A bíróság szerint sem lehet tartani Hódmezővásárhelyen népszavazást arról, hogy az önkormányzat megvegye-e a szabadkígyósi kastélyt
444 | 2025. május 26., hétfő - 17:05
Helybenhagyta a Szegedi Törvényszék a hódmezővásárhelyi helyi választási bizottság döntését, ami nem hitelesítette a szabadkígyósi Wenckheim-kastély önkormányzati tulajdonba vételéről benyújtott helyi népszavazási kérdést.A bíróság közleménye szerint megállapították, hogy az „Ön egyetért-e azzal, hogy a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerüljön és az erre irányuló szerződéseket a Közgyűlés jóváhagyja?” helyi népszavazásra javasolt kérdés az egyértelműség helyi népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének nem felel meg, így a helyi választási bizottság a kérdés hitelesítését jogszerűen tagadta meg.A törvényszék szerint sérülne az előreláthatóság kritériuma, a helyi népszavazási kérdés előzetes gazdasági és szakmai ismeretek hiányában nem alkalmas arra, hogy a választópolgárok minden tekintetben átlássák döntésük következményeit, továbbá nem férnek hozzá kellő információhoz, hogy érthessék a kastélytörvény jogszabályhelyein alapuló konkrét folyamatokat.A közgyűlésnek is egyértelműnek kellene lennie, hogy a jogalkotási kötelezettsége pontosan mire terjed ki, és az milyen módon teljesíthető. A feltenni indítványozott kérdés a választópolgár számára nem egyértelmű, és a közgyűlés esetében sem ad világos iránymutatást a konkrét pontos jogalkotási kötelezettségre, így az nem felel meg az egyértelműség követelményének – áll a közleményben.Markó Csaba, a Fidesz-KDNP hódmezővásárhelyi frakciójának vezetője a város közgyűlésének március 19-i ülésén jelentette be, hogy népszavazást kezdeményeznek arról, hogy a hódmezővásárhelyi önkormányzat átvegye-e a szabadkígyósi Wenckheim-kastély fenntartását, üzemeltetését és fejlesztését. A hódmezővásárhelyieknek kell dönteniük arról, hogy a városnak szüksége van-e a településtől 70 kilométerre egy kastélyra – mondta a politikus.Az Építési és Közlekedési Minisztérium a népszavazási kezdeményezés miatt arra kérte a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződést előkészítő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, hogy a kastély tulajdonba adási folyamatát függessze fel, amíg a kérdésben kialakul a közmegegyezés.A Békés megyében lévő szabadkígyósi kastélyt 1875 és 1879 között Ybl Miklós tervei alapján építették historizáló, döntően német neoreneszánsz stílusban. A korabeli beszámolók szerint az ország legszebb és legkényelmesebb kastélya volt, amit a kor legmodernebb technikai vívmányaival szereltek fel. A kastélyt a II. világháború után államosították, majd mezőgazdasági és élelmiszeripari szakiskolát helyeztek el benne. Az épület műemléki helyreállítása 2019 és 2022 között történt meg a Nemzeti Kastélyprogram keretében, több mint 3,2 milliárd forint hazai és EU-s forrásból.A Fidesz-KDNP így kommentálta a Szegedi Törvényszék ítéletét:„Megérkezett a Szegedi Törvényszék végzése a népszavazási kezdeményezésünkre benyújtott kérdésünkről, amely arról szólt, hogy Hódmezővásárhely városának tulajdonába kerüljön-e a szabadkígyósi kastély, vagy sem. A bíróság jóváhagyta a Helyi Választási Bizottság korábbi határozatát, amellyel természetesen nem értünk egyet. Továbbra is kiállunk amellett, hogy egy ilyen fontos kérdésben meg kell kérdezni a vásárhelyieket. Nem mindegy, hogy a vásárhelyiek pénzét Vásárhelyen, vagy tőlünk 70 kilométerre, egy kastély fejlesztésére és üzemeltetésére költjük el. Éppen ezért megvizsgáljuk a további jogi lehetőségeket és minden rendelkezésünkre álló eszközzel tovább küzdünk az igazunkért.A népszavazás egyetlen esetben válhat okafogyottá. Az előző héten ugyanis a békés vármegyeiek is bejelentkeztek a kastélyért, így Hódmezővásárhely számára az egyetlen járható út most az, ha visszavonja a kastélyszerzésre irányuló igényét és átadja a lehetőséget azoknak, akiket az jogosan megillet és ahol a kastély a legjobb kezekben lesz.”Tavaly októberben Hódmezővásárhely bejelentette, hogy a közgyűlés úgy döntött, „megakadályozza, hogy egy újabb magyar kastélyt lopjanak el”, mert a „polgármester szerint mindent meg kell tenni azért, hogy a közvagyon ne kerüljön magánkézbe”. Márki-Zay Péter akkor arra biztatta az összes önkormányzatot, hogy a nemzeti kincsek megmentése érdekében gondoskodjanak arról, hogy az „örökbefogadásra” ítélt kastélyok ne kerüljenek magánkézbe. Közben Szabadkígyós is bejelentkezett a kastélyért, de a pályázaton idén februárban Hódmezővásárhely nyert. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium tavaly augusztus végén tette közzé azoknak a kastélyoknak a listáját, amiket bizonyos feltételek mellett magánkézbe adnának, a szabadkígyósin kívül többek között a dégi Festetics-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a sümegi Püspöki Palota és a tatai Esterházy-kastély is a listára került. Az értékesítésre kiírt kastélyok felújítására 24 milliárd forint uniós forrást használt fel a kormány. (MTI, Promenád24)Forrás: 444
Hirtelen mintha nem csak a C-listás KDNP-seknek lenne elegük a rendszerből. Csak a mostani hétvégén egymás után több olyan popzenész szólt ki és be a színpadról, akiktől kevésbé várna ilyesmit az ember. A Carson Comától pont nem volt meglepő, hogy a pénteki, Budapest parkos koncertjükön a nagytakarítási törvényre utalva háttéranimációval szóltak be a wannabe cenzoroknak: az eleve politizáló „Feldobom a követ” közben, a „ki fogod sípolni, hogy Orbán Viktor” sor után olyan webböngészőt mutatott a háttérvetítés, amibe hiába írták be, hogy telex.hu vagy 444.hu, csak hibaüzenet jött fel.Váratlanabb volt, hogy egy nappal később az a Caramel mutatkozott – verbálisan – a legradikálisabbnak, aki hét évvel ezelőtt még az Orbán család ügyvédjével, Bajkai Istvánnal kampányolt. A Szegeden fellépő énekest a jelek szerint igencsak kikészítette a NER lényegéből fakadó permanens hergelés. Arról beszélt, hogy a „legnagyobb gonoszság” arról beszélni, hogy nem tartozunk össze – mármint mi, magyarok és mi, emberek úgy általában. Ugyanezt kissé rapperesebben is megfogalmazta, miszerint „ezek a faszfejek annyit tanultak meg a kibaszott Oxfordon, hogy hogy kell megosztani az embereket”.Caramel nem beszélt arról, hogy szerinte kire kéne szavazni, kifejezetten mondta is, hogy ebbe nem próbálna beleszólni, de a gyűlöletkeltés elleni üzenete eléggé egybevágott Magyar Péter megosztásellenes szövegeivel. Az énekes nemrég fotózkodott is tiszás aktivistákkal.Bár nem fogalmazott radikálisan, Caramelénél is meglepőbb volt a Halott Pénz- énekes Marsalkó Dávid szombati performansza, ő ugyanis egyrészt soha nem politizált, másrészt együttese a miniszterelnök egyik kedvence, édesapja meg Fidesz-jelölt volt a tavalyi önkormányzati választáson. Ő kissé zavarosan beszélt arról egy szombati HP-koncert közben, hogy kemény a politikai helyzet, és hogy „egy dolgot sose felejtsetek el: sose borítsatok fel családi kapcsolatokat, baráti kapcsolatokat politika miatt. Mert a család, a barátság, a szerelem az nem négy évre szól.”Tőle ez is szinte forradalminak hatott. Kiss Tibor, a Quimby énekese a hét végén a budapesti Bikás Parkban mondott pár szót koncert közben. Jellemző a Fidesz alapkommunikációjának radikálisan megosztó hangvételére, hogy az alanti, átlagos kontextusban teljesen politikamentes és általános szöveget a kormány kommunikációs hadseregéhez tartozó Index is természetes módon tekintette „erősen politikai töltetűnek": „Arra kérlek benneteket, hogy bármi is szétszakít titeket, ne hagyjátok, hogy elválasszon titeket. Akármilyen olyan energiát kaptok a jövőben, ne menjetek alá, és maradjatok együtt, tartsátok meg magatokban az elfogadást, a szeretetet.”Orbán Viktor harcra hívó, illetve Magyar Péter ezt megkontrázó, szeretetről és összefogásról szóló üzenetei tehát olyan hatásosan csapódtak le a közvéleményben, hogy 2025 májusában, egy évvel a következő választások előtt markáns kormányellenes kiállásnak számít önmagában arról beszélni, hogy az emberek ne hagyják, hogy egymás ellen hergeljék őket.SzámokDe van-e bármi hatásuk az ilyen popmegszólalásoknak? Például konkrét, szavazatokban megmutatkozó hatása? A kérdést az Egyesült Államok példáján érdemes megvizsgálni, náluk ugyanis a legnagyobb hatású, mondhatni a legfejlettebb a celebkultúra, és ott kutatták ki a témát a legrészletesebben. Az amerikai adatok alapján a hírességeknek igenis van mérhető, sőt nem is jelentéktelen hatásuk a konkrét szavazási hajlandóságra.
Az alternatív oktatási szemléletről szóló cikksorozatunk (itt, itt és itt olvashatóak az egyes részek) újabb részében egy tatai alternatív iskolába, a Színes Iskola Személyközpontú Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumba látogattunk el. Az iskola különlegessége sok egyéb mellett az, hogy már 33 éve képvisel a hagyományos oktatástól teljesen eltérő szemléletet: „nincs felelés, nincs bukás, nincs évnyitó, nincs évzáró, nincs csengő, nincs ellenőrző, nincs üzenőfüzet”.A Tata külvárosában lévő iskola épülete is mutatja, hogy a falai között más szemlélet uralkodik, a klasszikus kockaiskola helyett barátságosabb, színesebb egy- és kétszintes épületek várják a diákokat, udvarán pedig óvodások, általános iskolások és a középiskolások együtt, nem elkülönítve játszanak. Az a fajta szabadság, ami a kapun belépve megcsapja az embert, nemcsak az udvaron, hanem a tantermekben is jól érezhető. Egy-egy osztályterembe bepillantva különböző órákon, szituációkban találjuk a gyerekeket, de az érettségire készülő tizenkettedikesek kivételével senki nem padok fölött görnyed. Az első osztályosokhoz benyitva épp meseolvasás zajlik, a tanítónő kis sámlin ül könyvvel a kezében, a gyerekek közül senki nem ül asztalnál, ki éppen a játékok között tesz-vesz, ki a plafonról lógó vászonhintában ül, mások a szőnyegen vagy egy kényelmes babzsákban fekszenek.Első ránézésre olyan, mintha senki sem figyelne a tanárnő által felolvasott szövegre, de ha jobban megfigyeljük a termet, feltűnhet, óriási a csend, és a gyerekek fókuszát az se nagyon vonja el, hogy fényképezőgéppel a kezünkben benyitunk hozzájuk. A következő meglepetés, hogy a minket kísérő tanár elsősorban nem a bent lévő tanárt kérdezi meg, hogy készíthetünk-e képet a gyerekekről, hanem magukat a gyerekeket. Az ő kezükbe adják a döntést, akkor is, ha csak elsősökről, és akkor is, ha gimnazistákról van szó.Ellenkezés egyik osztályban sincs, a gyerekek mosolyogva fogadnak minket, aztán teszik tovább a dolgukat. Az egyik alsós osztályba benyitva a terem végében a tanárnő a gyerekekkel zsúfolt körben ül, épp egy konfliktust próbálnak megoldani: egy-két tanuló a többieket zavarva hangosan „operált”, vagyis operát énekelt, amit társaik többszöri felszólítására sem hagytak abba. A tanárnő mindkét oldalt meghallgatja a konfliktusról, hangosan tisztázva, hogy „mindenkinek joga van kérdezni, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy meghallgassák”.A 12. osztályosokhoz benyitva látszólag sokkal inkább a klasszikus tanórai környezettel találkozunk: a fiatalok a padoknál ülnek. Már csak néhány hét van hátra az érettségiig, épp történelem következik. A diákok többsége egyetemre készül, Gréti, aki a ballagási beszédet írja, vagy Veszprémbe, vagy Szegedre szeretne menni, rendezvényszervező akar lenni. Elmeséli, hogy az iskolában nincs csengő, és nem is reggel 8-ra járnak, sokkal inkább 9-10 körül érnek be, csak utána kezdődik a tanítás, ami így akár belenyúlik a délutánba.Amikor arról kérdezem, hogy nem rossz-e, hogy egész délután suliban vannak, azt mondja, nem, mert így reggel tudnak aludni, van idő csomó mindenre. A tábla melletti falitáblára mutat, hogy egyébként van órarendjük, de a nevetéséből kitűnik, hogy nem az a mérvadó. A tábla másik oldalán van egy szerződés, amit a történelemtanár a diákokkal kötött egy hónapra, miszerint választani lehet két opció közül: vagy bejárnak állampolgárságiismeret-órára tíz alkalommal, vagy megírnak egy beadandót. Gréti az utóbbit választotta, ő a nők társadalmi helyzetéről ír. Nem csak történelemből van ilyen szerződés, más tantárgyakból is, van, ami csak a következő hétre szól.Ifjabb Elekes Mihály, a tizenkettedikesek történelemtanára és egyben az iskola igazgatója elmeséli, sokszor dolgoznak projektalapon, az értékelést pedig együtt beszéli meg a diákokkal, hogy ők is elmondják, szerintük hányast vagy inkább hány százalékot érdemel a munkájuk. Amikor arról kérdezem a tanárt, hogy szoktak-e jobb jegyért alkudozni, elmeséli, hogy ilyen is van, de olyan is, aki túl jónak érzi az értékelést a befektetett munkához képest. Se bukás, se ellenőrzőHogy többet tudjunk meg az iskola működéséről, az idősebbik Elekes Mihállyal, az iskola alapítójával beszélgettünk, aki 33 évvel ezelőtt kezdte ápolni az alternatív, személyközpontú iskola gondolatát.„Egész családom pedagógus volt, kivéve az anyámat. 17 pedagógus volt a legszűkebb családomban. Én is az voltam, a testvérem is az volt, a feleségeink is azok voltak, a rokonok is azok voltak. Viszont én diákként állandóan pofáztam az iskolában, az 50-es, 60-as években ezért gyakorlatilag megvertek, pofoztak, vonalzóval ütöttek. Azt akartam, hogy mutassuk meg, nem csak azzal a módszerrel lehet a gyerekkel bánni, ahogy velünk bántak. Mert én nagyon szerettem iskolába járni, csak a tanárokat nem szerettem” – meséli az alapító. Elekes Mihály a családja örökségéhez hűen biológia-testnevelés tanár lett, de elvégezte a pszichológiát és terapeutaként is dolgozott, ez nagyon erős alapot adott neki a személyközpontú iskola létrehozásához. Bár maga Elekes Mihály szegedi származású, ott is él, Tatán volt lehetősége iskolát nyitni 1993-ban, egy országgyűlési képviselő barátja segítségével. Az iskola területén akkor egy igencsak leharcolt úttörőtábor volt, a létrehozás a szülők támogatásával és segítségével valósulhatott meg. Elekes ragaszkodott ahhoz, hogy az iskola ne tagozódjon be egy egyház alá se, hiába jelentett volna az látható összegű pénzt a fenntartáshoz. Most a szülői támogatásnak köszönhetően működik az intézmény, havonta 35 ezer forint a tandíj, de ha valakinek több gyereke jár ide, vagy nem tudná kifizetni az összeget, azt „lenyelik”.
Miközben Caramel szombaton szegedi koncertje közben tartott egy rövid beszédet, amiben elmondta, hogy „ezek a faszfejek annyit tanultak meg a kibaszott Oxfordon, hogy hogy kell megosztani az embereket”, a Halott Pénz frontemberéből, Marsalkó Dávidból is kiszakadt valami.Az együttes szombati, Budapest Parkban tartott koncertjén próbált meg egy politikai témájú üzenetszerűséget átadni, amikor azt mondta:„Ennek a dalnak az inspirációja egy nehezebb időszak volt. Azt gondolom, hogy ebben mindenkinek volt része, mármint a nehezebb időszakokban. Valahogy nagyon nagyon fontos az, hogy ezekből kijöjjünk. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ott legyenek a barátok, a család mellettünk, és valahogy együtt kijöjjünk a nehezebb időszakokból. Szerintem mindannyian pontosan tudjuk, látjuk, érezzük, hogy milyen időszakot élünk. Kemény időszak ez a nemzetközi közéletben, a nemzetközi politikában, az itthoni politikában is. Állandóan, állandóan, állandóan jön a nyomás, jönnek a kihívások, jön a feszültség, jön a hogy is mondjam, a szorongás szinte már. De egy dolgot sose felejtsetek el: sose borítsatok fel családi kapcsolatokat, baráti kapcsolatokat politika miatt. Mert a család, a barátság, a szerelem az nem négy évre szól.”Ahogy a hvg is írja, a Halott Pénz tagjai korábban többször elmondták, hogy mindig távol tartották magukat a politikától, a Fidesz azonban nagyon szerette az együttest, ami kapott már Petőfi-díjat, illetve osztott már meg kommentár nélkül Orbán Viktor is Halott Pénz-dalt, amiről Marsalkó akkor azt nyilatkozta, „okozott egy kis fejfájást”.Marsalkó Dávid apja, Marsalkó Péter egyébként a Fidesz színeiben indult Pécsen a 2024-es önkormányzati választásokon. Marsalkó Dávid és Caramel 2024-ben a TV2 énekes tehetségkutatójában, a Megasztárban zsűriztek együtt. A hírek szerint a következő évadban már nem ülnek ott a zsűriben, a Blikk úgy tudja, Tóth Gabi és Curtis lesznek ott helyettük.(via hvg.hu)
A vasárnap délutáni kajakómát váratlanul zavarta fel a hír, miszerint Molnár Ferenc Caramel énekes a Szeged Napja Ünnepségsorozat szombati napján, koncert közben azt találta mondani: „Ezek a faszfejek annyit tanultak meg a kibaszott Oxfordon, hogy hogy kell megosztani az embereket! És most nem gondolok senkire. Legyen az bárki, aki szót emel és kiáll egy emelvényre az emberek elé. Szégyellem magam, amikor azt hallom, hogy egymás ellenségei vagyunk, és hogy gyűlölnünk kell egymást a saját hazánkban. Ne higgyétek el senkinek! Ne higgyétek, mert ez a leggonoszabb, a legkisstílűbb politikai lózung, amit megtanulhattak. Ezt tanulták meg bazdmeg! Hihetetlen! Szavazzatok akire akartok, én ebben nem szeretnék állást foglalni, ez mindenkinek a magánügye, de egyet ne higgyetek el, azt, hogy gyűlölnünk kell egymást. Szeretnünk kell egymást, mert ez a mi közös hazánk. Legyen az cigány, legyen az fehérbőrű, legyen az zsidó, legyen az meleg, legyen az keresztény, legyen az bárki, akkor is összetartozunk, és azt nem veheti el tőlünk senki! És ne is próbálja meg! Mert megtanultuk! Megtanultuk '48-ban, megtanultuk '56-ban, hogy nem lehet minket szétválasztani, és aki ezzel próbálkozik, az bele fog bukni!” Ahogy arról egyébként mi is beszámoltunk, az énekes 2018-ban még az erzsébetvárosi fideszes jelölttel, az Orbán-család ügyvédjével, Bajkai Istvánnal kampányolt, idén áprilisban viszont már a Pilisborosjenőn aláírást gyűjtő Tisza-párti önkéntesek pultjánál pózolt.A mikrohirigre reagált a sokáig kultúráért felelős államtitkárként tevékenykedő Hoppál Péter is, méghozzá a következő poszttal:Ki a Tisza vizét issza, oda vágyik szíve vissza - valójában így szól a közmondás, Hoppál viszont a „Ki a Tisza vizét issza, saját levét issza vissza!” parafrázissal érezte jól körülírhatónak a helyzetet, mondanivalóját pedig olyan képekkel igazolta, amelyek 3 évvel ezelőtt, 2022 tavaszán a Fidesz Baranya 02-es pécsi országgyűlési kampánynyitóján készültek.A saját levét issza vissza témakör amúgy megfordult már a Gyakorikérdések.hu-n is, bár ott a Duna kapcsán merült fel, és egészen a Nemzetközi Űrállomásig ért el.
„Tudom, hogy ez ilyen nyálas, de ez az igazság. Összetartozunk. Jöhettem én akár egy cigánytelepről vagy jöhettem volna Szeged csodálatos városából, akkor is összetartozunk és egyek vagyunk! Szavazzunk bárkire, higgyünk bármiben, soha ne higgyétek el senkinek azt, hogy nem tartozunk össze, és hogy egymás ellenségei vagyunk. Ez a világon a legnagyobb gonoszság. Amikor az embereket bárki megpróbálja megosztani, bármi miatt” – ezt Molnár Ferenc Caramel énekes mondta a Szeged Napja Ünnepségsorozat szombati napján, a Dóm téri Kavalkádon, koncertje közben, mielőtt még elénekelte volna a Lélekdonor című dalát.Az énekes, aki 2018-ban még az erzsébetvárosi fideszes jelölttel, az Orbán-család ügyvédjével, Bajkai Istvánnal kampányolt, idén áprilisban viszont már a Pilisborojenőn aláírást gyűjtő Tisza-párti önkéntesek pultjánál pózolt, a következővel folytatta beszédét:„Ezek a faszfejek annyit tanultak meg a kibaszott Oxfordon, hogy hogy kell megosztani az embereket! És most nem gondolok senkire. Legyen az bárki, aki szót emel és kiáll egy emelvényre az emberek elé. Szégyellem magam, amikor azt hallom, hogy egymás ellenségei vagyunk, és hogy gyűlölnünk kell egymást a saját hazánkban. Ne higgyétek el senkinek! Ne higgyétek, mert ez a leggonoszabb, a legkisstílűbb politikai lózung, amit megtanulhattak. Ezt tanulták meg bazdmeg! Hihetetlen! Szavazzatok akire akartok, én ebben nem szeretnék állást foglalni, ez mindenkinek a magánügye, de egyet ne higgyetek el, azt, hogy gyűlölnünk kell egymást. Szeretnünk kell egymást, mert ez a mi közös hazánk. Legyen az cigány, legyen az fehérbőrű, legyen az zsidó, legyen az meleg, legyen az keresztény, legyen az bárki, akkor is összetartozunk, és azt nem veheti el tőlünk senki! És ne is próbálja meg! Mert megtanultuk! Megtanultuk '48-ban, megtanultuk '56-ban, hogy nem lehet minket szétválasztani, és aki ezzel próbálkozik, az bele fog bukni!”
Nagyjából 100-150 ember gyűlhetett össze szombat délután a Széchenyi térnél, a Belügyminisztérum épülete előtt arra a tüntetésre, amit eredetileg amiatt hívtak össze, mert áprilisban meghalt egy szegedi férfi, akinek pár héttel korábban rendőri intézkedés közben tört el a csigolyája. A tüntetésen aztán a rendőri túlkapások mellett szóba került a Fidesz nagytakarításai törvénye és a Pride betiltása is. „A Fidesz nem hazudott, 2022-ben megmondta, Magyarország előre fog menni. Iganis előre megyünk a megélhetési válságban, a lakhatási válságban, a rendőri agresszióban, a jogállam leépítésében. Nem hazudtak” – kezdte Rutz Tamás, a tüntetés szervezője. Utána Iváncsik Fanni, a Roma Női Hálózat aktivistája elmondta, hogy olyan országban élünk, ahol nőnek lenni: harc, bűn. Roma nőnek lenni: veszély és ellenállás. Fiatalnak és gyerektelennek lenni szintén bűn, rendszerkritikusnak lenni pedig hazaárulás. A Feminista Akció meg nem nevezett aktivistája olyan esetekről beszélt, amikor a rendőrök nőket és gyerekeket zaklattak. „Ez a rendszer, ahol a férfiuralom kezet fog a hatalmi arroganciával, ez az a rendszer, ahol a rendőrség nem a gyerekeket védi, hanem megalázza őket, ahol a nők nem a rendőrséghez fordulnak segítségért, hanem inkább hallgatnak. Félnek, hogy ott is csak újabb erőszak vár rájuk.” Végül „ All Cops Are Bastards” felkiáltással zárta a felszólalását. Lőcsei Lajos, a Momentum parlamenti képviselője megköszönte a résztvevőknek, hogy nem hagyják abba a kormány elleni tüntetéseket. Azt ígérte, kimegy az ezután következő tüntetésekre, és szerinte már vidéken is értik az emberek, hogy nincs hova hátrálni. Biztos abban, hogy a következő időszakban a rendszer sokakat fog üldözni, de nekik azt üzeni, kiállnak mellettük.Végül Szabó Bence következett, akit Hadházy Ákos egyik tüntetésén fellöktek a rendőrök és megtaposták a szemüvegét. Őt nagyon bosszantják azok az elemzői vélekedések, miszerint a hídlezárós tüntetések nem észszerűek. „Ki nem szarja le, hogy nem tudnak átmenni az emberek a hídon? Sokkal fontosabb dolgokért vagyunk most kint az utcán, és sokkal fontosabb dolgokért leszünk kint a következő hetekben is az utcán.” Végül azt mondta, hiába lökték fel a rendőrök, akkor is hétről hétre kint lesz a tüntetéseken. Zárásként a főszervező újabb tüntetést hirdetett meg a Kossuth térre, arra a júniusi napra, amikor a parlament várhatóan elfogadja a nagytakarítási törvényt.
Rafael Zoltán 56 éves volt és 55 kiló, amikor március 26-án a szegedi Katona József utca és a Hajnal utca sarkán 12 rendőrrel találta szemben magát. „Egy barátunk hívott, hogy Szofira ráugrottak a rendőrök, mert látta a kocsiból” – emlékszik vissza Zoltán egyik testvére arra a napra. A Szofi a családi beceneve volt, gyerekkorában ragadt rá. Nem Szegeden élnek, másfél óra volt, amíg beértek a városba, de Zoltán még mindig ott feküdt a rendőrségi kisbusz mellett az utcasarkon. Két mentőt is hívtak neki a rendőrök, mert az elsőben nem volt felszerelés, amivel el tudták volna látni. A másodikkal már egy szakorvos is jött. A nővére is bement vele a szegedi kórházba, de először a rendőrök nem engedték neki, hogy beszéljen Zoltánnal. Azt meséli, csak azután láthatta a testvérét, hogy kétségbeesetten kiabálni kezdett, hogy ha nem állnak el az útból, odahívja a sajtót. „Aztán az orvos mondta, hogy vagy megmarad, vagy nem. Erre az összes rendőr eltűnt” – mondta, amikor május 22-én a családot képviselő ügyvéd szegedi irodája előtt találkoztunk. Zoltánt kétszer is műtötték, a második után nem tért többet magához. A nővére a két műtét között vette fel a telefonjára azt a videót, amit a történetről először beszámoló Tények riportjában lejátszott a kamerák előtt. A képernyőn közelről látszik Zoltán véraláfutásoktól torz arca, nyakmerevítő van rajta és oxigénmaszk, azon keresztül beszél, nehezen, mint akinek a tüdején ülnek. – Megvertek? – Igen. – Lenyomtak, a fejedet piszkálták, odacsapták?– Oda. A családja ekkor beszélt vele utoljára. Rafael Zoltán 25 nappal később a kórházban a nyakcsigolyatörése szövődményeibe belehalt. Az ügyet a Központi Nyomozó Főügyészség vizsgálja. A 12 rendőrt, akik jelen voltak Zoltán elfogásakor, máig csak tanúként hallgatták meg.
„Továbbra sincs ok, hogy kétségbe vonjuk a kivizsgáló parancsnok megállapításait” címmel adott ki közleményt a rendőrség azzal kapcsolatban, hogy mint írják: „ahogy arról a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság már beszámolt, jogszerű rendőri intézkedést követően halt meg a szentesi kórházban egy férfi 2025 áprilisában”.A közlemény szerint „a férfival szemben – aki aktívan ellenállt az intézkedésnek – súlyos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt intézkedtek, amit aztán a tettenérés alá is támasztott”. A férfi rosszullétre panaszkodott, a rendőrség szerint emiatt a rendőrök értesítették a mentőket, levették kezéről a bilincset, majd stabil pozícióba fektették. A férfi hetekkel később, április 21-én a Szegedi Tudományegyetem szentesi tagintézményében meghalt. A család szerint a férfit pár gramm fű miatt verték halálra a rendőrök.A rendőrség szerint „akik a rendőri intézkedésről készült videót nyilvánosságra hozták, valamilyen oknál fogva a felvételnek csak egy részét tették láthatóvá, a teljes intézkedést megörökítő képanyagot nem mutatták be”. De mint írják, „eljárásjogi helyzetéből fakadóan” a rendőrség nemcsak a felvételt, de az ügyről rendelkezésre álló egyéb információkat sem oszthatja meg a nyilvánossággal.Közleményük szerint „továbbra sincs ok, hogy kétségbe vonjuk a kivizsgáló parancsnok megállapításait, amely szerint az intézkedés jog- és szakszerű volt”.Azt egyébként külön jelezték, hogy „több olyan demonstrációt is bejelentettek, amelyek célja ezzel az üggyel összefüggésben a rendőrség esetleges szakszerűtlen eljárása, illetve a »rendőri túlkapás« miatti véleménynyilvánítás”.Az üggyel kapcsolatban a Központi Nyomozó Főügyészség büntetőeljárást folytat.
Budapesten a Lánchíd előtt az Alagútnál, vidéken Pécsen, Szegeden és Miskolcon álltak ki közösen civil szervezetek péntek reggel a kormány „eltakarítási” törvényjavaslata ellen. A tiltakozók, akik szerint a tervezet a civil társadalom, a független sajtó és az aktív állampolgári részvétel elleni nyílt támadás, egy hatalmas molinót tettek ki mindenhol ezzel a szöveggel:Érted lettünk. Veled Vagyunk. Miattad maradunk.A megmozdulást a sok szervezetet összefogó Civilizáció koalíció szervezte, a kezdeményezéshez eddig 189 civil szervezet, 46 szerkesztőség és cégek is csatlakoztak. Szerintük a törvény célja egyértelmű: elhallgattatni mindazokat, akik kiállnak az igazságért, és akik társadalmi felelősséget vállalnak. „Sokat elárul a mai magyar hatalom természetéről, hogy fenyegetésnek tekinti azokat, akik elkötelezettek e demokratikus értékek iránt. Szerintük a jó média nem mond mást, mint amit a propaganda üzen, a jó civil szervezet pedig nem társadalmi érdeket képvisel, hanem egy autoriter hatalmat. A kormány szemében az a jó állampolgár, aki nem vesz tudomást a problémákról, akinek nincsen véleménye, és nem gondolkodik önállóan társadalmi kérdésekről – aki mégis így tesz, szerintük külföldi érdekeket szolgál”– mondta az Alagút előtt a péntek reggel hetes demonstráción Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója, aki korábban arról írt, hogy a tervezet célja egyértelmű: levadászni a civileket..Náluk az Ökotársnál már több mint tíz éve volt egy emlékezetes hatósági támadás: akkor, mint a norvég civil támogatási alap magyar konzorciumának vezetői kerültek a civilellenes kampány célkeresztjébe, irodájukban házkutatást tartottak - ezt később a bíróság is törvénytelennek ítélte.Ahogy azután is folytatták a tevékenységüket, most is ezt ígérik: „Maradunk - mindannyiunkért. Mert Magyarországnak szüksége van a civilekre. Szüksége van a sokszínű, sokszereplős demokratikus közéletre és vitára, mert ez viszi előre közös ügyeinket. Szüksége van azokra az emberekre és közösségekre, akik kiállnak az elesettek és kiszolgáltatottak mellett, megvédik jogainkat, megcáfolják a hazugságokat, felszólalnak az igazságtalanságok, a bántalmazások, a környezetpusztítás ellen” – mondta beszédében Móra Veronika. Víg Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója szerint a törvényjavaslat putyini inspirációra készült, és nyilvánvalók a grúziai civilellenes törvény hatásai is (arról, hogy a magyar tervezet több szempontból annál is durvább, mint az eredeti orosz vagy grúz verzió volt, itt írtunk bővebben.) A fenyegetések szerinte sem érhetik el a céljukat: „Nem kérünk engedélyt ahhoz, hogy segítsünk a rászorulóknak, hogy cselekedjünk a közjóért, hogy megírjuk a híreket, hogy kiálljunk a bajbajutottakért, hogy részt vegyünk a saját életünk alakításában” - fogalmazott. „Azért akar a kormány most elhallgattatni minket és minden olyan embert, akinek fontos az igazság, mert a társadalmi vitában a propaganda által harsogott üzeneteit már alig hiszi el valaki”– mondta.A budapesti helyszín mellett három megyeszékhelyen is volt párhuzamos civil demonstráció, Miskolcon az Avasi kilátóra, Pécsen pedig a Széchenyi téren a Dzsámi elé feszítettek ki molinókat a törvénytervezet ellen tiltakozók.A civil szervezetek és a független média közös kiállításához ezen a linken várnak további csatlakozókat. A kedd éjjel benyújtott törvénytervezet szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal listát készíthet a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte „veszélyeztetik Magyarország szuverenitását”, és ezeket a szervezeteket pénzügyi bírságokkal és akár tiltással is szankcionálhatják. A törvényjavaslatról itt írtunk részletesen, arról, hogy mely témák veszélyeztetik a kormány szerint a szuverenitást, itt, a 444 főszerkesztőjének állásfoglalásáról itt, a szerkesztőségek közös kiállásáról meg itt.
A kedd éjszaka megjelent Magyar Közlönyben közzétették a listát arról, hogy májusban melyik önkormányzattól mennyi pénzt vesznek el „a helyi iparűzési adóbevétel többlete alapján”. Az állam összesen 855 települést sarcolhatna meg ezzel, a listán azonban 386 önkormányzat neve mellett a 0-s számjegy áll, ezeknek tehát nem kell fizetniük. Akiknek igen, attól a maradék 469 önkormányzattól összesen 26,6 milliárdot vonnak el.A legnagyobb tételt Budapestnek kell befizetnie, a fővárosi önkormányzatot 3,691 milliárd forint befizetésére kötelezi a jogszabály. A második legnagyobb elvonást a szintén ellenzéki polgármester vezette Győrnek kell elszenvednie, a várostól 1,681 milliárdot vesznek el. A fideszes vezetésű Komárom 1,336 milliárddal a harmadik, a szintén fideszes irányítás alatt álló Kecskemét 1,074 milliárddal követi.A nagyvárosok közül Nyíregyháza 830 milliót veszít, Miskolctól 685 milliót vonnak el, Debrecentől 655 milliót, Szegedtől 589 milliót. Figyelemreméltó, hogy Székesfehérvár megúszta 460 millió forintnyi befizetéssel. Méretéhez képest jelentős iparűzésiadó-elvonás sújtja a kevesebb, mint tízezer lakosú békési Sarkadot (110 millió forint), a pár ezer lakosú baranyai Sellyét (282 millió) és a szintén párezres Pest megyei Mogyoródot (175 millió). Pest megyében összesen tizenöt település van, aminek több mint százmilliót kell befizetnie az államnak, kettőtől (Göd és Veresegyház) több mint 400 milliót vonnak el májusban.
A kormánypárt keddi törvényjavaslata egy autoriter kísérlet a hatalom megőrzésére. Célja, hogy elhallgattasson minden kritikus hangot, és felszámolja a magyar demokrácia maradékát is. A törvénytervezet minden eddiginél súlyosabb támadás a még megmaradt független intézményekkel szemben: nem csak a civil szervezetek és a média ellen irányul, de veszélyt jelent cégekre és magánszemélyekre is, gyakorlatilag mindenkire, aki egy szabad és demokratikus országban szeretne élni.Sokat elárul a hatalom természetéről, hogy fenyegetésnek tekinti azokat, akik elkötelezettek ezen értékek iránt. Szerintük a jó média nem mond mást, mint amit a propaganda üzen, a jó civil szervezet pedig nem társadalmi érdeket képvisel, hanem egy autoriter hatalmat. A kormány szemében az a jó állampolgár, akinek nincsen véleménye, és nem gondolkodik önállóan társadalmi kérdésekről – aki mégis így tesz, külföldi érdekeket szolgál. Mindez azonban a hatalom önkényét védő, cinikus érvelés, ami szembe megy a társadalom többségének véleményével. Rendkívül fontos, hogy Magyarországon még működik független sajtó, és helytáll a hazai civil társadalom, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy a továbbiakban is folytassák azt a mindannyiunkat szolgáló munkát, amit a nehézségek ellenére, fáradhatatlan lelkesedéssel végeznek. Szükség van azokra, akik nem elhazudják, hanem láthatóvá teszik a társadalmi problémákat, és azok megoldásával foglalkoznak, hogy Magyarország mindannyiunk számára jobb hely legyen. Szükség van azokra, akik hisznek a véleményszabadságban, a jogállamban, a szabad sajtóban, az elszámoltathatóságban. Akiknek fontos a társadalmi igazságosság. Akik nem propagandát, hanem valódi híreket akarnak olvasni. Akik egy olyan országban akarnak élni, ahol a törvények nem az elnyomást, hanem a szabadságot szolgálják. Tudjuk, hogy ők vannak többségben, és ez az, amitől fél a kormány.A demokrácia, a közéleti részvétel, a társadalmi cselekvés nem veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. A kormány veszélyezteti a magyar demokráciát. A kormány a hatalmát hazugságok terjesztésére, ellenfeleinek elhallgattatására, gyűlöletkeltésre és az ország megosztására használja. Végignézhettük ezt a hosszú folyamatot Oroszországban, ahogy Putyin is sorra bedarálta a kritikus, tőle független szereplőket, ma már láthatjuk ennek az eredményét is. Itt maradunk – Magyarország a hazánk. Nem kérünk engedélyt ahhoz, hogy segítsünk a rászorulóknak, hogy cselekedjünk a közjóért, hogy megírjuk a híreket, hogy kiálljunk a bajbajutottakért, hogy részt vegyünk a saját életünk alakításában, és nem kérünk engedélyt, hogy kritikát fogalmazzunk meg, ha valamivel nem értünk egyet. Titeket viszont arra kérünk, hogy álljatok ki mellettünk. Támogassátok a civil szervezeteket és a médiát, ajánljátok fel az adótok 1 %-át, utaljatok rendszeres adományt a számotokra fontos vagy kedves szervezeteknek. Beszélgessetek a szomszédaitokkal, hallassátok a hangotokat a közösségi médiában, és legyetek ott mellettünk a mindennapokban, mert együtt sokan vagyunk, sokkal többen, mint akik a saját javukat nézve a végsőkig kapaszkodnak a hatalomba.Várjuk további csatlakozók - civilek, médiaorgánumok, cégek, szakszervezetek - jelentkezését ezen a linken!Aláírók:Alternatív Közösségek EgyesületeAmnesty International MagyarországArtemisszió AlapítványAutonómia AlapítványCivil Kollégium AlapítványCromo Alapítvány Demokratikus Ifjúságért AlapítványDialóg EgyesületEmberség Erejével AlapítványEnergiaklub Szakpolitikai IntézetFertő tó Barátai EgyesületGreenpeace Magyarország EgyesületGyökerek és Szárnyak AlapítványHabitat for Humanity MagyarországHáttér TársaságHaver AlapítványHeti BetevőHumán PlatformJogriporter AlapítványK-Monitor Közhasznú EgyesületKözélet IskolájaLabrisz Leszbikus EgyesületLevegő MunkacsoportMagyar Helsinki BizottságMagyarországi Európa TársaságMenedék - Migránsokat Segítő EgyesületMENŐK Magyar Európai Nők Fóruma EgyesületMérték Médiaelemző MűhelyNagy Tavak és Vizes Élőhelyek SzövetségeNyomtass Te Is!Partners Hungary AlapítványPolitical CapitalUccu Roma informális Oktatási Alapítvány Utcáról Lakásba! EgyesületVédegylet EgyesületÖkotárs AlapítványTanítanék MozgalomTársaság a SzabadságjogokértÁtlátszóDebrecinerDirekt36Élet és Irodalom JelenKecsUPKlubrádióLakmuszMagyar HangMagyar Jeti / 444Magyar NarancsMedia1Mozgó Világ NépszavaNyugat.huPartizánQubitSzeged.huSzeged Televízió TelexTilos Rádió Válasz OnlineVeszprém Kukac
Hamis diplomák miatt razziázhattak a közelmúltban több magyarországi laktanyában, értesült a Blikk. A Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) nemrég egyszerre több honvédségi laktanyában razziázott, mert tartalékosokkal kapcsolatban merült fel a gyanú, hogy hamis diplomákat nyújtottak be, írja a lap. Felsőfokú végzettséggel magasabb beosztáshoz, tiszti kinevezéshez és így jobb fizetéshez lehet jutni. A lapnak nyilatkozott egy volt tartalékos, aki szerint csak fénymásolva kellett beadni a végzettséget igazoló iratokat, és ez adhatott teret a csalásnak. A Blikk szerint többek között Kecskeméten, Szolnokon, Nyíregyházán és Szegeden is volt razzia. A KNYF a nyomozás érdekében nem árult el részleteket.
Vádat emeltek azzal a férfival szemben, aki idén januárban egy U-17-es teremfocimeccsen okozott súlyos sérülést az egyik kiskorú játékosnak, tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője hétfőn az MTI-t.Január 11-én a Balástyán rendezett futsaltornán a helyiek és egy idegen csapat mérkőzésén egy kisebb tömegjelenet alakult ki a pályán. Ezt látva a vádlott - a vendég csapat edzője - is berohant a pályára, és a hazai csapat egyik játékosát ököllel úgy megütötte, hogy eltörött az orra.Az MLSZ adatbázisa szerint az incidens a 2-2-es döntetlennel végződött KSE Balástya – Bácsalmási PVSE U17-es mérkőzésen történt. Az MLSZ Csongrád-Csanád Vármegyei Igazgatóságának fegyelmi bizottsága eljárást indított az edzővel szemben, és eltiltotta a sporttevékenység végzésétől. Az edzőt nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság, valamint súlyos testi sértés bűntettével vádolják. A férfi bűnösségéről a Szegedi Járásbíróság fog dönteni.A címlapkép csak illusztráció.
3 év fegyházbüntetésre, illetve 2 év börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a két rabot, akik áramot akartak vezetni a zárkaajtóba még 2020-ban, olvasható az ügyészség honlapján.Az elsőfokú ítélet szerint a két férfi a Szegedi Fegyház és Börtönben (népnyelven csillagbörtönben) ugyanabban a zárkában töltötte a büntetését. A két férfiban azért született meg a terv, mert az őrök nem engedték, hogy a másik zárkában elhelyezett fogvatartottak kávét és dohányárut juttassanak át hozzájuk, továbbá attól is tartottak, hogy a koronavírus járvány miatt tartottak attól, hogy elkülönítik őket. A rabok a haragjukat pedig az őrökön akarták levezetni. A két elítélt 2020. szeptember 18-án megegyezett abban, hogy az elektromos hosszabbítót megbontják, abból a vezetéket kihúzzák, és a fém zárkaajtó kilincsébe vezetik az áramot azért, hogy a belépő felügyelőnek halálos áramütést okozzanak. Az egyik férfi megkezdte a hosszabbító megbontását, a tervet azonban véghez vinni nem tudták, mivel arra fény derült.A Szegedi Törvényszék emberölés előkészületének bűntette miatt az egyik férfit - mint többszörös visszaesőt - 3 év fegyházbüntetésre és 3 év közügyektől eltiltásra, a másik férfit - mint visszaesőt - 2 év börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsáthatók. Az ítélet ellen az ügyészség a büntetések súlyosításáért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett.A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a két férfi további bűncselekményeket is megvalósított, így cselekményeik eltérő jogi minősítése, valamint a velük szemben kiszabott büntetések lényeges súlyosítása indokolt. Az ügy másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
1970. szeptember 15-e igazi humortörténeti dátum: ezen a napon mutatta be a BBC a Monty Python "Hülye járások minisztériuma" című szkeccsét. 55 évnek kellett eltelnie, hogy valaki letaszítsa John Cleese-t a hülye járások trónjáról , de most ez is megtörtént. Az új seriff a városban ráadásul magyar, a napfényes Pannon Florida, vagyis Szeged lakója.Hősünk valójában még 2024 májusában, majdnem pont egy éve mutatta be a XXI. század legjobb járását, de a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség csak most hozta nyilvánosságra a felvételt. A Hős ezen a szép május közepi napon már reggel részeg volt, minden bizonnyal ezért kötött bele egy háromtagú társaságba a szegedi buszpályaudvar közelében, a zebránál. A részeg először szóba próbált elegyedni a két nővel és a férfival, de azok nem reagáltak, mire hősünk tovább szívózott, majd kihívta verekedni a férfit. De az nem akart bunyózni, hanem faképnél hagyta. Ezen a ponton kezdődik az alant megtekinthető szuper jó videó. A vádlott piros lámpa közben bemelegített, majd átment a zebrán. A videó ezen a ponton ér véget, mégis teljes értékű szórakozást nyújt. Amit nem mutatnak meg nekünk: az alaposan bemelegítő Miniszter meglepő módon háromszor is meg tudta ütni a férfit, akibe belekötött. Az az első kettőre nem reagált, a harmadik azonban még neki is sok volt. Egyszer ütött vissza, mire az agresszor azonnal elájult. A férfi rögtön mentőt hívott és a rendőröket is megvárta. A Minisztert garázdasággal vádolják, a pálya innentől a mozgásszínházasoké meg a filmrendezőké. Ilyen tehetséget ökörség lenne parlagon hagyni. Az eset ráadásul újabb vereség az orbáni kommunikációs gépezetnek, hiszen mostantól már a zebra is másé.
Összességében már bőven száz fölött van azoknak a száma, akiket a rendőrség az elmúlt hetek tüntetésein közlekedési szabálysértésre hivatkozva megbüntetett. Ilyen bírságot azok kapnak, akik semmi mást nem csináltak, csak az úttesten, villamossínen tüntettek. Ha valaki ennél súlyosabb dolgot tett, például garázdaságot, csendháborítást követett el, visszaélt a gyülekezési joggal, azt ezeken a jogcímeken bünteti meg a rendőrség.Eddig csak pár bírság összege szivárgott ki, azok elég magasnak tűntek. A pécsi Biasics Renáta például még április legelején kapott kézhez egy 84 500 ezer forintos bírságot azért, mert leült a földre. A bejegyzés megtekintése az Instagramon renyagyár (@renyagyar) által megosztott bejegyzés Az Instagramra kiposztolt határozat szerint "közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése" szabálysértést követte el. Bár nem belvárosi tüntetés, de szintén 84 500 forintos bírságot kaptak még április elején azok a momentumosok is, akik megpróbálták blokkolni az utat az MTVA-nál a pénteki interjújára érkező Orbán Viktor előtt. A Telex egy 39 ezer forintos szegedi tüntetési bírságról számolt be.A százezret közelítő összegek elég magasnak számítanak. A vonatkozó jogszabály (ide kattintva a 6. mellékletet kell nézni) felsorolása szerint ilyen magas összegű bírságok nem is nagyon léteznek, az egyedüli büntetés, ami eléri a 80 ezres határt, az a mozgáskorlátozott parkolóhelyre való parkolás, igaz, ez rögtön 156 ezer forint. De ha valaki egy autópálya közepén áll meg, az is csak 65 ezer forint csekken, és a fele a helyszínen. Ittasan mozdonyt vagy repülőt vezetni is olcsóbb (1. melléklet), mint leülni egy híd közepére egy kormányellenes tüntetésen. Sőt, simán autóval megállni a hídon is jobban megéri, mint tüntetésen ücsörögni, ugyanisa megállás hídon, aluljáróban, alagútban, valamint ezek be- és kijáratánál 46 800 forintos bírsággal jár.Lapunk megkérdezte a rendőrséget, hogy mi a kiosztott bírságok átlagos értéke, illetve azt kértük, hogy ha van róla táblázatuk, akkor küldjék el összegekre és létszámokra lebontva, hogy hányan milyen összegű bírságot kaptak.Ez azért lehet érdekes, mert a fentiek alapján felmerülhet, hogy a rendőrség szándékosan próbálja kiemelkedően és megmagyarázhatatlanul nagy szabálysértési bírságokkal eltántorítani az amúgy békés demonstrálókat attól, hogy legközelebb is utcára vonuljanak.A rendőrség nem válaszolt a kérdéseinkre. Azt írták, hogy a tüntetések után közleményeket adtak ki, abból tájékozódjunk. A közleményekben (1, 2, 3, 4, 5) azonban csak létszámok vannak, összegek nincsenekA közlemények szerint egyébként március 25-én 18 ember ellen indult közlekedési szabálysértési eljárás, április 1-én 58, április 8-án négy, az április 14-én indult maratoni demonstráció első napján 61, a másodikon egy.Azt is írták, hogy „az intézkedések, valamint a bírság kiszabása során a rendőrség a jogszabályoknak megfelelően jár el”.Ha esetleg Ön kapott bírságot valamelyik tüntetésen, küldje el a megirom@444.hu-ra, hátha sikerül egy körülbelüli képet kapni arról, hogy mennyire általános a 84500-as büntetés!A 444.hu emellett közérdekű adatigénylést is tervez benyújtani az ORFK-nak ezekre az adatokra.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban