
Két és fél hét hallgatás után először szólalt meg a BKK-bérletek ügyében Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter Debrecenben, buszok, villamosok és Kósa Lajos előtt tartott sajtótájékoztatót Papp László debreceni polgármesterrel. A helyszín és az időpont nem volt véletlen: 1849-ben, napra pontosan 175 éve ült össze az Országgyűlés Debrecenben, ekkor lett az alföldi város átmenetileg az ország fővárosa.Debrecen előre megy, nem hátraLázár még tavaly szeptemberben beszélt arról, hogy második fővárossá fejlesztené Debrecent. Óriási infrastrukturális beruházásokat ígért: autópálya-hosszabbítást, a nyíregyházi kapcsolat erősítését és egy Szeged–Debrecen közötti közlekedési folyosó kialakítását. A lehetséges hatásokról ebben a cikkben írtunk.A sajtótájékoztató első felében ezeket az ígéreteit fejtette ki. Nagyívű terveket vázolt fel. A kormány célja, hogy Magyarország legyen a legerősebb ország a Kárpátoktól délre, Debrecen pedig olyan városa az országnak, mint Németországnak Hamburg vagy München. A BMW és a kínai befektetők megjelenése miatt a most 200 ezres város rövid időn belül 250 ezressé válhat, emiatt infrastrukturális beruházásokra van szükség. A kormány erre a feladatra 700 milliárd forintot költ el a 2024–2026-os költségvetési ciklusban. Ebben az összegben nincs benne a Debreceni Egyetem által fejlesztésre kért 250 milliárd forint.Ahogyan szeptemberben, Lázár ezúttal is elmondta, hogy a 47-es utat négysávosítani akarják Békéscsaba és Debrecen között, korszerűsíteni akarják a nyíregyházi vasúti kapcsolatot, esetleg tramtrainnel, a 4-es utat is négysávosítanák Nyíregyháza felé, tovább fejlesztenék az M4-es autópályát. Vagyis Debrecen előre megy, nem hátra – tette hozzá a miniszter.A készpénzes fizetést 200 forinttal büntetikLázár beszélt a szintén tavaly belengetett tarifareform részleteiről is. Korábban erről annyit mondott, hogy ingyenessé akarja tenni a tömegközlekedést a 14 éven aluliaknak, és kedvezményeket vezetne be a legsérülékenyebb csoportoknak, miközben teljesen átalakítaná a meglévő jegy- és bérletstruktúrát.Utóbbival nem túlzott. Kiderült ugyanis, hogy március 1-jétől minden bérlettípust megszüntetnek, ami nem vármegye- vagy országbérlet. Lázár szerint a tavaly bevezetett két típus akkora siker, hogy nincs szükség más opciókra. Megígérte, hogy minden – még meglévő – akadályt elhárítanak az országbérletek elől, így például InterCityken is lehet majd velük utazni.Két napijegytípust is bevezetnek. A Vármegye 24 jeggyel 999 forintért, megyén belül, a Magyarország 24 jeggyel pedig 4999 forintért, országosan lehet 24 órán át korlátlanul utazni. A jegyeket a MÁV és a Volán járatain is elfogadják majd.A kedvezményrendszert is gyökeresen átalakítják. A mostani 65 kedvezményből csak 22 marad. A legfontosabb változás, hogy a 14 éven aluliak ingyen, a 14-25 év közöttiek 50 százalékos kedvezménnyel utazhatnak. Az oktatásban és egészségügyben dolgozók szintén jogosultak lesznek korlátlan mennyiségű félárú jegyre, amennyiben regisztrálnak.Az eddig 90 százalékos kedvezménnyel utazó nagycsaládosok, fogyatékkal élők és tartós betegek pedig ingyen használhatják a vonatokat és buszokat.Mivel a kilométer alapú MÁV-jegyekről nem beszélt, megkérdeztük Lázártól, lesz-e változás a 2011 óta változatlan tarifákban. Elmondta, hogy március 1-jétől biztosan lesz. Viszontkérdésünkre adott válaszában azonban arról beszélt, hogy ez nem feltétlenül jelent drágulást.Zárásként pedig bejelentette, hogy szeptembertől minden Volánbuszon lehet kártyával fizetni. A készpénzes fizetést ráadásul 200 forintos adminisztrációs díj kiszabásával büntetik. Ez érdekes lépés attól a Fidesz-kormánytól, aminek a külügyminisztere külön kiemeli, hogy csak készpénzzel fizet. De érdekes lépés Lázártól is, aki a szabadkai vasútvonal novemberi avatásánál szintén készpénzzel fizetett a jegyéért.Mindegy, hogy Karácsony, Vitézy vagy az LMP, csak valaki fizessenA sajtótájékoztató végén szóba került az elmúlt hetekben nagy vihart kavart, a kormány és Budapest között kibontakozott közlekedéspolitikai vita is. Lázár azt mondta, a kormány nem akarja szívatni a budapestieket, még Karácsony Gergelyt sem. Viszont ha elalszik a főpolgármester, a munkát nem tudják helyette elvégezni.Szerinte Karácsonyék miatt nem született megállapodás a BKK–bérletek kérdésében december 31-éig. Tettek egy ajánlatot a fővárosnak, azonban Budapest sem a 2022-es elszámolást, sem az agglomerációs megállapodás hosszabbítását nem akarta aláírni.Tagadta a főváros állítását, miszerint nem is akartak a hosszabbításról megállapodni, és csupán a 2022-es elszámolást akarták lezárni, miközben a Budapestnek törvény alapján járó 12 milliárdos állami támogatást is megvonták volna.Lázár szerint lehet, hogy azért halt el az ügy, mert Budapest olyan gazdag, hogy ez a pár milliárd forint nem is számított a városházán. A 2022-es elszámolás rendezéséhez viszont ragaszkodik, mert a számlát valakinek állnia kell. Neki mindegy, hogy az Karácsony, Vitézy úr, vagy az LMP, csak valaki fizessen.Bár szívesen magára veszi a patás ördög szerepét, aki büntetni akarja Budapestet, mégis tesz egy újabb javaslatot, mondta. Ha Budapest elfogadja a vármegye- és országbérleteket a fővárosi járatokon, akkor ők is elfogadják a BKK-bérleteket a fővárosban közlekedő HÉV-eken, vonatokon és Volánbuszokon.Bár ez egyértelműen hatalmas érvágás lenne a fővárosnak, mégis úgy gondolja, hogy az ajánlat igazságos. Az állam évente 12 milliárdot ad Budapest tömegközlekedésére, miközben 4,7 milliárdot fizet a BKK-bérletbe is. Eközben Debrecen például egy forintot sem kap az államtól a 9 milliárdos tömegközlekedési büdzséjébe, tette hozzá – a polgármester lelkes bólogatásával kísérve.Lázár újságírói kérdésre azt is elmondta, a Budapestnek törvény alapján járó 12 milliárd jövőjéről még nincs döntés, az tárgyalási alapot képez. Szerinte a labda mostantól Karácsonynál pattog. Arról azonban nem akart beszélni, hogy mi történik, ha a főváros március 1-jéig nem fogadja el az ajánlatát.