Ágai Kis András YouTube-on futó interjúműsorának volt a vendége Curtis, az adást a Blikk szemlézte. A rappert mostanában nem láthattuk tévéképernyőkön, legutóbb a Sztárbox műsorában tűnt fel, ahol nagyon hamar kiütötte őt Szegedi Fecsó.„Azt én gyorsan letudtam, az egy nagyon jó üzleti fogás volt a részemről” – kezdi Curtis a műsorról.Egész kiskoromig vissza tudok menni, a lakótelepre, ahol azért nap mint nap előfordultak bunyók, és én azt szerettem is, szerintem ez elég jellemformáló volt, mert ott azért is meg kellett harcolni, hogy focizhass a dühöngőben. Nekem igazából az egész élet egy nagy bunyó, ha így nézzük.A rapper elárulta, hogy korábbi drogfüggőségéből ugyan kilábalt, de pszichiáterhez még mindig jár.A kábítószer miatt is, mert amiben én voltam, az nem az, hogy néha beveszel egy szőlőcukrot. Egy komoly függőség volt, ami a mai napig elő-előjön, vannak sóvárgások, de tudni kell kezelni.Curtis nemrég vallási témában is megszólalt:The post Curtis korábbi drogfüggőségéről: A mai napig elő-előjön, vannak sóvárgások first appeared on 24.hu.
Momir Ilic vezetőedző szerint fantasztikusan játszott a Veszprém csütörtökön, amikor 37-30-ra nyert a Szeged otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában a negyeddöntőbe jutásért zajló párharc első mérkőzésén.„Fantasztikusan játszottunk, különösen az elején. Nagyon jól összeállt a védekezésünk és stabilan játszottunk.Rodrigo Corrales fantasztikusan védett, hiszen 15 védéssel zárt– értékelt a szakember a sajtótájékoztatón.Hozzátette: örül, hogy azok is jó meccset játszottak, akik korábban kevesebb lehetőséget kaptak. Ilic hangsúlyozta, ez csak a párharc első meccse volt, Veszprémben lesz még egy találkozó, amelyre szintén jól fel kell készülniük, és egy kicsivel jobbnak kell lenniük, mint Szegeden, mert biztos benne, hogy ellenfelük is remekül felkészül majd.A szegediek egyszer sem vezettek az egész meccsen. A visszavágót április 4-én 18.45-től rendezik, a továbbjutóra a dán Aalborg HB vár.Kárpáti Krisztián szegedi vezetőedző kiemelte: nem erre készültek, bár tudták, hogy a Veszprém nagyon erős csapat.„Csak gratulálni tudok nekik, a játék minden elemében jobbak voltak nálunk. Ennyi hibával egy ilyen jó csapat ellen nem lehet kézilabdázni. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtuk szorosabbá tenni a mérkőzést.Voltak olyan pillanatok, amikor kissé kellemetlenül éreztem magamat, mert szétesett a játékunkA tréner elmondta, sajnálják, hogy nem tudták kiszolgálni a közönségüket, a visszavágóra pedig megpróbálnak a lehető legjobban felkészülni, és taktikailag, illetve fizikálisan is rendbe tenni a csapatot.„Láttuk már a BL-ben, hogy egy-egy csapat ki tud fogni nagyon jó napot és nagyon gyengét is. Sajnos, ma gyengék voltunk, de a visszavágón megpróbálunk tisztességesen helyt állni és csodát tenni” – magyarázta.Egy évvel ezelőtt a Veszprém 13 góllal nyert Szegeden a BL-nek ugyanebben a fázisában, de Ligetvári Patrik az MTI-nek elmondta, nem annak a meccsnek a felvételeiből készültek a mostani összecsapásra, hanem például azt nézték vissza, amikor a bajnoki döntő első mérkőzésén kikaptak nagy riválisuk otthonában.„Úgy készültünk, hogy ez a Szeged tényleg jó csapat. Az elején sikerült előnyt kialakítanunk, de utána mintha megálltunk volna, jobban már nem tudtunk elhúzni. Bár a végén sikerült egy kicsivel nagyobb különbséget kiharcolnunk még pluszban” – vélekedett a válogatott védekező-specialista.Hozzáfűzte, nem érezte kimondottan magabiztosnak a sikerüket, mert a hazaiak többször is közel voltak hozzájuk, amikor visszajöttek három gólra, ilyenkor nagyon kellettek Rodrigo Corrales bravúrjai. Mint rávilágított, a szegediek próbálkozott öt-egyes, majd hatos falas védekezéssel is.Tényleg nagyon nehéz mérkőzés volt számunkra, el is fáradtunk rendesenLigetvári szerint a hétgólos különbség ellenére abszolút nem lehet kijelenteni, hogy eldőlt a párharc, főleg a mai kézilabdában. Példaként azt említette, hogy az első félidőben ők is viszonylag gyorsan kidolgozták az előnyüket, ezért nagyon kell majd figyelniük egy hét múlva, nehogy a Szeged vissza tudjon jönni a párharcba. Az utolsó percben a balátlövő gólt is szerezhetett volna, de nem vitte végig a labdaszerzés utáni lerohanást, inkább passzolt.„Nagyon vizes volt a kezem, ahogy Bánhidi Bencével küzdöttem egész meccsen. Megfogtam a labdát, de éreztem, hogy inkább le kell adnom Agustin Cassadónak” – mesélte.A hazaiaknál Bánhidi Bence hat lövésből három gólt szerzett, pedig – mint elmondta – kisebb bokasérülése miatt nem sokat edzett a mérkőzés előtt.„Összességében jól vagyok. Tény és való, hogy van egy kis fájdalmam, mert a legutóbbi válogatott meccsen megsérültem, de a mérkőzés közben nem éreztem a problémát” – nyilatkozta az olimpiai kvótás válogatott beállója.Hozzátette, a hazai meccs nem úgy sikerült, ahogyan tervezték. Nagyon rosszul kezdtek – a tizedik percben már hatgólos hátrányban voltak –, és ez rányomta a bélyegét az egész találkozóra.„Sajnálom, hogy így kezdtük a meccset, mentálisan sokat kivett belőlünk, hogy folyamatosan kapaszkodtunk vissza, és próbáltunk visszajönni a mérkőzésbe.Küzdöttünk, hajtottunk, de amikor ott volt a lehetőség, hogy visszajöjjünk mínusz kettőre, vagy éppen egyre, akkor mindig belehibáztunkA visszavágó kapcsán úgy fogalmazott, meg kell próbálniuk a saját játékukat játszani, és szem előtt tartani, hogy a mai kézilabdában semmi sem lehetetlen.The post A Szeged edzője a Veszprém elleni BL-zakó után: Voltak olyan pillanatok, amikor kissé kellemetlenül éreztem magamat first appeared on 24.hu.
A Veszprém 37-30-ra nyert a Szeged otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligájában, a negyeddöntőjébe jutásért zajló párharc első mérkőzésén.A hazaiak keretéből Nagy Martin és Carlos Molina, a vendégek csapatából Gasper Marguc maradt ki.Egy évvel ezelőtt, a BL-nek ugyanebben a fázisában a Veszprém a 17. percben már 10-2-re vezetett Szegeden, és ezúttal is jól kezdett, hiszen öt perc után négygólos előnyben volt.Kárpáti Krisztián csakhamar időt kért, mert játékosai szinte minden támadást elrontottak, és ellenfelük egyetlen akcióját sem tudták kivédekezni. A folytatásban Luka Stepancicnak, Borut Mackovseknek, később Sebastian Frimmelnek köszönhetően némileg pontosabban lettek a hazai befejezések, de a védekezés egy ideig a kapuscsere ellenére sem vált hatékonnyá.A bakonyiak a gyors akciókat erőltették, ezekkel szinte mindig sikerrel jártak, de amikor jött az első labdaeladás, illetve szegedi védés, Momir Ilic is időt kért.Mínusz hatról felzárkózott 16-13-ra, majd 17-15-re a házigazda, amely ekkor már jobban védekezett, és a szünetben háromgólos hátrányban volt. A szegediek éppen tíz találattal voltak jobbak, mint tavaly ilyenkor, akkor ugyanis 20-7-re vezetett a Veszprém az első félidőt követően.A második felvonásban a bajnoki címvédő vendégek egy 4-0-s sorozattal ismét elhúztak, ekkor megismétlődött az első félidőben látott forgatókönyv:Kárpáti időkérése után egy 4-1-es szériával visszakapaszkodott csapata, mire Ilic is időt kért.Háromnál közelebb nem tudott férkőzni a házigazda, amely megpróbálkozott a kapus nélküli játékkal, vagyis a létszámfölényes támadásokkal, de gyökeres fordulatot ezzel sem tudott elérni.that’s it, that’s the tweet. No more words needed.#ehfcl #clm #DareToRise pic.twitter.com/KNJzcPdMnU— EHF Champions League (@ehfcl) March 28, 2024A szegediek közül Sebastian Frimmel hat, Imanol Garciandía öt, Borut Mackovsek és Luka Stepancic négy-négy gólt lőtt, Mikler Roland négy, Emil Kheri Imsgard kilenc védéssel zárt. A túloldalon Hugo Descat és Mikita Vajlupov hét-hét, Nedim Remili és Dragan Pechmalbec öt-öt alkalommal talált be, Rodrigo Corrales 15 védéssel zárt.A két együttes 193. egymás elleni tétmérkőzésén 54 szegedi siker és hét döntetlen mellett a 132. veszprémi győzelem született. A visszavágót április 4-én 18.45-től rendezik, a továbbjutóra a dán Aalborg HB vár a legjobb nyolc között.The post Oktatott a Veszprém a szegedi BL-csatában first appeared on 24.hu.
Makó és környéke egyik legnagyobb foglalkoztatója a Continental, pontosabban a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft., amely számos botrányba keveredett az elmúlt időszakban. Kiderült,De miért nem hagyják ott a dolgozók a céget, ha ilyen problémák vannak? Mint a szakszervezet vezetőjétől megtudtuk, megvan ennek is az oka. Apropó szakszervezet – a Continental fittyet hányva a törvényre kirúgta a szakszervezet vezetőjét, és a dolgozókat érintő zűrös ügyek megszellőztetése miatt számos pert indított ellene. Belefér ez egy olyan cégnél, amelyet korábban a kormány is erősen pártfogolt, beruházásaikat több alkalommal pénzzel támogatta? A térség kormánypárti országgyűlési képviselője, Lázár János a kipattant ügyek kapcsán úgy nyilatkozott: visszafizetteti a céggel a pénztámogatásokat. Kemény kijelentés, de vajon lesz-e belőle valami?A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) és a Külgazdasági és Külügyminisztérium közérdekű adatigénylésünkre nem adta ki a makói gyárnak folyósított állami támogatások szerződéseit, esetleges módosításait, mellékleteit, azt viszont megírták, mennyi állami pénzt kapott a cég, és hány munkahely létesítését vállalta.Mint a táblázatból látszik, 2014 és 2019 között hat részletben összesen 1,262 milliárd forint támogatást kapott a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. a makói beruházásaihoz, és ebből eddig csak 153 millió forintot fizetett vissza (kamatostul 158 millió forintot), mert elállt a 2018-as támogatási szerződés kisebb, második üteméhez vállalt kötelezettségek teljesítésétől. Hogy pontosan milyen kötelezettségektől, azt nem részletezték.Lázár egy 2021-es Facebook-bejegyzésben azt írta az elállás kapcsán, hogy a makói gumigyár előremenekült, inkább visszafizetik a munkahelymegtartó támogatások egy részét, csak szabadon kirúghassák az embereket. Hozzátette, a ContiTech Fluid Automotive Hungária Kft. azért kezdeményezte az állammal kötött szerződés felmondását, mert nem tudja, nem akarja megtartani az érintett munkahelyeket. Utánanéztünk: valóban évről évre csökkent a foglalkoztatotti létszám, 2019 óta összesen több mint ezerrel.A társaság az EKD/FELD-2014/24 számú támogatási szerződésben az 1676 fős létszám mellett 123 új munkahely létrehozását vállalta. A szerződés monitoring időszaka 2023. december 31-én zárult, melyről 2024. május 31-ig kell beszámolniuk, amit aztán a folyósító értékelni fog a jogszabályok szerint. Az EKD/FELD-2018/11 számú szerződés I. beruházási üteméhez pedig az 1876 fős létszámon belül 200 új munkahelyet ígértek. Az nem derült ki, miként kell érteni, hogy adott létszámon belül hoznak létre új munkahelyeket, csak annyi világos, hogy 242 új munkahelyet teremtett és tartott fent a cég a 2021. december 31-ig tartó monitoring időszakban.A HIPA lebonyolító szervként köteles a támogatási szerződésekben rögzített létszámvállalásokat évente ellenőrizni a monitoring vagy fenntartási időszakban, a benyújtott monitoring beszámolók és a kapcsolódó dokumentumok (például KSH-létszámjelentések), illetve az átlagos állományi létszám alapján. Kiderült, a munkaerő-kölcsönzéssel, illetve vendégmunkásként alkalmazott munkavállalókat a vállalások ellenőrzésénél nem veszik figyelembe, csak a saját dolgozókat. Vagyis ezek szerint vendégmunkásokkal és kölcsönzött dolgozókkal nem teljesíthető a létszámvállalás. A vendégmunkásokat betanító, elküldött dolgozókra is gondolva szerettük volna megtudni, mennyire fér bele a vállalt létszámbővítés megtartásába a létszámcsere, de erre nem reagáltak.Kerestük a ContiTechet is, a többi között azzal, hány ember dolgozik a makói gyárban, közülük hányan számítanak saját dolgozónak, hányan kölcsönzött, illetve vendégmunkásnak, továbbá az utóbbi években hogyan alakult a létszám, terveznek-e esetleg újabb vendégmunkásokat felvenni. Választ ezekre a kérdésekre „nem áll módunkban” indoklással nem kaptunk.Március 25-én adott ki sajtóközleményt a cég, azt írták, hogy a korábban helyi munkaerőhiány miatt felvett, de hamarosan lejáró szerződésű mintegy 90 harmadik országbeli munkavállalót elengedik. A vendégmunkások az év végéig távoznak. Őket belső átszervezéssel, továbbá saját állományú, helyi kollégák átképzésével tervezik pótolni. Kérdésünkre azt írták, hogy az érintettek Délkelet-Ázsiából érkeztek, átlagosan nagyjából két éve dolgoznak a gyárban, szerződéseiket pedig a szabályozás szerint akár meg is hosszabbíthatták volna. Hogy hány vendégmunkás dolgozik még náluk, arra nem válaszoltak.Az Optenben azt találtuk, hogy az utóbbi öt évben szinte folyamatosan csökkent a makói gyár saját dolgozóinak száma,Vagyis a saját létszám a hat évvel ezelőtti 60 százalékra olvadt. De akkor hogyan teljesülhettek a támogatásért vállalt létszámvállalások?Azt írták még, hogy a Makón gyártott – főleg belső égésű motorokhoz készülő – termékeik iránt az elmúlt években csökkent a kereslet – az elektromos járművek térnyerése, a nemzetközi elektromobilitási célkitűzések és az ezekből adódó vevői igények átalakulása miatt. Úgy érzik, növelniük kell a versenyképességüket, valamint nyitniuk kell új technológiák és termékek felé. Állításuk szerint vezetőségük számos lépést tett és tesz ennek érdekében, de hogy mit, arra nem tértek ki.Radics Gábor szakszervezeti vezető arról hallott, hogy a dízel autókra lecsökkent igény miatt a makói gyárban előállított autóipari hűtő-fűtő tömlőkre is visszaesett a kereslet, illetve elmondta, úgy tudják, az egész szegmensben (autóipari folyadékrendszerek gyártásában) átalakulás jöhet. De hogy ez konkrétan mit jelent, arról nem tudtak meg részleteket a februári üzemi tanácsi tájékoztatón. Nincs tiszta kommunikáció a gyár jövőjével kapcsolatban, üzleti titokra hivatkozva – jegyezte meg. Lázár János januárban utalt rá, egyszerűbb lenne, ha a Continental közölné: be akarják zárni a makói üzemet – amennyiben ez a céljuk. A bezárásra vonatkozó kérdésünkre a vállalat viszont leszögezte, elkötelezettek a makói gyár hosszú távú, sikeres működése mellett.Arra nem kaptunk választ a cégtől, hány üzemi baleset volt, hányan szenvedtek egészségkárosodást, váltak alkalmatlanná a feladatuk ellátására, és vannak jelenleg fizetés nélkül, de állományban. Hogy mégis képbe kerüljünk, a kirúgott szakszervezeti vezetőhöz fordultunk, aki drámai képet rajzolt fel a munkakörülményekről.Amióta az indonéz vendégmunkásokat betanító magyar dolgozók talpára útilaput kötöttek a makói ContiTech-gyárban, azóta nincs tudomása újabb elbocsátásokról a szegedi Continentalból a törvényi védelem ellenére kirúgott Gumiipari Szakszervezeti Szövetség elnökének, Radics Gábornak, aki a makóiak képviseletét is ellátja.Olvasni lehetett durva munkabalesetekről is a makói gyárban – felvetődött, miért mennek mégis az emberek továbbra is oda dolgozni, van-e más választásuk. Sok embert a környező településekről hordanak busszal, aki más munkát nem talál, az a megélhetésért bevállalja, hogy vegyszerekkel dolgozzon, hogy feszített a munkatempó. Ezért sok esetben a nagy fájdalmaik ellenére dolgoznak, ami a fizikai teher mellett pszichésen is megterhelő. Elhallgatják, ha egészségi problémájuk van, mert félnek, hogy parkolópályára teszik őket, pénz nélkül. És bíznak abban, hogy őket nem érheti semmilyen károsodás – tudtuk meg tőle. A szakszervezeti vezető szerint a térségben ugyan még mindig jelentős tényező a ContiTech, de már nem olyan meghatározó foglalkoztató az ipari parkban, mint korábban volt.Sokszor hallja a régi dolgozóktól, hogyha megkapnák a végkielégítésüket (vagyis ha a munkaadó mondana fel), akkor elmennének máshova dolgozni. A munkáltató a szakszervezeti vezető szerint azokkal sem bánik megfelelően, akik orvosilag alkalmatlanná váltak korábbi munkakörükben. Aki nagyon rászorul, az esetleg kiegyezett a munkáltatóval, hogy töredék (6–8 havi helyett 1–2 havi) végkielégítéssel is beéri, ha felmondanak neki. Régebben rendszeresnek tűnt, hogy az év vége felé nagyobb létszámban váltak alkalmatlanná a korábbi munkakörükre – akár több tucatnyian is lehettek. Nekik akkor még felmondtak, megkapták a végkielégítést, és máshol kerestek munkát. Korábban voltak nagyobb elbocsátások is, a gyár évekkel ezelőtt 2800 embert foglalkoztatott, ma meg 1600 fő körül – tette hozzá.A kölcsönzéssel nincs még kibékülve, mert szerinte azt indokolatlanul alkalmazza a cég.Jóhiszemű alkalmazásnál az állandó létszám (a saját foglalkoztatottak) mellett akkor van szükség ideiglenesen kölcsönzött dolgozókra, ha hirtelen termelésfelfutás van, aztán amikor visszaesik a megrendelés-mennyiség, akkor őket elküldik. De elmondása szerint nem ez történik, hanem akit felvesznek, azt az aktuális konjunktúrától függetlenül mindig kölcsönzőn keresztül veszik fel, amíg a törvény megengedi, nem veszik állományba az embereket, csak utána. Így például munkáltatói felmondás esetén kevesebb lesz a végkielégítés. És az sincs rendben szerinte, hogyha létszámfölösleg van, akkor saját dolgozókat küldenek el, a kölcsönzöttek és a vendégmunkások meg maradhatnak. Nem a saját dolgozókat kellene ilyenkor megtartani? – kérdezte.Kirúgott szakszervezeti vezetőként Radics Gábort elkeseríti, ahogyan a gyár bánik a dolgozóival, és személy szerint vele is.Tényleg mindennek a profit körül kell mozognia, és mindenkit be lehet áldozni ennek az oltárán?– kérdezte. Hozzátette, 27 év alatt sokkal több halálesetet, üzemi balesetet, megbetegedést, maradandó egészségkárosodást látott, mint szabad lett volna, és fiataloknál is előfordul maradandó egészségkárosodás. Munka közben nem egy embernek vérzik az orra, amikor hígítót használnak – tette hozzá. Szerinte ezek azért következhettek be, mert a munkáltató nem tett meg mindent a megelőzésért. Eddig azonban nem sikerült bizonyítaniuk egyetlen esetben sem, hogy a megbetegedések, maradandó egészségkárosodások a munkahelyi kitettség miatt következtek be, ráadásul számos pert zúdított a nyakába a cég a korábbi nyilatkozatai miatt.Lázár nem olyan régen tette azt a kijelentést: mindent elkövet azért, hogy a makói cég ne kapjon kormányzati támogatást, sőt azt is fizesse vissza, amit eddig kapott. Szerettük volna megtudni, hogyan kívánja ezt megvalósítani a miniszter, tett-e már erre lépéseket. Azt is mondta, hogy a Continental folyamatosan kuncsorog a kormánynál. De mit jelent ez? Mikor, mire kért támogatást a gyár a kormánytól, és mennyit? És vajon a térség képviselőjeként tud-e tenni annak érdekében, hogy az egészségkárosodott, illetve elbocsátott dolgozóknak köteles legyen kártérítést fizetni a cég? Választ nem kaptunk.Kérdeztük a külügyi tárcától és a HIPA-tól is, elképzelhető-e, hogy – mint Lázár mondta – visszafizettetik a makói Continentallal az általa kapott állami támogatásokat, és ha igen, milyen formában – de hiába.A cég néhány napja kiadott tájékoztatása alapján 2023-ban világszinten 41,4 milliárd eurós konszolidált árbevételt ért el, míg az előző évben 39,4 milliárd eurót, vagyis az árbevétel 5,1 százalékkal nőtt. A vezető német autóipari konszernnél a korrigált EBIT (üzemi eredmény) 2,5 milliárd euró volt (2022: 1,9 milliárd euró, a növekmény 31,6 százalék), ami 6,1 százalékos korrigált EBIT marzsnak felel meg (2022: 4,9 százalék). A nettó eredmény 20–40 százalékát célzó friss osztalékfizetési stratégia alapján az igazgatótanács javasolja, hogy az elmúlt pénzügyi évre emeljék meg 0,70 euróval az osztalékot, ami részvényenként 2,20 eurót jelent 2023-ra. A részvényesek számára a kifizetés 38 százalék körüli értékkel a meghatározott tartomány felső határán van, és összesen mintegy 440 millió eurót tenne ki.The post Bő egymilliárddal támogatták meg a gyárat, ahonnan a dolgozók egy része szabadulna, ha tehetné first appeared on 24.hu.
A Budavári Kapu tájékoztatása szerint 2024. március 29-től (nagypéntek) április 01-ig (húsvéthétfő) ingyenes lesz a parkolás a területükön, a Budai Vár kivételével. Ugyancsak nem kell fizetni a négynapos hosszú hétvégén (március 29 . és április 1. között) az ünnep miatt a parkolásért a XIII. kerületi közterületi várakozóhelyeken. Egyéb napokon a szokásos rendben kell fizetni a parkolásért. A Ferencvárosi Parkolás oldalán is azt írják, hogy a IX. kerületben a közterületi parkolás 2024. március 29-től 2024.04.01-ig díjmentes, akárcsak Zugló (XIV. kerület) parkolási övezeteiben. Több budapesti parkolási cég oldalán az idei díjmentességről még nem került ki hír, de mivel tavaly ingyenes volt a húsvéti hétvége, feltehetőleg most is az lesz. Tájékozódni azért nem árt, mert lehetnek kivételek, mint például a Budai Vár is.Számos vidéki város is hírt adott már arról, hogy ingyenes lesz náluk a parkolás húsvétkor.Székesfehérváron például az I.,II. és III. övezetben díjmentes lesz a parkolás. A történelmi belvárosba azonban, ami kiemelt parkolási zóna ezen időszak alatt is csak engedéllyel lehet behajtani és a parkolásért is díjat kell fizetni. Az ingyenes parkolásról mindenki értesül, aki parkolójegyet szeretne váltani, mert ebben az időszakban nem működnek a parkolóautomaták a városban.Szegedről azt írják, a parkolás 2024. március 29-én (nagypéntek) díjmentes, 2024. március 30-án (nagyszombat) 08:00 és 12:00 óra között a Mars téren, valamint a Boros József, a Pulz, a Csemegi, a Pozsonyi Ignác és a Cserzy Mihály utcákban díjköteles, 2024. április 1-én (húsvéthétfő) díjmentes. Hogy vasárnap kell-e fizetni, vagy sem, arra nem térnek ki a Szepark oldalán.Nagypénteken és húsvéthétfőn ingyenesen lehet majd parkolni Miskolcon is, a város teljes területén, szombaton viszont nem lesz változás, a kiemelt kereskedelmi és idegenforgalmi területeken kell fizetni a parkolásért. Hogy vasárnap mi lesz, arról nem ír a Borsod24.hu.A Hódmezővásárhelyi Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. is rakott ki tájékoztatót arról, hogy 2024. március 29. és április 1. között hogyan alakul a díjköteles és díjmentes parkolási időszak.A vidéki városokra is igaz, hogy van, ahol még csak a tavalyi parkolási információk érhetőek el – érdemes tehát még a napokba rákeresni, ha kocsival tervezünkk utazást, rokonlátogatást húsvétkor.The post Ingyenes lehet a parkolás húsvétkor, de nem mindenhol first appeared on 24.hu.
Különös esküvőt tartanak csütörtökön Újbudán. A menyasszony 75, a vőlegény 58 éves, és eszük ágában sem lett volna összeházasodni, ám a hivatalban ezt javasolták nekik. Plajosné Róka Irénke és Hoffer Józsi tizennégy éve vannak együtt. Ha házastársak lesznek, ez valószínűleg továbbra így is maradhat, de ha nem, a férfinak mennie kell a gazdagréti panellakásból.Irénke néhány évvel ezelőtt adott be lakásigénylést az önkormányzatnak, aztán telt-múlt az idő, és úgy érezte, talán elfeledkeztek róla. Tavaly megint bement a hivatalba, ott megint kitöltettek vele egy papírt, majd két hét után meglepetésre szóltak, hogy van egy lakás, lehet költözni.Az asszony állítja, egyedüli jelentkezőként adta be az igénylést, mert eleve arra számított, hogyha Józsival együtt adják be, esélyük sem lesz lakást kapni. Irénke pedig már nagyon el akart szabadulni a Gyáli úti hajléktalanszállóról, ahol a párjával együtt csak egy kis szobájuk volt. Új otthonát Irénke tavaly augusztusban vehette birtokba, a főváros tulajdonában álló gazdagréti nyugdíjasházban kapott egy egyszobás panellakást. A hely ugyan nem nagy, de két embernek bőven megfelel. A gond csak az, hogy Józsi még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, ráadásul papíron semmi közük egymáshoz.Miután kiderült, hogy Józsi jogosulatlanul költözött be – Irénke szerint ezt a nyugdíjasház gondnoka jelentette az üzemeltetőnek –, az asszony tavaly decemberben befogadás iránti kérelmet terjesztett elő az önkormányzat lakásgazdálkodási osztályán. A kérelemre válaszolt is az önkormányzat – megdorgálták az asszonyt amiatt, hogy „a korábban benyújtott szociális nyugdíjasházi kérelemben, illetve az azt követő személyes megbeszéléseken sem jelezte, hogy a lakásba más személy is költözne” vele együtt. A kérelmét elutasították.A lakásrendeletre hivatkozva az asszonynak azt írták, hogy „nyugdíjasok házában lévő lakásba történő befogadást meg kell tagadni, ha a befogadni kívánt személy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem érte el.” Hozzátették ugyanakkor, hogy a lakásrendelet és a lakástörvény szerinta befogadáshoz abban az esetben nincs szükség a bérbeadó (vagyis az önkormányzat) engedélyére, ha a befogadni kívánt személy a bérlő házastársa vagy bejegyzett élettársa.Hogy ez a feltétel teljesüljön, Irénke és Józsi csütörtökön megesküdnek az újbudai önkormányzat anyakönyvvezetője előtt.Irénke és Józsi nehéz terheket cipeltek egy fél életen át. Az asszony 2007-ben özvegyült meg, a családi házra korábban felvett devizahitel a nyakába zúdult, egy évre rá jött a gazdasági világválság, az meg elvitte a házat, a kocsit, az autószerelő műhelyt Nyíregyházán. Irénke földönfutóvá vált, a fővárosban próbált új életet kezdeni, de végül a Gyáli úti hajléktalanszállóig jutott. Kétszázezres nyugdíjából százat a mai napig visz a végrehajtó.Józsi elvált ember. Úgy mondja, az asszonnyal külön malomban őröltek. Míg ő megmaradt kétkezi munkásnak, az asszony a gyes alatt elvégezte a főiskolát, diplomás nővérként aztán inkább az orvosokkal barátkozott, nem kellett már neki a koszos körmű szerelő. A házasság kihűlt, különmentek. A férfi úgy okoskodott, ha eladják a házat, a nyaralót Gyulán, és megosztoznak, ő kifizeti a gyerektartást is egy összegben. Utána maradt még 800 ezer forint. Józsi gondolt egyet, és bejárta Európát. Itthon sokfelé dolgozott később: nokiázott Komáromban, volt az esztergomi Suzuki-gyárban, fél évet lehúzott munkásszállón Szombathelyen, lakott Debrecenben és Szegeden is. Irénkéhez hasonlóan Józsinak is a 2008-as válság tett be: ezerhatszáz társával együtt felmondtak neki karácsonykor Esztergomban – mondja –, utána jött Pestre, „úgyis itt van az összes csöves”. Irénkével a munkásszállón találtak egymásra.Miközben Józsi az ebéddel babrál a konyhában, Irénke előhúzza a nyugdíjszelvényét. Ha nem lenne a havi nagyjából százezres levonás a hiteltartozásra, a pénz akkor sem lenne túl sok. Az asszonynak havonta 97 ezret utal a nyugdíjfolyósító, ebből kell kifizetnie a lakbért, a rezsit, a lakhatás feltételéül szabott, egyszeri hárommilliós térítési díj havi részletét. Ha ezeket mind kifizette, marad 30 ezer forint a következő nyugdíjig.Az asszony nyugdíjából ráadásul jó 35 ezer a néhai férje után özvegyi nyugdíj. Irénkét most az is nyugtalanítja, hogy az új házassága miatt eleshet az özvegyi nyugdíjtól, ám ez a félelme a nyugdíjszabályok alapján nem megalapozott.A párral szemben az év elején egy panasz is felmerült, majd a fővárostól január végén újabb levél érkezett. Ebben azt írták, hogy a lakásgazdálkodási főosztályhoz benyújtott panaszlevelek alapján a pár többször súlyosan megsértette a házirendet.Hangoskodásukkal zavarják az ott lakók nyugalmát, továbbá fenyegető megjegyzéseket, sértő kifejezéseket használnak az ott dolgozókkal, illetve a nyugdíjasházi lakókkal szemben a hangoskodásuk miatt folytatott beszélgetéseik alkalmával– olvasható a „felszólítás” tárgymegjelöléssel kiküldött levélben, amiben arra figyelmeztetnek, akár a lakásbérleti szerződést is felmondhatják, ha az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsítanak. Ezzel kapcsolatban a korábban hajléktalanként élő pár azt mondta, valóban előfordul, hogy vitatkoznak, éppen úgy, mint bárki más. Hangoskodni azonban nem szoktak, sőt a felszólító levél érkezése óta figyelmek arra is, hogy kifejezetten halkan beszéljenek: a panelházban vékonyak a falak, minden áthallatszik, bajt pedig ők sem akarnak – mondja az asszony.A fővárosi önkormányzat sajtóosztályán érdeklődtünk, hogy a házasságkötés megoldást jelenthet-e az idős pár lakhatási gondjaira, milyen objektív feltételeknek kell teljesülniük a lakásbérleti szerződés felmondásához, illetve tudnak-e bármilyen további segítséget kínálni az előzőleg hajléktalan pár számára. Amennyiben később válaszolnak, frissítjük cikkünket.The post Esküvővel védené meg lakhatását a hajléktalanságból kiutat találó pár first appeared on 24.hu.
Jogerősen is súlyos büntetésre számíthat az a férfi, aki éveken át molesztálta a kislányait, és rendszeresen bántalmazta és megalázta a nevelt kisfiát.A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség ugyanis arra tett indítványt, hogy a táblabíróság hagyja helyben az elkövető 16 éves fegyházbüntetését.A fellebbviteli főügyészség közleménye szerint a férfi éveken át szexuálisan molesztálta a lányait, és őket valamint a nevelt kiskorú fiát is rendszeresen bántalmazta, trágár, becsmérlő kifejezések használatával szidalmazta. A férfi súlyos mértékben veszélyeztette gyermekei testi, lelki és értelmi fejlődését.A Szegedi Törvényszék 16 év fegyházra és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte a férfit 2 rendbeli szexuális erőszak bűntette, 2 rendbeli szexuális kényszerítés bűntette, 3 rendbeli kapcsolati erőszak bűntette és 3 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt, és eltiltotta minden olyan foglalkozástól, melynek keretében kiskorúakkal kerülne kapcsolatba.Az ítélet ellen az elkövető és védője felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a büntetés helybenhagyását kérte.The post Tizenhat év fegyházat kapott a kislányait éveken át erőszakoló férfi first appeared on 24.hu.
Napokon belül itt a húsvét, az ünneplés pedig szinte elképzelhetetlen a jellegzetes sonka, tojás és torma hármasa, illetve a locsolóknak kínált vendégváró falatok, italok és édeségek nélkül. Persze előfordulhat, hogy a bevásárlással csak az utolsó pillanatban érünk rá foglalkozni, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne jó ajánlatokat kifogni. A Tesco kínálatából válogatva például nem kell nagyra nyitni a pénztárcánkat ahhoz, hogy megpakoljuk az ünnepi asztalt.Az áruházláncnál rendkívül alacsony, ún. bombaáron kapható többek között a 250 grammos fonott kalács (mindössze 399 Ft) és a Snack Szeged liba-vagy kacsamájas (csupán 499Ft). Az ünneplés elmaradhatatlan kelléke, a füstölt-főtt kötözött lapockasonka pedig mindössze 1689 forintba kerül a Tescónál.Számos más sonkatermék akciósan szerezhető most be a Tescóban, köztük a füstölt-főtt frikandó vagy a Pápai Esterházy sonka, a Bogádi füstölt szívsonka és a Pick békebeli füstölt diócomb. A hetente változó Friss 5 ajánlat keretében a húsvéti reggeliket kísérő csomós retek 175 forintért vihető el, az ebédek első fogásához szükséges előkészített leveszöldségért pedig mindössze 689 forintot kell fizetni.Jó hír az édesszájúaknak, hogy a Tesco választékában a sütemények is olcsón érhetők el, beleértve az omlós diós tekercset (hűségkártyával 799 forintért), a zserbót (Clubcard áron 999 ft), az aranygaluskát (Clubcarddal 599 Ft) vagy a répatortaszeletet (Clubcard áron 799 Ft). A felnőtt locsolók és egyéb vendégek várásához pedig többféle szeszesital is jelentős kedvezménnyel kapható, a 3 literes Unicum esetében például 9000 forint a clubcardos kedvezmény, így a keserűlikőrhöz mindössze 28 990 forintért lehet most hozzájutni.A Clubcard-tagok kedvező áron tehetik be a kosarukba többek között a Tesco erős ecetes tormát (719 Ft helyett 449 Ft) és az Univer mustárt, valamint az ünnepi meglepetésnek szánt édességeket, így például a Milka húsvéti csokitermékeit, a Lindt Lindor pralinéválogatást vagy a családi reggelikhez, a húsvéti kaláccsal is tökéletes Nutellát, mely utóbbi 2339 forint helyett most mindössze 1799 forintba kerül.Clubcarddal most 25% kedvezménnyel érhetők el a tavaszi és húsvéti dekorációk, illetve számos játék, pl. egyes Lego építőszettek is. A konyhai sütési- főzési és tálalási kellékek pedig Clubcarddal most akár 30%-al olcsóbban vásárolhatók meg.Aki pedig március 30-ig a Tescóban vásárol, még jobban jár, hiszen 10 ezer forint felett 1000 forint értékű kupont kap a fizetés végén a kasszánál.The post Már csak 2 nap Húsvétig – mutatjuk a szuper tescós kedvezményeket first appeared on 24.hu.
A 2015-ben U23-as világbajnoki aranyérmet szerző Horváth Bence 2023 júniusában a válogató verseny után megtagadta a mintaadást, amiért nyolc év eltiltást kapott – olvasható a Magyar Antidopping Csoport oldalán.A 32 éves sportoló eltiltása azért ilyen súlyos, mert többszörösen visszaeső. Az első esete 2016-ban történt, amikor Szomolányi Mátéval kettesben ugyan kivívták a jogot a 2016-os riói olimpiai részvételre, ám mivel korábban több mintavétel együttes elemzése arra engedett következtetni, hogy atipikus szert, szintetikus növekedési hormont használtak, mégsem mehettek.Bár a két versenyző jogilag nem követett el doppingvétséget, a MACS sem indított eljárást, a szövetség fegyelmi eljárás kezdeményezett ellenük, majd elővigyázatosságból visszavonta a riói indulási jogukat – helyettük Molnár Péter és Tótka Sándor utazhatott az ötkarikás játékokra. A két kajakos perelt, aminek hatására év végén a fegyelmi bizottság másodfokon felmentette őket, nem kaptak eltiltást.Másodjára Horváthot már egy színtiszta doppingeset okán fosztották meg 2018 áprilisában a 2017-es racicei világbajnokságon, majd a plovdivi Európa-bajnokságon nyert K1-200 méteres ezüstérmeitől. A kajakos szervezetében 2017. június 12-én, egy versenyen kívüli ellenőrzésen doppingszert, szintetikus EPO-t találtak – a sportoló természetesen nem ismerte el a szer használatát. Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping csoport vezetője ekkor honlapunknak úgy magyarázta az esetet, hogy a vizsgálatok egyértelműen kimutatták a szer használatát, és mivel a szintetikus EPO jobbára intravénásan juthat be a szervezetbe, elképzelhetetlen, hogy véletlenül került bele a versenyző doppingmintájába. A kajakost ekkor visszaesőként négy évre tiltották el.Horváth 2023-ban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a hosszú kihagyás után 31 évesen visszatért. A Magyar Nemzetnek akkor úgy nyilatkozott:Januárban aztán elkezdtem edzeni. Helyesebben lejárogattam a konditerembe. Nem azzal a céllal, hogy újra sportoljak, pláne, hogy kajakosként visszatérjek, hanem hogy nyárra mégis kinézzek valahogy, a hasamon a hurkák már engem is zavartak… Magam is meglepődtem, hogy milyen gyorsan visszatért az erő az izmaimba. Májusban aztán néztem a tévében a szegedi világkupát, s láttam, hogy milyen időket eveznek a többiek. Úgy döntöttem, kipróbálom, mire vagyok képes lényegében edzés nélkül. … Két olimpia kiesett az életemből. Az egyiket elvették tőlem, a másikat én rontottam el. Hét éve elképesztő formában voltam, állítom, két éremmel tértem volna haza Rióból, s ha nem csinálok hülyeséget Tokióban akár én nyerhettem volna. Noha harmincegy éves vagyok, még mindig fiatalnak érzem magam, szeretnék kijutni a párizsi olimpiára.Horváth mindezek okán „nem tudta elnyomni magában a késztetést, hogy elinduljon a második válogatón”, ez volt tavaly júniusban, amely után azonban ki tudja miért, megtagadta a mintavételt. Ezzel doppingvétséget követett el, így többszöri visszaesőként immár nyolc éves eltiltás vár rá.The post Dopping: nyolc évre eltiltották a világbajnok magyar kajakost first appeared on 24.hu.
Két szegedi ortopéd szakorvos, egy szolnoki reumatológus és egy kecskeméti üzletkötő is érintett a gyógyászati segédeszközökre elkövetett költségvetési csalási ügyekben.Ezúttal a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányságnál voltak elfogások és kihallgatások az országos méretűre duzzadt költségvetési csalási ügyben.Március 19-én Szolnokon és Kecskeméten, két nappal később pedig Szegeden csaptak le a zsaruk. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda közleménye szerint két gyógyászati segédeszközök gyártásával és forgalmazásával foglalkozó szegedi céget érint a mostani ügy. Egyikük több mint 90 milliót, a másik pedig közel 130 millió forintot igényelt vissza jogosulatlanul a a NEAK-tól 2018 és 2022 között.Az első céggel egy szegedi ortopéd és mozgásszervi rehabilitációs szakorvos állt kapcsolatban. Ellenszolgáltatásért cserébe úgy írt fel vényre gyógyászati termékeket, hogy a páciensekkel nem is találkozott. A személyes adatok ugyan valódiak voltak, de az érintettnek nem volt tudomása a vényfelírásról, és szükségük sem volt a gyógytermékre. Ez az orvos közel 9 millió forint megszerzésében működött közre.A második vállalkozás egy szolnoki reumatológus szakorvossal és egy szegedi ortopéd-traumatológussal állt üzleti kapcsolatban. A szolnoki orvos több mint 9 millió forint, a szegedi orvos több mint 21 millió forint hasznot hozott a cégnek, ugyanúgy, mint egyik üzletkötőjük, egy kecskeméti nő is, aki szintén több mint 21 millió forinttal gyarapította a társaság bevételét.Ezekben az esetben is a vényre felírt személyes adatok ugyan valósak voltak, csak a gyógytermékek indokoltsága nem. A nyomozók költségvetési csalással gyanúsították meg a négy elkövetőt, akik szabadlábon védekeznek. Az ügycsoportnak jelenleg 64 gyanúsítottja van: 28 orvos, 20 cégvezető, 11 alkalmazott és 5 orvosi asszisztens.The post Elfogtak két szegedi és egy szolnoki orvost – videó first appeared on 24.hu.
Tavaly éves átlagban 15–20 százalékkal, a 2023. januári szintet a decemberivel összehasonlítva pedig 40 százalékkal csökkenhetett az új munkaerő iránti igény a magyarországi információs technológiai (IT) szektorban. A csökkenő tendencia a 2024-es év első hónapjában is folytatódott – derül ki az IT-fejvadászattal, munkaerő-toborzással, valamint szoftverfejlesztéssel foglalkozó Bluebird International Zrt. friss kutatásából. A társaság saját ügyfélkörében végzett felmérése alapján az informatikai cégek elsősorban a meglévő állomány megtartására törekedtek, optimalizálták a működésüket, ugyanakkor kis mértékű, költségmegtakarítási célú elbocsátások is előfordultak. A bővítés egyértelműen kevésbé volt cél, mint 2022-ben.A cég partnereinek jelentős részénél a bérkeretek nem vagy csak minimális mértékben emelkedtek, az ágazati szereplőknél a bérkorrekció mértéke a legtöbb esetben egyszámjegyű volt, vagy egyáltalán nem történt bérkorrekció.Az állást váltó szakemberek az elmúlt évek állandó növekedése után tavaly érezhetően visszafogták a bérigényeiket. A csökkenő IT-szakemberfelvétel a Bluebird szerint a következő tényezőkre vezethető vissza:A hazai IT-piac csökkenése 2022 júliusától kezdődött, és immár sokkal kevesebb az újonnan betöltendő informatikai pozíció, mint korábban – osztotta meg lapunkkal tapasztalatait Réfi Balázs, a Bluebird alapítója és nemzetközi terjeszkedésért felelős vezetője.A visszaesés mögött egyfelől globális trendek begyűrűzése állhat. A koronavírus-járvány idején hatalmas lendületet kapott a digitalizáció fejlesztése, hiszen az online térbe költözött az oktatás, a munka világa és a mindennapi élet jelentős része.Amerikában 2020-tól a tőzsde szárnyalása is fűtötte a szektort, a Big Tech-cégeknél óriási létszámbővítések voltak, és a munkaerőpiaci verseny nyomán megugrottak az IT-s fizetések. 2022-től azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a tech-cégek termékeire már nem lesz akkora kereslet, mint a karantén idején. Tavaly az USA-ban a felmérések szerint körülbelül 260 ezer IT-s állást szüntettek meg, nagy elbocsátások voltak a legnagyobb szereplőknél, például az Apple-nél, az Alphabetnél és a Metánál is. A munkaerő-állomány karcsúsítása pedig az idén is folytatódott.Nemrég az egyik vezető hazai programozóiskolától, a Codecooltól úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a globális válságjelenségek Magyarországra csak kis mértékben gyűrűztek be. Az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetsége pedig azt hangsúlyozta, hogy némileg félrevezető képet festenek a tech-óriásoknál zajló elbocsátások, hiszen ezek nem csak a programozókat érintették.A Bluebird vezetője azonban úgy becsüli: annak ellenére, hogy nálunk nem voltak nagy leépítések, bő másfél éve folyamatosan csökken az IT-szakemberek iránti igény.Magyarországon az IT-szektorban nagyobb megtorpanás tapasztalható, mint a nemzetközi piacon általában.Hozzátette, a társaságnak nincs rálátása a teljes piacra, így például állami szereplőkkel nem áll kapcsolatban, ugyanakkor a hazánkban lévő legjelentősebb multicégek közül sok tartozott vagy tartozik a partnereik közé. Az ügyfélmegkeresések alapján pedig a megrendelői érdeklődés és a megrendelésszám jelentősen lecsökkent 2023 óta az IT-munkaerő közvetítésével foglalkozó cégeknél.Ez azonban nem jelenti azt, hogy piac megállt volna, a toborzási aktivitás folytatódik, a megrendelők igényei megváltoztak. Korábban senior és junior szakembereket vegyesen egyaránt felvettek, mára azonban általánossá vált, hogy a standard – például Java-fejlesztői – állások helyett különleges szaktudást igénylő pozíciókra keresnek szakembert a cégek IT-fejvadászok bevonásával. Ezekre a pozíciókra a vállalati oldalon toborzók már nehezebben találnak embert, ezért van szükség olyan közvetítő megbízására, aki jól ismeri az informatikai területet.Korábban annyira kellett a munkaerő, hogy a nagy cégek előszeretettel kötöttek partnerséget a programozóiskolákkal, és rajtuk keresztül akár a tapasztalat nélküli jelentkezőket is felvették.Ma már sokkal nehezebb dolga van annak, aki átképzés nyomán akar elhelyezkedni a pályán – állítja a Bluebird vezetője. Mint korábban is, most is az első 1–2 év IT-tapasztalat megszerzése a legfontosabb a junior szakemberek számára. Ez az időszak vízválasztó lehet az átképzésben részt vevők számára is.Az elmúlt években az volt a jellemző, hogy az IT-munkaadók álláshirdetésekkel árasztották el az internetet, amelyekre nem igen kaptak visszajelzést, hiszen a szakemberek el voltak halmozva különböző informatikai megkeresésekkel. Ez a trend mostanra megfordult, egy-egy álláshirdetésre már sok jelentkező akad.Az általános visszaesés ráadásul amellett zajlik, hogy a külföldi IT-projektek jelentős elszívó hatást gyakorolnak a magyar munkaerőpiacra. A járványkorlátozások idején ugyanis erőteljesen megerősödött az a tendencia, hogy az informatikai cégek távmunkában vagy projektszerződéssel dolgoznak külföldi – akár a vállalat irodájától több ezer kilométerre élő – szakemberekkel. Például egy Szegeden élő programozó 2020-tól fogva már jóval könnyebben tud remote budapesti projekteken dolgozni, mint korábban, erős angol nyelvtudással pedig akár New York-i lehetőségek is szóba jöhetnek anélkül, hogy költöznie kellene.Azzal együtt, hogy ez a tendencia dübörög, a másik oldalon mégis azt látjuk, hogy az IT-munkatársak sorban állnak a nyitott pozíciókért.A hazai új álláshelyek tehát még inkább megfogyatkoztak a jelentkezők számához képest – értékelt Réfi Balázs.Várakozásai szerint a mostani hosszabb visszaesés is csak átmeneti lesz, bár az még nem nyilvánvaló, hogy az IT-szektor elérte-e a gödör alját. A globális trendek alapján – például a mesterséges intelligencia (AI) elterjedése nyomán – a technológiai ágazat továbbra is komoly kilátások előtt áll, ahol véleménye szerint továbbra is nagy szükség lesz IT-szakemberekre, de a mostani standard munkakörök és az ahhoz tartozó feladatok bizonyosan változni fognak a következő években.Jelentős növekedés várható kiberbiztonság területén is, sőt, ezen a területen a Dora rendelet és NIS2 követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében is jelentős mennyiségű feladat várhat a hazai IT-cégekre.Ha a nemzetközi szintérre kitekintünk, Magyarország még régiós viszonylatban sem tartozik az erős versenyzők közé. Lengyelország és Csehország is „méterekkel előttünk” jár, Ukrajna pedig még a háború ellenére is jelentősen beágyazottabb a nemzetközi projektekbe, mint Magyarország – magyarázta a Bluebird nemzetközi terjeszkedésért felelős vezetője. Úgy látom, hogy a korábbi indiai IT-beszállítók helyét sok észak-amerikai vállalat inkább dél-amerikai vagy kelet-európai IT-cégekkel igyekszik betölteni.(A informatikai beruházások hazai helyzetét a 24.hu egy következő cikkben vizsgálja majd.)A tanfolyamokra jelentkezők számában nem érezni érdemi megtorpanást, az érdeklődés továbbra is nagy. Ám a junior IT-pozíciókat nézve mintegy 20-30 százalékkal csökkent a meghirdetett pozíciók száma, az öt évvel ezelőtti szinthez képest. A járványidőszak alatti erős felfutáshoz viszonyítva azonban a visszaesés ennél jelentősebb lehetett – számolt be lapunknak Filep Szabolcs, a programozóképzéssel foglalkozó PROGmasters alapítója és társ-ügyvezetője. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a junior pozíciók többségét – akárcsak korábban – most sem hirdetik meg nyilvánosan, mert a jelöltek többségét ajánlás útján válogatják ki a cégek, például azokon az iskolákon keresztül, amelyekkel partneri együttműködésük van.A programozóiskolák piacán a Green Fox Academy után nemrég egy másik szereplő, az online képzéseket kínáló CodeBerry is csődöt jelentett, amit sokan a teljes ágazat visszaesésével kötöttek össze. Filep szerint azonban a két cég bezárása nem jelent tendenciát a szektorban, összevetve azzal, hogy mintegy 30 programozóiskola aktív Magyarországon. A két cég startup-vállalkozás volt, amelyek kockázati tőke bevonásával külföldi piacokra léptek és talán túlzottan nagyra méreteztek. A PROGmasters ezzel szemben organikusan fejlődő cég, amely kiszámítható működés mellett nyereséget fog termelni 2023-ban is – értékelt.A cégvezető cáfolta, hogy a teljes piacon elapadt volna a kereslet a képzésekből kilépők iránt, múlt heti állásbörzéjükre például több mint 20 cég – köztük több piacvezető hazai nagyvállalat is – regisztrált, így szerinte most is élénk a megrendelői érdeklődés a junior szakemberekre.Ettől függetlenül a szoftverfejlesztők, tesztelők, és egyéb szakemberek ne számítsanak arra, hogy tálcán kínálják számukra az állásajánlatokat, a cégek elvárásai ugyanis a nyitott pozíciók szűkülése miatt megnőttek. Emiatt például a PROGmasters a legtöbb képzésének részévé tette az AI oktatását és bevezette a gyakornoki programját is, amelynek résztvevői több hónapig éles fejlesztési projekten dolgozhatnak a további szakmai fejlődésük érdekében. A cég az üzleti modelljét is átalakítja a résztvevők mielőbbi elhelyezkedése érdekében: átmenetileg elengedi a partnercégei által a végzettjei után fizetett közvetítési díjat, amelyből eddig az árbevétele mintegy fele származott.Így aki kezdőként egy képzésen keresztül belép a szakmába, az intenzív tanulás mellett egy éven belül el tud helyezkedni.Mi még nem hallottunk tartósan munkanélküli informatikusokról– szögezte le.The post Nem kicsit, hanem jelentősen csökkent az informatikusok iránti igény Magyarországon first appeared on 24.hu.
Hogyan élte meg az édesanyja a rendszerváltást?Hogy a rendszerváltás úgy zajlott le, ahogy az nem tetszett neki. Ha önző szempontokat nézünk, az, hogy a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Vállalat 1993-ban magánosítás tárgya lett, az édesanyám számára sokkot jelentett. Attól félt ugyanis, hogy majd rossz kezekbe kerül. Rengeteg dolog megszűnt ezzel, amit ő egész életében szeretett, és amiért egész életében harcolt, hiszen 1954 óta dolgozott a kiadóban szerkesztőként, aztán később főszerkesztőként. Úgyhogy az ő szerelme – így szoktam mondani – az apám és énmellettem a Móra kiadó volt. Azt hiszem, az egész élete ráment volna arra, hogyha a Móra kiadó nem tud valamilyen módon megmaradni. Végül számunkra a rendszerváltás egyik eredménye az volt, hogy a dolgozók által alapított konzorcium nyerte meg a pályázatot, amit akkor az Állami Vagyonügynökség írt ki. Egy nagyon pici részben, kárpótlási jegyből anyu is tulajdonosa lett a Mórának, és engem is megkért, hogy külsős befektetőként vegyek részt a kiadó privatizációjában és a részvénytársaság munkájában. A legnagyobb eredmény az, hogy a Móra kiadó megmaradt, ma újra piacvezető, és harminc évvel később nemcsak hogy én vezetem, de tulajdonosa is vagyok.Miért volt ilyen félelmetes a privatizáció, mit jelentett akkor a kiadó életében a tulajdonosváltás?A legnagyobb változás már korábban bekövetkezett, mikor el kellett költözni az úgynevezett New York-palotából, a Lenin körút 9–11.-ből. A kiadó először a Május 1. útra költözött, ott kapott egy megfelelő ingatlant, de aztán onnan is kiebrudalták a kilencvenes évek elején. Az állam kártalanításként felajánlott ötmillió forintot, hogy keressünk magunknak új helyet. Ez ma nevetségesen kis összeg, de már 1990-ben is kevés volt arra, hogy egy negyven–ötven főt foglalkoztató vállalat új helyet vásároljon belőle. A kiadó legnagyobb tragédiája az volt, amikor el kellett költöznie: gyakorlatilag az összes vaspéldányt, minden szerződést, levelet, iratot ki kellett dobni, mert nem volt hova vinni. A vaspéldányok 1950 óta gyűltek. Ezek azok a példányok, amiket a könyvkiadó kvázi raktárba helyez, hogy ott meglegyen a teljes megjelentetett könyvállomány. Na most, amikor ezeket ki kell dobni – a saját szememmel láttam, ahogy a dolgozók kihordták és fémkonténerekbe dobálták őket –, az ember elsírja magát. Persze a munkatársaknak volt lehetőségük az általuk szeretett példányokat ingyen hazavinni. 1996-ra hét dolgozónk maradt, elvesztettük a kiadói jogaink nagy részét, és egy évben csak huszonegy kötet jelent meg. Ez volt a mélypont. Innen indultunk fölfelé. Mára ott tartunk, hogy harminckét dolgozónk van, három–négyszáz könyv jelenik meg évente összesen több mint egymillió példányban.A Te ezt még úgysem érted… szövegei eredetileg a Kincskereső folyóiratban jelentek meg. Hogy lett ebből könyv, és miért éppen most kerültek elő ezek az írások? Mi volt az apropó?Az apropója relatíve egyszerű. Amikor a napló előkerült – magyarul, mikor kihúztam a hétfiókos komódnak a harmadik fiókját, és kivettem belőle a kockás füzeteket, beleolvastam, és úgy döntöttem, hogy megpróbáljuk kiadni –, akkor szembesültem azzal a ténnyel, hogy annyi irat, kézirat és levél van itt, hogy ezt egyszerűen muszáj feldolgozni. Megbíztam Vojnics-Rogics Réka magyar szakos szegedi doktorandusz hallgatót. Leültünk és megbeszéltük, hogy kap egy lakáskulcsot, és hajrá: essen neki, dolgozza fel a hagyatékot, túrja fel az összes szekrényt, fiókot, asztalt, ágyat. Borítson fel, ürítsen ki, rendszerezzen mindent. Ezen a munkán elindulva egyszer csak jelentette, hogy van itt néhány érdekes írás, amelyek a rendszerváltás zavaros időszakáról szólnak, és annak idején a Kincskeresőben jelentek meg, kötetben azonban soha. A figyelmét eredetileg egy másik doktorandusz hallgató, Vigyikán Villő hívta fel rájuk, aki behatóan foglalkozott ezzel a novellaciklussal. Réka behozta ezeket az írásokat a kiadóba, elolvasta a főszerkesztőnk, Pacskovszky Zsolt, és úgy ítélte meg, hogy feltétlenül érdemes könyv alakban is megjelentetni őket. A novellaciklus annak ellenére is egységes egészet alkot, hogy anyám nem érezte befejezettnek.Akkor lehet még számítani ilyen, fiókokból előkerülő, idáig ismeretlen Janikovszky-könyvekre? Lesz még Janikovszky Éva-könyv, annál is inkább, mert nagyon szeretném, ha 2026-ban Janikovszky Éva emlékévet hirdetne a magyar kormány. Ha nem a kormány, akkor a Petőfi Irodalmi Múzeum, ha nem a Petőfi Irodalmi Múzeum, akkor a főváros, ha nem a főváros, akkor a Móra kiadó – bár nem szeretném, ha csak mi tartanánk meg a kiadónál ezt az emlékévet.Ahogy volt Nemes Nagy Ágnes 100, volt Kormos István 100, volt Pilinszky 100 – meg nyilván Arany János és Petőfi, az persze más kategória –, miért ne lehetne egy Janikovszky Éva 100 emlékév is a kultúra égisze alatt?Ebből az alkalomból azt tervezzük, hogy 2026-ban is meg fog jelenni valami, feltehetőleg a levelei közül. Ugyanis anyám az Amerikába költözött legtöbb szegedi barátjával évtizedeken át levelezett, ezeket a leveleket pedig mind visszaszereztem. Volt, amiért kimentem Amerikába, volt, amit visszakértem a hölgyektől még életükben, de voltak olyan rendes rokonok is, akik megkeresték és elküldték őket. Akkoriban az emberek nem dobták ki a leveleket, hanem szépen lefűzték dossziékba. Kaptam olyan dossziét, amiben több száz, kézzel írt levél volt anyámtól a hatvanas évektől kezdve egészen a kétezres évekig.Úgy hangzik, mintha küzdelemként gondolna rá, hogy elismerést szerezzen az édesanyjának. Hogy éli meg az örökség gondozását?A munka maga nem lenne küzdelmes, hogyha nem érnék az anyámat folyamatosan nemtelen támadások. Miután nincs más rokon rajtam kívül, egyedüli gyerek vagyok, az én dolgom, hogy megvédjem őt. Én vagyok az utolsó, és azt is tudom, hogyha én elpusztultam, akkor vége.A 7. kerületi Janikovszky Éva Általános Iskola és Gimnázium 2011-es bezárása óta igyekeznek szervilis »kutatók« anyámról találni valamit, bármit, amivel kompromittálni lehet őt. Nem megy nekik, de nem állnak le. Aztán magukat nagyon okosnak tartó kritikusok tollából jelenik meg néha olyan cikk, amely azt elemezgeti, hogy a könyveiből a szocializmus pora száll, meg az életművét csak a fia meg a könyvkiadó tartja életben. Ez azért is röhej, mert ha így lenne, nem tudnánk minden évben újra kiadni néhány könyvét.Ha valamit nem vesznek meg, azt nem adjuk ki újra és újra, csak azért, hogy veszteséget termeljünk. Az ő életművét az olvasói és az írásait szerető emberek tartják életben, nekem és a Móra kiadónak csak az a dolgunk, hogy az összes könyv elérhető legyen. Amit kedvelnek, és elfogy, azt újra kiadjuk. Sok szerzőnek nincs ilyen szerencséje. Anyám ilyen szempontból szerencsés: van olyan ember a családban, aki figyel erre. Az emlékét egyébként több róla elnevezett hely is őrzi: Budapesten 2023 óta van Janikovszky Éva park, Szegeden egy tér és egy iskola viseli a nevét, Kozármislenyben pedig több intézményt, sőt, utcát is róla neveztek el.Mit gondol, miért tud ma is ilyen népszerű lenni az édesanyja?A szövegeinek nagy része kortalan. Akármilyen nevetséges, egy családnak ma ugyanazok a problémái, mint ötven évvel ezelőtt, maximum egy-két technikai vívmány különbözik.Most nem magnót hallgatnak a gyerekek, hanem Spotify-t a JBL hangszórón, de ettől még a kamasz pont olyan pofátlan, mint ötven éve, és ugyanazokkal a módszerekkel kell vagy lehet megpróbálni kommunikálni vele, mint anno.Ezek a szövegek most is aktuálisak. Mindenki tudja, hogy anyám könyvei két szinten beszélnek: egyrészt a gyerek, másrészt a felnőtt szintjén. Minden korosztály számára van benne humor, mondanivaló, és az egész végtelenül humánus. Nincs bennük olyasmi, amit ma ne lehetne képviselni, vagy, ami mostanra ciki lenne. Van egypár híres gyerekkönyv, amiről ez nem mondható el; amiknél át kell gondolnunk, hogy szabad-e újra kiadni. Nekem például mániám a Babar király. Ez egy nagyon izgalmas mesekönyvsorozat volt, amit nemhogy az én gyerekkoromban, de még előtte is tömegek olvastak és szerettek. Nálunk volt a kizárólagos jog, de már jó ideje nem adjuk ki. Most felmerült, hogy le kéne újra fordítani, hogy legyen egy modern kiadás, de van benne egy csomó olyan dolog – például a kolonialista szemlélet –, ami ma, 2024-ben már abszolút képviselhetetlen. A Janikovszky Éva-könyvekben nincs ilyen.Nemcsak itthon népszerű írónő Janikovszky Éva, eddig, ha jól tudom, harminc nyelvre fordították le a műveit. Hogyan kerül egy Janikovszky-könyv külföldre? Sokszor kérik, hogy soroljam fel ezt a harminc nyelvet, de legtöbbször csak huszonnyolcig jutok. Épp pár hete jelent meg a magyar piacon kínaiul Janikovszky Éva két könyve is.Egy éve támadt az az ötletem, hogy miután a keleti nyitás politikája van, és a kormány rendszeresen fogad kínai delegációkat – van itt bank, millió cég, jönnek az akkugyárak, mindenféle együttműködés jön létre –, mi lenne, ha ennek az itt élő, talán százezernél is nagyobb kínai közösségnek lenne magyar szerzőtől kínai nyelven is elérhető könyv. Talán ő az első és egyetlen író, aki a magyar piacon kínaiul kapható. Ezen anyám is jót röhögne.Megyünk persze könyvvásárokba, Frankfurtba, Bolognába, Londonba, ahova mindig viszünk kínálatot, amiben többek között Janikovszky Éva is szerepel. De nem hiszem, hogy ennek a hatása lenne, hogy egyszer csak jelentkezik egy orosz, horvát, szlovén vagy kínai kiadó. Szerintem olyanok viszik a hírét, akik megfordultak Magyarországon, és itt találkoztak vele. Most épp azzal keresett meg valaki, hogy ő lefordítaná katalánra az egyik könyvet. Mondtam neki, hogy fordítsa, aztán ha hoz kiadót, akkor kifizetjük.Majdnem az összes könyvet Réber László illusztrálta… Egy kivételével. Amikor Laci meghalt, az utolsó kötetet Sajdik Feri illusztrálta. Az összes többi valóban Réber.Az új könyvben is Réber László rajzai szerepelnek a szövegek mellett. Ezek a Kincskeresőben már így együtt jelentek meg?Persze. Nincs erről konkrét információm, de ismerem a körülményeket. A Kincskereső akkori főszerkesztője, Rigó Béla anyám jó barátja volt, valószínűleg ő jött az ötlettel anyuhoz, hogy „mi lenne, Éva, drágám, hogyha írnál nekünk néhány rövid sztorit?” Szerintem így született ez a hét írás. A leadási határidőnél nincsen jobb múzsa, ha meg volt határozva, hogy az áprilisi számnak március 28-ra kész kell lenni, akkor Béla, gondolom, tizenkétszer fölhívta anyámat, hogy „Éva, drága, van még két nap küldeni a cikket”. Anyám a nyolcvanas évek végén kapott egy faxgépet Amerikából, ez volt az egyetlen műszaki cikk, amit szívesen használt. Úgyhogy begépelte a Mercedes írógéppel a szövegeket, befűzte a faxba, és a másik oldalon kijött Szegeden. Hogy miért lett aztán vége ennek a novellaciklusnak, azt nem tudom; talán elfogyott a lap pénze, vagy éppen akkor nem jelent meg újabb szám.És ha az édesanyja írt, magától értetődő volt, hogy Réber László rajzol?Az automatizmus volt. Ilyenkor hívta a Lacit, hogy van egy megbízás, átküldte a kéziratot, Laci elolvasta és megrajzolta. Ebben a könyvben történetenként két rajz van.Milyen kapcsolat volt közöttük? Ha jól emlékszem, nem tegezték egymást. Nem volt ilyen összejárós, barizós, együtt kávézós, cigizős kapcsolat, egyszerűen csak nagyon tisztelték egymást. Egy szerkesztőnek köszönhetjük egyébként ezt a kapcsolatot: Tímárné Aszódi Éva volt az az emblematikus mórás szerkesztő, aki anyu első könyvénél, a Te is tudod? címűnél javasolta, hogy Réber legyen az illusztrátor. Ezzel meghatározta ennek az immár 28 könyvnek a sorsát, így lett tökéletes az életmű, Laci rajzaival.Janikovszky Évánál mindig visszatérő elem, hogy a gyerekek tulajdonképpen sokkal többet értenek a világból, sokkal éleslátóbbak, mint azt a felnőttek gondolják – ebben a könyvben a szülők nem beszélnek ugyan a rendszerváltásról, de a gyerekek pontosan tudják, hogy valami történik. Manapság egyre korábban megismerkednek a gyerekek a világ történéseivel, kiskamaszként például már teljesen alap képben lenni a hírekkel, a politikával. Nagyságrendekkel több információ jut el a gyerekekhez, mint korábban. Régen miből lehetett tájékozódni? Rádióból, tévéből, újságból. Most van több száz tévécsatorna, újság alig, cserébe dől az emberre minden szar az interneten. Nekem nem véletlenül nincs okostelefonom. Ráérek öt perccel később megtudni, ha kitör a világháború. Valaki úgyis szembejön, és elmondja. A tizenéveseknek viszont mindig a kezükben a telefon, lehajtott fejjel járnak, a jövő emberének már valószínűleg 45 fokban lefelé hajlik majd a feje.Hogyan befolyásolja ez az információáradat azt, hogy mit és hogyan olvasnak a gyerekek?Erre a főszerkesztő és a szerkesztők nálam jobban rálátnak, ők tudják, hogy mit érdemes kiadni, és mit nem. Én sokszor azon vagyok megdöbbenve, hogy azt hiszem, rohadt tájékozott vagyok, elmondok valamit a gyerekemnek, ami relatíve friss hír, mondjuk, egy-két napos, ő meg úgy néz rám, mint a hülyére, mert nyilván már rég tudja. Ilyenkor döbbenek meg, hogy mennyire más ez a gyerektársadalom, mint amikor én voltam fiatal. Nekünk tudtak a szüleink újdonságot mondani. Én most azzal szembesülök, hogy nagyjából semmi olyat nem tudok mondani a gyerekeimnek, amit ne tudnának. Talán néhány üzleti hírt kivéve, ami meg nem érdekli őket.Ha nem is vesz részt konkrétan a kiadások mögött meghúzódó döntésekben, ön régóta a Móra kötelékében dolgozik, a kiadó pedig jövőre lesz 75 éves, és kezdetektől ifjúsági irodalommal foglalkozik. Rálátni ilyen távlatból, hogy merrefelé halad ez a műfaj, vannak megfigyelhető tendenciák?Nekem már kétszer volt bátorságom egy értekezleten azt mondani, hogy nem olyan könyvet kell kiadnia a Móra kiadónak, amit olvasnak. Szégyen, nem szégyen, de ha egy gyerek- és ifjúsági könyvkiadó életben akar maradni, akkor nemcsak irodalmat kell kiadni, hanem el kell kezdenie licensztermékekkel foglalkozni, és azzal a korosztállyal, aki még nem olvas. A Móra legnagyobb erőssége a nullától hatig terjedő korosztály. Ebben a szegmensben csináljuk az árbevételünk hatvan százalékát. Ezek a gyerekek nem maguk olvasnak, hanem felolvasnak nekik, lapozgatják a könyvet, és élvezik a bennük lévő illusztrációkat.Ha valaki kétmilliárdos árbevételt akar, mint a miénk, akkor nem lehet csak irodalmat kiadni, azt a korosztályt is meg kell célozni, amelyik még nem olvas. Aki ezt nem ismeri fel, az megmarad a pár száz milliós árbevételi kategóriában.Egyszer, nem olyan régen megkerestem a francia kiadót, amelyiknél anyámnak a nyolcvanas években megjelentek a könyvei. Vittem a régi francia kiadást, és mutattam a vásáron részt vevő hölgynek, hogy itt ez a könyv, maguk adták ki, nincs-e kedvük újranyomni. Nézegette, belelapozott, aztán azt mondta, „too much text” (magyarul: túl sok szöveg), és visszaadta.Legjobban nyilván olyan könyvet éri meg kiadni, ami 22 deka papír, nincs benne illusztráció, lehet akármilyen olcsó papírra nyomni, és el lehet érte kérni hatezer forintot. Sok bestseller így működik, a Mórának viszont nem ez az erőssége. Nekünk van egy olyan backlistünk, amivel a magyar piacon senki nem rendelkezik, hiszen gyakorlatilag nálunk jött létre a magyar gyermekirodalom a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években. Itt jelentek meg Lázár Ervin, Kormos István, Fekete István, Zelk Zoltán kötetei, és még sorolhatnám. Ezek a jogok most már a teljes védelmi időre (az alkotó halálától számított hetven év) nálunk vannak, és ilyen írólistával senki más nem rendelkezik.Persze a hatévesnél nagyobb korosztállyal is foglalkozunk, például 2018-ban megvettük a Dinasztia Tankönyvkiadót azzal a céllal, hogyha lesz még egyszer demokrácia, és a tankönyvellátás nem egy csövön jön majd a magyar államtól, hanem lehet újra tankönyveket vagy ahhoz hasonló iskolai termékeket piacra vinni, akkor nekünk ebben legyen egy kis előnyünk a többiekhez képest.Egy elég konkrét, gyermekirodalmat érintő aktualitás most a gyermekvédelmi törvény és a kötelező könyvfóliázás. Ez hogy érintette a kiadót?Sehogy. Minket nem büntetnek, csak a kereskedőket: a Librit meg a Lírát bírságolták meg, de ugye ezek még nem lefutott ügyek. Amit be kell fóliázni, azt befóliázzuk, a raktárunkban eddig is volt fóliázógép, na, nem emiatt, hanem, hogyha valahova ötven könyvet szállítunk, azt össze lehessen úgy készíteni, hogy ne essen szét. Fólia van, gép van, ember van. Tudjuk, hogy mit kell befóliázni, és azt be is fóliázzuk. Elképesztő az egész történet, de megváltoztatni úgyse tudjuk. Majd egyszer a szavazók.Egy 2017-es interjúban azt mondta, hogy a jó helyen lévő könyvesboltoknak még van néhány évük, talán tíz vagy tizenöt is. Pesszimista a könyvkiadás jövőjét illetően?Mondták már néhányszor, hogy a könyvszakma a végét járja, és a Gutenberg-galaxis véget ér, mondjuk, az e-könyvvel. Nyilván ez egy lefelé ívelő pálya, de a nullát sosem fogja elérni. Csökken az értékesítési felületek száma. Van olyan kiadó, amelyik elkezdett könyvesboltokat nyitni, mi inkább megpróbáljuk mindenhova eljuttatni a könyveinket: hipermarketekbe, szupermarketekbe, játékboltokba, internetes áruházakba. Az új csatornákat kell tudni kihasználni. Szerintem például nincs még egy olyan kiadó, amelynek saját színháza van.Tegyük ezt kicsit tisztába! A 6SZÍN Teátrumnak részben a Móra a tulajdonosa. Ez mit jelent pontosan, ön vállal bármilyen szerepet a színház működésében?Ennek a VI. kerületi, Jókai utca 6. szám alatti ingatlannak van egy 60-40 százalékos tulajdonosi köre, 60 százalék tartozik Horváth László családjához. Lacival közösen vásároltuk ezt az ingatlant 2016-ban, és az ő ötlete volt, hogy legyen színház az alsó szint előadóterméből, de mire ez megvalósult, ő sajnos elhunyt, így nem élhette meg az első bemutatót. Most magát a színházat Földvári Péter és Kerekes-Katz Petra viszik. Ők a Karinthy Színházban szereztek hosszú évek alatt tapasztalatot. Nekünk nincs abba beleszólásunk, hogy milyen darabokat játszanak, vannak saját független előadások, így például ifjúsági és kamaraelőadások, társadalmi problémákra reflektáló, érzékenyítő darabok, sok zene, humor és vígjáték – szóval minden, családias közegben, de a 6SZÍN befogadó színházként is működik, így ma már majdnem mindennap van előadás, hál’ istennek sokszor teltházzal. Mióta nincs tao, nulla támogatásból, a jegybevételekből kell eltartani a színházat.Valamennyire bizonyára összekapcsolódik a színház és a kiadó, hiszen két Janikovszky-darabot is játszanak itt, az egyik a Naplómból készült Kizárólag az utókor számára című. Hogy került színpadra az édesanyja fiatal éveit bemutató könyv?Hogy janikovszkysan kezdjem, az úgy volt, hogy amikor megjelent a Naplóm, akkor megkeresett Surányi András rendező, aki régóta barátom, hogy szeretne hangjátékot készíteni belőle, mit szólnék hozzá. Mondtam, hogy szuper. Aztán elkészült a Naplóm egy kisebb részét feldolgozó hangjáték, amelyben Sodró Eliza színésznő mondta föl a szöveget. Elképesztően jól sikerült, egyszer-kétszer a Klubrádióban is lement, odavoltam meg vissza! Pár hónappal később a liftben találkoztam Földvári Péterrel, és szóba került, hogy láttam Molnár Piroskával a Hitler titkárnőjéről készült darabot. Nagyon tetszett az előadás, pedig elég statikus sztori: Piroska az asztalnál ülve olvassa fel a történetet. Mondtam Péternek, hogy szerintem a Naplómból is lehetne egy ilyen és még jobb monodrámát csinálni, és már a színésznőt is meg tudom nevezni: Sodró Eliza. Abban maradtunk, hogy elolvassa a könyvet, és majd meglátjuk. Nem sokkal később jelentette, hogy megkeresték Elizát, és dolgoznak a darabon, lesz egy fiúszereplő is, aki anyám első szerelmét testesíti meg, Bíró Bence lesz a dramaturg, és felkérték a projektbe Keresztes Tamást, aki most az ország egyik legjobb rendezője. És akkor lett egy zseniális előadás. Most nyolc hónapja megy, havonta kétszer, mert Eliza ennyit tud vállalni.Ez az első alkalom, hogy egy színész által megjelenítve látja viszont édesanyját?Igen, nem volt korábban ilyen.Milyen érzés őt így színpadon látni?Keveseknek adatik meg, hogy tudják, mit gondolt az anyjuk kiskamasz korában. Nekem lehetőségem volt megismerni, milyen volt anyu tizenkét és tizennyolc éves kora között, mit csinált, kibe volt szerelmes, mit gondolt a tanárairól vagy egyáltalán a körülötte zajló történelemről.A darabot nézve úgy éreztem, mintha a lány a színpadon a lányom lenne, nem pedig az anyám. Annyira cuki, annyira olyan, amilyennek a gyerekeimet szeretném látni. Szóval tökéletesen megtestesíti azt a világlátást, amit ma én igyekszem átadni a gyerekeimnek. Ez egészen elementáris élmény. Eddig ötször láttam a darabot, ötödször is folyt a könnyem az utolsó tíz percben. Nem tudom úgy végignézni, hogy ne sírjak. Nagyon mélyre megy.Itt még a gyermek Janikovszky Éva szólal meg, később viszont pont azzal is vált különlegessé az írónő, hogy milyen jól beszéli a gyerekek nyelvét felnőttként is. Ez anyaként is jellemezte?A nyelv meg a humor, amit tizenkét éves korában olvasunk a Naplómban, ugyanaz, mint amit a hatvanas, hetvenes években használt. Egyszer egy interjúban kérdezték tőlem, hogy milyen anyuka volt, és azt találtam mondani, hogy én benevezném őt a MAJÓBAJ-ba. A Magyar Anyák Jófejségi Bajnokságába. Az Égig érő fűben van a PAGOBAJ, a Panasz-, Gond- és Bajbejelentő Hivatal, hát miért ne lehetne MAJÓBAJ is?Ő biztos nem akarná, hogy benevezzem, de én benevezném, és persze megnyerné. És utána büszkén mondaná, hogy ő jó fej, hiszen megnyerte a Magyar Anyák Jófejségi Bajnokságát. Tényleg rohadt jó fej volt.Humoros, humánus. Nem állítom, hogy nem veszekedtünk nagyon sokat, de hát ki nem veszekszik az anyukájával? Egyáltalán nem akarom idealizálni, rengeteget vitatkoztunk. A Naplóm egyébként még egy dologra nagyon-nagyon jó hatással volt. Anyu sokáig volt beteg, az utolsó néhány évét beárnyékolta a betegség, a szenvedés, az egyik kórházból a másikba járogatás, a műtétek, az éjszakai telefonok. Borzasztó és megrázó időszakok voltak ezek a kapcsolatunkban, amik így, a naplóját olvasva újra felszínre törtek bennem. Ez az írás annyira gondtalan, egy annyira fantasztikusan más Janikovszky Évát mutat meg, hogy ezt öröm látni, és felülírta mindazt az élményt, amit a rákbetegség elviselése hozott az anyámmal való kapcsolatomban. Ma azt gondolom, hogy az ő főműve: a Naplóm!The post A családok problémái ugyanazok, mint ötven éve, csak most nem magnót hallgat a gyerek, hanem Spotify-t first appeared on 24.hu.
Vádat emeltek egy szegedi nővel szemben, aki tucatnyi alkalommal küldött be hamis orvosi igazolásokat kislánya iskolai hiányzásait követően – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője pénteken az MTI-t.Saághy Flóra közleménye szerint a kislány a 2021/2022-es tanévben több alkalommal nem jelent meg az általános iskolában. A mulasztások igazolása érdekében a nő rendszeresen egy korábbi, a gyerek háziorvosától elektronikus formában megkapott valódi orvosi igazolást szerkesztett át.Az így készített hamis dokumentumokat ezután elektronikus formában küldte el az osztályfőnöknek. Az ügyészség a nőt 12 rendbeli, hamis magánokirat felhasználásnak vétségével vádolja. Az ügyészség büntetővégzésben meghozandó pénzbüntetést kért az asszonyra.The post Iskolai igazolásokat hamisított a kislányának egy szegedi nő first appeared on 24.hu.
A 23 éves balátlövő a szerdai meccs első félidejében, 7–2-es veszprémi vezetésnél vezette a labdát támadásban, amikor a falból kilépő Ligetvári Patrikkal találkozva kitámasztásnál aláfordult a bokája, írta az M4sport.hu portál.Prainer sérült bokáját a pályán sínbe rakták, majd hordágyon hagyta el a csarnokot.A mérkőzést végül a Veszprém úgy nyerte meg 37-29-re, hogy ugyan már az első félidőben többször is vezetett nyolc góllal, a Ferencváros visszajött és az 53. perc elején 31-29 volt az állás.A Szeged a PLER-Budapest otthonában a 11 gólt szerző Sebastian Frimmel vezérletével 38-31-ra nyert, míg a NEKA Budakalászon harcolta ki a továbbjutást.A négyes döntő sorsolására hétfőn kerül sor az M4 Sport Kézilabda Magazinjában. A négyes döntőt május 18-19-én rendezik Tatabányán. The post Súlyos sérülést szenvedett az FTC balátlövője a Veszprém ellen first appeared on 24.hu.
Világszerte mindössze hét ország teljesítette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) levegőminőségre vonatkozó irányelveit 2023-ban, derül ki a svájci levegőminőséget mérő szervezet, az IQAir új jelentéséből.Az Interesting Engineering szerint a dokumentum több mint 30 ezer megfigyelőállomás adatait elemezte világszerte, melyek szerint csupán Ausztrália, Észtország, Finnország, Grenada, Izland, Mauritius és Új-Zéland felelt meg a WHO-szabványnak a PM2.5 finom részecskékre – a súlyos egészségügyi problémákkal és halálozással összefüggésbe hozott mikroszkopikus részecskékre – vonatkozóan.A helyzet Nyugat-Európában sem rózsás, azonban keletebbre menve egyre rosszabb a helyzet. Egyes német vagy francia nagyvárosokban például fele ennyi a szálló por koncentrációja, mint Dunaújvárosban, Szegeden vagy Győrben, amelyek a legrosszabb értékeket produkálták Magyarországon. Hazánk így a 87. a negatív sorrendben.A legrosszabb eredmény nem meglepő módon a dél-ázsiai országokban tapasztalható, Banglades, Pakisztán és India nagyvárosai például rendre az ajánlott érték tízszeresét hozzák.A WHO becslései szerint a levegőszennyezés évente nagyjából 6,7 millió korai halálesethez járul hozzá. Frank Hammes, az IQAir vezérigazgatója jelezte, a levegőminőségre vonatkozó adatok hiánya számos országban késlelteti a határozott fellépést, és állandósítja a szükségtelen emberi szenvedést.The post Mindössze 7 országban mondható jónak a levegő first appeared on 24.hu.
Drámai veszteségeket szenvedtek el a külföldi tulajdonú kereskedelmi láncok 2022-ben Magyarországon: a hat közül három (a Spar, az Auchan és a Penny) összesítve mintegy 15 milliárd forint veszteséget hozott össze, a másik három (a Lidl, a Tesco és az Aldi) pedig bár 51 milliárd forint nyereséget mutatott ki, ebből a Tesco 19,6 milliárdos profitját ki kell venni, mert ingatlaneladásból származott, mint a cég jelezte, és anélkül veszteséges lett volna. 2023-as adatok még nincsenek, a mérlegeket május végéig kell beadni a cégbíróságnak, de a Spar közlése alapján úgy fest, nem javult a helyzet. Sőt, 50 millió eurós veszteséget vetítettek előre, ami azt jelenti, hogy az egy évvel korábbi 13,1 milliárd forintos veszteség után 20 milliárd lehet a mínusz náluk.A mélyrepülést alapvetően a 2020-ban bevezetett és a legmagasabb sávban az árbevétel 4,5 százalékáig srófolt kiskereskedelmi adóval, valamint a brutális energiaárakkal magyarázták. Összehasonlításképpen: 2018-ban a 96 milliárd forint összprofitból 46 milliárd osztalékot tudott kivenni a hat nagy kiskereskedelmi lánc, ehhez képest 2022-re a nyereség jóval kevesebb, mint a felére esett. Mint az ábrán látható, a különadó-befizetés évről évre nőtt, 2022-re a hat multiláncnál összesen már több mint 129 milliárd forintot tett ki. A bevezetés évében még 46,7 milliárd forintot becsültünk, vagyis a többszörösére növekedhetett az adófizetési kötelezettség.A Spar Austria csoport vezérigazgatója, Hans Reisch egy szaklapban azt nyilatkozta, hogy a magyar kormány különadókkal és árbefagyasztással „zaklatja” a nagy élelmiszerláncokat, ezért a cégAz átszervezésnek van nyoma a cégpapírokban: lényegében a Spar Magyarország Kft.-ből kivált egy új cég, a Spin Magyarország Kft., és az utóbbiba vitték át az ingatlanokat. A Spin a svájci leányvállalat, az ASPIAG AG tulajdona, a Spar Magyarország ugyanakkor közvetlenül a salzburgi anya, az LM Beteiligungs GmBH kizárólagos tulajdonába került. A cégiratokban a vagyon működtetésének átszervezése céljaként azt jelölték meg, hogy a szétváló cég (a Spar Magyarország) vagyona „a továbbiakban a Spar-konszern nemzetközi struktúrájának feleljen meg”.Ennél azonban sokkal súlyosabb okról nyilatkozott Reisch a Lebensmittel Zeitungnak. Nem kevesebbet állított, mint hogy a Spar Austria meg akarja védeni vagyonát Orbán Viktor karmaitól. Szavai szerint a miniszterelnök azt kérte a kereskedelmi multitól, engedje meg rokonának, hogy befektessen a magyar leányvállalatba.Alapvetően a magyar kormány részesedésen keresztül akarja átvenni a cégünk tulajdonjogát– jelentette ki.Kerestük a magyarországi Spart, kérdéseinkkel az osztrák központhoz irányítottak, onnan pedig cikkünk megírásáig nem érkezett válasz. Tény, hogy Orbán már 2010-ben meghirdette, hogy a stratégiai ágazatokban, mint amilyen a kiskereskedelem, többségi magyar tulajdont tart kívánatosnak. Azóta azonban a kiskereskedelmi láncok bekebelezélését illetően elvetélt kísérleteknél sokkal több nem történt, lényegében csak az egyik, a miniszterelnök vejével Tiborcz Istvánnal előszeretettel üzletelő multimilliárdos, Jellinek Dániel vásárolta be magát a francia Auchanba.Megkérdeztük a Kormányzati Tájékoztatási Központot, Orbán valóban kérte-e a tulajdonszerzés lehetőségét a Sparban, és ha igen, melyik rokonának, illetve mekkora tulajdonrészről volt szó. A tájékoztatási központ az idézett cikk ezen részére nem reagált, csak a különadóra vonatkozó választ ismételte meg: „A kiskereskedelmi különadót az Európai Unió Bírósága (EUB) nyilvánította jogszerűnek. Ezek a tények, minden más állítás alaptalan.”Hogy ebbe beleértették-e a miniszterelnök bevásárlási ajánlatáról szóló állítás cáfolatát, arra hiába kérdeztünk vissza. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szintén nem reagált erre a felvetésre, a minisztérium közleményében azonban alaptalan álhírterjesztésnek minősítette a Spar nyilatkozatában foglaltakat, olvasatában a Spar Magyarország Kft. veszteségét az okozza, hogy működése nem hatékony, mivel versenytársaihoz képest magasabb költségszerkezettel rendelkezik, emellett a piaci és az árversenyben is alulmarad.Ami az EUB döntéseit illeti a különadó ügyében, évekkel ezelőtti határozatokra hivatkozhat a kormány. A Hervis panaszára 2014-ben azt mondta ki az uniós bíróság, hogy bár a kiskereskedelmi különadó közvetlenül nem különbözteti meg hátrányosan a külföldi vállalkozásokat, mégis hátrányos helyzetbe hozza a kapcsolt vállalkozásokat a nem vállalatcsoporti (például franchise) modellben működő vállalkozásokkal szemben. Azt is leszögezték, hogy az árbevételtől függő sávos különadó erősen progresszív, és szintén hátrányosan érinti a kapcsolt vállalkozásokat. Azt azonban a magyar bíróságnak kell megállapítania, hogy ez hátrányos megkülönböztetést jelent-e.Az ügyben kiadott főtanácsnoki indítvány egy ettől eltérő, jogi kötelezőerővel nem bíró szakvélemény. E szerint nincs hátrányos megkülönböztetés, az árbevételhez kötés nem valósít meg eltérő bánásmódot a kapcsolt vállalkozások vonatkozásában, és az adó árbevételhez kötése kapcsán sem, továbbá nem ellentétes a letelepedés szabadságáról szóló EU-s szabállyal sem. Juliane Kokott főtanácsnok azonban azt is írta, hogy az árbevételhez kötött különadó sértheti a hozzáadottérték-adóról (vagyis az áfáról) szóló irányelvet, amely megtiltja a tagállamoknak új forgalmi típusú adó kivetését.Márpedig a mai helyzetben is sokan úgy tekintenek a sávosan kivetett, 4,5 százalékos plafonú kiskereskedelmi adóra, hogy a nagyforgalmú diszkontokban vásárolt termékekben a lakosságnak 27 helyett végeredményben 31,5 százalékos adót kell megfizetnie.A 2010-es kiskereskedelmi és távközlési különadók miatt a Tesco és a Vodafone is az uniós bíróság elé vitte a magyar államot. Az EUB azonban 2020. március elején úgy döntött: az a körülmény, hogy a különadók leginkább a külföldi tulajdonú cégeket terhelték, nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, mert az adók sávosak, és a piacok valós helyzetét tükrözi, hogy a legnagyobb árbevételű cégek fizetik a legtöbbet. „Az a körülmény, hogy a szóban forgó különadók legnagyobb részét más tagállamok természetes vagy jogi személyeinek tulajdonában álló adóalanyok viselik, nem elegendő annak megállapításához, hogy velük szemben hátrányos megkülönböztetés áll fenn” – írták a döntés indoklásában.A 24.hu forrása szerint ugyanakkor bár a bíróság általában figyelembe veszi a korábbi döntéseket, ám ez a mostani másik ügy, hiszen másik törvény alapján szedik 2020 óta a különadót. Megkeresésünkre az EUB azt írta, mivel a bíróság ezekben az ügyekben mindig annál a különadó-változatnál vizsgálta, hogy az uniós joggal összhangban van-e, mely az említett ügyek tényállásainak keletkezésekor hatályban volt, ezért nem tudni, hogy a magyar kormánynak igaza van-e a különadó jelenleg hatályos – és az említett ügyekben vizsgáltaktól lehetségesen eltérő – változatával összefüggő jogvitában, amikor azt mondja, hogy az az uniós joggal összhangban van. Ennek megállapítására a bíróságnak lenne lehetősége akkor, ha a kérdést ismét elé terjesztenék. Hozzátették azonban, hogya magyarországi kiskereskedelmi különadóval kapcsolatban jelenleg nincs folyamatban lévő ügy az Európai Unió Bírósága előtt.Viszont a Szegedi Törvényszék a Sparnak az árstop mennyiségi előírását támadó beadványa nyomán tavaly ősszel az EUB-hoz fordult.A kiskereskedelmi különadót először 2010-ben vezették be, és 2012-ig élt. Aztán 2020. május 1-jétől lett újra az adórendszer része. Az újra életbe léptetett kiskereskedelmi különadó erősen hajaz a 2010-esre, hiszen ugyancsak a nettó árbevétel alapján kell fizetni, sávosan. Ahogy az ábrán is látszik, az adó 2022-ben csak a legfelső sávban emelkedett (ahova a hat multilánc tartozik), viszont volt még kiskereskedelmi pótadó is, ami a 2021-es adó 80 százalékára rúgott. 2023-ban minden árbevételi sávban emelkedett az adó mértéke, az 500 millió és 30 milliárd forint közötti bevételi sávban duplázódott, 30 és 100 milliárd forint között több, mint a duplájára emelkedett, 100 milliárd forint felett pedig a másfélszeresére nőtt. 2024-ben ismét csak a 100 milliárd forint feletti árbevételnél nőtt, 4,1-ről 4,5 százalékra. Adószakértőket kérdeztünk, mi értelme van a Spar lépéseinek, hogyan merül fel a kisajátításvédelem, illetve mennyi esélye lehet adóügyi jogorvoslatra. A kisajátítást ebben az esetben nem egyszerű államosításként kell érteni, hanem a lehető legszélesebb értelemben:nemcsak a visszautasíthatatlan felvásárlási ajánlatról lehet szó, hanem minden olyan tevékenység ide sorolandó, amelynek a végeredménye kisajátításra vezethet, azaz ellehetetleníti a befektetést, ami a tulajdonost végül arra szorítja rá, hogy akár 1 forintért megváljon a vagyontól– magyarázta kérdésünkre az egyik nagy adótanácsadó képviselője. Példának a magyarországi cementgyárakat hozta fel, ezekre olyan adóterhet róttak, aminek következtében minél többet termelnek, annál nagyobb lesz a veszteségük, ez pedig ellehetetleníti a beruházás nyereséges működtetését. Ráadásul Lázár János építésügyi miniszter egészen odáig ment, hogy hazaküldte a külföldi befektetőket, megüzenve, a legegyszerűbb, ha értékesítik vállalkozásaikat a magyar és vállalkozóknak, és „leteszik a lantot”.A megkérdezett szakértők csak találgatni tudták, mi értelme annak, hogy az ingatlanos céget, a Spin Magyarországot svájci cég működteti, a szupermarket-üzletágat tovább vivő Spar Magyarországot viszont közvetlenül az osztrák anyavállalat alá szervezték. Az egyik felvetés szerint az uniós cégtulajdonlás előnye, hogy az EU-ban olyan befektetésvédelmi egyezmények, irányelvek vannak, amelyekre hivatkozva az érdeksérelmet érzékelő befektető uniós választottbíróságig viheti az ügyét. Korábban a befektetővédelmi ügyekben Washingtonig mentek a választottbírósági procedúráért, az uniós tagállamok számára könnyebbség, hogy „helyben” is lefolytatható az eljárás, és az EU-ban rövid határidőkkel dolgoznak, van rá esély, hogy nem húzódnak el évekig a döntések – emelt ki egy lehetséges megfontolást az adószakértő.Ha vizsgálni kezdik a kiskereskedelemre kivetett extraadót mint ami alkalmas a befektetők ellehetetlenítésére, kacifántos kérdést kell kibogozni. Mindegyik tagállam szuverén joga, hogy mire és mekkora adót vet ki, azzal a megszorítással, hogy nem vethet ki az áfán kívül forgalomhoz kötött adót, illetve a társasági adónál figyelembe kell venni a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezményeket, nem beszélve a globális minimumadóról. A magyar kormány éppen ezért előszeretettel nyúl az ezen kategóriákon kívül eső adókhoz, mint amilyenek a szektorális adók.Szakértők szerint ezek rövid távon sokat hozhatnak a konyhára, például válságkezelés esetén jók lehetnek, de hosszú távon rossz stratégia az árbevétel arányos adó kivetése. A befektetőket arra szorítja, hogy a költségeket, a beruházásokat visszafogják, így történhet meg, hogy, mondjuk, húsz évig nem fejlesztik az elektromos hálózatot, majd ennek következtében gyakorivá válnak az áramszünetek, ami már a termelést, szolgáltatást, normál működést akadályozza.A vizsgálatnak leegyszerűsítve azt kellene eldöntenie, hogy a kiskereskedelemre kivetett adóval az állam csak adóztat vagy túladóztat, ami már alkalmas arra, hogy a befektetést ellehetetlenítse, és ezzel megágyazzon a kisajátításnak.Érdeklődtünk a többi kiskereskedelmi láncnál és az érintett szakmai szervezeteknél, mit szólnak a Spar-ügyhöz, fenyegeti-e őket a felvásárlás veszélye, illetve csatlakoznak-e esetleg az uniós akcióhoz. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára, Neubauer Katalin a 24.hu-nak azt mondta, korábban nem hallott arról, hogy a Spart megkeresték volna magyar részről, hogy tulajdont szereznének benne, erről ő csak a hírekből értesült. Más áruházlánccal kapcsolatban sem jutott el hozzá ilyen információ. Kérdeztük azt is, mit szól ahhoz, hogy a Spar panaszt tett az Európai Uniónál a kiskereskedelmi különadó és az árstop miatt – erre azt mondta, mindkét intézkedés nehézséget okozott a kereskedőknek.Elküldtük kérdéseinket az Országos Kereskedelmi Szövetségnek (OKSZ), valamint a láncoknak is, cikkünk megírásáig azonban csak a Tesco és az Aldi reagált. A Tesco azt hangsúlyozta, hogy elkötelezettek a magyar piac mellett, folyamatosan újítják fel áruházaikat, és nyitják a minishopokat a Shell hálózatában. Információink szerint ők nem kaptak ajánlatot a kormánytól, és ha kaptak volna, akkor sem fontolnák meg az eladást. Az Alditól azt a visszajelzést kaptuk, hogy az OKSZ ad ki a témában közleményt később.Lényegében kettévágta magyarországi érdekeltségét a Spar. A svájci székhelyű anyavállalat, az ASPIAG Management AG még tavaly júniusban határozott arról, hogy a Spar Magyarország Kereskedelmi Kft.-ből kiválik egy új, egyszemélyes társaság, a Spin Magyarország Kft., a megmaradt vagyonnal pedig tovább működik a Spar Magyarország. A június 30-ai fordulónappal készült vagyonmérleg és leltártervezetek szerint a vagyonon 43,46–56,54 százalék arányban osztozik a tovább működő „régi” Spar és az új cég, a Spin. A tényleges szétválás időpontjaként 2023. december 31-ei határidőt szabtak meg. Külön határozati pont, hogy a kiváló, illetve szétváló társaságba új tag nem lép be, mindkét cég üzletrészeinek kizárólagos tulajdonosa a svájci ASPIAG Management AG, lényegében csak kettéosztotta eddig is meglévő tulajdonát. Nincs tehát szó tulajdonszerzésről, így az ügylet nem esik az orosz-ukrán háború kitörése után a veszélyhelyzetre hivatkozva hozott 2022-es kormányrendelet hatálya alá, amely a „magyarországi gazdasági társaságok védelme érdekében” külföldi tulajdonszerzéskor bejelentési kötelezettséget ír elő, az állam pedig akár elővásárlási jogot is érvényesíthet. A Spar Magyarország mérlegfőösszege (az eszköz és forrásoldal egyező összege) a szétválás előtt 268 milliárd, a jegyzett tőke 29 milliárd, a saját tőke 70,7 milliárd forint volt. A szétválás után a Spar 166 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 10 milliárd jegyzett és 30,7 milliárd saját tőkével folytatja a tevékenységét. A Spin Magyarország Kft. pedig 102 milliárd forintos mérlegfőösszeggel kezdte meg tevékenységét, a jegyzett tőkéje induláskor 19 milliárd volt, a saját tőkéből 40 milliárd forint vagyont vitt magával. A kiválással létrejött ingatlanos cég, a Spin könyveibe 102 milliárd forint értékű ingatlan került a vagyonleltár alapján, illetve 62 milliárd forintnyi – hitelek, illetve kapcsolt vállalkozással szembeni – kötelezettségek kerültek hozzá. A vagyonmegosztás után a szupermarket-üzletágat tovább vivő Spar vagyonleltárába összesen 75 milliárd forint könyv szerinti értékű ingatlan, gép, berendezés, illetve jármű, valamint 78 milliárd forintnyi készlet (döntően áru) került, és a régi-új Spar 111 milliárd forint kötelezettséggel kezdte az idei évet. Az átszervezés következő lépése az volt, hogy az ausztriai Salzburgban bejegyzett LM Beteiligungs GmBH 2024. január 1-jei hatállyal megszerezte a Spar Magyarország Kft. üzletrészeinek 100 százalékát az ASPIAG Management AG-tól. Erről 2023. december 11-ei keltezéssel kapott tájékoztatást a magyarországi ügyvezetés. Egyúttal azt is jelezték, hogy ez az ügylet sem bejelentésköteles, mivel az LM Beteiligungs az ASPIAG 100 százalékos tulajdonosa, vagyis eddig is teljes befolyással rendelkezett a Spar Magyarország felett.The post Az Auchan engedett, a Spar viszont harcba száll az Orbán-kormánnyal first appeared on 24.hu.
A KÉK Bartók Béla úti irodájában beszélgetünk, idén tíz éve költöztek ide. Testközelből nézhették végig azt, ahogy a Bartók Béla út egy ilyen városi autópályából egy Boulevard-rá, kulturális negyeddé alakult.Sőt, részt is vettünk ebben a folyamatban. Folyamatos kapcsolatban voltunk a Bartók Béla Boulevard egyesülettel, mindegyik önkormányzattal sikerült nagyon jó kapcsolatot kiépíteni, továbbá nemcsak a Műegyetem jó partnerünk itt, hanem több üzlettulajdonos is. Volt olyan, amikor aktívan is felléptünk, például amikor a bicikliút még kérdéses volt, Tarlós István pedig nagyon harcolt azért, hogy megmaradjon a kétszer két sáv. Aztán végül a fizika döntött: a szélesebb, akadálymentes villamosperon és a Szent Gellért tér sarkán lévő járdasziget közé már egyszerűen nem fért be egy ponton a két sáv, ezért bukott meg, de csomó civil meg szakmai érv is elhangozhatott. A mai napig csinálunk Újbudának stratégiai segítő anyagokat és felméréseket arról, hogy a helyi vállalkozások és lakosok mit szeretnének ebben a negyedben, azért is szeretünk itt lenni.A Bartók-negyedet más kerületek is követendő példaként emlegetik már. Minek köszönhető ez?Megvan az a szerencsés helyzete, hogy a turistás város – ami a Szabadság hídon még éppen átér a Gellért térig – meg a normál lakóváros között fekszik. Ide, a Bartók Béla útra már csak azok a turisták jönnek át, akik egy kicsit helyi dologra vágynak, és nemcsak fotózni akarnak, hanem inni egy jobb kávét vagy ilyesmi. A helyiek ugyanígy vannak, hiszen egész Újbudán ez a legurbánusabb rész, mert ez épült ki először a 19. században, amikor még csak ez volt Újbuda, és utána jött a mocsárlecsapolás, Duna-gátépítés és minden egyéb. Ezért itt van a városi központja az egész kerületnek, Újbudáról is ide járnak az emberek esténként vagy hétvégén.Lát a városban más hasonló sikerű példákat is? Például itt a Margit-negyed, ami bevallottan hasonló törekvés, de messze nem tart itt.A Margit-negyed érdekes, de ott inkább a Vízivárost emelném ki, amely szép csendben átment a Bartók-negyedhez hasonló átalakuláson: kisebb irodaházak épültek, nagyon jó szolgáltatások, kis kávézók, pékségek nyíltak. Az emberek szeretnek ott lakni, ott van a Jurányi, az Átrium és egyéb kulturális központok, amelyek kicsit a művészeti életet is felpezsdítették. A Margit körút viszont nem tudott ennek olyan boulevard-ja lenni, mint a Bartók. Ez annak tudható be, hogy ott megmaradt a nagyon erős forgalom, sok helyen a mai napig két sávon mennek az autók, és emiatt egyszerűen nem bírja el. Az is a baja, hogy a Vízivárosnak nincs egyértelmű kapcsolata a belvárossal, mint nekünk a Szabadság híd, mert a Margit híd után kanyargósan megy tovább a Margit körút, és köti össze a Széll Kálmán térrel. Sokkal kedvesebb a Batthyány tér felé kiszivárogni, ami már szintén egy kisebb központ. De vannak még ilyen példák, lásd az elmúlt húsz évben mekkora átalakuláson ment át a VIII. kerület.A külső vagy a belső részére gondol?Elsősorban az utóbbira, a Mikszáth térre és annak a külső folytatásaira. De nem működik rosszul a Corvin negyed sem, mert ugyan van a pláza, ami azonban a mögötte lévő korzótérrel együtt mégis helyi központtá tudott válni. Ez egyébként hiányzott is onnan, és ott a helyiek szeretnek korzózni, nem pedig külsősök. Érdekes, hogy a helyi lakosság megtartásához is kellett egy ilyen drasztikus fejlesztés, ami főként lakossági funkciókat és lakásokat, munkahelyeket tartalmaz, még ha túlzónak is tűnő léptékben. Nem cuki bárok és romkocsmák, hanem Lidl és közterek jöttek létre, emiatt az a dzsentrifikáció, ami egyébként a belső Erzsébetvárosban is elindult 2000-ben, itt lakossági szinten maradt. A VIII. kerületben a kezdeti fiatalos lendületet külföldi fiatalok lendülete vette át, mivel a romkocsmák roppant népszerűek a körükben, míg a Corvin negyed globális plázaépítészete turistákat nem vonz, viszont helyben hiánypótló, így erre a környékre költöznek ma már a fiatalok. Persze nem az újépítésű középfolyosós lakóház monstrumok élhetetlenül kicsi lakásaiba, hanem a körülöttük meghagyott rehabilitációs városnegyedbe.Építész, urbanista, 2003-ban diplomadíjjal végzett a BME Építészmérnöki Karán. A BME Urbanisztika tanszék kutató és oktató munkatársa, PhD disszertációját a városi turizmus mérhetőségének, konfliktusainak, és rendszerszintű fejleszthetőségének témájában védte meg 2015-ben. 2000 óta aktív szervezője a civil építész közéletnek, számos konferencia, workshop, és építészeti vonatkozású esemény szervezője, 2006-ig a memo egyesületben, 2006 óta a KÉKben. Saját építészirodát vezet, számos pályázaton és kiállításon vett részt. Speciális szakterülete a történeti városrészek fejleszthetősége, a turisztikai beruházások urbanisztikai vonatkozásainak tervezése. (Forrás: KÉK)Ha már a VIII. kerületről beszélünk, ott a Rákóczi tér és a Víg utca környékén is a Margit-negyedhez hasonló törekvés indult el, pedig az nemrég még rosszhírű környéknek számított. Sikeres lehet egy ilyen?Szerintem igen, ezek jó dolgok. Azt is pozitív példaként mondom, hogy ki tud alakulni egyfajta helyi gazdaság, és vannak helyi városközpontok, ami Budapestről sokáig hiányzott. Úgy is tudnám ezt fogalmazni, hogy Budapest egyközpontú, de ezt az egy központot azért mára megette a turizmus. És pont ezért, amikor azt nézzük, hogy hol vannak azok a központok, ahol helyiek gyűlnek össze, akkor már nem a Váci utca meg a Fő utca tengelye az, ami dominál, hanem a csatlakozó kerületek közelebbi részei. Ott már elég messze vagyunk attól, hogy fotózó vagy legénybúcsús tömegek jönnének, viszont pont az ott lakók, akik szeretnének városi életet élni, igénylik ezt a centralitást is. Ilyen a Bartók mellett a Rákóczi tér környéke, ilyen a Margit-negyedben, ami alakul, de egyébként Újlipótvárosban vagy a Ferenc tér környékén is ezt láthatjuk. Vagyis a Nagykörút vonala körül, Budán pedig inkább a Nagykörút és Kiskörút között megvannak ezek a kisebb központosodások.A Margit-negyed problémája szervesen összefügg a Nagykörúttal is, amelyről épp a napokban jelentette be a főpolgármester a kerületi polgármesterekkel közösen, hogy meg fog újulni. Ezt mennyire látja reálisnak, és mik a Nagykörút legnagyobb problémái?Ez a bejelentés fontos és nagyszerű, mert nem lehet a Nagykörutat megújítani anélkül, hogy a főváros és a kerületek összefognának. Budapest rákfenéje, hogy a kerületi rendszer nagy önállóságot ad a kerületeknek, és nagyobb mozgásteret, mint a fővárosnak van. Utóbbinak kevés a valós cselekvési lehetősége, ugyanakkor az olyan esetekben, mint a Nagykörút, a fővárosnak kell lenni a koordinálónak. Már csak azért is, mert a megújításnak nagyon nagy része maga a közösségi közlekedési infrastruktúra, ami a fővároshoz tartozik, viszont az érintett épületek és homlokzatok kerületi területek. Ezért nagy dolog az, hogy ez az összefogás elindult. A kihívás az, hogy mitől lesz ez nemcsak fizikai megújulás, hanem átalakulás is. A bicikliút például nagyon fontos lépés volt, mert bebizonyította, hogy nem hal meg a város, hogyha egy sávban mennek az autók a Nagykörúton. Ennek ellenére az üzletek ugyanúgy zárva vannak és elszlömösödött az üzletportál rész, ezzel valamit tenni kell. A környezetrendezés sokat számít: hogy a járdát lehet-e bővíteni, vagy a bicikliutat el lehet rendesen választani és kulturáltabbá tenni, de attól még az autók és a villamos zaja ott marad. A Bartókon ez csak reggel meg este zavaró, napközben alig van forgalom.És akkor mi lehet a megoldás, hogy ne csak az útburkolat újuljon meg a Nagykörúton?Belengették, hogy közös arculatot adnak az üzleti homlokzatnak. Ez fontos, mert máshogy nem lehet elérni azt, hogy a mostani giroszosok, kínai boltok, kocsmák vagy éppen üres üzletek imidzsét följebb pozícionáljuk. Egy kötelező közös arculattal – mindegy, hogy mi van mögötte – kap egy friss, új, egységes megjelenést, ami jó eszköz lesz arra, hogy oda bármilyen üzlet beköltözzön, de be fog-e költözni? Egy kávézó teraszának sem az a legjobb, amikor a körútra néz, hiszen az hangos, sokkal jobb egy utcával beljebb. Egy nagy üzletlánc sem ezeket a helyeket keresi ma már, mert nem lehet parkolni. Tehát nagy kérdés, hogy mi lesz a szolgáltatásmix az üzlethelyiségekben, hiszen a körút kereskedelmi utcának lett kiépítve több mint százhúsz éve, azzal voltak tele a földszintek, de ez a ’90-es évek óta nem találja a helyét. Hova kell ennyi kereskedelem, amikor végül is a város a Nagykörút nélkül is működik? Megvannak a kereskedelmi egységek, a kávézók, a sörözők, valamelyik kerületben túl sok is van belőlük: mit várunk, hogy mitől fognak a körútra költözni? Ez a kérdés nincs megválaszolva.Ezekre a tervekre a KÉK-nek lehet bármi hatása?Mindenképpen részt fogunk venni ebben a folyamatban, és a főváros is nyitott arra, hogy legyenek ilyen egyeztetések. Ebben nagy potenciál van, és ha tényleg van ilyen kereskedelmi vákuum, akkor miért ne lehetne oda megvalósítani azt, amit a KÉK például a Nyitva! Fesztiválokkal már 2009 óta próbálgat. A Margit körúton, illetve Belső-Erzsébetvárosban is együttműködtünk a kerületekkel abban, hogy az üres ingatlanokat nemcsak arra lehet hasznosítani, hogy majd várjuk, hogy a bolt odajöjjön, hanem mi van, ha a startupoknak adunk ott lehetőséget, vagy olyan közösségeknek, akiknek fontos lenne egy ilyen helyszín, de nem tudják megfizetni. Kérdés, hogy a Nagykörúton lesz-e arra anyagi forrás, hogy ezeket az ingatlanokat ilyen program keretében hasznosítsák.Hasonló problémája van a Rákóczi útnak, amiről most nincs szó egyelőre. Mi lehet a megoldás? Elképzelhető, hogy visszajöjjön oda a villamos, ahogy azt például Vitézy Dávid javasolta, és hová terelhető onnan az autóforgalom?A villamos leginkább azért szűnt meg, mert a modern szocialista felfogás másfajta közlekedési módokat látott előnyösnek, de ma már a Rákóczi út legproblémásabb szakaszán, párhuzamosan a metróval, nem biztos, hogy életképes egy villamos. Sokszor a csökkenő utasszámra hivatkozva állították le a villamosokat, ami sajnos gyakran igaz volt. Mondjuk, ott van az ellenpélda, a Bajcsy-Zsilinszky út, ahol reális a terv arra, hogy a villamost visszahozzák. Hiába megy párhuzamosan alatta a hármas metró, mindenki érzi, hogy ha a Lehel térről a villamosokat bekötnék és elvinnék a Deák térre, akkor abban nagy potenciál lenne. (A beszélgetés után jelentették be a terveket az észak-pesti 12-es és 14-es, valamint a Deák Ferenc térig közlekedő 47-es és 49-es villamosok összekötéséről – a szerk.)Én azt tudom mondani, hogy ne feledjük el, hogy egy városban, amíg tart a XX. század szele, azaz amíg még magánautó-használat létezik, és még sokáig létezni fog, nem lehet azt mondani, hogy nincsenek főtengelyek. A kérdés az, hogy a főtengelyekkel lehet-e mást csinálni, mint közlekedési folyosót, és megfér-e egymással a forgalom meg a kereskedelem. Mert nagyon jó a fővárosnak az a politikája, hogy realizáltatja azt az emberekkel, hogy úgyse fér el végtelen számú autó, akkor inkább fejlesszünk úgy, hogy megérje nem autóval jönni. De van egy bizonyos számú autó, ami mindig be akar majd jönni, mert ott lakik, viszi az árut, vagy bármi egyéb ok miatt. És az is nagyon jó kérdés, hogy amit például a VIII. kerület csinál, amikor azt mondja, hogy ez a városrész azokra a fiatalokra fókuszál, akiknek nem kell saját autó, szóval hogy ezt Budapest egész belvárosa meg tudja-e tenni? Jó lenne, hogyha meg tudná tenni, és van rá most éppen politikai akarat is, de én nem hiszek abban, hogy nem lesz egy darab autó egyik Duna-hídon sem. Innentől kezdve viszont kérdés, melyek azok a tengelyek, ahol engedünk autót: inkább hasznos őket egy ilyenen kivezetni, mintsem hogy mondjuk a Dob utcában meg a Dohány utcában menjenek.Én abban hiszek, hogy lépésről lépésre kell haladnunk. Ha most a Nagykörútba belevág a főváros, ezt a potenciált kell kihasználni, hiszen egy forráshiányos városról beszélünk, valamint egy forráshiányos országról. Először nézzük meg, hogy mi működik, és ha az már beállt, akkor nézzük meg, hogy melyik egyéb tengelyben van még hasonló potenciál: az Üllői úton, a Rákóczi úton vagy máshol. Sajnos nem hiszem, hogy ezeket párhuzamosan lehet fejleszteni.Szintén viszonylag friss fejlemény, hogy Párizsban megszavazták, hogy megadóztatják az SUV-kat. Budapesten is elképzhelhető hasonlóan radikális forgalomcsökkentési kísérlet?Olyan ez a mai globális világ, hogy gyorsan terjed a hír, és hamar meg lehet nézni, hogy mi lett Párizzsal. Politikailag nagyon nehéz dolog, hogy milyen autókkal mit csinálunk. A mai napig az autósokra vonatkozó összes szabály igazából darabszámban és maximum köbcentiben tesz különbséget, noha semmi köze a köbcentinek ahhoz, hogy egy autó mit csinál környezetvédelmileg. Az autózás egyik problémája az, hogy egy ember mennyi helyet és mennyi erőforrást foglal a városból. És azzal, hogy egy autóban önmaga ül, azzal nagyon sok erőforrást foglal, ha pedig egy hatalmas nagy SUV-val jár, kétszer akkora helyet foglal, mint egy kis Suzuki Swift, nem beszélve arról, hogy az infrastruktúrát is jobban megterheli egy két és fél tonnás autó. Láttunk már példákat összeomló parkolóházakra, amik nincsenek is erre felkészülve. Szerintem teljesen legitim várospolitika, hogy ha már a magánautó-használat egy emberi jog, azzal arányosan szedjünk be adót vagy parkolódíjat, minél nagyobb helyet foglal az autó. Sőt, ott van a japán vagy a szingapúri példa, amely konkrétan a kis autók használatára ösztönzi a lakókat, a nagyobb autót pedig luxuscikknek kezeli. Ezt a szempontot Budapesten is be lehetne majd idővel vezetni a parkolási díjakban, mivel nincs behajtási díjunk – amit egyébként szintén meg lehetne fontolni. A városi autózás összes nyűgét a parkolás szabályozásával egyszerűen meg lehet oldani. Ennek érdekében ugye történnek lépések, de olyan bátorról, mint Párizsban – és még az se a legbátrabb! –, még nem hallottunk. Biztos, hogy a parkolás szabályozása egy nagyon legitim és nagyon erős városfejlesztési eszköz.Ha már városfejlesztési eszközökről beszélünk, az újabb forgalomcsökkentő intézkedésekre egyre többet használják a takikai urbanizmus kifejezést. Mit jelent ez pontosan?A taktikai urbanizmust mi is tanítjuk az egyetemen, csináljuk a KÉK-ben is. Az egész alapja, hogy vannak olyan eszközök, amikkel a köztereket ideiglenesen, olcsó eszközökkel át lehet alakítani valami mássá. Ezek alkalmasak a közösség bevonására is, amikor mondjuk önkéntesek bevonásával építenek raklapból utcabútorokat, ezt csinálja a Valyo a Duna-parton. Ezek úgynevezett placemaking, azaz helyteremtő eszközök, amivel köztérre például pihenőknek, gyalogosoknak lehet infrastruktúrát építeni. Taktikai urbanizmus azáltal válik belőle, amit Budapesten leginkább a pesti rakpart esetében láthatunk, amit nagyon olcsón berendeztünk ilyen eszközökkel, és kiderült, hogy az emberek szeretik. És már egész nyárra lezárjuk. Akkor rájövünk, hogy nemcsak három darab raklapbútort teszünk ki, hanem növényeket is, valamint megnyitjuk a viaduktot és új szolgáltatásokat teremtünk. Ha ez működik és nem omlik össze a város, akkor meg lehet ezeket szépen hosszabbítani, és végleg lezárjuk a rakpartot, és csak utána kezdjük kiírni a tervpályázatot, hogy milyen burkolat legyen, hova kell építeni szökőkutat, padot, egyebet. És ez a taktika tényleg ott van most Budapest gondolkodásában, mert ez Magyarországon szerencsére viszonylag korán kezdett bejönni az oktatásba. Amit látunk, mint a kerékpárút felfestése a Nagykörúton, az is taktikai urbanizmus, hiszen nem kellett hozzá semmi, csak egy kis sárga festék, és ezután már a Nagykörút felújításánál egyértelmű, hogy dedikált biciklisávot fognak építeni, elkülönítve az autóktól. Benne volt a taktikában az is, hogy egy részen vissza kellett állítani a két sávot a kanyarodóknak. Ettől taktikus, hogy olcsón ki lehet próbálni, de csak akkor folytatjuk stratégiaként, hogy ha tényleg működött.A doktorijában azt próbálta modellezni, hogyan használják a turisták Budapestet, összehasonlítva Prágával és Béccsel. Mire jutott?Még a 2010 előtti években kezdtem el írni, és akkor úgy voltam vele, hogy hú, Budapesten nagyon sokat kéne fejleszteni, ezért bemutatom, hogy mi van Prágában meg Bécsben, és azokból tanuljunk. De mire befejeztem, annyi minden változott Budapesten, hogy pozitívan tudtam publikálni róla. Bécs esetében nagyon egyszerű a pozitív képlet, mert a városszerkezet kicsit olyan, mint Pesté, ahol egy négyzethálós tengely alakult ki a városfal elbontásával, a Ringgel szépen egységesítve, és a mostani fejlesztések mind vigyáznak arra, hogy egyre kijjebb létesüljenek olyan új gócpontok, amelyeket egyébként be lehet gyalogolni és szépen be lehet kötni. Egy hálózatot csinálnak, ami egyre nőtt, és ezért nem egy helyre koncentrálódnak a turisták, hanem ahogy jöttek a fejlesztések – a Museum Quarter, a Duna-kanális stb. –, az egész struktúra nőtt. Nem lett nagyobb zsúfoltság, mert egyre több érdekes helyre tudott egyre több ember menni, mivel ezek össze voltak kapcsolva. Bécsben továbbá volt egy városfejlesztési osztály meg egy turisztikai osztály, melyek ötven éve működtek, hatalmas szakértelemmel, mindent tudtak a városról, és nem volt politikai megszakítottság sem. Prága esete pont az ellenkezője: hirtelen megnyitották az ingatlanpiacot, jöttek a turisták, a házakat pedig visszaadták az eredeti tulajdonosoknak, akik azt sem tudták, mit csináljanak vele, ezért eladták a külföldi ingatlanfejlesztőknek, akik azt látták, hogy: miből lehet pénzt keresni? Hotelből. Az egész belvárosban minden lakóházban szállodákat csináltak, a kereskedelem igazodott ehhez, minden egy helyre koncentrálódott, hiszen nem az történt, hogy a látványosságokat meg a köztereket fejlesztették, hanem felújították a belvárost. És nagyon jól is tették, de egy történelmi dolgot tettek attraktívvá, aminek az adottságai nem voltak túl jók. Mert a hegyen van a vár, oda csak egy út vezet, és mindenki a Károly hídon akar átmenni, és egy darab út vezet a főtérre is. Budapest elsőre ugyanolyan kaotikus posztszocialista módon fejlődött, mint Prága. Kerületekre bomlottunk, senki nem tudta, mit csináljon. De volt egy olyan szerencsénk, hogy ugyan Budapest turisztikailag felkapott volt a szocializmusban, ahová jöttek a keletiek és a nyugatiak egyaránt, viszont a 90-es években elszürkült, hiszen ott volt a szép Prága, amit föl lehetett fedezni, Bécs is gazdasági központtá vált. Ezért nem történtek fejlesztések, viszont nem is adódott ingatlanfejlesztői lehetőség, hiszen a lakások egyesével privatizálódtak, nem lettek visszaadva, mint Prágában. Emiatt itt nem lehetett csak úgy hoteleket építeni a régi bérházakból a belvárosba. Nem is történt semmi majdnem húsz évig, kivéve az olyan kisebb központok létrejöttét, mint a Ráday utca és a Mikszáth tér környéke.Sőt, a Liszt Ferenc tér is akkor futott fel. De mitől változott meg a helyzet az egész városban?A belvárosban megcsinálták a Budapest Szíve projektet. A tervpályázatot a TeamPannon iroda nyerte, és ők felismerték, hogy az V. kerületnek hálózati központ szerepe van, ezért a hálózat elemeit össze kell kötni, minél több párhuzamos szállal. Ezt meg is valósították két ütemben, a kis alközpontokat egy rendszerbe csomagolták: ugye ebben benne van például a Belváros Fő utcája nevű sétálóutca-tengely és a keresztutcái, benne van a Ferenciek tere, a Kiskörút újraburkolása, az Erzsébet tér és így tovább. Ez a Kálvin térről ment tovább a Ráday meg a Mikszáth tér fele, a Liszt Ferenc tér pedig visszaesett, pont azért, mert nem volt bekötve ebbe. Ez nagyon pozitív folyamat volt szerintem, de most már megszűntek az erőforrások, amelyekből a nagy fejlesztések történtek. Ennek ellenére például a Nagykörút ebbe az irányba megy, hogy a második kör is kialakuljon, és a kerületek is azon dolgoznak, hogy minél több ilyen gyalogos közterük legyen. Ezt a hálózatot nagyon jónak látom, és hiába van az, hogy Prágában sokkal több erőforrásból tudnak gazdálkodni, sokkal több a turista, egyszerűen nem tud a rendszer fejlődni, minden turista ugyanoda megy, és ez nyomasztó élménnyé válik. Miközben Budapesten nem egy helyre zsúfolódnak össze a turisták, bár a Váci utca még tartja magát, meg a Várból is kiszorítják a helyieket, és az utóbbi években a bulinegyed is elkanászodott, de ne feledjük, hogy jó tíz éven át egyszerre volt a fő szórakozóhelye a budapestieknek meg a külföldieknek. Szóval én úgy látom, hogy Budapest el tudta kerülni Prága hibáit – még ha részben véletlenszerűen is –, és ha nem is olyan tervezetten, mint Bécs esetében, de hasonló fejlődési pályára tudott állni közterek és turisztika szempontjából. Ettől még persze egy csomó mindenben elmarad: nincs kongresszusi központunk, nincs a vagyonosabbaknak szóló high end turizmus sem kihasználva, ezért inkább a legénybúcsúsok szeretnek minket és így tovább.Ha már külföldi példákat említettünk, ön többször foglalkozott Bilbao megújulásával és az ún. Guggenheim-hatással. Ahhoz mit szólt, amikor Baán László Bilbao példájával kampányolt a Liget projekt mellett? Tényleg arra van-e szüksége Budapestnek, hogy modern építészeti csodák kerüljenek a Városligetbe?Ez nagyon fontos vita, amiről érdemes a mai napig beszélni. Bilbao nem Budapest, hiszen egy kicsi, nagyon leromlott iparvárosból indult a történet, Budapest pedig mindig is egy vonzó turisztikai központ és kultúrváros volt, rengeteg műemlékkel. Bilbaóban ezzel szemben csak apró történelmi mag létezett, a Guggenheim Múzeum épülete pedig egy stratégiai eszköz volt, ami illeszkedett ahhoz a folyamathoz, hogy hogyan alakítsák át az iparvárost szolgáltató várossá. De ennek a stratégiának fontosabb része volt a folyó és a közterek rehabilitációja, az infrastruktúra kialakítása, hogy metróval kötötték össze nemcsak a négyszázezres kis várost, hanem az egész régiót. Új városközpontot terveztek, aminek csak egyik eleme a Guggenheim, de azon kívül épült ott egy nagy kongresszusi központ, amely hatezer embert tud befogadni – ez Budapesten jelenleg sci-fi, pedig sokkal nagyobb város vagyunk. Egy irodai és egy szállodanegyedet tettek a Guggenheim mellé, és az egészet gyalogolható köztérrel és zöldpályás villamossal kötötték össze a város többi részével. A Guggenheim volt a csali, ami bekerülhet a James Bond-filmbe. A városfejlesztési modelleket is érdemes megnézni. Például az, hogy ők az EU-s pénzt arra költötték, hogy elhagyott vasúti vagy a kikötői területeket fejlesszenek, amelyeket át tudtak minősíteni lakó- és irodaövezetté, de előtte villamost, sétányt, bicikliutat, metrót kaptak. Emiatt az első EU-s pénzinjekcióból nagyon nagy profitot csináltak, amit egy az egyben a következő projektbe fektettek, és így a Bilbao központja körüli városnegyedeket száz százalékig meg tudtak újítani úgy, hogy a profit a városban csapódott le, nem pedig a fejlesztőknél. Budapesten a Guggenheim modell azért nem működik, mert itt nem egy új látványosságra van szükség, a Városliget pedig azért rossz helyszín, mert nincs összekötve gyalogosan a városközponttal, ahonnan egyébként is túl messze van. Innentől kezdve hiába csinálunk ott egy helyi központot, csak annyit érünk el, hogy valahogy kimegy a turista, és ott tölti a napját. De hol? Hát a múzeum boltjában, kávézójában meg az éttermében. Ennyit tud ott használni, de nem tudja használni a várost. Míg a Guggenheimbe elsétál, és utána könnyedén bejárhatja az egész belvárost, és szuper baszk éttermekben töltheti az idejét. A Városliget erre alkalmatlan.Hol lenne értelme akkor múzeumi negyedet csinálni?Sokkal alkalmasabbak lennének olyan területek, amelyek közelebb vannak a belvároshoz, de fejlesztést igényelnek. Ilyen lenne például a Nyugati melletti, Podmaniczky út menti sáv, ami most határterület a vasúttal. Persze kellene még mellé csomó új fejlesztés, irodaházak, lakóházak, parkok, egyebek. A Városliget csak túlzsúfolttá válik, és még mindig remélem, hogy Budapestnek továbbra is sikerül megakadályozni, hogy a Nemzeti Galéria is odamenjen. Ha az is odaköltözne, meg még három intézmény, az egész Városliget mint park átalakulna egy ilyen „töltsön mindenféle attrakciós házban egy napot” kertté. És nem ugyanaz frizbizni két épület között, mint egy parkban, ahonnan nem is látod a várost. A New York-i Central Parknak az a varázsa, hogy odamész a központi nagyrétre, és csak természetet látsz. Ma még a Városliget is ilyen, kivéve, amikor már csak épületet látunk a fák között mindenhol. Szóval ezért nem tartom a Guggenheimet számunkra jó példának, ráadásul a Guggenheim-effektet sok város próbálta már meg kihasználni, de sokan bele is buktak.Egyébként meg volt egy olyan döntés a ’60-as években, hogy a Vár lesz a múzeumi negyedünk. Működött. Budapest a hatvanas évek és a kilencvenes évek között egy európai szintű kulturális és turisztikai központ volt. Ma a közelében sincs ennek, de az a múzeumi negyed működött, most szépen felszámolják. Már nincs ott a Hadtörténeti és a régi Ludwig, és a Széchényi könyvtár lesz a következő a sorban. A Nemzeti Galéria az egyik fő része annak a negyednek. Két emblematikus hely van ma Budapesten: a Hősök tere, a Műcsarnokkal és a Szépművészetivel, meg a Nemzeti Galéria és a Vár. Ha most ezt akarjuk valahova még máshova tenni, akkor mi lesz a Várral? Mi lesz a nagy palotában? Mert meg lehet csinálni olyanra, mint a háború előtt volt, de mi lesz benne, ha nem a Nemzeti Galéria, meg a Budapesti Történeti Múzeum és a könyvtár? Mire való az a hatalmas épület, amit már a Monarchia idején se tudtak használni, mert nem volt benne királyi rezidencia?Csak egy dísz volt, amit szépen belaktunk, és rájöttünk, hogy kultúrára való. Pont ezért remélem, hogy ott marad a Nemzeti Galéria is, mert ott van helye, és nincs szükségünk olyan múzeumi negyedre, ami semmi mást nem csinál, mint ezeket a mostani helyükön jól működő intézményeket koncentrálja egy olyan parkba, ami ezáltal megszűnik parknak lenni.Nem lenne annyira emblematikus sem, meg főleg nem annyira szerethető, mert a kortárs építészet még száz évig meg fogja osztani a társadalmat. Ma jó múzeumot lehet oda csinálni, ami akadálymentes, izgalmas, szeretik az emberek, de a nemzeti fő helyeket, mint a Hősök tere meg a Vár, nem tudja kiváltani. Eszmeileg sem, nemhogy funkcionálisan.Milyen sikeres külföldi példát tud mondani új múzeumi negyedre, vagy Bilbaóhoz hasonló látványos városmegújulásra?Múzeumi negyedből kevesebb van ,és máshogy is működnek. Ami sikeres, az a bécsi MQ, viszont rengeteg társadalmi konfliktust okozott, mire elfogadott lett. De az egy rehabilitációs projekt, több múzeummal és kulturális intézménnyel: sokkal kompaktabb, mint a Városliget, és bent van a belváros közepén. Van benne építészi ikonikusság, de nem annyi, mint a Guggenheimben, egyébként is próbált idomulni a környező barokk épületekhez. A városok teljes megújításában pedig a spanyolok nagyon jók. Barcelona például zsúfolt, rossz hely hírében állt, Gaudíra sokáig senki nem volt kíváncsi, úgy voltak vele a háború után, hogy valami giccsesen rossz az előző rendszerből, ami nem kell. Az olimpia adta meg az ambíciót, hogy legyen Barcelonából egy katalán kulturális főváros, amely közben felfedezi saját kulturális értékeit is, például Gaudít. Akkor nagyon sok mindent építettek, amivel átváltoztatták a várost, és nagyon sok kis beavatkozás történt a köztereken, amitől már sokkal érdekesebb lett.Végezetül lépjünk ki egy kicsit Budapestről. Van az a történelmi adottsága Magyarországnak, hogy Trianon után az összes nagyobb vidéki városunk a határon túlra került. Van olyan magyar város, amelyben lát komolyabb növekedési potenciált? Egyáltalán van értelme megpróbálni csökkenteni a vízfejet, és terheket levenni Budapestről?Szerintem ezen mesterségesen nem lehet változtatni. Ez egy rossz történelmi adottság, ami nagyon egyedi, mert mindenhol nagyon fontosak a nagyvárosok. Varsó mellett ott van Gdansk, Krakkó, Wroclaw és még jó pár lengyel nagyváros. De még közelebbi példa Ausztria, ahol Bécs hiába szintén egy vízfej, ott Graz, Innsbruck vagy Linz is fontos tud lenni, még akkor is, ha némelyik kisebb, mint, mondjuk, Debrecen. De ha megnézzük az osztrák példát, akkor ott nem kérdés, hogy Bécs fejlesztése prioritás: Bécs a központ, ott kell olyan pályaudvart csinálni, ami az egész régiót kiszolgálja, Bécsben kell olyan negyedet csinálni, ami akár az ENSZ-nek világméretű központja tud lenni, vagy a felhőkarcolói egész régiós cégközpontok. Szerintem téves azt mondani, hogy le kell venni terheket Budapestről. A kérdés az, hogy hogyan tudja Budapest jobban szolgálni a vidéket is. Biztos, hogy az első kérdés az a közlekedési infrastrukturával függ össze. Sokat segítene, ha nemcsak a politikai botrány miatt hirtelen elővett egyes vasútvonal lenne felújítva, hanem mindegyik. Vagy ha ezekkel a vasutakkal, miután megérkeztünk Budapestre, nem kéne még harminc percet a városon belül zötykölődni. Nem hiszem tehát, hogy a fővárost ki lehet váltani. Debrecen persze a leginkább fejlődő, egyébként is a legtávolabb ilyen szempontból Budapesttől, de ettől még nem lesz belőle akkora város, mint mondjuk Brno Csehországban, vagy akár olyan második város, mint Kassa Szlovákiában. Szerintem Magyarország akkor lesz tényező, hogy ha ebből hozzuk ki a maximumot, ami van. Magyarország előnye a Trianon utáni régióban az, hogy nálunk van a legnagyobb város. Mivel ezzel nem tudunk mit kezdeni, és Budapest-vidék ellentét van, ezért nemcsak hagytuk, hogy Bécs gazdaságilag nagyobb város legyen, mint Budapest, hanem tétlenül nézzük, ahogy Belgrádok és Pozsonyok nőnek fel hozzá, és ezt a nagy potenciálunkat nem használjuk ki.Én hiszek benne, hogy Magyarországnak az a jövője, hogy ezt a város-ország kapcsolatot úgy oldja meg, hogy Budapest a város, a vidék meg egy hálózat, ahol nem az van, hogy majd Debrecen fog kiugrani, hanem Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr egy hálózatot alkotnak, amelyben jó élni, jó bizonyos vállalkozásokat csinálni, és van a vidék, ahol meg fontos a mezőgazdasági termelés, illetve a rekreációs szerep. Magyarország ugyan egyközpontú hálózat, de ez nem baj, ha rögtön Európában gondolkodunk. Márpedig Európában Magyarország tényező tud lenni, mert van egy nagyobb városa, mint amekkora például Szlovákiában bármikor is lehet. De a helyzetet úgy kell javítani, hogy Budapest és Belgrád tényleg egy-két órára legyen egymástól vasúttal (még ha ideális helyzetben nem kínai cégek építenék a vonalat), és Budapestről a többi, régióbeli ellensúlyozó város is könnyen megközelíthető legyen: Kolozsvár, Pozsony, akár Brno, elmehetünk Zágrábig vagy Ljubljanáig, és egészen Kijevig ez legyen a központ. Ha viszont nem így gondolkodunk, akkor félre fog menni, mert Magyarországot a trianoni országhatárokon belül nem lehet józanul máshogy fejleszteni. A szigetszerűségét fenn lehetett tartani, amikor még a Kárpátok vették körbe az országot, de ma már nem. Budapest Magyarország szíve kell, hogy legyen, és a hálózatot a régió többi városának a bekapcsolásával kell biztosítani.The post Kádár Bálint: Tétlenül nézzük, ahogy Belgrádok és Pozsonyok nőnek fel Budapesthez first appeared on 24.hu.
A Cödoko Alapítvány és a Mazsihisz a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek.A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz – derül ki a Mazsihisz oldaláról.A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán a XVIII. század közepén még csak egy zsidó család élt (név szerint Salamon György és felesége), 1754-ben azonban már öt családot írtak össze. Számuk a következő évszázadban tovább nőtt, hiszen az Esterházy grófoknak köszönhetően 1871-re már 1328 zsidó lakosa volt a városnak. Az első, 1801-ben emelt zsinagóga épülete ma sajnos már nem áll, az oldalon mostantól szabadon bejárható zsinagógát ugyanis csak százegy évvel később, 1902-ben avatták föl.A Kultúrkincsen régebb óta megismerhető tizenkét imaházilletve Szegeden található.Az oldal itt érhető el.The post Mostantól tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be úgy, hogy ki sem mozdulunk a nappaliból first appeared on 24.hu.
Felborult egy honvédségi URAL típusú utánfutós terepjáró tehergépjármű a rakományával, egy Zenon víztisztító konténerrel kedd reggel 8 óra körül az M5-ös autópálya Budapest felé tartó sávjában, a 145-ös kilométernél, közölte a Honvédelmi Minisztérium az MTI-vel.A közlemény szerint az autó a szélső sávban közlekedett, amikor a gépjárművezető idegen tárgyat észlelt az úttesten, fékezett és manővert hajtott végre, a gépkocsit a leállósáv irányába kormányozta, azonban az autó megbillent és felborult.A teherautó fülkéjében két legénységi állományú katona utazott – a gépkocsivezető és a gépjármű kísérő –, mindkettőjüket Szegedre szállították megfigyelésre– írták. A balesetben más civil gépjármű nem érintett, jelezték.Az Útinform azt írta, hogy a baleset miatt lezárták az M5-ös autópályát. A forgalmat a 139-es csomópontnál kiterelik, majd a 146-os kilométernél vissza.The post Felborult egy katonai utánfutós terepjáró az M5-ösön first appeared on 24.hu.
Szegeden a Rókusi templomnál elgázolt egy gyalogost a Hódmezővásárhelyről 5:30-kor Szegedre induló vasútvillamos – közölte a Mávinform kedden hajnalban.A tájékoztatás szerint a helyszínelés ideje alatt a járatok Szeged Rókus vasútállomásig közlekednek és onnan indulnak Hódmezővásárhely vasútállomásra.Szegeden a városi szakaszon a helyi tömegközlekedési cég, az SZKT pótólja a járatokat.Mivel a balesetről a Mávimform további részleteket nem közölt, a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőrfőkapitányság sajtóosztályát kérdeztük az elgázolt ember állapotáról, illetve a baleset körülményeiről. Válaszukkal később frissítjük cikkünket.The post Gyalogost gázolt a tram-train Szegeden first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban