nepszava.hu

Közösségi teret alakítanának ki a település központi részén lévő, nagykocsmaként ismert épületből. Erre adott be pályázatot, 30 millió forintos támogatást remélve Kötegyán település a Magyar Falu Program keretében – nyilatkozta Hajdu-Szűcs Mária Kornélia (Fidesz-KDNP) polgármester még nyáron a Békés Megyei Hírlapnak. Ehhez hozzátette, az épület nincs az önkormányzat tulajdonában, ezért azt meg is kellene vásárolni, de a támogatás, azaz a Magyar Falu Program forrásai erre lehetőséget adnak. „Ezzel a beruházással is az lenne a cél, hogy a fiatalokat helyben tartsuk. Egy olyan helyet lehetne kialakítani, ami rendezvényeknek, találkozóknak adhatna otthont, ahol remek társaságok jöhetnének össze” – mondta a román határ melletti alig másfél ezer lelket számláló község első embere. Azonban Hajdu-Szűcs Mária Kornélia nyilatkozatából, és a KESMA tulajdonában lévő propagandalapból is kimaradt, és mindezt utólag a narancs.hu derítette ki, hogy a kötegyáni „nagykocsma” épületének tulajdonosa Hajdu János, aki nem csupán a polgármester asszony közeli rokona, hanem egyben a község képviselő-testületének is tagja. S persze arról sem beszélt Hajdu-Szűcs Mária Kornélia, hogy képviselő rokona már hosszú évek óta nem működteti a vendéglátóipari épületet és az egykor benne lévő egységet, mert nem éri meg. Ezért hosszú évek óta zárva van. Régóta próbálja eladni, ez piaci alapon jó ideje nem sikerült. Most egy pályázat kapcsán közpénzből vásárolhatja meg az önkormányzat az üres és pusztuló ingatlant, ezzel pedig aligha jár majd rosszul a képviselő és rokon. Helyben többen nem értik a beruházás indokoltságát, ugyanis nemrégiben pályázati pénzből felújították az önkormányzati tulajdonú Ungvári művelődési központot és a Kötegyáni Baráti Kör Egyesületnek is van egy tágas közösségi háza. Ez a két intézmény ma is részben kihasználatlan. A sok hátránnyal küzdő, román határ melletti Békés megyei községet a fiatalok aligha a közösségi helyszín(ek) állítólagos hiánya miatt hagyják és hagyták már el, hanem mert nincs munkahely, nincs megélhetés.* Nem csupán jókora országos, de európai visszhangot is keltett, hogy május 13-án, a hajnali órákban Csóka-Szűcs János gyulai MMM- és Momentum-aktivista házát rendőrök lepték el. Rémhírterjesztés állítólagos gyanúja miatt házkutatást tartottak nála, informatikai eszközeit lefoglalták, a rendőrségre előállították, rabosították és kihallgatták. Csupán azért, mert egy Facebook-bejegyzésben megírta, hogy a gyulai kórházban közel 1200 ágy üresen áll és emiatt rengeteg beteget hazaküldtek az akkor e térségben nem, vagy elvétve jelentkező koronavírus-járvány miatt. Két nap múlva a Gyulai Járási Ügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást. Végül robbant a bomba! Kiderült, hogy a NER által - minden ok nélkül - megszigorított rémhírtörvényre hivatkozva a túlbuzgó gyulai fideszes polgármester, Görgényi Ernő jelentette fel Csóka-Szűcs Jánost. Az elképesztő és felháborító történet óta hosszú hónapok teltek el. Mindez azonban kevés volt a helyi sajtónak, így az önkormányzati tulajdonú Gyulai Hírlapnak, a Szeged-Csanádi Egyházmegye kezében lévő Gyula Televíziónak és a KESMA érdekeltségébe tartozó Békés Megyei Hírlapnak, hogy ha röviden is, de megszólaltassák az érintettet. Esélyt adva arra, hogy saját szavaival mondja el, mi történt. A történteknek semmi köze a szakmához és a lapolvasók megbecsüléséhez. Amit az is jól mutat, hogy német, holland, belga, japán, amerikai televíziók és újságírók kopogtattak be a gyulai ellenzéki aktivistához, egymásnak adva a kilincset, hogy a demokráciákban nehezen érthető történetet bemutassák. Sőt, Csóka-Szűcs még Giuseppe Conte olasz miniszterelnöktől is meghívót kapott egy konferenciára. A történtek másnapján Brüsszelben, az Európai Parlamentben és Berlinben, a német törvényhozásban, a Bundestagban is szóba került a gyulai eset. *Normális körülmények között – hol vagyunk ettől? – az Index beszántása után adódott volna egy remek alkalom, hogy egy helyi médium, a Gyulai Hírlap első kézből próbálja meg tisztázni, értelmezni a történteket. Ugyanis az Index egyik távozó főszerkesztő-helyettese, Haász János nem csupán Gyuláról indult el, hanem első újságírói szárnypróbálgatásait, jó húsz-huszonöt évvel ezelőtt, éppen a Gyulai Hírlapban tette meg. Így, ha független és kíváncsi lenne a békési fürdőváros hetilapja, és adna valamit arra, hogy a médiumoknak hatalmat ellenőrző szerepük is van, akkor interjút készített volna egykori munkatársával a történtekről - sok mindent összefüggéséből és belülről világítva meg. Már persze, ha az ott dolgozó újságírók és szerkesztők tényleg tudni akarták volna, mi történt a kulisszák mögött. De már hosszú ideje nem valódi hetilapról, hanem propagandakiadványról, a Fidesz helyi ökléről van szó, amely ezt a szerepet a gyulai adófizetők pénzén játssza el. (Szép Szó)