Életének 85. évében elhunyt a magyar labdarúgás kiemelkedő alakja, Mezey György, aki máig utolsó szövetségi kapitányként vezette ki a nemzeti együttest egy világbajnokságra. A magyar szövetség (MLSZ) életműdíjas mesteredzője 1985-ban nemcsak itthon lett a legjobb tréner, hanem egész Európa-szerte nem találtak nála érdemesebbet az év szövetségi kapitánya díjra, emellett pedig klubszinten is maradandót alkotott. A halálhírt közlő Magyar Labdarúgó-szövetség Mezey Györgyöt a saját halottjának tekinti.Mezey György 1941. szeptember 7-én a ma már Szerbia területén lévő, de abban az időszakban (1941–1944) épp újra Magyarországhoz tartozott Topolyán látta meg a napvilágot, labdarúgó-pályafutását viszont már Budapesten, a Rákosligeti AC-ben kezdte meg 1954-ben, majd Testnevelési Főiskola sportklubjában, a TFSE-ben folytatta. Volt a Keszthelyi Haladás, a Budafoki MTE és az MTK futballistája is, majd 1971-ben a Budapest Spartacus színeiből vonult vissza – írja az Index memoárjában.Játékoskarrierjében nem jegyezhettek fel jelentős eredményt, de már 1965-ben elkezdett edzősködni is, ezen a területen pedig hamar megmutatkozott a tehetsége. A Keszthelynél elkezdett munkáját a Spartacusnál is folytatta, 1971-től kezdve pedig a BVSC korosztályos csapataival foglalkozott, ahol egyik kedvenc felfedezettje Törőcsik András volt.Az első élvonalbeli klubja alig 36 évesen az MTK (akkori nevén MTK-VM) volt, az első idényben (1977–1978) bronzérmes lett a csupa fiatal játékossal felálló fővárosiakkal. Éppen 1978-ban ért véget Baróti Lajos második időszaka a válogatott élén, a 117 mérkőzésével és 62 győzelmével is rekorder kapitányt segítője, Kovács Ferenc követte, majd az olimpiai csapattal két aranyérmet szerző Lakat Károly hatmeccses ténykedése után 1980-ban a Mezeynél nem egészen két hónappal idősebb Mészöly Kálmánt (1941. július 16.–2022. november 21.) nevezték ki a kispadra. A Szőke Szikla mellett viszont pályaedzőként Mezey is szerepet kapott, ráadásul 1982-ben megkapta az olimpiai gárda irányítását. 1983-ban, a leköszönő Mészöly utódjaként a felnőttválogatott szövetségi kapitányának választották. A szakember olyan újszerű taktikát és rendszert alkalmazott a válogatottnál, amellyel meglepte nem csak Európát.Az 1986-os, mexikói világbajnokságot megelőző selejtezősorozat csoportbeosztásakor a mieink a B kalapba kaptak besorolást, ellenfélül az A-ból Ausztria, a C-ből Hollandia, a D-ből pedig Ciprus érkezett. A végeredmény ez lett: 5 meccs, 5 győzelem, csoportelsőség, irány Mexikó! Az 1982-ben mesteredzővé váló Mezeyt a vb-selejtezők után 1985-ben az év edzőjének választották meg itthon, valamint az év európai szövetségi kapitánya elismerést is bezsebelhette. Az MLSZ 2019-es életműdíjában kiemelte, hogy ő az egyetlen magyar szakember, akit anno a londoni World Soccer egy esztendő végén a világ legjobb szövetségi kapitányának választott meg.Miután a selejtezők sikeres megvívása közben az NSZK otthonában 1–0-ra is nyertünk – 1984-ben, a téli felkészülés alatt Spanyolország vendégeként is nyertünk 1–0-ra –, és 1986 márciusában a Népstadionban 3–0-ra legyőztük Brazíliát, a FIFA-világranglistán pedig elsők is voltunk Mezey regnálása alatt, világbajnokságot óriási várakozás előzte meg. Hogy aztán óriási bukás legyen a vége: a Szovjetunió négy perc után két góllal vezetett Irapuatóban, a délben, borzasztó melegben játszott összecsapás vége pedig csúfos 6–0 lett a rivális javára. A magyar csapat az ötödik lett végül, a csoportharmadikak mezőnyében mínusz hetes gólkülönbsége miatt a kétpontos gárdák közül Bulgária és Uruguay is előtte zárt, így pont lemaradt a nyolcaddöntőről. Ami akkor kisebb tragédiát jelentett, a szakember pedig idehaza ellehetetlenült, ünnepelt kedvencből szinte közellenség lett, azt viszont anno aligha sejtette bárki, hogy ezt követően egyszer sem jutunk ki a világbajnokságra, és az Európa-bajnoki szereplésre is egészen 2016-ig kell majd várni…Mezey a mexikói események után Kuvaitban folytatta, előbb szövetségi kapitányként, majd az al-Jarmúl vezetőedzőjeként. A válogatottal 1986 szeptemberében az Ázsiai Játékokon a csoportkörben Bangladest (4–0), Nepált (5–0), Japánt (2–0) és Iránt (1–0) is megverve jutott a kieséses szakaszba, ott Kína ellen tizenegyespárbajban nyert az együttes, az elődöntőben viszont a büntetőpárbaj Szaúd-Arábia sikerét hozta. A magyar válogatott kispadjára 1988-ban tért vissza, augusztus 31. és december 11. között öt mérkőzésen veretlen maradt, de a két vb-selejtezőn az Észak-Írország elleni hazai 1–0 után Máltán csak 2–2-re végeztek a mieink. Ezzel a találkozóval zárult le pályafutása a nemzeti együttes élén végleg. Az 1989–1990-es idényben a finn Hangö IK-nál vállalt állást, majd Kaszás Gábor halála után vette át kis időre a Videoton megüresedett kispadját.1990-ben a Kispest nevezte ki vezetőedzőnek, ahol rögvest bajnok lett, és a Dundalk kiejtése után a BEK utolsó kiírásában (a következő évtől lett Bajnokok Ligája) a csoportkörtől sem volt messze a Honvéd, a Sampdoria nagy erőfeszítések árán 4–3-as összesítéssel búcsúztatta a piros-feketéket. A második idényben bronzéremmel zárt, ezt követően előbb ismét Kuvaitba ment (ahol bajnoki címet szerzett az al-Tadhamon szakvezetőjeként), és visszatérése után már csak ritkán és rövid ideig vállalt edzői szerepeket. Volt szakosztály-igazgatóként a BVSC, majd a Vasas és az Újpest kispadján is.A Videoton 2008-ban sportigazgatóvá nevezte ki, egy évre rá pedig visszatért a kispadra. A fehérváriakkal az első évben ezüstérmes volt, a 2010–2011-es idényben pedig a klub történetének első bajnoki címét szerezték meg. Szerződése lejártával felhagyott az edzősködéssel. Mezeyt 2011-ben másodszor választották meg az év edzőjének Magyarországon, érdemei elismeréseként pedig 2019-ben az MLSZ életműdíjával tüntették ki. Fehérváron 2011-ben díszpolgárrá is avatták.Mindezek mellett: Az MLSZ elnökségi tagja volt 1999 és 2006 között, sőt 1999 és 2000, valamint 2005 és 2006 között volt az MLSZ alelnöke is.