Épphogy megalakult, gyorsan 5,6 milliárdos bevétele lett a fideszes DPK-k mögött álló alapítványnak
hir24 | 2026. május 30., szombat - 17:53
Valahonnan 5,6 milliárdos támogatást kapott a DPK-kat szervező, tavaly augusztusban bejegyzett Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány – ez derül ki a Partos Bence, a DPK társalapítója által a 24.hu-nak is megküldött táblázatból.Az alapítvány tulajdonában álló cég rendezte a fideszes kampány alapjait jelentő DPK-gyűléseket országszerte. Igaz az, hogy kitől érkezett ez a támogatás, az már nem derül ki.A beszámolóban az is szerepel: „2025 szeptemberében megrendezésre került a Digitális Polgári Kör első országos találkozója a Papp László Sportarénában, amely megmutatta, milyen erő rejlik közösségünkben. Az esemény minden várakozást felülmúló sikere arra sarkallt minket, hogy még több helyszínen, közösen álljunk ki Magyarország békéjéért és biztonságáért, így útjára indult a Háborúellenes Gyűlések sorozata, amelyen a hazájukért tenni akaró békeszerető polgárok személyesen kapcsolódhattak, és együtt mondhattak nemet a háborúra. Az ősz folyamán Győrben, Nyíregyházán, Kecskeméten, Mohácson és Szegeden is ezrek gyűltek össze, a digitális térben pedig tízezrek követték az élő közvetítéseket. A programsorozat 2026-ban is folytatódott.A Digitális Polgári Kör tevékenysége példátlan érdeklődést váltott ki a magyar online közéletben: hetente tízezrek csatlakoztak a különböző körökhöz, és kiemelkedő ütemben érkeztek be az új körök alapítása iránti kérelmek. Mára közösségünk 248 ezer 523 tagot számlál, összesen 1745 Digitális Polgári Kör megalapítása iránti ké[1]relem érkezett be, amelyek közül 1082-őt hagytunk jóvá.”The post Épphogy megalakult, gyorsan 5,6 milliárdos bevétele lett a fideszes DPK-k mögött álló alapítványnak first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A veszprémiek már a hét elején arra kérték a szurkolókat, hogy a mérkőzés után is maradjanak a lelátón, mert a Szeged elleni bajnoki döntőt követően búcsúztatják el a távozó Gasper Margucot, Rodrigo Corralest, Bjarki Már Elíssont és Molnár Robint.A legérzékenyebb búcsú Margucé volt, a 35 éves jobbszélső 12 éve, 2014-ben a Celjétől érkezett, és 12 szezonja alatt eddig húsz nagy trófeát nyert az együttessel.Ugyan a döntőről lemaradt, csak a lelátóról nézhette a meccset, a közönség már akkor megünnepelte. Aztán amikor kisfia kezét szorongatva magyarul szólt a szurkolókhoz, szinte felrobbant a Veszprém Aréna.„Szép jó estét mindenkinek” – mondta a könnyeivel küszködve.Nehéz bármit is mondani ennyi év után, köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet. Büszke és hálás vagyok, hogy viselhettem ezt a mezt, és sok különleges pillanatot élhettünk át együtt. Ez a klub, ti, szurkolók és a város, ami a második otthonom lett, mindig a szívemben marad. Köszönök mindent, hajrá Veszprém!The post „Köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet” – könnyeivel küzdve, magyarul köszönt el a veszprémi kézilegenda first appeared on 24.hu.
A magyar elit már a 15. század első felében felismerte, hogy nyílt színi csatában képtelen legyőzni az Oszmán Birodalmat, ezért inkább a védekezésre koncentrált, Hunyadi Mátyás már patikamérlegen mérte a diplomáciát, feleslegesen nem provokálta a szultáni sereg támadását, amit II. Bajezid szultán sem erőltetett. Pedig folyamatosan benne volt a levegőben, a kortársak is tudták, és a ma történészei is úgy vélik: pusztán idő kérdése volt, hogy az óriásivá nőtt birodalom teljes erejével Magyarországra vesse magát.A pillanat végül I. Szulejmánnal érkezett el, aki trónra lépése után azon nyomban elfoglalta Nándorfehérvárt, majd öt évvel később Mohácsnál megsemmisítő csapást mért a Magyar Királyság haderejére. Laikus szemmel úgy tűnik, mintha a szultán a Magyarország elleni háború megszállottja lett volna, holott az igazság az, hogy nem tudjuk pontosan, miért pont ő és miért éppen akkor vált hazánk végzetévé. A történészi konszenzus szerint a birodalom fejlődése és a hódítások dinamikája adta ki végül az eredményt. A mohácsi csata 500. évfordulójára készült sorozatunk jelen részében megkíséreljük megérteni Szulejmán szultán motivációit, vagyis bemutatunk egy olyan elméletet, ami a tudományos konszenzus kereteit megtartva indul a pontosabb magyarázat felé. Papp Sándor történészprofesszorral, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti és Altajisztika Tanszékének, illetve a diplomáciatörténetre fókuszáló HUN-REN–SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.The post A francia királynak köszönhetjük a mohácsi tragédiát? first appeared on 24.hu.
A szezon eddig három egymás elleni mérkőzésé nem sok babér termett a szegedieknek, hiszen a bajnokság alapszakaszában kétszer is kikaptak: otthon 32-31-re, Veszprémben pedig 30-24-re. A Magyar Kupa elődöntője hozta a legszorosabb csatát, de ott a Veszprém 29-29-es rendes játékidőt követően hétméteresekkel 33-32-re nyert a címvédő ellen.Azzal, hogy a Veszprém százszázalékos teljesítménnyel nyerte meg az alapszakaszt, abszolút esélyesnek számított, pláne, hogy a Szeged részéről nem lehetett ott a pályán a sérült szerb irányító, Lazar Kukic.Jobban is kezdett a Veszprém, a 13. percben időt kellett kérnie a vendégek svéd mesterének, Michael Apelgrennek, mert a hazaiak már 10-6-ra vezettek. A helyzet azonban nem sokat javult, a nagyszerűen játszó Descat a 15. percben 12-7-re, majd el-Dera a 17. percben 13-7-re alakította az állást.Innen azonban felállt a vendégcsapat és a remeklő Garciandia vezérletével a félidőre 19-17-re visszakapaszkodott.Sőt, a második félidő elején többször is egyenlített a Szeged, de ennél többre nem futotta erejéből. A 41. percben ismét kettővel ment a Szeged, majd a 48. percben Cindric révén 33-29-nél visszaállt a megnyugtatóbb négygólos hazai előny.A hajrában a páros kiállítások borzolták az idegeket, de a Veszprém győzelmét nem fenyegette semmi: főleg úgy, hogy az utolsó percben Descat beverte a hetedik hetesét, Mikael Appelgren pedig előbbJelinic, majd Garciandia ziccerét is kivédte.A vége 38-36 lett a Veszprém javára, a második mérkőzésre június 2-án, kedden, Szegeden kerül sor, ahol a hazaiaknak nyerniük kell, ha komolyan gondolják a bajnoki címet, és ki akarják harcolni az esetleges június 5-i, pénteki harmadik összecsapást.The post Kőkemény csatában hozta a kézidöntő első meccsét a Veszprém csapata first appeared on 24.hu.
Tíz megyei jogú város nem fideszes polgármesterei fordultak közös nyilatkozattal a Tisza-kormányhoz, a Magyar Péternek címzett levelükben – amelyet az aláírók, így például Botka László szegedi polgármester is közzétett Facebook-oldalán – azt írták:Az elmúlt tizenhat év egyik nagy kárvallottja a magyar önkormányzati rendszer. A kétharmados Fidesz-kormány érdemi egyeztetés nélkül, a helyi közösségek feje fölött döntve, ciklusról ciklusra fosztotta meg a településeket jogköreiktől és bevételeik egyre nagyobb részétől.Mint írták, azért fordultak a miniszterelnökhöz az új költségvetés előkészítése előtt, mert „a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal”.A levélírók szerint az elmúlt másfél évtizedben „a Fidesz-KDNP kormány sorra vonta el az önkormányzatok feladatait és forrásait. 2011 és 2013 között államosították a köznevelést, az iskolákat állami fenntartásba helyezték, a kórházakat és a járóbeteg-ellátást pedig állami irányítás alá vonták”.Az építéshatósági jogköröket a kormányhivatalokhoz rendelték, így a települések még abba sem szólhatnak bele, mi épülhet a határaikon belül. Eközben gyakorlatilag megszűnt a személyi jövedelemadó megosztása állam és önkormányzat között, ma már ez a bevétel is a központi költségvetésbe kerül, mint ahogy az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó 100 százalékát is magához vonta az állam– sorolták, jelezve, hogy mindeközben a szolidaritási hozzájárulás néhány év alatt elviselhetetlen teherré vált. Példaként közölték, hogy Győrben a helyi iparűzési adó 40 százalékát vitte el az álam, míg Székesfehérvártól idén 9,5 milliárd forintot vett el a szolidaritási adó.A városok kivéreztetését az ott élő emberek szenvedik meg– vélekednek a településvezetők, akik ezért arra kérik Magyart, hogy a kormány szabja radikálisan újra, hogy mit von el az önkormányzatoktól és mit ad vissza nekik. „Azt érzékeljük, hogy az új kormány szakít az Orbán-kormány tizenhat évét jellemző gyakorlattal, és kész az egyeztetésre. Nem többletjuttatást és nem városvezetői kiváltságokat kérünk; hanem azt, hogy az Ön kormánya vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, hogy a városok kiszámítható, a feladataikhoz igazodó finanszírozást kapjanak a közszolgáltatások működtetéséhez – azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekre a lakosságnak nap, mint nap szüksége van” – fogalmaztak.A polgármesterek aláhúzták, hogy készen állnak az érdemi együttműködésre.A közös nyilatkozat aláírói:The post Magyar Péterhez fordult közös nyilatkozattal tíz megyei jogú város nem fideszes polgármestere first appeared on 24.hu.
A labdarúgó NB II-ből feljutott Budapest Honvéd menesztett szakvezetője, Feczkó Tamás szerint egy edzőt akkor is kirúghatnak, ha elvégezte a feladatát.A kispesti klubbal közös megegyezéssel szerződést bontott 48 éves szakember az M1-nek szerdán kiemelte, hogy csalódásként élte meg a vezetőség döntését, mert két fordulóval az idény vége előtt, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia utáni bajnokit követő első edzést megelőzően, az interneten értesült az esetleges menesztéséről.Az elmúlt másfél évben azért dolgoztunk a stábommal és a játékosokkal közösen, hogy a Honvéd visszajusson az élvonalba, ahova ilyen patinás klub való– nyilatkozott az edző, aki 2024 decemberében vette át a szakmai munka irányítását az utolsó helyen szerénykedő csapatnál, és amellyel a tavaszi idény végére a nyolcadik helyen végzett.Ezután a vezetőség két évet adott a feljutásra, ami viszont a következő szezonban sikerült is. Lehet, hogy túl korán– mondta, utalva arra, hogy ha idén nem sikerült volna az NB I-es részvétel kiharcolása, talán még lenne munkája Kispesten.Hozzátette, hogy a feljutással a szerződése automatikusan meghosszabbodott, ezért sem érti a vezetőséget, amely csak annyit közölt vele, hogy mással képzeli el a jövőt.Mindenki máshogy látja a labdarúgást, egy edzőt pedig akkor is kirúghatnak, ha elvégezte a feladatát– fogalmazott.Feczkó Tamás korábban a Balmazújvárost és az MTK Budapestet is feljuttatta az élvonalba, jelenleg pedig abban bízik, hogy kap ajánlatot valamelyik klubtól, lehetőleg az NB I-ből.„Egyelőre egyetlen megkeresést sem kaptam, de természetesen szeretnék az élvonalban dolgozni” – zárta mondandóját a szakvezető.A kispesti klub csupán egy rövid közleményben számolt be Feczkó leváltásáról, és a következő szezonra vonatkozó szakmai döntésekről a későbbiekben ad tájékoztatást.The post A Honvédtól kirúgott edző szerint, ha nem jutnak fel, lehet, nem küldik el first appeared on 24.hu.
37-27-es vereséggel zárta Szegeden a kézilabda NB I-es szezont a Ferencváros, amely a negyedik helyen végzett a bajnokságban. Mint utólag kiderült, a Fradi rutinos játékosa, Lékai Máté súlyosan megsérült a meccsen, erről a Kézilab podcast legutóbbi adásában beszélt, felkötött karral ment be ugyanis a stúdióba.Szerdán, a Szeged elleni bajnoki mérkőzésen kézközépcsonttörésem lett. Sajnos a csont az el is mozdult, megrövidült, morzsolódott – szilánkosra… Úgyhogy meg kellett műteni, összecsavaroztak, összelemezeztek– mondta Lékai az adásban.A 37 éves irányító a szezon közben kihagyott bő öt hónapot, így csak tíz bajnokin lépett pályára az NB I-ben, ezeken 29 gólja volt.Pénteken írtunk róla, hogy nagy a baj az FTC férfi-kézilabdacsapatánál. Információink szerint a játékosokat összehívták, és Paál László szakosztályvezető tájékoztatta őket a helyzetről.A játékosoknak 300 ezer forintot ajánlottak, hozzátéve, amennyiben ezt nem fogadják el, akkor az NB I-ben sem indulhat a csapat.Megkerestük a klubot, amely egy nappal később azt válaszolta, „az FTC továbbra is szeretné, hogy férfi kézilabdacsapata az élvonalban versenyezzen, az ehhez szükséges feltételek megteremtésén a klub és a szakosztály együttes erővel dolgozik.A pontos pénzügyi tervezést egyelőre számos bizonytalan tényező nehezíti.Az FTC férfi kézilabdacsapatánál az NB I-es szereplés a prioritás, klubunk vizsgálja a nemzetközi kupaindulás lehetőségét is” – közölték a klub részéről.The post Lékai Máté megsérült a szezonzárón, már meg is műtötték first appeared on 24.hu.
Cikkünk frissül…Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány új államtitkári névsora, a kinevezések 2026. május 26-án lépnek hatályba – olvasható a Sulyok Tamás köztársasági elnök által aláírt és Magyar Péter miniszterelnök által ellenjegyzett dokumentumban.Ezen felül, külön hirdetményben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki dr. Benedek Bulcsú Balázst, aki jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember, pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban.A Szemlélek emellett úgy tudja, hogy Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban az egyházügyi helyettes államtitkára jó eséllyel Czeti István lehet.The post Mutatjuk a Tisza-kormány államtitkárainak névsorát first appeared on 24.hu.
Az idei év egy négynapos hétvégével kezdődött, mivel újév csütörtökre esett, legközelebb pedig január 5-én, kedden kellett munkába menni. Majd jött április elején a húsvét, Jézus kereszthalála és feltámadása – valós történelmi személyként történt elítéléséről itt írtunk – nagypéntektől húsvéthétfőig ugyancsak négy nappal, és május elseje, a munka ünnepe péntekre esett, ezzel három napra bővült a pihenőidő. Most pedig pünkösd következik, a jövő hétfő, május 25. ünnep- és munkaszüneti nap. Miért? Mit ünneplünk pünkösdkor? Röviden:a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe, a húsvéti misztérium beteljesülése – a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény születésnapja.Húsvét vasárnapján a feltámadt Jézus megjelent a tanítványok között, a jelenet többször és több helyszínen megismétlődött, majd 40 nappal a feltámadás után az Olajfák hegyéről a mennybe ment, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig” – mondta, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett, és felhő takarta el előlük.A közel 120 fős közösség Mátyás személyében megválasztotta Júdás utódját, a következő kilenc nap várakozással és készülődéssel telt. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. A húsvét utáni 50. napon aztánegyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.A környékről sok ember sereglett össze, a világ minden részéből származó férfiak, Péter pedig beszédet intézett hozzájuk. Elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és így zárta szavait: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”A magyar pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szóból származik, és mozgó ünnep, mivel a húsvétból számolják. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, adott évben március 22. és április 25. közé esik – innen az 50. nap, azaz pünkösd pedig május 10. és június 13. között adódik. A pünkösd vasárnapot, vagyis a húsvét utáni 50. napot követő hétfő karácsony és húsvét másnap mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt.Egészen 1969-ig, innentől kezdve az egyházi naptárban már egyszerű hétköznap, az évközi időhöz tartozik. Több keresztény országban azonban pünkösdhétfő munkaszüneti nap – Magyarországon 1993-tól –, Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli.Mint minden jeles ünnepünk, pünkösd is tele van hiedelmekkel és népszokásokkal, ezek zömében ősi tavaszi ünnepek keresztény tartalommal megtöltött továbbélései: a tavasz eljövetele, a termés, a szaporulat biztosítását szolgálják. Sok helyen zöld ágat tűztek ki, mint a tavasz jelképét, az egyház a Szentlélek ajándékát hirdette a tavaszi virágzásban. Szeged környékén pünkösd hajnalban fűz, de főleg bodza zöld ágaival ékesítették a házak táját, Csólyospáloson például Isten haragja, azaz a villámcsapás elhárítására szolgált. Később elrakták, és szükség esetén a szélütött személyt füstölték vele.Kiszomborban az ünnepen kenyeret égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen, míg Apátfalván úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágából főzött ital minden betegségre orvosság. A budaörsi németek pünkösd reggelén ablakot nyitottak, hogy a Szentlélek átjárja a házat, Szegeden pedig úgy tartották, a szél ilyenkor a Szentlélek szájából jön – nem ajánlatos szidni, mert szélütés éri az embert. A legismertebb szokás viszont minden bizonnyal a pünkösdi királyválasztás.Hazánkban már a XVI. században ismert volt a pünkösdi királyság értéktelen és múló voltára való utalás,így feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajszával, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.The post Hétfői szünnap: mit ünneplünk pünkösdkor? first appeared on 24.hu.
„Az első világkupáim 2014-ben, Ázsiában voltak, és a mai napig érzem a motivációt és tüzet, amikor visszagondolok ezekre a pillanatokra. Azóta számtalan világkupán, Európa- és világbajnokságon indultam, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy két olimpián is versenyezhettem” – írta pénteken a közösségi oldalán a 27 éves sportoló, aki bejegyzésében szüleinek, férjének, Jacknek, edzőinek, csapattársainak, támogatóinak és szurkolóinak is megköszönte a folyamatos támogatást. A korcsolyázás sokkal többet adott, mint amit valaha is elképzeltem 4 évesen, amikor először vettem fel a görkorcsolyámat. Találkoztam a férjemmel, életre szóló barátságokat kaptam, és egy mélyebb megértést arról, hogy ki vagyok, és mire vagyok képes– tette hozzá.A szegedi gyorskorcsolyázó 2022-ben a pekingi olimpián a vegyes váltó tagjaként nyert bronzérmet, míg világbajnokságról egy ezüstje van, melyet 2017-ben nyert a női váltóval.Jászapáti első magyar nőként Európa-bajnok lett egyéniben, amikor tavaly 500 méteren diadalmaskodott, emellett a 1000 méteren további két alkalommal állhatott dobogóra, míg a női stafétával négy ezüstöt és két bronzot nyert az Eb-ken.Jászapáti Petra, aki 2018 decemberében első magyar női versenyzőként vk-futamot is nyert, éremesélyesként utazott volna az idei, milánói téli olimpiára, azonban tavaly július végén térdszalagszakadást szenvedett, így lemaradt az olaszországi játékokról.The post „A korcsolyázás sokkal többet adott, mint amit valaha is elképzeltem” - visszavonul az olimpiai bronzérmes és Európa-bajnok Jászapáti Petra first appeared on 24.hu.
Bűncselekmény hiányában felmentette a kényszervallatás vádja alól a Till Tamás ügyében nyomozó rendőröket a Szegedi Törvényszék katonai tanácsa pénteken. Petőfi Attila címzetes vezérőrnagy és két kollégája ellen a 11 éves bajai kisfiú meggyilkolásával megvádolt férfi kezdeményezett pótmagánvádas eljárást, azt állítva, fenyegetéssel, kényszerítéssel vették rá arra, hogy ismerje be a 2000 májusában elkövetett bűncselekményt.Az MTI azt írta, hogy Égető Sándor hadbíró alezredes vezette tanács megállapította, nem történtek meg az F. János által állítottak, amelyek szerint a kihallgatást végzők durván fenyegették, zsarolták volna annak érdekében, hogy beismerő vallomást tegyen.A brutális gyilkosság 26 évvel ezelőtt történt. A 11 éves kisfiú 2000. május 28-án reggel elment kerékpárjával egy vadasparkba lovagolni, de onnan már sohasem tért haza. A nyomozó hatóságok 2024. augusztus elsején jelentették be, hogy egy bajai tanyán betonba temetve megtalálták az eltűntként keresett kisfiú csontjait.A Kecskeméti Törvényszéken folyamatban lévő emberölési ügy szerint F. János szexuális vágyat érzett a fiú iránt, ezért segítségkérés ürügyén elcsalta őt. Miután pedig ez a vágya elmúlt, egészen brutális módon végzett vele. Az elkövető összesen nyolc-kilencszer megszúrta a kisfiút, akinek több mint féltucat csontját is eltörte a vérfürdő során. A maradványok vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatnak eltört több bordája, a koponyacsontja, a szemcsontja és az állkapocscsontja is.A férfi ezután eltüntette a bűncselekmény nyomait, Tamás holttestét pedig egy betonozásra előkészített helyiség homokos aljzatában elrejtette, néhány nappal később pedig lebetonozta a helyiséget. F. János először a korábbi barátjára és a volt munkaadójára akarta kenni a gyilkosságot. Őket azonban már nem lehetett kihallgatni, mert mind a ketten öngyilkosok lettek. A vállalkozó abban a hiszemben volt, hogy már elévült a bűncselekménye, és a tanúkénti kihallgatásán mindent beismert. Részletesen elmondta, hogy mit tett a kisfiúval, azt is, hogy miért. Mivel a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy elévült az ügy, ezért a férfi a kihallgatása után szabadon távozhatott a rendőrségről. Az ügyészségF. János a későbbi gyanúsítotti kihallgatásán viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt állította, hogy kényszer és fenyegetés hatására tette azt a nyilatkozatát, amelyet a terhére rónak. És emiatt indított pótmagánvádas eljárást a három magas rangú rendőrtiszt ellen. A folyamatban lévő emberölési ügyben 15 év fegyházbüntetést kértek a kisfiú kivégzésével vádolt férfira.The post Felmentették a kényszervallatás vádja alól a Till Tamás ügyében eljáró vezérőrnagyot és rendőrtiszteket first appeared on 24.hu.
Kiesett a Komló a férfi kézilabda NB I-ből, mivel hazai pályán 31-29-re kikapott a Győrtől az alapszakasz szerdai, utolsó fordulójában. A baranyaiak2014 óta szerepeltek megszakítás nélkül az élvonalban.A győriek ezen a – számukra már tét nélküli – találkozón nyertek először idegenben a mostani szezonban.A Komló kieséséhez az is kellett, hogy a forduló előtt vele azonos pontszámmal álló Szigetszentmiklós otthon pontot szerezzen (28-28) a PLER ellen. Lakosy Máté hét góllal, Holló Balázs tíz védéssel vette ki részét a bennmaradást érő döntetlenből, írja az MTI.A vendégek részéről meglehetősen paprikás hangulatban kezdődött a Gyöngyös-Csurgó mérkőzés, amely még a harmadánál sem tartott, a somogyiak már túl voltak négy kétperces kiállításon, két piros lapon és egy – rendkívül súlyos szabálytalanságért, sportszerűtlenségért járó – kék lapon. Darko Pavlovic után a hajrában Mirko Herceg is piros plusz kék lapot kapott, Alem Toskic vezetőedzőnek pedig piros lapja miatt el kellett hagynia a kispadot. A meccs végül több mint két órán át tartott és 23-22-es hevesi sikerrel zárult.A sereghajtóként kiesett Budakalász – amely tíz évet töltött az élvonalban – a Balatonfüred otthonában elszenvedett 11 gólos vereséggel búcsúzott. Mátés István tíz gólt lőtt a vendégeknél, így 171 találattal ő lett a gólkirály.A bajnoki döntős csapatok közül a Veszprém a NEKA otthonában aratott 51-40-es győzelemmel és százszázalékos mérleggel zárta az alapszakaszt, a Szeged pedig hazai pályán tíz góllal nyert a Ferencváros ellen. Az Európa Kupa-döntőre készülő Tatabánya otthon 41-34-re verte a Budai Farkasok csapatát úgy, hogy minden mezőnyjátékosa szerzett gólt. A bajnoki döntő programja:The post Itt a vége: 12 év után kiesett egy csapat a kézilabda NB I-ből first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban