Az ország több pontján is veszélyessé vált a levegő minősége
444 | 2024. december 29., vasárnap - 12:07
A szálló por miatt az ország több pontján veszélyessé vált a levegő minősége a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) vasárnap közzétett, az előző napi méréseket ismertető térképe szerint.A levegőhigiénés index rendszere négy kategóriát tartalmaz: elfogadható, kifogásolt, egészségtelen és veszélyes. A vasárnapi adatok szerint a levegő minősége veszélyes Kaposváron, Ajkán, Várpalotán, Székesfehérváron, Esztergomban, valamint a Sajó völgyében Putnokon, Kazincbarcikán és Sajószentpéteren.egészségtelen: Győrben, Pécsen, Tatabányán, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Békéscsabán és Miskolconkifogásolt: Szegeden és Szolnokon.A többi mérőállomás elfogadható értéket rögzített, vagy nem közölt adatot. A HungaroMet Nonprofit Zrt. előrejelzése szerint anticiklon alakítja az időjárást a Kárpát-medencében, így a következő napokban egyre nagyobb területen képződik köd, illetve rétegfelhőzet, és az napközben is megmaradhat. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt marad, ezért a levegőminőség romlása várható. A szálló por napi átlagkoncentrációja egyre több helyen érheti el, haladhatja meg az egészségügyi határértéket. (MTI)Forrás: 444
Egy utazási oldal megnézte, a világon hol létezik még „igazi kikapcsolódás”, óriási nyugalom, kicsi fényszennyezés, zsúfoltság és forgalom. Kiderült, hogy Európában Izland a „legpihentetőbb, legmegnyugatóbb” úticél, és világszinten is harmadikként végzett Ausztrália, illetve Kanada után.Ez nem meglepő: Izland a maga 103 ezer négyzetkilométerével kicsit nagyobb, mint Magyarország, viszont nagyjából annyian élnek ott, mint Szegeden és Debrecenben összesen. A csaknem 400 ezer emberből 247 ezren laknak Reykjavíkban és vonzáskörzetében, a következő legnagyobb városban, Akureyriben viszont már csak 17 ezren. Ehhez képest idén november végéig összesen 2,1 millió turista utazott Izlandra. Egyre többen akarnak ott is élni: a hivatalos statisztikák szerint 2022-ben már az összlakosság 16,3 százaléka volt bevándorló. A legtöbben közülük lengyelek, de viszonylag sok a litván és a román is. Magyarok is élnek kint, de nem elegen ahhoz, hogy az összefoglaló statisztikában külön szerepeljenek. Megváltozhat az országEzek elég komoly arányok, de vajon az izlandiak is úgy gondolják, hogy meg kell védeniük a munkájukat és a kultúrájukat? Egill Bjarnason újságíró, A megkerülhetetlen Izland című könyv szerzője a 444-nek azt mondta, a pár héttel ezelőtti parlamenti választáson először volt politikai téma a bevándorlás kérdése, ami senkit sem lepett meg.„A bevándorlás miatt Izland a leggyorsabban növekvő nemzet Európában. A 20-35 éves korosztály 35 százaléka külföldi születésű. Nagyon sok fiatal bevándorló él itt, és még sokan jöhetnek. Úgy tűnik, bizonyos szempontból új korszak kezdődik Izland számára.”Bjarnason szerint a választás lényegében a bevándorláspolitikáról szóló népszavazás is volt, de az elutasító álláspontot képviselő párt 12 százalékot kapott. „Úgy tűnik, a legtöbb ember elégedett azzal, ahogy a dolgok alakulnak.”Ha a bevándorlás ilyen ütemben folytatódik, két évtized múlva teljesen más népesség él majd a szigeten, és miután nem mindenki tanul meg izlandiul, kialakulhat egy kétnyelvű társadalom.Egy olyan országban, ahol a 70-es években komoly politikai vita alakult ki a „Z” betű miatt, hivatalos petíció született, végül a parlament többsége száműzte is az ábécéből. A történet nemcsak egy betűről szólt, a kultúrharc egyik hadszínterévé vált – részletezi könyvében Bjarnason. „Az izlandi nyelv sokak szemében kulturális rezervátum.” Az ősi nyelven írt sagákban, amit az izlandiak rengeteget olvastak és hallgattak, nem volt Z, és már a 13. században is úgy gondolták, „a görög betű egyfajta trójai falóként lógott be a római ábécébe”. A pizza szó azért megmenekült.A közös nyelv, közös történelem és közös ősi származás erős kötelék. A tősgyökeres izlandi vissza tudja magát vezetni egészen az első telepesekig, akik név szerint ismertek. Bjarnason erről a könyvében azt írja, „Izland az egyetlen olyan európai ország, amely határozottan emlékszik nemzetének eredetére”.A korabeli történetek szerint az első telepesek előtt hárman fedezték fel azt a földet, de senki sem maradt. Mindannyian elnevezték valahogy, végül Flóki Vilgerdarson lett a névadó, aki „egy hegytetőről lenézett a széles, tengeri jégtől eltorlaszolt fjordra”, majd azt mondta, ez jégföld (izlandiul Ísland). Félig eltalálta. Csak bazalt és vulkáni kőzetNoha valamikor a teljes Izlandot jég fedte, elnevezhették volna a tűz országának is. „Mindkettő jelen van, a hideg és a meleg, a jég és a tűz keveréke. Ez már önmagában is egy nagyon különleges elegyet, környezetet ad” – mondja a 444-nek Harangi Szabolcs geokémikus, vulkanológus, tanszékvezető egyetemi tanár. Sőt, „ha nem lenne vulkánosság, nem lenne Izland sem”. Az elhelyezkedése is különleges: az Eurázsiai- és az Észak-Amerikai kőzetlemezek határán fekszik, és ahogy ezek távolodnak, úgy jelennek meg a hatalmas, akár méteres repedések a felszínen. A sziget nem több, mint 16 millió éves, a víz alatt azonban sokkal nagyobb a kiterjedése, kialakulása 36 millió évvel ezelőtt indult. Ahhoz, hogy az óceánból kiemelkedjen és szigetté váljon, sok nagy vulkánkitörés kellett – mondja Harangi Szabolcs.Izlandon nincs is más, mint bazalt és vulkáni kőzet, az ország jelentős része művelhetetlen terület. Ezzel kellett valamit kezdeniük azoknak, akik benépesítették az országot. Az ország betelepítése 874-ben kezdődött: elsőként Ingólfur Arnarson norvég paraszt érkezett meg a családjával és rabszolgáival. Az utánuk jövő ezernyi telepes nevét és földbirtokát a Tudós Ari írta le az ország első történelemkönyvében (Bjarnason szerint ez volt a „viking VIP-lista”), állítva, hogy „Izland a bátor norvégok új hazája”. Arinak köszönhető tehát, hogy az izlandiak egészen ezekig az ősökig vissza tudják vezetni a családfájukat – ami Bjarnason szerint felemelő érzés –, és az is, hogy az egymással randizók egy appon csekkolni tudják, nem állnak-e túl közeli rokonsági fokban egymással. A népesség ugyanis olyan kicsi, hogy ennek megvan a kockázata.Izland a nulláról népesült be, így a telepesek felosztották egymás közt a földet. A régi történetek szerint annyi területet birtokolhattak, amennyit egy nap alatt be tudtak járni. (Ide vezethető vissza egyébként az is, hogyan lehet magánkézben a Gejzír, vagy a Vestrahorn – mondta a 444-nek Bjarnason.)Utolsóként Erik és édesapja érkezett a szigetre, akik már csak a föld távoli csücskén lévő Hornstandirban találtak valamennyire élhető helyet. Erikből aztán a híres viking, Grönland felfedezője, Vörös Erik lett, legidősebb fia, Leif Eriksson pedig Kolumbusz előtt 500 évvel „felfedezte” Amerikát. Nem vakon indult neki, valakitől hallott egy távoli szárazföldről. Persze nem ugyanott járt, mint Kolumbusz: Eriksson Új-Fundlandra jutott el, amit csapatával Vínlandnak keresztelt, majd visszatért Grönlandra. A hazaúton több hajótöröttet felvettek, közük Gudrid Porbjanardottirt, aki harmadik férjével – és egy 140 fős kísérettel – egy időre áttelepült Vínladnra, ahol 1010 körül megszülte az első nyilvántartott európai-amerikai embert. „A telep elenyészett, Amerika újabb évszázadokra feledésbe merült” – írta Bjarnason, aki a történetben Gudrid szerepét hangsúlyozta, akinek „vakmerőségét jóformán kitörölték a történelemkönyvekből”. A Gyűrűk Urától a klímakatasztrófáigBjarnason egész könyve ilyen: új narratívákat behozva vette végig, „milyen kézjegyet hagyott” Izland a nyugati történelmen. Ezek közül a legkomolyabb felvetése, hogy nem kizárt, nélkülük az észak-atlanti térség is a nácik kezére került volna a II. világháború alatt. Izland végső függetlensége Dániától is ehhez az időszakhoz kötődik, bár először brit szappankereskedők kiáltották azt ki, még a 19. század elején. Vannak persze könnyedebb példák is, mint hogy „ha az izlandiak nem lennének, senki sem jegyezte volna le az északi mitológiát és a skandináv királyok középkori történetét”. Tolkien is az izlandi sagákból merített a Gyűrűk Urához, és vannak, akik úgy gondolják, az inspirálta, hogy a családhoz szerződtetett izlandi nevelőnő meséit hallgatta titokban. Azt viszont Egill Bjarnason minden alappal állíthatja, hogy Izland nélkül „megúszta volna az egész világ a történelem egyik legpusztítóbb éhínségét, és a kényes egyensúly sem borult volna fel, elhozván a francia forradalmat”. A klímakatasztrófát a Laki vulkán 1783-as kitörése okozta. Először por hullott az égből, majd homok, aztán megfeketedett a víz és átláthatatlanná vált a levegő. „A roppant hamuoszlopok és fullasztó gázok akár 12 kilométeres magasságba is feltörhettek a levegőbe” – írja erről Bjarnason. A gázok szétterjedtek az északi félgömbön, „fullasztó ködként idézve meg a kénköves poklot”. A részecskék „eltérítették a napfényt, ami rendkívül hideg telet eredményezett”, és „hosszú évekre káoszba döntötte az északi félteke klímáját.”Izlandon annyi láva ömlött a felszínre, hogy „azzal egész Chicagót egy méter vastag bazaltba lehetne borítani”. A kitörés 8 hónapig tartott, a 24 kilométeres hasadékból 130 kráteren keresztül tört fel a láva. „Az országot halotti lepelként borította be a fekete hamu, a savas eső lyukakat mart a levelekbe, megölte a fákat. A birkák belepusztultak a fluorózisba, miután több millió tonna fluorid került a levegőbe és a legelő füvébe” – írja könyvében. A kitörés következtében az izlandi népesség csaknem negyede, 10 ezer ember halt meg, ők „a két évig elhúzódó fagy okozta éhezésnek estek áldozatul.” A fullasztó levegő és az éhínség más országokban is szedte áldozatait. Bjarnason egyébként a könyvében helyreteszi a francia forradalomhoz fűződő, helyben közkeletű legendát: nem közvetlen kapcsolatról van szó, „a Laki okozta káosz csak felszította a parasztok elkeseredését, de XVI. Lajos és Marie Antoinette már jóval régebb óta a tűzzel játszott”.Ez volt a történelmi idők második legnagyobb lávaöntő kitörése, „sokan égi jelként fogták fel amiatt, hogy „bűnösök között élnek” – mondja Harangi Szabolcs. A történelem legnagyobb lávaöntő kitörése a Lakihoz közeli Eldgjá hasadékhoz kötődik. Ez 940-ben történt, hatalmas mennyiségű bazalt ömlött a felszínre, és létrejött a világ legnagyobb vulkanikus hasadékvölgye. A jég alatti robbanásDe ha már égi jelek: Izland legaktívabb vulkánját, a Heklát a középkorban a pokol kapujaként emlegették. Volt pár nagyon pusztító kitörése, és a technológia fejlődése ellenére továbbra is teljesen megjósolhatatlan, mikor lép újra működésbe. Harangi Szabolcs azt mondja, „annyira nyitott a rendszer, hogy a magma ott földrengés nélkül áramolhat fel”. Hiába fúrtak lyukakat és helyeztek el feszültségmérőket, hogy a kis elmozdulásokat is érzékeljék, jó, ha fél órájuk lesz felkészülni. Miután 14 éve nyugodt a vulkán, erős, robbanásos kitörés is bekövetkezhet.Egy ilyen kitörés akkor okozhat problémát, ha a vulkán jég alatt van. Ez történt 2010-ben, mikor a hírhedt Eyjafjallajökull miatt állt le Európa légiközlekedése, a vulkáni hamuból Budapestre is jutott. Ilyen még előfordulhat más hegy és megfelelő széljárás esetén.Izland területének nagy részét gleccser fedi: 12 ezer négyzetkilométernyi területen van még jég. A sarkvidéket leszámítva itt van a legnagyobb kiterjedésű szárazföldi gleccser, a Vatnajoküll. A már említett Laki hasadék is ez alatt van, és az egyik legaktívabb „vulkáni centrum”, a Grimsvötn vulkáni rendszer része. A Grimsvötn utoljára 2011-ben tört ki látványosan, de egy jég alatti vulkánnál van, hogy csak a jelekből lehet következtetni az aktivitásra. Ez történt nyáron is, mikor a forró gáz vagy láva megolvasztotta a jeget, és olyan óriási mennyiségű és erejű víz zúdult le a hegyről, hogy az elsodort egy hidat. Egy másik szétroncsolódott hidat egyébként ott hagytak az út mellett, emlékeztetve mindenkit a természet erejére. Harangi Szabolcs azt mondja, erre a fajta áradásra az izlandiaknak külön szavuk van: jökulhlaup, és bár különlegesnek hangzik, „egy tipikus izlandi esemény.” Ahogy a látványos vulkáni tevékenység is. Az utóbbi pár évben rendszeresek a vulkánkitörések a Reykjanes-félszigeten, ami mindenkit meglepett. Idén januárban a láva tavaly elérte Grindavíkot, most pedig a Kék Lagúna fürdő parkolójába folyt be, megsemmisítve egy melléképületet. „Még ki sem hűlt a láva, már építették az utat a fürdőhöz, mert az életnek mennie kell tovább” – mondja Harangi Szabolcs. Nem csak a fürdő miatt dolgoztak gyorsan, máshol is igaz: a láva által elöntött utakat javítják majd újra forgalomba állítják.Egil Bjarnason is arról beszélt, lenyűgöző, hogy az emberek milyen gyorsan fel tudnak állni bizonyos dolgokból. A Grindavíkot elérő kitörés ijesztő és sokkoló volt, nem lehetett tudni, hova fajul, de mostanra a legtöbb ember megszokta, hogy rendre kitör a vulkán Reykjavík „hátsó udvarában”. A félsziget 800 éve teljesen nyugodt volt, most pedig túl vannak a 10. kitörésen, és hamarosan jöhet az újabb. A félszigeten egyébként nem egy hegyből tör fel a láva, hanem több kilométer hosszan felhasadó földből, és ezután alakulnak ki a kráterek. A lenyűgöző/félelmetes eseményt webkamerákon online is lehet nézni, és ha elég biztonságos a terep, viszonylag közel lehet jutni a friss lávához. Ilyen volt a 2023-as Litli-Hrútur kitörés is, amikor a mellette lévő domb tetejéről be lehetett látni a friss, aktív kráterbe. Tömegek zarándokoltak a dombhoz, hogy mindezt átéljék, a felcsapódó láva hangja a sziklának ütődő hulláméhoz hasonlított. Azért ez veszélyes üzem: hatósági zárásnál egy ilyen területet megközelíteni tilos, friss kráterre felmászni pedig Darwin-díjas alakítás. Ennek ellenére látni ilyet is.A tudósok szemében is különleges, ami történik: „egyetlen egyszer sem fordult még elő, hogy ennyire közvetlenül és folyamatosan lehet megfigyelni, hogy milyen összetételű magma jön a felszínre.” Ez pedig azért fontos, mert így kiderülhet, honnan jön a magma, és idővel megfejthetik, hogyan olvad meg a földkéreg. Az ugyanis szilárd, és az iskolában tanultakkal ellentétben nincs alatta eleve magma, hanem az valahogy létrejön – magyarázza Harangi. Ha ezekre megvan a válasz, jobban értik majd a kitöréseket is. Ami megnyugtató lehet az Új-Zéland legnagyobb településén élőknek is, akik egy vulkáni mezőre telepedtek le, és erre csak 20 éve jöttek rá.A NASA-nak ideálisIzland más szempontból is „szolgálja” a tudományt: a Holdra szállás előtt ott gyakorolt Neil Armstrong. „A NASA ugyanis az izlandi fennsík közepén találta meg azt a tájat, ami emlékeztetett a holdbéli domborzatra: se növényzet, se élet, se színek, se tájékozódási pontok. Lényegében az egész terület egy természetes murvamező volt” – írta erről a könyvében Bjarnason. Eddig 12 ember járt a Holdon, közülük kilencen Izlandon kezdték. Egy helyi vicc szerint egy izlandi megkérte az egyik űrhajóst, hogy adják majd át Izland üzenetét a holdbéli embereknek. Az üzenet, amiből az űrhajós egy szót sem értett, így szólt: „Fokozatosan meg fogjuk hódítani ezt a földet, egy szavunkat se higgyétek el.”A NASA most a Mars-expedíciót gyakorolja Izlandon – írja Bjarnason –, hiszen „a sziklás terep hasonlóságain túl Izland és a Mars is büszkélkedik olyan barlangokkal, amelyeket a megkérgesedett felszín alatt mozgó láva alakított ki.” Izlandnak vannak színes hegyei is a Felföldön, a világ egyik legszebb túraútvonalának elején/végén, Landmannalaugarban. Harangi Szabolcs azt mondja, a színpompás hegyek nagy része jég alatti kitörés során jött létre, és a területet átjárják a vulkáni gázok. „Ahol vasas gázok jönnek ki, ott vörösre színeződik a hegy, ahol kénes, érces oldatok, ott pedig türkizzöldre.” És nincs növényzet, ami eltakarná. Ez egy felkapott turistacélpont, de miután viszonylag messze van Reykjavíktól, nem az „alapcsomag” része. A néhány napra érkező turisták nagy része ugyanazt a néhány pontot akarja látni. Bjarnason szerint ez a közösségi média hatása (illetve a filmeké, videóklipeké). Ezekre a helyekre elég nagy biznisz épült, az egész elanyagiasodott, ráadásul megterheli a környezetet és a talajt is – mondja. Ez nem annyira vonzó a helyiek számára.Manók és trollokA túlturizmusra viszont nem panaszkodik, hiszen a koncentráltság miatt könnyű elmenekülni a turisták elől. Sok izlandi az erdőkbe jár kirándulni – ami amúgy ritka, és nem egy tipikus izlandi táj –, de a hegyvidéken is lehet úgy túrázni napokat, hogy alig találkoznak valakivel. Izlandon speciális a viszony a természethez: 11 éve például „a Láva barátai” (környezetvédők és manóvédők) a bíróságig mentek egy útépítés miatt, ami a zavarta a „manók élőhelyét és egy manótemplomot is”. Erről még a Guardian is beszámolt. A manók (elfek) vagy trollok védelme/békén hagyása már korábban is hivatkozási alap voltak. Ilyenkor vagy elhalasztották az építkezést, míg a manók más helyet keresnek maguknak, vagy módosítottak az útvonalon. A skandináv folklór tele van manókkal, trollokkal és más mitológiai szereplőkkel: Norvégiában, Dániában és Svédországban az emberek többsége a 19. század óta nem veszi őket komolyan, de Izlandon sokak számára a manó nem vicc.Természetesen nem mindenki gondolkodik így, ebben van egy nagy generációs szakadék is – mondja Bjarnason. 100-150 éve a legtöbb ember farmon élt, az elképzelések még ebből az időből származnak. Túlzásnak tartja, hogy az emberek hinnének a manókban és trollokban, inkább csak nem feltétlenül zárják ki, hogy egy lény lakhat a kövekben, ezért inkább nem akarnak kockáztatni. Az út pedig a végén elkerüli a sziklát. Bjarnason ezt az egészet nem tartja problémának: „ha azt hiszed, hogy ezek az alakok a természetben élnek, akkor kevésbé valószínű, hogy el akarod pusztítani. Számunkra pozitív, hogy folyamatosan próbáljuk megvédeni az országot attól, hogy újabb energiaprojekt, szálloda, vagy valamilyen fejlődés utat törjön magának.”
Már harmadik részénél tart a Kérdezze az elnököt! sorozat, amiben Sulyok Tamás válaszol a médiacsapata által összegyűjtött kérdésekre. A csütörtöki videó például ezzel a komoly a kérdéssel zárul: „Hogy vagy?”A köztársasági elnök megnyugtató választ adott:„Köszönöm szépen, én azt érzem nagyon jól. Azt kívánom mindenkinek, hogy legalább olyan jól legyen, mint amilyen jól én vagyok most”.A videóból továbbá kiderült az is, hogy meghatározó volt neki a szegedi egyetemen eltöltött időszak, hogy a korábbi köztársasági elnökök közül mindenkinek volt olyan tulajdonsága, amik szerinte követendők. Megtudhattuk: egy fárasztó este után Sulyok szívesen beszélgetni a feleségével, a barátaival, erre minden lehetőséget megragad, sőt, meditálni is szeret.Címlapkép: Sulyok Tamás/Facebook
Az október óta 54 vádlott ellen folyó, 25 milliárd forintnyi pályázati pénzt érintő, hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult korrupciós óriásper kulcsfigurájának jelentős vagyoni gyarapodásáról ír a 24.hu. Az eljárásban egyedüliként vádalkut kötött 18. rendű vádlott, a pályázatíró H. A. azt mondta, amikor az első előkészítő ülésen elítélték – az ügyészséggel kötött egyezségnek megfelelően enyhe büntetést kapott –, hogy csak egy autója és 10-15 millió forintja van.Ezzel szemben a lap információi szerint H.-nak, részben a férjével közös tulajdonban, van egy luxuslakása Marbellán, egy tengerparti nyaralója Horvátországban, Icici településen – a hely néhány éve Mészáros Lőrinc luxusszállodája miatt került be a magyar hírekbe –, továbbá volt luxuslakásuk Dubajban (a lap szerint ezt eladták, miután H.-t kiengedték a letartóztatásból), továbbá bizalmi vagyonkezelő útján kedvezményezettje egy római-parti és egy szegedi luxuslakásnak.Mindez azért fontos, mert a vádhatóság által kezdeményezett nem egészen félmillió forintos vagyonelkobzással szemben az ügyben eljáró bíró, dr. Oláh Gaszton – tételesen felsorolva, hogy milyen cselekményekből jött ez össze – egyebek mellett 190 915 000 forintnyi vagyonelkobzásra ítélte H.-t. Aki a 24.hu által összeszedett adatok szerint a vallottnál jóval nagyobb vagyonnal rendelkezik – aminek azért lehet jelentősége, mert most is folyik ellene és a férje ellen költségvetési csalás miatt egy per Kecskeméten, ahol 581 milliós vagyonelkobzás fenyegeti őket.A korrupciós ügyről és a tárgyalássorozatról, aminek október óta még az előkészítő ülései sem értek véget, itt olvasható az összes cikkünk.
Garázdaság vétsége miatt bíróság elé állították azt a tényleges katonai szolgálatát töltő tartalékos katonát, aki egy gáz-riasztó fegyverrel lövöldözött egy szegedi szórakozóhelyen - közölte Központi Nyomozó Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.A közleményük szerint az ötvenes évei elején járó férfi „vasárnap hajnalban ittas állapotban jelent meg” egy szegedi szórakozóhelyen, ahol „a pultnál alkoholt rendelt, majd miután megitta az italát elővette az oldaltáskájából a gáz-riasztófegyverét, azon töltőfogást végzett és a riasztófegyver csövét a padló felé tartva azzal egy lövést adott le”, majd távozott.A lövés személyi sérülést, kárt nem okozott, de az „kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartásnak minősült, amely alkalmas volt arra, hogy a szórakozóhelyen tartózkodó személyekben megbotránkozást, riadalmat keltsen, megvalósítva ezzel a garázdaság bűncselekményét”.A főügyészség közölte: a katona, akit „hasonló cselekmény elkövetése miatt” nemrég szabálysértési eljárásban vontak felelősségre, beismerte a bűncselekmény elkövetését.Az ügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa 14 nap elzárásra és speciális katonai büntetésként lefokozásra ítélte az elkövetőt, akinek ezzel megszűnik szolgálati jogviszonya. Az ítélet ellen az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be, olvasható a vádhatóság közleményében.
„Gyorsan lezavart pályázattal 99 évre magánkézbe adná Lázár János és a MÁV a Nyugatit, a Délit, a Keletit és a Kelenföldet - illetve 89 hektáron a teljes környezetüket, fél budapesti városrésznyi területeket, bármiféle városfejlesztési vagy vasútfejlesztési előírás, garancia nélkül” – írta Facebook-oldalán Vitézy Dávid. 2025-től 2124-ig szerződnének le a cégekkel.Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) pár napja írt ki pályázatot „állomásmegújítási program” néven. Ez több kiemelt, nemzetközi állomást érint, a már említett Nyugati, Déli, Keleti és Kelenföldi pályaudvarokon kívül a győrit, a debrecenit és a szegedit is. Ezeken kívül kisebb állomásokra is pályázatot írtak ki.A MÁV szerint a program célja, hogy ezeket az ingatlanokat állami tulajdonban tartsák, de a fejlesztésükbe külső forrást vonjanak be, így „több helyen, gyorsabban és nagyobb eredményt” lehet elérni.„A pályázat során olyan befektetők, ingatlanfejlesztők jelentkezését várják, amelyek az ingatlanok egy részének, korlátozott időre szóló, kereskedelmi célú hasznosításáért cserébe vállalják az adott állomásépület és környezetének megújítását” – írták a honlapon.„Az országos jelentőségű nagyállomások hasznosítására a MÁV Zrt. projektcégein keresztül nyílik lehetőség”, a pályázatra január végéig lehet jelentkezni.Az ügyben szombaton szólalt meg Soproni Tamás terézvárosi polgármester, aki szerint a Nyugatira vonatkozó tervek ellehetetlenítenék a Podmaniczky park létrehozását, amelyért a kerület évek óta küzd.Soproni szerint ezek után az látszik, hogy „mindig is hazugság volt a kormány parképítési szándéka a Nyugati melletti MÁV-területen”. Kifogásolta, hogy erről nem egyeztettek sem a kerületekkel, sem a fővárossal. Aggályosnak tartja, hogy egyetlen szerződéssel magánkézbe adná a Nyugati pályaudvar környéki területet a kormány, illetve azt, hogy a pályázat nem rendelkezik a zöldfelületi arányról, „tehát a tervezett park helyett az egész terület beépíthetővé válik”. Kifogásolta azt is, hogy a kormány és a MÁV simán eltitkolhatja a magánbefektetőkkel kötött szerződés részleteit, így nem tudják majd, mit csinálnak a kerületben. Kérte Lázár Jánost, hogy vonja vissza a pályázatot, már csak azért is, mert ilyen rövid idő alatt azok tudnának csak bármilyen dokumentációt összerakni, akik előre készülhettek a kiírásra. Szerintük a kormánynak kötelessége lenne egyeztetni az érintettekkel, és hogy ezt „elősegítsék”, elindítják az építési szabályzat módosítását, hogy biztosítsák a park megvalósulását. Emellett az önkormányzat változtatási tilalmat rendel el a teljes területre. Kérdés, hogy ennek mekkora ereje lesz egy „nemzetgazdasági érdekkel” szemben.
Szankciós bűncselekmény vádjával állt a bíróság elé szerdán egy férfi Szegeden, mert a vád szerint egy sándorfalvi cég vezetőjeként akart Oroszországból származó, 35 millió forint értékű gépjárműalkatrészt szabadforgalomba helyeztetni a NAV-nál 2022 októberében, számolt be a Szegeder.Mint írják az áru eredetét belarusz közvetítéssel próbálta eltitkolni, az értékesítési láncba egy fehéroroszországi céget iktatott be, ezzel pedig megsértette az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, amelyeket az ukrajnai háború miatt hoztak. A vádlott évtizedek óta kereskedett alkatrészekkel, közben több külföldi céggel is kapcsolatot épített ki ezek Oroszországból Magyarországra importálására. Az ügyész elmondta, hogy a férfival már a nyomozás során egyezséget kötöttek: 1 millió forint pénzbüntetést, a bűnjelek egy részének elkobzását, valamint a bűnügyi költségek megfizetését indítványozták. A vádlott kérte a bíróságot, hogy ezt fogadják is el.A férfi elismerte a bűnösségét, így az egyezséget a Szegedi Törvényszék is jóváhagyta. A férfinak az 1 millió forinton túl nagyjából 56 ezer forint bűnügyi költséget is meg kell fizetnie, az alkatrészeket pedig elkobozzák.
A Délmagyar értesülései szerint kedd napközben több mentő és rendőrautó érkezett a szegedi Zrínyi Ilona Általános Iskolához, ahonnan később egy személyt hordágyon vittek el. A vidéki lap értesülései szerint egy az iskolába nem rég érkezett diák akasztotta fel magát a mosdóban, de a gondnok rátalált. Úgy tudják, hogy a fiú egyik társa nyakba akaszthatós menzakártyáját használta. A fiú állapotáról azonban nem tudni semmit, mert a mentősök és a rendőrök is hírzárlatot rendeltek el. Az iskolába járó gyerekek szülei viszont nehezményezték, hogy a sajtóból értesültek, mi történt. Ha öngyilkossági gondolatokkal küzd, kattintson ide, ha pedig azonnali segítségre van szüksége, ide.
Ezúttal is remekbe szabott rádióműsor tető alá hozása látott napvilágot, lefelé mutató kockázatok nélkül. 00:24 Intelligens emberek és a puskázás. Mamelukok, sameszok, famulusok és csicskák. Galla László életrajza. 04:45 Orbán Balázs még mindig nem adott interjút. Az ember, aki nem tud kikerülni a hírekből. Az ember, akit a főnöke kiküldene a barrikádra. A gyártott hoax. 08:16 A politika piszoráelmélete. Marcel Duchamp: Forrás. Magyar Péter mint piszoár. Botka László mint vécékefe. A Magyar-Orbán meccs demokratikus keretek közt. 12:02 Szájer József visszatér. Miért kellett kihozni a napfényre? Ambíció és lelki igény. Lojalitási gyakorlat éles kanyarban. 18:10 Ács Dániel: Nem tudhatod. A gyilkos és a tiszteletpéldány. Mit lehet elnézni Erdős Péternek és Izraelnek? 24:42 Mennyire voltak antiszemiták a keretlegények? Rabszolgakereskedelem a II. világháborúban. Dienes András, a magyar nacionalista ellenálló. 29:04 Csurka István visszatér. Olvasta-e magát Csurka István? Aljas karaktergyilkosság Csurka ellen. 33:00 Csurka és az anticionizmus. Csurka és a cigányok. Csurka és Uj Péter. 36:33 Vona Gábor visszatér, de nem mond semmit. 40:59 Landeszmann rabbi visszatér. Bőgatya és fütyülős barack. Csurka István megtáncoltatja Somát. A Tiszatáj Konrád György-interjúja. Tamás Gáspár Miklós Csurka-nekrológja. 46:50 A legkommunistább milliárdos: Miuccia Prada. Az antiestablishment luxus. Tudna-e szegény lenni Bernie Sanders? 50:56 Az új gazdaságpolitika összeomlása. Az Orbán Balázs-Nagy Márton intellektuális kakasviadal. Ész és rambókés. 55:49 A Vona Gábor-szintű semmitmondás. Jó tanács mindenhez: ne piszkáld a potmétereket! A kiskereskedelmi élelmiszerláncok üzemeltetésének nehézségei. 59:15 Továbbra is várjuk a magyar wikidinasztiákat. Szia uram, náci érme érdekel? A fizetőfal adja a másikat! De a Közösség és a Belső kör csomagok tulajdonosai már hallgathatják mögötte a friss epizódot. A rövidített, ingyenes változat keddtől. Legyenek szívesek előfizetni, hogy az újságírásnak lehessen hatása!
Legalább 63 707 sirály volt az országban november 15-18. között – összegezte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a különböző sirályfajok szinkronszámlálásának eredményét.A több megfigyelési helyen, azonos időpontokban végzett madármegfigyelés célja a Magyarországon átvonuló és itt telelő sirályok mennyiségének, illetve a fajok arányának pontosabb megismerése volt.A felmérés ideje alatt dankasirályból észleltek a legtöbbet, összesen 50 001 egyedet számláltak: Szegeden volt a legtöbb példány, 14 030, a Hortobágy térségében pedig 12 899 dankasirály volt jelen.A tájékoztatás szerint 52 gyűrűs madarat találtak.Külön kiemelték, hogy észleltek egy ezüstsirályt is, amit még 2010-ben Litvániában jelöltek meg fiókaként. Ugyanabban az évben megfigyelték Lengyelországban, majd 2012-ben a soproni, 2021-ben pedig a győri szeméttelepen, idén pedig újra Győrben tűnt fel.
Jövőre kilenc százalékkal emelkedik a minimálbér – ami így a mostani bruttó 267 ezerről 290 ezer forintra nő –, és hét százalékkal nő a garantált bérminimum, erről állapodtak meg a munkaadók és a munkavállalók a kormány részvételével az elmúlt hetek tárgyalásain. Erről Orbán Viktor a megállapodás hétfő reggeli aláírásakor azt mondta: „Fiatalkoromban, azt mondták nekem, hogy a virsli finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogyan készül. Ez igaz minden nagy tárgyalásra is”. A bértárgyalások során szerinte ugyanis nagy csaták dúltak, hiszen nehéz helyzetben van az európai gazdaság, mivel három éve egy háború árnyékában élünk. „Nagy kérdés volt ezért most az, hogy hogyan képzeljük el a 2025-ös évet”. Ha háborús évnek képzelték volna el, más megállapodást kötöttek volna, mint így, hogy békeévként tekintenek rá. Meg kellett várni azonban egy fontos külső tényezőt is, utalt az amerikai elnökválasztásra. Ez Orbán szerint „egy szuverenista kormányfő szájából furcsán hangozhat”, de ez fontos tényező volt, hiszen eldönti, hogy a béke irányába fordul-e a világ.A miniszterelnök szerint annak ellenére, hogy békeévre készülnek, nem lesz egyszerű a megállapodásban foglaltak végrehajtása, hiszen sokat kell tennie a munkaadóknak és a munkavállalóknak is ennek érdekében. „Ha csak úgy dolgozunk, mint eddig, akkor nem lesz tartható a béremelés” – utalt itt arra, hogy a cégeknek növelniük kell a hatékonyságot és a termelékenységet is, másként nem lehet majd kifizetni a 13-14 százalékos béremelést. Többet kell a cégeknek hozzátenniük a GPD-növekedéshez. A megállapodás fontos része az a záradék, amely szükség esetén lehetővé teszi, hogy a felek újratárgyalják azt annak hatálya alatt. Ha ugyanis az infláció, a GDP vagy az átlagos bérnövekedési ütem másként alakulna a következő három évben, akkor a felek a tényadatok mentén belenyúlhatnak a megállapodásba. Orbán szerint egyébként egy határozottan optimista megállapodást kötöttek most. Orbán Viktor beszédében a megállapodás történelmi léptékét is hangsúlyozta, hiszen szerinte európai összevetésben oda helyezi majd Magyarországot, ahol helye van, a középmezőny közelébe, az üldözőboly élére, ahonnan már látni az élen lévőket is. Nem emlékszik Orbán arra sem, hogy hasonló mértékű minimálbér-emelés történt volna bármikor is, 2027-ig ugyanis 40 százalékkal fog nőni a magyar minimálbér, ami a várt infláció mellett is 29 százalékos reálérték-növekedést fog eredményezni. Egyúttal „bekövetkezik, legalábbis nagyon közel leszünk” ahhoz, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét is. Beszéde végén megmagyarázta azt is, miért számít arra, hogy fantasztikus év lesz 2025 a „két mögöttünk hagyott zaklatott év után”. Állami beruházási „bumm” lesz jövőre (ami egyébként a költségvetési törvényjavaslat fő számaiból nem nagyon látszik, leszámítva a közlekedési fejlesztésekre fordított összegek jelentős emelkedését), 300 új beruházás indul Magyarországon, amelyek összértéke 8100 milliárd forint, ebből 450 milliárd meg is fog érkezni a gazdaságba 2025-ben. Emellett fontos beruházások készülnek el és lépnek be a termelésbe, vagyis a Budapest-Belgrád vasútvonal, illetve a győri, szegedi és debreceni, hatalmas termelési kapacitású gyárak. Ahogy arról korábban írtunk, a megállapodás értelmében a jövő évi 9, illetve 7 százalékos növekedés után 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedik majd a minimálbér. A garantált bérminimum esetében egyelőre csak a jövő évre döntötték el az emelés mértékét, 2026-ra és 2027-re még nem döntötték azt el.
Becz Rita Magyarország legjobb női hőlégballonosa. Kétgyermekes családanyaként méreti meg magát egy férfias sportágban, ahol a drága technikai felszereltségen is legalább annyi múlik, mint a tehetségen. Az idén is indult a világbajnokságon, amit ezúttal Magyarországon, Szegeden tartottak. A versenyen több mint 130 ballonos szállt fel egyszerre a magasba, lenyűgöző látványt nyújtva. De a látvány kemény munkába és nem kevés pénzbe kerül. A DW Magyar elkísérte Ritát a versenyre, ott volt vele a felkészülésnél, és a verseny utáni hetekben is, betekintést engedve ennek a különleges sportágnak a magasságaiba és mélységéibe is.
Magyarország kormánya az elmúlt száz év legnagyobb alföldi vasútépítési fejlesztésére készül a következő két évben, mintegy 600 milliárd forintot tervez a Szeged-Kecskemét-Cegléd-Budapest vasúti térség fejlesztésére és átalakítására - jelentette be az építési és közlekedési miniszter csütörtökön Kecskeméten.És hogy miért fejleszti a kormány a vasútat? Hát az autógyártás miatt!Lázár János maga mondta el az MTI szerint, hogy „az újonnan épülő szegedi autóipari központ miatt és a debreceni autóipari gyártás kiszolgálása érdekében újjáépítik a Szeged–Kiskunfélegyháza és a Kiskunfélegyháza–Cegléd vasútvonalat.” A vasútfejlesztés egyik oka a munkaerő-mobilitás igénye, hogy a munkába járók könnyebben jussanak el a munkahelyeikre, a másik az árumobilitás, hogy a termékek könnyebben jussanak el a nyugat-európai piacokra. Először a Kiskunfélegyháza-Szeged vasúti pálya két nyomvonalúvá építése és korszerűsítése valósul meg mintegy 175 milliárd forintból. Ennek folytatásaként 3,5 milliárd forintból megtervezik a Kiskunfélegyházától Ceglédig tartó vasúti pálya szintén két nyomvonalúvá változtatását. A lajosmizsei vasútvonalon először a Kecskemét-Dabas szakasz munkálatai zajlanak majd, mintegy 190 milliárd forintból, majd a Dabas-Budapest szakasz következik, amelyre 177 milliárd forintot költenek. A vonalak kiépítésére, villamosítására és korszerűsítésére európai uniós források mellett a magyar állam hitelt is vesz fel – tette hozzá.A miniszter beszélt arról, hogy régóta húzódik a kecskeméti vasútállomás újjáépítése is. De Kecskemét kész tervekkel rendelkezik egy intermodális közlekedési csomópont kialakításáról, ezért a térségi vasútfejlesztésekkel párhuzamosan a Magyar Államvasutak saját hatáskörben a jövő évben megkezdi a kecskeméti vasúti pályaudvar fejlesztését. A munka magában foglalja a parkolási helyzet rendezését és az autóbusz-közlekedés átszervezését is. Ezután Lázár rátért az útfejlesztésre költött százmilliárdokra. De az autógyárakba munkaerős is kell ám!Lázár el is mondta, hogy „a Mercedes-gyár működésének alapja a jól képzett munkaerő”, ennek érdekében 12 milliárd forint összegű beruházással befejezik a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának néhány éve a Rudolf-laktanya területén megkezdett fejlesztését. Három épület már elkészült, a következő három épület érdekében pedig „a kormány elé megyek azért, hogy ne maradhasson torzó beruházás Kecskeméten”.Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere arról beszélt, hogy Kecskemét az elmúlt 15 évben Magyarország egyik dinamikusan fejlődő gazdasági és ipari központjává fejlődött. 10 évvel ezelőtt még napi 160 ezer ember ingázott a városba, ma már viszont 300 ezer, a kecskeméti agglomeráció elérte a 400-500 ezres lélekszámot. Ebben az időszakban - a magán és az állami beruházások révén - mintegy 1500 milliárd forintnyi tőke érkezett a városba.
„Hétfőn a ceglédi és lajosmizsei vonalon a reggeli vonatforgalomban változásokra, rövidebb útvonalon közlekedő járatokra kell számítani, mert a Nyugati pályaudvaron tartott hétvégi váltókarbantartás műszaki okok miatt elhúzódott, így a reggeli csúcsforgalomban kevesebb vágányon tudja fordítani a vonatokat a pályaudvar. A szakemberek folyamatosan dolgoznak, hogy az állomás mielőbb a teljes kapacitással üzemelhessen” – ezzel a hírrel dobta meg sok utazó hétfő reggelét a MÁVINFORM.Azt írták hogy „a nagyobb késések és torlódások elkerülése érdekében az elővárosi vonatok egy részének végállomása ideiglenesen Kőbánya-Kispestre kerül át”, és hogy amint feloldják a Nyugatiban a korlátozásokat, „a forgalom újjászervezését azonnal megkezdik, hogy mielőbb helyreállhasson az eredeti menetrend”. Ezért mindenki arra kérnek, utazás előtt tájékozódjanak a MÁVINFORM felületein vagy a MÁV applikációban.Azt is hozzátették, hogy „a Nyugati pályaudvar és Kőbánya-Kispest között a megszokottnál kevesebb vonat közlekedik a reggeli órákban, ezért ezen a szakaszon az M3-as metrót célszerű igénybe venni”, majd felsoroltak egy tucatnyi változást, ami leginkább a ceglédi és lajosmizsei vonalakat érinti.A végén azért közöltek egy (majdnem)jóhírt is, miszerint a távolsági vonatok, így a nyíregyházi és szegedi IC-k, valamint a Cívis InterRégiók, kecskeméti vonatok közlekedésében nincs változás, de „esetenként késések előfordulhatnak”.
Lázár János építési és közlekedési miniszter Botka Lászlóval, Szeged polgármesterével tartott közös sajtótájékoztatót (ÉKM-Szeged csúcs, ahogy ő hívta), ahol újságírói kérdésre megerősítette korábbi szavait, miszerint Vitézy Dávid bejelentkezett a Fidesznél főpolgármester-jelöltnek 2023-ban.Az ügy előzménye, hogy Lázár szerdán a 444 kérdésére azt állította: Vitézy Dávid „2023-ban jelentkezett a Fidesz támogatásáért”. A csütörtöki Kormányinfón azonban (ahol volt egyébként némi kavar az évszámokkal, 2013 és 2023 közt nem sikerült igazságot tennie Gulyás Gergelynek és Vitályos Eszternek) Gulyás Gergely határozottan cáfolta Lázár szavait, és azt állította: nem tud róla, hogy Vitézy bejelentkezett volna a Fidesz főpolgármester-jelöltjének, és szerinte Csárdi Antal minden bizonnyal hazudott, amikor azt mondta, hogy voltak egyeztetések Vitézy főpolgármester-jelöltségéről a Fidesszel. Mai sajtótájékoztatóján Lázár megismételte két nappal ezelőtti állításait, egyben diszkréten meghazudtolta Gulyás Gergely szavait is. Emígy:„Én úgy tudom, és ezen nem tudok a tegnapi miniszteri Kormányinfó ellenére sem változtatni, hogy Vitézy úr többször is megkereste a Fideszt 2023-ban, és ennek a bimbózó együttműködésnek lett a gyümölcse az ő főpolgármester-jelöltsége 2024-ben. Gulyás miniszter úrral kiváló viszonyt ápolunk, a múltra nyilván másképp emlékezünk.”Lázárt kérdezték arról is, mi a véleménye a Magyar Péter körül zajló hangfelvételes botrányról (erről épp ma reggel írtunk mi is).Lázár jelezte, hogy részletesen nem ismeri ezeket az anyagokat, mert azzal foglalkozik épp, „hogy hogyan lehet a MÁV-nál szarból várat építeni”, ami leköti az összes kapacitását.De azt azért elmondta, hogy szerinte ha az ember meghívja a saját választóit, hogy tartsanak közösen egy politikai rendezvényt vagy bármit és „ha a saját választóit nevezi büdösnek vagy bármilyennek, az egy nagyon nehéz és veszélyes dolog, tekintettel, hogy ezektől a választóktól szeretetet, megbecsülést kap.” Lázár pedig bizalmi problémának tekinti, ha ez a politikus a megbecsülést nem viszonozza.„Ez alkalmassági probléma. Az az ember, aki így beszél azokról, akiket ő maga próbál összetartani, közösséggé formálni, az nem méltó a közbizalomra” - fejtette ki személyes álláspontját a miniszter.
Forró téma lett a budapesti parkolás, és kivételesen nem annak korrupciós vonzata miatt.A belső kerületekben az eddigi ingyenes parkolás, vagy a jelképes, nagyjából kétezer forintos éves díj helyett tízezreket kell fizetni 2025-től. A XIII. kerület újlipótvárosi részén például az első autóra 30 ezer forintot, Erzsébetvárosban 36 ezer forintot, a Ferencvárosban várhatóan 20 ezer forintot, a második autóra még többet. (Józsefvárosban 2023-ban vezették be, hogy 18-30 ezer forintot kérnek az éves parkolásért a lakóktól, ezek után 9000 helyett 7600-an kértek matricát.)Folyamatosan szorítják vissza a zöld rendszámos autók ingyenes parkolási lehetőségét, egy sor vidéki városban, így Győrben, Hódmezővásárhelyen, Sopronban vagy Siófokon már fizetni kell, míg Miskolcon, Debrecenben, Pécsen bizonyos megkötésekkel lehet mentesülni ez alól. Budapesten még ingyen parkolhatnak a zöld rendszámú autók, de vélhetően nem sokáig. Karácsony Gergely főpolgármester korlátozná ezek ingyenes parkolási lehetőségét, hiszen vannak köztük nem teljesen elektromosak, brutálisan nagyok, és nem budapestiek is kihasználhatják a lehetőséget.Kezdetben csak Budapest belső részein kellett fizetni a parkolásért, ez már régen nincs így. A külső kerületek belső részein is fizetni kell, és ez a zóna egyre növekszik. A XII. kerületi Albertfalván és a III. kerületi Kaszásdűlőn is fizetős parkolást vezettek be, Gazdagréten pedig kizárólag lakosságit terveznek.Az autók uralják az utcákatEgy közel kétmilliós nagyvárosból, ahová további százezrek ingáznak naponta az agglomerációból, persze lehetetlen eltüntetni az autókat. A belső kerületekben sétálva azonban sokszor érzi azt a gyalogos, hogy ő csak amolyan szükséges rossz. Bécsben és a világ egy sor kulturált nagyvárosában például nem látni olyat, ami Budapesten mindennapos: a járdát megosztják az autók és a gyalogosok között, egy fehér csíkkal jelzik, meddig mászhatnak fel a kocsik az eredetileg a gyalogosoknak kitalált járdára.A legtöbb belvárosi utca lényegében parkolóként üzemel. Ez pont annyira abszurd, mint amikor vidéki városok főterét vagy a budapesti Deák teret elsődlegesen autók parkolására használták. Néhány évtized múlva talán éppen ennyire értetlenül nézünk majd vissza a 2020-as években a parkoló autóktól zsúfolt, jobb sorsra érdemes újlipótvárosi, belvárosi, terézvárosi vagy józsefvárosi utcákra is. Több helyen, például a VI. kerületben van rá példa, hogy egy-egy kávézó vagy étterem a parkolóhelyek rovására nyithat teraszt, Erzsébetvárosban viszont botrány volt abból, hogy a kerület nem volt hajlandó ilyen engedményeket tenni. Vannak kísérletek zöldszigetek létrehozására is, például az Úljipótvárosban, de azért összességében még mindig az autók uralják ezeket az utcákat. Nem volt más megoldásA politika mindig is óvatosan lavírozott. Az ellenzéki vezetésű belvárosi kerületek az éves matricák drasztikus díjemelésével lépéskényszerben voltak. Ferencvárosban például tavaly év végi adatok szerint 8273 parkolóhely volt, a kiadott parkolási engedélyek száma viszont jóval több, 9861 volt, Erzsébetvárosban még durvább volt a helyzet: 7203 parkolóhelyre jutott 10 814 engedély. A helyiek parkolási gondjait a díjemelés riasztó hatása mellett a kerületben élőknek nyitott parkolási zónákkal próbálják orvosolni: ezek az utcaszakaszok, ahol várakozni tilos táblákkal jelzik, hogy például este 6 és reggel 7 óra között csak lakossági parkolási engedéllyel lehet parkolni. A fideszes vezetésű V. kerületben, ahol nem tudni arról, hogy megszüntetnék az első autóra érvényesíthető ingyenes éves parkolást, az önkormányzati választás kampányában 219 kizárólagos lakossági parkolóhelyet létesítettek.Zöldek kontra autósokA nagy kérdés nyilván az, hogy az autópártiság vagy az autóellenesség hozhat-e több szavazatot. Az 1987-es és az 1991-es svájci kétkamarás parlament alsóházának választásán ezt élesben kipróbálhatták a választópolgárok. Indult ugyanis az autóellenes Svájci Zöld Párt és a nevéből is kikövetkeztethetően autóspárti Autós Párt, amit éppen az autózás szabadságát megnyesegetni akaró zöldmozgalmakra adott válaszként alapítottak. Nos, az 1987-es választáson 4,9-2,6, az 1991-esen 6,1-5,1 százalékkal nyertek a zöldek. Az Autós Párt hamarosan Szabadság Pártra változtatta a nevét, az autós érdekvédelem ügyét pedig felváltotta a bevándorlás- és menekültellenesség hirdetése. Autópártiak és autóellenesek színtiszta összecsapását hozta a 2023. februári berlini tartományi választás. A zöldpárti polgármesterjelölt a parkolóhelyek rovására ígért sétálóutcákat, játszótereket, zöldterületeket, miközben a kereszténydemokraták „Ne hagyjuk betiltani az autókat!” feliratú plakátokkal kampányoltak. A választást nagy meglepetésre, 1999 után először, a CDU nyerte, az eredetileg esélyesnek gondolt zöldpárti jelölt csak harmadik lett. Az eredményeket értékelve kiderült: a belvárosban élő jómódúbb, amúgy is inkább gyalog, biciklivel vagy tömegközlekedéssel járó lakosok szívesen szavaztak az autóellenes zöldekre, hiszen az autók kitiltásával a lakásaik még értékesebbé válnának, életkörülményeik még jobbak lennének. A CDU-ra viszont a külvárosok népe szavazott, akik nap mint nap mentek a belvárosba autóval, mivel, bármennyire is fejlett a berlini tömegközlekedés, nem feltétlen van a lakóhelyüktől 5 percnyi távolságra metrómegálló. Ha létezik autóspárt Magyarországon, az a Fidesz. Karácsony Gergely szerintük autósüldözést folytat, parkolási ügyekben pedig következetesen az autósok oldalán állnak. Csak néhány példa: Szepesfalvy Anna fideszes fővárosi képviselő szerint a Tarlós István idején létesített parkolókból többet fizetőssé tettek Karácsonyék. Az erzsébetvárosi fideszesek online aláírásgyűjtésbe kezdtek azért, mert 2025-től a helyieknek is fizetni kell a parkolásért. Azt állítják, több száz parkolót már eleve megszüntetett a kerület vezetése, és még több százat terveznek megszüntetni. Szegeden augusztus 1-jétől új parkolási zónákat hoztak létre, és az útcsatlakozásokra is bevezették a parkolási díjat, ami a helyi Fidesz szerint jogsértő. Több helyet zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra!„Párizsban 2003 és 2007 között 50 000-ről csaknem nullára csökkentették az ingyenesparkolóhelyek számát, és ennek hatására 12%-kal csökkent a személygépkocsikkal megtett kilométerek száma. Bécsben 2022-ben a parkolási díjat a város egész területére kiterjesztették és megemelték: nem helyben lakóknak óránként 2.50 eurót kell fizetniük, a helyi lakosoknak pedig évi 120 eurót. Az intézkedés hatására jelentősen csökkent az autóforgalom, a parkolóhelyek telítettsége pedig reggelenként a korábbi 76%-ról 63%-ra mérséklődött.”Ez áll abban a levélben, amit idén októberben hét szervezet – Levegő Munkacsoport, Járókelő Közhasznú Egyesület, Közlekedő Tömeg Egyesület, Magyar Közlekedési Klub, Miutcánk, Város és Mobilitás Intézet, A Járda Gyalogosoké – juttatott el a Fővárosi Közgyűlés újonnan megválasztott képviselőinek. A levél javaslatokat tartalmazott arról, hogyan lehetne enyhíteni a dugókat, növelni a szabad parkolóhelyek számát, több helyet biztosítani zöldítésre, biciklizésre, gyaloglásra. A 15 pontos javaslatcsomagjukban egyebek között az szerepel, hogy:az éves parkolási díj a legdrágább zónában legyen évi 48 ezer forint;a második autók parkolása a jelenleginél jóval drágább legyen;a környezetszennyező autók ne kaphassanak engedélyt, a 2 tonnásnál nagyobb autók tulajdonosai fizessenek többet;a parkolási díjakat úgy kell meghatározni, hogy mindig legyen 15 százaléknyi parkolóhely az adott lakótömb körül;a cégautós parkolási kedvezményeket meg kell szüntetni;a parkolási díjakból származó bevételek a lakosság életminőségének a javítását szolgálja;előre kell jelezni, hogy a parkolási kedvezmények fokozatosan csökkennek a jövőben.De mindenekelőtt: „Tudatosítani kell azt is, hogy nem állampolgári jog a magántulajdonú gépjárművek ingyenes közterületi tárolása.”
Az átlagosnál nagyobb utasforgalom miatt módosított menetrenddel készül az év utolsó napjára a MÁV, a HÉV és a BKK is.MÁVA MÁV a kihasználtabb reggeli és délutáni InterCity járatait a megszokottnál több kocsival közlekedteti az alábbi vonalakon:Nyírség IC (Budapest-Debrecen-Nyíregyháza),Kör IC (Budapest-Miskolc-Nyíregyháza-Debrecen-Budapest),Balaton IC (Budapest-Keszthely),Békés IC (Budapest-Békéscsaba),Napfény IC (Budapest-Kecskemét-Szeged),Bakony/Göcsej IC (Budapest-Veszprém-Szombathely/Zalaegerszeg),Mecsek IC (Budapest-Pécs).December 31-én az ünnepnapi, január 1-jén pedig a vasárnapi menetrend szerint járnak majd a vonatok.HÉVSzilveszter éjszakáján valamennyi HÉV vonalon járnak majd a szerelvények. A H5-ös, a H7-es, a H8-as és a H9-es vonalon egész éjjel közlekednek a járatok, a ráckevei H6-os vonalon pedig két vonatpár fordul majd meg. A részletes menetrend itt érhető el.Január 1-jén a munkaszüneti napokon érvényes menetrend szerint járnak majd a szerelvények.BKKA BKK járatai egész éjjel járnak majd a következő vonalakon:M1-es, M2-es, M3-as és M4-es metrók,4-es, 6-os, 14-es, 47-es, 50-es és 56A jelzésű villamosok,17-es villamos módosított útvonalon, a Bécsi út/Vörösvári út és a Városház tér között,80-as troli hosszabbított útvonalon, Örs vezér tere és Blaha Lujza tér között,8E busz,7-es busz módosított útvonalon, Újpalota és Döbrentei tér között.Az éjszakai buszok számos vonalon eltérő menetrenddel, a metrókhoz és a villamosokhoz csatlakozva járnak majd. A pontos információk itt érhetőek el.Január 1-jén pedig az ünnepnapi menetrend szerint közlekednek a BKK járatai.
Lánya örökölheti Potápi Árpád fideszes képviselő mandátumát – írja a Kontroll.hu. A lap Magyar Péter öccsének, Magyar Mártonnak az érdekeltsége, aki korábban azt mondta, a Tisza Párttól függetlenül működnek, a médiavállalkozáshoz szükséges pénzt pedig több jelentős üzletembertől kalapozta össze. A Kontroll cikke szerint a Tolna megyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben Potápi Katát jelölheti a Fidesz-KDNP, amely hétfőn dönthet a kérdésben. A lap beszkennelt formában közzétette Bánki Erik regionális igazgató erről szóló levelét is. Potápi Kata a közösségi oldalán olvasható információk alapján bölcsődei kisgyermekgondozó, Pécsen a Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karon, Szegeden az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon végezte tanulmányait.A Nemzeti Választási Bizottság döntése alapján a Dombóvárt, Bonyhádot és a környezetében fekvő 56 települést magába foglaló Tolna vármegyei 2. sz. országgyűlési egyéni választókerületben január 12-én lesz időközi választás. Potápi Árpád október 17-én vesztette életét váratlanul.A választókerület stabilan fideszes, Potápi Árpád 26 éve rendre győzött itt, legutóbb, 2022-ben a szavazatok 62,44 százalékával nyert.Ezt mérlegelve a közvélemény-kutatásokban meggyőző eredményeket elérő Tisza Párt úgy döntött, nem indít képviselőjelöltet az időközi választáson.Nem ez lenne az első eset, hogy a Fidesz egy elhunyt képviselő lányát indítja időközi országgyűlési választáson. 2020-ban Koncz Ferenc vesztette életét motorbalesetben Tokaj-Hegyalján, majd néhány hónappal később a lánya, Koncz Zsófia a szavazatok több mint felét begyűjtve győzött a választókerületében.
A Ferencváros 4-0-ra győzött a Dinamo Kijev vendégeként - a háború miatt Hamburgban - a labdarúgó Európa-liga alapszakaszának negyedik fordulójában.A meccs 17. percében Vlagyiszlav Dubincsak piros lapja miatt az ukránok emberhátrányba kerültek. A Fradi ezután mezőnyfölényben játszott, a Dinamo kontratámadásai ugyanakkor komoly veszélyt jelentettek az első félidőben, kétszer kapufáig is jutottak az ukránok.A második félidőben aztán a Fradi beszorította a Dinamót, a nagy nyomás először az 54. percbe érett góllá, Kady passzát Varga értékesítette. Két perccel később Zachariassen is betalált. A 67. perc megint egy Kady-Varga alakítás jött (0-3). A végeredményt a csereként beküldött Gruber, Saldanha páros állította be a 76. percben. A Ferencvárosnak ezzel négy forduló után 6 pontja van, a Dinamo pont és lőtt gól nélkül áll az Európa-ligában (és történetet során elősör kapott ki a Fraditól). Az FTC három hét múlva a svéd FF Malmöt fogadja. Európa-liga, alapszakasz, 4. forduló: Dinamo Kijev (ukrán)-Ferencvárosi TC 0-4 (0-0)Hamburg, Volksparkstadion, 5338 néző, v.: Mohammed Al-Hakim (svéd) gólszerzők: Varga B. (54., 67.), Zachariassen (56.), Saldanha (76.) piros lap: Dubincsak (17.) sárga lap: Saparenko (59.), Brazsko (89.), illetve Zachariassen (22.), Makreckis (41.) Dinamo Kijev: Buscsan - Karavajev, Bilovar, Mihavko (Popov, 80.), Dubincsak - Bujalszkij (Vivcsarenko, 24.), Brazsko, Saparenko (Rubcsinszkij, 63.) - Kabajev (Bragaru, 63.), Vanat (Guerrero, 63.), Volosin Ferencvárosi TC: Dibusz - Makreckis (Kaján, 64.), Cissé (Botka, 55.), Gartenmann, Ramírez - Rommens (Maiga, 64.), Abu Fani - Kady, Zachariassen, Traoré (Gruber, 76.) - Varga B. (Saldanha, 76.)
„Szegeden születtem. A város két Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert és Karikó Katalin miatt híres” - kezdte beszédét Várhelyi Olivér az Európai Parlament (EP) szerda esti szakbizottsági meghallgatásán.A 2019 óta bővítésért felelős biztosként dolgozó Várhelyit ezúttal egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztosnak jelölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Várhelyi az első akadályt gond nélkül vette. Miután válaszolt az EP-képviselők írásbeli kérdéseire, és a parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága sem talált nála összeférhetetlenségi okot, jöhetett a szóbeli meghallgatás.Erős, egészséges, versenyképes EurópaA meghallgatást az EP két szakbizottsága, a környezetvédelemért, közegészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős ENVI és a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős AGRI szervezte. Előbbinek a tiszás Kulja András és a fideszes Ferenc Viktória, utóbbinak a fideszes Dömötör Csaba és a tiszás Magyar Péter a magyar tagja. Közülük végül a Tisza Párt elnökén kívül mindhárom politikus kérdezett Várhelyitől. Magyar Pétert azonban nem láttuk a zsúfolásig telt teremben.Várhelyi nyitóbeszédében elmondta, nagyon büszke rá, hogy von der Leyen ezt a szakterületet adta neki. Erős, versenyképes és egészséges Európát szeretne, a következő 5 évben pedig elsősorban az állampolgárok egészségéhez akar hozzájárulni. Annak ellenére, hogy az egészségügy tagállami hatáskör, a koronavírus-járvány szerinte megmutatta, hogy az EU-nak is van benne szerepe, mert a betegségek nem ismernek határokat.Várhelyi szerint a megelőzésbe kell fektetni, mert „az a legjobb betegség, amit nem kapunk el”. Emellett fontos a pontos diagnózis és a legmodernebb kezelés is. Ehhez pedig hozzáférhető, hatékony és ellenálló egészségügyi rendszerekre van szükség.Várhelyi elmondta, hogy az EP-vel és a Tanáccsal együttműködve több jogszabályt is felülvizsgálna, emellett új biotechnológiai jogszabályt is szeretne. Az eljárásokat ugyanakkor egyszerűsítené, csökkentené a bürokratikus terheket.Kiemelten foglalkozna a szív- és érrendszeri betegségekkel, az uniós rákprogramhoz hasonló stratégiát dolgozna ki a megelőzésükre. A területen több diagnosztikát szeretne, és külön odafigyelne a szív- és érrendszeri betegségekkel szorosan összefüggő cukorbetegségre is.Fontosnak nevezte az antibiotikum-rezisztencia területét is, de röviden a mentális egészségre is kitért. Azt mondta, meg akarja vizsgálni a közösségi média és a túlzott képernyőidő hatásait, különösen a fiatalok körében.Várhelyi másik szakterületével kapcsolatban azt mondta, szigorú állatjóléti normákért kampányol majd, de közben a gazdák versenyképességét is meg akarja őrizni. Emellett fontos számára, hogy fenntartsa a világelső uniós élelmiszer-biztonsági szabályokat.Oltás, abortusz, LMBTQVárhelyi nyitóbeszéde után az EP-képviselők egyenként kérdezhettek a biztosjelölttől. Először a frakciók nevében a meghallgatás után szavazó koordinátorok, majd a mezei képviselők kérdeztek. Összesen 46 politikus élt a lehetőséggel. Az Európai Néppárt koordinátora a magyar kormány koronavírus-oltásokkal kapcsolatos politikájára kérdezett rá. Arra volt kíváncsi, mit gondol Várhelyi arról, hogy Orbán Viktorék Oroszországgal tárgyaltak az oltóanyagokról, és bírálták a közös uniós beszerzést.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban