Így foglalták el Erdélyt a Habsburgok
hir24 | 2025. november 12., szerda - 04:50
II. Rákóczi Ferenc serege és Ludwig Herbeville császári tábornagy hadai 1705. november 11-én csaptak össze Erdélyben. A zsibói csatában nem vesztették sokan életüket, az ütközet kimenetele mégis súlyos következményekkel járt – írja a Rubicon.Épp csak néhány éve űzték ki a törököt Magyarországról, mikor hazánk ismét lángba borult: 1703 júniusában kirobbant a kuruc felkelés, amely a császári uralommal elégedetlen rétegeket fogta egybe. A Habsburgok 1699-ben arattak végső győzelmet az Oszmán Birodalom felett, ezután fegyver jogán szerzett birtokként tekintettek Magyarországra, és így is bántak vele. Bécs arra törekedett, hogy felszámolja a rendi államot, eltörölje a nemesi kiváltságokat, valamint zaklatta a protestánsokat, korlátozta a szabad vallásgyakorlást, ezzel sokakat magára haragított, illetve sok elszegényedett jobbágy és végvári vitéz is neheztelt rá.Az 1700-as évek eleje kitűnő alkalomnak bizonyult a szabadságharc kezdetéhez, hiszen a Habsburgokat ekkoriban a spanyol örökösödési háború foglalta le, így Magyarországon csak kislétszámú, csekély harci értékkel bíró csapatok harcoltak a felkelőkkel szemben. Emellett Rákóczi XIV. Lajos francia király támogatását is élvezhette a közös ellenség legyőzéséhez.A franciák viszont alig egy évvel a lázadás kezdete után, 1704 nyarán megsemmisítő vereséget szenvedtek a Habsburgok ellen, ezután pedig nem nyújtottak több segítségek Rákóczinak. A szabadságharc számára szintén rossz hír volt, hogy 1705 augusztusában Herbeville, a magyarországi erők főparancsnoka 16 ezer katonával indult meg Erdély felé.Rákócziék előzetesen ismerték Herbeville terveit, ezért csapdát is állítottak Lipótvár közelében, alvezérei hibái miatt azonban az ellenség sértetlenül távozhatott a kelepcéből. A főparancsnok ezután a pudmerici csatában le is győzte a jelentős túlerőt felvonultató kuruc sereget, majd elfoglalta Szegedet, felmentette az ostromlott Váradot, október közepén pedig felprédálta Debrecen városát. Ezután érkezett meg Herbeville serege Szilágy vármegyébe, Erdély határára, ahol Rákóczinak a korábbinál jóval kedvezőtlenebb körülmények között kellett harcba bocsátkoznia. Az ütközetre az erdélyi átkelésre szolgáló zsibói szorosban került sor.A két sereg közel azonos létszámú volt – nagyjából 15–15 ezer főt mozgósítottak –, ez azonban koránt sem jelentette azt, hogy egyforma erőt is képviseltek. Rákóczi alvezérei fegyelmezetlenek voltak, előfordult, hogy a parancsoknak sem engedelmeskedtek, miközben Herbeville képzett, a spanyol örökösödési háborúban edződött katonákkal rendelkezett, így november 11-én indított támadása egykét órán belül győzelmet eredményezett. A zsibói kudarc nem járt súlyos vérveszteséggel – 400 katona esett el a kurucok oldalán –, stratégiai és diplomáciai következményei azonban annál komolyabbnak bizonyultak. Herbeville a diadal után egy héttel elfoglalta Kolozsvárt, november végére pedig Erdély területe császári megszállás alá került. A szabadság harc ezután még 6 évig, egészen 1711-ig dúlt, eközben Rákóczi serege egyre kijjebb szorultak, a fejedelemnek pedig végül el kellett hagynia az országot.A kuruc felkelés a magyar szabadság egyik legfontosabb eseménye, ezért lapunk számos korábbi cikkben foglalkozott vele, amelyek alább elérhetők:The post Így foglalták el Erdélyt a Habsburgok first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Fekete-Győr András, a Politikai Üldözöttek Alapítvány elnöke köszöntötte a demonstrálókat, mondván, megható az a szolidaritás, amit az emberek az utóbbi napokban Iványiék felé kinyilvánítottak.Hozzátette, ezen a napon nem csak a Dankó utcában, hanem Kiskunhalason, Szegeden, Pécsen, Miskolcon és Füzesgyarmaton is kiállnak a lelkész és társai mellett, akiket Fekete-Győr szerint „koncepciós vádeljárás alá vont a hatalom”.A Momentum volt elnöke köszöntötte Pikó Andrást, Józsefváros polgármesterét, Jámbor András, a kerület parlamenti képviselőjét, és Hadházy Ákos független parlamenti képviselőt is.Fekete-Győr szerint napról napra nő azok száma az országban, akiket a rezsim megpróbált ellehetetleníteni. Szerinte ők nem bűnt követtek el, ellenkezőleg, egy szabad és tisztességes Magyarországért álltak ki. Úgy gondolja, közös felelősségünk, hogy ezeknek az embereknek ne hagyjuk a történetét a hatalom akarata szerint alakulni. Ezért hozták létre a Politikai Üldözöttekért Alapítványt.Fekete-Győr szerint a Dankó utca a szolidaritás szimbólumává, egyben az Orbán-rendszer embertelenségének a jelképe is lett. Úgy gondolja, szimbolikus az is, hogy Szent Mártonnak, az irgalmasság szentjének a napján gyűltek ma össze. Hozzátette, Iványi Gábor minden nap megéli Szent Márton üzenetét.Azt mondta, hogy három és fél évvel ezelőtt felfegyverkezett NAV-ellenőrök szállták meg az Oltalom székházát, a hatalom most pedig újra elővette az akkori politikai megrendelését. Szerinte a rendszer azokat vádolja most hivatalos személy elleni erőszakkal, akik maguk álltak ki az állami erőszak ellen, akik békésen, egymásba kapaszkodva védték az épület és a Oltalomho forduló nehéz sorsú emberek méltóságát.The post Fekete-Győr: A Dankó utca a szolidaritás és a rendszer embertelenségének szimbóluma lett first appeared on 24.hu.
61 éves korában meghalt Neizer Zoltán, írja a Szeged Ma.Az egykori válogatott röplabdázó háromszoros magyar bajnok volt, és pályafutása során számos neves klubban megfordult, így pályára lépett a Tungsram SC, a Honvéd Nógrádi SE, az Újpest, a BKV Előre, a Medikémia Szeged, a Kecskeméti RC és a Kométa Kaposvár csapataiban is.Szegeden sportriporterként is dolgozott a Média 6 rádióban.The post Meghalt Neizer Zoltán háromszoros bajnok röplabdázó first appeared on 24.hu.
Épp százharminc éve, 1895. november 10-én a Zala vármegyei Pákán megszületett Öveges József piarista szerzetes, főiskolai tanár, fizikai szakíró, a magyar természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, az egész ország tanára.A Kossuth-díjas tudós életét az évforduló kapcsán a Nemzeti Archívum Sajtóarchívuma foglalta össze. Eszerint Öveges korán elhunyt néptanító apjának családja már kétszáz év óta tanított, anyja pedig négy gyermeket nevelt fel, akik közül ő volt a legidősebb.A pályája során az egész ország által szívébe zárt szakember a győri bencések, majd a kecskeméti piaristák gimnáziumában tanult, 1912-ben, tizenhat évesen pedig belépett a piarista rendbe. Szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte.1920-ban pappá szentelték, ekkorra azonban már elvégezte a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem (a mai ELTE) matematika-fizika tanári szakát, ezzel párhuzamosan pedig a piaristák pesti hittudományi főiskoláján tanított teológiát.Diplomájával kezében, 1919-től a piaristák szegedi, tatai, váci, majd budapesti gimnáziumában tanított, diákjai pedig az első pillanattól kezdve közel érezték magukhoz, hiszen nemcsak könnyeden és érthetően magyarázott, de azért is, mert ideje nagy részét velük töltötte.Öveges a második világháború után, 1946-ban kilépett a rendből, és a Közgazdaságtudományi Egyetem tanárképző intézetének meghívott, majd rendes fizika tanára lett, 1948-tól 1955-ös nyugdíjazásáig pedig a Pedagógiai Főiskola tanszékvezetőjeként működött.Első könyvét Tatán, 1929-ben írta: ez volt az Időjóslás és időmeghatározás, amihez a vásárlókat neki kellett összegyűjtenie, épp úgy, ahogyan száz évvel korábban a magyar íróknak.A tanár az ötvenes évek első felétől fokozatosan vált országosan ismertté, írásaival, könyveivel, rádió- és televíziós sorozataival megalapozva az új magyar természettudományos ismeretterjesztést. A bonyolult kísérleteket is olyan egyszerűen magyarázta el, hogy a teljesen képzetlenek is megérthették, ráadásul mindig csak egyszerű eszközökkel dolgozott, így bárki otthon, akár a konyhaasztalon is megismételhette a tévében látott, vagy rádióban hallott dolgokat.Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt, amironda összeszáradt növény, de ha vízbe tesszük, kivirul és csodálatosan szép virág lesz.Ilyen száraz dolognak tartotta a tankönyveket, amiket csak a tanár magyarázata, kísérletei tehetnek a diákok számára vonzóvá.Pedagógusi hitvallását így foglalta össze:Az igazi tanár nem tanít a szó régi értelmében, hanem alkot. A saját, mindig friss, mindig korszerű tudását alkotja, szüli újjá tanítványai lelkében. Így lesz alkotó művész.Öveges a kísérletező fizikatanítás és a népművelés kiemelkedő szószólója volt, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban (TIT) – aminek országos elnökségi tagja is volt – pedig filmvetítéses előadásokat tartott.1970-től természettudományi játszóházakat is tervezett, ahol szülők és gyermekek együtt ismerkedhettek volna a természet törvényeivel. Az ő kezdeményezésére jött létre Budán a TIT Természettudományi Stúdiója, az építkezés után a játszóházra azonban már egy fillér sem maradt. Az úgynevezett jelenségbemutató kiállítások megszervezésével azonban célt ért, így a látogatók is szabadon kísérletezhettek, Magyarországon elsőként belekóstolva az interaktív bemutatók világába.A szakember már a televízió 1957-es nyitóprogramjában is szerepet kapott: félórás műsorára igen jó visszajelzések érkezték, így a következő tizenkét évben fizikai kísérletek tömegét mutatta be a képernyőn, milliók érdeklődését keltve fel a hangtani, hőtani, fénytani és elektromos jelenségek iránt.Szuggesztív tanáregyéniség volt, sőt, magyarázat közben sokszor ő maga is fellelkesült, és nem riadt vissza a színpadias eszközök alkalmazásától sem. Műsora havonta kapott teret a Magyar Televízióban, ez a siker pedig rövidesen a 100 kérdés – 100 felelet című műsorának műsorvezetői székébe is repítette.Az Élet és Tudomány című lapnak 1946-os megalapításától szerzője, később szerkesztője volt, a ma is létező lapban pedig ő hívta életre a Kísérletezzünk és gondolkozzunk című rovatot.1948-ban az elsők között kapott Kossuth-díjat (fizikai kísérleti eszközök olcsó előállításáért), ezt pedig számos másik elismerés követte: 1962-ben Bugát Pál-emlékéremmel, 1970-ben SZOT-díjjal tüntették ki, 1974-ben pedig neki ítélték az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított Prométheusz-érmet. 2022-ben posztumusz Örökség-díjat is kapott.Öveges József egy agyvérzés után, 1979. szeptember 4-én halt meg Budapesten, hamvai a zalaegerszegi temetőben nyugszanak.Fél évszázados pályája során több mint harminc kötete jelent meg, válogatott írásai pedig Nagy Öveges-könyv címmel 1989-ben, Simonffy Géza szerkesztésében láttak napvilágot. Nevét szülőfalujában általános iskola és az egykori lakóházából kialakított emlékmúzeum, Budapesten és Balatonfűzfőn technikum és szakképző iskola őrzi. Nevét viseli az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Kárpát-medencei fizikaversenye. 2005-ben kisbolygót neveztek el a tiszteletére, egykori budapesti lakóházának falán emléktáblát kapott, míg a tatai Öregvár parkjában mellszobra áll.A fővárosi Csodák Palotájában, a Tudósok csarnokában emlékfal idézi fel a játékház ötletgazdájának életpályáját, a közelében lévő Öveges-színpadon pedig naponta tartanak kísérlet-bemutatókat. A közmédia Álmok álmodói sorozata 2023-ban vetítette a róla készült filmet. Az idei évforduló alkalmából az RS9 Színházban látható az Astrum Színház Folytassa, Öveges! című rendhagyó produkciója, amely nemcsak a legendás tanár életét, hanem ikonikus kísérleteit is bemutatja.The post Százharminc éve született Öveges József, az ország tanára first appeared on 24.hu.
A Szeged-Veszprém bajnoki csúcsrangadó tragédiával végződött szombat délután, ugyanis a csarnokba rosszullét következtében elhunyt Dobozi Iván, az OTP Bank-Pick Szeged férfi kézilabdaklub technikai vezetője.A klub honlapja szerint a 68 éves korában elhunyt Dobozi 37 éve dolgozott az egyesületnél. A rangadót 32-31-re a Veszprém nyerte, amelynek sportigazgatója, a szegedi nevelésű Nagy László a lefújás után a pályán sportszerűen figyelmeztette a vendégcsapat játékosait, hogy a történtek miatt ne ünnepeljenek.Vasárnap délelőtt 10 órától gyertyagyújtással búcsúznak Dobozi Ivántól a Pick Aréna főbejáratánál.The post A Pick Szeged technikai vezetője rosszul lett a Veszprém elleni meccsen, nem sikerült megmenteni az életét first appeared on 24.hu.
A Veszprém kézilabdacsapata 32-31-re győzött Szegeden, az NB I rangadóján.A címvédő kezdett jobban, majd Mikler Roland és Mikael Appelgren bravúrjai jöttek, ezért kevés gólt látott a közönség. A szegediek viszont átváltottak nyitott védekezésre, ami jó döntésnek bizonyult, mert nem csupán ledolgozták a hátrányt, hanem 12-10-re elléptek. Egészen összeesett a Veszprém, szünetben három góllal vezetett a Szeged.Térfélcsere után gyakorlatilag Appelgren védései tartották meccsben a vendégeket, de így is hatgólos előnybe került a Szeged. Több mint 15 percig nem szerzett akciógólt a címvédő, amelynek vezetőedzője időkéréssel és cserékkel is próbálozott, valamint a Veszprém is nyitott védekezésre váltott. Ez mind telitalálatnak bizonyult, két perc alatt háromra faragták a vendégek a hátrányt, ráadásul nem is vettek vissza a lendületből.A Veszprém úgy egyenlített kilenc perc leforgása alatt, hogy 26-20-ról kezdte meg a felzárkózást.Nem is esett vissza a Veszprém, az 59. percben már előnybe is került, az utolsó percben pedig hiába volt labdája a Szegednek az egyenlítésre, lövésig sem jutott el.The post A Veszprém kézilabdacsapata kilenc perc alatt dolgozta le hatgólos hátrányát Szegeden first appeared on 24.hu.
Géczi Bea augusztusban jelentette be, hogy szakítottak Szegedi Fecsóval, két kisebbik fia édesapjával. Akkor annyit írt, neki nem fér bele az az életmód, amit volt párja folytat. Később még annyit elárult, hogy bár az elmúlt öt évben többször szétmentek, most végleg betelt nála a pohár.„Sajnos van két kisgyerek, nyilván nehéz, de azon vagyunk, hogy ők ne érezzenek ebből semmit. Rossz, hogy egyedül vagyok, néha nagyon hiányzik, de amúgy egyre jobban vagyok. Most már úgy látom, hogy nincs értelme ennek az egésznek, és csak a gyerekekkel foglalkozok” – nyilatkozta Géczi Bea.Szegedi Fecsó az rtl.hu-nak adott miniinterjújában a minap azt mondta, „az üzlet pörög, a magánélet csőd”, de szerinte ez még mindig jobb felállás, mint fordítva.Párommal szétmentünk pár hónapja. A gyerekek jól vannak a körülményekhez képest. Én nyilván nehezen viselem, de ez egy életszituáció, ez van, sajnos, így történt. Az sem jó, ha egy olyan kapcsolatban vagy, ahol állandóan feszültség van, inkább legyen nyugalom, és legyünk külön. Most egyelőre ez van– fogalmazott az üzletember, akinek önmagára mostanában nem igazán jut ideje, mivel minden szabad percét három fiának szenteli.Egyik napról másikra élek érzelmileg. Hát, majd feldolgozom valahogy… Sokan élnek így, nem akarok panaszkodni, majd megoldom.The post Szegedi Fecsó a szakítás utáni időszakról: Egyik napról a másikra élek érzelmileg first appeared on 24.hu.
Cikkünket új információval frissítjük…Szerdán kora este indult el Magyar Péter eddigi leghosszabb és saját bevallása szerint legfontosabb országjárása Csákberényben. A Tisza Párt elnökének másfél év alatt ez lesz az ötödik kampánykörútja. A politikusi országjárás nevet is kapott: „Út a győzelembe!”Magyar Péter este hat óra előtt érkezett meg a helyszínre, ahol egy anekdotát adott elő arról, hogy a református lelkész és a katolikus plébános kiment a csatatérre, hogy a haldokló sebesülteknek lelki támaszt nyújtsanak, ekkor azonban mindkettejüket elfogták és kivégezték, erre pedig a mai napig emlékezik Csákberény, amely nagyon megszenvedte a második világháború végét.Most indul a legfontosabb és legfontosabb országjárásunk, szombaton folytatódik– jelentette be a pártelnök, hozzátéve, hogy terveik szerint eljutnak majd mind a 3155 településre.Magyar a Tisza Párt adatainak nyilvánosságra kerülésére utalva azt mondta, nem történt még olyan a rendszerváltás óta, hogy egy hivatalban lévő kormány listázza, fenyegeti, zsarolja a magyar embereket, ellopja az adataikat, és saját propagandája felhasználásával nyilvánosan listázzák a civileket, ápolónőket, tanárokat, kormánytisztviselőket, rendőröket, bírókat, művészeket, újságírókat. Magyar felrótta a miniszterelnöknek, hogy mindez akkor történt, amikor az 1956-os forradalom szereplőire emlékezünk.Magyar szerint legkésőbb idén október 23-án, Budapesten mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ők a többség, ide értve a miniszterelnököt is. A pártelnök ezzel szemben azt mondta, október 23-án volt a legkisebb Békemenet. Azt mondta buszoztatással, fenyegetéssel, CBA-utalvánnyal „sikerült összehozni ötvenezer embert”, egyúttal felidézte, hogy Orbán is bejelentett egy országjárást, melynek első állomása Győrben lesz november 15-én. Ugyanekkor lesz ott Tisza Párt országjárása is. Magyar megköszönte Pintér Bence győri polgármesternek, hogy a győri alkalom ürügyén vitára hívta Magyar Pétert és Orbán Viktor miniszterelnököt.Azt javaslom a magyar miniszterelnöknek, ha két adatlopás és listázás között végre összeszedi a bátorságát, akkor jöjjön el ő is, és válaszoljunk közösen az embereknek– mondta Magyar Péter Csákberényben.„Elképesztő az a mentális terror, ami a lopás és a korrupció mellett terheli ezt az országot. Hogy a gyerekeinknek háborús uszító plakátokat kell nézniük, vagy ha mesét néznek, zenét hallgatnak az interneten, akkor uszító, hazug kampányokat, reklámokat kell nézniük, nagyon sok embernek megterheli a lelkét, és még sötétebbnek látják a jövőt” – mondta az ellenzéki vezető, ezzel szembe állítva a Digitális Polgári Körök és Harcosok Klubja világát.Magyar azt mondta, ha valakinek valós hátránya származok abból, hogy „ez az aljas hatalom adatokat lopott, tölt föl, hoz nyilvánosságra”, akkor jelentkezzenek a Tiszánál, és segíteni fognak nekik.Orbán Viktor miniszterelnök nemrég jelentette be, hogy a Digitális Polgári Körök szintén országjárásba kezdenek, az első öt állomás pedig Győr (november 19.), Nyíregyháza (november 29.), Kecskemét (december 6.), Mohács (december 13.), Szeged (december 20.) lesz. Magyar Péter erre úgy reagált, hogy találkozzanak a megadott helyszíneken és időpontokban, jóllehet, az nem egyértelmű, hogy a kormányfő egyáltalán ott lesz-e a DPK-eseményeken.Magyar Péter szerdán közzétette a Nemzet Hangja szavazás második fordulójának eredményeit. A jelek szerint az igenek győztek mind az öt kérdésben, a részletekről ide kattintva lehet olvasni.The post Indul Magyar Péter eddigi leghosszabbnak szánt országjárása first appeared on 24.hu.
A Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) kedden közölte, hogy zárt kapus meccsel és pénzbírsággal bünteti a Carbonex-Komlót.A klub azért kapott büntetést, mert október 25-én a Tatabánya elleni mérkőzés után a szurkolók megfenyegették az Altmár Kristóf, Horváth Márton bírói párost. Az ultrák leöntötték a kocsijukat, medobálták poharakkal is, emellett égő fáklyával megpróbálták elállni az útjukat. A bírók a helyszínt csak nagy nehézségek árán, a várost pedig kerülőúton tudták elhagyni.A szövetség etikai és fegyelmi bizottságának döntése értelmében a Komló Sport Kft. a következő férfi NB I-es mérkőzését nézők nélkül, zárt sportlétesítményben köteles megtartani, továbbá 800 ezer forint pénzbüntetés kell fizetnie. Ami igazán fájhat a Komlónak, hogy legközelebb jövő szombaton játszik otthon, amikor a Szegedet fogadja, ez pedig a szezon egyik legjobban várt meccse.The post Nézők nélkül fogadja a Szegedet az a kézilabdacsapat, amelynek ultrái fáklyákkal mentek kérdőre vonni a bírókat first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban