A sok évtizedes hazai lakóházak, illetve középületek jó része zártsorú beépítésben, azaz két szomszéd által közrefogva állnak, felújításuk során így sokszor felmerül a járókelők számára jól látható tűzfalak ügye. A sokszor rettenetes állapotú épületrészek revitalizálására számos mód létezik: sokszor szimplán csak fehérre, vagy a megújuló ház homlokzatával azonos árnyalatúra festik őket, máskor reklámhálókhoz hasonló elven működő képeket feszítenek a falra, az esetek egy részében azonban a beruházók úgy tesznek, mintha azok nem is léteznének.A tűzfalvakságként aposztrofálható probléma legújabb látványos fejezetével Szegeden találkozhatunk, ahol a Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának átépítésekor feledkeztek mega projekt 1,3 milliárdos összeértékéhez mérten elhanyagolható árú munkákról.A diákok által február óta használt, de hivatalosan csak március 20-án átadott egyetemi épület – ami valójában két ház összevonása – megújításáról először 2018-ban esett szó: az egyetem akkor több mint hárommilliárd forintos kormányzati támogatásból, a védett homlokzatokat megtartva teljesen új, kortárs oktatási épületet akart felhúzni a belvárosi saroktelken, tetőterében vendéglakásokkal, az alagsorban pedig hangversenyteremmel, ennek az összegnek végül azonban csak alig a fele állt rendelkezésre.Az uniós, állami, illetve egyetemi forrásokból összeálló 1,3 milliárd végül rengeteg dologra bizonyult elégnek: a homlokzatok és a belső falak festése mellett a tantermek akusztikai panelekkel való megtöltése, a sem hőt, sem zajt nem szigetelő régi nyílászárók az eredetileg tervezett felújítás helyetti cseréje, az új burkolatok beépítése, a fűtés korszerűsítése, az energiatakarékos világítási rendszer mellett még egy lift beépítése is lezajlott, a belső udvar parkosítása pedig folyamatban van – írja az egyetem hivatalos honlapja, ami dr. Nátyi Róbert dékánt idézve arró is beszámol, hogy a bővítés ezután már csak a pincerendszer bevonásával lehetséges.Az EKHO Építész Műterem tervei szerint, a Future FM kivitelezésében végigvitt projekt az általunk megkérdezett helyiek számára egyedüli fájó pontja azÁLLAMI ZENEKONZERVATÓRIUMfelirat a sarokrészről való eltűnése, ehhez azonban valójában két másik is társul.Szomorú hír ugyanis a XIX., illetve XX. századi fa ablakok a korábban meglévő felújítási szándék ellenére történő lecserélése, bár az utódok osztásukban, illetve arcukban egyaránt illenek az utcai homlokzatokba, így a változás nem szembetűnő – ellentétben a tűzfal a munkákból való kihagyásával, ami teljességgel felfoghatatlan.A két épület ma egyébként a Szegedi Tudományegyetem ingatlanjainak legidősebb eleme, hiszen a sarkon álló nagyobb struktúrát az 1879-es nagy árvíz után két évvel építtette Tukats Ferdinánd bormérő és neje,az emeleti erkélyeket tartó emberalakjai miatt Négyembörös-házként is emlegetettszomszédja pedig ezzel egyidőben, az Apatinból indult Preszly Károly vagyonából született.Az 1884-ben már a csodálatos nevű Arany kecskéhez címzett vendéglőnek is otthont adó Tukats-házat a város 1891-ben vásárolta meg, majd a sugárút felőli oldalon emeletes toldalékkal bővítette. A zeneoktatás végül csak húsz évvel később, az 1880-ban alapított városi Zenede az első emeletre való beköltöztetésével jelent meg a falak közt, majd kezdett lassú terjeszkedésbe, aminek a végén mindkét egykori lakóház az intézményt magába olvasztó egyetem kezébe került.The post 1,3 milliárdból újították fel a szegedi egyetem egyik karának otthonát, a tűzfalról viszont megfeledkeztek first appeared on 24.hu.
Nem sok jóra számíthat az a kecskeméti férfi, aki úgy megverte a testvére névnapi bulijára érkező hívatlan vendéget, hogy az később a kórházban belehalt a fejsérüléseibe. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ugyanis arra tett indítványt, hogy a táblabíróság hagyja helyben az elkövető hét éves fegyházbüntetését.Az ügyészség közleménye szerint az elkövető a testvére névnapját ünnepelte a családtagjaival. Ennek során úgy berúgott, hogy a ház udvarán lévő asztalra borulva elaludt. A délutáni órákban, hívatlanul ittas állapotban a későbbi áldozata is megérkezett a házhoz. Besétált a nyitott kapun, majd cigarettát kunyerált az udvaron alvó férfitől.Erre az elkövető felébredt és közölte vele, hogy nem ad neki cigit, majd visszahajtotta a fejét az asztalra. A sértett válaszul egy pohárral hátulról fejbe dobta a terheltet.A vádirat szerint a férfi erre felugrott az asztaltól, szembe fordult a hívatlan vendéggel és ököllel többször is arcon vágta, majd felkapott egy széket és azzal többször, nagy erővel lesújtott a fejére, aki az ütésektől a földre esett és beverte a fejét a talajba.A bántalmazás következtében az áldozat több fejsérülést szenvedett, közöttük keményburok alatti vérzést, amely életveszéllyel járt. Az áldozat a kórházi gyógykezelése ellenére két hónapon belül meghalt. A Kecskeméti Törvényszék hét év fegyházra és hét év közügyektől eltiltásra ítélte a büntetett előéletű férfit, aki védőjével együtt enyhítésért fellebbezett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség az ítélet helybenhagyását kérte.The post Halálra verte a testvére névnapi bulijára érkező hívatlan vendéget first appeared on 24.hu.
Dean Bombac a elhagyja Szegedet és a következő szezontól a Győri ETO-UNI FKC kézilabdacsapatában folytatja. A csapat a következő szezonban az élvonalban szerepel.Az előzetesen folytatott tárgyalások alapján teljesen biztos vagyok abban, hogy a klub magas célokkal és elvárásokkal áll a jövőre nézve.Szeretem a kihívásokat és örömmel veszek részt a célok megvalósításában. Boldog vagyok, hogy karrieremet továbbra is Magyarországon folytathatom, egy olyan városban, ahol a kézilabda sportágnak nagy hagyománya és nagy tisztelete van mind női, mind pedig férfi vonalon is. A győri férfi kézilabdának múltja van, de én személy szerint azon fogok dolgozni, hogy stabil jövője is legyen. Ezen fogunk dolgozni közösen együtt a következő szezonban” – nyilatkozta a játékos a klubhonlapnak.A két magyar bajnoki címet nyert, 35 éves játékos összesen nyolc évet töltött el Szegeden, mellette pedig játszott a Koperben, Minszkben, Paysban, és Kielcében. 2007-ben lépett pályára először a szlovén válogatottban, tagja volt a 2020-as Európa-bajnokságon negyedik helyezett csapatnak, a középdöntő álomcsapatába is beválasztották.The post Átigazolási bomba a kézilabda NB I-ben, Bombac Győrbe igazol first appeared on 24.hu.
„Félve ugyan, de rátérek a kívánatos nyugdíjreform politikai lehetetlenségére is, amelyről szinte senki sem beszél nyilvánosan. A jelenlegi politikai rendszerben a kormányzat számára a passzivitás a legjobb stratégia. A matematikából ismert indirekt bizonyítással élek, és felteszem, hogy Orbán Viktort meggyőzik tanácsadói, hogy az OECD, az EU és a hazai szakemberek (beleértve magamat is) által javasolt nyugdíjreformokból legalább egyet-kettőt valósítson meg.Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetesElsőként képzeljük el, hogy a kormány egy – többünk által javasolt – hangulatjavító reformot hirdetne meg: minden nyugdíjas azonos összeget, az átlagot kapná 13. havi nyugdíjként. Ez némileg csökkentené a nyugdíjpolarizációt, ugyanakkor változatlanul hagyná a költségvetési kiadásokat. Még jobb lenne a hatás, ha február helyett csak ősszel folyósítanák a 13. havi nyugdíjat, amikorra a januári nominális nyugdíjemelés már elhasználódott. (Kár, hogy 2022-ben is áprilisban voltak a parlamenti választások, ezért a kormányzat „kénytelen” volt februárra időzíteni a 13. havi nyugdíj kézbesítését.) A 13. havi nyugdíj pótlására kitalált, és mára teljesen kiüresedett nyugdíjprémiumot nyugodtan meg lehetne szüntetni.És itt nyílik a csapda. Nem nagyon lehetne a kifosztott ellenzék szemére vetni, ha demagóg módon azt követelné: az átlag alatti 13. havi nyugdíjakat emelje a kormány az átlagosra, de az átlag fölött maradjak az eddigi 13. havi nyugdíjak. S ekkor a nyugdíjkiadás önmagában 3-4 százalékkal nőne. Sőt, az ellenzék követelhetné a februári folyósítás fenntartását is: minél előbb, annál jobb jelszóval. A nyugdíjprémiumot pedig feleslegesen ugyan, de életre lehet kelteni a szigorú feltételek enyhítésével, például a 80 eFt-os maximum 240 eFt-ra emelésével, valamint a minimális GDP növekedési ütemkövetelmény csökkentésével.„Roppant kínosan magyarázkodik a menekülő polgármester a bődületes korrupciós ügyben, olvasom a nyugatifeny.hu oldal szerkesztőségi cikkének főcímében, pár pillanattal később már azt is látom, hogy a címben leírtakból semmi se igaz. Ugyanis: (1) a polgármester nem magyarázkodik, hanem a kérdezőt elküldi oda, ahová szerinte mennie kéne; (2) de ezt a beszédaktust se „roppant kínosan,” hanem magától értetődő természetességgel abszolválja; (3) a legkevésbé se menekül, mellesleg a szerzőnek eszében sincs megmagyarázni, mi oka lehetne rá; (4) korrupciós ügyről szó sincs.Arról van szó, hogy Bácsszőlősön a rendelőt és az orvosi szolgálati lakást 45 millió forintnyi uniós pénzből felújították, noha orvos nincs a faluban és emberi számítás szerint nem is lesz soha. Már csak azért se, mert Bácsszőlősön most háromszázhatvanan laknak és ez a szám a későbbiekben minden bizonnyal mérséklődni fog.A község egyébként Baja és Szeged között, közvetlenül a déli határunknál, Kelebiától egy köpésre található és minden bizonnyal fölöttébb kellemdús hely, sajnos azonban kevesen vannak azok, akik erről személyesen is szeretnének meggyőződni, és még kevesebb olyan orvos létezhet széles e hazában, aki szakmai karrierjének elindítására vagy éppenséggel lassú befejezésére azt az akáclombos kis falut szemelte volna ki. A polgármester evvel nyilvánvalóan tisztában volt, a szolgálati lakás pedig ott állt tök üresen, érthető hát, hogy a település f2010 óta folyamatosan hivatalban levő első embere kapta magát és beleköltözött, mért is ne tette volna.Ki költözzön bele?Csősz, harangozó, kisbíró és más hasonló közhivatalnok már nincs, hovatovább pap sincs, maradt a polgármester, az legalább igazhitű, vagyis fideszes.Beleköltözött, na és.Kit bánt vele?Hadházy képviselőt egészen biztosan nem, evvel együtt a történetet ő adta közre a Facebookon és ő volt az, aki az ingatlant elbitorló polgármesterrel tartalmas és építő jellegű eszmecserébe bocsátkozott. Baszd meg, valahol laknom kell, mondta a falu első embere, Hadházinak pedig erre vonatkozólag hatásos ellenérve aligha lehetett.”„Beköszöntött a még mindig kissé korai tavasz, és vele együtt egy szép (?) új világ is. A patikus nélküli patikák, az orvos nélküli orvosi ügyeletek és a szülész nélküli szülészetek világa – egy köztársaság nélküli országban. Áprilisi tréfa? Nem! Ezeket tojta nekünk a nyuszi. Józan ésszel elképzelhetetlen lett volna korábban, de láss csodát! Még az addig elképzelhetetlen is megvalósítható, főleg egy vélt vagy valós kényszer-, akarom mondani veszélyhelyzetben. Bevallom, fogalmam sincs, hogy fog ez működni, de nyilván valahogy úgy, mint az OMSZ szerint az újragondolt/gombolt ügyeleti rendszer: kiválóan és nagy közmegelégedésre. Természetesen az érintettek egy törpe kisebbsége zúgolódik csak, és a kárvallottak csöndben pihegve örülnek, hogy túlélték a megpróbáltatásaikat. Miközben a sürgősségi betegellátó osztályok leterheltsége tovább fokozódik.De ezt az egész egészségügyi racionalizálást, vagyis az egyre szűkülő erőforrásokkal való gazdálkodási kísérletet, azaz bűvészkedést a közbeszédben az utóbbi hetekben teljesen háttérbe szorította az ún. “kegyelmi botrány”. Nem csoda, hiszen míg pl. a kispatikák működtetésének napi nehézségei, a kórházi patikák központosítása és kontrollálatlan versenyelőnyhöz juttatása nem mindenki számára egyformán húsba vágó kérdés, addig a gyermekek szexuális molesztálása, szorult helyzetük kihasználása nemtől, életkortól és pártállástól függetlenül legtöbbünket megérint és érzelmileg felkavar.”„Ismeretes, hogy a március 31-i török helyhatósági választások választások súlyos vereséget hoztak Erdoǧan pártának. Az ellenzék nemcsak a hagyományos fellegváraiban volt képes győzni, azaz Isztambuban és az égei parton, de az ország belső részein is, köztök a milliós Bursában, amelyek mind ez idáig a kormánypárt bázisainak számítottak. A jelenlegi állás szerint már csak a párt van érintve a dologban, hiszen az államfő többször is bejelentette, hogy utolsó elnöki ciklusát tölti, ezután visszavonul majd.Bár Erdoǧan visszavonulása még kétséges, tény, hogy jelenleg biztosan tartja kezében a végrehajtó hatalmat. Nincs oka vereséget hirdetni. Övé a parlamenti többség, és továbbra is ő irányítja a kormányt. Még négy évig jószerivel szabad a keze. Magyarán nincs oka jelentős korrekcióra. Politikai értelemben biztosan nem.Más lapra tartozik, hogy Törökországban száguld az infláció, zuhan a bérek vásárlóereje, és stagnál a belső piac. Márpedig a török gazdaságot jelenleg nem az export, hanem a belső fogyasztás vezérli. Amikor Erdoǧan hatalomra került, sikerének okai elsősorban gazdaságiak voltak: Stabilizálta az évtizedek óta mélyrepülésben kínlódó török lírát, új pénzt is bevezetett, s a hagyományosan exportorientált gazdaságot belső alapokra helyezte. A török fogyasztó fellélegezhetett. Évtizedek bizonytalanság után ismét stabil volt a jövedelme. Mostanság ez a vívmány került veszélybe. A pénz rohamosan veszít az értékéből, az infláció hivatalosan hatvan, gyakorlatilag százszázalékos, sőt imitt-amott efölötti. Átalakult Törökország európai helyzete is. Az EU-tagság immáron lekerült a török politika napirendjéről. A NATO számára Törökország most már az egyik legmegbízhatatlanabb szövetséges, jól mutatja azt a svéd NATO-csatlakozás ügyében mutatott alkudozás is.Az ellenzék sikerében korántsem csak a tiltakozás fejeződik ki. Hanem a Köztársasági Néppárt (CHP) korábbi vezetője, Kemal Kılıçdaroǧlu szívós kitartásának köszönhető, aki képes volt ezt a pártot a sorozatos vereségek ellenére is egyben tartani. Bár részben már visszavonult, továbbra is pártja meghatározó politikusa.A kormánypárt azonban érzi a veszélyt. Folyamatos beadványokkal teszi kérdésessé a választási eredményeket, azonban, alighanem, már maga is tudja, hogy ez felesleges. A YSK, a török választási bizottság, rendre ellene dönt. Ez a győzelem, tehát, véglegesnek mondható.”A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.The post Miben vagyunk elsők? first appeared on 24.hu.
Az üzleti szolgáltató központok (SSC) szektorában 2021 és 2023 között a foglalkoztatotti létszám 43 százalékkal, 70 ezerről 101 ezerre nőtt, míg a hazánkban jelen lévő központok száma 156-ról 201-re bővült. Két év alatt a Magyarországon már letelepedett szolgáltatók 71 százaléka döntött úgy, hogy bővíti a tevékenységét, és a centerek átlagos munkavállalói létszáma 450-ről 509-re nőtt – derül ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség tanulmányából, amely a szektort összefogó szakmai szervezet, az ABSL Hungary és az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) támogatásával készült.A szolgáltatóközpontok szerepe a gazdasági életben és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős, az általuk előállított hozzáadott érték megközelítette a 6 százalékot a nemzetgazdaság egészéhez viszonyítva. A növekedés motorja elsősorban az volt, hogy az itt lévő központok növelték hatékonyságukat és átalakították meglévő operációjukat. Az ágazat egyre inkább a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé mozdul el. Magyarország még inkább képes nagyobb szaktudást igénylő tevékenységeket bevonzani, lecserélve a kisebb hozzáadott értékű munkafolyamatokat, amelyeket a vállalatok jellemzően alacsonyabb munkaerőköltségű országokba telepítenek át – részletezte lapunknak Lenk István, az ABSL Hungary elnöke.Ez a gyakorlatban a következőképp történhet: a magyarországi központokban egyebek mellett a pénzügyi, számviteli és kontrolling tevékenység a legjelentősebb. Ezen a körön belül a vevői kintlévőségkezeléssel kapcsolatos területeket vagy kiszervezik, vagy az adott cég egy másik, például Indiában lévő centerébe viszik át. A korábbi helyett viszont „értékadó” tevékenységeknek nyitnak utat, így a nemzetközi adózás, a treasury, és a transzferárazás területén hoznak létre új munkahelyeket.Magyarországon elterjedt a szolgáltatóközpontok Shared Service Center (SSC) megnevezése, ám ezek az irodák egyre inkább Business Service Centerekké (BSC) alakulnak át, magát az ágazatot pedig Business Services Sector (BSS) néven emlegetik. Ezek az egységek egy-egy multinacionális nagyvállalat régiós vagy akár globális kiszolgáló központjai, ahol számos vállalati terület, például pénzügy, HR, logisztika, IT komplex feladatköreit szolgálják ki, gyakran több ezer kilométerre attól az országtól, amelyben az adott multicég leányvállalata működik. Ezért az ágazatban dolgozók körében elengedhetetlen a nyelvtudás, a munkatársak gyakorta kettő, vagy több idegennyelven beszélnek. Hazánkban több ezer fős BSC-t üzemeltet például a Deutsche Telekom, a BP, a Citibank, és az Exxon Mobil.Az üzleti szolgáltató központok megtelepedése a magyar befektetési politika egyik sikersztorija volt a 2010-es években. Az országba nagy számban özönlöttek a beruházó cégek, amelyek minden évben újabb és újabb centereket hoztak létre, nagy, akár több ezres foglalkoztatotti létszámmal. A mintegy 90-95 százalékos arányban diplomásokat alkalmazó ágazat relatíve magas, jóval a magyar átlagbér feletti fizetéseket kínál, már belépő szintű munkakörökben is. Az ágazat esetében pedig nem csak a bérek adótartama, hanem – ellentétben a feldolgozópari multik üzemeivel – a vállalati adók nagy része is Magyarországon csapódik le.Nem utolsósorban pedig a munkahelyi kultúra, az esélyegyenlőség javításában is fontos szerep jutott a szektorbéli cégeknek: például a nők aránya kiemelkedő, a szektorban dolgozók 60 százaléka, a vezető pozícióban lévőknek pedig 40-45 százaléka nő.A kormányzat nem csak az SSC-k bevonzására áldozott sok milliárdos összegeket – többek közt munkahelyteremtő támogatás formájában –, hanem a már itt lévő cégeket is támogatta. Például az ABSL Hungary kutatásában szereplő (az ágazat körülbelül 60 százalékát lefedő) cégek 43 százaléka jelezte, hogy kapott valamilyen támogatást/kedvezményt a 2023-at megelőző három évben.Az új egységek számát nézve a rekordév 2019 volt, amikor összesen 14 szolgáltató központról hozott létre megállapodást a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Ezzel szemben 2022 és 2023 során együttesen mindössze 7 új vállalat lépett be a magyar piacra.Az újonnan létrehozott centerek leginkább Németországból érkező, főként az autóiparban aktív cégekhez köthetők, s ezek közepes vagy kisebb méretű egységek. Olyan nagy centereket létrehozó, többségében amerikai gyökerű befektetők, amilyenek a 2010-es években jöttek hazánkba, a koronavírus-járvány óta nem érkeznek – hívta fel a figyelmet Lenk István. Ez a trend egyébként a statisztikákban is tükröződik: az ADSL-kutatásban részt vevő szereplők 55 százaléka volt 11 évnél régebben a magyar piacon, további 20 százalékuk 7-10 évvel korábban telepedett meg, s mindössze 10 százalékuk volt olyan, amely 2020 és 2023 között hozott létre központot.Az új befektetések száma megcsappant.Arról, hogy pontosan hány érdeklődő volt az elmúlt években, amely magyarországi SSC létrehozását fontolgatta volna, csak a HIPA-nak vannak adatai – ezt megpróbáltuk kikérni a szervezettől. Az ABSL-nél úgy látják: mostanában a HIPA közvetítésével őket megkereső befektetők inkább hezitálnak hazánk kapcsán. Az elnök szerint a potenciális befektetőktől egyértelmű jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy mi ennek az oka.A válaszadók szerint a magyar gazdaságpolitika nem működik eléggé kiszámítható módon,emiatt nem látnak garanciát arra, hogy az új befektetésük sikeres lesz, akár 4-5 év múlva is. A leggyakoribb rossz megítélést kiváltó indokok közt szerepel, hogy a forintárfolyam az utóbbi időben eléggé volatilis volt és az inflációs nyomás is jelentősen nőtt, meglehetősen kiszámíthatatlan módon.Az új befektetők kisebb számban jönnek hozzánk, ezzel szemben a kelet-közép-európai régión belül inkább olyan helyszíneket preferálnak, amelyek esetében a gazdaságpolitikát kiszámíthatóbbnak ítélik meg. Ilyen például Lengyelország, amelynek a megítélése a kormányváltástól függetlenül jó volt – fejtette ki Lenk István.Minden bizonnyal a kormány oldalán is érzékelik, hogy az új befektetések volumene lecsökkent. Ezért Szijjártó Péter külügyminiszter tavaly decemberben bejelentette, hogy átírják az egyedi kormánydöntéssel megítélhető céges támogatások feltételrendszerét. A lépéssorozat több szempontból is helyzetbe hozná az üzleti szolgáltatóközpontokat:Az ADSL-elnök szerint aligha befolyásolja a befektetőket, hogy a támogatott létszámarányt 25-re csökkentették. A potenciális beruházók jellemzően 50, de inkább 100 fő feletti létszámigénnyel terveznek, amennyiben úgy döntenek, hogy Magyarországot választják. E szint fölött érhető el az a költség/megtérülés arány, illetve az a nagyságrendű támogatási igény, amelynek alapján megéri egy ilyen befektetést kezdeményezni.A képzési támogatás mellett más, adózáshoz, illetve garantált foglalkoztatási létszámhoz kapcsolódó elemek is megtalálhatóak, amelyekkel elvileg lehetséges ide csábítani új befektetőket, ám a meglévő központok, amelyeknél ezen támogatások kifutottak, más szempontok alapján választják hazánkat a további bővítés helyszínének. A kutatás-fejlesztési támogatást pedig jellemzően csak a centerek kisebb hányada – például néhány telekommunikációs cég – tudja igénybe venni, mivel az gyártói, s nem szolgáltatói tevékenységhez van kötve – sorolta az indokokat.Ezzel szemben abefektetők inkább egy kiszámítható gazdaságpolitikai irányt igényelnének, hogy a kockázataikat minimalizálják.Lengyelország előnye pedig már csak azért is utcahossznyi hazánkkal szemben, mert a centerek elterjedése nem főváros centrikus. Sok vidéki városban vannak komoly volumenű befektetések, s ezek a városok egymással versengenek, fontos szerep jut a lokális és önkormányzati szintű támogatásoknak is – fűzte hozzá.Biztató az iparág számára, hogy az üzleti szolgáltatóközpontoknak csak alacsony hányada döntött úgy az elmúlt három évben, hogy magyarországi tevékenységét más országba helyezi át. Aki ezt meglépte, elsősorban a növekvő költségszintet, a gyengébb hatékonyságot és termelékenységet, valamint a hiányát nevezte meg indokként, továbbá azt, hogy nehéz megfelelően képzett munkaerőt találni.Nem mi vagyunk a legolcsóbbak az EU-n belül, de összességében még mindig alacsony költségű helyszínként tekintenek a befektetők Magyarországra, amely a régión belül is vonzó célpont. A cégek relatíve alacsony költségen, nagy létszámban jutnak hozzá jól képzett munkaerőhöz – magyarázta az elnök.A kutatásban megkérdezett szolgáltatóközpontok 15 százaléka tervezi új magyarországi egység megnyitását a következő három évben, ez papíron elmarad a 2023-at megelőző három év 70 százalékos arányú bővülésétől. Átalakulást jelez, hogy a válaszadók 10 százaléka tervez vidéki városokban új irodát létrehozni, ami kétszer akkora arány, mint 2022-ben. Magyarországon a centerek körülbelül 80 százaléka Budapest környékére koncentrálódik, növekszik azonban az érdeklődés a vidéki egyetemi városok – így egyebek közt Pécs, Szeged, Miskolc, Debrecen és Veszprém – iránt.Emellett a cégek 81 százaléka tervezi, hogy a következő három évben magas hozzáadott értékű tevékenységet helyez át Magyarországra.The post Nagy fordulat a sikerágazatban, elkerülik Magyarországot az új befektetők first appeared on 24.hu.
A Szeged 16 góllal győzte le otthon az FTC-t szerdán a férfi kézilabda NB I-ben.A győzelem egyben azt is jelenti, hogy a szegediek a várakozásoknak megfelelően bejutottak a bajnoki döntőbe.Mindkét oldalon akadtak komoly hiányzók (a hazaiaknál Bánhidi Bence és Bodó Richárd, a vendégeknél a többi közt Lékai Máté), így több fiatal is bizonyítási lehetőséget kapott. A találkozó eleje szorosan alakult, 8-8-ig egál volt az állás, ekkor aztán produkált egy 10-0-s rohanást a hazai csapat, amivel sínre is tette a meccset, végül 39-23-ra nyertek a szegediek.A hazai kapusok remekeltek, Mikler Roland 15 (60 százalékos hatékonyság mellett), Nagy Martin 13 védést (54 százalék) mutatott be.„Tudjuk, hogy az FTC nehéz időszakból jön, több sérültjük van, de nálunk is voltak hiányzók. Azt kértem a játékosaimtól, hogy vegyék komolyan a meccset. Meghatározó volt, hogy Mikler és Nagy Martin is kiválóan védett. A második félidőben próbálkoztunk egy-két olyan dologgal, amit a jövőben szeretnénk beépíteni a játékunkba” – mondta a szegediek vezetőedzője, Kárpáti Krisztián. The post Tizenhat góllal verte az FTC-t a Szeged és bajnoki döntőbe jutott first appeared on 24.hu.
Embercsempészés miatt letartóztattak egy afgán férfit Magyarországon, aki a gyanú szerint 2023 márciusa és augusztusa között Ásotthalomnál több száz illegális migránsnak segített Szerbiából Magyarországra jutni, közölte a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) szerdán az MTI-vel.Azt írták, a férfit nemzetközi együttműködésben a szerb hatóságok Belgrádban elfogták, majd április 2-án átadták a Röszkei Határátkelőhelyen a szegedi nyomozóknak. A Szegedi Járásbíróság április 4-én elrendelte N. Bismilah letartóztatását.A tájékoztatás szerint az afgán férfi a cselekményét több, jelenleg ismeretlen bűntársával, bűnszervezet tagjaként végezte. A csoport tagjai között a feladatokat hierarchikusan osztották fel, nem használtak mobiltelefonokat, arcukat sállal és maszkkal takarták el, és husángokat, köveket dobáltak a járőrökre.A rendőrség tudatta azt is, hogy a férfi társaival együtt az Ásotthalomnál létesített ideiglenes biztonsági határzárat a migránsok átjuttatása érdekében megrongálta, lenyomta a szögesdrótot, és ruhadarabokkal, plédekkel letakarta. A kerítéshez létrákat vittek, a migránsokat megfelelő útba igazítással látták el.A határvédelmi kamerarendszer felvételeinek elemzése, valamint a szerb hatóságokkal való együttműködésnek köszönhetően sikerült azonosítani az afgán férfit, aki ellen a Szegedi Járásbíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki, majd végül Belgrádban elfogták.A férfi ellen a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség is eljárást indított hivatalos személy elleni erőszak miatt.A KR NNI közölte, hogy embercsempészés miatt folyamatban lévő két másik ügyben kiadott európai elfogatóparancsok alapján is sikerült elfogni az elkövetőket, egyiküket Németországban, másikukat Hollandiában. A német hatóságok március 19-én egy szír, majd március 28-án a holland hatóságok egy ukrán állampolgárt adtak át a magyar szerveknek. Letartóztatásuk elrendelése mellett mindkét gyanúsított ellen nyomozást folytat a KR NNI.The post Több száz illegális migránsnak segített Szerbiából Magyarországra jutni egy afgán férfi first appeared on 24.hu.
Az űr meghódítása két szálon fut. Egyfelől ott a szép, idealista elképzelés, hogy a világűr közjó, ahol az emberiség közös ügyét képviseljük, nem pedig egy-egy nemzetet. Másrészt látjuk az űrverseny realitását, amelyet kezdettől a politikai versengés hajtott, mára pedig az állami érdek mellett a profitéhes milliárdosok is részei. Ön szerint szükségszerű, hogy a Földön meglévő ellentéteinket magunkkal vigyük az űrbe?Szerintem pontosan ez történik, a fenti viszonyok szépen elkezdik leképezni az itteni konfliktusainkat. Ezt mutatja például a tömbösödés újraindulása, kiépült egy laza blokk az Egyesült Államok vezetésével, amit az Artemis-egyezmény jelképez, és több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Ők azok, akik szeretnének részt venni a közeljövőben várhatóan megépülő amerikai holdbázis kialakításában. Vannak viszont országok, amelyek a Földön is feszült viszonyban állnak a Nyugattal – a legjelentősebbek Kína, Oroszország, Irán, Észak-Korea –, és megvannak a maguk ambíciói a világűrben. A kínai űrprogram ezeket az államokat fogja össze egy tömbbe, a két nagy blokk között pedig elkerülhetetlen a versengés erősödése. Amúgy egyetértek azzal, hogy már az űrverseny korai szakaszában is jelen volt a politika, de az 1967-ben aláírt Világűrszersződés (Outer Space Treaty) révén tettek az országok egy kísérletet arra, hogy ezt keretek közé szorítsák. Mégpedig azzal tették ezt, hogy a világűrre egyetemes közjóként hivatkoztak, leszögezve az elvet, miszerint egyetlen ország sem sajátíthatja ki a világűrt. „A világűr kutatását és felhasználását, beleértve a Holdat és más égitesteket, minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni” – írták.Most viszont az űrverseny 2.0-ban járunk, és ez az alapvetés egyre jobban inog. Szerintem húsz, sőt, akár tíz éven belül meglátjuk, hogy az elképzelés kiállja-e a jelenleg zajló roncsolásos tesztet.A könyvben amellett érvel, hogy a jelenleg érvényben lévő egyezmények teljesen idejétmúltak. Egy űrkonfliktus vajon ösztönözhetné a feleket arra, hogy aktualizálják az űrtörvényeket? Hogy nézne ki egy űrháború egyáltalán?A következő néhány évben nem sok esélyét látom egy direkt űrkonfliktus kialakulásának, bár ezt az állítást hamarosan árnyalnám az orosz-ukrán háború esetével. Egy dolgot viszont fontos látni: ahogy múlnak az évek és fejlődik a technológia, egyre inkább növekszik a kísértés, hogy az államok felfegyverezzék a műholdjaikat, még ha kizárólag védelmi célokra hivatkoznak is. Az Aggódó Tudósok Egyesülete szerint már most jóval több, mint nyolcezer műhold kering a Föld körül, és ez a szám rohamosan gyarapodik, ami növeli az esélyét egy közvetlen űrbéli konfliktus kialakulásának. Teljesen nyilvánvaló, hogy a Világűrszerződés mára elavult, vegyük például azt a kitételt, hogy senki nem telepíthet tömegpusztító fegyvereket az űrbe: ez alapvetően a nukleáris fegyverekre vonatkozik, mert amikor az egyezményt megszövegezték, még nem igazán léteztek lézerfegyverek. Azóta változott a helyzet, így elméletileg a műholdak is felszerelhetőek lennének lézerfegyverekkel, és ennek a veszélye folyamatosan egyre nagyobb is. Az első űrháború pedig valójában már zajlik, ez ugyanis az orosz-ukrán konfliktus, ami jelenleg is zajlik. Hogy miért? Mert ez az első alkalom, hogy mindkét félnek vannak űrbéli képességei. Itt nagyon fontos, hogy mindkét félről beszélünk, mert az egyoldalú alkalmazás lényegileg különböző forgatókönyveket eredményez. Oroszországról közismert, hogy megvan a saját űripara, Ukrajna pedig részben kapott, részben vásárolt űrbe telepített eszközöket. A leghíresebb példa erre Elon Musk Starlink nevű műholdrendszere, amelynek révén először az ukrán civil lakosságnak biztosították az internet-hozzáférést, ezt követően pedig az ukrán hadsereg is hasznosította katonai műveletekhez. Az utóbbiból következett, hogy az oroszok célba is vették földről indított lézerrel, valamint számítógépeket megzavaró szoftverekkel. Ebben az értelemben tehát egy ideje benne járunk az első űrháborúban, a jövőre nézve pedig valószínűsíthető: amennyiben kitör egy következő államközi háború, ahol mindkét félnek vannak műholdjai, azok a műholdak hamar célponttá fognak válni. Ha például az Egyesült Államok bevonódna egy Kínával folytatott háborúba a dél-kínai tengeren, ott mindkét oldal megkísérelné megbénítani a másik műholdjait.Ez azért is aggasztó kilátás, mert a közvélemény nem igazán érzi át egy ilyen eszkaláció veszélyeit. Valahol mélyen mindenki tudja, milyen mértékben függünk a műholdaktól, de az ebből fakadó sebezhetőség mintha mégsem tudatosult volna a társadalomban.Egyetértek. A műholdak által lehetővé tett szolgáltatások szerves részévé váltak a mindennapi életünknek, mégsem gondolunk bele ebbe, amikor mobiltelefonjainkat és egyéb eszközeinket használjuk. Ha egy pillanatra leállnánk elmélkedni, hamar beláthatnánk ennek a kitettségnek a veszélyeit, ez valahogy mégsem ment át igazán a közvélekedésbe. Még ha racionálisan értjük is, a többség akkor sem érzi át, hogy a modern világunk milyen mértékben támaszkodik erre a technológiára: a kommunikáció, a vízi- és légiirányítás, a nemzetbiztonság, a gazdasági jólétünk is ennek stabilitásán áll vagy bukik. Emiatt szerintem ugyanúgy kellene tekintenünk a műholdjainkra, mint az ország vízellátására, áramszolgáltatására és a többi kritikus nemzeti infrastruktúrára. Hiszen a valóságban már ezek közé tartoznak a műholdak is.Az előbb azt vázolta, hogy egy esetleges amerikai-kínai konfliktusban nagy valószínűséggel a műholdak is célponttá válnának…Teljesen biztos vagyok benne, hogy így történne, amit előrevetít, hogy mára Kína és az Egyesült Államok is belefoglalta a katonai doktrínájába a következő mantrát: „A világűr hadviselési tartomány.” Emlékeim szerint néhány éve a NATO katonai doktrínájába is bekerült ez a mondat. Ha tehát valaki átkel a Rubiconon, és háborút indít, mostantól semmi nem korlátozza abban, hogy megtámadja a másik fél műholdjait is. És valójában őrültség lenne, ha nem így tenne, hiszen mindenki el akarja kerülni azt az aszimmetrikus helyzetet, hogy amíg mi vakká válunk, addig az ellenfél mindent mozgást lekövethessen odafentről. Eddig háromféle módszer létezett a támadásra: az első a „megtévesztés”, amikor félrevezető jelekkel összezavarják a műhold számítógépét. A második az „elkápráztatás”, amikor a műholdat olyan erős fénnyel világítják meg, hogy átmenetileg szem elől téveszti a célpontot, illetve ennek erősebb változata, a műhold képalkotó rendszerét tartósan megrongáló „megvakítás”. A harmadik a legdrágább, egyben legnehezebb megoldás: elindítani a Földről egy ballisztikus rakétát, ami eltalálja és felrobbantja a kiszemelt műholdat. Mostanában két új támadási mód lehetősége is napirendre került, ám ezeket egyelőre senki nem alkalmazta: az amerikaiak azt pletykálják, hogy az oroszok kisebb – úgynevezett taktikai – nukleáris fegyverek űrbe telepítésén gondolkodnak. Ez ugyan megsértené a Világűrszerződés vonatkozó paragrafusát, amely ezt kategorikusan tiltja, de egy ilyen lépés mellett is felhozhatók hadászati érvek: míg korábban egy ballisztikus rakéta fellövése elegendő volt egy műhold megsemmisítésére, amit több ország tesztelt is saját eszközein, a mai műholdalakzatok akár húsz műholdból is állhatnak, amelyek egyenként alig nagyobbak egy Rubik-kockánál. Ha egyet kilövünk ezek közül, attól még tizenkilenc sértetlen maradhat – a rakétatámadásos módszer tehát a technológiai fejlődésével elvesztette hatékonyságát. Ha viszont az ellenséges műholdalakzat mellé pozícionáljuk az atombombával felszerelt műholdunkat, és ott robbantjuk fel az egészet, az garantáltan meghozza a kívánt hatást. A másik opció, hogy modern lézerfegyverrel szereljünk fel a műholdjainkat. Jelenlegi tudásunk alapján egyelőre sem atombombát, sem lézerfegyvert nem telepítettek a nagyhatalmak az űrbe, de szembe kell néznünk a realitással: katonai szempontból ezek a racionális lépések a jövőre nézvést.Egy ilyesfajta űrháború korlátozódhat majd katonai célpontokra, vagy inkább az a sci-fikből ismert szcenárió várható, ahol egyik pillanatról a másikra leáll a GPS, a telefonjaink, és egy csomó minden, amit most természetesnek vettünk?Egy háborúban az elsődleges célpontok az ellenség katonai képességekkel felszerelt műholdjai lennének. Azok, amelyek a legfejlettebb titkosított kommunikációs rendszerekkel és legmodernebb megfigyelési képességekkel vannak felszerelve. A konfliktusok azonban gyakran gyűrűznek odáig, hogy a felek igyekeznek elpusztítani az ellenfél kritikus infrastruktúráit, víz és elektromosság nélkül hagyva a lakosságot. A második világháborúban a szövetségesek is azzal a szándékkal bombázták Németországot, hogy tönkretegyék a gazdaságát. Az oroszok ugyanebből a célból lövik az ukrán áram- és vízellátás infrastruktúráját, hogy szenvedést okozzanak az ország népességnek. A jövőben sem lesz ez másként, hiszen akármennyire borzasztó, mégiscsak logikus a feltételezés: minél tovább tart egy háború, annál nagyobb a kísértés, hogy támadjuk a civil műholdakat, ez pedig a tömegkommunikáció és egyéb szolgáltatások leállását jelentené, így rendkívül fájdalmas a civil lakosság számára.Az új űrverseny többszereplős, mint a régi volt, de ahogy beszéltünk róla, ezt is a nagyhatalmak dominálják. Ki áll nyerésre, és milyen ambíciói lehetnek a kisebb, vagy kevésbé fejlett országoknak, amelyek nem akarnak kimaradni az asztropolitikai játszmákból?A nagy képet nézve világosan kirajzolódik, hogy négy súlycsoport van. Az elsőbe az Egyesült Államok, Kína és Oroszország tartozik, ebben a sorrendben. Amerika a legerősebb, de Kína kitartóan zárkózik fel, Oroszország pedig láthatóan nem tudja tartani velük a lépést, ettől persze még egyértelműen felsőkategóriás űrhatalom. A második súlycsoportban már jóval többen vannak: az Egyesült Arab Emirátusok, Olaszország, Németország, Franciaország, Japán, India és talán még pár másik. A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, amelyek jelen vannak ugyan a világűrben, de nincs önálló rakétaindítási képességük és korlátozottak a kilátásaik, hogy kifejlesszenek ilyen képességeket. Nagyjából hetven országot sorolhatunk ide, köztük Nigéria, Indonézia, Irán, hogy csak párat említsünk. A fennmaradó több mint száz ország pedig a negyedik súlycsoportba szorul: az évek múlásával, és a műholdtelepítések számának elképesztő tempójú növekedésével, nekik egyre nehezebb lesz bármilyen űrbéli jelenlétet kialakítaniuk.Mert hiába van sok hely az űrben, az alacsony földközeli és a geoszinkron pálya évről évre egyre telítettebb lesz. Egy ponton elérjük azt a telítettséget, hogy ha még nem vagy jelen, egyre nehezebben tudsz belépni, így kénytelen vagy más országoktól vásárolni a hozzáférést és a technológiát, ha valamilyen okból szükséged van rá. Ez még inkább aláássa azt a gondolatot, hogy az űr közjó lenne. Hasonló a helyzet a Holddal: ha eljutunk oda, és az ott lévő véges erőforrások tényleg bányászhatóak olyan költségekkel, ami gazdaságossá teszi – akkor a negyedik kalapba szorult száz ország ebből is kimarad. A fejlődőnek nevezett országoknak – amelyek közül számos valójában nem fejlődik – nincs sok esélyük, hogy részesüljenek az űrversenyből várható előnyökből.Mostanában sok szó esik az integráció és nemzetállami szuverenitás között őrlődő Európa válságáról, és arról, hogy miként állíthatná vissza önvédelmi képességeit és maradhatna globális tényező egy felbolydult világrendben. Európa aszrtopolitikai stratégiáját is bénítják ezek a belső kihívások?Az európaiak komoly játékosok az űrben, a második súlycsoportba tartozó országok mezőnyében. Az Európai Űrügynökségben (ESA) játszott szerepe révén maga az EU is tényező. Emellett pedig egyes országok is számottevő játékosok, különösen a műholdakkal kapcsolatos tudományos innováció terén, például a robotkarok fejlesztésében az olaszok élen járnak, a francia Thales világszinten meghatározó tényező. Katonai szempontból viszont teljesen más kép tárul elénk: az Európai Űrügynökségnek ebben nincs szerepe, az EU pedig sok-sok évvel le van maradva ezen a téren. Csak a közelmúltban ébredt rá, hogy a biztonságpolitikának az űr is szerves részét képezi, és ha jól sejtem, erre még mindig sokadrangú problémaként tekintenek Brüsszelben.Gondolom, ugyanazokon a szuverenitási dilemmákon fakadnak fent ezek a kezdeményezések, amelyeken a közös EU-s hadsereg ötlete is.Pontosan, hasonló a két dinamika. Az EU szava sokat nyom az Európai Űrügynökségen belül, de a mondandója gyakran ugyanolyan fragmentált, mint az Unió külpolitikai stratégiája. Azok az EU-tagországok, melyek az asztropolitikában komoly játékosok – elsősorban Olaszország és Franciaország –, ebben a kérdésben jobban tudják a saját akaratukat érvényesíteni. Itt is az figyelhető meg, mint az unós vitákban általában: ha élesedik a helyzet, a nemzetállamok érdekei megelőzik a nemzetfeletti szervezet álláspontját.Beszéltünk róla, hogy a társadalom képzeletét egyelőre nem ragadta meg annyira a kiújult űrverseny, mint a korábbi. Ebben várható áttörés, mondjuk akkor, ha újra embert juttatunk a Holdra?Az űrverseny 2.0 egyelőre még nem lobbantotta be az emberek képzeletét, de az elmúlt öt évben látszott némi növekedés az érdeklődésben. Ez leginkább a SpaceX-nek köszönhető, a többször felhasználható rakétáival, amelyeknek a landolása azért elég komoly látványosság. De ha Amerika valóban eljuttat egy férfit és egy nőt a Holdra – merthogy ez az ígéretük –, az szerintem egy csapásra hasonló lázba borítja majd a közvéleményt, mint a 60-as években. Elsősorban annak újdonsága miatt, hogy ezúttal férfiről és nőről beszélünk, de vannak további okok is: felnőttek például komplett generációk, amelyek ezt még nem tapasztalhatták meg. Ön is közéjük tartozik, ha jól sejtem. Senki, aki 1965 után született, igazán egyszer sem izgulhatta végig élőben, ahogy az ember holdra száll. Ám azóta a tömegkommunikáció is sokat változott:a 60-as években a tévénézők aránya sokkal-sokkal kisebb volt, ma viszont már szinte mindenkinek van tévéje. Tehát ha és amikor megtörténik a visszatérés – reálisan 2026 vagy 2027 táján várható – mindenki követheti majd egy képernyőn, és jó eséllyel színesben és HD minőségben. Szerintem ez robbanásszerű érdeklődést fog kiváltani.Ez is mutatja, hogy az űrversenynek nemcsak a technológiai, de a show biznisz-oldala is fontos. Ezt húzza alá az egyik kedvenc anekdotám a könyvből: korábban nem tudtam, hogy a kilövés előtti visszaszámlálás amerikai „különcség”, ami a náci rakétaprogram vezetőjéből NASA-főnökké váló Wernher von Braun ötlete volt. Ő pedig minden bizonnyal egy 1929-es Fritz Lang-filmből, A hold asszonyából kölcsönözte a hatásos dramaturgiai megoldást, amit gyerekkorában látott a német mozikban.Nekem is nagyon megtetszett ez a történet, mikor rábukkantam a kutakodásaim során. Az előadásaimon fel is szoktam tenni a közönségnek a fogós kérdést: amikor beülnek az autóba és megfogják a kormányt, visszaszámlálnak-e tíztől nulláig, mielőtt beindítják a motort. Természetesen senki nem tesz ilyet. Mi értelme lenne? Az űrhajóknál ugyanígy nincs szükség visszaszámlálásra, ám a feszültséget kiválóan fokozza ez a megoldás, ami tökéletes passzol a televíziózás aranykora Amerikájának látványosság iránti vonzalmához.Szórakoztatóipari szempontból nyilván elég innovatívak az űrversenybe beszálló techmilliárdosok is, különösen Elon Musk, akinek láthatóan van érzéke a közvélemény felborzolásához. Az űrbe igyekvő nagytőkéseket ugyanakkor számos kritika is éri: például az, hogy az általuk tervezett űrvárosok és Mars-kolóniák nem feltétlenül libertárius utópiába, de totalitárius rémálomba is torkollhatnak. Hogy értékeli a magánérdekek betörését az űrversenybe?Az első és második űrverseny közötti legnagyobb különbség tényleg abban ragadható meg, hogy utóbbiban központi szerepet játszanak a magánvállalatok. Különösen Amerikában és Kínában, persze lehet amellett is érvelni, hogy Kínában nem léteznek magánvállalatok. A Hold iránt megélénkülő érdeklődés is ebből fakad: az elmúlt ötven évben azért nem tértünk vissza a Holdra, mert a sokadik kődarab lehozása és mutogatása már nem olyan izgalmas, mint első alkalommal volt. Most viszont a Holdon potenciálisan fellelhető értékes ritkafémek, valamint az elméletileg a magfúzióra is használható hélium-3 miatt nyomós kereskedelmi érvek szólnak amellett, hogy visszatérjünk. De a magánvállalatok nincsenek teljesen szabadon engedve, így is állami engedélyre lesz szükségük ahhoz, hogy az űrbe menjenek. Musk nem lőhet fel csak úgy egy-egy rakétát, ezt ugyanúgy engedélyeztetnie kell, ahogy a repülőgépek felszállását is. Tehát van némi felügyeleti lehetőség. A magánvállalatok emellett fontos katalizátorai a most zajló folyamatoknak, közben pedig új helyzeteket állítanak elő – jogi és katonai szempontból egyaránt –, amelyeket egyelőre még nem volt lehetőségünk végiggondolni. A technológia ugyanis általában a hadászat és a törvényhozás előtt jár. A hadászat viszonylag gyorsan fel szokott zárkózni, míg a jog sokkal lassabban. Ezt láttuk a már említett Starlinknél, amikor egy amerikai magáncég műholdjait használhatta az ukrán hadsereg, ami miatt az orosz hadsereg célzott támadásokat kísérelt meg a műholdak ellen. Ez teljesen új helyzet, és jogilag szürkezóna. Az Artemis egyezmény lefekteti, hogy ha egy magánvállalat sikeresen megveti a lábát a Holdon, a bányája körül kialakíthat egy „biztonsági zónát”. Ez szerintem puszta eufemizmus a szuverenitásra, amely kifejezést igyekeznek elkerülni. De itt is felvetődik a kérdés: mi a legális alapja a biztonsági zónák létrehozásának? Ez most van alakulóban, amit mutat, hogy a NASA szerződést kötött egy japán céggel, hogy bányásszon ki néhány kősziklát a Holdon és hozza haza. Egy dollárt fizettek érte, hiába került a cégnek több százmillió dollárba a művelet. Az ügylet célja nyilvánvalóan az volt, hogy lefektessenek egy normát. Mivel a Világűrszerződés kimondja, hogy senki nem sajátíthatja ki a Hold egy darabját, egy szikla pedig ennek minősül, így elvileg azt sem birtokolhatja senki. Ha viszont eladod, és a NASA megveszi tőled, lefektettetek egy jogi normát. Ez megmutatja, milyen szakaszában járunk ennek a történetnek. Valószínűsítem, hogy nemcsak a Hold kereskedelmi kiaknázásának leszünk tanúi a közeljövőben, de a szponzoráció is teret nyerhet.A NASA tárgyalásokat folytat olyan cégekkel, mint a LEGO, egy szimbolikus értékű alapkőletételről, amelynek nyomán a LEGO adhatná a leendő holdbázis első tégláját. Más vállalatok is érdeklődnek hasonló szponzorációs szerződések iránt, tényleg új világ küszöbén állunk.A könyvben maga is említi intő példaként a Brit Kelet-Indiai Társaságot, amely a brit gyarmatosítás egyik hajtómotorja volt, saját területtel és magánhadsereggel, egy ponton pedig már az állam fejére nőtt.Ne szépítsük: egy csapat banditáról beszélünk.Az Indiában élő brit történész, William Dalrymple, teljes könyvtrilógiát szentelt annak, hogy ez a kis londoni irodából induló magáncég miként kebelezte be Indiát és folytatott hódító háborúkat. Ő a mai multinacionális vállalatokat a Kelet-Indiai Társaság örököseinek tartja, a lapunknak adott interjúban pedig hangsúlyozta, hogy tanulnunk kéne az akkori hatalomkoncentráció veszélyeiből.Véleményem szerint ez túlzás. Nem látom magam előtt, amint Musk úr hódításra indul egy kétszázezer fős magánhadsereg élén, amit aztán beolvasztanak az amerikai katonaságba. Talán én is felvetettem bizonyos párhuzamokat, amikor felidéztem egy mondást az állami szintű külpolitika és magángazdasági érdekek összefüggéséről: „A zászló a kereskedelmet követi”. Igen, ha a Hold valóban bányászható, és egy ország magánvállalata elkezdi kitermelni azokat a hatalmas erőforráskészleteket, amelyek létfontosságúak a 21. századi tiszta technológiához, akkor nem fogja az állam magára hagyni a céget, meg fogja védeni a külső támadástól. Mert a zászló tényleg követi a kereskedelmet, ahogy ezt oly sokszor láthattuk a történelem során.Elon Musk távolabbra tekint a Holdnál: arról beszél, hogy 2050-ig egymillió embert juttat el a Marsra. Ezt megvalósíthatónak, vagy exhibicionista túlzásnak tartja?Musk terve totális vágyfantázia. Számoljunk kicsit: 26 évünk van még hátra 2050-ig, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan csaknem 40 ezer embert kellene a Marsra juttatnia. Idén és jövőre még a legoptimistább forgatókönyvek szerint sem juthat el a SpaceX a Marsra, így ez a szám egyre csak növekedni fog. A Musk által belengetett forgatókönyv tehát képtelenség. Annyi valószínűsíthető, hogy a SpaceX addigra tényleg leszáll a Marsra, vissza is tér onnan, és esetleg egy kisméretű bázis alapjait is leteheti addigra. De az ott dolgozók 2050-ben még elég magányosak lesznek, ebben biztos vagyok.Tim Marshallal korábban az orosz-ukrán háborúról, a Tajvan körüli feszültségekről és más geopolitikai témákról is készítettünk interjút, ezt a beszélgetést itt olvashatják.The post Tim Marshall: Az első űrháború már zajlik, de még nem fogjuk fel, mennyire függünk a műholdjainktól first appeared on 24.hu.
Vádat emeltek egy szegedi kábítószer-kereskedővel szemben, aki egy mélygarázsban leparkolt autójából szolgálta ki az ügyfeleket; elfogásakor több mint 300 millió forint értékű drog volt a járműben – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség szóvivője kedden az MTI-t.Szanka Ferenc közölte, a letartóztatásban lévő, többszörös visszaeső férfi drogkereskedelemből élt a vád szerint. Egy szegedi társasházban bérelt helyet egy mélygarázsban, ott leparkolt egy autót és abban tárolta az anyagot, onnan vette magához az aktuálisan eladásra szánt mennyiséget.A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai 2022. december 29-én egy ilyen alkalommal ütöttek rajta. A garázsban a rendőrök több ezer kábítószer-tartalmú tablettát, csaknem öt kilogramm marihuánát, több száz gramm kokaint, kábítószer csomagolásához szükséges anyagokat, mérleget találtak. A drogok piaci értéke meghaladta a 300 millió forintot.The post Vádat emeltek egy szegedi férfi ellen, aki 300 millió forintnyi drogot tárolt a kocsijában first appeared on 24.hu.
Az Európa Kupa-elődöntős Ferencváros döntetlent játszott vendégével, a Tatabányával a férfi kézilabda NB I harmadik helye szempontjából fontos vasárnapi mérkőzésen.A találkozót megelőzően a Tatabánya harmadik, a Ferencváros negyedik volt a tabellán, az egy meccsel kevesebbet játszott fővárosiak lemaradása egy pont volt.A vendégek kezdték jobban a találkozót (4-7) – amelyet a helyszínen tekintett meg Chema Rodríguez, az olimpiai kvótás férfi válogatott szövetségi kapitánya –, majd a vendéglátók percei és fordítása következett egy 8-1-es periódussal (12-8). Az első félidő hátralevő része kiegyenlített volt, a szünetre egygólos hazai előnnyel vonultak a felek.A fordulást követően is fej fej mellett haladtak a csapatok, a záró öt percre fordulva 25-25 volt az állás.Az utolsó percen belül egygólos előnynél támadhatott a Tatabánya, ám Imre Bence labdaszerzése és találata pontosztozkodást eredményezett.A hazaiak kapusa, Győri Kristóf 12, a gólt is szerző vendég hálóőr, Bartucz László 14 lövést védett. A ferencvárosi Bognár Alex a mérkőzés legeredményesebbjeként nyolcszor talált be, a Tatabányát erősítő Juhász Ádám hét, Cristian Ugalde hat gólt szerzett.A Ferencváros immár nyolc bajnoki óta veretlen, a tabellán maradt az egy pont különbség a két csapat között. Az FTC következő két bajnokiját a Szeged és Veszprém ellen játssza, a Tatabánya már nem találkozik a két élcsapattal.FTC-Green Collect – MOL Tatabánya KC 27-27 (15-14) The post Imre Bence mentett pontot a Fradinak a Tatabánya elleni bronzcsatában first appeared on 24.hu.
Csütörtökön a 24.hu is hírt adott arról, hogy Csikos Sándort választották a Nemzet Színészévé, a januárban elhunyt Benedek Miklós helyére.Csikos a minap az InfoRádiónak adott interjút, melyben úgy fogalmazott: „nem várta, hogy a már egyébként is hihetetlenül fogadott Kossuth-díj után még van feljebb – írja az InfoStart.Az ember nem azért dolgozik, hogy díjakat kapjon. Itt vagyok negyvenvalahány éve vidéki színészként Debrecenben, és az külön öröm számomra, nagy elismerés, hogy egy vidéki színész is kap egy ilyen nagy díjat. Rajtam kívül csak Király Levente van Szegedről, aki vidéki színészként megkapta ezt az elismerést– magyarázta Csikos, aki úgy véli, az általa megkapott elismerés egyben a vidéki színjátszás elismerése is.Mint mondta, az elmúlt évtizedekben nagyon sokat dolgozott, ám nem csak színészként. Harminc évig tanított drámatagozatos gimnazistákat, volt igazgató, rendezett, beszédtanárként is tevékenykedett, illetve teszi jelenleg is, egyetemistákat oktat.Amikor arról kérdezték, honnan van ereje és motivációja, a következőket felelte:Nem ittam el az eszemet és nem dohányoztam el a hangomat. Részint ez is biztos, hogy benne van, részint lehet, hogy a génjeim, hogy most minden ilyen korbéli nagyobb bajt kikerülve itt vagyok és egészséges vagyok, nem hülyültem el. A másik, hogy a tehetséget két dolog táplálja: a bizalom és a siker. Tehát én Debrecenbe amikor lejöttem, ettől a színháztól, a Csokonaitól, Ruszt Józseftől, Léner Pétertől, Lengyel Györgytől bizalmat kaptam, és ennek a bizalomnak meg akartam felelni. Hála Istennek meg is feleltem.Ami a tanítást illeti, a Nemzet Színésze úgy fogalmaz, azért tudta 30 évig csinálni, mert látta, hogy a gyerekek hisznek neki.Ha nem hittek volna, ha valami hazugságot mondtam volna nekik, hazudtam volna magamról vagy az anyagról, akkor abban a pillanatban a gyerekek – hála Istennek – elég kegyetlenek, azonnal észreveszik, de nem volt ilyen. 30 évig, úgyhogy nagyon nagy szeretettel nyilatkoznak rólam és köszönik a munkánkat Várhalmi Ilonával– tette hozzá.The post Csikos Sándor: Nagyon sokat dolgoztam, nem ittam el az eszemet, nem dohányoztam el a hangomat first appeared on 24.hu.
Elgázolt a Szegedről Budapestre tartó InterCity egy embert Albertirsánál, ezért késnek a vonatok a ceglédi vonalon – közölte a Mávinform szombat este a honlapján. A vonat utasait várhatóan átszállítják egy másik vonatra.A baleseti helyszínelés ideje alatt Ceglédbercel-Cserő és Albertirsa között csak egy vágányon közlekedhetnek a vonatok, ezért szombaton az esti órákban 15-20 perccel meghosszabbodhat a menetidő a Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza-Záhony vonalon, ami érinti a szegedi Napfény InterCity vonatok közlekedését is – írták.(MTI)The post Gázolt az InterCity Albertirsánál first appeared on 24.hu.
A Mária név hallatán feltehetően keveseknek ugrik be Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös, IV. Károly, az utolsó Habsburg uralkodó vagy gróf Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter. Pedig mindhárman hivatalosan viselték ezt a nevet (is), az anyakönyvben így szerepeltek:A történelem mellett az irodalomban, sőt, a kortárs gyakorlatban is találkozunk a jelenséggel, napjaink statisztikai adatai szerint például Magyarországonegy férfi a Máriát, egy az Erzsébetet, egy az Erzsebetet (ékezet nélkül) viselte első névként, és 16 férfi második keresztneve volt Mária.Mi ennek az oka? Miért adtak/adnak női neveket fiúknak? Dr. Raátz Judit nyelvészt, a HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük.A legprózaibb indok a megtévesztés, vagyis a szülők női keresztnévvel igyekeztek kimenteni fiukat a katonai szolgálat alól. Mikszáth Kálmán A Marcsa öcsém című, 1885-ös novellájában az író Szegeden járva ismerőse házában lel szállást, és meglepetten értesül, hogy az éjszakát Marcsával fogja tölteni egy kis szobában. Pironkodva és fiatalemberként izgatottan várja az estét, de a felsercenő lámpafénynél kiderül, ez a Marcsa nagy kecskeszakállat és vörhenyes bajuszt visel.Mint megtudja, tényleg Csukay Mária az anyakönyvezett neve, és a környéken sokan viselik férfiként a Mária vagy Terka nevet, a házigazda „vagy negyven ilyen asszony nevű fickót” tud. A szabadságharc leverése után, az elnyomó Bach-rendszerben születtek ugyanis, apáik pedig a fiú csecsemőket lányoknak diktálták be, így fel sem kerültek a katonai sorozóbizottságok listájára, „Mert az volt a jelszó: »Kárt okozni a németnek, ahol lehet«”.Kicsit más, de nem hagyhatjuk ki a virágneveket, amelyeket mindig nőkhöz társítunk, pedig nem ökölszabály. Juhász Jácint Jászai Mari-díjas színész édesapja például a szentek sorában bukkant a névre, amit állítólag azért választott, mert Mogyoródon rengeteg Juhász élt, csak neki 16 testvére volt. Jácintot így biztosan senkivel nem keverte össze a postás – egyébként pedig görög eredetű férfinévről van szó, mitológiai alakról, a virágot is róla nevezték el.Magyar főnemes, királyi, császári herceg esetében azonban kizárhatjuk az ügyeskedést, illetve a postás sem tévesztette össze a sarki boltossal, ez egy egészen más, sokkal nagyobb múltra visszatekintő és lényegesen gyakoribb jelenség.A keresztnévválasztást először az állami anyakönyvezés 1895-ös bevezetésekor szabályozták mennyiségi megkötés nélkül, majd a máig érvényben lévő, 1952-es családjogi törvény, amely kettőben maximalizálta az adható utóneveket. Az egyházi anyakönyvek azonban nem állítottak – és most sem állítanak – ilyen korlátot, Raátz Judit kutatásai során gyakran találkozik hét vagy akár 15 keresztnévvel a forrásokban. A napjainkban már szokatlan gyakorlatnak mély gyökerei vannak, és bár a háttér nyilván családonként eltérő, de minden keresztnevet vissza lehet fejteni a hagyományok mentén.Ez utóbbi törekvés magyarázza a rengeteg Mária nevű férfit szerte a keresztény világban. Szűz Mária a legismertebb és legnagyobb tisztelettel övezett szent, nem véletlenül van neki a legtöbb, összesen 33 napja az évben – minden egyes Mária nap a Szent Szűz egy-egy jeles életeseményére emlékezik. Talán még azt is hozzátehetjük, hogyha segítségről, közbenjárásról van szó, Jézus Krisztus édesanyjánál „befolyásosabb” személyt nehezen lehet elképzelni a mennyben.A szokás ma is él, bizonyítják ezt a fent idézett legfrissebb névstatisztikai adatok is. Részletes adatok nem állnak rendelkezésre, mivel a „férfiak női keresztnévvel” egyáltalán nem kutatott téma hazánkban.Elődeink névadásában nagyon erős felekezeti tagozódást is megfigyelhetünk. A reformátusok általában az Ószövetségből választották gyermekük első keresztnevét, míg a katolikusok inkább az Újszövetségből, és utóbbi közösségben is jellemző a név apáról elsőszülött fiúra öröklődése. A magas gyermekhalandóság e téren megrendítő, egyben rejtélyes hagyományt alakított ki.Katolikus családokban, ha az elsőszülött fiú meghalt, a második is az apja nevét kapta, majd a harmadik és a negyedik szintén. Ha mind a négyen elhunytak kisgyermekkorban, az ötödiknek érkező fiúnál megszakították a sort, őt már más névre keresztelték– mondja a 24.hu-nak Raátz Judit.Lányoknál nem volt ennyire jellemző az anya nevének átörökítése, esetükben inkább a nagymama vagy a keresztanya volt a névadó. Érdekes jelenségként a szakember megjegyzi, hogy manapság, a XXI. században többen választják a dédi nevét valamilyen személyes okból.A zsidó közösségben pedig egyáltalán nem volt divat a szülő után elnevezni a gyereket, és itt gyakran jelennek meg olyan becézett formák hivatalos alakban, mint a Rézi, Elzi.A névtudomány egyik szépsége, hogy a „Nomen est omen” (szó szerint „a név előjel”, de jobban értelmezhető formában „a név kötelez”) igazsága több rétegben is tetten érhető. Uralkodók előszeretettel adták nagy elődök nevét a trónörökösnek, remélve, hogy már ezzel is hasonlóan dicső tettekre predesztinálják utódukat. Árpád-kori 21 királyunk közül ötöt hívtak Istvánnak, négyet Lászlónak és négyet Bélának. Hasonlóan jártak el a főúri dinasztiák, a katolikus egyház vezetői pedig maguk választják pápai nevüket a trónra lépésükkor, döntésükkel egyben uralkodói attitűdjüket is kifejezik.De nemcsak az elitben, hanem a közrendű, paraszti társadalmakban is megvoltak bizonyos „előjelek”:Egy-egy közösségben igencsak zárt névkészleteket találunk, és amikor valahol új, »különleges« név jelenik meg, az anyakönyvek adatai szerint bizonyítható, hogy sok esetben törvénytelen gyerekről van szó. Ezzel is megkülönböztették őket– emeli ki a nyelvész.Ma is élő gyakorlat, hogy az ismeretlen helyről és családból származó gyereknek – gondoljunk itt napjainkban a kórházak előtt elhelyezett inkubátorokra – a megtalálás helye lesz a családneve, és az aktuális névnapokból választanak utónevet. Történelmi példát hozunk: az Anna napon, a Gödöllő közelében fekvő Bolnoka-erdőben talált kislányt Bolnokai Annának nevezték el.A „nép körében” egyébként a fent felsoroltak mellett és azzal szerves összefüggésben a névadást a szentek tisztelete befolyásolta talán a legerősebben. Azért van annyi Mária, Erzsébet, István és János, mert ők voltak a legismertebbek, ezért a legnépszerűbb patrónusok, oltalmazók a paraszti kultúrában is. Aztán apáról fiúra, anyáról, nagyanyáról, keresztanyáról leányra szállva egyre gyakoribbá váltak az évszázadok során. Ezért a leggyakoribb név még ma is hazánkban a Mária (2024. január 1-jén 261 079 nő viselte ezt a nevet). Az említett János második a férfinevek gyakorisági listáján, ugyanebben az időben 227 009 névviselővel.Végezetül pedig cikkünk alapkérdését megfordítva: lányokat is kereszteltek férfi szentek tiszteletére? A tudomány jelen állása szerint ilyenről nincs tudomásunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem történhetett meg.The post Miért viselnek férfiak női nevet? first appeared on 24.hu.
A Telekom Veszprém csütörtök este is hétgólos győzelmet aratott a Pick Szeged elleni Bajnokok Ligája, nyolcaddöntő második meccsén, ezzel 76-62-es gólkülönbséggel jutott tovább.A hazai csapat végig hatalmas fölényben kézilabdázott és még azt is megengedhette magának, hogy a második félidőből 10-12 percet lazára vett. Végül így is 39-32-re nyert.„Sportemberek vagyunk, és szerettük volna ledolgozni a hátrányt, még ha ez nem is volt reálisnak mondható cél. Ezáltal belementünk egy futós mérkőzésbe, ami a hazaiaknak nagyon kedvezett.Mikler Roland jól megfogalmazta: aki az idei Veszprémet kiüti a BL-ből, az megérdemli, hogy megnyerje a sorozatot. Ezt most én is úgy gondolom– nyilatkozta Kárpáti Krisztián szegedi vezetőedző a meccs után.A szakember kiemelte, hogy annyi technikai hibával, amennyit csapata vétett, nem lehet egy ennyire erős együttest legyőzni. Nem csoda, hogy Kárpáti kiemelte a hibák számát, 18-szor szórta el a labdát a Szeged. Kárpáti megjegyezte, a fizikális és a mentális dolgaikat vissza kell állítaniuk, ugyanis az elmúlt időszakban sok minden nehezítette a felkészülésüket.„Nem keresek kifogásokat, a Veszprém jobb volt mindkét meccsen, nekünk csak fellángolásaink, pillanataink voltak. Megpróbáljuk majd a Magyar Kupában vagy a bajnokságban bizonyítani, hogy tudunk ennél jobban is kézilabdázni” – mondta.A két csapat a bajnokság alapszakaszában áprilisban biztos találkozik, de alighanem a Magyar Kupa döntőjében is összecsapnak majd májusban. Lesz tehát esélye javítania a szegedieknek is.The post A szegedi kézicsapat edzője: Aki az idei Veszprémet kiüti a BL-ből, az megérdemli, hogy megnyerje first appeared on 24.hu.
A Telekom Veszprém kézilabdacsapata idegenbeli sikere után odahaza is legyőzte a Pick-Szegedet, így bejutott a Bajnokok Ligája negyeddöntőjébe.A magyar rangadó első meccsén hatalmas fölényt dolgozott ki a Veszprém, 37-30-ről kellett volna visszakapaszkodnia a vendég Szegednek. Ehhez képest a hazaiak azonnal 3-0-ra elhúztak és annyira magabiztosan őrizték az előnyüket, hogy egyenlíteni sem tudtak a vendégek. A félidő derekán 7-6-os állást követően nyílt az olló és a hajrában 19-13-ra is vezetett a Veszprém, de szünetre két gól elolvadt az előnyből. A gólszám azonban jól mutatja, mennyire nem működött a szegediek védekezése.Térfélcsere után ismét háromszor egymás után betalált a Veszprém és szegény Nagy Martin hiába fogott több nagy ziccert is, sorra adta el a labdákat támadásban a Szeged. A meccs vége előtt 11 perccel már harmincnál járt a hazai együttes – igaz, pont egy véleményes találat volt, mert a gólvonalon nem haladt át a labda a visszajátszások alapján.A vége 39-32 lett úgy, hogy a második félidőben szinte csak szórakoztak a hazaiak, vagyis kettős győzelemmel, 14-es különbséggel jutott tovább.A legjobb nyolc között a dán Aalborg lesz a Telekom Veszprém ellenfele.The post A Veszprém újra elverte a Szegedet a BL-nyolcaddöntő visszavágóján first appeared on 24.hu.
Minket egy külsős őrző-védő szerv véd, akiknek kötelező beírni azt, ha egy külsős ember itt van. Ha bent járt, ki fog derülni. Ha nem járt bent, az is ki fog derülni a nyomozás során– mondta márcisu végén Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a sajtótájékoztatóján, amit Magyar Péter kihallgatása kapcsán tartottak.Magyar Péter egy saját készítésű hangfelvételt hozott nyilvánosságra, amelyen volt felesége, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy „Rogán Antalék javasolták az ügyészségnek, hogy mit kellene kihúzni”A Telex cikke szerint Fürcht által hivatkozott őrző-védő cég, amelye a Központi Nyomozó Főügyészség öt irodaépületét védi, a Nemzetközi Testőr Biztonságszolgálati Kft.A Testőr Kft.-ként ismert céget 2022 nyarán Mészáros Lőrinc vette meg, egészen pontosan Mészáros cége, a Talentis Group Beruházás-szervező Zrt.Az ügyészség 2016 őszén kötött négy évre szerződést a kft.-vel, 2020 őszén pedig újabb négy évre meghosszabbították a megállapodást. A honlapon nem utal semmi arra, hogy a szerződés időközben megszűnt volna, és esetleg más cég lépett volna a helyébe.A Schadl–Völner-ügy nyomozása alatt, tehát 2021-ben és 2022-ben így már a Testőr Kft. őrizte és védte az ügyészségi épületeket, intézte a portaszolgálatot. Ez az öt helyszín: Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár és Szeged. A szerződés szerint a biztonsági szolgálatnak mindenről tájékoztatnia kell a Központi Nyomozó Főügyészséget, és az eseményeket vezetnie is kell a szolgálati naplóban. Így van ez a Központi Nyomozó Főügyészség budapesti székházában, a Könyves Kálmán körút 38. szám alatt is, ahol, ha Magyar Péter felvétele valós eseményeket takar, Rogánék járhattak.The post A Völner-Schadl ügy végére Mészáros Lőrinc vette meg az ügyészséget őrző céget first appeared on 24.hu.
Last year, on average, the demand for new workforce in the Hungarian information technology (IT) sector could have decreased by 15-20 per cent compared to the previous year. Comparing January 2023 to December 2023, the decline is as high as 40 per cent. The downward trend continued in the first month of 2024, as revealed by a recent study from Bluebird International, a company specialising in IT headhunting, workforce recruitment, and software development. The survey, conducted among Bluebird’s own clientele, suggests that the primary focus of IT companies was to retain existing staff and to optimise their operations. Nonetheless, minor layoffs also occurred to save costs. Clearly, expansion was less of a goal than it was in 2022.At many of the company’s partners, salary budgets either did not increase or increased only minimally. Salary adjustments in the IT-industry were mostly single-digit or absent altogether.Following years of steady growth, job-hopping professionals noticeably restrained their salary demands last year.According to Bluebird, the decrease in the hiring of IT professionals can be attributed to the following factors:The decline in the Hungarian IT market began in July 2022, and there are now significantly fewer new IT positions to be filled than before – shared with our paper Balázs Réfi, Bluebird’s founder and leader responsible for international expansion.On one hand, global trends may lie behind the decline.During the coronavirus pandemic, the development of digitalisation received a huge boost, as a significant portion of education, work, and everyday life moved into the online space.In the United States, the soaring of the stock market that began in 2020 also fuelled the sector, with massive headcount expansions at Big Tech companies and a surge in IT salaries due to labour market competition. However, from 2022 onwards, it was becoming apparent that there would not be as much demand for tech companies’ products as during the quarantine period. Last year, surveys indicated that around 260,000 IT jobs were cut in the USA, with significant layoffs occurring at major players such as Apple, Alphabet, and Meta. Workforce reduction continued into 2024 as well.Codecool, one of Hungary’s leading coding schools, has recently stated to 24.hu that global crisis phenomena have only had a minor impact on Hungary. The IVSZ, Hungary’s largest association of ICT companies, emphasised that the layoffs at tech giants paint a somewhat misleading picture as they did not only affect coders.However, the CEO of Bluebird estimates that despite the absence of major layoffs in Hungary, the demand for IT professionals has been steadily decreasing for over a year and a half.There is a greater stagnation in Hungary’s IT sector than generally observed on the international market.He added that the company does not have insight into the entire market: for example, it does not have connections with state entities, but many of the largest multinational companies in Hungary have been or are among their partners. Based on client inquiries, client interest and the number of orders have significantly decreased since 2023 for companies involved in IT workforce mediation.However, this does not mean that the market has come to a full stop; recruitment activities continue, while the needs of clients have changed. Previously, companies generally hired a mix of both senior and junior professionals, but it has now become common for companies to seek professionals for positions requiring specialised expertise – as opposed to standard positions, such as Java development jobs – with the involvement of IT headhunters. Recruiters on the corporate side are finding it increasingly difficult to find candidates for these positions, hence the need for mediators well-versed in the IT field.A while back, demand for labour was so high that major companies would often partner with coding schools and hire even completely inexperienced applicants through them.Today, it is much more challenging for those seeking to enter the field through retraining– Bluebird’s leader states. As before, gaining the first 1-2 years of IT experience remains crucial for junior professionals. This period can be a turning point for those undergoing retraining as well.In recent years, it was typical for IT employers to flood the web with job postings, often receiving little response as professionals were overwhelmed with various IT inquiries. This trend has now reversed;applicants are now queuing for each job advertisement. In addition to the general downturn, foreign IT projects have a significant brain-drain effect on the Hungarian labour market. During pandemic restrictions, there was a strong trend among IT companies to work remotely or on project contracts with foreign professionals, even those living thousands of kilometres away from the company’s office. For example, a programmer living in Szeged can now much more easily work on remote projects based in Budapest since 2020, and with strong English skills, opportunities in New York could also be considered without the need to relocate.Despite this trend still going strong, we also see IT professionals lining up for open positions.What this means is that the number of new job opportunities in Hungary has decreased even further compared to the number of applicants – assessed Balázs Réfi.He expects that the current longer-term downturn will be temporary, although it is not yet clear whether the IT sector has reached the bottom of the pit. Based on global trends, such as the steady expansion of artificial intelligence (AI), there are still significant prospects ahead of the technology sector. Réfi believes that the high demand for IT professionals will remain, but the currently standard job profiles and their associated tasks will certainly change in the coming years.The cybersecurity sector is also looking forward to significant growth. Moreover, ensuring compliance with regulations such as the Dora directive and NIS2 will bring a significant amount of projects to Hungarian IT companies as well.However, when looking at the international scene, Hungary is not a strong player even in a regional context. Poland and the Czech Republic are ‘miles ahead of us’, while Ukraine, even despite the war, is significantly more embedded in international projects than Hungary, explained Bluebird’s leader in international expansion. It seems that many North American companies are trying to replace former Indian IT suppliers with South American or Eastern European IT companies.There is no significant slowdown in the number of applicants for the courses; interest remains high. However, looking at junior IT positions, the number of advertised positions has decreased by about 20-30 per cent compared to the level five years ago. On the other hand, the decline may have been more significant compared to the strong growth during the pandemic period – according to Szabolcs Filep, founder and co-CEO of coding school PROGmasters. He noted, however, that most junior positions – as before – are not publicly advertised because companies select the majority of candidates through recommendations, for example from schools with which they have partnerships.After Green Fox Academy, another player on the coding school market was forced into bankruptcy – many associated the demise of online programming school CodeBerry with the overall decline of the industry. But Filep believes that the closure of the two companies does not indicate a trend in the sector, considering that there are about 30 programming schools active in Hungary. The two companies were start-up ventures that entered foreign markets with venture capital and perhaps tried to scale up too quickly. In contrast, PROGmasters is an organically growing company that will continue predictable operation to generate a profit in 2023, too – he stated.The company’s leader refuted the notion that there has been a complete decline in demand for graduates exiting coding schools. For example, at PROGmasters’ job fair last week, more than 20 companies – including several leading Hungarian corporations – registered, indicating that there is still lively demand for junior professionals.Regardless, software developers, testers, and other professionals should not expect job offers to be handed to them on a silver platter, as the expectations of companies have increased due to the narrowing of open positions. As a result, PROGmasters has incorporated AI education into most of its training programs and has also introduced an internship program where participants can work on real-life development projects for several months to further their professional development. The company is also restructuring its business model to facilitate the quick placement of participants: it temporarily waives the placement fee paid by partner companies for its graduates, which used to account for about half of its revenue.As a result, those entering the profession through training programs can secure employment within a year, alongside intensive learning.We have not yet heard of permanently unemployed IT professionals– he emphasised.The post Demand for IT professionals drops significantly in Hungary first appeared on 24.hu.
Április 1-jén, hétfőn is folytatódott a meleg levegő beáramlása délies irányból a Kárpát-medencébe, a szokatlanul nyárias időben több melegrekord is megdőlt, közölte a HungaroMet Zrt. a honlapján kedden.Hétfőn megdőlt a hajnali országos melegrekord, Jászszentlászlón ugyanis csupán 17,4 Celsius-fokig hűlt le a levegő. A korábbi rekordérték 15,4 fok volt, amit 1989-ben Lentiben mértek.Hozzátették, hétfő délután sokfelé alakult 25 fok felett a csúcshőmérséklet, sőt Kelebián egészen 30,2 fokig emelkedett, amivel megdőlt az országos napi melegrekord. Ezelőtt a Körmenden 1989-ben rögzített 27,7 fokos hőmérséklet volt a csúcstartó.A fővárosban Ferihegyen hétfő hajnalban 16,2 fokot mértek, ezzel új napi fővárosi hajnali melegrekord született. Ez 3 fokkal magasabb az előzőnél, a 2016-ban Lágymányoson mért 13,2 foknál.A legmelegebb órákban Újpesten 28,1 fokot mértek, ez új fővárosi napi melegrekord. Ezzel Újpest a saját, 2021-ben ugyanezen a napon rögzített, 26,1 fokos napi legmagasabb maximumhőmérsékleti szélsőértékét szárnyalta túl.A Facebook-oldalán a HungaroMet Zrt. még hétfőn, az előzetes adatok alapján azt írta, ha hitelesítik a Kelebián mért 30,2 fokos rekordot, akkor a mérések kezdete óta a rendelkezésre álló, hitelesített adatok alapján 2024. április 1-je válik minden idők legkorábbi hőségnapjává az országban. Eddig a legkorábban 1939. április 8-án, Szegeden haladta meg a 30,0 fokot a hőmérséklet.Arról is írtak, hogy tavaly Tiszaalpáron október 20-án mértek 30,3 fokot, vagyis „hőségnapot”, amikor a csúcshőmérséklet meghaladta a 30 fokot, így a legkésőbbi és legkorábbi hőségnap között mindössze 164 nap telt el.The post Négy melegrekord is megdőlt hétfőn first appeared on 24.hu.
A jobb karodon van egy tetoválás, amely szerint „Amíg nem adod fel, legyőzhetetlen vagy.” Ez mit jelent számodra és hogyan született meg?Rengeteg műtétem volt a pályafutásom során – legalábbis egy sportoló életében a hét operáció rengetegnek számít –, de még sohasem adtam fel. Pedig elég komoly operációk is voltak, egy gerinc- és hat térdműtét, ebből kettő keresztszalag és négy meniszkusz. Emiatt született meg.Hogy jött össze ennyi térdsérülés?Leragadt a talpam, mikor támadtam a beállóst. Ez a borítás arra van, hogy ne csússzon, a cipőket is így alakítják ki. De amint van egy kis vax a pályán, leragad a lábad. Mennél tovább, de nem tudsz, és közben elmegy a térded. Nyilván próbálom a testemet karbantartani edzéssel, étkezéssel, regenerációval, így tudok tenni a megelőzésért.Sohasem villan be, hogy úristen, nehogy megint megsérüljek?Már nem foglalkozom vele. Ha azzal foglalkoznék, hogy előfordulhat, akkor meg is történne. De elég erős a szalag, amivel pótolták, erősebb, mint az eredeti.Bár hangsúlyoztad, hogy nem ilyen típus vagy, de azért volt olyan pillanat, amikor azt érezted, feladod?A gerincműtét előtt mondtam azt, hogy ez most már sok.Életemben nem fájt még úgy semmi, egy hónapon át nem bírtam kiegyenesedni.Azt a műtétet nagyon vártam, és ahogy megvolt, és fel tudtam egyenesedni, nem is volt kérdés, hogy visszatérek a pályára.Családod hogyan viseli a veled történteket? Akár a sok sérülést, akár a népszerűségedet.A sérüléseket a szüleim nagyon megszenvedik. Mintha egy darabot kitépnének a szívükből, amikor látják, hogy a fiukat betolják a műtőbe. De támogatnak mindenben, nekik az a legfontosabb, hogy boldog legyek. A népszerűséggel nem foglalkozom, teljesen két lábbal a földön állok. A szüleim büszkék rám, de, ha nem lennék sikeres, akkor is az ő fiuk lennék.Ez a népszerűség olyan, hogy megismernek az utcán, megszólítanak, megveregetik a vállad?Tatabányán ez eddig is így volt, itt nagyon szeretnek a szurkolók. De én Tatán élek, és ma is megállítottak korán reggel kutyasétáltatás közben. Nagyon jólesik, ám nem pörgöm túl ezt a témát.A sérüléseid leszámítva mikor voltál leginkább mélyponton?Nagy csalódás volt, amikor 2013-ban először eligazoltam innen Tatabányáról, és az is, amikor 2022-ben nem kaptam a következő évre szerződést. Inkább érzelmi mélypont volt, a teljesítményemen ez nem látszódott.Az idei Európa-bajnokságot és olimpia selejtezőt leszámítva mi számított eddig a csúcsnak?Az Európa Liga-mérkőzések, és a 2016-os Európa-bajnokság, hogy a hazámat képviselhettem, az a csúcskategóriát képviselte nálam.A március 17-i, Portugália elleni győzelemkor eszedbe jutott, hogy 2015. június 10-én éppen a portugálok ellen debütáltál a válogatottban?Utána gondolkodtam, hogy eddig elég jól kijött a lépés a portugálok ellen. Mondtam is, hogy »na, megint sikerült«.Arra vissza tudsz emlékezni, hogy mennyire dobott fel, amikor először, még Talant Dujsebajev kapitánysága idején meghívást kaptál a nemzeti csapatba?Fiatalabb, szinte gyerekfejjel óriási boldogságot jelentett. Talant egy óriási edző, csak jót mondhatok róla. Nagyon szerettem az edzéseit.Eddig Dujsebajev mellett Xavi Sabaténál és most Chema Rodrígueznél kerültél szóba. Ez égi jel vagy ennyire fekszel a spanyol stílusnak?Nem is gondoltam bele, te vagy az első, aki ezt így említi. De nem hiszem, hogy azért lettem beválogatva, mert mindhárman spanyolok, bár erről inkább őket kellene megkérdezni.Az elmúlt nyolc évben miért nem kerültél szóba a válogatottnál?Voltak sérüléseim, jött a Covid, és hát a magyaroknak jó kapusaik vannak. Ha az edzők abban a pillanatban nem bennem látják a megoldást, akkor kikerül az ember. Nem fájt a kimaradás, de nyilván azért dolgozom, hogy ott legyek.És amikor nem olvastam a nevem a keretben, akkor bennem nem sértődöttség vagy negatív kontextus fogalmazódott meg, sokkal inkább spannolt.Annyira, hogy az utóbbi időben futómániás lettem, meccsek másnapján is elmegyek tíz kilométert futni. És mindenki mondja, milyen hülye vagyok, miért nem pihenek, de amikor a vége felé érzem, hogy mennyire fáj, akkor felrémlik: válogatott szeretnék lenni. Ezzel tudom pörgetni magam, hogy végigcsináljam.Ez az akaraterő látszik rajtad meccs közben is, amikor végig koncentrálsz?Egy időben észrevettem, hogy a mérkőzések utolsó tíz percére elfáradtam, és nem tudtam labdát fogni. Akkor megfogalmazódott bennem, hogy nem tehetem meg a csapattársakkal, hogy a meccs végére kipukkadok. Ezért kezdtem el azt a komoly futómunkát pluszban elvégezni, hogy az állóképességem jobb legyen. Szerintem látványosan fejlődtem fizikálisan, így szerencsére már hozzá tudok tenni a hajrában is.Mindhárom olimpiai selejtezőn Mikler Roland kezdett, te csereként léptél pályára. Ez direkt volt így?Mikler Roli a legtapasztaltabb és legsikeresebb aktív magyar kapus. Nem is kérdés, hogy az ő nevével kezdődjön a válogatott névsora. Az eredményei és a tudása abszolút arra predesztinálja, hogy ő kezdjen. Nem szoktam azzal foglalkozni, mikor kerülök pályára, az a lényeg, ha lehetőséghez jutok, akkor hozzá tudjak tenni a csapathoz.Elég változatos volt az eddigi pályafutásod, állandóságot a Tatabánya mutat, ahová harmadszor tértél vissza. Miért mentél el többször is? Új kalandot kerestél?Amikor először elmentem, még egy kis hülyegyerek voltam, ebbe nem mennék bele jobban, ha nem muszáj. 20 éves voltam, azt hittem, enyém a világ, szerencsére jókor, jó pofonokat kaptam. Akkoriban egy idősebb, rutinosabb kapus volt mellettem, azért is távoztam, hogy több játéklehetőséget kapjak. Másodszor már készen álltam arra, hogy visszatérjek, csakúgy, mint most, amikor azt gondolom, a helyemen vagyok.Volt is olyan hely, ahol az általad említett „hülyegyerek” kapott egy pofont, ami észhez térítette?Itt is megkaptam azáltal, hogy távoznom kellett Ceglédre. Aztán Sótonyi László keze alá kerültem Csurgóra, aki megmutatta mi is az a profi kézilabda, hogy kell viselkedni, és hogy kell élnie a mindennapjait az embernek ahhoz, hogy magasabb szintre juthasson. Tőle nagyon sokat tanultam mind szakmailag, mind emberileg.Ki volt az az edződ, akire azt mondod, ilyen kívánsz mindenkinek?Nem mondanék neveket, hiszen mindenkitől lehetett tanulni. Van, aki a szakmában erős, van, aki pedagógiai érzékben, de azt gondolom, még egy rossz edzőtől is lehet tanulni, de ilyen azért nem volt a pályafutásomban.Bár a Löwenben jártál anno próbajátékon, a külföld megérintett valaha? Lennének lehetőségeid?Nem csörgött még a telefonom, hogy szeretnének leigazolni valahol. Tatabányán még egyéves szerződésem van, így nem esem kétségbe, ha nem keresnek. Jól érzem magam itt, fejlődik a klub, nemzetközi kupában is játszik.Persze, szeretnék még magasabb polcra kerülni, de nem vagyok elégedetlen a mostani helyzetemmel.Olyan kézis vagy, aki sem Szegeden, sem Veszprémben nem játszott. Soha fel sem merült?Nem foglalkoztam soha a Szegeddel és a Veszprémmel, mert ők Magyarországon annyira más világot képviselnek, más célokért hajtanak. Nekem a Tatabánya az etalon, és nem szoktam ábrándozgatni. Célorientált sportolóként úgy élem a mindennapjaim, hogy megnézem, ki a következő ellenfél, és arra készülök.Hova juthat el a Tatabánya? Mert a cél csak az lehet, hogy megszorongassátok a két nagy ellenfelet még jobban.Szeretnénk stabilizálni a teljesítményünket, és megtartani ezt a harmadik helyet. Itthon évről évre fejlődik a kézilabda, egyre nehezebb a dolgunk, de próbálunk olyan játékosokat igazolni, akikkel még magasabb szintet produkálhatunk. Jó ennek a részesévé válni.Azt szokták mondani, aki kapusnak megy, kicsit flúgos. Te érzed ezt magadon?Különösebb kabalám nincsen, csak azt szokták mondani, hogy túl sokat morgok. Magamban szoktam analizálni, egyből elemezni a teljesítményem. Különösebb stikkem nincsen, nem szoktam ilyen sallangokat felvenni.Miért éppen kapus lettél?Nagydarab, duci gyerekként focival kezdtem, de olyan ügyetlen voltam, hogy beállítottak kapuba, de ott sem voltam jó. Aztán elsős koromban – mivel nagyon béna voltam – kaptam az edzőtől egy videókazettát, és a keresztapám a házunk előtt lévő gödörben rugdosott nekem egész nyáron.Volt, hogy eltörte a kezem reggel, de este még ott voltam a pályán, és bedagadva mentünk a balesetire. A keresztapám akkor 17 éves volt, mondtam neki, lőjön rendesen. Megérte…Féltél-e valaha a kapuban?Vannak olyan játékosok, akik csak fogják a labdát, oda se néznek, és ellövik valahova, azt sem tudják, hova. Őket nem szeretem, mert bármikor képesek fejen találni. Illetve amikor Bodó Ricsi ziccert lő, azért vetem magamra a kereszteket, hogy csak »lécci, ne lőjél fejbe!«A szabályok elég jól védik a kapusokat, hiszen a fejenlövés kétperces kiállítást ér, ha a kapus mozdulatlan és úgy találják el, akkor egyből piros lap.A szabály jó, sajnos vannak olyan kapusok, akik visszaélnek ezzel: bekamuzzák a fejlövést, közben a labda a válláról pattant oda. Így átesünk a ló túloldalára. De most már erre is figyelnek a bírók, levideózzák, és ha a kapus túljátszotta, akkor ő kap két percet. Ezzel, úgy gondolom, vissza is adtak a mezőnyjátékosoknak valamit. De most már nincs az, hogy szándékosan fejbe lövik a kapust, ebből adódóan megnőtt az alsóbb lövések százalékos aránya is.Mennyire vagy ösztönös kapus?Inkább készülős. Rengeteg kézilabdát nézek éjjel-nappal, olykor akár három eszközön is egyszerre. Plusz videózni szoktam sokat. Megkapom a kapusedzőktől a kivágott anyagokat játékosokra lebontva, komoly statisztikát, rajzokat, lőlapot készítek mindenkiről. Nekem ez olyan, mint másnak a cipőfűző bekötése. Automatizmusok vannak, annyira berögzült már, hogy tudom, ez a játékos ebből a pozícióból tízből nyolcszor a hosszút lövi. És akkor legyen az egy-két visszahúzott az övé, de nyolcszor jó helyre mozdulok. De attól, hogy tudom, mit fog lőni, az nem azt jelenti, hogy néha nem improvizálok. De próbálok tudatosan koordinálni mindent. Persze vannak olyan klasszisok, hogy hiába nézem meg, mit tudnak, ők a mérkőzésen teljesen mást választanak.Pályafutásodban hova helyezed el a másfél héttel korábbi olimpiai selejtezőt?Ez a csúcs.A történtek után jó néhány nappal leülepedett már benned a dolog?Már nem foglalkozom vele. A múlt hetet lezártuk, még adok pár interjút, és azt hiszem, le tudom zárni. Szeretnék a klubra koncentrálni. Persze, óriási boldogság, a legnagyobb dolog, de nem tenne jót a hétköznapi életemnek, ha benne maradnék ebben az állapotban, mert nem tudnék teljesíteni a klubban. Ezt nem engedhetem meg magamnak.Akkor várod már kicsit, hogy lecsengjen ez az őrület, ami most körülvesz téged és a válogatottat? Vagy inkább maradjon, mert ez azt jelenti, hogy fent vagytok a hullámhegy tetején?Várom a lecsengést. Nem ez a stílusú ember vagyok, nem voltam és nem is leszek olyan, aki ennyit szeretne szerepelni a médiában. Szeretem a nyugit magam körül, és most kicsit sok a vibrálás.Természetesen jólesik, de most már jó lenne, ha koncentrálhatnék a munkára. Értem, hogy meg kell ezt lovagolni, mert óriási dolog, hogy 12 év után ott vagyunk az olimpián, és ez mekkora dolog a sportágunknak. De azért mi is ugyanolyan emberek vagyunk, mint bárki más.Az olimpián a határ a csillagos ég, vagy azért két lábbal a földön kell maradni?Erre akkor tudnék válaszolni, ha tudnám a sorsolást, ha látnám az ellenfeleinket. A francia, a dán és a svéd válogatott erősen a mezőny előtt jár, a többiek ellen a napi forma dönt. Az biztos, hogy mindenki ellen úgy megyünk fel, hogy győzni szeretnénk, ezt meg tudom ígérni.The post „Amikor Bodó Ricsi ziccert lő, azért vetem magamra a kereszteket” – interjú a kapushőssel, Bartucz Lászlóval first appeared on 24.hu.
Most érkezett a szomorú hír a családtól: elhunyt Tordy Géza, a Nemzet Színésze. A Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, rendező, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja 85 éves volt – írja a Nemzeti Színház honlapja. Mint írják, a temetésről később történik intézkedés.Tordy Géza 1938. május 1-jén Budapesten született. A középiskolában magasépítészetet tanult, de már 16 évesen tagja volt Versényi Ida műkedvelő színjátszó körének – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának portréjában.1956-ban felvették a főiskolára, de abban az évben nem indult színészképzés.Zách János, a kaposvári színház igazgatója viszont odavette segédszínésznek, 1956. október 26-án a város Petőfi-szobránál Tordy szavalta a Szózatot. Somogyból Szegedre került két évre, majd 21 évesen a Magyar Néphadsereg Színháza (a Vígszínház) tagja lett. 1963 és 1967 között a Madách Színházhoz kötötte szerződése, aztán visszatért a Vígszínházhoz. Ekkor már rendezett is, darabjait a veszprémi Petőfi Színház mutatta be. 1992-től a Győri Nemzeti Színház prózai tagozatának művészeti vezetője, 1995-től a Budapesti Kamaraszínház főrendezője volt, és évtizedekig oktatott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.Mivel nem járt főiskolára, a gyakorlatban sajátított el mindent, amit a színpadon, filmen, televízióban, szinkronban meg lehetett tanulni. Egy interjúban azt mondta, hogy legalább tíz év telt el, mire igazán színésznek nevezhette magát.Színpadon játszotta Shakespeare hősei közül Edgart a Lear királyban, volt Orlando (Ahogy tetszik) és Puck (Szentivánéji álom). Büchner Danton halála című darabjában Camille Desmoulins, Goldoni Mirandolájában Ripafratta lovag, Gorkij Éjjeli menedékében Luka bőrébe bújt, Arthur Miller darabjában ő volt Willy Loman, az ügynök. Peter Shaffer Amadeusában Salierit alakította a darab magyarországi bemutatóján; 2010-ben a Miskolci Nemzeti Színházban ugyanezt a darabot rendezőként jegyezte.Több mint 60 darabot állított színre, a többi közt a Liliomot (Molnár Ferenc), a Cseresznyéskertet (Csehov), A vágy villamosát (Tennessee Williams), a III. Richárdot (Shakespeare), az Amerikai Elektrát (Eugene O’Neill), a Dosztojevszkij műve alapján készült Bűn és bűnhődést (Győrben és a Vígszínházban is), a Krúdy Gyula művein alapuló A vörös postakocsit, Veszprémben pedig Szakonyi Károly Adáshibáját.Kamera elé először 1957-ben állt: még tizenkilenc éves sem volt, amikor a Máriássy rendezőházaspár próbafelvételen választotta ki a Külvárosi legenda egyik szerepére, a filmben olyan partnerei voltak, mint Kiss Manyi, Törőcsik Mari, Sinkovits Imre. 22 évesen már főszerepet játszott a Fűre lépni szabad című, Makk Károly rendezte vígjátékban. Később a magyar filmek szinte elmaradhatatlan szereplője lett, 26 évesen Baradlay Jenőt alakította A kőszívű ember fiai legendás filmváltozatában.Ő volt a Tenkes kapitánya vándordiákja, az Egri csillagok Miklós deákja, játszott a Kárpáthy Zoltánban, a Fekete gyémántokban, a 80 huszárban, A vörös grófnőben.Nevéhez tévéjátékok egész sora fűződik, köztük az Édes Anna, a Malom a Séden, A császár, a Helyet az ifjúságnak és a Színház az egész, és feltűnt a közelmúltban bemutatott, Szikora János rendezte Hadik című történelmi filmben is. Szívesen szinkronizált, többek között Gérard Philipe-nek, Robin Williamsnek, Robert De Nirónak, Jack Nicholsonnak és Anthony Hopkinsnak kölcsönözte a hangját, több rádiójátékban is lehetett hallani, és ő mesél Hemingway Az öreg halász és a tenger című művének hangoskönyv-változatában.Egy interjúban azt mondta, hogy élete legszebb és legtartalmasabb éveit az otthonának érzett Vígszínházban töltötte. Szerencsésnek tartja magát, hogy Várkonyi Zoltánnal dolgozhatott, aki az apafigura mellett meghatározó mestere volt a színházban és a filmben egyaránt.1970-ben és 1977-ben megkapta a Jászai Mari-díjat, 1980-ban lett érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, a Kossuth-díjat 1991-ben vehette át. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettje, a Hegedűs Gyula-díjat, az Ajtay Andor-díjat, a Bilicsi Tivadar-díjat és a Ruttkai Éva-emlékgyűrűt is megkapta, az utóbbit elsőként neki ítélték oda a művésznő születésének 60. évfordulóján, 1987 decemberében. 2005-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagjai közé is beválasztották. 2008-ban a nemzet színésze lett, 2011-ben Prima Primissima díjat kapott. 2019-ben a Szinkronikum gálán a szinkronszakma elismerését, az Előadóművészi Jogvédő Iroda Egyesület (EJI) életműdíját vehette át.Amikor 2008-ban megválasztották a nemzet színészének, így nyilatkozott: „Nagyon-nagyon meg vagyok hatva és meg vagyok tisztelve. Köszönöm az életnek és a kollégáimnak, elsősorban a színésztársaimnak, mivel tőlük kaptam az elismerést. Ez a betetőzése annak, amit díjban adott, amilyen örömökkel megtisztelt az élet. Ez a legszebb és legmagasabb elismerés egy ilyen vén embernek, mint amilyen most már én vagyok.”Egy alkalommal a színjátszásról azt mondta:A színház olyan, mint az építészet. Van benne képzőművészet, költészet, dallam a formákban, minden. Csak a színház kicsit hitványabb, mert mulandóbb.Tordy Géza május 1-jén lett volna 86 éves.The post Meghalt Tordy Géza first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban