„Elsősorban télen és vidéken rossz a helyzet, de Magyarországon nincsenek pontos mért adatok, hogy milyen a levegőszennyezettség mértéke” – mondta az Inforádióban a Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földrajztudományi Intézetének docense, aki kutatóival vizsgálta a porszennyezés okozta megbetegedések okait és változásait. Meglepő módon azt tapasztalták, hogy télen a közutak mentén viszonylagosan kevesebb a pormennyiség, mert a téli por döntő része fűtési eredetű. Az utakon közlekedő autók éppen megmozgatják annyira a levegőt, hogy az pucolja, takarítja a levegőt,mondta Szilassi Péter. Nyáron viszont megfordul a helyzet: a közlekedés lesz az elsődleges kibocsátó, de összességében eltörpül a fűtés okozta szennyezés mértékéhez. A kutató hangsúlyozta: Magyarországon jelenleg csak nagyon korlátozott adatok állnak rendelkezésre a légszennyezettségről, hiszen állandó mérőállomás csak 18 nagyvárosban van. „A kistelepülésekkel az a probléma, hogy ott a fűtés jellege nagyon komolyan befolyásolja azt, hogy milyen a szennyezésszint. Kis falvakban nagyon gyakran fával, és sajnos sok esetben a szegényebb településeken még hulladékkal is tüzelnek. Ez pedig nemcsak a por mennyiségét növeli meg, hanem a műanyag égetése miatt rákkeltő anyagok jutnak a légkörbe, ami megint csak óriási gondot okoz” – mondta Szilassi, de hozzátette: a kisebb településeken az is probléma, hogy aratás után, augusztus végétől erőteljes porkibocsátó és porszennyező hatása lesz a szántóföldeknek.
A vállalkozónak felróható okból nem indul el a személyforgalom október 23-án a Szeged-Röszke vasútvonalon – ez a címe a MÁV-csoport szombaton megjelent közleményének. Ahogy pár napja megírtuk, a szerbek elkészültek, Szijjártó megígérte, egyelőre mégsem indulnak el a személyvonatok Szeged és Szabadka között. A külügyminiszter egy augusztus 20-i Facebook-posztjában írta azt: „következő nemzeti ünnepünkön, október 23-án megindul a személyforgalom az új Szeged-Szabadka-vasútvonalon”. A Magyar Vasút nevű szaklap meg is kérdezte a vasúttársaságot, miért nem tudja beváltani az ígéretét Szijjártó, de eddig nem reagáltak.Most azt írják, a legfrissebb műszaki vizsgálati jelentésük megállapította, hogy „a biztosítóberendezés telepítésével és üzembehelyezésével kapcsolatos vállalkozói hiányosságok miatt vált szükségessé a Szeged-Rendező–Röszke országhatár közötti vasúti személyforgalom elindításának későbbre halasztása”. Hozzáteszik, „a berendezések műszaki készültségi szintje alapján azok próbaüzeme nem megkezdhető, ezért az üzemengedély kiadása továbbra sem lehetséges”. A próbaüzem megkezdése márpedig csak a hibalistában szereplő hiányosságok pótlása, a vállalkozóval történő egyeztetések és a további vizsgálatok függvényében határozható meg. Mindezek fényében a személyforgalom megindulása várhatóan akár egy hónapos csúszást is szenvedhet az eredeti ütemezéshez képest – írják.A Szeged-Röszke vasútvonal átépítése 2021 őszén indult. A 13 kilométeres beruházás célja az, hogy az eddigi 60 km/óra helyett ezután 80-120 kilométer/órával járhassanak majd ezen a szakaszon a személyvonatok. A beruházás indításakor a MÁV még úgy tervezett, hogy „a vajdasági település és Szeged között várhatóan 30-40 perces lenne a menetidő a 44 kilométeres vonalon.” A kivitelező a V-Híd Zrt. nevű Mészáros Lőrinc-cég, amely a munkára néhány hete kapott plusz 5,4 milliárdot az addigi 45 milliárd mellé, így a munkálatok kilométerenkénti költsége 3,877 milliárd forint.
Van, ahol magát a választókerületi rendszert is el kell törölni, máshol pedig a nulláról rajzolnak újakat – írja a Telex a Nemzeti Választási Iroda (NVI) közleménye alapján.Az NVI közleménye szerint a belügyminisztérium által elküldött lakosságszámadatokat továbbították a helyi és területi választási irodák vezetőinek, vagyis a jegyzőknek, akiknek október végéig kell hivatalosan meghatározniuk a jövő évi önkormányzati választás után felálló képviselő-testületek létszámát.Ahogy a Telex is írja, azt törvény írja elő, hogy milyen módon kell kiszámolni a képviselői mandátumok számát a lakosságszámot figyelembe véve. A tízezernél több lakosú településeken és a fővárosi kerületekben például a lakosságszám alapján dől el az is, hogy hány egyéni választókerület van, és emellett hány jelölt jut be kompenzációs listáról a testületbe.Hét vidéki nagyvárosban olyan mértékben csökkent a lakosság száma a 2019-es választáshoz képest, hogy a jegyzőknek a törvény alapján meg kell szüntetnie választókerületeket, és újrarajzolni az eddig struktúrát. Szegeden 20-ról 19-re, Miskolcon 19-ről 18-ra, Pécsen 18-ról 17-re, Győrben 16-ról 15-re, Szombathelyen 14-ről 12-re, Egerben 12-ről 10-re, Kazincbarcikán pedig 10-ről 8-ra csökken az egyéni választókerületek száma, így kisebbek lesznek a jövő októberben felálló új képviselő-testületek is ezekben a városokban.Azokon a településeken pedig, ahol 10 ezer alá csökken a lakosság száma, megszűnik a választókerületi rendszer, és csak listáról lehet bekerülni a képviselő-testületbe. 2019-hez képest hét településen kell eltörölni a választókerületeket: Celldömölkön (Vas vármegye), Csornán (Győr-Moson-Sopron), Kapuváron (Győr-Moson-Sopron), Mezőberényben (Békés), Nagyatádon (Somogy), Sarkadon (Békés) és Szigetváron (Baranya). De vannak olyan települések is, ahol a legutóbbi önkormányzati választás óta nőtt a lakosság száma, és átlépték a tízezres határt, így Csömörön és Balatonalmádiban például jövőre már választókerületi jelöltekre is lehet szavazni.
Akár 70 többletpontot is kaphat több egyetemen az a középiskolás, aki elvégzi a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Középiskolás Programját, tudta meg a Partizán.2024-től a győri Széchenyi István Egyetem, a jövőben pedig már a Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, valamint Miskolci Egyetem is pontként fogják elszámolni az MCC középiskolás programbizonyítványát, amivel így akár egy nyelvvizsgát is ki lehet váltani. Aki elvégzi az MCC programját 15 és 70 közötti többletpontot kaphat (az összesen 100-ból), míg egy nyelvvizsgáért 36-50 pontot, egy emelt szintű érettségiért pedig 50 pontot. A Partizán értesülését az MCC is megerősítette:„A program célja, hogy a középiskolai tananyagot kiegészítve segítse a pályaválasztást, felkészítse a diákokat a sikeres továbbtanulásra, és kezdő támogatást nyújtson egy hosszabb távú karrierút tervezéséhez is. A 2002 óta működő programban jelenleg 24 helyszínen 4500 középiskolás diák tanul, akik szombati intenzív képzési alkalmakon, klubdélutánokon, valamint e-learning-kurzusokon vesznek részt. A KP-s diákok egy sikeres félév teljesítése érdekében szemeszterenként legalább 30-40 órát töltenek tanulással, az iskolai tevékenységükön felül.”Az MCC programját janicsárképzőnek is szokták csúfolni az ideológiai nevelés miatt. A Partizán azt írja, hogy a Középiskolás Program ártatlanul indul és a pozitív megerősítésre alapoz, a lényege pedig az online kurzusokban és a személyes részvételben rejlik. Az online kurzusok jellemzően ideológiamentes, általános tudást adnak át például olyan területeken, mint a közgazdaságtan, a jog, a pszichológia vagy az irodalom. A személyes kapcsolat az MCC-vel a különböző klubdélutánokon, valamint „KP szombatokon” testesül meg. Ezek az alkalmak már közéletileg átszínezettebbek. Általában előadásokkal indulnak, amelyek témája gyakran történelmi, környezetvédelmi, társadalmi vagy politikai jellegű, ezeket pedig jellemzően egyoldalúan, ellenvélemény bemutatása nélkül tálalják a résztvevők számára. A nap második felében a diákok interaktív workshopokon vesznek részt, ahol – moderátori segítséggel – átbeszélik, feldolgozzák az előadás anyagát.
A melegfrontra érzékenyek valószínűleg már napok óta érzik, hogy valami nagyon nem oké, és tényleg: az Időkép előrejelzése szerint pénteken valami egészen abszurd időjárási helyzet lesz az országban. Bármennyire is október vége felé járunk már, és másfél hét múlva már november lesz, sőt, pár napja már a télikabátokat is fel lehetett venni, pénteken délután a csúcshőmérséklet délen és délkeleten simán 30 fok körül alakulhat. Hogy még furább legyen a helyzet, az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint miközben Szegeden bikiniben lehet majd napozni, addig a kevésbé szeles északkeleti részeken 20 fok alatti hőmérsékletre kell készülni.A meleg idő a hétvégén is marad, szombaton bár egyre több záporra és zivatarra számíthatunk, 20 és 28 fok között alakul a hőmérséklet, és vasárnap is hasonlóan langyos idő lesz, 18 és 25 fok közötti hőmérséklettel.
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb híreivel. Például ezzel a néggyel: „Ma Magyarországgal barátságban lenni nem szexi” Aki bebizonyította, hogy Brüsszel nem csak a politikai karrier végét jelentheti Minden, amit a gázai kórháznál történt robbanásról most tudni lehet Jelezte, hogy válság jön, nem foglalkoztak vele – ezután fordult a tudomány felé Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni. GázaA szerdai nap abszolút kiemelt világpolitikai témája a gázai kórháznál történt kedd esti robbanás volt. Mint cikkünkben összeszedtük, még mindig nem tudni pontosan, mi történt: az izraeliek szerint egy eltévedt palesztin rakéta, míg a palesztinok és az arab világ nagy része szerint egy izraeli légicsapás okozhatta a több száz ember halálát. A nap történéseit, például hogy Joe Biden Izraelbe érkezett, folyamatosan frissülő cikkben követtük nyomon, és írtunk külön arról is, hogy a magyar külügy tájékoztatása szerint továbbra is 15 magyar van a Gázai övezetben. Magyarország helye a világbanEgy nappal azután, hogy Orbán Pekingben Putyinnal tárgyalt, az orosz elnök nyilvánosan is megdicsérte a magyar miniszterelnököt ;igaz, Rácz András Oroszország-szakértő közben arról posztolt, hogy a két vezető találkozójáról készült orosz videó leginkább Orbán megalázására volt alkalmas. Közben kiderült az is, hogy mivel Orbán Kínába utazott, az osztrák kancellár képviselte Magyarországot az uniós csúcson. Kínában járt Matolcsy György is, aki az eurázsiai kor születéséről értekezett, miközben Kína legnagyobb bankjával írt alá együttműködési megállapodást a kormány. írtunk arról is, hogy Szijjártó szerint Magyarország a nyugati és keleti gazdaságok találkozási pontjává, vagyis sikeressé és megkerülhetetlenné válik. (A külügyminiszter közben amúgy szinte már az ENSZ-ben érezte magát.) És miközben Orbán Kínában barátkozott, itthon maradt stábja az amerikai nagykövetnek üzengetett: így tett Gulyás Gergely és Bayer Zsolt is a maga stílusában. Sok szempontból ezekhez kapcsolódó hír is volt, hogy közben a brit kémfőnök nyilvánosan hívta fel arra a figyelmet, hogy mennyire intenzíven kémkednek a kínaiak.Az élet itthonAz inflációcsökkentésben januárig lesz jó világ, az uniós pénzek sorsa novemberre eldőlhet – mondta Virovácz Péter, az ING vezető elemzője a 444-nek adott interjúban. Beszélt arról is, miért ugrott európai csúcsra a magyar infláció, miért nem jó, ha a gazdaságpolitika irányítói a nyilvánosság előtt esnek egymásnak, hogy mik a fekete hattyúk és kit fenyeget a ChatGPT.Szerdai gazdasági hír volt, hogy a inflációval mostanra az EU-ban mindenki megcsinálta azt, amiről Magyarország még csak álmodik. Igaz, az ilyesmi alapvetően hozzáállás kérdése: például Nobilis Márton államtitkár szerint ha kivesszük a 2022-es adatokat, minden rendben az élelmiszer-kereskedelmi forgalommal. Nem állt le a törvénygyár sem, többek között módosítással készíthetik elő a ferihegyi reptér megvásárlását, és Újbudát kicselezve a kormány katonai célúvá minősítette, így megépíthetik a déli körvasutat. Ezek persze apró-cseprő dolgok ahhoz képest, hogy már a lángos és a székelykapu is hungarikum lett közben. További jó hír volt, hogy együttműködési megállapodást kötött a Magyarságkutató Intézet és a Nemzeti Színház.És írtunk arról is, hogy pályázatot írtak ki Demeter Szilárd posztjára, Navracsicsék szerint nincs azzal gond, ha egy államtitkár uniós pénzből épült rekreációs központban éldegél, fideszes önkormányzatok kapták a turisztikai támogatások közel 80 százalékát, a szerbek elkészültek, Szijjártó megígérte, egyelőre mégsem indulnak el a személyvonatok Szeged és Szabadka között, elutasította az Alkotmánybíróság Iványiék panaszát, péntektől lehet véleményt mondani az oktatás helyzetéről a diákok alternatív népszavazásán, a Momentum ismét kordont bontott, miközben kiderült, hogy a kormány minimális fővárosi programmal készül október 23-ára, ügyészségi eljárás indult, miután a fideszes Seszták Miklós vodkát reklámozó táskával lepett meg gyerekeket, és Gulyás Gergely telefonon jelezte a hvg-nek, hogy mi lesz a sorsa Kocsis Máté feleségének. Sólyom LászlóEltemették Sólyom László egykori köztársasági elnököt, a szertartáson mi is ott voltunk. Mink András, a Blinken OSA Archivum tudományos főmunkatársa pedig nekrológjában írt arról, hogy Sólyom Lászlóval a magyarországi rendszerváltás és az új magyar köztársaság történetének újabb kulcsszereplője távozott közülünk: megkerülhetetlen szerepet játszott a demokratikus átmenetben és a magyar alkotmányosság megalkotásában.VisszatérésDonald Tusk volt már focihuligán, kormányfő és az Európai Tanács elnöke is. Most egy brutális negatív kampány ellenére valószínűleg újra miniszterelnök lesz. Porté a lengyel ellenzék vezéréről, akinek az elmúlt években nagyon elmérgesedett a viszonya Orbán Viktorral. Kapcsolódó hír volt, hogy a lengyel konzervatív kormánypárt veresége után megszólalt a köztévé egyik prominens műsorvezetője, aki évekig öntötte rá a propagandát a nézőkre, és elmondta: „Durvább propagandát csináltunk, mint a kommunizmus alatt”.És írtunk még arról is, hogy hiperszonikus rakétákkal felszerelt vadászgépek járőröznek a Fekete-tenger felett Putyin utasítására, az egyháznak hiányzott róla egy kereszt, leállították az új 1000 rubeles nyomtatását, egy friss kutatás szerint a felnőttként ADHD-val diagnosztizáltak nagyobb valószínűséggel lesznek idős korukban demensek, és hogy újra megvádolhatják Alec Baldwint. Podcast szövegbenDávid-Barrett Tamás az Oxfordi Egyetem viselkedéskutatója. Szerinte a dugóban őrjöngés evolúciósan, a zaklatás kulturálisan öröklött magatartás, ezért utóbbin, ha lassan is, de lehet változtatni. A külföldön sikeres magyarokat bemutató Kiment, bejött podcast adásának leirata.JetiMegjelent az eddigi legnagyobb kiadványunk, amiben a magyar jeti felidézi az életét: 444 rommá illusztrált oldalon mutatjuk be saját magunkat és az ország, sőt a világ elmúlt 10 évét.
Mégsem indul el a vasúti személyforgalom Szeged és Szabadka között a jövő héten – értesült a Magyar Vasút. A szaklap felidézi: a vonal személyforgalom előtti megnyitását Szijjártó Péter jelentette be. A külügyminiszter egy augusztus 20-i Facebook-posztjában írta azt: „következő nemzeti ünnepünkön, október 23-án megindul a személyforgalom az új Szeged-Szabadka-vasútvonalon”.A miniszter október elején is megerősítette ezt, amikor Belgrádban tárgyalt. Az akkori hírekben arról volt szó, hogy október 23-án vagy 24-én indul el a személyszállítás a 136-os vasútvonalon és Szerbiában fekvő folytatásán. A vonalon tervek szerint a kezdetekben napi két vonatpár járna, a tervezett menetidő 75 perc.A Magyar Vasút most azt írja: „a vonal szerb oldalán már befejezték a rekonstrukciót és villamosítást, Röszke és Szeged között azonban még folyamatban van a fejlesztés” (igaz, a tehervonatok viszont már tavaly augusztus óta itt közlekednek Szerbia és Magyarország között, mivel a Kelebia–Budapest vonalon zajló építkezés miatt arra nem mehetnek). A vasúti szaklap megkérdezte a halasztásról a MÁV-ot, de a vasúttársaság egyelőre nem reagált.A Szeged-Röszke vasútvonal átépítése 2021 őszén indult. A 13 kilométeres beruházás célja az, hogy az eddigi 60 km/óra helyett ezután 80-120 kilométer/órával járhassanak majd ezen a szakaszon a személyvonatok. A beruházás indításakor a MÁV még úgy tervezett, hogy „a vajdasági település és Szeged között várhatóan 30-40 perces lenne a menetidő a 44 kilométeres vonalon.” A kivitelező a V-Híd Zrt. nevű Mészáros Lőrinc-cég, amely a munkára néhány hete kapott plusz 5,4 milliárdot az addigi 45 milliárd mellé, így a munkálatok kilométerenkénti költsége 3,877 milliárd forint.
A magyar válogatott a belgrádi 2-1 után hazai pályán is legyőzte, szintén 2-1-re Szerbiát a 2024-es Európa-bajnokság selejtezőjében. A magyar csapat így 5 mérkőzés után 13 ponttal vezeti a G-csoportot. A második helyen Szerbia áll 6 meccsből 10 ponttal, a harmadik helyezett Montenegrónak szintén 5 meccsből 8 pontja van.A csoportból az első két helyezett juthat tovább, három nap múlva Szerbia Montenegrót fogadja, a mieink az 5 ponttal negyedik helyezett litvánokhoz mennek, szóval már most szinte biztos, hogy a mieink kijutottak az Eb-re, de matematikailag is biztos ez a keddi meccsek után lehet. Az esetleges kaunasi győzelem azt is jelenti majd, hogy az 1986-os vb után juthat ki magyar válogatott ismét pótselejtező nélkül világversenyre, és sorozatban a harmadik Eb-jén lehet ott. Az első negyedórát a szerbek kezdték lendületesebben, a nyolcadik percben Mitrovics esett el a magyar tizenhatoson belül, a játékvezető nem adott tizenegyest, egy perccel később Gudelj kapáslövését kellett Dibusznak védenie. A mieink negyedóra után találtak magukra, előbb egy szerb blokkolás után Szoboszlai ívelhetett be szögletet, és bár abból még nem volt veszély, nem sokkal később Nego és Varga Barnabás összjátéka után Varga a belgrádi meccs után a Puskásban is gólt lőtt a szerbeknek. A 20. percben ezzel lett 1-0.A szerbek négy perccel később Mitrovics fejesével még csak majdnem, a 33. percben viszont Strahinja Pavlovics egy szöglet utáni fejesével már tényleg egyenlítettek. A középkezdés után viszont nagyjából egy perc telt el, és Nego újabb gólpasszt adott, ezúttal Sallainak, aki a tizenhatosról lőtt a bal felső sarokba (2-1).A szerbeknek még az első félidő hosszabbításában is volt egyenlítési lehetőségük, de Zsivkovics fejesét és Gacinovics lövését is védte Dibusz. A statisztika alapján szerencséje is volt a magyar csapatnak az első félidőben: a várható gólokat mutató xG 0,25-0,71 volt a szerbeknek, a kaput találó lövés 4:2 – vagyis mindkét kaput találó magyar lövés gól lett –, a labdabirtoklás 63:37 százalék volt a javukra.Szünetben kettőt is cserélt a szerb kapitány, bejött a Juventusban játszó Filip Kosztics és Dusan Tadics. Az 51. percben Mitrovics, az 54.-ben Tadics talált kapuba, de a mindkét gólt elvették les miatt.A második félidő közepén kissé leült a játék, részben azért is, mert a hatvanadik perc után egymást követték a cserék, a magyar csapatból a két gólpassz adó Nego is lejött. A cseréken kívül a 68. percig nem sok történt, akkor viszont Varga Barnabás eldönthette volna a meccset, de a fejese a kapulécet találta el. A 71. percben aztán a szerbek is csak kapufáig jutottak, Tadics, illetve Pavlovics lőtt kapufát. A szerb támadás utáni magyar kontrából viszont Bolla már csak a kapussal állt szemben, de mellélőtt.A hátralévő időben volt egy-egy sárga lap (Vargának és Milenkovicsnak), egy nagyobb Varga-lehetőség, amikor a középre tartó fejesét védte Milinkovics-Szavics szerb kapus, illetve a 91. percben Mitrovics még az ötösről fejelhetett, de csúnyán mellément, és nem volt veszélyes az a szerb szöglet sem, ami az utolsó esélyük lehetett volna a 94. percben. A lefújás után már csak enyhe rossz hír volt, hogy Kalmár sárga lapot kapott, majd kiállították.A győzelemmel a magyar válogatott nemcsak szinte biztos Eb-továbbjutó, de megőrizte kilencmeccses veretlenségi sorozatát. Legutóbb tavaly szeptemberben az olaszok nyertek a Puskásban a Nemzetek Ligája utolsó körében. Magyarország-Szerbia 2-1 (2-1)Puskás Aréna, 58 215 néző, v.: Francois Letexier (francia)Gólszerzők: Varga B. (21.), Sallai (34.), illetve Pavlovic (33.)Sárga lap: Varga B. (78.), Botka (93.), Kalmár (94., lefújás után), illetve Milenkovic (77.)Kiállítva: Kalmár (a lefújás után)Magyarország: Dibusz - Fiola (Botka, 74.), Lang, Szalai A. - Nego (Bolla, 62.), Nagy Á., Styles (Kalmár, 62.), Kerkez - Sallai (Kata, 74.), Szoboszlai - Varga B. (Ádám, 84.)Szerbia: V. Milinkovic-Savic - Erakovic (Tadic, a szünetben), Milenkovic, Pavlovic - Zivkovic (Radonjic, 75.), Gudelj, S. Milinkovic-Savic, Terzic (Kostic, a szünetben) - Lukic (Ratkov, 84.), Mitrovic, Gacinovic (Djuricic, 67.)
Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevele, szokás szerint az elmúlt 24 óra legfontosabb-érdekesebb cikkeivel. Például ezzel a néggyel: Orbán Viktor a legigazibb példakép – így lettek örök barátok magyarok és grúzok Egykori miniszterelnök váltaná le az importált orbáni politikával nyolc éve sikeres lengyel kormányt Terrorszervezet állami ambíciókkal A legjobb könyvek, amiket (eddig) olvastunk: indul a 444 irodalmi podcastja Hírleveleinkre itt lehet feliratkozni.Kihelyezett kormányKét napra a teljes magyar kormány Grúziába utazott, és Orbán ott arról beszélt, hogy odáig tolná ki az EU keleti határát. Arról is részletesen írtunk, hogy honnan jött ez a nagy barátkozás a grúz kormánnyal, és hogy kétséges, hogy az „orbanizálódó” kaukázusi állam épp orbáni segítséggel kerülhet közelebb Európához.Csütörtöki hír volt, hogy akkora az adóssága, hogy már csak készpénzért kap gyógyszert, élelmiszert a legnagyobb hazai rehabilitációs intézmény, miközben Karikó Katalin Szegeden beszélt arról, hogy nincs jachtja, és nem is lesz, oktatásra és kutatásra szánja a Nobellel járó összeget. Belföldi hír volt még, hogy Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte hazánkat, ismét szivárog a méreg a Dunába az egykori óbudai gázgyárból, kitolják a határellenőrzések idejét a lengyel-szlovák és a cseh-szlovák határon a Magyarországról érkező illegális határátlépők miatt, pert vesztett a magyar állam Strasbourgban menedékkérő családok Szerbiába kényszerítése miatt, mégsem újítják fel a vasútállomást, amivel a kampányban a Fidesz a Monarchia koráig ment volna előre, nem hátra, és a megszaporodott öngyilkosságok miatt mentálhigiénés segítőpontot nyitottak a Mammutban. HáborúCsütörtökön is folyamatosan frissülő tudósításban követtük a nap legfontosabb történéseit a gázai háborúról, és külön beszámoltunk arról, hogy nyilatkozott egy Hamasz vezér és azt mondta, Gáza lesz „az izraeli hadsereg temetője", hogy izraeli légicsapások miatt leállt a damaszkuszi és az aleppói repülőtér, valamint hogy Harari Netanjahút és a populista kormányzást okolja a hétvégi katasztrófáért. Emellett hosszabban írtunk arról, hogy hogyan alakult ki a Hamász, és hogy miért támogatja a világon annyi szélsőbaloldali a civileket és gyerekeket lemészárló iszlamista terroristákat.Kisebb és tágabb világunkÍrtunk arról is csütörtökön, hogy immár szabad az út Fico előtt, súlyos tárcákkal fizette ki Pellegrinit: alakul a kormányalakítás Szlovákiában, és úgy fest, hogy a két legnagyobb bulvárlap már az új hatalom kezében van, a korrupciós- és maffiaügyek vizsgálatát leállítják. Részletesen foglalkoztunk a hétvégi lengyel választással is, ahol egykori miniszterelnök váltaná le az importált orbáni politikával nyolc éve sikeres kormányt, és ahol a mérleg nyelve lehet a szélsőjobboldali Konföderáció nevű pártszövetség, a kormánypárt potenciális koalíciós partnereként. És írtunk arról is, hogy a NOB azonnali hatállyal felfüggesztette az Orosz Olimpiai Bizottságot, Koszovó nem fizeti tovább az északi szerbek villanyszámláit, megint ellenszegült a rendőröknek, megint pénzbírságot kapott Greta Thunberg, először ismerte el a CIA, hogy nem volt demokratikus lépés 1953-ban puccsal megdönteni Irán miniszterelnökét, és felfüggesztett börtönre ítélték a Forma-1 egykori, most 92 éves elnökét. A Qubit pedig arról írt, hogy Norvégia az első ország, ahol az elektromos autók teljesen átvették a hatalmat az utakon.PodcastElindult új irodalmi podcastunk, melyben Ott Annával beszélgetünk majd kéthetente új megjelenésekről, jó meg nem annyira jó könyvekről. A tervek szerint a jövőben majd vendégekkel, de az első adásban még vendég nélkül beszélgettünk, a számunkra meghatározó, kedvenc könyveinket bemutatva. SzínházLidércek, Shaxpeare, Delírium: Bodó Viktor új rendezése keserédes LSD-trip egy vidéki rehabra. Felvonul széltében-hosszában a magyar társadalom és a függőségeink.
Szegeden ünnepelték csütörtökön Karikó Katalint, aki idén orvosi-élettani Nobel-díjat kapott amerikai kollégájával, Drew Weissmannal megosztva az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért. Karikót a városban mintegy ezren üdvözölték – természetesen Botka László polgármester, Rovó László rektor és a megyei főispán, Salgó László –, majd a Szegedi Tudományegyetemen ünnepi ülést tartottak a tiszteletére, ezután a sajtó előre feltett kérdéseire is válaszolt.Az ünnepségen bejelentették, hogy az SZTE felajánlotta Szent-Györgyi Albert egykori dolgozószobáját Karikó Katalinnak, aki el is fogadta azt. Botka arról beszélt, hogy Szeged legmagasabb épületét, a Bertalan híd lábánál álló 17 emeletes toronyházat a jövőben Karikó Katalin, a város díszpolgára és Szent-Györgyi Albert arcképe díszíti majd. Karikó több helyen is beszélt, az MTI és a lapok beszámolói alapján összeszedtük a legfontosabb és legérdekesebb mondatait.
Szegeden egy megrendezett balesettel hívták fel a figyelmet az egyre gyakoribb e-rollerbalestekre, amikből a mentők szerint minden hétre jutott a nyáron – számolt be az RTL Híradó.Most még bárki vehet, bérelhet elektromos rollert, és egyelőre nincs külön szabály a használatukra, de a kormány közölte: készül az elektromos rollerekkel kapcsolatos KRESZ-szabályozás.
Lázár János szembement önmagával. 2023. június - Nincs támogatásMárki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester árt a közösségnek, ha továbbra is a politikában marad, mondta Lázár a Rádió 7-nek adott interjújában. A térség fideszes országgyűlési képviselője gyakorlatilag megfenyegette a várost:a kormány tagjaként „azt kell mondjam”, hogy ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek, „ami persze szíve joguk, és van persze lehetőségük erre, akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak”.2023. október - Van támogatásAz ország déli részében csak kiemelt kormányzati támogatás mellett lehet megvalósítani a szükséges fejlesztéseket, mert az ipari szektor önmagában nem elég tőkeerős ahhoz, hogy nemzetközi versenyképességre tegyen szert, erről beszélt az építési és közlekedési miniszter Szegeden egy gyógyszercég rendezvényén. Lázár János kijelentette:„A kormány a politika széljárásától függetlenül kész támogatást nyújtani az olyan településeknek, ahol megvannak a növekedés feltételei.”
A szerb-román-magyar hármashatár közelében nőttem fel, többször megfordultam a híres szegedi csencselős piacon a Cserepes soron, de még annak Szent István téri elődjén is, mégsem hallottam soha életemben azt a szót, hogy románszatyor. De a legnagyobb online lapok keresőjébe beütve is nulla találatot kapunk.Ilyen előzményekkel elég nagyot ütött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kedd reggeli közleményének címe: Bolgárok „románszatyorral”Kétségtelen, hogy találó kifejezésről van szó, mert lelki szemeim előtt rögtön megjelent - a közleményben is leírt - nagyméretű, színes villámzáras poliésztertáska. Ilyenben vitték a szajrét az árusok - nem csak románok, sőt kezdetben szinte csak lengyelek - a piacokon. (Az idősebbek amúgy az ilyen piacokat a mai napig lengyelpiacnak nevezik.)Kíváncsiak vagyunk, lesz-e folytatása az ügynek, Szijjártó Péter külügyminiszter ennél kevesebbért is hivatott már be nagykövetet. Azok kedvéért, akiket érdekel, hogy mit is csináltak ezek a románok a bolgárszatyorral, azaz fordítva, íme: a ruhák közé rejtve akartak több száz doboz magyar zárjegy nélküli cigarettát Németországba csempészni, de - és itt megint szó szerint idézünk - „fennakadtak a pénzügyőri mustrán”.A három bolgár több mint kétmilliós bírságra számíthat.
Karikó Katalinnak ítélték – Drew Weissmannal közösen – az orvosi-élettani Nobel-díjat 2023-ban az mRNS-alapú oltási technológia kifejlesztéséért. Nem ő az első az első magyar Nobel-díjas, de nem is annyira egyszerű megmondani, hányadik. Számos szempont lehet, magyar származású szülők gyereke, Magyarországon született, itthon tanult, itthon kezdte a kutatásait, magyarnak vallja-e magát. Innentől már nem is könnyű eldönteni, ki a magyar Nobel-díjas. Vegyük például az első magyar származású Nobel-díjast. Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard) 1905-ben kapta meg a fizikai Nobelt. Ő maga nem tartotta magyarnak magát, de az első magyar Nobel-díjasként szokás emlegetni. Német eredetű családban született Pozsonyban, otthon németül beszéltek, de ahogy önéletrajzában írja, „az iskolákban magyarként neveltek, és ezért nem haragszom”. Azt is megemlíti, hogy a magyar iskola számára olyan szilárd erkölcsi tartást adott, amit nem talált meg az osztrák diákoknál. „A magyar irodalom és történelem, ahogy tanították, nagy mélységeket és érdekességeket tartalmazott, egyébként a német nyelv és irodalom szintén tantárgy volt. Így azután semmi sem hiányzott nekem az iskolából; a tanárral csak magyarul beszéltünk (különösen körülbelül 1877 után) egymás közt, egyébként azonban tetszés szerint németül is.” Egyetemi tanulmányait Budapesten kezdte, aztán Németországban folytatta és fejezte be. Később fél évig kutatott Eötvös Lorándnál, de miután nem kapta meg a budapesti asszisztensi állást, végleg Németországba ment. Élete végéig aktív volt a kapcsolata a magyar tudományos élettel, 1897-től az MTA levelező, 1907-től rendes tagja lett. A korszak egyik legnagyobb fizikusából végül megkeseredett tudós lett, lopással vádolta meg Röntgent, összekülönbözött Einsteinnel, akit rendszeresen fel is jelentett, tudományos eredményei helyett lelkes náciként vonta magára a figyelmet. 1947-ben hunyt el Németországban.A második, apai ágon magyar származású Nobel-díjas Bárány Róbert (Robert Bárány) 1914-ben kapott orvosi Nobelt. 1876-ban Bécsben született, az anyja osztrák volt, Bárány anyanyelve már német volt, nem beszélt magyarul. A magyar tudományos körökkel nem volt kapcsolata, de az osztrák orvosok sem fogadták be. A Nobel-díjnak köszönhetően a svéd diplomácia kiszabadította az orosz hadifogságból, de miután visszatért Ausztriába, nem kapott állást, ezért Svédországban költözött, ott halt meg 1936-ban. Életéről film készült, amiben lényegében lopással vádolták meg, egy szerencsétlen flótásnak mutatták be, akire Ausztriában sosem voltak büszkék, Magyarországon pedig alig ismerik, se köztereket, se intézményeket nem neveztek el róla. A harmadik magyar származású Nobel-díjas, Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy) 1925-ben kapott kémiai Nobelt. Szülei magyarok voltak, ő Bécsben született. Nem Budapesten nevelkedett, nem Magyarországon tanult, a magyar tudományos élettel annyira nem volt kapcsolata, hogy a Természettudományi Közlöny meg sem emlékezett a Nobel-díjáról. 1929-ben Göttingenben hunyt el.Annak ellenére, hogy kevés közük volt Magyarországhoz, a Magyar Nemzeti Bank Bárány Róbertet és Zsigmondy Richárdot is magyar Nobel-díjasként tartja számon, emlékérmet is verettek a tiszteletükre 2014-ben és 2015-ben. A negyedik, Szent-Györgyi Albert 1937-ben kapott orvosi és élettani Nobel-díjat „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. Az egyetlen magyar tudós, aki hazai pályán jutott el a Nobel-díjig. A vészkorszakot illegalitásban bujkálva túlélő Szent-Györgyi 1945 után az élére állt a tudományos élet újraszervezésének, de a kommunista hatalomátvétel elől 1947-ben végül mégis emigrált Amerikába. Az ötödik, Hevesy György talán a 20. század legsokoldalúbb tudósa volt: 1943-ban a kémiai Nobel-díjat ítélték oda neki, de legalább ennyire megérdemelten kaphatta volna meg a fizikai vagy az orvosi Nobel-díjat is. Hevesy (George de Hevesy) nemesi család sarjaként született 1885-ben Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett, majd először a Budapesti Egyetem, utána a Berlini Műszaki Egyetem hallgatója volt, doktori fokozatát már a Freiburg Egyetemen kapta meg 1908-ban. 1920-ban hagyta el Magyarországot, miután – kikeresztelkedett zsidó család gyermekeként – a numerus clausus miatt megvonták tőle az előadói jogot. Hevesy Koppenhágában folytatta lenyűgöző tudományos munkáját. Ha itthon maradhatott volna, akkor az általa felfedezett Hafniumot talán Hungaricumnak hívnák, így a dán főváros korábbi nevét választotta, ott végzett munkásságának tiszteletére. Dánia náci megszállása idején Stockholmba menekült, az 1944-ben neki ítélt Nobel-díj megkönnyítette, hogy megkapja a svéd állampolgárságot, addig magyar útlevelét használta. Svédországban hunyt el 1966-ban, 80 évesen. Családja úgy döntött, 2001-ben Budapesten temetik el a hamvait. A Nobel-érmét másfél évtizeden keresztül őrizték a Magyar Tudományos Akadémián, de fia 2015-ben visszakérte azt, hogy egy svédországi múzeumban helyezzék el.A hatodik, Békésy György 1899. június 3-án született Budapesten. Apja külügyi tisztviselő volt, kiküldetése miatt György a müncheni elemi iskolába járt, a nyolcosztályos gimnáziumot már Konstantinápolyban kezdte el, Magyarországon rövid ideig a budapesti Attila úti gimnázium tanulója volt, innen Svájcba költözött a család, így Békésy György az érettségit már Zürichben tette le. A Berni Egyetemen szerzett vegyész oklevelet, a doktori fokozatot Budapesten, a Pázmány Péter Tudományegyetemen kapta meg. 1946-ban – miután a laboratóriuma megsemmisült a háborúban – előbb fizetés nélküli kutatói szabadságot kérve Svédországba ment, aztán a Harvardra, amikor lejárt a szabadsága, nem kapott hosszabbítást. Emiatt 1948-ban nem tért vissza hazájába, az Egyesült Államokban folytatta a kutatást, ahol már nemcsak a halló-, hanem a látó- és az egyéb érzékelő szervek szerkezetét, működését is vizsgálta. A disszidálás büntetéseként 1949-ben megfosztották akadémikusi címétől. 1961-ben nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat „a belső fül, a csiga ingerlésének fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”. Ezeknek a kutatásoknak a jó részét még Magyarországon végezte az 1930-as években és az 1940-es évek első felében, de politikai okok miatt az MTA 1961-ben nem ünnepelhette. Honoluluban halt meg 73 éves korában, hamvait a Csendes-óceánba szórták. Az Akadémia csak halála után nyolc évvel, 1982-ben rehabilitálta őt. Wigner Jenő Pál 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért". Budapesten, Terézvárosban született 1902-ben, zsidó családban. A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt. 1921-ben a Berlini Műszaki Főiskolán folytatta a budapesti műegyetemen megkezdett tanulmányait.1925-ben rövid időre visszatért Magyarországra, édesapja mellett mérnökként dolgozott az újpesti bőrgyárban. Innen csábította el a berlini Kristálytani Kutatóintézet. Hitlerék hatalomra jutása után elhagyta Németországot, fél évig Európában utazgatott, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Látogatóba négyszer jött haza, először 1976-ban, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat meghívására, egy évvel később ugyanez a társulat tiszteletbeli tagjává választotta. 1983-ban meglátogatta a paksi atomerőművet, 1987-ben az ELTE tiszteletbeli doktora lett. A fogadásán eljátszatta a kedvenc nótáját egy cigányzenekarral, és csárdásozott is. 1988-ban egészségi állapota miatt már nem vállalta az utazást, amikor az MTA tiszteletbeli taggá választotta. Princetonban hunyt el 1995-ben, 92 évesen, a sírja is New Jersey-ben van. Gábor Dénes Wignerhez hasonlóan Terézvárosban született, 1900-ban, szintén zsidó családban. Először 20 évesen, 1920-ban költözött Németországba, itt folytatta tanulmányait. A nácik miatt 1933-ban hazatért, de egy évvel később innen is elmenekült, 1934-ben Angliában telepedett le. Hosszú idő után, 1962-ben látogatott haza. 1971-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat a hologram feltalálásáért. Londonban halt meg 1979-ben. Milton Friedman magyarországi zsidó bevándorlók gyerekeként 1912. július 31-én született New Yorkban. 1976-ban a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért kapott Nobel-díjat. Daniel Carleton Gajdusek anyai ágon magyar, apai ágon szlovák származású. Már az anyja is Amerikában született, Magyarországhoz így igen távoli szál köti. Gajdusek a kuru fertőző természetének felismeréséért kapott fizikai Nobel-díjat 1976-ban. Polányi János, pontosabban John C. Polányi az egyik legkiválóbb magyar értelmiségi család tagja, apja, Polányi Mihály kémikus és filozófus, nagybátyja, Polányi Károly közgazdász és társadalomfilozófus. János már Berlinben született, a balos család jó része ugyanis az üldöztetések elől 1919-ben Németországba költözött. Polányi csak néhány vakációt töltött Budapesten élő nagymamájánál, kanadai, nem magyar tudósnak tarja magát. A család a nácik elől Németországból is elmenekült Angliába, Polányi Kanadában telepedett le. 2001 óta a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.A 2006-os székfoglalóját meg lehet nézni, már itt is John C. Polányiként konferálták fel. A szüleit magyarnak nevezi, saját magát nem, nem is beszél magyarul, de mesél kevés emlékéről, ami a magyarokhoz köti, Karinthy Utazás a koponyám körül című könyvéről, ami ott volt a könyvespolcukon. Ő is tiltakozott 2017-ben a CEU elüldözése miatt. A Nobel-békedíjas Elie Wiesel Máramarosszigeten született 1928-ban, ortodox zsidó családban, amikor a település már Romániához tartozott. Családját akkor hurcolták el, amikor Máramarossziget ismét Magyarország része lett, szülei és hatéves húga meghalt a holokauszt során.Wiesel a jiddis mellett magyarul is beszél, egy 1988-as interjúban azt mondta, magyar zsidónak tartja magát, meg egy kicsit román zsidónak is. 2009-ben, amikor hosszú idő után járt ismét Magyarországon, a Parlamentben hívta fel arra a figyelmet, hogy a magyar nácik együttműködése is kellett ahhoz, hogy ilyen rövid idő alatt ilyen sok embert meggyilkoljanak. Felrótta a magyarok közönyét, de azt is mondta, hogy a mai Magyarországgal szemben nem érez haragot, nem tartja felelősnek a tegnapért, de azért felelősek, amit a múlt emlékével tesznek.2004-ben átvette a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét Mádl Ferenc köztársasági elnöktől, de a kitüntetést 2012-ben visszaadta. Kövér Lászlónak – aki részt vett Nyírő József újratemetésén – írt levélben ezt azzal indokolta, hogy Magyarországon köztereket neveznek el Horthy Miklósról, és rehabilitálják Wass Albertet, illetve a világháborús fasiszta kormánnyal együttműködő más közéleti szereplőket, és a tanrendbe kerülnek a szélsőjobboldali eszméket hirdető szerzők. Elie Wiesel 2016-ban hunyt el New Yorban. Oláh György 1927. május 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban végzett (a német megszállás idején Sztehlo Gábor evangélikus lelkész bújtatta), a Műszaki Egyetemen doktorált. Az 1956-os forradalom után családjával együtt elhagyta Magyarországot, előbb Londonban, majd Kanadában éltek, 1965-ben folytatta a munkáját az Egyesült Államokban. 1994-ben kapott kémiai Nobel-díjat „a karbokation kémiához való hozzájárulásáért”. Oláh nem szakadt el a magyar tudományos élettől, folyamatosan tartotta a kapcsolatot az itthoni kutatókkal. 2017-ben végakaratának megfelelően a Fiumei Úti Sírkertben temették el. A játékelmélet Nobel-díjasa, Harsányi János 1920. május 29-én született Budapesten, szülei egy évvel születése előtt kikeresztelkedtek zsidó vallásukból római katolikussá. A Fasori Evangélikus Gimnáziumba járt, Budapesten szerzett gyógyszerészdiplomát. Munkaszolgálatosként úgy maradt életben, hogy megszökött a századát Ausztriába szállító vonatról.A második világháború után még filozófiából is doktorált Budapesten. Antimarxistaként nem volt maradása a kommunista Magyarországon, a családi patikát is államosították, így leendő feleségével 1950-ben a zöld határon Ausztriába szökött. Ausztráliában és az Egyesült Államokban élt, 1994-ben kapta meg a Nobel-díjat. 2000-ben, 80 évesen hunyt el Kaliforniában, Berkeley-ben.Amikor Harsányit a Magyar Tudományos Akadémia 1995-ben tiszteletbeli tagjává választotta, ezt nyilatkozta: „A magyarok általában nem tisztelik a tudományok határait... A magyar iskola nagyon jó volt, remélem, most is jó. Amikor én jártam iskolába, mindenkinek kellett latint, matematikát, fizikát tanulnia. Budapesten volt egy speciális intellektuális tradíció, a kávéházi kultúra. Ennek volt a terméke Karinthy Frigyes is, akit sok minden érdekelt, sok mindenben volt tájékozott. Ha az ember egy magyar mérnökkel vagy orvossal beszél, nem meglepő a zenei vagy filozófiai érdeklődése. Amerikában az ilyen nem fordul elő. Az általános műveltség Magyarországon sokkal magasabb. Szerencsém volt, hogy pesti gimnáziumba jártam...” Kertész Imre 1929. november 9-én született Budapesten. 14 évesen megjárta a náci haláltáborokat. Az ott szerzett tapasztalatairól írt önéletrajzi ihletésű regényeiért 1997-ben Kossuth-díjjal, 2002-ben első és azóta is egyetlen magyarként irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Fő művét, a Sorstalanságot a Magvető lektora először kiadásra alkalmatlannak ítélte, végül 1975-ben jelent meg a Szépirodalmi Kiadónál. A regény, ami 13 évig készült, szokatlanul száraz, dokumentarista stílusban írja le a haláltáborok borzalmait. 2009-ben Kertész nagy kultúrpolitikai vihart kavart a német Die Weltnek adott nyilatkozatával, amelyben azt mondta:„Ich bin ein Produkt der europäischen Kultur, ein Décadent, wenn Sie so wollen, ein Entwurzelter, stempeln Sie mich nicht zum Ungarn”; magyarul: „Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne címkézzen engem Magyarországhoz.”Kertész 2001-ben kéziratainak jelentős részét a berlini Művészeti Akadémiának adta át. Az itthon maradt részt a Kertész Imre Intézet gondozza.Karikó Katalin Szolnokon született 1955-ben, Kisújszálláson nőtt fel, itt járt gimnáziumba, Szegeden doktorált. 1985-ben létszámcsökkentés miatt elküldték a Szegedi Biológiai Kutatóközpontból, ezután döntött úgy, hogy az Egyesült Államokban folytatja munkáját, erről a '85-ben játékmaciba varrva vitték ki a pénzt Magyarországról, amit a Ladáért kaptak, mostanra a szabadalmán alapulhat a koronavírus-vakcina című cikkben írtunk. Nobel-esélyeiről a hvg-nek korábban azt mondta: „Anyukám egykor minden októberben hallgatta a rádióban, hogy ki kap Nobel-díjat, és mindig mondta: Katikám, lehet, hogy te leszel az. Mire én: Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat! Azóta sem gondolok ilyesmire, számomra az a fontos, hogy minél hamarabb minél több ember megkapja a vakcinát, és megvédje őket a vírusfertőzéstől.”(Részben a Budapest kiemelt helyen a Nobel-díjasok földrajzában című cikk átdolgozása.)
Felmentést kapott a közbeszerzés alól az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ), így szerződtek 18,2 milliárd forintért „SARS-CoV-2 vizsgálatokhoz szükséges tesztek, tesztelés és mintavételhez, mintakezeléshez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzésére” a járvány idején – ez derült ki a K-Monitor által a Belügyminisztériumtól kiperelt adatokból. Az Átlátszó közadatigénylésben kérte a szerződést, amire az OVSZ igazgatója, Bayerné Dr. Matusovits Andrea 30 nap elteltével azt mondta: mivel az „kétséget kizáróan nem azonosítható be”, nem tudják kiadni. A lap így is kiderítette a szerződések részleteit. Mint írják, az OVSZ 2021 áprilisában szerződött a Vascular Venture Kft.-vel 1 millió PCR-tesztre, darabonként nettó 16 280 forintért, összesen nettó 16,28 (bruttó 17,1) milliárd forintért. A PCR-teszteken túl a Vasculartól vettek még „1 100 000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintacsövet és 1 100 000 darab SARS-CoV-2 PCR-vizsgálatok elvégzéséhez szükséges mintavételi pálcát” nettó 463,2 millióért. Ennek becsomagolásával egy építőipari céget, a Centrál-Bau Hungária Kft.-t bízták meg, ami darabonként nettó 40 forintos áron vállalta az egységcsomagok összeállítását.Az Átlátszó azt írja, ez a 18,2 milliárdos tétel része annak a 722 milliárd forintnak, amit a koronavírus-járvány alatt a kormány közbeszerzés nélkül költött el.A magyar egészségügyi finanszírozás 2020-2021-ben PCR-tesztelések finanszírozására elvileg alig 5,5 milliárd forintot fizetett ki, de ahogy az Átlátszó írja, az állam ennél jóval többet költött PCR-tesztekre, „csak sajátosan”, mert nem a kórházakat felügyelő NEAK, vagy a járványkezelésért felelős NNK szerződött, hanem az Országos Vérellátó Szolgálat. Az OVSZ-nél egyébként évente negyedmilliónál kevesebb véradó jelenik meg, vagyis az 1 millió PCR-teszt vásárlása nem tűnik indokoltnak. 2020-ban a Válasz Online írt a Vascular Plazma Kft. és Bayer Zsolt felesége közötti kapcsolatról (Bayerné dr. Matusovits Andrea és a Vascular korábbi tulajdonosai ugyanazon a szegedi orvosi karon végeztek), amit a kormányközeli publicista felesége bíróságra vitt, de a pert elbukta. „A PCR-tesztelést megkapó Vascular Venture Kft.-ben ugyanezek a szegedi orvosok voltak tulajdonosok. Azt nem tudni, hogy mi alapján választották épp ezeket a cégeket az OVSZ-nél” – írja a lap.A Vascular Venture Kft. 2021-ben, a szerződés évében az előző évhez képest 23 milliárd forinttal több, majdnem 34 milliárd forintos nettó árbevételt ért el (majd 2022-ben már ismét csak 9,9 milliárdot). A kiegészítő melléklet szerint a cég adózott eredménye a korábbi 830 millióról 11,3 milliárd forintra ugrott. Ennek a profitnak a nagy részét, 9 milliárd forint osztalékot kivettek a cégből.
A magyarok háromnegyede rendszeresen szokott adományozni a Visa friss, reprezentatív kutatása alapján, és a digitális fizetések terén világelső cég felméréséből az is kiderült, hogy az adományozók többsége szívesen használná e célra a bankkártyáját is, amennyiben lehetősége nyílna erre. Épp ezért a minden évben szeptember utolsó vasárnapjára eső Siketek Világnapja idei alkalmából a Visa elindította Magyarországon „Az érintés ereje mindannyiunké” kampányát, amellyel a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét (SINOSZ) lehet támogatni, immár bankkártyák segítségével is. Ehhez szeptember 24-étől kezdve az ország számos forgalmas pontján állítottak fel fizetési terminálokat, megteremtve az egyetlen mozdulattal történő adakozás lehetőségét. A Visa kutatása alapján ugyanis látni, hogy ahogyan az életünk egyre több területén szoktuk meg, hogy készpénz nélkül, csak bankkártyát vagy a telefonunkat használva intézzük a pénzügyeinket és a vásárlásainkat, ugyanúgy lenne igényünk arra is, hogy az adományozni is tudjunk digitális eszközök használatával. A kutatás során megkérdezettek több mint fele (54%) válaszolta azt, hogy ha lenne lehetősége bankkártyával adományozni, akkor akár egy éven keresztül is szívesen adományozna havonta kisebb összegeket."Az érintés ereje mindannyiunké. Egyetlen mozdulattal vásárolhatunk vagy segíthetünk embertársainknak. Célunk, hogy felhívjuk a figyelmet a társadalmi integrációra, hogy mi is elősegíthessük egy befogadóbb környezet megteremtését. Már ismerjük a digitális fizetések elfogadásának a vállalkozásokra gyakorolt jelentős hatását. Hisszük, hogy hasonló eredményeket érhetnek el a nonprofit szervezetek is, amelyek az adományokra támaszkodva nagyon fontos munkát végeznek" – mondta el minderről Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője.A most induló kampány során a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége számára befolyó összeget alapvető kommunikációs akadálymentesítési támogatásra fordítják majd, beleértve a személyes és virtuális jelnyelvi tolmácsolást és akadálymentesítési eszközöket, például mobil indukciós hurkokat és interaktív intelligens táblákat a jelnyelvi oktatáshoz.Az EuroTrak 2020. évi adatai szerint 1,01 millió magyar tartja magát hallássérültnek, ami azt jelenti, hogy az ország lakosságának 10,3 százaléka érintett, ám ehhez képest a jelnyelvi-és írótolmács szolgáltatások ellátásához elengedhetetlen szakmai kvalitás és eszközállomány jelenleg csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre. A SINOSZ legfőbb célkitűzése, hogy minél szélesebb körben és minél több szolgáltatás váljon elérhetővé hazánkban a siket és nagyothalló emberek számára.“Küldetésünk a siket és nagyothalló személyek társadalmi integrációjának elősegítése. Életminőségük javítására, az akadálymentesítési folyamatok elősegítésére törekszünk. A pénzügyi támogatás mellett úgy gondoljuk, hogy a Visa kampánya segít abban, hogy ügyünket sokan megismerjék, illetve kibővüljenek az adományozási szokások" - tette hozzá Csetneki Csilla, a SINOSZ elnöke.Az adományozási pontok Budapesten a Magyar Zene Házában, az Akváriumban, a Westend Eiffel-téri bejáratánál, az Arena Mallban, a Mammutban, a MOM Parkban, az Árkád Budapestben, az Etele Plázában, a Corvin Plázában, a Duna Plázában, míg országszerte a Győr Árkádban, a Szeged Árkádban a kecskeméti Malom Centerben, és a miskolci Szinvaparkban érhetőek el. A mostani kampány mellett idén a Visa a Change Hungary-vel együttműködve egy szélesebb körű programot vezetett be adományozó terminálok telepítésére: a vállalat támogatásával ötven digitális adományozási pontot működtetnek országszerte, ahol további jótékonysági szervezetek a saját, személyre szabott digitális termináljaikkal végezhetik az adománygyűjtést. A terminálokon néhány, előre meghatározott támogatási összeg található, de tetszőlegesen be is állítható az adomány mértéke.“Az egyre inkább készpénzmentessé váló társadalomban a jótékonysági szervezeteknek érdemes megfontolniuk, hogyan könnyíthetik meg a támogatók számára az adományozást. Az innovatív technológiákon alapuló megoldások egyszerűbbé tehetik a gyűjtést és az jótékony összegek felajánlását" - mondta el minderről Fodor Gábor, a Change Hungary alapítója.
A Zala Vármegyei Főügyészség közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolja azt a forgalmistát, aki az egyik zalai vasútállomáson tavaly karácsonykor annyira lerészegedett, majd elaludt, hogy leállt miatta a vasúti közlekedés. A vádirat szerint az 50 éves férfi, aki közel 30 éve dolgozik a MÁV-nál, kora este lépett szolgálatba forgalmi szolgálattevőként a Pacsához közeli vasútállomáson, és azonnal elkezdte fogyasztani a magával vitt egy liter vodkát. Az esti órákra "szolgálatteljesítésre és cselekvésre képtelen állapotba került", emiatt a menetrend szerint Szombathely és Pécs között közlekedő két személyvonatot nem tudta fogadni, a biztosítóberendezésen nem állított be számukra szabad jelzést, nem adott engedélyt a szerelvények továbbhaladására.Telefonon próbálták elérni kollégái, de mivel nem érték el, értesítették a rendőrséget. A járőrök az erősen ittas, alvó férfit az állomás forgalmi irodájában találták meg, a rendőri intézkedés közben is újra elaludt.A vádlottat váltó forgalmista csak mintegy másfél órás késéssel tudta elindítani a várakozó személyvonatokat. (MTI)
„Egyetlen egy ellenzéki párt, amelyet mások már leírtak, az MSZP nem lazsált. Láttam a mozgást, az MSZP életjelet adott, amikor eltűnt az ellenzék zöme.” Ezt maga az MSZP nagy visszatérője, Csintalan Sándor nyilatkozta, és igazat kell adnunk neki. Az MSZP-nél tényleg megmozdult valami. Az ózdi frakcióülés után őrületes vidékjárásba fogtak az egykor szebb napokat látott párt vezetői. Szombathely, Tatabánya, Érd, Eger, Szeged, a Facebookon lendületet sugárzó fotók, és még Komjáthi Imre társelnökről is levették a piros pólóját és már ő is zakóban, fehér ingben feszít.Az országjárás keddi állomása Veszprém volt. Nem egy baloldali város, még akkor sem, ha innen származik Mesterházy Attila, a párt korábbi elnöke, aki azóta már kilépett a pártból, és új pártot gründolt. 2006 óta fideszes polgármester van, előtte SZDSZ-es volt, többnyire MSZP-s támogatással. (Meglepő, hogy egy MSZP-s, lakótelepeken készült felmérés szerint van esély az ellenzéki győzelemre dacára az éppen zajló veszprémi kulturális főváros-projektnek.)
„Az eddigi gyanúsítások során közölt bűncselekményekkel okozott vagyoni hátrány összege meghaladja a 15 milliárd forintot” – közölte a Békés megyei főügyészség a Magyar Narancs kérdésére. A lap szerint ezzel a Magyar Pünkösdi Egyház intézményei ellen folyó eljárás szintet. A bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalás és pénzmosás bűntettében folyó nyomozás ugyanis eddig csak 8 milliárd forintra tette a károkozás mértékét, tavaly májusban pedig még csak félmilliárd forintos pénzmosásról szólt a vád.A lap felidézi: a megyei ügyészség 2018 óta folytat kiterjedt vizsgálatot az ügyben, amely középpontjában a békéscsabai Közösségi Misszió (KM) van, amely az egyház legnagyobb, békéscsabai központú intézménye. A vizsgálat emellett kiterjedt a pünkösdisták egyháztanácsára, elnökségére, az egyház környékén működő tucatnyit szervezetre és azok összetett kapcsolatainak rendszerére. „De megtalálható a KM-hez tartozó és a gyanús pénzmozgásokban fontos szerepet játszó Szocnet Kft. és a Simonka György egykori fideszes országgyűlési képviselő érdekeltségi köréhez tartozó Magyar Termés TÉSZ Kft. is” a vizsgálatban, derül ki a cikkből. A Közösségi Misszió két ügyvezetője, dr. V. György és dr. V. Károly már 2022 áprilisa óta letartóztatásban van, békéscsabai és eleki otthonaikban a nyomozók már 2021 novemberében házkutatást tartottak. A Magyar Narancs felidézi: a házkutatások és a 2022. áprilisi letartóztatásuk közben mindketten sikerrel kérték felvételüket a Fidesz békéscsabai szervezetébe.Herczeg Tamás, a párt békéscsabai parlamenti képviselője a lap korábbi megkeresésére erről annyit mondott: „Mint mindenki más hasonló ügyben, esetükben is érvényes az ártatlanság vélelme”. A békéscsabai Fidesz egyébként sem tűnik válogatósnak: a párt nemrég azt a Szegedi Balázst választotta városi elnökének, akiről nemcsak azt érdemes tudni, hogy eleresztett egy galambot a béke érdekében, hanem azt is, hogy a bíróság 2024 végéig eltiltotta a cégvezetéstől.
A helyi seriff szerint “valami hülyeség” miatt nyitott tüzet egy 17 éves gimnazista négy társára a Dél-Karolina-i Columbia városában. Három 14 és 17 éves kor közötti gyerek meghalt, a negyedik társuk pedig kisebb sérülésekkel megúszta.A seriff azt mondta, hogy egy évekkel ezelőtti, “valami hülyeség” miatt keletkezett konfliktust zárt most le a gimnazista a fegyverével. A hatóságok nem árulták el, hogy honnan szerezte azt, de a seriff a sajtótájékoztatón megemlítette, hogy a helyi fiatalok gyakran autók feltörése révén jutnak hozzá az azokban tárolt fegyverekhez. Majd hozzátette, hogy csak ezen a hétvégén 100 autót törtek fel a városban. Dél-Karolina fővárosa 138 ezres, valamivel kisebb Szegednél. (via ABC News)
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban