
Dr. Kovács Anita, az SZTE egykori hallgatója és oktatója 2020-ban, a Covid idején döntött úgy, hogy a Napfény Városából a sárkányok földjére teszi át székhelyét és Kínában nyit új fejezetet az életében. Anita idén a hatodik tanévet kezdi a pandák földjén, jelenleg Sanghajban tanít egy nemzetközi gimnáziumban, és élethivatásának tekinti, hogy diákjai megszeressék a kémiát. Három évvel ezelőtt a szegedi vegyész professzorhoz férje, Dr. Hegyes Péter is csatlakozott, a házaspár pedig továbbra is Kelet-Ázsia legnagyobb országában képzeli el a jövőjét. Dr. Kovács Anitával a Szegedi Tudományegyetem készített interjút, amelyből többek között az is kiderül, milyen alapokat kapott az intézménytől a kínai kalandhoz!Mint megtudtuk, a brit, cambridge-i tantervvel rendelkező nemzetközi középiskolából – ahol oktat – veszik fel a legtöbb diákot Sanghaj minden iskolája közül az oxfordi és a cambridge-i egyetemre, de egész Kínára vetítve második ebben a sorban az iskolájuk, ahol Anita alap- és emelt-szintű kémiát tanít. Elmondása szerint a nemzetközi tanárságban az a jó, hogy a cambridge-i szisztéma a világ minden országában megtalálható. Ha az ember fiatal és a megfelelő képzettsége megvan ehhez a munkához és világot szeretne látni, miközben meg is fizetik érte, a világon bárhol el tud helyezkedni Perutól Új-Zélandig – véli a szegedi vegyész professzor. Anita a kémia rejtelmeinek tanítása mellett digitális oktatás technológia-szakértő, valamint a „mesterséges intelligencia az oktatásban felelős”, mivel az AI-t Kínában kötelezően be kell vonni a tantervbe. Véleménye szerint a diákoknak klasszikus házi feladatokat már nem éri meg feladni, mert a ChatGPT segítségével könnyedén megoldják, ezért kiemelten fontos a mesterséges intelligencia helyes, etikus használatára megtanítani a diákokat, amit a szegedi professzor koordinál az iskolájában.„Be kell látnunk, hogy a régi iskolai rendszer nem működik már, és a digitalizáció térhódításával, a mesterséges intelligencia adta lehetőségekkel élnünk kell. Az AI nálunk megengedett, de a diáknak jeleznie kell a munkájában (házi feladat, beadandó esszé stb.), hogy az adott feladat mely részében, hogyan és mire használta. A gyerekek leendő munkahelyén úgyis elvárják majd az AI szakszerű es profi használatát, és ehhez az alapokat az iskolában kell megadnunk (etikus használat, a chatbot hallucinációja kiszűrésének képessége). A mesterséges intelligencia és a digitális technológia korában ahhoz, hogy valaki az életben megállja a helyét, ezekkel a készégekkel rendelkeznie kell, persze szabályozott módon. Imádom az élet ezen izgalmas területét, az ebben való munkát és kutatást” – fogalmazott. Anita kutatói karrierjét – bár nagyon szerette, s a Kínai Tudományos Akadémia egyik kutatócsoportjába is bekerült – nem tervezi folytatni, kellőképpen a publikálás sem motiválja, pedig még az SZTE PhD-hallgatójaként 2015-ben eredményéiért olyan amerikai díjban részesült, melyet rajta kívül más magyar kutató még soha nem kapott.,,A kutatást akkor folytatnám, ha Péter fiatalkorának idejében élnék – ma sokkal nehezebb ez a tevékenység, mint akkor volt. Én a tudományt nagyon szeretem, különösen a kvantumfizika nagyon érdekel hobbi szinten, rengeteget olvasok e téren. De ma már tudósnak lenni rengeteg adminisztrációt is jelent – pályázatot, cikkeket kell írni – a kutatásra marad a legkevesebb idő. Ilyen feltételek mellett nem lenne egyszerű ezt végezni” – mondta.Sokkal inkább lelkesíti, hogy a rengeteg tudást, melyet munkája során megszerzett, a továbbiakban inkább az oktatásban kamatoztassa, így elsősorban arra kíván összpontosítani, hogy nyugati orvosi egyetemi tanulmányokra készítsen fel kínai gyerekeket. Álláspontja szerint az oktatás nemcsak Magyarországon szorul átalakításra. Fontosnak tartja – mivel a mai a diákok már digitális bennszülöttek, így szerinte nem lehet „egy darab” tanárral és egy könyvvel lefoglalni őket, fenntartani az érdeklődésüket – hogy a digitalizációt be kell vinni a tantermekbe, persze átgondolt, megfontolt, észszerű módon. Erre Kínában sokkal inkább adottak a lehetőségek, mint ahogyan egy személyre szabott oktatási rendszer kifejlesztésére is – a technológia adta lehetőségek kiaknázásával.„Fontos fordulópontnál tart az oktatás jelenleg. Aki a digitális forradalom vívmányait fel meri vállalni, hajlandó a fejlődés hullámain menni és halad a korral, a modern tudományt beilleszti az oktatásba, mind az oktató, mind pedig a gyerekek sokat tudnak belőle hosszútávon profitálni” – emelte ki Anita.A tanárnő munkavédelmi feladatokat is ellát a középiskola kémia tanszéken (Health and Safety Manager), ahol 32 fő dolgozik. Nagy felelősség a fiatalok védelme, hiszen a kémia kísérletes tantárgy. Anita harmadik tevékenységi köre pedig az adatelemzői munkakör, melynek keretein belül a gyerekek tanulmányi, dolgozati eredményeiből különböző kimutatásokat, statisztikákat készít az iskola és a Cambridge Education Program számára.Bár Anitát napjainkban a legtöbb feladata Kínához köti, nem szakadt el teljesen a Szegedi Tudományegyetemtől. Az SZTE Idegennyelvi Kommunikációs Intézete természettudományos angol kurzusa számára Borbás Tibor angoltanárral közösen jegyzetet ír, a képzéshez kapcsolódó feladatok, tananyagok megalkotásában segítséget nyújt. Tevékenységét teljesen ingyen végzi, kifejezve ezzel az alma mater iránti szeretetét. „Tibor volt az én angol tanárom, nagyon sokat köszönhetek neki, örömmel segítem a munkáját!” – mondta Anita, aki hobbiból tavasszal tudományos és üzleti angol tanári szakirányon szerzett egy újabb diplomát, mely elmondása szerint nem volt nagyon nehéz, hiszen több mint öt éve angolul éli az életét, előtte pedig tíz éven keresztül vett részt az angol nyelvű oktatásban az SZTE Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Karán az Orvosi kémia kurzus keretein belül.„Talán sokan irigykedve nézik az életem, de mindez nem jön magától! Szegeden számos területen tevékenykedtem, kutatásban vettem részt, publikáltam, voltam Szegeden diák és oktató, itt kaptam meg 2008 es 2020 között azt a rengeteg tapasztalatot, melynek eredményeként Kínában dolgozhatok most. A jelenlegi munkaköreimet nem tudnám végezni, ha nem lennének meg a szegedi alapok, melyekhez ma is rengeteget hozzáolvasok és tanulok, mert a sima tanítás már nem elégít ki; nagyon érdekel minden újítás, és mindezekkel együtt a jelenlegi munkám rendkívüli módon élvezem” – véli a szegedi vegyész professzor.A férjével nemrégiben megkapták a kínai zöldkártyát, így szinte egyenértékű állampolgári jogokkal rendelkeznek a helyiekkel. Ezt nagyszerű dolognak tekintik az életükben! Még mindig magyar állampolgárok, de Kínában maradhatnak vízum nélkül, korlátozások nélkül. „Szegeden, egy kiváló egyetemen tanultam, de volt olyan időszak az életemben, hogy megkérdőjeleztem a saját PhD-fokozatom értelmét – pedig a kémia extrém nehéz pálya. A zöldkártya megszerzésekor azt mondtam, volt értelme, hiszen a „megkülönböztetett kutató / tudós” kategóriában kaptuk meg mindketten a kérelmet a férjemmel, tudva azt, hogy Kínában a legnehezebb zöldkártyához jutni, de mi viszonylag gyorsan, 7 hónap alatt, hiánypótlás nélkül megszereztük” – számolt be Anita.„Itt maradunk most már, nem tervezünk elköltözni, pedig Dél-Amerika és Afrika is szerepelt a tervek között, amihez az adta az alapot, hogy nagyon szeretünk világot látni, kalandozni. Kínában viszont ezzel a munkával egy jó életszínvonalat lehet elérni, nagy a közbiztonság, mindent lehet kapni, nagyon jól érezzük itt magunkat! Örülök, hogy ide sodort az élet, és mivel nem vagyok egy megbánós típus, nincs az életemnek olyan területe, melyet másként csináltam volna, hiszen akkor nem az lennék, aki most vagyok. Vannak terveim, rengeteg ötletem főként az oktatásfejlesztés területén, mely elgondolásaim onnan jönnek, hogy rengeteget olvasok, riportokat, dokumentumfilmeket nézek és folyamatosan tájékozódom” – zárta mondandóját Dr. Kovács Anita.