Most egy volt tévés szerkesztőt ütött ki Botka László
444 | 2024. június 09., vasárnap - 22:06
Szegeden megint nincs semmi látnivaló, Botka László maradt a polgármester. Mindez már az adatok 63,96 százalékának összeszámolása után biztossá vált:Botka László (Összefogás Szegedért) 68,26 %Fülöp László (Fidesz) 23,66 %Szeged az egyetlen megyei jogú város, ahol 2002 óta nem tud polgármester-választást nyerni a Fidesz. Pedig a nagyvállalkozótól a lakótelepi arcig mindenféle jelöltekkel próbálkoztak, de egyik nagyobb vereséget szenvedett, mint a másik. Most az egykori tévés Fülöp Lászlóra várt a feladat a város visszahódítása. Ebben a Fidesznél se bíztak, mivel az ellenzéki városban építhet gyárat a BYD, a legnagyobb kínai elektromosautó-gyártó.Forrás: 444
Hatvan mind a nyolc választókörzetében mozgósított már ma reggel a helyi Fidesz, legalábbis ez derül ki abból a termelési riportból, amit a HO TV tett közzé nemrég.A hatvani Fidesz tehát gyorsan letudta a rá eső részt az Egymillió találkozás napjából: a Fidesz azt ígérte, ma, azaz június 8-án 50 ezer aktivistával az ország minden pontján egymillió választópolgárral kontaktálnak személyesen.A felhívást nem bonyolították túl:És persze folyamatosan születnek a posztok a közösségi médiában a Találkozásokról, nehogy bárki azt gondolja, ellébecolják a jelöltek a minden eddiginél magasabbra srófolt (Fidesz vagy mind meghalunk) téteket.Budapest, Óbuda, Bús Balázs? Kereken 8 órakor röppent a poszt:Sára Botond a Józsefvárosban? 8:31-kor már keltegette a választópolgárokat:Akinek szerencséje volt, azt Erzsébetvárosban Deutsch Tamás lepte meg ezen a napsütéses szombat reggelen:Böröcz László már látja a célegyenest (pedig eléggé a szemébe süt a nap a képen):Kedvenc beköszönésem Kovács Lászlótól: Sziasztok, csókolom, jó napot! Itt ki ül?Németh Szilárd Csepelen 10-kor már óriási callcenterezésekben volt:De hagyjuk egy pillanatra Budapestet, hiszen vidéken is kirajzottak a fideszes jelöltek és aktivisták. Kardosné Gyurkó Katalin például már 8 előtt pár perccel izzította az aktivistákat Érden:A Márki-Zay Pétert Hódmezővásárhelyen kihívó Grezsa István viszont kicsit bebambult, háromnegyed 10-kor még csak a tegnap esti rendezvényről posztolt (persze lehet, nem volt ideje új képeket csinálni a nagy kopogtatás közepette):Kicsivel odébb, Szegeden Fülöp László komolyabban vette a Botka László elleni megmérettetést, 9 után nem sokkal már a piac mellett intézte az egymillió találkozásból ráeső részt.Ha szombat, piacnap, érzik ezt a fideszes polgármesterek is, Fülöphöz hasonlóan Farkas Ciprián is ott próbálja találkozásra bírni a soproniakat:Piac? Ugyan már! Gyopáros Alpár inkább a babarcsi Nagykocsmába ment találkozni:És még a nagyon fideszes Esztergom polgármestere, Hernádi Ádám is ezerrel csókolomozott:Dézsi Csaba András viszont egy tegnapi buszbemutató kézfogásaival kampányol egyelőre, magához képest szokatlanul visszafogottan:Cser-Palkovics András pedig egyelőre csak statikus képekkel bombázta ma a követőit (biztos ő is terepen van épp):Lázár János meg csak a napi menüt tette ki eddig, bemondásra kell tehát elhinnünk, hogy csapatja a kampányt.Sebaj, hosszú még a nap, szóval lesz ideje bőven posztolni.Jártak ma nálad is? Politikus keltett? Vagy benézett a kosaradba a piacon? Egyike vagy az egymilliónak? Írd meg, milyen volt! -> megirom@444.hu!
„Ukrajna területének jelenleg körülbelül 19 százaléka van megszállva. Kíváncsiságból megrajzoltam, mit jelentene Magyarország számára, ha az ország 19 százalékát szállná meg az ellenség” – kezdi Facebook-posztját Rácz András Ororszország-szakértő, aki így akarta megmutatni, „mit jelentene Orbán ukrajnai »békéje« Magyarország számára”.„Miért hiszi el bárki is Orbán Viktornak, hogy normális volna azt várni az ukránoktól, hogy adják fel a hazájuk egy részét? Fentebb leírtam: Ukrajna NEM szenvedett vereséget. Sőt, azzal már győzött, hogy az eredeti orosz célokat meg tudta hiúsítani. Tartják a frontokat és mögöttük áll az egész Nyugat. Persze, kemény harcok várnak még Ukrajnára, és jelenleg senki nincs, aki tudná, mikor és hogyan lesz vége, de az azonnali tűzszünet a megszállt területek végleges feladását jelentené” – írja Rácz, aki szerint „az Orbán által hangoztatott béke-narratíva katonai-politikai értelemben kizárólag az agresszor, Oroszország érdekeit szolgálja”. Rácz úgy látja, „egy azonnali tűzszünet, ami »elismeri a fennálló új területi realitásokat«, lehetőséget adna Moszkvának, hogy stabilizálja az uralmát a megszállt területek felett és közben feltöltse az erősen megtépázott haderejét”. Szerinte „egy fegyverszünet radikálisan csökkentené a támogatást, amit Ukrajna a Nyugattól kap, ami lehetőséget adna Oroszországnak, hogy néhány év múlva újra megtámadhassa a kivérzett, legyengült, magára hagyott Ukrajnát”.A szakértő szerint „az azonnali tűzszünet a megszállt területek végleges feladását jelentené”, ezután pedig felteszi a kérdést: „Szóval te, kedves olvasó, feladnád Pécset? Vagy Szegedet, vagy Győrt, vagy Békéscsabát? És ha ehelyett inkább megvédenéd a hazádat, akkor vajon mit gondolnál arról, aki a harc abbahagyásáról és a hazád egyötödének feladásáról papol…?”Hogy érthető legyen, ehhez pár képet is csatolt, hogy miként nézne ki Magyarország, ha az ország 19 százalékát szállná meg az ellenség:„Innentől pedig csak az a kérdés, hogy ha a magyar miniszterelnök (Oroszország érdekeit szolgálva) azt várja az ukránoktól, hogy bár nem szenvedtek vereséget, de mégis adják fel a hazájuk egyötödét, akkor ugyanez az Orbán vajon mennyire elkötelezett a saját hazája iránt.”
A Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség elutasította Dobrev Klára hivatali visszaélés, csalás és más bűncselekmények miatt tett feljelentését. A köztársasági elnökről szóló bejelentést az indoklás szerint azért dobták vissza, mertaz abban szereplő mezőgazdasági földterületeket érintő zsebszerződések elévülés miatt nem vizsgálhatóak.Dobrev május végén állt elő azzal, hogy a csongrádi földmaffia egyik figurája volt Sulyok Tamás még ügyvédként, törvényellenesen, vélhetően bűnszervezetben, pénzért játszott át magyar termőföldet külföldieknek. A DK-s politikus szerint Szeged környékén több mint 1000 hektár termőföldet érintett a földmaffia üzlete, ennyi földet segített 3-4 ügyvéd külföldi kézre juttatni: egyikük az ajándékozást, a másik a kölcsönszerződést ellenjegyezte. Egyikük volt Sulyok Tamás. (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).Sulyok hivatala akkor cáfolatot adott ki az ügyben. Dobrev két nappal később viszont újabb sajtótájékoztatón azzal állt elő, hogy Sulyok „még alkotmánybíróként is a földmaffiát szolgálta”, ezért különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt a kijelentését azokra az általunk már korábban megírt tényekre alapozta, hogy Sulyok még a 2014. szeptemberi alkotmánybíróvá választási után is kézbesítési megbízott maradt a földügyben érintett deszki cégnél, az Agronómia Kft.-nél (a cég viselt dolgairól itt írtunk), illetve 2014 novemberében, már megválasztott alkotmánybíróként kézbesítési megbízást vállalt az Agronómia három osztrák tulajdonosának egy másik cégében, a Botanic-Garden Kft.-nél. Erről az ügyészség megállapította, hogySulyok Tamás alkotmánybíróként nem látott el ügyvédi tevékenységet, ennek keretében kézbesítési megbízotti tevékenységet sem, így alkotmánybírói szolgálatának ideje alatt jogszerűen vette föl alkotmánybírósági juttatásait, ezzel sem csalást, sem hivatali visszaélést nem követett el.Az indoklás szerint a kamaránál időben jelezte, hogy felfüggeszti tevékenységét, az általa vitt ügyekben helyettese volt jogosult eljárni.
Megszakadt a magyar csapat 14 meccses veretlenségi sorozata Írországban, ahol az utolsó előtti felkészülési meccsét játszotta az Európa-bajnokság előtt. A skótok elleni Eb-meccsre készülve választotta az ír csapatot a magyar szövetség, Marco Rossi szövetségi kapitány szerint a hasonlóság miatt jó teszt lesz a torna előtt. A felkészülést segítő ellenfél nem a legszebb korszakát éli, az írek nem jutottak ki az Eb-re, a selejtezőcsoportjukban a franciák, a hollandok és a görögök mögött negyedikek lettek, mindegyikőjüktől oda-vissza vereséget szenvedve, csak Gibraltárt verték. A védelemben a megszokott hármast megbontotta Marco Rossi szövetségi kapitány, az idényben a klubcsapatában alig pályára lépő Szalai Attila helyett Dárdai Márton kezdett. A kapuba pedig Gulácsi Pétert állította, de a szünetben Dibusz Dénes állt be, így aztán nem biztos, hogy eldőlt, ki az első számú kapus. A magyar válogatott kezdett jobban, többet birtokolta a labdát, a vezetést mégis az írek szerezték meg. Egy nem túl lendületes támadás ír támadás végén a jobb oldalról Smallbone adott be középre, Idah Orbán mellett közelről fejelt a vonalon ragadt Gulácsi kapujába a 36. percben.A magyar válogatott hamar egyenlített, Szoboszlai 30 méterről lőtt kapura vagy próbált beadni, a lövés megpattant egy védőn, a lefelé eső labdába Orbán belefejelt a 16-oson belül a kapu felé, Lang kilépett a védők közül és közelről a léc alá lőtt. A második félidőben Rossi elkezdett cserélni, az iram nem volt öldöklő, az írek kellemes ellenfélnek bizonyultak, durvulás csak verbális volt, leginkább Szoboszlai és a szintén Liverpoolban, de a városi rivális Evertonban játszó Coleman között. A meccs a legvégén dőlt el az írek javára. A némi fölényben játszó magyar csapat rúghatott szögletet, pocsékul, az írek vezettek kontrát belőle, ketten vitték Dibuszra a labdát, Parrott nem adta le, hanem ellőtte, a kiszolgáltatott Dibusz csak beleérni tudott.Ami mindenképpen jó hír: senki nem sérült meg. A válogatott finoman szólva sem mutatott lehengerlő játékot, hibák is akadtak bőven, gyakorlásnak és tapasztalatszerzésnek minden bizonnyal jó volt. Őket küldte pályára Rossi: Gulácsi (Dibusz, 46.) - Lang (Balogh. 73.), Orbán, Dárdai - Nego (Botka, 46.), Schäfer (Styles, 71.), Nagy, Kerkez (Nagy Zs., 71.) - Sallai, Szoboszlai - Varga B. (Kleinheisler, 61.)A válogatott szombaton Izrael ellen lép pályára Debrecenben, aztán már jön az Eb, a magyar csapat az első mérkőzését június 15-én, Svájc ellen játssza a németországi tornán.
Jó reggelt! Árad a Tisza Duna! Ez a napindító hírlevelünk (de van több is), benne az elmúlt 24 óra főbb híreivel. Kezdésnek itt van négy kiemelt anyag a címlapról: Mire utal Rogán Antal, amikor azt mondja, hogy a bevallott jövedelme „nem kevés”?, 162 ezer békemenetelő vagyona repült ki a BL-döntőre, Próféta volt, most inkább részeges plébános, A zsírbegyűjtők szétcseszték, Lázár János megcsinálta. BELFÖLDRogán Antal azt mondta, a bevallott jövedelme alapján megengedheti magának a londoni luxusszállodában töltött, BL-döntős családi hétvégét. Összeszedtük, papíron mennyit keres, és azt is kiszámoltuk, hogy 162 ezer békemenetelő vagyona repült ki a BL-döntőre.Kubatov Gáboré és Bede Zsolté volt a Békemenet nagy egymásra találása: a vad telemarketingeléssel készülő mozgósítási világrekord beállítása előtt a Fidesz pártigazgatója a Vadhajtások arcával is váltott pár szót.Sulyok Tamás nemet mondott Karsai Dánielnek: a halálos beteg jogász kegyelmet kért az államfőtől az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőknek. Meghalt Horváth Iván irodalomtörténész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa, az iNteRNeTTo alapító szerkesztője, a legokosabb ember, akit Uj Péter valaha ismert. Rácz András szerint ha a békemenetesek azt hiszik, hogy a magyar kormány jól kimarad az ukrajnai háborúból és nem támogatja Ukrajnát, akkor bizony tévednek. Magyar Péter azt mondta, elveszítene minden támogatást, ha elkezdené kritizálni Oroszországot. Az egyik független jelölt horogkeresztes tetkókkal vinne komoly változást Tátra. Gáspár Győző bocsánatot kért Marics Petitől, miután a káli gyereknapon belekeverte a választási kampányba. A fideszes Bús Balázs azt ígéri, ha Óbuda megválasztja, véget vet a gyűlöletkeltő propagandának. A belga külügyminiszter is megvonná Magyarország vétójogát. GAZDASÁG Felavatják a három év csúszással, 5,5 helyett 11 milliárd forintból elkészült geszti kastélyt, a Tisza család egykori otthonát: a kastély a felújítás után a reformátusok tulajdonába és kezelésébe kerül, mivel a család két miniszterelnöke, Tisza Kálmán és Tisza István is az egyház kiemelkedő alakja volt.Lassan kiürülnek az óvodák, iskolák az ország egyes tájain, akkorát csökkent a gyerekek száma: a fővárosban az óvodások, Békésben az iskolások száma csökkent 20 százalékkal, több megyéből eltűnt a 14-20 évesek nagyjából negyede.Az LMP lezárta a gödi akkugyárat, mert a bíróság felfüggesztette a gyár környezethasználati engedélyét, de több mint egy hónapja nem történik semmi, a rendőrség lépett fel Csárdi Antalék ellen.A 77 milliárdos csalással vádolt Tarsoly Csaba szerint a Quaestor minden befektetőjét ki tudták volna fizetni, a cég vagyonát a felszámolók kótyavetyélték el, az egykori milliárdos szerint ezt erősíti az, hogy idén februárban egy fontos állítás kikerült a vádiratból. Végleg bezár a strand a Kopaszi-gáton, pedig áprilisban még azt ígérték, idén ingyenes lesz. Szegeden közel 2 hónapja nincs gyereksebészeti és traumatológiai ellátás. Az átlagos diákmunka-órabérek bruttó 1600 és 2500 forint között alakulnak. KÜLFÖLDZelenszkij szerint lúzer elnök lehet Donald Trumpból, ha rossz alkut köt Ukrajnáról: az ukrán elnök szerint egy ilyen lépéssel Amerika sokat veszítene nemzetközi jelentőségéből, és sokkal közelebb kerülnénk a III. világháborúhoz. Joe Biden nem megy el a svájci békecsúcsra, Kamala Harris alelnök lesz ott helyette.Trump elítélt bűnözőként 37 országból van kitiltva, többek között Kanadába, Nagy-Britanniába vagy Kínába is csak külön engedéllyel utazhatna, ami az elnökké választása esetén fura helyzetet teremtene.A lengyel külügyminiszter szerint az oroszok beférkőztek a PiS-be: Radoslaw Sikorski szerint a lengyel közmédia korábbi működése, valamint a párt és az egyház kapcsolata is a putyinizmusra hasonlít. A lengyel kormány orosz kibertámadásoktól is tart az EP-választás előtt. 700 km hosszan épül a lengyel határon a Keleti Pajzs. Újabb rossz hír a brit Konzervatív Pártnak: Nigel Farage beszáll a választási versenybe. 269 millió feliratkozóval MrBeast lett a YouTube új királya. SPORT„Remélem, nem kell több ilyen szart olvasnom” – mondta a német szövetségi kapitány, miután felmérés készült, hogy az emberek szeretnének-e több fehér bőrű játékost a válogatottban.
„Óh, szent Isten, mind éltünkben, s mind holtunk idejénegyedül reményünk,Te vagy éltünk, benned halunk, rajtad áll, minékünkmikor légyen végünk,Testünk romolván szent országodbanáltalad lészen gyönyörű éltünk.”Balassi Bálint: Deo, Vitae Mortisque ArbitroElhunyt Horváth Iván irodalomtörténész, az MTA doktora, az ELTE professor emeritusa. És ezernyi más munkája, titulusa, projektje mellett: a 444-előd Index-előd iNteRNeTTo alapító szerkesztője.77 éves volt.És a legokosabb ember, akit valaha ismertem.1995-ben találkoztunk először, Nyírő András gründolt szerkesztőségféleséget vagy féleségeket éppen az Intranszmas házban: még létezett az ABCD interaktív CD-ROM-magazin, születőben volt az iNteRNeTTo és gyűltek az „internetes világkiállítás” anyagai. Összejött két tucat ember, informatikusok, művészek, szociológusok, bölcsész kutatók, egy-két újságíró. De Iván, az irodalomtörténész professzor, a reneszánszkutató volt az egyetlen, aki évtizedek óta tudta már, hogyan kell, hogy érdemes magyar nyelvű tartalmat előállítani digitális platformokra. Nélküle nem lehetett nekikezdeni az érdemi magyar internetnek, többet tudott a digitális tartalomkészítésről, mint bárki az országban, már a hatvanas évektől számítógépeken és számítógépekkel dolgozott, benne volt a csapatban, amely Magyarországon először kapcsolt össze földrajzilag távol lévő komputereket (Szeged és Budapest között), az internet megjelenése előtt majdnem két évtizeddel; a világon elsők között épített irodalomtudományi adatbázisokat, az általa vezetett kutatócsoport úttörő számítógépes munkája, a Régi magyar vers repertóriuma 1979-ben jelent meg először, internetes változata (szintén világelső volt a műfajban, mármint az online irodalomtörténeti adatbázis műfajában) pedig 1993-ban. (Ebben az évben publikálta Tim Berners-Lee a ma ismert internet, a world wide web – www – kódját, és jelent meg az első webböngésző.) Sokat (és gyakran) idézett mondása volt, hogy az irodalomtudomány csak azóta nevezhető tudománynak, amióta számítógépet használ.Ivánék Velencei-tó melletti (Pákozd?) telkén tartottuk az iNteRNeTTo alapító szerkesztőségi értekezletét, tulajdonképpen a név is itt ugrott be Nyírőnek (intenet és tó). Ekkor az ELTE professzora volt (Régi Magyar Irodalom tanszék, amit aztán hét éven át vezetett is), szerkesztette a 2000 című folyóiratot, dolgozott a Balassi-versek online kritikai kiadásán (szintén egyedülálló projekt volt, az adatbázis tartalmazott minden fennmaradt Balassi-szövegváltozatot, a versek alapjául szolgáló dalok verzióit, szövegeit), és ugye próbáltuk együtt kitalálni, hogyan is kéne internetes újságot készíteni.Mondjuk megérne az is egy nagyobb informatikatörténeti/kommunkációelméleti/médiafilozófiai esszét, hogy mi lett a „tökéletes”, végtelen memóriájú, azonnali elérésű, örökéletű információtároló rendszerből: hiába guglizok elkeseredetten Iván régi cikkei, projektjei után, szinte semmit sem talál már. Hova lett például a régi zeneszerző és versíróautomatákról írt tanulmánya és a hozzá készített program? Eltűntek a régi iNteRNeTTo és az internetes „világkiállítás” anyagai. Nekem van ugyan egy másolt CD-m a szerverről kimentett mindenféle Linux-maradványokkal, cgi-könyvtárakkal, kibogozhatatlan HTML-törmelékekkel, de abból értelmes struktúra már nem lesz.Munkatársaival sok száz évvel ezelőtt keletkezett magyar szövegeket kutatott föl, értelmezett, rendszerezett, egyik utolsó és a magyar irodalomtörténet szempontjából is nagy jelentőségű projektje a Pray-kódex kritikai kiadása még megjelenésre vár. Tudományos munkájából nagyon keveset láttunk és érthettünk, de hogyha mesélt vagy olykor cikket írt a kutatásairól, mindig lenyűgöző, fantasztikusan érdekes és érthető volt.Az egyéniségében nem volt semmi professzoros. Szórakoztató, szellemes és – jobb szót nem tudok ide – lehengerlően intelligens fazon volt, alig vártam a következő szerkesztőségi megbeszélést, hogy halljam mesélni. Lendületesen, élvezetesen sztorizott, akár a középkori számítógépelődökről, technikatörténeti kuriózumokról, akár a XVI. századi hitvitázókról, az 1920-as évek amerikai mozihangrendszereiről, Furtwängler felvételeiről vagy éppen az ELTE bölcsészkar alagsori helyiségeiben illegálisan (értsd: az egyetem hivatalos informatikai szervezeteinek tudta nélkül) működtetett Linux-szervereiről. Irodalomprofesszorság mellett egy kicsit (nagyon) zenei és műszaki zseni is volt. Előbbit, mármint a zeneit mindig hevesen tagadta, már általánosba is Kodály-osztályba járt, magasan volt a léc.Tulajdonképpen illett volna elkerülnöm, hogy ebben a nekrológban előforduljon minden idők egyik legostobább sajtókliséje a „reneszánsz ember”, de valószínűleg ő az, akinek az esetében valamennyire mégis megengedhető egy kis reneszánszemberezés, és nemcsak azért, mert a magyar reneszánszról kevesen tudhattak többet, mint ő.A 444 elindítása után megkerestem, mert volt valami homályos tervem, hogy amolyan online folyóiratszerűséget vagy esszérovatot indítsunk a 444 alatt (tulajdonképpen ebból a tervből lett aztán, több iteráció, elhalás, újrakezdés, újratervezés után a Qubit), és hogy írna-e valamit, mondjuk, húszas évekbeli amerikai, tölcséres mozihangsugárzók restaurálásáról (hifista körökben nagy kultusza van a neten ezeknek az eszközöknek, és Iván is felújított több rendszert), beszélgettünk egy órát, hifiről, politikáról, újságírásról, aztán meghívott az egyetemre, hogy beszéljek valamit az elsősöknek (akkor már csak óraadóként, nyugdíjasként dolgozott). Ott, valami alagútszerű folyosón, a büfé felé mondta a mondatot, amit úgy tartok számon, mint a legnagyobb dicséretet, amit valaha kaptam. (Pontosan nem tudom visszaidézni, hirtelen és összetett kontextusban hangzott el, de lényeg az volt, hogy szinte minden 444-es és még néhány indexes – 2014-ben voltunk kábé – címen érzi a kezem nyomát.)A cikkből sajnos nem lett semmi. A folyóiratból/esszérovatból sem, mindig elsodort valami újabb politikai feszkó, lejárató kampány, egzisztenciális para. Telefonáltunk még párszor, de én sem nyomtam a dolgot igazán.Mostmár remény sincs rá, mindörökké hiányozni fog ez a hifihekkelős cikk vagy esszé a 444-ből, és még jobban az a – ide találjanak helyettem valami erősebb és lehetőleg közhelymentes jelzőt – műveltség, okosság, ami sugárzott Iván minden szavából.
Hét hete nincs gyermeksebészeti, illetve traumatológiai ellátás a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), valamennyi műtétre vagy egyéb sebészeti beavatkozásra szoruló gyermeket a pécsi vagy a debreceni egyetemi centrumokba, illetve a fővárosba utaztatnak, írja a Népszava. A lap szerint több mint 200 tervezett műtét maradt el, és 40-50 akut beteget küldtek tovább távolabbi intézménybe.A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) kijelölő határozatában eredetileg négy napos ellátási szünetről volt szó, ami alatt a Szegedi Tudományegyetem gyermeksebészeti klinikáját visszaköltöztethetik a korábbi helyére. Ám miután az NNGYK szembesült azokkal a körülményekkel, amik között a műtő ott korábban üzemelt, nem volt hajlandó ehhez az engedélyt megadni.Úgy volt, hogy felújítják a romos klinikát, végül tisztasági festésen és a padozat újra burkolásán kívül nem történt semmilyen fejlesztés, így a műtő nem felelt meg se az uniós, se a hazai normáknak. A Magyar Orvosi Kamara jelezte a Belügyminisztériumnak, hogy segítsen megoldani a centrumhoz tartozó három megyényi gyermek-traumatológiai és sebészeti ellátási problémát. Az NNGYK és a belügyminisztérium képviselői ellátogattak a klinikai központba, ám miután az NNGYK képviselője továbbra sem találta elfogadhatónak a műtő állapotát, nem adta ki a használatbavételi engedélyt. Így mind a tervezett műtétre szorulókat, mind az akut betegeket továbbra is távoli kórházakba irányítják.Az NNGYK azt írta a lapnak, hogy „a Szegedi Tudományegyetem Dr. Szent-Györgyi Albert Klinikai Központjában a gyermektraumatológiai ellátást továbbra is a gyermeksebészet és traumatológia látja el.” Más forrásból viszont úgy értesültek, hogy a műtéti ellátás a szegedi gyermekklinikán továbbra sem biztosított.
Európai értelemben vett műsorunk számba veszi a lehetőségek széles tárházát. Énekes halottból lesz a cserebogár. 00:46 Készülődés a vitára Pekárnéval. Ki szavaz majd a Kevesek Megoldása Mozgalomra és a Bodrog Pártra? 04:01 Winkler Róbert tuti tippjei Gyurcsány Ferencnek. Hol tartanánk, ha Korom Mihály lenne a miniszterelnök? 09:14 Nyár az uszodában. Az érthetetlen napozás és a majompofára sülés. A naptej csodája. 15:31 A futókacsa-hazugság és a futókacsabérlés. 18:29 Nem szabad hotelekért pénzt fizetni. Saliris Egerszalókon. Gresham presidential suite. 23:30 Fuck vanlife. Mandarin Oriental a Szentgyörgy-hegyen. A balatoni ingatlanlufi jelei. 27:44 1985 Balatonbogláron. Uj Péter kért egy halászlevet, majd egy kecskesajtos salátát körtével. 33:41 A szegedi halászléfesztivál cancelolása. Az Azahriah-koncert csúcspontja. 38:23 Azahriah vs. Circle Jerks. Öreg punkok Los Angeles-i találkozója. 43:20 Nyugodtan lehet öregen rockzenét játszani. Negative Approach és Anti-Nowhere League. A 78 éves Neil Young. 47:25 Hallhathatnak egyáltalán a gyerekek ma zenét? A hivatkozott Guardian-cikk. Justin Bieber: Baby. 50:45 A Tisztán a Cél Felé kistarcsai szála. Egy főre jutó metál. Magyar hardcore infografikán. Nagy magyar emberek nagyon kis településekről. Szabadi Laci Csokonyavisontáról. Hol született Goebbels? 55:39 Kártékony és hangos kisebbség: a porzsáktagadók. Én se kávézok a szerverszobában! Digitális hajléktalanok, nomádok és lábon hajtók. A Belső kör tagjai és a Közösség csomag előfizetői máris hallgathatják az alább beágyazott adást, a többiek majd kedden kapják meg, némileg rövidített verzióban. Legyenek előfizetők Önök! Különösen megéri! Szenzációs szenzációk! Szórakoztató fun! Okosság! Hasznos tudnivalók! Az előfizetős podcastok kezelése a lejátszókban: 444.hu/pod
Orosz zászlókkal jelölte a hiányzó fideszes képviselők helyét a momentumos Bedő Dávid, Tompos Márton és Gelencsér Ferenc a parlament péntek esti rendkívüli ülésén. Az ülést a párbeszédes Tordai Bence kezdeményezésére hívták össze az ellenzéki pártok: a főbb napirendi pontok a Külügyminisztérium informatikai rendszerét ért kibertámadás - és annak tagadása -, és Sulyok Tamás köztársasági elnök lemondatásának kezdeményezése. Kövér László házelnök este nyolcra hívta össze az ülést, de a kormánypárti képviselők előre szóltak, hogy nem mennek el az ülésre, mert azt „bohózatnak” tartják. Márpedig a Fidesz és a KDNP nélkül az ülés határozatképtelen. Dobrev Klára, a DK európai parlamenti listavezetője a múlt héten jelentette be, hogy feljelentést tesz Sulyok Tamás köztársasági elnök ellen, miután az államfő még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy a rendszerváltás után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek. Az elnöki hivatal szerint nem történt bűncselekmény. Novák Katalin kegyelmi botránya után most a Fidesz által kinevezett Sulyok lemondását követelik az ellenzéki pártok, még a Mi Hazánk is. „Kampányhazugság, elképesztő mennyiségű fake news” - ezek voltak a jellemző fideszes reakciók két éve márciusban, közvetlenül a választások előtt, amikor megjelent a Direkt36 cikke az orosz hekkertámadásról. Nemrég új dokumentumokat mutattunk be a 444-en, amik bizonyítják, hogy Oroszország katonai és polgári titkosszolgálatai széles körű kibertámadást hajtottak végre a magyar külügy rendszerei ellen, nemzetbiztonsági szempontból felbecsülhetetlen értékű adatokat lophattak a külügy gépeiről - és erről a minisztérium is tudott. Szijjártót videón szembesítettük azzal, hogy tudnia kellett az orosz hekkertámadásokról. Aztán megint.Ebben a cikksorozatban pedig azt mutatjuk be, hogyan vándorolt a kibervédelem feladata minisztériumról minisztériumra, és ez hogyan gyengítette a képességeket; és mi lehetett az oka annak, hogy nem tudták kivédeni a külügy elleni orosz hekkertámadást.
„Mély fájdalommal tudatjuk veletek, hogy hosszan tartó betegség után Tompos Kátya Jászai Mari és Junior Prima-díjas színésznő, énekesnő a ma hajnalban elhunyt, békésen távozott családja körében.” Tompos Kátya hivatalos Facebook-oldalán így jelentették be a 41 éves színésznő halálhírét. Nincs egy hónapja, hogy kiderült, a fiatal színésznő ritka és súlyos daganatos betegséggel küzd. Erről a Fábián Juli Emlékalapítvány számolt be. Akkor azt írták, a legmegfelelőbb kezelés erre a betegségre Magyarországon nem elérhető, a külföldi gyógykezelésének jelenlegi fázisaira nincs állami támogatás. A költségek felemésztették a színész anyagi kereteit és a barátai által korábban összegyűjtött összeget.Május 25-én jótékonysági gálát tartottak a Szegedi Nemzeti Színházban, hogy pénzt gyűjtsenek Tompos Kátya gyógykezelésére. A gálán közel 700 ember vett részt, és össze is gyűlt a gyógykezelés finanszírozásához szükséges összeg. „Nemcsak erre a gyógykezelésre gyűlt össze, hanem lehet, hogy még egy olyan drágább kezelésre is, amiről nem is álmodtunk” – mondta akkor a gála szervezője, Hrutka Róbert, aki arról is beszélt, hogy Tompos immunterápiát kap, ami nagyon megviselte a szervezetét. Most, hat nappal később Hrutka is posztolt a színésznő haláláról:A színésznő hivatalos oldalán megjelent szövegben azt írják, Tompos Kátya halála előtt rendelkezett azokról a lehetőségekről is, ha az összegyűlt összeg meghaladja a kezelése költségeit vagy - mint sajnos jelen esetben - ha nem lesz lehetősége befejezni. „Mivel mindannyiunkat váratlanul érte, hogy Kátya bár keményen és kitartóan küzdött a betegséggel, mégis alulmaradt ebben az igazságtalan küzdelemben, nem volt lehetőségünk egyeztetni jogi és pénzügyi szempontból akarata kivitelezhetőségéről. Várhatóan egy hét múlva tájékoztatunk mindenkit az összegyűlt pénz sorsáról, illetve a megmaradt támogatás visszatérítésének lehetőségéről” – írják.
Évtizedek óta nem tapasztalt zavargások törtek ki május első felében a Franciaországhoz tartozó, Ausztráliától 1500 kilométerre keletre található Új-Kaledóniában. A polgárháború szélére sodródott szigeten hét ember vesztette életét, számos ingatlant, autót felgyújtottak, utakat torlaszoltak el. A tiltakozásokat az váltotta ki, hogy egy párizsi alkotmánymódosítás szerint a szavazati jogosultságot a szigeten több mint 10 éve élő francia állampolgárokra is kiterjesztenék. A döntés ellenzői szerint ezzel is az őslakosokat akarják háttérbe szorítani. Az elmúlt napokban Emanuel Macron francia köztársasági elnök is Új-Kaledóniára látogatott, és bejelentette: elhalasztják a zavargásokat kiváltó választójogi reformot. A szigeten számos külföldi tartózkodott, így két magyar, Krajcsovszki Mónika és Tóth Viktória is, akik a főváros Nouméa egyik belvárosi hostelében ragadtak. Krajcsovszki Mónika PhD tanulmányokat folytatok a Szegedi Tudományegyetemen. A témái között szerepel a francia gyarmatosítás története, a tengerentúli területek történelme, jelene, a posztkoloniális identitás. Tóth Viktória a Tett-Hely Ifjúsági Egyesület elnöke Pécsen, és más civil szervezetekben is dolgozik. 2001 óta foglalkozik az EU által támogatott nemzetközi mobilitási programokkal, több száz fiatalt hozzásegítve ahhoz, hogy ezekben a nemformális programokban Európáról tanulhassanak. Most is munkája kapcsán érkezett Új-Kaledóniába is. Velük május 19-én beszéltünk, egy nappal korábbra szólt a repülőjegyük, de a gép nem szállt fel, a főváros Nouméa és a reptér közötti 60 kilométeres utat a lázadók ellenőrizték. Az új repülőjegyük múlt szombatra szólt, de akkor sem tudták elhagyni Új-Kaledóniát. Most már itthon vannak, és elmesélték, mi történt velük az elmúlt 10 napban. Amikor utoljára beszéltünk, illetve leveleztünk, akkor arra vártak, hogy elhagyják Új-Kaledóniát. Május 18. helyett 25-re szólt az új jegyük, de elhagyni a szigetet nem tudták. Mi történt? Hogyan zajlott a kimenekítés? Krajcsovszki Mónika: Május 25-ről átkerült a jegyünk május 27-re, majd június 1-jére. A helyzet egyre kilátástalanabbnak tűnt. Aztán elkezdtünk hallani olyan híreket, hogy megkezdték a turisták kimenekítését. Először az ausztrálok és az új-zélandiak. A hostelből is vittek el embereket. Írtunk egy, az ott ragadt turisták részére létrehozott email címre, de két napig nem kaptunk hírt. Mikor hallottuk, hogy már egy olasznak és egy osztráknak is sikerült elhagynia szigetet, akkor megkértük a párizsi magyar nagykövetséget, hogy ők is érdeklődjenek a számunkra elérhető lehetőségekről. Május 26-án kaptunk egy telefonhívást, hogy ha szeretnénk, akkor rajta lehetünk a május 27-ei, Új-Zélandra tartó repülőgépen. Gyorsan kellett dönteni. Közben a repülőtér már június 2-ig volt zárva, így a június 1-jei járatunkat is törölték. Úgy döntöttünk, hogy jobb, ha élünk a felkínálkozó lehetőséggel. Nagyon hálásak vagyunk az új-zélandiaknak, akik hihetetlen profizmussal, nyugalommal és kedvességgel szervezték és bonyolítottak le az evakuálásunkat. Nekik köszönhetően 50 másik emberrel hétfőn elhagytuk Új-Kaledóniát. Végül Sanghajon és Frankfurton keresztül, kedd éjjel érkeztünk Budapestre. Kapcsolatban voltak-e a párizsi magyar nagykövetséggel? Milyen segítséget kaptak tőlük, esetleg más külképviselettől?Tóth Viktória: Személyes ismeretség kapcsán már a legelejétől kapcsolatban voltunk egymással, valamint a külügyminisztérium is tudott rólunk, és érdeklődött hogylétünk felől. A követség eleinte nem tudott nekünk segíteni, nagy valószínűség szerint az ő diplomáciai ráhatásuk kellett ahhoz, hogy végül a francia hatóság felírjon minket arra a bizonyos új-zélandi evakuációs listára. Miután bekerültünk a rendszerbe, az egész már gyerekjátéknak tűnt, az új-zélandi hatóságok teljes körű támogatást nyújtottak, katonai géppel evakuáltak minket, de még snacket is adtak, segítettek vízumot szerezni, amit a magyar követség is nyomon követett és támogatott, valamint a párizsi követség értesítette érkezésünkről az ausztrál és az új-zélandi magyar külképviseletet is – mivel nem tudtuk, hogy hova megyünk, így Új-Zélandon a wellingtoni követség munkatársa várt minket, valamint csatlakozott a tiszteletbeli konzul is, és telefonon a nagykövet úr is érdeklődött hogylétünkről. Köszönetet mondhatunk a légitársaságunk munkatársainak is, akik Aucklandból szervezték a hazautunkat, azt is figyelembe véve, hogy minél kevesebbe kerüljön nekünk az egész út átszervezése. Reméljük, hogy a biztosító társaság is hasonlóan segítőkész lesz .
„Erkölcsileg méltatlanná vált Sulyok Tamás, mert a magyar föld idegen kézre játszásában vett részt!” – közölte Dócs Dávid, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának tagja, a Mi Hazánk alelnöke. Dobrev Klára, a DK EP-listavezetője a múlt héten jelentette be, hogy feljelentést tesz, miután az államfő még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek. Az elnöki hivatal tagadta, hogy bűncselekmény történt volna.A Mi Hazánk azt írja: „Novák Katalin kegyelmi botránya után most a Fidesz által kinevezett Sulyok Tamásról láttak napvilágot olyan bizonyítékok, amelyek egyértelműen alátámasztják, hogy a magyar föld osztrákoknak való kijátszásában vett részt, Ausztria tiszteletbeli konzuljaként. Ez a tevékenysége erkölcsileg vállalhatatlan!”A párt szerint a „kormány által a nemzeti egység megteremtésére kinevezett államfő az eredeti feladatával szemben ezzel ismét morális válságot okoz, hiszen részt vett a haza kincseinek korlátozott mennyiségben rendelkezésünkre álló erőforrásának, a magyar földnek az idegeneknek történő kiárusításában”.„A Mi Hazánk Mozgalom szerint a magyar föld nem eladó, ezért megbocsáthatatlan bűnnek tartjuk, ha annak kiárusításban – akár a jelenben, akár a múltban – részt vállalt valaki az ország vezető beosztású személyei közül. Számtalan esetben hívtuk fel a figyelmet már a Parlamentben arra, hogy több megyényi területet szereztek meg külföldi gazdák – sokszor szervezett kereteken belül –, jóval olcsóbban, mint a nyugati földárak, jóval nagyobb tőkeerővel, mint amivel a hazai gazdák rendelkeznek, és versenyezni tudnának, ezért különösen súlyos és minősített ez az eset” – írja a párt.Dócs Dávid közölte: „Egy ilyen botrányos eset kiderülése után Sulyok Tamásnak az egyetlen elfogadható döntése a köztársasági elnöki címről való azonnali lemondás!”Dobrev kedden jelentette be, hogy összegyűltek a megfosztási eljárás kezdeményezéséhez szükséges aláírások, Sulyoknak mennie kell, Orbán Viktornak pedig válaszolnia kell arra, hogy „lehet-e Magyarország köztársasági elnöke egy olyan ember, aki köztörvényes bűnöket követett el”.Az ellenzéki pártok csütörtökre kezdeményeztek rendkívüli ülést a parlamentben, hogy határozati javaslatban ítéljék el a külügyminisztérium elleni orosz kibertámadást, és kezdeményezzék az államfő tisztségtől való megfosztását. Kövér László péntek 20 órára hívta össze az ülést, de a kormánypártok nem mennek el az ülésre, így az ülés nem lehet határozatképes.Sulyok Tamás szerdán borsófőzeléket ebédelt.
„Május 14-én lehetett próbatesztet írni online és már akkor problémák adódtak, ugyanúgy mint most eltűntek kérdések/válaszok a tesztsorból (…) egyből jeleztük a bizottságnak, hogy nem jó a rendszer amire azt a választ kaptuk hogy »az informatikusunk dolgozik a problémán«”.A Semmelweis Egyetem egyik érintett hallgatója írta ezt a szerkesztőségünknek azután, hogy szerdán beszámoltunk arról: összeomlott az informatikai rendszer kedden, amikor a fővárosi és debreceni orvosképzés végzőseinek írásbeli záróvizsgája tartott. Ez csak a Semmelweisen – az idegen nyelvű képzéseken részt vevőkkel együtt – nagyjából négyszáz végzős hallgatót érintett.Nemcsak a semmelweisesek tapasztaltak fennakadásokat a próbavizsgán. Egy, a Debreceni Egyetem orvosképzésében részt vevő hallgató hasonló tapasztalatokról számolt be. „Érdekes kis kiegészítés, hogy a próba vizsga során ezek a hibák már elő jöttek, itt Debrecenben ezt jelezték is a megadott címen, akik természetesen megnyugtatták a végzősöket, hogy nem lesz baj az éles alkalom során”.Magyarországon négy egyetemen folyik orvosképzés, a debreceni és a fővárosi mellett a szegedin és a pécsin. A végzős hallgatóknak a diploma megszerzéséhez meg kell védeni a szakdolgozatukat, valamint írásbeli és szóbeli záróvizsgát kell tenniük. Szegeden és Pécsen az írásbeli papír alapon történt, Debrecenben és Budapesten online vizsgáztatott az orvosegyetemek záróvizsgáját egységesen megszervező úgynevezett Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság. Ez utóbbi két helyen okozott súlyos gondot az informatikai probléma – de ennek akár a papíron vizsgázókra is kihatása lehet.A 150 perces, azaz két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból a rendszer által generált 180 kérdéses feladatsorral találkoznak a hallgatók. A 180 kérdésből az online vizsgán bekövetkezett hiba egy olyan adatvesztést okozott, amely a Semmelweis szerdai közleménye szerint „azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le”. Magyarán a leadott válaszok majdnem 15 százaléka eltűnt.Ez azért figyelemreméltó, mert az egyik levélíró szerint a próbavizsgán szinte pontosan ez történt. „Volt akinek minden tesztkérdés megvolt, nekem pl eltűnt akkor a kérdések 15%-a, de a végső pontszámot a teljes kérdésszámból számolta” – állította a levélben. Ez azért fontos, mert jelentősen csökkenti annak a valószínűségét, hogy hekkertámadás történt volna, amit a záróvizsga bizottság szerdán még lehetségesnek nevezett („az egyetemektől független testület az Országos Orvos, Fogorvos és Gyógyszerész Záróvizsga Bizottság (OZVB) vizsgálata még tart az ügyben, tájékoztatásuk szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem”, írta szerdai közleményében a Semmelweis). A keddi vizsga előtt a fővárosi orvosképzésben résztvevők egyébként kaptak egy levelet az egyetemtől, hogy most már minden rendben van a rendszerrel. „A vizsga előtti este kaptunk egy hivatalos emailt az egyetemtől, hogy a hiba kijavításra került, de mint utólag kiderült ez nem így történt”. Annyira nem, hogy„a vizsga napján is voltak egy pár embernek problémái a belépéssel, volt aki csak 30 perces késéssel tudott belépni és volt olyan is akinek többször gépet kellett cserélnie mire be tudott jelentkezni”.A Semmelweis kommunikációja és problémamegoldása a levélíró szerint azóta nem áll a helyzet magaslatán (bár legalább valamit kommunikáltak, míg a Debreceni Egyetem honlapján semmit nem találtunk az ügyről, a kérdéseinkre pedig nem válaszoltak). Miután a hallgatók a hibát már a vizsga leadása után észlelték („szinte mindenki látta, hogy kevesebb pontot kapott mint amire számított, és már gyanítottuk, hogy újra eltűntek kérdések a vizsga beadása után”), azzal nyugtatták őket a vizsgát felügyelő oktatók, hogy ne aggódjanak, „több szerveren vannak a kérdések mentve és még »nem érkeztek meg a kérdések«, bármit is jelentsen ez. Azt mondták holnapra minden rendben lesz”. Azóta kiderült, hogy nincsenek mentve a kérdések több szerveren, és nem lett minden rendben másnapra.Az eset óta „semmilyen hivatalos tájékoztatót az egyetemtől nem kaptunk, csak a bizottságtól egy rendszerüzenetet amit ki is tettek az oldalukra. A mai nap a Neptun rendszerben kb 1 óráig látható volt, hogy jövő hétfőre kiírták a pótvizsgát, de erről nekünk nem mondtak semmit, majd ezt is kitörölték”, írja a semmelweises hallgató, aki szerint nevetséges, amit a hekkertámadásról állítanak a vizsga szervezői. „Egy félkész, vállalhatatlan rendszerre engedtek rá többszáz hallgatót úgy hogy tudták problémák vannak. A felelősséget nem képesek vállani…”A debreceni végzős orvostanhallgatók helyzete még furább: „Debrecenben már mennek a szóbelik, ma volt az első csapat ami ugye mókás mert nem tudja szerencsétlen, hogy a sikeres szóbeli után, most ugorhat-e a szökőkútba (régi hagyomány hogy az egészségügyis doktorok ezzel ünnepelnek) vagy újra kell írnia, vagy megbukott és majd ősszel…”.
Május 25-én tartottak jótékonysági gálát a Szegedi Nemzeti Színházban, hogy pénzt gyűjtsenek Tompos Kátya gyógykezelésére, akiről nemrég derült ki a nyilvánosság számára is, hogy ritka, daganatos betegséggel küzd.A 24.hu a Story magazinra hivatkozva azt írja, a gálán közel 700 ember vett részt, és össze is gyűlt a gyógykezelés finanszírozásához szükséges összeg. „Nemcsak erre a gyógykezelésre gyűlt össze, hanem lehet, hogy még egy olyan drágább kezelésre is, amiről nem is álmodtunk” – mondta a lapnak a gála szervezője, Hrutka Róbert, aki arról is beszélt, hogy Tompos jelenleg immunterápiát kap, ami nagyon megviseli a szervezetét.
Szerda délután közleményt adott ki a Semmelweis Egyetem a magyarországi orvosképzést általánosan érintő informatikai leállásról. A tájékoztatás megerősítette azon korábbi információinkat, hogy a négy magyar orvosegyetemből (Debrecen, Pécs, SE és Szeged) kettő tartott online vizsgát, a fővárosi és a debreceni. „A hiba adatvesztést okozott, amely azt eredményezte, hogy a számítógépes rendszer a 180-kérdésre adott válaszból átlagosan 156 tesztválaszt mentett csak le”. Magyarán a leadott válaszok csaknem 15 százaléka eltűnt. Bár a záróvizsga-bizottság még vizsgálja az esetet, a tőlük kapott tájékoztatás „szerint nem kizárható a hacker támadás lehetősége sem”. A közlemény szerint a Semmelweisen „mintegy 400 – többségében magyar – hallgató érintett” a rendszerhibában. Az egyetem azt írta, hogy egyeztetnek a debreceni intézménnyel, és a záróvizsga-bizottsággal „közösen dolgoznak a megoldáson”. A határidő szűkös, a Semmelweis azt ígérte, hogy „05. 30. 16.00-ig tájékoztatni fogja az érintett hallgatóit erről” (mármint arról, hogy mi lett a megoldás). Mint korábban megírtuk: a négy orvosegyetem záróvizsga portálján szerdán jelent meg a záróvizsga-bizottság szűkszavú tájékoztatása arról, hogy a keddi írásbeli záróvizsgán „az elektronikus vizsgáztatás során olyan informatikai hibák jelentek meg, amelyek a dolgozatok értékelését kétségessé teszi”. Egy, az egészségügyben és egészségpolitikában jártas forrásunk azt a kérdést vetette fel, miszerint lehet, hogy mindenkinek meg kell ismételnie az orvosi egyetemeken az írásbeli államvizsgákat (Pécsen és Szegeden papíron vizsgáztak a hallgatók), és azt írta: ez egy olyan hiba volt, amely „valamennyi most végző orvostanhallgatót érinti”.Az orvosképzésben az államvizsga három lépcsőből áll: van egy elvileg egységes írásbeli záróvizsga – ez zajlott most kedden, hogy miért egységes, arra mindjárt visszatérek –, ezt követi a szóbeli vizsga, ami információim szerint a jövő hét közepén kezdődnek az egyetemeken, majd a szakdolgozat megvédése. A két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból kell 180-ra választ adni – ebből a 180-ból tűnt el 24 válasz a DE-n és az SE-n a keddi vizsga során.
„A 2024. május 28-i írásbeli záróvizsgán, az elektronikus vizsgáztatás során olyan informatikai hibák jelentek meg, amelyek a dolgozatok értékelését kétségessé teszi” – jelent meg szerdán a négy orvosegyetem záróvizsga portálján a záróvizsga bizottság egy szűkszavú tájékoztatása.A vizsgabizottság annyi tett ehhez hozzá: „A tesztek értékelése, problémák feltárása folyamatban van. Az érintett karok dékánjaival való egyeztetés után azonnal értesítjük az értintett hallgatókat”. (Az idézett mondatokban ejtett két elírás arra utal, hogy sietősen írták meg az üzenetet.) A bizottság emellett azt írta, hogy megértik a hallgatók aggodalmát és elégedetlenségét, illetve hogy „igyekszünk az egész problémára megoldást találni”.Egy Semmelweis egyetemhez kötődő forrásunk azt írja: „még nincs hivatalos válasz, mi lesz”, illetve azt, hogy „a Záróvizsga Bizottság kétségessé teszi a dolgozatok értékelését ?”. Egy másik, egészségügyben és egészségpolitikában jártas forrásunk azt a kérdést vetette fel, miszerint lehet, hogy mindenkinek meg kell ismételnie az orvosi egyetemeken az írásbeli államvizsgákat, és azt írta: ez egy olyan hiba volt, amely „valamennyi most végző orvostanhallgatót érinti”.Az orvosképzésben az államvizsga három lépcsőből áll: van egy elvileg egységes írásbeli záróvizsga – ez zajlott most kedden, hogy miért egységes, arra mindjárt visszatérek –, ezt követi a szóbeli vizsga, ami információim szerint a jövő hét közepén kezdődnek az egyetemeken, majd a szakdolgozat megvédése. A két és félórás írásbeli vizsgán egy 5000 kérdéses adatbázisból kell 180-ra választ adni. Úgy hallottam, hogy a négy orvosegyetemből kettőn, a szegedin és a pécsin papíron töltötték ki a feladatsort a vizsgázók, míg a másik kettőn, Debrecenben és a SOTE-n online feladatkitöltés volt. Ez utóbbi két helyen állítólag leadáskor „semmisültek meg”, más szóhasználat szerint „vesztek el” a feladatsorok.A rendszerhibáról elküldtük kérdéseinket e-mailben a záróvizsga portálon megadott e-mailes elérhetőségre. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy mely karokról és hány hallgatót érintett a rendszerhiba, hogy az a vizsga melyik fázisában következett be (a dolgozatokat be se tudták fejezni a hallgatók, vagy a leadott dolgozatok elbírálását tette lehetetlenné a hiba). Arra is rákérdeztünk, hogy mi egy ilyen írásbeli záróvizsgának a menete, az hány percig tart, hány feladat van, és ha vizsga közben történt az összeomlás, akkor annak melyik fázisában. Emellett telefonon és e-mailben kerestük a Semmelweis egyetem, a szegedi SZTE, a pécsi egyetem orvosi kara, valamint a Debreceni Egyetem illetékeseit is. Elérni csak a szegedi orvosi kar dékáni hivatalát sikerült, ott is írásban kérték a kérdéseket (a debreceni egyetem pedig az emailes megkeresésre azt közölte, hogy a forgatási engedélyt kérő aloldalukon kell kérdést feltenni, nem csak úgy bele a világba, a sajtóosztály email-címén!). Ha kapunk bárhonnan érdemi válaszokat, frissítjük a cikket.
Közel 170 ezerrel kevesebben szerepelnek az önkormányzati választás névjegyzékében, mint öt évvel ezelőtt a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Nagyságrendileg ez egy magyar nagyváros lakosságának felel meg: A harmadik legnagyobb magyar város, Szeged lakossága volt még 2011-ben 168 ezer fő körül. A 2019-es önkormányzati választásnál a szavazás napján mintegy 8 millió 25 ezren szerepeltek a választói névjegyzékben, az idei választáson az NVI adatai szerint csaknem 7 millió 855 ezren szavazhatnak, vagyis 170 ezerrel (2,12 százalékkal) csökkent a választásra jogosultak száma. Két kivétellel valamennyi megyében és a fővárosban is csökkent a választásra jogosultak száma: a legnagyobb arányban, 5,02 százalékkal Békés megyében (287 ezerről 272,5 ezerre); 4 százaléknál nagyobb a csökkenés Tolna megyében (4,71 százalék); Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (4,57 százalék), valamint Nógrád megyében (4,12 százalék). Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3 százaléknál nagyobb a csökkenés (3,91 százalék), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (3,81 százalék), Csongrád-Csanád megyében (3,41 százalék), Baranya megyében (3,31 százalék), Heves megyében (3,2 százalék), valamint Bács-Kiskun megyében (3,07 százalék).Budapesten 2 százalék feletti a választópolgárok számának csökkenése (2,67 százalék), Veszprém megyében (2,53 százalék), Hajdú-Bihar megyében (2,36 százalék), Somogy megyében (2,15 százalék) és Komárom-Esztergom megyében (2,11 százalék).Vas megyében 1 százalék feletti a csökkenés (1,95 százalék), Zala megyében (1,93 százalék) és Fejér megyében, ahol arányaiban a legkevésbé csökkent a választók száma, mindössze 4617-tel (1,33 százalék) szerepelnek kevesebben a névjegyzékben, mint öt éve: akkor mintegy 346 ezer, most valamivel több mint 341 ezer választásra jogosult szerepel a névjegyzékben.Győr-Moson-Sopron és Pest megyében viszont nőtt a választásra jogosultak száma.A legnagyobb, 2,7 százalékos növekedést Pest megye mutatja: ott öt év alatt 27 970-nel emelkedett a névjegyzékben szereplők száma, 1 millió 35 ezerről 1 millió 63 ezerre. Győr-Moson-Sopron megyében 1,52 százalék a választásra jogosultak számának növekedése, 370 ezerről 376 ezerre emelkedett a választópolgárok száma.A fővárosban 1 millió 331 ezer választásra jogosult él, az összes választó valamivel kevesebb mint 17 százaléka, a legkisebb megyei választókerület Nógrád, ahol az összes jogosult valamivel kevesebb mint két százaléka (152 ezer választó) él.A választásra jogosultak száma a választás kiírását követő napon, március 13-án 7 879 941 volt, vagyis a választás kitűzése óta mintegy 25 ezerrel csökkent a névjegyzékben szereplők száma. Ennek a 25 ezer embernek a nagy része meghalt, egy kisebb csoportja pedig elveszítette választójogát. A kevesebb választó miatt a választott képviselők száma is csökkenni fog: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken 58-cal kevesebb, a tízezresnél kisebb helyeken viszont 6-tal több képviselőt választunk, mint öt évvel ezelőtt.A 2019-es önkormányzati választáson mintegy 145 ezerrel kevesebben szerepeltek a névjegyzékben, mint 2014-ben. (MTI)
Összegyűltek a megfosztási eljárás kezdeményezéséhez szükséges aláírások az Országgyűlésben köszönhetően az ellenzéki képviselőknek, Sulyok Tamásnak mennie kell - közölte kedden Dobrev Klára. A DK politikusa szerint itt az idő, hogy válaszoljanak Orbán Viktor és a fideszes képviselők arra a kérdésre, hogy„lehet-e Magyarország köztársasági elnöke egy olyan ember a köztörvényes bűnöket követett el?”Dobrev szerint az ellenzéki pártok egyértelmű választ adtak erre a kérdésre: nem lehet olyan ember államfő, aki külföldiek kezére játszotta át a magyar földet. Dobrev Klára, a párt európai parlamenti listavezetője múlt szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az államfő és korábbi alkotmánybírósági elnök köztörvényes bűnöző. Ezt arra hivatkozva állította, hogy Sulyok Tamás még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).Sulyok hivatala akkor cáfolatot adott ki az ügyben. Dobrev két nappal később viszont újabb sajtótájékoztatón azzal állt elő, hogy Sulyok „még alkotmánybíróként is a földmaffiát szolgálta”, ezért különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt a kijelentését azokra az általunk már korábban megírt tényekre alapozta, hogy Sulyok még a 2014. szeptemberi alkotmánybíróvá választási után is kézbesítési megbízott maradt a földügyben érintett deszki cégnél, az Agronómia Kft.-nél (a cég viselt dolgairól itt írtunk), illetve 2014 novemberében, már megválasztott alkotmánybíróként kézbesítési megbízást vállalt az Agronómia három osztrák tulajdonosának egy másik cégében, a Botanic-Garden Kft.-nél.
Közleményt adott ki hétfőn a Magyar Ügyvédi Kamara a DK által múlt héten előhozott zsebszerződésügyről. Ebben azt írják: „a kamara „megdöbbenéssel fogadta, hogy korábbi ügyvédi tevékenysége miatt a köztársasági elnököt »köztörvényes bűnözőnek« és »a földmaffia kiszolgálójának« nevezett meg egy politikai párt”. A szervezet szerint „mélységes aggodalomra ad okot”, ha olyan vádakat fogalmaznak politikai szereplők a kampány részeként, amelyek „súlyosan sértik nem csak a köztársasági elnöki intézménybe, de az ügyvédségbe vetett közbizalmat is”.Dobrev Klára, a párt európai parlamenti listavezetője múlt szerdán tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az államfő és korábbi alkotmánybírósági elnök köztörvényes bűnöző. Ezt arra hivatkozva állította, hogy Sulyok Tamás még szegedi ügyvédként részt vett zsebszerződéses földügyletekben, azaz abban, hogy 1990 után külföldi állampolgárok a törvényi tiltás ellenére magyarországi termőföldet szerezhessenek (később megtudtunk, hogy egy 2002-es szerződés volt az első, ahol Sulyok neve ellenjegyző ügyvédként felbukkant).Sulyok hivatala akkor cáfolatot adott ki az ügyben. Dobrev két nappal később viszont újabb sajtótájékoztatón azzal állt elő, hogy Sulyok „még alkotmánybíróként is a földmaffiát szolgálta”, ezért különösen nagy kárt okozó csalás bűncselekményi gyanúja és hivatali kötelesség megszegésével elkövetett hivatali visszaélés bűncselekményi gyanúja miatt feljelentést tesz Sulyok Tamás ügyében Polt Péter legfőbb ügyésznél. A politikus ezt a kijelentését azokra az általunk már korábban megírt tényekre alapozta, hogy Sulyok még a 2014. szeptemberi alkotmánybíróvá választási után is kézbesítési megbízott maradt a földügyben érintett deszki cégnél, az Agronómia Kft.-nél (a cég viselt dolgairól itt írtunk), illetve 2014 novemberében, már megválasztott alkotmánybíróként kézbesítési megbízást vállalt az Agronómia három osztrák tulajdonosának egy másik cégében, a Botanic-Garden Kft.-nél.A Magyar Ügyvédi Kamara a mostani közleményben azt írja: „a politikai térben elhangzott súlyos szavakkal szemben a Magyar Ügyvédi Kamara meg nem cáfolt meggyőződése az, hogy Sulyok Tamás az ügyvédi hivatását nagy közmegbecsüléssel végezte”. Érdemeként említik azt is, hogy „tudományos és alkotmánybírói tevékenysége során mindenkor kiállt az ügyvédi és kamarai függetlenség mellett, amelyet a jogállamiság és közbizalom alappillérének tartott”. A kamara szerint ezt a közbizalmat érte most támadás „a fent már idézett, durva kijelentésekkel”.A Kamara közleménye azzal zárul, hogy minden esetben eljár „az ügyvédi tevékenységre vonatkozó jogszabályt vagy az ügyvédekre irányadó etikai szabályokat sértő kollégákkal szemben”, de „ugyanilyen határozottsággal fel fog lépni az ügyvédeket ügyvédi tevékenységük miatt, vagy, mint a jelen esetben közéleti tevékenységük során – méltatlanul – érő támadások ellen”. Hogy ez a konkrét esetben mit jelent, a közleményből nem derült ki.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban