
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság konferenciáján tartott előadást, amelyben többek között kiemelte – a statisztikai mutatók azt mutatják, hogy jobb a magyar egészségügyi ellátórendszer, mint ahogyan a lakosság tapasztalja. A közgazdász és egészségügyi menedzser a legfőbb problémát az ápolóhiányban látja, illetve azt, hogy nem látogatják elég gyakran a szűrővizsgálatokat az emberek. Fendler Judit a konferencián kiemelte, hogy a magyarok alkoholfogyasztása nem haladja meg a V4-országok átlagát, de minden más egészségmutatóban sajnos rosszabbak vagyunk, többek között a dohányzás és az elhízás arányában is. ,,Nagyon rossz adat az is, hogy az egészségben eltöltött életéveink száma a legalacsonyabb, illetve a megelőzhető és elkerülhető halálozások számában sajnos nagyon előkelő helyen áll Magyarország. El kell azon gondolkodni, hogy mi az, ami ezt az óriási különbséget okozza” – fogalmazott az SZTE kancellárja. A közgazdász és egészségügyi menedzser szerint azonban annak ellenére, hogy a lakosság percepciója más, az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint sincs jelentős elmaradás sem orvosszámban, sem nővérszámban az európai uniós átlaghoz képest, a gondozó-ápoló létszám elmaradása viszont ijesztő. „Ami természetesen probléma, az az, hogy a háziorvosok száma csökkent, és az egy háziorvosra jutó esetszám ebből kifolyólag jelentősen nőtt. Viszont pozitív, hogy az orvostanhallgatók száma jelentősen nőtt az elmúlt 14 évben. Ami aggasztó, az a gondozói létszám, az a fajta ellátás, ami nem a kórházi ápolással kapcsolatos. Ijesztő, ha megnézzük, hogy 10 százaléka az itthoni adat például a norvég adatnak” – mondta.Fendler Judit hozzátette, hogy OECD-átlag felett vagyunk az orvosi konzultációk számában is, ami valójában lehet attól is, hogy olyan kompetenciákat is orvosok végeznek, amiket más országokban a szakdolgozói állomány, de szerinte az, hogy eljut orvoshoz a lakosság, egyfajta hozzáférési mutatót jelent. „Ami még nagyon érdekes statisztika, és ez az Eurostattól van, hogy bármilyen is a lakosság percepciója, a várólistáink alacsonyabbak, mint az OECD-átlag. A várólistákon szerepel az is, aki azt gondolja, hogy jövő nyár közepén fogja elvégeztetni a csípőprotézis-műtétet, mert előtte menne nyaralni. Ez a tisztánlátást kicsit megnehezíti” -jelentette ki. Az SZTE kancellárja szerint emellett nincs gond a CT- és MR-vizsgálatok számával sem, annak ellenére, hogy eszköz valóban kevés van az országban. ,,A magyar lakosság az adatok szerint a legkevésbé elégedett az egészségügyi ellátással. Pedig igen alacsony azok aránya, akik nem kapnak ellátást” – mondta.Fendler Judit szerint az egészségügyi ellátórendszer csak 20 százalékban járul hozzá az egészségügyi állapotunkhoz. Szerinte sokkal nagyobb hatást érnének el, ha nem erre, hanem másra fókuszálnák a forrásokat, és „nem kell drága eszközöket beszerezni, vagyonokat költeni újabb kórházi infrastruktúrára és átalakítani a rendszerünket. Nem arra kellene fordítani az egyébként is nagyon alacsony szintű forrásaink 90-95 százalékát, ami tulajdonképpen az egészségünkhöz 10-15 százalékban járul hozzá” – fogalmazott.Azt is hozzátette, hogy a szűrési rendszereink nagyon jók, de nem járnak elegen a vizsgálatokra. Egyéb pozitívumként sorolta fel a teljes körű társadalombiztosítást, amit szerinte meg kellene emelni ahhoz, hogy több pénz jusson például a gondozók alkalmazására. „A dolgozók által befizetett egészségügyi járulékból, a munkáltatók szociális hozzájárulásából, a gyógyszergyárak hozzájárulásából, az úgynevezett csipszadóból csoportosít át az állam, most megkérdezem, hogy melyiket emeljük meg ahhoz, hogy tulajdonképpen magasabb legyen az az összeg, amit az egészségügyre költünk? Azt gondolom, hogy vannak olyan területek, ahol többet lehetne fizettetni az egészségügyi rendszerrel, például a havi 11 ezer forintos egészségügyi hozzájárulás világviszonylatban egyedülálló, vagy a gyógyszergyárak befizetése elbírna többet” – tette hozzá.Kiemelte, hogy a a lakossági kommunikációt mindenképpen fejleszteni kellene, mert úgy gondolja, az adatok szerint a lakosság percepciója sokkal rosszabb, mint amilyen maga az egészségügy. Azt is mondta, hogy ösztönzésre is szükség van, mind pozitívra, mind negatívra; utóbbihoz példaként azt hozta fel, hogy ha valaki néhány év után sem megy el szűrővizsgálatra, akkor növeljék meg a befizetendő járulékait. Kiemelte, hogy az ápolás javításával is sokat tudnánk tenni, hiszen a lakosság egyre nagyobb aránya 65, illetve 80 év fölötti. „Ezeket az embereket valamilyen szinten jellemzően ápolni kell, főleg ha nem javítjuk az egészségben eltöltött életévek számát” – mondta.