Pozitív kicsengésű termelési riportnak szánták, csak azok a fránya képek ne készültek volna
444 | 2025. január 20., hétfő - 11:06
A napokban a Gyula Televízió készített háromperces összefoglalót arról, hogy a Magyar Közút Békés megyei mérnökségeinek munkatársai milyen munkákat végeznek az utak mentén a téli hónapokban. A tévécsatorna a Szeged-Csanádi egyházmegye fenntartásában van, ennek is megfelelően arra lehetett számítani, hogy tipikus termelési riport készül, vagyis olyan, a szocializmus pártállami lapjainak szerkesztői körében népszerű anyag, amikor a sajtómunkások megmutatják, hogyan épül-szépül az ország, hogyan is dolgoznak egy vállalatnál az emberek (a válasz mindig ugyanaz: lelkiismeretesen és jól), hogyan is működik egy cég (tervszerűen és jól).Nos, ez kis tévés riport, ha csak hallgatjuk, tökéletesen megfelel ennek a szakmai (politikai) követelménynek. Kiderül belőle hideg és meleg aszfalt különbsége, szó van a vágásérett és balesetveszélyes fákról, ágdarálóról, növényzetápolásról, valamint a teherautók síkosságmentesítési feladatokra való megfelelő felkészítéséről. Szóval minden szép és jó – lenne, ha ez az anyag nem tévében, hanem rádióban ment volna le. Így viszont látjuk is, hogy milyenek azok a jól megnövényzetápolt Békés megyei utak, amikről szó van. Látjuk az úgynevezett vágóképeken, és látjuk a facebookos megosztáshoz behúzott nyitóképen is: kátyú kátyú hátán, mint folt folt hátán a szegény ember eredeti anyagát vesztett szövetkabátján, keskeny, útpadkáját veszített, vagy eleve anélkül épített aszfaltcsík, középen kopott, szintén kátyúk szaggatta útburkolati jellel.Ahogy egy barátom fogalmazott – teljesen egyetértettem vele –, akinek megmutattam a linket: „ez a kép mindent elárul az ország keleti felének állapotáról”. (És mielőtt a körúton belüli okoskodók sznobériájával vádolhatnának minket: mindketten az országnak erről a tájáról jöttünk, onnan, ahol általában ilyenek a közutak, akár veszi őket kamera, akár nem.)Forrás: 444
Január 20-a van, az év legborzasztóbb, de legalábbis legszomorúbb napja – és ez tudományos tény. Nem csoda, ha sokan úgy érezzük, hogy az átlagosnál is pocsékabb hétfő ez.A MÁV-nál viszont csak egy átlagos hétfő, legalábbis ha a Mávinformon látható menetrendszerűségi helyzetet nézzük. A cikkünk megírása előtti 1 óra 9 percben az alábbi anomáliákról számoltak be: A Déli pályaudvarról 6:10-kor Székesfehérvárra elindult Z30-as vonat járműhiba miatt Martonvásártól várhatóan 35-40 perces késéssel közlekedik. A szerelvényforduló miatt a Székesfehérvárról 7:48-kor a Déli pályaudvarra induló Z30-as vonat várhatóan 15-20 perces késéssel indul. Meghibásodott a biztosítóberendezés Petőfiszállás és Csengele között, ezért a szegedi fővonalon 20-30 perccel megnőhet a menetidő. A Püspökladányból 4:37-kor Nyíregyházára elindult személyvonat csak Hajdúhadházig közlekedett, utasai Hajdúhadháztól a következő, a 6:22-kor továbbinduló személyvonattal utazhattak tovább Nyíregyháza felé (de hát ki ne tudna eltölteni 35 minőségi percet a többek között Földi János Emlékkiállítással, Sillye Ferenc hajdúkapitány legendájával és a hadházi hurkatésztával, másképpen görcsös galuskalevessel ismertté vált hajdúsági gyöngyszemben). A Győrből 6:21-kor Budapestre elindult Arrabona IC (IC 989) Nagyszentjános előtt elütött egy szarvast. Mivel a balesetben a mozdony meghibásodott, a vonat Nagyszentjánostól nem közlekedik tovább, utasai a következő, Hegyeshalomból Budapestre tartó sebesvonattal utazhatnak tovább.A Lőkösházáról 6:40-kor Budapestre induló Békés IC (IC 759) járműhiba miatt várhatóan 35-40 perces késéssel indul, Békéscsabától várhatóan 30 perces késéssel közlekedik. Ezek után szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik a 6:55-ös személyvonattal akartak Pásztóról Hatvanba eljutni – őket ugyanis már vasárnap éjszaka, nem sokkal éjfél előtt tájékoztatták, hogy a vonat helyett pótlóbusz fog közlekedni.
Jogerősen életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte a szegedi bíróság azt a bajai férfit, aki még 2015-ben ölte meg egy jánoshalmi ismerősét. Az MTI beszámolója szerint a korábban többszörösen büntetett, legutóbb csalás és lopás miatt elítélt, jelenleg harminc éves férfi legkorábban 25 év után bocsátható feltételes szabadságra. A gyilkosság több mint kilenc éve történt, 2015. december 12-én: a bajai férfit áthívta az ismerőse jánoshalmi otthonába, ahol inni kezdtek. A két férfi összeszólalkozott, és a vita hevében a vádlott egy tárgyat vágott a sértetthez, aki térdre rogyott, majd eszméletlenül elterült a földön. Ettől megijedt, és rágyújtotta a házat. Mielőtt távozott volna, magához vett nyakláncot, digitális kamerát, mobilt. A tűz fokozatosan terjedt tovább, a sértett halálát szén-monoxid-mérgezés, valamint égéses sokk okozta. A haláleset ügyében közigazgatási hatósági eljárást indult, és mert bűncselekmény gyanúja nem merült fel, az eljárást 2016. január 10-én lezárták. Több mint öt évvel később, 2021. júliusában rendelt nyomozást a rendőrség gyilkosság ügyében: az új szakértői vizsgálat már megállapította a szándékos gyújtogatást, és a férfi beismerte tettét.
„A figyelemfelkeltésen kívül – tesztjelleggel – tervezzük az élénksárga felületek növelését a járműveken. Ennek előkészítése zajlik, a járműveken fóliákat fogunk elhelyezni, a helyi tapasztalatokat természetesen elemezzük, a további döntéseket ezek alapján hozzuk meg” - írta a MÁV a Szegeder kérdésére, hogy hogyan tervezik csökkenteni a tram-traint érintő balesetek számát.Azt közölték, hogy azt viszont nem tervezik, hogy a járműveket teljesen sárgára fessék, és a nemzetközi gyakorlat sem indokolja, továbbá ezt a MÁV-csoport egységes színvilága nem is teszi lehetővé.A tram-trainnel balesetező autósok arra panaszkodnak, hogy a tram-train kék színe nagyon beolvad a környezetbe, ezért nem veszik észre. A Szegeder azt írja, hogy csak ebben az évben már négy baleset is volt. A MÁV adatai szerint a tram-train indulása óta összesen 71 baleset történt, ebből 53-nál történt anyagi kár.
Két bíráló levelet is kapott a Budapest-Belgrád projekt kínai kivitelezője a korábbi szerb építésügyi miniszterhelyettestől. Anita Dimoszki többek között az alkalmazott munkamódszerek hiányosságai miatt kritizálta a kivitelezőt - írta meg a Szegeder.Dimoszki a szerb Forbesnak arról beszélt, hogy a CRIC-CCCC konzorcium alatt dolgozó Shandong vállalat sem szerb, sem kínai oldalról nem rendelkezik elégséges munkaerővel. Emellett a technikai háttere sem megfelelő, a projekthez szükséges infrastruktúra (például az aluljárók) pedig nem készült el a tervezett határidőre.Dimoszki azt is mondta, hogy gyakran találkozott szakszerűtlenséggel és a biztonsági előírások figyelmen kívül hagyásával. A Shandong azonban annak ellenére is ragaszkodott eredeti tervéhez, hogy megszegte a minőségi és munkavédelmi előírásokat. Dimoszki szerint a vállalat több alkalommal figyelmen kívül hagyta a felügyeleti szerv utasításait, ezzel veszélyeztetve a gazdasági stabilitást és a lakosság biztonságát.A Budapest-Belgrád-vasútvonal szerbiai szakaszát eredetileg tavaly novemberben adták volna át, azonban az újvidéki vasútállomás előtetejének leomlása miatt az átadás időpontját már kétszer is elhalasztották. Jelenleg csak Belgrád és Újvidék között járnak a vonatok. Az újvidéki tragédiában 15 ember vesztette életét, Goran Vesic építésügyi miniszter le is mondott a történtek miatt.
Tavaly is a Budapest-Záhony vasútvonalon volt a legtöbb probléma a vonatok közlekedésével a Hvg éves toplistája szerint. A múlt évben 251 hibapontot kapott, ami 9 hibaponttal kevesebb, mint egy évvel korábban. A második legrosszabb vonal nagy meglepetésre az a győri lett, amelyet most újítottak fel. „2023-ban, amíg tartott a felújítás, a forgalomban maradt szakaszon volt sok gond, most pedig, hogy kész lett a munka, nemhogy nem sikerült javítani, még több is lett a baj” – írták erről a szakaszról, ami az előző évi 180 után 230 hibaponttal zárt.A Hvg a MÁV tavalyi teljesítményére – a Mávinformon megjelent tájékoztatások alapján – 2924,5 hibapontot adott, ami 120-szal több volt az egy évvel korábbinál. A romlás üteme lassult, korábban évente ötszázas növekedés is volt. Az előző évi 10-es toplistához képest két változás történt: kiesett belőle a Nagyatád–Somogyszob vonal, köszönhetően annak, hogy Lázár János azt bezáratta, emellett „szintén nincs az első tízben a Budapest–Lajosmizse vonal, pedig az utolsó még nem villamosított elővárosi vonalon pontosan ugyanannyi hibapont gyűlt össze, mint egy éve, de ez csak a 12. helyre volt elég”. A helyeikre a Budapest–Esztergom és a Szeged–Békéscsaba vonal került be.A lap összeállításából az is kiderül, hogy a legtöbbet késő vonat egy március végén Budapestről Zürichbe tartó EuroNight volt, ami 20:40-kor indult a Keletiből, és a reggel még Magyarországon érte. Még a pályaudvaron letört az áramszedője, amivel összeszedett több mint kétórás késést – plusz egy félórára megbénította a térség vasúti forgalmát –, és így végül túl későn érkezett meg Győrbe, mert egy éjszakai pályakarbantartás miatt az osztrák vasút csak hajnalban engedte be az országba. „Az utasok kiélvezhették a győri éjszakát, onnan hajnal 3-kor engedték tovább a vonatot Hegyeshalomig, ahol reggel 6-kor, az ausztriai munkák vége után már mehetett is tovább”, írja a lap.
Bydgoszcz egy nagyjából 340 ezer lakosú nagyváros Lengyelország északi részén, a Visztula partján. A város Górzyskowo nevű kerületében, panelek és családi házak találkozásánál él egy 1983-ban született férfi, Slawomir Hetzig. Legalábbis a hivatalos lakcíme szerint az otthona ebben a panelházban, a 8. számú lakásban található:Nem sokkal negyvenedik születésnapja előtt, 2023 áprilisában Slawomir Hetzig Budapesten bukkant fel, és Hetzig Trade Kft. néven céget alapított vegyestermék-nagykereskedelemre és csővezetékes szállításra. Az ő egyedüli tulajdonában álló társaság, amelynek cégjegyzésére is egyedül ő jogosult, egy terézvárosi, Izabella utcai társasház (itt látható a Google utcaképe) egyik földszinti lakásában kezdte meg működését, magyarországi kézbesítési megbízottja egy ferencvárosi bejegyzésű kft. volt.Bő egy hónappal a cég 2023. április 26-i bejegyzése után, június elsején a bydgoszczi panelben élő Hetzig úr 100 millió forintosra emelte a cége jegyzett tőkéjét. Ezzel egyidejűleg az Izabella utcából áthelyezte a székhelyét az V. kerületi Honvéd utca egyik társasházába, ahol a cégnyilvántartás szerint több mint 5600 cégnek van székhelye vagy telephelye (közülük látványosan sok neve mellett találatunk f.a. vagy kt.a. megjelölést, amire felszámolásra, illetve köztartozásra utal). Ez elég soknak tűnik egyetlen társasházba, de úgy látszik, sok jó mikrovállalkozás kis helyen is elfér. A Hetzig Trade itt sem maradt sokáig, október végén egy győri címre költöztek, ide:Ezután semmi nem történt a céggel – de szó szerint semmi. Nem nyújtottak be beszámolót tavaly május 31-ig az előző évük gazdálkodásáról, nem emeltek újból tőkét, nem változtattak újból székhelyet. És a jelek szerint nem fizettek adót sem – egyetlen kanyit sem.Márpedig kellett volna, nem is keveset. A NAV már tavaly május végén úgynevezett biztosítási intézkedést rendelt el a társaságnál, majd október 25-én végrehajtást is indított. És egy mikrovállalkozás életében talán példátlan bravúrral a Hetzig Trade Kft. az alapítása után nem egész másfél évvel már az adóhivatali feketelistán találta magát – nem is akárhol, hanem annak élén. Sőt, ugyanannak a szégyenlistának az 5. helyén is.A pénteken közzétett legújabb NAV-os adóslista szerint a társaság fennállása nagyjából tizennyolc hónapja alatt egyrészt 1 329 867 000 forintnyi, másrészt további 541 165 000 forintnyi közterhet nem fizetett meg. Ehhez hozzácsaptak még egyszer 2 764 505 000 forintnyi, még egyszer 1 128 943 000 forintnyi úgynevezett jogkövetkezményt (bírság, pótlék stb.) is. Így a lengyel férfi vállalkozása a magyar államnak az év végi adatok szerint két tételben mindösszesen 5,764 milliárd forinttal adósa.Persze lehet, hogy Slawomir Hetzignek azért nem volt érkezése csipcsup magyar ügyekkel foglalkozni, mert a vállalkozói lelkesedése újabb kalandokba hajtotta. A brit cégnyilvántartás adatai szerint 2024 januárjában Londonban is gründolt egy céget, amit – meglepetés! – Hetzig Trade-nek nevezett el. A Hetzig Trade Ltd.-t egy nyugat-londoni külváros, Ruislip egy láthatóan több cégnek otthont adó épületében jegyezte be. Szintén brit cégadatok szerint idén január 8-ig kellett volna az első évéről szóló beszámolót elkészíteni – ennek egyelőre nem látni nyomát.De visszatérve Magyarországra: a NAV legfrissebb adóslistájára a Hetzig Trade-en kívül 18 vállalkozás került fel. Ezek összesen 6,448 milliárd forintnyi közterhet nem fizettek meg, amire a NAV rápakolt 9,889 milliárd forintnyi úgynevezett jogkövetkezményt, így a teljes köztartozásuk az év végén 16,336 milliárd forint volt.A második és harmadik helyezett is egy-egy kereskedőcég. A második a tapolcai Daily-Food-Trading Kft., amelyet 2017-ben alapított egy tapolcai magánszemély, 2021-ig tizen-, legfeljebb százmilliós bevételük volt, majd 2022-ben 4,57 milliárd forint, hogy aztán 2023-ról már ne adjanak be beszámolót. A társaság kényszertörlési eljárása már 2023 végén megindult. A harmadik egy budapesti, szintén kényszertörlés alá került vállalkozás, a GT Outlet Kft., amely 2014 óta működött, 2023 elejéig egy soproni testvérpár tulajdonában állt.A listán van továbbá mások mellett egy szlovákiai cég, egy 2023 augusztusában bejegyzett tököli társaság, a Creative Robotka Kft. – ők a bő egy év alatt 566 milliós adótartozást hoztak össze –, egy építőipari generálkivitelező cég, valamint egy kulturális nonprofit társaság is. Íme az új adóslista összes szereplője:
Egy sor kijelölő határozatot tett közzé a Nemzeti Népegészségügyi Központ. Ezek azok a határozatok, amikben többnyire munkaerőhiány miatt másik várost jelölnek ki bizonyos ellátásokra hosszabb-rövidebb időtartamra. Ellátásokat szüneteltetnek a 115 ezres Nyíregyházán, az 58 ezres Kaposváron és a 41 ezres Hódmezővásárhelyen.A határozatok érintik a nyíregyházi kórház 14 éven aluli gyermeksebészetét január 1-től visszavonásig, az új helyszín Debrecen;a kaposvári kórházat, a bronchoscopos betegeknek januárban bizonyos napokon Zalaegerszegre, Székesfehérvárra vagy Pécsre kell utazniuk;a hódmezővásárhelyi egészségügyi ellátó központ érsebészetét, fogszabályozását, csecsemő- és gyermekkardiológiáját, addiktológiáját visszavonásig, ezeknek a betegeknek Szegedre kell menniük; a Kistarcsai Flór Ferenc Kórház és Rendelőintézet (bizonyos neurológiai és stroke-os betegek).(Címlapképen a kaposvári kórház.)
A Csongrád-Csanád megyei főügyészség hamis aláírás(ok) miatt indult büntetőeljárásban megvádolta Farkas Nikolett szentesi önkormányzati képviselőt, írja az Átlátszó. Farkas az ügyben másodrendű vádlott, vagyis nem csak őt állították bíróság elé, írja a lap, amely hiába kereste a vádhatóságot, nem kapott részletesebb tájékoztatást az ügyről.Farkas a szentesi 7. számú egyéni választókerületben szerzett egyéni mandátumot, 602 szavazatot kapott, nagyjából száz szavazattal előzte meg a helyi civil szervezet, a polgármestert is adó JÖSSZ választókerületi jelöltjét.A Szegedi Törvényszék arról tájékoztatta a lapot, hogy a megyei főügyészség szeptember 3-án emelt vádat „F. N. II. rendű vádlottal szemben a Btk. 350. § (1) bekezdés d) pontjának II. fordulata szerinti választás rendje elleni bűntett miatt”. Az ügyben már volt úgynevezett előkészítő ülés, ezen a vádlottak nem ismerték be a bűnösségüket, így bírósági tárgyalás lesz az ügyben. Az ügyészség tájékoztatása szerint „választás rendje elleni bűntett miatt” emeltek vádat. A törvényszék által említett paragrafus arról szól, hogy bűncselekményt követ el, aki „jogosulatlanul aláír, hamis adatokat tüntet fel”. Tehát a választáson való induláshoz szükséges aláírásokat az ügyészség szerint hamis adatokkal gyűjtötték össze, és emiatt emeltek vádat az ügyben. Azt egyelőre nem tudni, hogy az ügynek hány vádlottja van.
Eddig három biztos pont volt a magyar színjátszásban: Forgács Gábor játszotta a kancsalító részeget, Reviczky Gábor hozta az elmebeteg hajléktalant, és mindig Mucsi Zoltán a kibaszottul kurva ideges faszi.Mucsi ráadásul nem rest ezt a vélhetően Sztanyiszlavszkij-módszerrel kifejlesztett figurát a színházon és a filmeken kívül is kamatoztatni. Tucatnyi reklámban láthattuk már agyvérzésközeli állapotban őrjöngeni, olykor – a Kapa és Pepe-filmek óta visszatérő, hűséges társával – Scherer Péterrel az oldalán.De melyik volt a legjobb alakítása? A cikk végén lehet szavazni.1. Hamé2. Agro Electro3. Ofotért4. Bar-Nul5. Opel Sziget6. NIKETRANS Targonca7. La Vie8. Ziggy Art Fair9. Bubbles10. Corvinus fesztivál11. Lidl12. Viastein13. TOP3 Ingatlan14. Mr Mustang15. Stop Catcalling16. XX. Szegedi Borfesztivál17. XXI. Szegedi Borfesztivál18. Mobil munka19. Firkin20. A-Team reklámügynökségSzavazás(function(i,s,o,g,r,a,m){i['QP']=r;i[r]=i[r]||function(){(i[r].q=i[r].q||[]).push(arguments)},i[r].l=1*new Date();a=s.createElement(o),m=s.getElementsByTagName(o)[0];a.async=1;a.src=g;m.parentNode.insertBefore(a,m)})(window,document,'script','//scripts.poll-maker.com/3012/pollembed.js','qp');SuperSurvey
December elején egy szegedi általános iskola mosdójában kísérelt meg öngyilkosságot egy fiú, akit az iskola gondnoka még időben megtalált. Ez egy kirívó példa, de a covid óta egyre több cikk, kutatás jelenik meg azzal kapcsolatban, hogy nagyon rossz gyerekek és kamaszok mentális állapota. Ebben a cikkben feltérképezzük, hogy mennyire rossz a helyzet, milyen mentális és lelki bajokkal küzdenek leginkább a magyar fiatalok, és hogy mekkora szerepe van az iskolának a gyerekek és kamaszok mentális egészségében. Bemutatjuk, hogy az oktatási rendszeren belül kik azok a jelzőrendszeri tagok, akiknek észre kell vennie, hogy egy gyerek krízisben van, majd végigvesszük azt a folyamatot, hogy ezután mi történik a gyerekkel, milyen hiányosságok nehezítik azt, hogy megfelelő segítséget kapjon.Sötét valóságBár nincs túl sok adat arról, hogy hogyan érzik magukat a magyar kamaszok, a részkutatásokból és a szakemberek tapasztalataiból erősen lehet következtetni arra, hogy nagyon rossz a helyzet. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara serdülő korúak körében végzett 2022-es kutatása arról árulkodik, hogy nem elenyésző számban vannak olyan kamaszok, akik problémákkal küzdenek. A több mint 6000 ezer fős kutatás kérdőívek segítségével mérte fel az 5., a 7., a 9. és a 11. osztályosok egészségmegtartását, amely keretében a lelki egészséget is vizsgálták. A kutatás szerint jó közérzetről tízből hat tanuló számol be, míg közel minden hatodik fiatalt érint a depresszív hangulat kockázata (14,4 százalék), rossz közérzete pedig még ennél is több kamasznak van, ők a minta 25,2 százalékát teszik ki. A kutatás arra is rámutat, hogy a tanulók 20,1 százaléka az átlagnál kevésbé elégedett az életével. 2022-ben és 2023-ban az újpesti önkormányzat is felmérte a kerületben lévő kamaszok mentális egészségét és olyan borzalmas eredményt kaptak, hogy azonnal Ifjúsági Mentálhigéniás Centrumot nyitottak a kerületben. Ugyanis az 1007 fős mintából mindössze 29 százalék volt az, akinek nincsen semmilyen ártalom, trauma az életében. 35 százalékuk verbális bántalmazásról számolt be, 27 százalékuk érzelmi elhanyagolásról, 26 százalékuk fizikai elhanyagolásról, 21 százalékuk pedig szexuális bántalmazásról. A teljes kutatásról itt írtunk bővebben. „Ez azt jelenti, hogy 14-18 éves korukra a gyerekek 71 százaléka már valamilyen módon sérült, vagyis ezzel a 71 százalékkal foglalkozni kell. Van, aki mélyebb, hosszútávú beavatkozásra szorul, van, akivel életviteli tanácsadás szintjén el lehet indulni. Abszolút figyelemfelkeltő volt, hogy ebben a korosztályban ennyien érzik azt, hogy vannak olyan sérelmeik, amiket nem tudtak feldolgozni” - mondta ezt akkor a 444-nek a felmérés készítője, Andula Zsuzsanna.A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint a tizenévesek, fiatal felnőttek mentális állapota évek óta aggasztó. A súlyos lelki elakadások, nehézségek miatt segítséget kérők száma 5-6 éve folyamatosan növekszik, amihez persze hozzájárulhat az is, hogy egyre tudatosabbak a fiatalok és mernek segítséget kérni. Ennek ellenére az alapítvány munkatársai úgy látják, hogy 2023-ban, majd 2024-ben is tovább romlott a tizenéves gyerekek és fiatal felnőttek mentális egészsége, még a korábban is magas számokhoz képest is. Úgy tapasztalják, hogy a leggyakoribb gondok a szorongás, az általános lehangoltság és a magány. R. Csekeő Borbála, a Kék vonal Gyermekkrízis Alapítvány pszichológusa a 444-nek elmondta, hogy gyakran hívják őket kistelepülésekről, de sok a 16-18 éves iskolaelhagyóktól és a gyermekotthonban nevelkedő fiataloktól érkező hívás is.Mint mondja, hasonlóan figyelmet érdemlő az önagresszió, önsértés és a szuicid viselkedés gyakoriságának folyamatos emelkedése. Különösen aggasztó az öndestrukcióról (önsértésről) szóló számok növekedése. 2020-ban 301, 2021-ben 669, 2022-ben 996 alkalommal számolt be a megkereső önsértésről, és ez a szám 2023-ban már 1550.Hasonlóan emelkedő tendencia figyelhető meg az öngyilkossági gondolatokkal kapcsolatos segítségkérésekben: 2020-ban 746, 2021-ben 1304, 2022-ben 1505, 2023-ban 1933 konzultációban hangzottak el szuicid gondolatok.„Sajnos már kimondható, hogy ez a tendencia 2024-ben sem fordult meg, sőt. Szomorú tapasztalat, hogy a szakemberhez, pszichológushoz, pszichiáterhez, pszichoterapeutához jutás sokszor több szinten nehezített. Ezt jelzi az is, hogy évi legalább ezer megkeresésből kiderül, hogy már valahol kapott diagnózist a hívónk, de jellemző, hogy a diagnózist nem követi pszichoterápiás segítség, és az is ritka, hogy az egész család kap segítséget, ahhoz, hogy jó irányba mutató változások induljanak el” - tudatta a Kék vonal a 444-gyel.A táblázat értelmezéséhez fontos adalék, hogy ezekben a kategóriákban lehetnek átfedések, illetve hogy megkeresést, nem pedig megkereső személyt számolnak az alapítványnál, tehát egy gyerek, fiatal ugyanazzal a problémával kapcsolatban többször is beszélgethet. Ennek ellenére a táblázatból is jól látszik az erősődő tendencia, ami különösen a félelmek, szorongások terén szembetűnő. Az oktatási rendszer nincs felkészülve a mentális problémákra és azok felismeréséreA következőkben azt vizsgáljuk, hogy ezek a sötét adatok hogyan néznek ki a valóságban, azon belül is iskolai közegben, ahol a gyerekek és fiatalok olyan felnőttekkel vannak körülvéve, akik potenciálisan segítséget tudnának nekik nyújtani a lelki elakadásaikban. Ami egyébként törvényileg előírt feladatuk is lenne, hiszen mindannyian a jelzőrendszer tagjai.
Életének 103. évében meghalt Keleti Ágnes, ötszörös olimpiai bajnok tornász, aki a világ legidősebb élő olimpiai bajnoka volt.Ha nem tör ki a második világháború, akkor már az 1940-es, meg nem rendezett olimpián is aranyesélyes lett volna. Karrierjét a háború a zsidó származása miatt is kettétörte, 1945-ben folytatta a tornászást. Az 1948-as londoni olimpián a versenyszáma előtt két nappal súlyosan megsérült, innen sikerült felállnia. Az öt olimpiai aranyérméből egyet 1952-ben, négyet pedig 1956-ban, 35 évesen nyert. A melbourne-i olimpia után disszidált, Izraelben telepedett le, ahol elismert tornászedző, főiskolai tanár volt. A rendszerváltás után egyre több időt töltött Magyarországon, majd haza is költözött, szinte haláláig fantasztikus szellemi és fizikai állapotban volt. Azt mondta magáról, hogy három élete volt, az első a viszonylagos jólétben, családi biztonságban töltött második világháború előtti évek, a második a vészkorszak utáni, család nélküli kommunista időszak, amikor a tornán kívül semmije sem volt, a harmadik pedig 1956-tól a haláláig terjedt.Az első élet1921-ben született a család második gyermekeként. Szegedről származó édesapja, Klein Ferenc egy sonka- és konzervgyár társtulajdonosa, exportőr volt, jólétben éltek a két világháború között. Az apa volt az, aki megszerettette lányával a sportolást, hegyet másztak, úsztak, eveztek, síeltek. Tornásztehetségére korán felfigyeltek, bár ő szívesebben táncolt volna. Egy 1940-es magyar-olasz tornászversenyre is beválogatták az akkor 19 éves lányt, de végül zsidó származása miatt kihagyták a csapatból. Egyetemre a zsidótörvények miatt nem mehetett, szűcsinasnak állt. Hamis papírokkal cselédlányként vészelte át a háborút Szalkszentmártonban és Pesterzsébeten, édesanyja, testvére és az ő gyermeke egy Pozsonyi úti védett házban leltek menedékre. Édesapját Auschwitzban gyilkolták meg. Üllői úti lakásukat lebombázták, a család teljes egzisztenciája megsemmisült. A második életAz 1948-as olimpián a verseny előtti napon megsérült, a lengőgyűrűről leugorva elszakadt az ínszalagja, így a lelátóról nézte iszonyúan mérgesen a társait. Úgy érezte, hogy ez méltó folytatása addigi balszerencsés életének. Az 1952-es helsinki olimpia alatt szerelmi bánat gyötörte, nem lelte örömét a sportolásban, szívesebben doktorált volna le. A versenye előtt egy hosszú erdei sétára indult az otaniemi olimpiai faluból, megnyugodott, meg is nyerte a versenyt. A Népsport így írta le első aranyérmét:„Kissé sápadt, amikor befut a középre. Csodálatosan tornázik. Nehezebbnél nehezebb elemek váltakoznak gyakorlatában. Az erő részek nagyszerűen olvadnak be a nőies ritmikus mozdulatokba. Hibátlan futólagos kézenállása, spárgája után nagyszerűen sikerül a mérlegbeállása is. Amikor befejezi gyakorlatát, az egész magyar csoport szinte egy emberként kiált fel. – Megvan a második... Mármint az aranyérem. Felmutatják a táblákat. Két 10-est látunk, a többire nem tudunk figyelni, mert csaknem az egész közönség betódul a terembe, hogy gratuláljon a csodálatos gyakorlatokhoz. Csak azt látjuk már, hogy összpontszáma 9.85. Tehát ez is sikerült.”Ekkor már harminc éves elmúlt, az akkori viszonyok között is kifejezetten idős tornásznak számított, mégsem hagyta abba. Az motiválta, hogy az 1956-os melbourne-i olimpián találkozhasson Ausztráliában élő, 1946-ban kivándorolt testvérével, ahová saját pénzéből nem tudott volna eljutni. Melbourne-ben négy aranyérmet nyert, megvédte olimpiai bajnoki címét talajon, de nyert gerendán, felemás korláton és a kéziszercsapat tagjaként is. Úgy gondolta, egy normális olimpián esélye sem lett volna ilyen sikerekre, csakhogy 1956-ban az oroszok kénytelenek voltak a forrongó világpolitikára figyelni, a pontozóbírókat nem volt erejük, úgymond, megszervezni. A harmadik életAz olimpia után egy rövid ideig Ausztráliában maradt, Sydneyben dolgozott egy rádiókat összeszerelő üzemben betanított munkásként, de az országot nem neki találták ki, pedig a forradalom után az édesanyja is kiköltözött Budapestről. (A magyar állam Keleti Wallenberg utcai öröklakásáért cserébe engedte ki az országból.) Németországba akarta követni egy ismerősét, hogy összejöjjön a repülőjegyre való, éjszakai lokálban mutatott be gerenda- és szalaggyakorlatokat.Németországi kitérővel Izraelben telepedett le, ahol megalapozta a versenyszerű tornasportot - gerendát ő vitt magával -, huszonkét évig volt az ország női tornászválogatottjának vezetőedzője. Két fia már negyven éves korán túl, az Izraelben kötött második házasságából született. Legközelebb 1983-ban tért haza Magyarországra a budapesti tornász-világbajnokságra. Sokáig kétlaki életet élt, 1989-ben visszakapta a magyar állampolgárságot, a 2010-es években végleg hazaköltözött.A tornasport jövőjéről megvolt a maga véleménye. Nem tetszett neki, hogy sokszor tizenéves, a növekedésükben szándékosan visszafogott kislányok szerzik az olimpiai érmeket, a női tornáról úgy gondolta, hogy jelenlegi formájában egy halálra ítélt sportág. 2019 óta ő volt a legidősebb élő olimpiai bajnok, 2016 óta pedig a legidősebb élő magyar olimpiai bajnok. Nagyon büszke volt arra, hogy Magyarországnak öt olimpiai aranyérmet szerzett. Nála is többet csak a vívó Kovács Pál, a kajakos Kozák Danuta (6-6) és a szintén vívó Gerevich Aladár (7) nyert. És volt még egy lista, ahol előkelő helyen állt: „Én vagyok Mark Spitz után a második legeredményesebb zsidó sportoló a világon!” - szerette mondani magáról.Források:
Sok éve gyűjtjük azokat, akiket az adott évben valamiért, gyakran önhibájukon kívül felkapott a média, de már felbukkanásukkor sejthető, hogy hamar elfelejtjük, kik is voltak, a nevük később olykor mégis – nagy meglepetésre – beugrik a legindokolatlanabb módokon. (Előfordul, hogy tévedünk: néhányan megkapaszkodnak, vagy később visszatérnek.)Idén is számon tartottuk azokat, akik többségét valószínűleg nem sokáig fogjuk számon tartani, és kiderült: évek óta nem volt annyi nem híres, rövid időre mégis híressé váló ember, mint idén – főleg a kegyelmi ügynek, illetve Magyar Péternek hála. Gábor, a betelefonálóA Paláver hallgatója azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy sikerült demonstrálnia, hogy már a magyar jobboldalban sem találta meg azt a mindent elsöprő, elementáris gyűlöletet, amit a baloldal iránt érez.Gyimes KárolyUngváry Krisztián történész január végén tárta fel, hogy Bayer Zsolt Gyimes Károly nevű anyai nagyapja – Bayer korábbi állításaival szemben – nem ártatlan, embermentő kiskőrösi orvos volt, hanem a helyi nyilas párt egyik fő alapítója, az embertelen testüregi, így például hüvelyi motozás betanítója a helyi gettóban, majd a háború után átvetkőzve önkéntes ÁVH-s. Bayer erről összevissza beszélt (vicces mellékszál, hogy a saját prolimércéjét sem mindig tudta megugrani), a Sajtóklubban mellette kiálló kollégái pedig azt mondták: Ungvárynál „agyi torzulás” lehet, „alvilági” módszerrel élt.K. EndreAz ember, aki államfői kegyelmet kapott, és ebbe belebukott Novák Katalin köztársasági elnök és Varga Judit, a Fidesz EP-listavezetője is. (Emlékezetes volt az is, amikor K. Endre beletolatott a Gulyáságyú Média autójába, majd a barátja elkezdte lökdösni a riportereket.)Arató AndrásA Klubrádió elnök-vezérigazgatója napokig a kegyelmi ügyről egyébként hallgatni próbáló kormánymédia címlapján volt a Novák Katalin és Varga Judit lemondásáról szóló véleménycikke miatt, mintha ez lett volna a botrány legfelháborítóbb része.Csókay LászlóA gyerekvédelemről szóló tárgyakat tanító pszichológust több helyről is kirúgták, miután a bicskei gyerekotthon pedofil exigazgatóját mentegette.Somos AndrásAz ATV műsorvezetőjének azért kellett távoznia, mert élő adásban azt mondta, hogy Kaleta Gábor nem pedofil.Cseuz ZsoltA tiszaföldvári alpolgármester egy borozó előtti részeg balhézásba bukott bele, de a Fidesz puhára ejtette.Sulyok TamásAz év köztársasági elnöke, aki ott se volt.Monoki Lehel és Sebők VilmosA két szakkommentátor úgy felhúzta a Liverpool-szurkolókat, hogy az őket alkalmazó csatorna bocsánatot kért miattuk.Nagy DávidAz MKKP pártigazgatója a pártelnök szerint megmentette a Kutyapártot, mielőtt az megdönthette volna Pokorni Zoltán uralmát Hegyvidéken.Berettyán NándorŐ volt a Petőfi-film főszereplője, akiről az Origo azt írta: „Berettyán Nándor – a Nemzeti Színház színművésze – döbbenetesen hasonlít a költőre, bár valójában nem tudjuk, pontosan hogyan nézett ki Petőfi.”Martonovics DettiAz Igazságügyi Minisztérium dolgozójának nevét mindenki megismerhette, amikor meghallgatta Magyar Péter hangfelvételét. Martonovics Bernadett azóta is vezető beosztásban dolgozik az IM-ben.Vogel EvelinMagyar Péter volt barátnője, kölcsönösen felvették a magánbeszélgetéseiket. Vogelről közben kiderült, hogy Vertán György lakásában lakik.Fürcht PálA főügyész Magyar Péter hangfelvétele után ismerte be két év után, hogy Tóni bizony Rogán Antal. Fürcht Pál június 20-án jelentette be, hogy „átfogó, alapos, minden részletre kiterjedő vizsgálat után a Fővárosi Nyomozó Ügyészség megszüntette a volt igazságügyi miniszter magánbeszélgetését tartalmazó hangfelvétellel kapcsolatos nyomozást”.Szépréthy RolandA mobilfoxos üzletembernek hála ezresekért taposták egymást gyerekek a Deák téren. Szépréthyék később visszaültették a letaposott virágokat.Sanyi, a kakasBékéscsaba betegre rugdosott közkakasa májusban pusztult el.Grundtner AndrásA Mi Hazánk teljesen esélytelen főpolgármester-jelöltje.Szakács István és Kroó ZitaElőbbi az Öreg Rocker haverja, a győri megafonos, aki két doboz Xanaxot ajánlott Karsai Dánielnek. Utóbbi a Pesti Srácok műsorvezetője, aki szerint Karsai Dánielnek türelmesen kellett volna megvárnia a halált.Moldován András és Balogh LeventeAki idén facebookozott, az találkozhatott a nevükkel egy kriptovalutás csalássorozat miatt. (Időközben jöttek a hasonló videók is.) Vincze Minya IstvánA kalotaszegi esperes, aki belebukott abba, hogy melegek kínzásáról fantáziált a Facebookon.Horváth Ficzere MargaritaA cége amerikai szankciós listára került katonai rádiók Oroszországba csempészése miatt.T. János GyörgyKét cégbe (Donor Zrt. és Brasil Államkötvény Hasznosító Zrt.) 2023 végén papíron 13 500 milliárd forintos vagyont pakolt a tulajdonos, de ez az éves hazai GDP kb. ötöde, a MOL piaci értékének hétszerese, de a száz leggazdagabb magyarnak sincs ennyi pénze összesen. A történet kezdettől bűzlött, T. János György, a kalandos életű magyar vállalkozó így is sikeresen átvágta az egész magyar államigazgatást.Bársony-Arcidiacono Cristiana RosariaA magyar–olasz nő neve a BAC Consulting nevű cégben bukkant fel, aminek köze volt a Hezbollah csipogóinak felrobbantásához.Darók JánosAz Ebihal büfé tulajdonosa a dunai árvíz idején mondott virálisat.Gyekiczki MártonA 19 éves DK-s srác megzavarta Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóját.Somkuti BálintA Szuverenitásvédelmi Hivatal kutatójának Orbán Balázs után sikerült akkorákat mondania 56-ról, hogy rövid úton ki is rúgták.Árpási Botond A doktori védése után harapófogóval kellett kihúzni Orbán Balázsból, hogy a disszertációjának összefoglalója miért egyik beosztottja, Árpási Botond gépén készült. Futottak még – a névtelen hősök és a külföldi percnagyágyúk: Az utasokat átverő, majd megtámadó buszsofőr. A karateedző, aki brutálisan felrúgott egy 11 éves kisfiút. Imane Helif olimpiai bajnok bokszoló. Yusuf Dikeç a laza török sportlövő. Borisz Nagyezsgyin, Vlagyimir Putyin kihívója. Juraj Cintula, aki merényletet követett el Robert Fico ellen. Tim Walz, Kamala Harris alelnökjelöltje. Luigi Mangione, a manhattani gyilkosság gyanúsítottja. A chesterfieldi Maradona, aki csodát tett, akkorát dekázott egy sörösdobozzal. A magyar Fanta. A dubaji csokoládé. Már 12 éve gyűjtjük az embereket, akiknek a neve ismerősen csenghet: ilyen volt 2012-ben Kalós Pál vagy Rozs Szabolcs, 2013-ban a Szegedi Picsaember vagy Dino Marsani, 2014-ben Csender Levente vagy S. Pál, 2015-ben Orgován Béla vagy Almási Kristóf, 2016-ban Erdősi Lászlóné vagy Klein Robika, 2017-ben Magomed vagy Szentesi Kálmán, 2018-ban Swaney Elizabeth vagy Zara, a szurikáta, 2019-ben Dukász Magor vagy Zente SMA 1 Baby, 2020-ban Udvardi Péter vagy David Manzheley, 2021-ben Wölfinger László vagy Csenterics Ágnes, 2022-ben Lizz Truss vagy Pedrito és tavaly Gaius kutya vagy a ferencvárosi pad.
A szálló por miatt az ország több pontján veszélyessé vált a levegő minősége a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vasárnap közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképe szerint.A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A vasárnapi adatok szerint a levegő minősége veszélyes Kaposváron, Ajkán, Várpalotán, Székesfehérváron, Esztergomban, valamint a Sajó völgyében Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren.egészségtelen: Győrben, Pécsen, Tatabányán, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Békéscsabán és Miskolconkifogásolt: Szegeden és Szolnokon.A többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített, vagy nem közölt adatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzése szerint anticiklon alakítja az időjárást a Kárpát-medencében, így a következő napokban egyre nagyobb területen képződik köd, illetve rétegfelhőzet, és az napközben is megmaradhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad, ezért a levegőminőség romlása várható. A szálló por napi átlagkoncentrációja egyre több helyen érheti el, haladhatja meg az egészségügyi határértéket. (MTI)
Egy utazási oldal megnézte, a világon hol létezik még „igazi kikapcsolódás”, óriási nyugalom, kicsi fényszennyezés, zsúfoltság és forgalom. Kiderült, hogy Európában Izland a „legpihentetőbb, legmegnyugatóbb” úticél, és világszinten is harmadikként végzett Ausztrália, illetve Kanada után.Ez nem meglepő: Izland a maga 103 ezer négyzetkilométerével kicsit nagyobb, mint Magyarország, viszont nagyjából annyian élnek ott, mint Szegeden és Debrecenben összesen. A csaknem 400 ezer emberből 247 ezren laknak Reykjavíkban és vonzáskörzetében, a következő legnagyobb városban, Akureyriben viszont már csak 17 ezren. Ehhez képest idén november végéig összesen 2,1 millió turista utazott Izlandra. Egyre többen akarnak ott is élni: a hivatalos statisztikák szerint 2022-ben már az összlakosság 16,3 százaléka volt bevándorló. A legtöbben közülük lengyelek, de viszonylag sok a litván és a román is. Magyarok is élnek kint, de nem elegen ahhoz, hogy az összefoglaló statisztikában külön szerepeljenek. Megváltozhat az országEzek elég komoly arányok, de vajon az izlandiak is úgy gondolják, hogy meg kell védeniük a munkájukat és a kultúrájukat? Egill Bjarnason újságíró, A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzője a 444-nek azt mondta, a pár héttel ezelőtti parlamenti választáson először volt politikai téma a bevándorlás kérdése, ami senkit sem lepett meg.„A bevándorlás miatt Izland a leggyorsabban növekvő nemzet Európában. A 20-35 éves korosztály 35 százaléka külföldi születésű. Nagyon sok fiatal bevándorló él itt, és még sokan jöhetnek. Úgy tűnik, bizonyos szempontból új korszak kezdődik Izland számára.”Bjarnason szerint a választás lényegében a bevándorláspolitikáról szóló népszavazás is volt, de az elutasító álláspontot képviselő párt 12 százalékot kapott. „Úgy tűnik, a legtöbb ember elégedett azzal, ahogy a dolgok alakulnak.”Ha a bevándorlás ilyen ütemben folytatódik, két évtized múlva teljesen más népesség él majd a szigeten, és miután nem mindenki tanul meg izlandiul, kialakulhat egy kétnyelvű társadalom.Egy olyan országban, ahol a 70-es években komoly politikai vita alakult ki a „Z” betű miatt, hivatalos petíció született, végül a parlament többsége száműzte is az ábécéből. A történet nemcsak egy betűről szólt, a kultúrharc egyik hadszínterévé vált – részletezi könyvében Bjarnason. „Az izlandi nyelv sokak szemében kulturális rezervátum.” Az ősi nyelven írt sagákban, amit az izlandiak rengeteget olvastak és hallgattak, nem volt Z, és már a 13. században is úgy gondolták, „a görög betű egyfajta trójai falóként lógott be a római ábécébe”. A pizza szó azért megmenekült.A közös nyelv, közös történelem és közös ősi származás erős kötelék. A tősgyökeres izlandi vissza tudja magát vezetni egészen az első telepesekig, akik név szerint ismertek. Bjarnason erről a könyvében azt írja, „Izland az egyetlen olyan európai ország, amely határozottan emlékszik nemzetének eredetére”.A korabeli történetek szerint az első telepesek előtt hárman fedezték fel azt a földet, de senki sem maradt. Mindannyian elnevezték valahogy, végül Flóki Vilgerdarson lett a névadó, aki „egy hegytetőről lenézett a széles, tengeri jégtől eltorlaszolt fjordra”, majd azt mondta, ez jégföld (izlandiul Ísland). Félig eltalálta. Csak bazalt és vulkáni kőzetNoha valamikor a teljes Izlandot jég fedte, elnevezhették volna a tűz országának is. „Mindkettő jelen van, a hideg és a meleg, a jég és a tűz keveréke. Ez már önmagában is egy nagyon különleges elegyet, környezetet ad” – mondja a 444-nek Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Sőt, „ha nem lenne vulkánosság, nem lenne Izland sem”. Az elhelyezkedése is különleges: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai kőzetlemezek határán fekszik, és ahogy ezek távolodnak, úgy jelennek meg a hatalmas, akár méteres repedések a felszínen. A sziget nem több, mint 16 millió éves, a víz alatt azonban sokkal nagyobb a kiterjedése, kialakulása 36 millió évvel ezelőtt indult. Ahhoz, hogy az óceánból kiemelkedjen és szigetté váljon, sok nagy vulkánkitörés kellett – mondja Harangi Szabolcs.Izlandon nincs is más, mint bazalt és vulkáni kőzet, az ország jelentős része művelhetetlen terület. Ezzel kellett valamit kezdeniük azoknak, akik benépesítették az országot. Az ország betelepítése 874-ben kezdődött: elsőként Ingólfur Arnarson norvég paraszt érkezett meg a családjával és rabszolgáival. Az utánuk jövő ezernyi telepes nevét és földbirtokát a Tudós Ari írta le az ország első történelemkönyvében (Bjarnason szerint ez volt a „viking VIP-lista”), állítva, hogy „Izland a bátor norvégok új hazája”. Arinak köszönhető tehát, hogy az izlandiak egészen ezekig az ősökig vissza tudják vezetni a családfájukat – ami Bjarnason szerint felemelő érzés –, és az is, hogy az egymással randizók egy appon csekkolni tudják, nem állnak-e túl közeli rokonsági fokban egymással. A népesség ugyanis olyan kicsi, hogy ennek megvan a kockázata.Izland a nulláról népesült be, így a telepesek felosztották egymás közt a földet. A régi történetek szerint annyi területet birtokolhattak, amennyit egy nap alatt be tudtak járni. (Ide vezethető vissza egyébként az is, hogyan lehet magánkézben a Gejzír, vagy a Vestrahorn – mondta a 444-nek Bjarnason.)Utolsóként Erik és édesapja érkezett a szigetre, akik már csak a föld távoli csücskén lévő Hornstandirban találtak valamennyire élhető helyet. Erikből aztán a híres viking, Grönland felfedezője, Vörös Erik lett, legidősebb fia, Leif Eriksson pedig Kolumbusz előtt 500 évvel „felfedezte” Amerikát. Nem vakon indult neki, valakitől hallott egy távoli szárazföldről. Persze nem ugyanott járt, mint Kolumbusz: Eriksson Új-Fundlandra jutott el, amit csapatával Vínlandnak keresztelt, majd visszatért Grönlandra. A hazaúton több hajótöröttet felvettek, közük Gudrid Porbjanardottirt, aki harmadik férjével – és egy 140 fős kísérettel – egy időre áttelepült Vínladnra, ahol 1010 körül megszülte az első nyilvántartott európai-amerikai embert. „A telep elenyészett, Amerika újabb évszázadokra feledésbe merült” – írta Bjarnason, aki a történetben Gudrid szerepét hangsúlyozta, akinek „vakmerőségét jóformán kitörölték a történelemkönyvekből”. A Gyűrűk Urától a klímakatasztrófáigBjarnason egész könyve ilyen: új narratívákat behozva vette végig, „milyen kézjegyet hagyott” Izland a nyugati történelmen. Ezek közül a legkomolyabb felvetése, hogy nem kizárt, nélkülük az észak-atlanti térség is a nácik kezére került volna a II. világháború alatt. Izland végső függetlensége Dániától is ehhez az időszakhoz kötődik, bár először brit szappankereskedők kiáltották azt ki, még a 19. század elején. Vannak persze könnyedebb példák is, mint hogy „ha az izlandiak nem lennének, senki sem jegyezte volna le az északi mitológiát és a skandináv királyok középkori történetét”. Tolkien is az izlandi sagákból merített a Gyűrűk Urához, és vannak, akik úgy gondolják, az inspirálta, hogy a családhoz szerződtetett izlandi nevelőnő meséit hallgatta titokban. Azt viszont Egill Bjarnason minden alappal állíthatja, hogy Izland nélkül „megúszta volna az egész világ a történelem egyik legpusztítóbb éhínségét, és a kényes egyensúly sem borult volna fel, elhozván a francia forradalmat”. A klímakatasztrófát a Laki vulkán 1783-as kitörése okozta. Először por hullott az égből, majd homok, aztán megfeketedett a víz és átláthatatlanná vált a levegő. „A roppant hamuoszlopok és fullasztó gázok akár 12 kilométeres magasságba is feltörhettek a levegőbe” – írja erről Bjarnason. A gázok szétterjedtek az északi félgömbön, „fullasztó ködként idézve meg a kénköves poklot”. A részecskék „eltérítették a napfényt, ami rendkívül hideg telet eredményezett”, és „hosszú évekre káoszba döntötte az északi félteke klímáját.”Izlandon annyi láva ömlött a felszínre, hogy „azzal egész Chicagót egy méter vastag bazaltba lehetne borítani”. A kitörés 8 hónapig tartott, a 24 kilométeres hasadékból 130 kráteren keresztül tört fel a láva. „Az országot halotti lepelként borította be a fekete hamu, a savas eső lyukakat mart a levelekbe, megölte a fákat. A birkák belepusztultak a fluorózisba, miután több millió tonna fluorid került a levegőbe és a legelő füvébe” – írja könyvében. A kitörés következtében az izlandi népesség csaknem negyede, 10 ezer ember halt meg, ők „a két évig elhúzódó fagy okozta éhezésnek estek áldozatul.” A fullasztó levegő és az éhínség más országokban is szedte áldozatait. Bjarnason egyébként a könyvében helyreteszi a francia forradalomhoz fűződő, helyben közkeletű legendát: nem közvetlen kapcsolatról van szó, „a Laki okozta káosz csak felszította a parasztok elkeseredését, de XVI. Lajos és Marie Antoinette már jóval régebb óta a tűzzel játszott”.Ez volt a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő kitörése, „sokan égi jelként fogták fel amiatt, hogy „bűnösök között élnek” – mondja Harangi Szabolcs. A történelem legnagyobb lávaöntő kitörése a Lakihoz közeli Eldgjá hasadékhoz kötődik. Ez 940-ben történt, hatalmas mennyiségű bazalt ömlött a felszínre, és létrejött a világ legnagyobb vulkanikus hasadékvölgye. A jég alatti robbanásDe ha már égi jelek: Izland legaktívabb vulkánját, a Heklát a középkorban a pokol kapujaként emlegették. Volt pár nagyon pusztító kitörése, és a technológia fejlődése ellenére továbbra is teljesen megjósolhatatlan, mikor lép újra működésbe. Harangi Szabolcs azt mondja, „annyira nyitott a rendszer, hogy a magma ott földrengés nélkül áramolhat fel”. Hiába fúrtak lyukakat és helyeztek el feszültségmérőket, hogy a kis elmozdulásokat is érzékeljék, jó, ha fél órájuk lesz felkészülni. Miután 14 éve nyugodt a vulkán, erős, robbanásos kitörés is bekövetkezhet.Egy ilyen kitörés akkor okozhat problémát, ha a vulkán jég alatt van. Ez történt 2010-ben, mikor a hírhedt Eyjafjallajökull miatt állt le Európa légiközlekedése, a vulkáni hamuból Budapestre is jutott. Ilyen még előfordulhat más hegy és megfelelő széljárás esetén.Izland területének nagy részét gleccser fedi: 12 ezer négyzetkilométernyi területen van még jég. A sarkvidéket leszámítva itt van a legnagyobb kiterjedésű szárazföldi gleccser, a Vatnajoküll. A már említett Laki hasadék is ez alatt van, és az egyik legaktívabb „vulkáni centrum”, a Grimsvötn vulkáni rendszer része. A Grimsvötn utoljára 2011-ben tört ki látványosan, de egy jég alatti vulkánnál van, hogy csak a jelekből lehet következtetni az aktivitásra. Ez történt nyáron is, mikor a forró gáz vagy láva megolvasztotta a jeget, és olyan óriási mennyiségű és erejű víz zúdult le a hegyről, hogy az elsodort egy hidat. Egy másik szétroncsolódott hidat egyébként ott hagytak az út mellett, emlékeztetve mindenkit a természet erejére. Harangi Szabolcs azt mondja, erre a fajta áradásra az izlandiaknak külön szavuk van: jökulhlaup, és bár különlegesnek hangzik, „egy tipikus izlandi esemény.” Ahogy a látványos vulkáni tevékenység is. Az utóbbi pár évben rendszeresek a vulkánkitörések a Reykjanes-félszigeten, ami mindenkit meglepett. Idén januárban a láva tavaly elérte Grindavíkot, most pedig a Kék Lagúna fürdő parkolójába folyt be, megsemmisítve egy melléképületet. „Még ki sem hűlt a láva, már építették az utat a fürdőhöz, mert az életnek mennie kell tovább” – mondja Harangi Szabolcs. Nem csak a fürdő miatt dolgoztak gyorsan, máshol is igaz: a láva által elöntött utakat javítják majd újra forgalomba állítják.Egil Bjarnason is arról beszélt, lenyűgöző, hogy az emberek milyen gyorsan fel tudnak állni bizonyos dolgokból. A Grindavíkot elérő kitörés ijesztő és sokkoló volt, nem lehetett tudni, hova fajul, de mostanra a legtöbb ember megszokta, hogy rendre kitör a vulkán Reykjavík „hátsó udvarában”. A félsziget 800 éve teljesen nyugodt volt, most pedig túl vannak a 10. kitörésen, és hamarosan jöhet az újabb. A félszigeten egyébként nem egy hegyből tör fel a láva, hanem több kilométer hosszan felhasadó földből, és ezután alakulnak ki a kráterek. A lenyűgöző/félelmetes eseményt webkamerákon online is lehet nézni, és ha elég biztonságos a terep, viszonylag közel lehet jutni a friss lávához. Ilyen volt a 2023-as Litli-Hrútur kitörés is, amikor a mellette lévő domb tetejéről be lehetett látni a friss, aktív kráterbe. Tömegek zarándokoltak a dombhoz, hogy mindezt átéljék, a felcsapódó láva hangja a sziklának ütődő hulláméhoz hasonlított. Azért ez veszélyes üzem: hatósági zárásnál egy ilyen területet megközelíteni tilos, friss kráterre felmászni pedig Darwin-díjas alakítás. Ennek ellenére látni ilyet is.A tudósok szemében is különleges, ami történik: „egyetlen egyszer sem fordult még elő, hogy ennyire közvetlenül és folyamatosan lehet megfigyelni, hogy milyen összetételű magma jön a felszínre.” Ez pedig azért fontos, mert így kiderülhet, honnan jön a magma, és idővel megfejthetik, hogyan olvad meg a földkéreg. Az ugyanis szilárd, és az iskolában tanultakkal ellentétben nincs alatta eleve magma, hanem az valahogy létrejön – magyarázza Harangi. Ha ezekre megvan a válasz, jobban értik majd a kitöréseket is. Ami megnyugtató lehet az Új-Zéland legnagyobb településén élőknek is, akik egy vulkáni mezőre telepedtek le, és erre csak 20 éve jöttek rá.A NASA-nak ideálisIzland más szempontból is „szolgálja” a tudományt: a Holdra szállás előtt ott gyakorolt Neil Armstrong. „A NASA ugyanis az izlandi fennsík közepén találta meg azt a tájat, ami emlékeztetett a holdbéli domborzatra: se növényzet, se élet, se színek, se tájékozódási pontok. Lényegében az egész terület egy természetes murvamező volt” – írta erről a könyvében Bjarnason. Eddig 12 ember járt a Holdon, közülük kilencen Izlandon kezdték. Egy helyi vicc szerint egy izlandi megkérte az egyik űrhajóst, hogy adják majd át Izland üzenetét a holdbéli embereknek. Az üzenet, amiből az űrhajós egy szót sem értett, így szólt: „Fokozatosan meg fogjuk hódítani ezt a földet, egy szavunkat se higgyétek el.”A NASA most a Mars-expedíciót gyakorolja Izlandon – írja Bjarnason –, hiszen „a sziklás terep hasonlóságain túl Izland és a Mars is büszkélkedik olyan barlangokkal, amelyeket a megkérgesedett felszín alatt mozgó láva alakított ki.” Izlandnak vannak színes hegyei is a Felföldön, a világ egyik legszebb túraútvonalának elején/végén, Landmannalaugarban. Harangi Szabolcs azt mondja, a színpompás hegyek nagy része jég alatti kitörés során jött létre, és a területet átjárják a vulkáni gázok. „Ahol vasas gázok jönnek ki, ott vörösre színeződik a hegy, ahol kénes, érces oldatok, ott pedig türkizzöldre.” És nincs növényzet, ami eltakarná. Ez egy felkapott turistacélpont, de miután viszonylag messze van Reykjavíktól, nem az „alapcsomag” része. A néhány napra érkező turisták nagy része ugyanazt a néhány pontot akarja látni. Bjarnason szerint ez a közösségi média hatása (illetve a filmeké, videóklipeké). Ezekre a helyekre elég nagy biznisz épült, az egész elanyagiasodott, ráadásul megterheli a környezetet és a talajt is – mondja. Ez nem annyira vonzó a helyiek számára.Manók és trollokA túlturizmusra viszont nem panaszkodik, hiszen a koncentráltság miatt könnyű elmenekülni a turisták elől. Sok izlandi az erdőkbe jár kirándulni – ami amúgy ritka, és nem egy tipikus izlandi táj –, de a hegyvidéken is lehet úgy túrázni napokat, hogy alig találkoznak valakivel. Izlandon speciális a viszony a természethez: 11 éve például „a Láva barátai” (környezetvédők és manóvédők) a bíróságig mentek egy útépítés miatt, ami a zavarta a „manók élőhelyét és egy manótemplomot is”. Erről még a Guardian is beszámolt. A manók (elfek) vagy trollok védelme/békén hagyása már korábban is hivatkozási alap voltak. Ilyenkor vagy elhalasztották az építkezést, míg a manók más helyet keresnek maguknak, vagy módosítottak az útvonalon. A skandináv folklór tele van manókkal, trollokkal és más mitológiai szereplőkkel: Norvégiában, Dániában és Svédországban az emberek többsége a 19. század óta nem veszi őket komolyan, de Izlandon sokak számára a manó nem vicc.Természetesen nem mindenki gondolkodik így, ebben van egy nagy generációs szakadék is – mondja Bjarnason. 100-150 éve a legtöbb ember farmon élt, az elképzelések még ebből az időből származnak. Túlzásnak tartja, hogy az emberek hinnének a manókban és trollokban, inkább csak nem feltétlenül zárják ki, hogy egy lény lakhat a kövekben, ezért inkább nem akarnak kockáztatni. Az út pedig a végén elkerüli a sziklát. Bjarnason ezt az egészet nem tartja problémának: „ha azt hiszed, hogy ezek az alakok a természetben élnek, akkor kevésbé valószínű, hogy el akarod pusztítani. Számunkra pozitív, hogy folyamatosan próbáljuk megvédeni az országot attól, hogy újabb energiaprojekt, szálloda, vagy valamilyen fejlődés utat törjön magának.”
Már harmadik részénél tart a Kérdezze az elnököt! sorozat, amiben Sulyok Tamás válaszol a médiacsapata által összegyűjtött kérdésekre. A csütörtöki videó például ezzel a komoly a kérdéssel zárul: „Hogy vagy?”A köztársasági elnök megnyugtató választ adott:„Köszönöm szépen, én azt érzem nagyon jól. Azt kívánom mindenkinek, hogy legalább olyan jól legyen, mint amilyen jól én vagyok most”.A videóból továbbá kiderült az is, hogy meghatározó volt neki a szegedi egyetemen eltöltött időszak, hogy a korábbi köztársasági elnökök közül mindenkinek volt olyan tulajdonsága, amik szerinte követendők. Megtudhattuk: egy fárasztó este után Sulyok szívesen beszélgetni a feleségével, a barátaival, erre minden lehetőséget megragad, sőt, meditálni is szeret.Címlapkép: Sulyok Tamás/Facebook
Az október óta 54 vádlott ellen folyó, 25 milliárd forintnyi pályázati pénzt érintő, hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult korrupciós óriásper kulcsfigurájának jelentős vagyoni gyarapodásáról ír a 24.hu. Az eljárásban egyedüliként vádalkut kötött 18. rendű vádlott, a pályázatíró H. A. azt mondta, amikor az első előkészítő ülésen elítélték – az ügyészséggel kötött egyezségnek megfelelően enyhe büntetést kapott –, hogy csak egy autója és 10-15 millió forintja van.Ezzel szemben a lap információi szerint H.-nak, részben a férjével közös tulajdonban, van egy luxuslakása Marbellán, egy tengerparti nyaralója Horvátországban, Icici településen – a hely néhány éve Mészáros Lőrinc luxusszállodája miatt került be a magyar hírekbe –, továbbá volt luxuslakásuk Dubajban (a lap szerint ezt eladták, miután H.-t kiengedték a letartóztatásból), továbbá bizalmi vagyonkezelő útján kedvezményezettje egy római-parti és egy szegedi luxuslakásnak.Mindez azért fontos, mert a vádhatóság által kezdeményezett nem egészen félmillió forintos vagyonelkobzással szemben az ügyben eljáró bíró, dr. Oláh Gaszton – tételesen felsorolva, hogy milyen cselekményekből jött ez össze – egyebek mellett 190 915 000 forintnyi vagyonelkobzásra ítélte H.-t. Aki a 24.hu által összeszedett adatok szerint a vallottnál jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik – aminek azért lehet jelentősége, mert most is folyik ellene és a férje ellen költségvetési csalás miatt egy per Kecskeméten, ahol 581 milliós vagyonelkobzás fenyegeti őket.A korrupciós ügyről és a tárgyalássorozatról, aminek október óta még az előkészítő ülései sem értek véget, itt olvasható az összes cikkünk.
Garázdaság vétsége miatt bíróság elé állították azt a tényleges katonai szolgálatát töltő tartalékos katonát, aki egy gáz-riasztó fegyverrel lövöldözött egy szegedi szórakozóhelyen - közölte Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.A közleményük szerint az ötvenes évei elején járó férfi „vasárnap hajnalban ittas állapotban jelent meg” egy szegedi szórakozóhelyen, ahol „a pultnál alkoholt rendelt, majd miután megitta az italát elővette az oldaltáskájából a gáz-riasztófegyverét, azon töltőfogást végzett és a riasztófegyver csövét a padló felé tartva azzal egy lövést adott le”, majd távozott.A lövés személyi sérülést, kárt nem okozott, de az „kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásnak minősült, amely alkalmas volt arra, hogy a szórakozóhelyen tartózkodó személyekben megbotránkozást, riadalmat keltsen, megvalósítva ezzel a garázdaság bűncselekményét”.A főügyészség közölte: a katona, akit „hasonló cselekmény elkövetése miatt” nemrég szabálysértési eljárásban vontak felelősségre, beismerte a bűncselekmény elkövetését.Az ügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 14 nap elzárásra és speciális katonai büntetésként lefokozásra ítélte az elkövetőt, akinek ezzel megszűnik szolgálati jogviszonya. Az ítélet ellen az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, olvasható a vádhatóság közleményében.
„Gyorsan lezavart pályázattal 99 évre magánkézbe adná Lázár János és a MÁV a Nyugatit, a Délit, a Keletit és a Kelenföldet - illetve 89 hektáron a teljes környezetüket, fél budapesti városrésznyi területeket, bármiféle városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás, garancia nélkül” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid. 2025-től 2124-ig szerződnének le a cégekkel.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pár napja írt ki pályázatot „állomásmegújítási program” néven. Ez több kiemelt, nemzetközi állomást érint, a már említett Nyugati, Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarokon kívül a győrit, a debrecenit és a szegedit is. Ezeken kívül kisebb állomásokra is pályázatot írtak ki.A MÁV szerint a program célja, hogy ezeket az ingatlanokat állami tulajdonban tartsák, de a fejlesztésükbe külső forrást vonjanak be, így „több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt” lehet elérni.„A pályázat során olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását” – írták a honlapon.„Az országos jelentőségű nagyállomások hasznosítására a MÁV Zrt. projektcégein keresztül nyílik lehetőség”, a pályázatra január végéig lehet jelentkezni.Az ügyben szombaton szólalt meg Soproni Tamás terézvárosi polgármester, aki szerint a Nyugatira vonatkozó tervek ellehetetlenítenék a Podmaniczky park létrehozását, amelyért a kerület évek óta küzd.Soproni szerint ezek után az látszik, hogy „mindig is hazugság volt a kormány parképítési szándéka a Nyugati melletti MÁV-területen”. Kifogásolta, hogy erről nem egyeztettek sem a kerületekkel, sem a fővárossal. Aggályosnak tartja, hogy egyetlen szerződéssel magánkézbe adná a Nyugati pályaudvar környéki területet a kormány, illetve azt, hogy a pályázat nem rendelkezik a zöldfelületi arányról, „tehát a tervezett park helyett az egész terület beépíthetővé válik”. Kifogásolta azt is, hogy a kormány és a MÁV simán eltitkolhatja a magánbefektetőkkel kötött szerződés részleteit, így nem tudják majd, mit csinálnak a kerületben. Kérte Lázár Jánost, hogy vonja vissza a pályázatot, már csak azért is, mert ilyen rövid idő alatt azok tudnának csak bármilyen dokumentációt összerakni, akik előre készülhettek a kiírásra. Szerintük a kormánynak kötelessége lenne egyeztetni az érintettekkel, és hogy ezt „elősegítsék”, elindítják az építési szabályzat módosítását, hogy biztosítsák a park megvalósulását. Emellett az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el a teljes területre. Kérdés, hogy ennek mekkora ereje lesz egy „nemzetgazdasági érdekkel” szemben.
Szankciós bűncselekmény vádjával állt a bíróság elé szerdán egy férfi Szegeden, mert a vád szerint egy sándorfalvi cég vezetőjeként akart Oroszországból származó, 35 millió forint értékű gépjárműalkatrészt szabadforgalomba helyeztetni a NAV-nál 2022 októberében, számolt be a Szegeder.Mint írják az áru eredetét belarusz közvetítéssel próbálta eltitkolni, az értékesítési láncba egy fehéroroszországi céget iktatott be, ezzel pedig megsértette az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, amelyeket az ukrajnai háború miatt hoztak. A vádlott évtizedek óta kereskedett alkatrészekkel, közben több külföldi céggel is kapcsolatot épített ki ezek Oroszországból Magyarországra importálására. Az ügyész elmondta, hogy a férfival már a nyomozás során egyezséget kötöttek: 1 millió forint pénzbüntetést, a bűnjelek egy részének elkobzását, valamint a bűnügyi költségek megfizetését indítványozták. A vádlott kérte a bíróságot, hogy ezt fogadják is el.A férfi elismerte a bűnösségét, így az egyezséget a Szegedi Törvényszék is jóváhagyta. A férfinak az 1 millió forinton túl nagyjából 56 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, az alkatrészeket pedig elkobozzák.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban