlt héten előhozott zsebszerződésügyről. Ebben azt írják: „a kamara „megdöbbenéssel fogadta, hogy korábbi ügyvédi tevékenysége miatt a köztársasági elnököt »köztörvényes bűnözőnek« és »a földmaffia kiszolgálójának« nevezett meg egy politikai párt”. A szervezet szerint „mélységes aggodalomra ad okot”, ha olyan vádakat fogalmaznak politikai szereplők a kampány részeként, amelyek „súlyosan sértik nem csak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is”.Dobrev Klára, a párt európai parlamenti listavezetője múlt szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az államfő és korábbi alkotmánybírósági elnök köztörvényes bűnöző. Ezt arra hivatkozva állította, hogy Sulyok Tamás még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).Sulyok hivatala akkor cáfolatot adott ki az ügyben. Dobrev két nappal később viszont újabb sajtótájékoztatón azzal állt elő, hogy Sulyok „még alkotmánybíróként is a földmaffiát szolgálta”, ezért különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt a kijelentését azokra az általunk már korábban megírt tényekre alapozta, hogy Sulyok még a 2014. szeptemberi alkotmánybíróvá választási után is kézbesítési megbízott maradt a földügyben érintett deszki cégnél, az Agronómia Kft.-nél (a cég viselt dolgairól itt írtunk), illetve 2014 novemberében, már megválasztott alkotmánybíróként kézbesítési megbízást vállalt az Agronómia három osztrák tulajdonosának egy másik cégében, a Botanic-Garden Kft.-nél.A Magyar Ügyvédi Kamara a mostani közleményben azt írja: „a politikai térben elhangzott súlyos szavakkal szemben a Magyar Ügyvédi Kamara meg nem cáfolt meggyőződése az, hogy Sulyok Tamás az ügyvédi hivatását nagy közmegbecsüléssel végezte”. Érdemeként említik azt is, hogy „tudományos és alkotmánybírói tevékenysége során mindenkor kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett, amelyet a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartott”. A kamara szerint ezt a közbizalmat érte most támadás „a fent már idézett, durva kijelentésekkel”.A Kamara közleménye azzal zárul, hogy minden esetben eljár „az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályt vagy az ügyvédekre irányadó etikai szabályokat sértő kollégákkal szemben”, de „ugyanilyen határozottsággal fel fog lépni az ügyvédeket ügyvédi tevékenységük miatt, vagy, mint a jelen esetben közéleti tevékenységük során – méltatlanul – érő támadások ellen”. Hogy ez a konkrét esetben mit jelent, a közleményből nem derült ki.
Szegedi Dezsőt eddig a miskolci színház Jászai Mari-díjas színészeként ismerték, ezután az ország legidősebb frissdiplomásaként is lehet rá hivatkozni. A 71 éves Szegedi az RTL-nek mondta el, milyenek voltak az egyetemi évek, amit ráadásul nappali tagozaton végzett el. Volt, amikor éjszaka kettőig írt beadandót munka mellett, ez azonban szerinte „benne van a pakliban” – mondja. Az egyetemre két év alatt készült fel. Két tantárgyból emelt szinten leérettségizett, így jutott be, 68 évesen a Miskolci Egyetem kulturális antropológia szakára. Azt mondja, amikor először ment be az egyetemre, a fiatal társai nézték, hogy „ki ez az öreg”. Azt hitték ugyanis, hogy egy tanár. Egy ma már nem létező miskolci városrészről, Gordonról írta a szakdolgozatát. Zömmel itt laktak azok a muzsikus romák, akik a különböző vendéglátóhelyeken húzták akkoriban, ő is itt született egy roma családban. Ezzel a kutatómunkával nemcsak emléket szeretetett volna állítani a miskolci roma muzsikosoknak, hanem meg szerette volna azt is mutatni a fiataloknak, hogy tanulni sohasem késő.
„Alapos mérlegelés után végül úgy döntöttünk, hogy az idei évben a szegedi Halfesztivál nem kerül megrendezésre,” - közölték a szervezők az esemény Facebook-oldalán. A bejelentés több, mint váratlan, legutóbb még nagy terveiről számolt be a főszervező:egészben sütött volna ökröt, illetve személyesen akarta meghívni a zsűribe Uj Pétert.A magyar gasztroszcénát alapjaiban megrázó Frank-Uj beszólogatást itt részleteztük.
Csütörtökre Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője újabb sajtótájékoztatót hirdetett meg a Sulyok-ügyben. A politikus két napja jelentette be, hogy feljelentést tesz, miután az államfő még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek. Sulyok Tamás hivatala cáfolatot adott ki az ügyben, és azóta már azt is tudjuk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant.Dobrev a mostani sajtótájékoztatóján azt jelentette be: különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt elsősorban olyan tényekre alapozta, amiket lapunk két napja, a botrány kirobbanása után írt meg az ügyletben érintett osztrák üzletemberek és Sulyok Tamás kapcsolatáról (illetve arról, hogy mik is voltak azok a zsebszerződések).Nevezetesen arra, hogy Sulyok Tamás az alsó-ausztriai lakcímű Kirchmayr-fivérek (Ernst, Franz és Alois) magyarországi vállalkozásában, az Agronómia Kft.-ben (a cég viselt dolgairól itt írtunk) kézbesítési megbízott volt legkésőbb 2013. január 14-től – korábbi erre vonatkozó adatokat nem találtunk az Opten cégnyilvántartásában –, és ez a megbízatás az Agronómiánál 2015. december 23-ig állt fenn, egészen addig, amíg a három Kirchmayr ki nem szállt a cégből. Csakhogy ők időközben, 2014 novemberében az Agronomiából kiválással létrehozták a kezdetben deszki, 2016 óra soproni székhelyű Botanic-Garden Kft.-t (Dobrev tévesen azt mondta, soproni alapítású cégről van szó), aminek a cégadataiból az derül ki, hogy Sulyok ekkortól egészen 2016. február 15-ig itt is ellátta a kézbesítési megbízotti feladatokat.Mindezt úgy, hogy őt 2014. szeptember végén az Alkotmánybíróság tagjává, majd 2015. április 1-jén a testület elnökhelyettesévé választották.Sulyok tehát annak ellenére folytatta még több mint egy évig a kézbesítési megbízotti tevékenységet az Agronómiánál, majd kezdte el azt a Botanic-Gardennél – és végezte a munkát itt is több mint egy évig –, hogy már alkotmánybíró volt. És mint alkotmánybíróra, nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoztak rá a megválasztásától kezdve:kereső tevékenységet nem folytathatott volna (leszámítva a könyvírást és előadások megtartását). Ezzel szemben Sulyok az ügyvédi kamarai nyilvántartás szerint csak 2019. október 4-én, öt évvel az alkotmánybíróvá választása után kezdte meg az ügyvédi tevékenysége szüneteltetését.Ahogy két napja megírtuk, Sulyok elvileg megtehette volna, hogy magánszemélyként és ingyenesen tesz eleget a magyarországi kézbesítési megbízásnak. Ezt azonban már akkor „minimum furcsának és életszerűtlennek” nevezte az általam megkérdezett, polgári joggal foglalkozó gyakorló ügyvéd – holott akkor még nem is tudtuk, hogy Sulyok az ügyvédi tevékenységét nem is szüneteltette a Kirchmayr-megbízások idején. Most Dobrev Klára is azt mondta: „rendkívül életszerűtlen, hogy hivatkozottkézbesítési megbízotti tevékenységét pro bono végezte volna” Sulyok.A DK-s politikus szerint a fentiek miatt „alappal feltételezhető”, hogy Sulyok Tamás alkotmánybíróként „szándékosan megsértette” az Alkotmánybíróságról szóló törvény egyes passzusait. Ezért Dobrev a legfőbb ügyésznél tett feljelentést. Úgy számolt a beadványában, hogy Sulyok Tamás 2014. szeptember 27. és az ügyvédi tevékenysége szüneteltetésének kezdete, 2019. október 4. között havi átlag 2 560 576,- forint díjazást vett fel, „amiben a gyanú szerinti összeférhetetlenségi okok fennállta miatt nem részesülhetett volna”. A feljelentésben azt írja, hogy így Sulyok „a gyanú szerint legkevesebb 153 634 560,- forint díjazáshoz jutott hozzá törvénytelenül” (az elnöki és elnökhelyettesi juttatását figyelembe se véve).A politikus a feljelentésen túl az Alkotmánybíróságnál – mivel annak most elnöke nincs, az elnökhelyettesnél, az egykori Fidesz-képviselő Salamon Lászlónál – eljárást kezdeményez Sulyok Tamás 2014-2016 közötti összeférhetetlenségének kimondására. Beadványában arra is kitért, hogy ha az összeférhetetlenség fennállt, akkor az Alkotmánybíróságnak „abban is álláspontot kell kialakítania a társadalom tagjai érdekében és jogállami kötelezettségeiből fakadóan, milyen jogkövetkezménnyel jár a tárgyidőszakban meghozott azon alkotmánybírósági határozatok vonatkozásában, amelyekben dr. Sulyok Tamás eljárt, hogy dr. Sulyok Tamás valójában a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatta volna.”.
Közel húsz évet ölel fel a zsebszerződésekkel osztrák tulajdonba játszott földek története, ami még 1995-ben kezdődött – ez már abból a dokumentumhalmazból derül ki, amit Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője csütörtökön délelőtt az ügyészségnek adott át, majd lapunkhoz is eljuttattak. A sztorit magát még szerda délutáni sajtótájékoztatóján ismertette a politikus. Ennek lényege, hogy Dobrev azzal vádolta meg Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy még ügyvédként hozzájárulhatott ahhoz, hogy magyar termőföldek osztrák tulajdonba kerüljenek egy zsebszerződés, egy ajándékozási, majd pedig egy kölcsönszerződés révén. A köztársasági elnök egyébként tagadta Dobrev vádjait, és közölte, hogy beperli a DK-s politikust. Az ügyről és magáról a zsebszerződések fogalmáról ebben a cikkben írtunk bővebben, ebben a cikkben pedig azt néztük meg, hogy az ügyben érintett cégekről milyen hírek jelentek meg a Csongrád megyei lapokban.A vásárlásAz ügyészséghez eljuttatott dokumentumokból ugyanakkor további részletek is megismerhetők. Az egész történet még 1995-ben kezdődött, amikor is az Agronómia Kft. nevében Gyuris Gyula ügyvezető több külterületi deszki termőföldet vásárolt. Erre azért volt szükség, mert a cég tulajdonosai osztrákok voltak, így a cég hivatalosan nem vásárolhatott magyar földet. Az ekkor készült német nyelvű zsebszerződésben írásban is rögzítették, hogy valódi tulajdonos a kft.: „A magyar földtörvény szerint olyan cég, mint az Agronómia Kft. jelenleg nem lehet vevő, így annak ügyvezetője, Gyuris úr járt el a cég megbízásából az ingatlanvétel ügyében. Ezért jelenleg pro forma is Gyuris úr áll a telekkönyvben tulajdonosként. Ezennel írásban, kifejezetten és visszavonhatatlanul rögzítjük, hogy az Agronómia Kft. a kizárólagos gazdasági tulajdonos, és jogosult arra, hogy a megbízásából szerzett minden földet kártalanítás nélkül bármikor saját tulajdonába ruházhasson át telekkönyvileg. Ez a kötelezettség Gyuris úr jogutódjaira is vonatkozik. A földek vételárát egyszeri haszonbérléssel, jutalékfizetéssel és szénavásárlással az Agronómia Kft. teljes egészségben megfizette.”A dokumentum szerint az Agronómia Kft. egyszeri haszonbérlettel, valamint szénavásárlással kifizette Gyurisnak a vételárat, ami valamivel több mint 3,1 millió forint volt. Majd a következő évben, 1996-ban bejegyezték a német magánszemélyek holtig tartó haszonélvezeti jogát az ingatlanok tulajdoni lapjára. Az ekkor megvásárolt hét ingatlan között volt 4 legelő, melyek a tulajdoni lap szerint 2008 májusában lettek Natura 2000-s területek, 2 szántó, 1 ingatlanon pedig legelő, szántó és erdő is volt. Az ajándékozásEzt követően évekig gyakorlatilag semmi sem történt a dokumentumok szerint egészen 2002-ig. Júliusban ugyanis egy ajándékozási szerződést kötöttek, amit már Sulyok Tamás jegyzett ellen ügyvédi minőségében. Ennek értelmében Gyuris Gyula mint ajándékozó, valamint Franz Kirchmayr és Alois Kirchmayr mint haszonélvezők ajándéka adják Kocsis László kiskunfélegyházi lakosnak az 1995-ben vásárolt földeket. Ezek értéke a haszonélvezeti jog értékcsökkentő hatását is figyelembe véve 3,24 millió forint volt. Viszont itt van egy csavar a történetben.Ugyanis a hét földterületből csupán hatot adtak ajándékba, egy 2,5 hektáros legelő – szintén Natura 2000-s terület – megmaradt hivatalosan Gyuris Gyula nevén. Hogy ez miért történt, esetleg ez a földterület volt Gyuris fizetsége a „stróman” szerepkör miatt, vagy ezzel más terveik lettek volna az osztrákoknak, arról nincsenek információk. Az ajándékozási szerződés egyik paragrafusa egyébként arra enged következtetni, hogy a továbbiakban is lehettek földszerzési szándékai az osztrákoknak, amit hasonló művelettel hajtottak volna végre. A területek elajándékozására azért volt szükség, mert „az ingatlanokon fennálló tulajdonjoga – az egy természetes személy által megszerezhető termőföld mennyiség felső határa miatt – akadályozza őt [Gyuris Gyulát, az ajándékozót] további használatra is alkalmas termőföldterületek tulajdonjogának megszerzésében”.A szerződés rendelkezett arról is, hogy a megajándékozott, vagyis Kocsis László engedélyezi, hogy a Kirchmayr-testvérek a szóban forgó ingatlanokra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzenek be. Ezt ugyanis szükségesnek tartották a haszonélvezeti jog zavartalan gyakorlásához. Alig telt el a szerződés után pár hét, Gyuris Gyula a nála maradt 2,5 hektáros területtől is megvált. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint az ingatlan ekkor adásvétellel a szegedi Kocsis Miklós Viktoré és a balatonfüredi Tóth Erika Éváé lett. Ekkor törölték az osztrákok haszonélvezeti jogát is. Arra, hogy az ajándékozási szerződésben érintett Kocsis László és Kocsis Miklós rokonok lettek-e volna, nincs egyértelmű bizonyíték, a testvéri kapcsolat biztosan kizárható. A tulajdoni lap szerint az ingatlan jelenleg egyedül Tóth Erika Éva tulajdonában van. A kölcsönszerződésVisszakanyarodva az osztrákokhoz kötődő hat földterületre: a történet következő pontja az volt az ajándékozási szerződés után bő 10 évvel, hogy a haszonélvező osztrák testvérpár kölcsönt adott az ingatlanok tulajdonosának, Kocsis Lászlónak. A 2013 tavaszán létrejött szerződést szintén Sulyok Tamás ügyvédi segédletével kötötték meg a felek. Eszerint a Kirchmayr-fivérek 1,67 millió forintot adtak kölcsön Kocsis Lászlónak, hogy az adótartozását ki tudja fizetni. A pénz azonban sosem jutott el fizikai formájában Kocsishoz. A szerződés szerint a kölcsön folyósítása úgy történt ugyanis, hogy az osztrákok az összeget Sulyok ügyvédi irodájánál letétbe helyezték, majd az ügyvédi iroda átutalta ebből az összegből Kocsis tartozását a végrehajtónak. A pénzt kamat nélkül adták kölcsön, Kocsisnak pedig havi 12 ezer forintot kellett törlesztenie ebből az osztrákok felé, ami azt jelenti, hogy nagyjából 11,5 év alatt törleszthette volna vissza a kölcsönt. Azonban a pénzhez itt sem volt köze, hiszen az osztrákok jelezték Kocsis munkaadója felé a törlesztést, amit minden hónapban levontak a fizetéséből, és ezt is Sulyok ügyvédi irodájának letéti számlájára kellett utalni, ahonnan majd továbbították Kirchmayrék felé. A kölcsön záloga az a hat ingatlan volt, amit ajándékként kapott Kocsis, így a tulajdoni lapokra 1 697 448 forint értékben bejegyezték a zálogjogot. Itt érdemes megjegyezni, hogy egy ingatlant leszámítva az ajándékozási szerződés megkötése után néhány hónappal, 2002 novemberében egy 5 millió forintos jelzálog is bejegyzett a tulajdoni lapokra a földhivatal. Ma már újra a magyar államé a földA 2013-as kölcsönszerződést követően azonban újabb fordulat következett be. Minden szóban forgó ingatlan esetében 2014 őszén törölték Kocsis Lászlót mint tulajdonost, és helyette a magyar államot jegyezték be. Az állam a dokumentumok szerint öröklés útján lett az ingatlanok tulaja. Ebből pedig Kocsis halálára lehet következtetni. Csaknem tíz éve tehát a magyar állam, pontosabban 2019 óta a Nemzeti Földügyi Központ a földterületek tulajdonosa. Az osztrákok zálogjoga azonban még mindig megtalálható a tulajdoni lapokon. Igaz, valamilyen úton-módon egyszer már törölték azt, ám Kirchmayrék fellebbeztek, aminek a jelek szerint helyt adtak, hiszen újra érvényes a zálogjoguk.
Habár most a zsebszerződéssel szerzett Csongrád megyei termőföldek és Sulyok Tamás államfő akkori ezzel kapcsolatos szegedi ügyvédi ténykedése miatt került a figyelem középpontjába az Agronómia (a cégnyilvántartás szerint Agronomia) Kft., a társasághoz kötődő több botrányos ügyről is beszámolt a helyi sajtó az 1990-es és 2000-es években.Igaz, a problémás ügyek mellett volt egy termelési riportok stílusában született dicsőségjelentés is, 2001-ben a Délvilág épp arról írt, hogy Deszken „egyetlen zsebszerződést sem kötöttek”, és a polgármester épp az Agronómia Kft.-t említi az egyik jó példaként. „A két osztrák befektető kezében lévő társaság napjainkban 800 hektáros földön gazdálkodik. Az egykori Maros téesz szarvasmarhatelepét korszerűsítették, a káefté állattenyésztéssel is foglalkozik, méghozzá nagyon magas színvonalon” – mondta a cégről az MSZP-s Simicz József polgármester (2010-ig állt Deszk élén, utódja, Király László is MSZP-sként nyerte az első két választását, 2019-ben már függetlenként győzött és most is függetlenként indul).Az első hírek 1995 májusából származnak: a Reggeli Délvilág május 9-én, a Délmagyarország május 11-én számolt be arról, hogy a honvédség egy 13,7 hektáros, hosszú időn át lőtérként használt újszegedi ingatlant adott el. „Az ingatlan nyilvántartási értéke 60 millió forint. Szakértők szerint a piaci értéke ennél lényegesen magasabb: minimum 100 millió” – mondta a területről Póda Jenő akkori MDF-es országgyűlési képviselő (ő egészen 2019-ig volt politikus, az MDF széteséses után fideszes, majd KDNP-s, ma egy önkéntes nyugdíjkassza ügyvezető igazgatója). Ehhez képest az Agronómia Kft.-nek 12 millió forintért sikerült megszereznie, tehát Póda számításából kiindulva ötöd- vagy nyolcadáron.A Honvédelmi Minisztérium szerint viszont jól jártak az ingatlan eladásával. Erdélyi Lajos akkori minisztériumi szóvivő azt mondta a Délmagyarországnak, hogy az ingatlant 1994 elején felbecsültették, az értékbecslő 8,6 millió forintban állapította meg az értékét. Ezután egy zárt pályázaton próbálták eladni, de egy érdeklődő sem volt, majd jött az Agronómia, és megtette a 12 milliós, tehát a HM szerint az értéknél magasabb vételi ajánlatot (a 60-100 millió és a 8,6 millió között feszülő ellentmondásról nem volt szó a cikkben).Az ügyletről a lap megkérdezte a cég akkori ügyvezetőjét, Gyuris Gyulát is. „Nem mondhatni, hogy repesett volna az örömtől”, nem válaszolt sem arra a kérdésre, hogy honnan tudták meg: eladó az újszegedi lőtér, sem arra, hogy mi a tervük vele: „nem gondolhatja komolyan, hogy üzleti titkokat kifecsegek” (viszont érdekelte, honnan tudta meg az újságíró a rádiótelefonja számát).A telek viszont később is okozott problémát nekik. Pontosabban az azzal kapcsolatos tervek. Amikor ugyanis 2007-ben a tulajdonukban lévő egykori lőtéren lakóparkot akartak építeni Lőtér II. lakópark néven (Lőtér I. néven már akkor is folytak lakásépítések magántulajdonú telkeken), a körzet önkormányzati képviselője, attól tartva, hogy kivágatják a hat hektár erdőt, közparkká akarta nyilváníttatni a lőteret. A javaslatát a közgyűlési többség leszavazta, Botka László polgármester többek között azzal érvelt, hogy a közgyűlés már 2001-ben lakóterületté nyilvánította a területet.A képviselői félelem nem tűnt teljesen alaptalannak: mint a Délmagyarország 2007. szeptember 27-i számából kiderül, az agrártárca erdészeti osztálya már 2006-ban engedélyezte az Agronómiának, hogy „a területen lévő körülbelül hat hektár erdőt kivonja a termelésből”. Az akkori ügyvezető, Döme Lajos erről azt mondta: a kivonás „technikai jellegű lépés, és nem azt jelenti, hogy automatikusan kivágják a fákat”, néhány mondattal később ezt már úgy árnyalta: „a város építési szabályzatában is szereplő két védett fasor és a védett fák mindenképpen megmaradnak”.A terület 2007-ben így nézett ki:A beruházást egyébként 2009-ben tervezték megindítani. Nem tudjuk, lett-e belőle valami, a Lőtér II. néven emlegetett projektre mindenesetre nincsenek találatok, de a kertvárosiasan beépített utcákról nem látszik, hogy hol lenne a Lőtér I. és Lőtér II. lakóparkok határa.Azt tehát nem tudjuk, mi lett a hat hektárnyi fával. Azt viszont igen, hogy egy évvel később ismét természetkárosítás miatt emlegették az Agronómiát. A Délmagyarország 2008 áprilisában számolt be arról, hogy „fölszántották a Deszk határában lévő, védett természeti értéket képviselő ősgyep többhektáros területét”, a település alpolgármestere 70 hektárra becsülte a felszántott területet. Ami helyi védelem alatt állt, és része volt a Natura 2000 programban védettséget kapott területeknek is.Az Agronómia Kft. elismerte, hogy ő felel a természetkárosításért, de azzal mentegetőztek, hogy a haszonbérleti szerződés keretében használt területről „a rendelkezésünkre álló hivatalos dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a nevezett terület nem minősül ősgyepnek”. A területileg illetékes akkori zöldhatóság, az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója, Kardos Sándor viszont közölte, hogy a felszántott ősgyep igenis a Natura 2000 programban védetté nyilvánított területek közé tartozik. Arról viszont, hogy az ügynek mi miatt lett a vége, egyetlen cikket sem találtunk sem netes kereséssel, sem az Arcanum adatbázisában.Ha újszegedi vagy deszki vagy, esetleg az Agronómiánál vagy a megszűnt zöldhatóságnál dolgoztál, és tudsz arról, mi történt a Lőtér II. lakóparkkal, illetve mi lett az ősgyepkárosítás vége, írd meg, és megírjuk!
Leonding egy nem egészen harmincezer lakosú, lényegében Linzcel összenőtt kisváros Alsó-Ausztriában, míg az Thalheim egy néhány ezer fős község, Wels városka határában, Leondingtől nagyjából harminc kilométerre. 1992-ben ez utóbbiban lakott a magyar cégnyilvántartásban előbb Francnak, majd a vélhetően helyes változatban Franznak írt Kirchmayr, előbbiben pedig Alois Kirchmayr, Ernst Kirchmayr és Ingeborg Kirchmayr.Bő két évvel voltunk a rendszerváltás után, Magyarországon még épp csak bontakozott kifelé csírájából a piacgazdaság, akinek volt pénze és vagy kapcsolata, az mindenhez olcsón hozzájuthatott. Vagyis majdnem mindenhez – de erre mindjárt visszatérünk. Ekkor, 1992 októberében alapított Magyarországon céget a négy Kirchmayer, akik közül a három férfi, Alois, Ernst és Franc testvérek, míg Ingerborg a lakcímadatok alapján Alois felesége vagy lánya lehet. Az 1 020 000 forintos tőkével alapított, majd 1994-től 18,03 milliós jegyzett tőkéjű Agronomia Mezőgazdasági Termelő és Kereskedelmi Kft. székhelye a Szeged, Sóhordó u. 18. szám alatt volt, egy olyan épületben, ahol ma többek között osztrák-magyar étterem működik.De a Kirchmayreknek volt még egy szegedi kötődésük: Sulyok Tamás. Amit a cégnyilvántartásból biztosan tudni lehet, az az, hogy a köztársasági elnök akkor még szegedi ügyvédként legkésőbb 2013. január 14-től a magyarországi kézbesítési megbízottja volt Alois-nak, Francnak és Ernstnek. Ez a megbízatás az Agronomiánál 2015. december 23-ig állt fenn, egészen addig, amíg a három Kirchmayr ki nem szállt a cégből, amely több tulajdonosváltás után tavaly szeptemberben a Spendor Asset Management Zrt. mint bizalmi vagyonkezelő tulajdonába került (a negyedik Kirchmayr, Ingerborg tulajdonjoga már 1995 áprilisában megszűnt, egy vele azonos nevű leondingi ÖVP-s politikust találtam, vele igyekeztem írásban felvenni a kapcsolatot az esetleges személyazonosság tisztázása érdekében, de cikkem megjelenéséig nem válaszolt).Ez a 2015. decemberi dátum azért figyelemreméltó, mert Sulyok Tamást 2014. szeptember 29-én választotta az Országgyűlés alkotmánybíróvá. Vagyis ő ekkortól az ügyvédi hivatását már nem gyakorolhatta, illetve az alkotmánybíróin kívüli kereső tevékenységet nem végezhetett. Elképzelhető persze, hogy magánszemélyként és pro bono folytatta tovább a kézbesítési megbízotti tevékenységet, de ez egy általam megkérdezett, polgári joggal foglalkozó gyakorló ügyvéd szerint minimum furcsának és életszerűtlennek hangzik.Ráadásul Sulyok még ennél is tovább, 2016 februárjáig volt üzleti kapcsolatban a három osztrákkal. Ugyanis 2014 novemberében az Agronomiából kiválással létrejött egy kezdetben deszki, 2016 óra soproni székhelyű cég, a Botanic-Garden Kft. Ennek a Kirchmayr-fivérek a tulajdonosai, és aminek a cégadataiból az derül ki, hogy Sulyok ekkor, már megválasztott alkotmánybíróként is ellátta a kézbesítési megbízotti feladatokat egészen 2016. február 15-ig. De ez persze csak egy érdekes mellékszál ahhoz a gyanúhoz képest, amivel Dobrev Klára a szerda délelőtti sajtótájékoztatón illette az államfőt: azzal vádolta meg, hogy Sulyok Tamás zsebszerződések megkötésével segítette az osztrák üzletembereket a magyar földtörvények kijátszásában és magyar termőföld megszerzésében. De mi is az a zsebszerződés, miért kellett és hogyan lehetett trükközni, ha egy külföldi termőföldet akart venni Magyarországon az 1990-es, 2000-es években?
Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform nyilatkozatban tiltakozik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem induló tanárképzése ellen. Mint írják, ez év tavaszán közleményben adta hírül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, hogy tanárképző kart hoz létre, amelynek keretében felmenő rendszerben 15-féle óvodapedagógus, tanító és tanárszakos képzést kívánnak elindítani 1300 hallgató számára, igen jelentős anyagi források felhasználásával. A képzési kínálatban kitüntetett helyen szerepelnek majd a nemzeti identitás kialakításában fontos szerepet játszó tanári szakok (magyar nyelv és irodalom, történelem), továbbá bizonyos bölcsészképzések is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó törvény 2024. május 10-i módosítása szerint az új képzések eltérhetnek a tanárképzésre vonatkozó képzési és kimeneti követelményektől és működésük első három évében a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság jóváhagyására, sőt még tantervre sem lesz szükségük. A kormányzat a tanártovábbképzés rendszerét is erőteljesen centralizálni kívánja, és a kidolgozásért és lebonyolításért felelős szervezési egységet is az NKE-n alakítják ki.A két szervezet szerint az eredetileg honvédelmi, rendvédelmi, közigazgatási, katasztrófavédelmi, hírszerzői stb. feladatok ellátására felkészítő, kivételezett státuszt és állami támogatást élvező Nemzeti Közszolgálati Egyetem jellegénél fogva nem tud jelentős pedagógiai, neveléstudományi múltat, kutatási teljesítményeket és tanárképzési tapasztalatokat felmutatni.„Felvetődik a kérdés, hogy mi indokolja a pedagógusképzés ilyen radikális, a szakmai és társadalmi nyilvánosság teljes mellőzésével előkészített, méregdrága átalakítását és súlypontjának áthelyezését az NKE-re, miközben Budapesten az ELTE három karán, a pécsi és szegedi tudományegyetemeken, illetve több alapítványi és egyházi felsőoktatási intézményben régóta folyik pedagógusképzés. A tanárképzéssel valóban sok a probléma, és a korábbi, elsietett, előkészítetlen reformok nem javítottak a helyzeten. De élünk a gyanúperrel, hogy az átalakítást elsősorban nem az oktatás színvonalának emelése, hanem a kormányzat kulturális hegemóniára törekvése motiválja” - vélekednek.Szerintük ismerve az illiberális állam kiépítésének hivatalos doktrínáját és gyakorlatát, joggal feltételezhető, hogy a Közszolgálati Egyetem égisze alatt a semmiből, máról holnapra kiépítendő új pedagógusképzések beindítása mögött egy összetett politikai-ideológiai-gazdasági stratégia húzódik meg.„Egyfelől a közelmúlt oktatásügyi tiltakozásaira reagálva a kormány a tanárképzés és -továbbképzés központosításával és a „hivatásrendi” keretek megerősítésével keresi annak módját, hogy fokozza a pedagógusok feletti kontrollt, illetve a jövőben politikailag és ideológiailag is maga iránt lojális pedagógusokat neveljen ki. A közoktatásban most zajló, felülről vezényelt, autoriter szellemiségű „konzervatív pedagógiai fordulat”, illetve annak ideológiai előkészítése is ebbe az irányba mutat” - írják.Hozzáteszik, hogy másfelől feltételezhető, hogy az új tanárképző kar és tanártovábbképzési rendszer megvalósításához –ahogy korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem campusának felépítéséhez – uniós forrásokat kívánnak felhasználni, aminek következtében a többi intézményben zajló pedagógusképzés fejlesztésére változatlanul nem, vagy csak alig fordítanak majd forrásokat. Ezzel tovább folytatódhat a tanárképzésben hagyományosan kiemelt szerepet játszó tudományegyetemek kivéreztetése.„Az Oktatói Hálózat és a Civil Közoktatási Platform fontosnak tartja a tanárképzés korszerűsítésének ügyét, de tiltakozik minden olyan átalakítási kísérlet ellen, amelyet nyilvános szakmai párbeszéd nélkül és a nemzetközileg elfogadott minőségbiztosítási rendszert megkerülve vezetnek be. A párhuzamos intézmények létrehozása a meglévő képzőhelyek és pedagógiai műhelyek elsorvasztásához vezet. Az átalakítások valódi célja a pedagógusok megrendszabályozása, ideológiai ellenőrzése és új, „megbízható” tanárgenerációk kinevelése” - írják a közlemény végén.
Szerdán még több helyen fordulhatnak elő záporok és zivatarok, az ország nagy részére citromsárga figyelmeztetést adtak ki, írja az Időkép. Napközben ezek egyre inkább az ország keleti-északkeleti felére koncentrálódnak, de délután nyugaton és délen is előfordulhatnak elszórtan. Az met.hu előrejelzésében arról ír, hogy az ország nagy részén a gomoly- és fátyolfelhők mellett többórás napsütés valószínű. Délután az északkeleti, keleti harmadban, ezen belül nagyobb eséllyel a Gyöngyös-Szeged vonalának szélesebb környezetében, illetve a nyugati, valamint a délnyugati határszélen ismétlődő jelleggel újabb zivatarok alakulhatnak ki, amiket felhőszakadás és jégeső kísérhet.A nyugatias szél többfelé megélénkül, helyenként megerősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 21 és 28 fok között alakul, délkeleten lesz a melegebb idő. Késő estére 14 és 19 fok közé hűl le a levegő.
Már hat halálos áldozata van az Ausztráliától 150 kilométerre keletre fekvő, Franciaországhoz tartozó Új-Kaledónián a napok óta tartó zavargásoknak. Számos középületet is felgyújtottak. A hatóságok célja most az, hogy ellenőrzésük alá vonják a főváros Nouméa és a reptér közti 60 kilométeres utat. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakos kanakokat akarják háttérbe szorítani.Krajcsovszki Mónika az Erasmus ifjúsági projektjére érkezett a szigetre május 4-én Tóth Viktóriával. Eredetileg május 18-án kellett volna hazamenniük, a reptér azonban hivatalosan május 21-ig zárva tart. Az új repjegyük május 25-re szól. Meg szerette volna látogatnia a régi barátait egy szomszédos szigeten, Lifou-n, de erről az események miatt szó sem lehetett, a fővárosban, a közel 100 ezres Nouméa központjában, a katedrális mögötti hostelben ragadtak. Beszélgetőtársunk jól ismeri a szigetet, 2013-ban 10 hónapig élt a 270 ezres Új-Kaledónián, egy fiatalokkal foglakozó szervezetnél dolgozott önkéntesként.Mennyire érzik magukat veszélyben? – kérdeztem Krajcsovszki Mónikát, aki jelenleg PhD tanulmányokat folytatok a Szegedi Tudományegyetemen. A témái között szerepel a francia gyarmatosítás története, a tengerentúli területek történelme, jelene, a posztkoloniális identitás, így próbálja történész szemmel is figyelni az eseményeket.Nehéz tájékozódni. Több Facebook csoportba is beléptem, hogy lássam merre mi történik. Robbanásokat hallunk, füstöt látunk. Veszélyben nem érezzük magunkat. Tudjuk, hogy az egész a legkevésbé sem szól a turistákról és egyértelmű az is, hogy a rombolás az üzletek, épületek, gyárak ellen irányul, nem az emberek ellen. Az első napokban az az érzésünk volt, hogy semmi sem történik a hatóságok részéről. Meglepett minket, hogy 2 óra leforgása alatt eszkalálódott a helyzet és látszólag az egész nagyon felkészületlenül ért mindenkit, pedig a tüntetések hetek óta, ha nem régebben, szerveződtek, de mintha senki sem számított volna arra, hogy ilyen, nem békés irányt vesznek az események. Előtte volt alkalmunk beszélni többekkel is arról, hogy éppen mi történik. Kanak oldalról is, francia oldalról is. Ez a forgatókönyv nem merült fel, bár érződött a feszültség. 1-2 napja látunk aktívabb rendőri, katonai jelenlétet, hallunk szervezettebb akciókról. Hogyan néz ki gyakorlatban a kijárási tilalom? Egész napra szól, vagy csak éjszakára? A kijárási tilalom este 6-tól reggel 6-ig tart. Számunkra ez nem sok mindent jelent, mert amúgy se nagyon tudunk hova menni. 6 körül sötétedik is. A nagyobb akciók éjszaka zajlanak. Akkor halljuk a – valószínűleg – oszlató gránátok hangját. Múlt éjjel sokszor lehetett hallani. Óránként többször is. A kijárási tilalom lényege ez is, hogy aki kint van az ellen fel lehet lépni. Elég egyértelmű, hogy a rendőröknek, katonáknak ki van adva, hogy ne lőjenek. Nagyon sok a fiatal a radikalizálódott tüntetők között. Az első két haláleset is úgy következett be, hogy egy civil úgy gondolta, hogy fel kell lépnie és lelőtt két fiatal kanakot. A következő egy rendőr volt, aki levette a sisakját, hogy beszéljen a tüntetőkkel, ekkor fejbe lőtték valahonnan. A negyedik esetben egy „véletlen” lövés végzett szintén egy rendőrrel. Nem ismerem a részletek. Eddig összesen hat halálos áldozat van. Szerencsére a radikalizálódott tüntetők részéről kevés fegyverről tudunk. Tűz, Molotov-koktélok, kövek, útlezárások az eszközeik. Sajnos most már lakóházakat is gyújtanak fel. Például annak a házát, aki lelőtte a két kanak fiatalt. Ő maga már rendőrségi őrizetben van. Ma hallottuk, hogy néhány politikus házát, ingatlanát is felgyújtották. Ami még érdekes, hogy betiltották mindenféle alkohol árusítását. Ez itt egyébként is állandó probléma. Több megszorítás is érvényben van állandóan, hogy hol és mikor lehet alkoholt venni. Sokan (én is) most is problémának látják, hogy az alkoholtól kontrollt vesztett emberek már csak rombolni akarnak. Hogyan szerez élelmiszert? Fennáll-e az élelmiszerhiány veszélye? A legtöbb bolt zárva van. Ha épp van ami nyitva van, akkor ott hatalmas sor áll. Van aki 4-5 órákat áll sorban. Én pár napja bejutottam egy kis üzletbe, de már csak kekszek, chips, instant leves volt. Semmi alapélelmiszer. Ezeket a tartalékokat éljük, plusz nem messze tőlünk találtunk egy kis ázsiai éttermet nyitva. Már harmadik napja ott ebédelünk. Reméljük kitart. Az országot könnyű megbénítani, mert alapvetően egy út van a szárazföldön. Ha ezt az egy utat lezárják, már megbénul az ellátási rendszer. Az egyik pékség, ahol pár napja hatalmas sor állt, tegnap már kiírta, hogy nincs több liszt. A Facebook csoportokban is főtéma, hogy mi van, hol nyitva. Sok nagyobb üzlet le is égett. Emberek nem jutnak gyógyszerhez, babák táphoz, betegek dialízishez. Ez utóbbi miatt is tudunk már egy halottról. Magyar képviselet nyilván nincs kint, de tudnak-e arról a hatóságok vagy diplomáciai szervek arról, hogy Ön kint van? Igen. Jeleztük a párizsi magyar nagykövetségnek, hogy itt vagyunk. A konzullal és kollégáival folyamatosan információkat cserélünk, de érdemben segíteni ők sem tudnak. Hogyan látja a politikai helyzetet?A helyzet természetesen nagyon összetett. A legnagyobb problémának a kommunikáció hiányát, esetlegességét tartom. Volt szerencsém sok időt tölteni vidéken, törzsekben, sok kanak barátom van. Mindig meglepőnek tartottam, hogy sok nouméa-i ki se mozdul a fővárosból. Két nagyon különböző kultúra és gondolkodásmód kényszerül együtt élni itt. De sok a pozitív példa is a békés, gondtalan együttélésre. Főleg vidéken. A nagyobb elkülönülés inkább a fővárosban érezhető. De ez hosszú és komplex. Bennem is átértékelődnek dolgok. Eddig is terveztem írni Új-Kaledóniáról… ezek után muszáj is lesz. Van-e arra utaló jel, hogy valóban Azerbajdzsán áll a konfliktus hátterében? A hírek szerint bosszúból támogatják a szeparatista kanak őslakosokat, mivel Párizs az azeri-örmény konfliktusban az örmények oldalára állt.Erről mi is csak az interneten hallottunk. Helyiektől nem. Személy szerint orosz zászlót láttam egy tüntetőnél. Más külföldi behatás nyomát személy szerint nem láttam. A békeidőszakban észlelhető volt-e bármiféle előjele a konfliktusnak? A kanak oldalról azt hallottuk, hogy a kultúrájuk veszélyben van, a francia oldal pedig alkotmánymódosításról és szavazati rendszerről beszéltek. Teljesen más dimenzióban élték meg az elmúlt hónapok politikai vitáit. Első héten, a projekt miatt egy törzsnél voltunk Ile des Pins-en. Sok gyűlésük volt. Az akkor még békésnek tervezett tüntetést készítették elő. Többször is kérdeztük, hogy nem lesz-e gond, de mindig mondták, hogy nem. Békés tüntetésre készülnek. Hétfőn este Nouméa-ban voltunk, főleg helyi „franciákkal”, új-kaledónokkal. Még akkor is mindenki azt mondta, hogy alapvetően nem félnek attól, hogy nagy felfordulást lesz. Két óra múlva már azt láttuk, hogy bármerre nézünk, ég valami. A tüntetők a Tiktokot használták kommunikációs céllal, ezért a hatóságok kénytelenek voltak betiltani a platformot. Átmentek a tüntetők valamilyen másik platformra? A Facebookon is elég aktív csoportok vannak. Én is főleg onnan tájékozódom. Több csoportba is beléptem mind a két oldalról. Többen tanácsolták is Facebookon, hogy le kell tölteni egy VPN applikációt és azzal kikerülhető a Tiktok letiltás. Mivel Tiktokom nincs, így nem tudom, hogy mennyire maradt aktív. A Facebookon elég sok első kézből való videót látok. Érezhető-e ehhez kapcsolódóan például lassabb internet, más elérhetetlen oldalak, stb? Itt egyébként sem evidens, hogy mindenhol legyen internet. A magyar telefonjaink nem is működnek. A városban több helyen lehet ingyen internetet találni. Itt a hostelben van rendes, korlátlan net. Nem tapasztaltunk lassulást. Több videó, bejegyzés el-eltűnik. Figyelmeztetés van rajta. Ezért is igyekszem folyamatosan nézni, mert esetleg láthatok olyan tartalmakat is, amelyek később nem lesznek elérhetőek.
Vlagyimir Putyin megrázott egy robotkart, és írt egy üzenetet az iskolának a Harbini Műszaki Intézetben tett látogatásán, az északkelet-kínai városban. Az orosz elnök Hszi Csin-ping kínai elnökhöz ment látogatóba.
Előző cikkünkben ismertettük azokat a dokumentumokat – több vizsgálati jelentést és egy államtitkárnak címzett titkosszolgálati levelet is –, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják: a külügyminisztériumnak pontos tudomása volt arról, hogy az orosz állam titkosszolgálatainak, a GRU-nak, az FSZB-nek és az SZVR-nek dolgozó ellenséges hekkerek mélyen behatoltak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium védett informatikai hálózatába. Azon belül hozzáfértek mindenhez. Látták az emailszervert, minisztériumi vezetőktől a titkárnőkig bárki levelébe beleolvashattak, az egyéb szervereken tárolt összes fájlt letölthették, Magyarország külpolitikájának gazdasági, politikai, adott esetben katonai tervei kerülhettek a kezükbe. A rendszer kompromittálódása olyan mértékű volt, hogy a kibervédelemért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője az orosz támadás miatt már nem is az esetleges elhárításra, hanem a teljes cserére tett javaslatot. Mindezt új forrásokkal sikerült most bizonyítanunk, de nem mi írtuk meg elsőként. Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója két évvel ezelőtt, 2022. március 29-én írta meg a cikkét erről ezzel a címmel: Putyin hekkerei is látják a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket. Ekkor az országgyűlési választások hajrájában voltunk. Politikusok járták az országot, jó néhányan kénytelenek voltak reagálni a hírre. Talán mondani sem kell, hogy a cikk megjelenésekor az orosz–ukrán háború sokkja is friss volt még. Egy hónap telt el azután, hogy Oroszország – megsértve a nemzetközi jogot – lerohanta Ukrajnát, és két nap volt hátra addig, hogy a világ szembesüljön vele, mi történt Bucsában és Kijev más elővárosaiban. Választási kampány ide vagy oda, különösen fontos jelentősége volt, hogy egy NATO-tagország kormánya hogyan magyarázza azt, hogy éveken át érzékeny adatokhoz juthattak általa az agresszor állam titkosszolgálatai. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan reagáltak a kormánytagok és a kormánypárti politikusok arra, hogy az orosz állam titkosszolgálatainak hekkerei behatoltak a magyar külügy rendszereibe.Kósa Lajos: Elképesztő mennyiségű a fake newsTalán a legkevésbé fontos megszólalás Kósa Lajosé volt a témában. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként mégis indokolt volt megkérdezni, mit tud a dologról, és mit gondol róla. A Direkt36-cikk megjelenésének másnapján találkoztunk vele Debrecenben, ahol egy kínai cég épülő raktárépületénél volt fellépése. „Elítélem ezeket a támadásokat. Az sem jó, ha a 888-at támadják, az sem jó, ha a 444-et támadják” – mondta kérdésünkre, amivel furcsa mód összemosta azt a hírt, hogy két nappal azelőtt hekkerek támadtak egy sor kormányzati lapot azzal, hogy a nemzetbiztonság szempontjából érzékeny adatokat kezelő külügy rendszerét orosz állami titkosszolgálatok támadták meg. Nemcsak azt állította, hogy ez nem nagy ügy, hanem azt is kétségbe vonta, hogy valóban az történt-e, amit a lap megírt (és amit előző cikkünkben kétséget kizáróan bizonyítottunk). „Elképesztő mennyiségű a fake news” – mondta Kósa.Orbán Balázs: Ne higgyenek el mindent, amit a balliberális médiában olvasnakUgyanazon a napon, ugyanabban a videónkban szólalt meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki miniszterhelyettes is volt a Miniszterelnökségen. Szerinte „az erre illetékes szervek teszik a dolgukat, védik az országot”. Ugyanis „ilyen kísérletek minden irányból hosszú évek óta vannak”. Összességében pedig így fogalmazott arról, hogy orosz hekkerek támadták meg a magyar külügy rendszereit: „Kampányhazugság, ne higgyenek el mindent, amit a balliberális médiában olvasnak.”Kósa Lajos és Orbán Balázs megszólalását a témában ebben a videónkban lehet megtekinteni:Szijjártó Péter: N/AA témában a legfontosabb szereplőről van szó. Szijjártó felel ugyanis mindenért, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történik. Minden maradék független szerkesztőség őt akarta megszólaltatni március 30-án. Ehhez végül az RTL került igazán közel. Megszólalás azonban nem lett a dologból. A tévé stábja ott volt Szegeden, azon a kampányrendezvényen, amelynek Szijjártó Péter volt a fő attrakciója. A miniszter az esemény előtt azt ígérte, utána nyilatkozik a stábnak. A sajtóetika szabályai szerint ezt meg is várta az RTL-es forgatócsoport – hiába. Szijjártó ugyanis szó nélkül elhajtott a helyszínről.Menczer Tamás: Kampányhazugságokkal nem foglalkozunkSzijjártó megfutamodása annyira váratlan volt, hogy Menczer Tamást, a minisztérium kommunikációért felelős államtitkárát is összezavarta. A másik RTL-es stábnak alig akarta elhinni, hogy főnöke lelépett a kérdések elől. Végül kénytelen volt ő válaszolni a kérdésre, hogy mióta tudnak arról, hogy a külügyminisztérium gépeit meghekkelték az oroszok.„Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk” – zárta rövidre Menczer és ezt a három szót aztán a minisztérium hivatalos álláspontjaként is kiadták. Ma már tudjuk: hazugság volt kampányhazugságnak nevezni a Direkt36 cikkét.Szijjártó Péter menekülése és Menczer Tamás terelése ebben az RTL-híradós anyagban maradt meg az utókornak:Orbán Viktor: Aki megtámad bennünket, annak nem panaszkodok, hanem megvédem a saját területünketA választás április 4-én lezajlott anélkül, hogy az orosz hekkelés hírének bármilyen következménye lett volna. Két nap múlva pedig nemzetközi sajtótájékoztatót hívott össze a miniszterelnök. Ezen az RTL-es Vorák Anita kérdezte meg Orbán Viktort arról, hogy hogyan kezeli a kormány az orosz hekkertámadást, beszélt-e erről Putyinnal, és hogy marad-e miniszter Szijjártó. Utóbbit hamar rövidre zárta a kormányfő, ma is Szijjártó Péternek hívják a magyar külügyminisztert. A hekkelésről ezt mondta: „Az összes magyar minisztérium folyamatosan támadások alatt áll. Ne legyen illúziónk, minden magyar minisztérium informatikai rendszere folyamatos támadás alatt áll. Többfajta irányból. Folyamatosan védekezünk. Tehát ebben semmi rendkívülit nem látok.”Ez biztosan így van, de az, amit az orosz titkosszolgálatok csináltak, nem átlagos támadás és nem olyan, mint ami „többfajta irányból” szokott érkezni, ez ugyanis gyakorlatilag tönkretette az egész hálózatot. Ezt Szabó Hedvig, az NBSZ főigazgatója is világossá tette. „A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná” – írta az általunk bemutatott jelentésben, és azt is leírta, hogy kik a felelősek ezért. „Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek” – fogalmazott az államtitkárnak megküldött levelében. Arra, hogy Putyinnal beszélt-e erről, Orbán Viktor ezt válaszolta: „Kegyelmet meg nem szoktam kérni senkitől. Tehát aki megtámad bennünket, annak nem panaszkodok, hanem megvédem a saját területünket.”Címlapkép: Kiss Bence
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban