A szezon végén elhagyhatja a Szeged kézilabdacsapatát a szlovén irányító Dean Bombac. Minderről a Handball Planet írt saját forrásaira hivatkozva, megjegyezve, hogy a játékos szerződése 2024 nyarán amúgy is lejárna és nem hosszabbítja meg. Hozzátették, hogy a következő hetekben bejelentik majd, hol folytatja.A 34 éves Bombacnak a mostani összességében a nyolcadik, sorozatban pedig a hatodik szezonja a szegedi csapatnál – tett egy kitérőt közben a lengyel Kielcénél. Kétszeres magyar bajnok és egyszeres Magyar Kupa-győztes a csapattal.A Szeged átmeneti szezonban van. Tíz év után távozott Juan Carlos Pastor, jelenleg Kárpáti Krisztián irányít, míg a következő idényben a svéd Michael Appelgren lesz a vezetőedző, akinek majd a klubikon, Jonas Kallman segíti a munkáját.The post A szezon végén távozhat a szegedi kézicsapat kulcsjátékosa first appeared on 24.hu.
Felgyorsult a lakásárcsökkenés Magyarországon a KSH legfrissebb, 2023 második negyedéves adatai szerint. Negyedéves összevetésben a koronavírus-járvány legsúlyosabb időszakában, valamint 2009 végén volt az idei második negyedéveshez hasonló majdnem 3 százalékos árcsökkenés – derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből.Az idei második negyedévben a használt lakóingatlanok ára 2,9 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest a KSH-adatai alapján. Hasonló visszaesésre 2009 utolsó negyedévében volt példa. Még a pandémia idején bevezetett kijárási korlátozások hónapjaiban is csak 2,8 százalékos volt a negyedéves árcsökkenés.A friss adatok alátámasztják azokat a trendet, amit a kínálati piac árainak alakulásából már sejteni lehetett. Az árcsökkenés elsősorban a magas kamatok miatt bekövetkezett keresletcsökkenéssel magyarázható, amit már a lakáseladók sem hagyhatnak figyelmen kívül. Az eladásban érdekelt tulajdonosoknak már csökkenteniük kell az ingatlanok árát, ami jó hír lehet a vevők számára– értékelte az adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.A szakember hozzátette, hogy a KSH előzetes adatai alapján a második negyedéves lakásárcsökkenés ellenére éves összevetésben még több mint egy százalékkal drágultak a használt lakások.A magyarországi helyzet nem egyedi, az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint az idei második negyedévben az lakásárak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek negyedéves szinten az EU-ban. Éves összevetésben pedig 1,1 százalékkal estek vissza. Az uniós országok között kiugró árcsökkenés ment végbe Németországban, ahol éves szinten közel 10 százalékkal zuhantak az árak.Balogh László szerint Európa egyik legnagyobb gazdaságában ez drasztikus és történelmi mértékű csökkenésnek mondható, amelyben több tényező játszott szerepet.A németországi lakásárcsökkenés egyik oka, hogy a lakások fűtésére vonatkozó, ezen belül a fosszilisenergia-felhasználás visszaszorítását célzó szabályok kerültek bevezetésre, ami a fűtési rendszerek kötelező korszerűsítését írta elő. Németországban viszont tízmilliós nagyságrendben vannak gázzal és olajjal fűtött lakások, az erőltetett menetben végigvitt fűtéskorszerűsítés pedig óriási kiadást jelentene a tulajdonosoknak. Emellett az európai országok piacaira jellemző magas infláció és kamatszintek szintén visszafogták a lakáspiaci keresletet– értékelt Balogh László. Ráadásul Németországban a lakosság több mint 40 százaléka piaci alapon bérli az ingatlanát, vagyis ilyen arányú a befektetői kézben lévő ingatlanok aránya.A költségek várható növekedése és a magasabb kötvényhozamok miatt több nagy eladási hullámot is generáltak 2023-ban.Az ingatlan.com a saját adatai alapján kiszámolta az október elején a magyar nagyvárosokra vonatkozó kínálati árakat is. Budapesten az eladásra szánt használt lakások és házak átlagos négyzetméterára 953 ezer forintnál járt, ami 0,1 százalékos csökkenésnek felel meg az elmúlt negyedévben. A legdrágább kerület az V., ahol több mint 1,5 millió forint az átlagár, a legolcsóbb városrész pedig XX. kerület a maga 673 ezer forintjával.A fővároson kívüli lakáspiacon a vármegyeszékhelyek többségében stagnáltak vagy csökkentek a négyzetméterárak a három hónappal korábbi szinthez képest. Debrecenben 740 ezer forint volt az átlagár, a júliusi 739 ezer után. Kecskeméten az 594 ezer forintos összeg alig magasabb a júliusi 589 ezernél. Miskolcon 0,2 százalékkal 410 ezerre mérséklődött az ár. Szegeden 655 ezerre változott 658 ezerről, Pécsen 583 ezerre csökkent a három hónappal ezelőtti 590 ezerről. Győrben is stagnálást mutat a mostani 741 ezer forintos át. A kivételek között van Zalaegerszeg, ahol három hónap alatt 3,9 százalékkal 512 ezer forintra emelkedtek az árak, amelyben szerepet játszanak a vármegyeszékhelyen átadott és folyamatban lévő munkahelyteremtő beruházások.The post 2009 óta nem zuhantak így az ingatlanárak first appeared on 24.hu.
Szent-Györgyi Albert, a szegedi Professzor kiváló orvos és biokémikus 93 éven keresztül megszállottként kutatta az élet titkát, a rák gyógyszerét, miközben verseket írt, zenét komponált és számos sportot kipróbált. Teniszezett, motorozott, lovagolt és 70 évesen megtanult szörfözni is. Inspiráló személyisége mindenkit megérintett, jelensége az egész világra hatással volt. A C-vitamin felfedezésével pedig világhírnevet szerzett.Szenvedélye és munkássága ma is példaértékű. Az az alázat, az az önzetlen humanitás, az a komplex szemlélet, ahogy ő dolgozott hatalmas példaképpé emelte. Kutatási eredményeit azonnal megosztotta a világ tudósaival, mert az volt a célja, hogy mielőbbi gyógyulást hozzon. Van egy különleges díj, amely immár hatodik éve kerül átadásra az idén. Erre a díjra olyan szakembereket lehet jelölni, akik cselekedetükkel megmentették betegük életét, vagy a mindennapi orvosi munkájuk során olyan elhivatottsággal praktizálnak, melyben rendkívüli odaadással, tudományos igényességgel és humanitárius szemlélettel segítenek a hozzájuk fordulókon.A Szent-Györgyi Albert Orvosi díj olyan orvosok elismerése, akik munkáját a háromtagú zsűri és a páciensek is elismerik.2017-ben volt 80 éve, hogy Szent-Györgyi Albert – máig egyetlen magyar tudósként hazai kutatásaiért kapott természettudományos Nobel-díjat. Az évforduló alkalmából a Goodwill Pharma az Egészségért Közhasznú Alapítvány úgy tisztelegett a professzor munkássága előtt, hogy létrehozta a Szent-Györgyi Albert Orvosi Díjat.Dr. Jójárt Ferenc, a Goodwill Pharma vezérigazgató tulajdonosa rendkívül fontosnak tartja, hogy a Professzor munkássága és példaértékű gondolkodásmódja közismert legyen. Inspirálni szeretné ezzel a szakmát és a lakosságot is, hogy az orvosok sokszor embert és lelket próbáló munkájára felhívja a figyelmet, és megteremtse a társadalmi elismerés lehetőségét. A Szent-Györgyi Albert Orvosi díj segítségével maguk a páciensek is köszönetet mondhatnak az orvosok az áldozatos munkájáért. A Különdíj és az Életmű Díj pedig a szakmán belüli rendkívül magas elismerés.A díjra jelöltek közül a nagyközönség választja ki majd az adott év 7 közönségdíjas orvosát.Szent-Györgyi Albert bárhol is élt a világban két dolgot soha nem felejtett el: tanítani és tanulni.A két különdíj is ezt a példát követi:A Goodwill Pharma különdíját minden évben olyan, fiatal orvosnak ítéli oda a zsűri, akinek munkássága a hazai orvosszakma elismerése mellett külföldön is követendő példaként szolgál, vagy pedig olyan külföldön már alkalmazott tudást, technikát, eljárást honosít meg hazánkban is, amellyel a magyarországi orvostársadalom lehetőségeit gyarapítjaA Goodwill Pharma Életmű díjat pedig minden évben olyan orvosnak ítéli oda a zsűri, aki rendkívüli odaadással, tudományos igényességgel és humanitárius szemlélettel viseltetik a páciensei iránt és Szent-Györgyi Alberthez hasonlóan inspirálja és tanítja a környezetében dolgozó fiatalabb orvosokat.A Díjról, a jelölés és a szavazás menetéről bővebben a www.szentgyorgyialbertorvosidij.hu oldalon olvashatsz!The post Jelöléseddel te is köszönetet mondhatsz! first appeared on 24.hu.
A bevándorló életmód előnyeiről, a kritikus szükségegességéről és új kutatási érdeklődéséről is beszélt kedden az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett Karikó Katalin, aki az RTL Híradójának adott interjút.A professzor a televíziónak azt mondta, egyelőre ideje sem volt, hogy felfogja a történteket, de annak örül, hogy látja, mások mennyire örülnek a sikerének. A telefonja – mint mondta – hétfőn ki volt kapcsolva, úgyhogy csak azokkal beszélt, akiket ő tartott fontosnak felhívni. Közöttük említette Béládi Ilonát, aki a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a Mikrobiológiai Intézetnek volt tanszékvezetőnője, illetve Tomasz Jenő kémikus professzort, aki Karikó Katalin doktori tanácsadója volt még a Szegedi Biológiai Központban. A Nobel-díjas kutató ugyanakkor hozzátette: jövő héten Magyarországra jön, és akkor lesz alkalma köszönetet mondania mindazoknak, akik segítették őt.Kedden a héten már a második magyar származású kutató kapott Nobel-díjat. A fizikai Nobel-díjat Pierre Agostini és Anne L’Hullilier mellett a egyetemeken dolgozó Krausz Ferenc érdemelte ki. Róla Karikó Katalin azt mondta, nagyon büszke rá.Ezzel megmutatjuk, hogy otthon is lehet szorgoskodni, és remélem, hogy ketten jobban inspiráljuk a felnövekvő nemzedéket– fogalmazott az orvosi Nobel-díjjal kitüntetett magyar kutatónő.Karikó Katalin az iterjúban beszélt arról, hogy amikor 1985-ben eljött Magyarországról száz dollárral a zsebében gyerekkel és családdal együtt, az olyan volt, amikor az embert beledobják a mélyvízbe, és meg kell tanulnia úszni. A kutató szerint amíg otthon a nehézségekben az ember támaszkodhat a társára, osztálytárs, tanárára, rokonára, szüleire, addig idegenben nincs senki, akihez fordulhatna.Ez az embert szerinte teljesen átformálja.Ezért van az, hogy a sok bevándorló, aki idejut, és megállja a helyét, az már akkora nagy küzdelem, hogy sokkal nehezebben ad föl valamit– részletezte Karikó Katalin a bevándorlóként szerzett tapasztalatait. Mint hozzátette: az elején nagyon sokat számított neki a környezet. Ez alatt azt a „kritikus szürkeállomány-koncentrációt” értette, amelyekhez a különböző egyetemeken szerencséje volt.„Kell egy kritikus környezet, a tudós kollégák, akikkel az ember beszélni tud” – villantotta fel a Nobel-díjas kutató a kritikus gondolkodásra késztető környezet hasznát.Az interjúban Karikó Katalin végül arról beszélt, hogy a szerkerületén szerzett ismeretei alapján úgy gondolja, megért egy másik betegséget is, „amire jelenleg semmiféle megoldás nincs”. Mint mondta, azért hagyta el tavaly a BioNTech céget, hogy erre koncentrálhasson. Hogy melyik betegségről van szó, azt nem árulta el, mondván, reményeket nem szeretne ébreszteni. Úgy fogalmazott:Ha lesz valami, amit tudok mondani, akkor majd mondok róla.The post Gyógyíthatatlan betegség megoldásán dolgozik Karikó Katalin first appeared on 24.hu.
Az orvosi Nobel-díj hétfői kihirdetése után kedden a fizikai Nobel-díjra következett, és a bizottság részben ismét egy magyar tudóst jutalmazott az elismeréssel.Az egyesült államokbeli Ohio Egyetem kutatója, Pierre Augistini, és a svéd Lund Egyetem kutatója, Anne L’Hullilier mellett Krausz Ferencet, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet és a müncheni Lajos–Miksa Egyetem (Ludwig-Maximilian-Universität) kutatóját díjazták.A díjat az attoszekundumos fizikával, vagyis a másodperc milliárdszor milliárdod része alatti történéseket vizsgáló fizikai kutatásokkal érdemelték ki. A kitüntetettek 11 millió svéd koronán (368 millió forintnyi összegen) osztoznak. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.A Magyar Tudományos Akadémia honlapja szerint Krausz Ferenc móri születésű magyar fizikus, aki 1985-ben párhuzamosan szerzett villamosmérnöki oklevelet a Műegyetemen és fizikusi diplomát az ELTE TTK-n. Kutatómunkáját a BME Fizikai Intézetében kezdte Bakos József irányítása alatt a lézerfizika területén.Doktori fokozatát már a Bécsi Műszaki Egyetemen szerezte 1991-ben, ahol később docensként majd professzorként is dolgozott. 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki, emellett 2004 óta a müncheni Lajos–Miksa Egyetem Kísérleti Fizika Tanszékének vezetője.Már az 1990-es évek elején a magyar származású fizikus érdeklődésének középpontjába került a térben és időben egyre kisebb méretek vizsgálata ultrarövid időtartamú fényimpulzusok felhasználásával. Ezt az akkoriban robbanásszerű fejlődésnek induló femtoszekundumos lézertechnológia tette lehetővé, amelynek tökéletesítésében Krausz Ferenc is úttörő szerepet vállalt az SZFKI (a mai Wigner FK) lézerfizikus kutatóival szoros együttműködésben.A kutatómunka eredményeként a világon az első attoszekundumos fényimpulzusokat Krausz Ferenc csoportja állította elő és mérte meg a 2000-es évek elején.Ezzel Krausz professzor először végezhetett valós idejű megfigyeléseket az elektronok mozgásáról atomi léptékben. Azóta az általa kidolgozott technikát felhasználták számos atom- és molekulafizikai folyamat, például a fotoionizáció időfüggésének vizsgálatában. Krausz Ferenc úttörő kísérleti munkásságának eredményeit világszerte több kutatóintézetben hasznosítják, többek között a szegedi ELI-ALPS Kutatóintézetben is.Krausz Ferenc legújabb munkájában az ultragyors méréstechnika orvosi-diagnosztikai alkalmazását vizsgálja. Csoportjával a femtoszekundumos és attoszekundumos technológiát használja vérminták elemzésére, illetve az összetételükben bekövetkező apró változások kimutatására.A csoport azt vizsgálja, hogy ezek a változások elég specifikusak-e ahhoz, hogy lehetővé tegyék a daganatos betegségek egyértelmű diagnosztizálását azok kezdeti szakaszában. A kutatás klinikai és laboratóriumi része jelentős részben a magyarországi Center for Molecular Fingerprinting kutatóközpontban valósul meg.Krausz Ferencet 2002-ben Wittgenstein-díjjal, 2006-ban Leibniz-díjjal tüntették ki. 2013-ban nemzetközi Fejszál király-díjat kapott az attofizika területén végzett kutatásaiért. 2013-ban az atomfizika területén végzett kutatásaiért a rangos német tudományos kitüntetéssel, a Otto Hahn-díjjal ismerték el. 2022-ben Fizikai Wolf-díjat kapott az ultragyors lézertudományok és attoszekundumos fizikai tudományok területén végzett úttörő munkájáért.Krausz Ferencet az elmúlt években többször emlegették már a Nobel-díj várományosai között, így 2015-ben.The post Ismét magyar kutató, Krausz Ferenc kap Nobel-díjat first appeared on 24.hu.
Egyre gyakoribbá válhatnak a pusztító erdőtüzek Magyarországon – derül ki a Másfélfok elemzéséből.A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta.Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak: jellemzőek a kisebb tavaszi tüzek, azonban ezek 99 százalékát emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza, nem a szélsőséges időjárás. Az erősödő globális felmelegedés azonban itthon megteremtheti azokat a feltételeket, amelyek a 2012-es és 2022-es nagy tüzekhez is vezettek. Ezen a téren az Alföld a leginkább kitett, különösen a Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület.Ez a folyamat nem szükségszerű: ha azonnal visszafogjuk a kibocsátásokat, tartva magunkat a Párizsi Megállapodásban rögzített klímacélokhoz, akkor a mostaninál akár ritkább is lehet a tűzveszély, és csak kis területen lehet évi 1-2 napos növekedésre számítani. A kibocsátás-csökkentés mellett továbbra is szükség van a tudatosságnövelésre, az erdőtüzekkel kapcsolatos lakossági szemléletformálásra és a monitoring-rendszer további fejlesztésére. Ezek együttes megvalósításával érhetjük el, hogy a 2012-es és 2022-es extrém tüzek ne váljanak az új normává a század végére Magyarországon.The post Egyre gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Magyarországon first appeared on 24.hu.
Egy tehergépjármű és két személyautó ütközött össze kedd hajnalban M5-ös autópályán, Kecskemét térségében, a Budapest felé vezető oldalon.Egy kocsi eddig tisztázatlan okból a belső szalagkorlátnak ütközött, majd átszakította azt, és az ellentétes irányból érkező tehergépkocsinak ütközött. Az ütközés következtében a tehergépkocsi is átszakította a belső szalagkorlátot és az ellentétes irányból érkező személyautónak ütközött.A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint baleset során egy személy olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a helyszínen életét vesztette. Az érintett helyszínen a szemle és a műszaki mentés ideje alatt mindkét irányban teljes útlezárás van érvényben.A rendőrök Szeged felé Kecskemét-Dél csomópontnál ( 91. km.), Budapest felé pedig a 108-as kilométernél terelik le a sztráda forgalmát.The post Tragédiával végződött egy durva hármas karambol Kecskemétnél first appeared on 24.hu.
Dr. Duray Gergő, az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézet vezetője magánklinikát nyitott a napokban, nem messze a kórháztól. A belgyógyász, diabetológus 2013 óta vezeti az orosházi intézményt, és most úgy tűnik, az állami kórház vezetőjeként a magánegészségügybe is belekóstol. A napokban megnyitott OrosKlinik Egészségközpont bő egy kilométerre található a városi kórháztól, de nem csak földrajzi közelsége köti össze a közintézménnyel: a magánklinika orvosainak egy része ugyanis a kórház vagy az abban működő szakrendelő orvosa is.Az Optenben fellelhető céginformáció szerint az OrosKlinik Kft.-t az idén májusban jegyezték be, a kft. alapításhoz szükséges minimum tőkével, 3 millió forinttal. A klinika ügyvezetője Dr. Duray Gábor Lászlóné házi gyermekorvos, Duray Gergő édesanyja. A doktornő egy bt.-t is üzemeltet a praxisához, ebben kórházigazgató fia szintén tulajdonos.Az általunk megkérdezett, névtelenséget kérő szakértő szerint az, hogy ma Magyarországon egy kórházigazgató magánklinikát alapít és tulajdonol, bár etikai kérdéseket felvet, nem ütközik jogszabályba. Az viszont kérdéses, hogy a saját magánklinikáján rendelhet-e, mint ahogy az is, hogy az általa igazgatott kórházból orvosokat vehet-e fel. Minden jel szerint azonban az utóbbi is szabályszerű, ugyanis az OrosKlinik orvosainak egy része az Orosházi Dr. László Elek Kórház és Rendelőintézetben is dolgozik. A szakértő szerint az, hogya kórház és rendelőintézet orvosai a magánklinkán is rendeljenek, engedélyköteles, az engedélyt pedig maga az intézményvezető, Duray Gergő adhatja meg.Az nem világos, Duray miért vállal rendelést a saját magánklinikáján. Bár ahhoz, hogy egy orvosnak megmaradjon a gyógyításhoz szükséges engedélye, valamennyi gyógyító tevékenységet vállalnia kell. A 2020-as egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény szerint kivéve akkor, ha az illető az egészségügyi szolgáltató vezetője, mert a főigazgatói pozícióban betöltött idő beleszámít a szakképzésbe. Vagyis Duray szakmailag nincs arra kötelezve, hogy rendeljen, mégis megteszi ezt.A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint az nem ütközik jogszabályba, ha egy orvos a közellátás keretei között megvizsgálja a betegét, majd – akár a gyorsabb ellátás ígéretével kecsegtetve – felajánlja neki a saját magánrendelésének a lehetőségét. Visszafelé viszont ez már nem szabályszerű, azaz a magánrendeléséről nem vihetné át és gyógyíthatná tovább a betegét az állami ellátásban.Ha ez így van, akkor ez jogszerű ugyan, de nem korrekt és nem is etikus – foglalja össze a szakértő az orosházi modell működésének problematikusságát.Az orosházi kórház vezetőjének klinikanyitásáról az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) sem tudott, legalábbis ez derül ki a lapunknak küldött válaszból. Az OKFŐ azt firtató kérdésünkre, hogy jogszerű, illetve engedélyhez kötött-e az, ha egy kórházigazgató magánklinikát nyit, azt írta,az érintett intézményvezetőtől erről nem érkezett bejelentés sem a fenntartó, sem a vármegyei irányító intézmény felé. Hangsúlyozzák azonban, hogyaz Országos Kórházi Főigazgatóság amint tudomást szerzett a kórház vezetőjének tulajdonosi érintettségéről, az eset kapcsán – etikai és jogi szempontokat egyaránt figyelembe véve – soron kívüli vizsgálatot rendelt el.Az OKFŐ kérdéseinkre azt is írta, hogy bővebb tájékoztatást a vizsgálatot követően adnak.A nemrég nyitott OrosKlinik jelenleg a ultrahang-diagnosztika és laborvizsgálat mellett belgyógyászat, csecsemő- és gyermekgyógyászat, diabetológia, foglalkozás-egészségügy, gyermekneurológia, kardiológia, neurológia és ortopédia szolgáltatással várja a betegeket. Az árlista a budapestihez képest visszafogottnak mondható: belgyógyászati probléma esetén az első szakorvosi vizsgálat 18 ezer forint, a kontroll vizsgálat pedig 12 ezer. A nőgyógyászati szakvizsgálat 20 ezer, a legolcsóbb ultrahangvizsgálat pedig 18 ezer forintba kerül.A klinika honlapján olvasható orvoslistában Duray Gergő is szerepel, akit az orosházi kórház vezetőjeként keddenként kétórás időkeretben kereshetnek fel a betegek belgyógyászati, hypertonológiai, diabetológiai és lipidológiai problémával.Mindeközben az orosházi kórház és rendelő honlapjáról a cikkünk írásakor kiderül, hogy az intézmény számos orvost keres: szemészt, sebészt, neurológust, sürgősségi orvost, aneszteziológust, belgyógyászt, kardiológust és radiológust, de az álláshirdetések között van boncmester segédi és felnőtt szakápoló is. Kiderül az is, hogy a traumatológiai osztály szünetel.Kérdéseinkkel természetesen megkerestük Duray Gergőt is, ő azonban egyelőre nem reagált.Nem példa nélküli, hogy egy kórház vezető beosztású dolgozója magánklinikát hoz létre. Még 2018-ban, tehát a járvány és az egészségügy átalakítása előtt Székesfehérváron a megyei kórház vezető orvosai alapítottak magánkórházat. A cégben tulajdonosként benne volt mások mellett a kórház orvosigazgatója, a két belgyógyászati osztály osztályvezető főorvosai és osztályvezető-helyettes főorvosai, a tüdőosztály osztályvezető főorvosa, a neurológia osztályvezető főorvosa, érsebész főorvosa, valamint a főigazgató felesége.Az állami és a magánellátás különös orosházi összefonódásáról Sebők Éva, a Momentum országgyűlési képviselője is beszélt az őszi ülésszak első napján a parlamentben. Az orosházi önkormányzat korábbi képviselője lapunknak azt mondta, a kórházat és szakrendelőt orvos- és szakdolgozói hiány sújtja, a Facebook-oldalon folyamatosan írják ki, melyik ellátás szünetel. A kórházban a traumatológiai osztály hosszú ideje nem működik. Az intézményt sújtó problémákat már Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárnak is jelezte a képviselő.Sebők szerint aki teheti, az nem az orosházi kórházi ellátást veszi igénybe, hanem a távolabbi gyulai kórházba vagy a szegedi klinikára megy, illetve sokan a magánellátást választják. Sokáig a terhesgondozás és a szülészet szempontjából Szentesnek volt jelentős elszívó hatása, egészen addig, amíg megszűnt a szentesi szülészet. A politikus összeférhetetlennek tartja, hogy Duray Gergő az adófizetői pénzből felsővezetői fizetést vesz fel, közben magánszakrendelőt nyit, amelynek megszervezése jelentős mennyiségű munkaórát igényelhetett.Duray Gergő magánklinika-nyitása azért is rezonál furcsán, mert az egészségügy átalakításába kezdő kormány egyik fő kommunikációs eleme az, hogy ketté kell választani az állami és a magánellátást. Erről már a koronavírus-járvány előtt is szó volt, amikor Rétvári Bence, akkor még az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkáraként arról beszélt, hogy a kormány célja az állami és a magán egészségügyi rendszer minél egyértelműbb szétválasztása. Kásler Miklós miniszter is erről beszélt, nem sokkal az után, hogy 2020-ban elfogadták az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt. Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár pedig nemrég a magánellátás és az állami ellátás szétválasztása kapcsán egy konferencián arról értekezett, hogy szabályozni kell a két szektor viszonyrendszerét, és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) ehhez hozzá fog járulni.The post Magánklinikát nyitott az orosházi kórház vezetője, vizsgálatot rendelt el a kórházi főigazgatóság first appeared on 24.hu.
Míg a bajnokságban hibátlanul menetel, a Bajnokok Ligájában két vereséggel kezdett a Szeged, amely aztán a harmadik fordulóban az Aalborg ellen aratott bravúrgyőzelmet, amire sokan felkapták a fejüket. Bánhidi Bence, a csapatkapitány az M4-nek elmondta, már a Kiel és a PSG ellen is voltak arra utaló jelek, hogy egyben van a csapat, de a dánok ellen jött ki igazán a lépés, szerinte nem volt olyan játékos, aki ne tett volna hozzá a szegedi sikerhez.A Szegednél 2013 és 2023 között Juan Carlos Pastor volt a vezetőedző, ebben a szezonban azonban Kárpáti Krisztián a vezetőedző. Adja magát a kérdés, vajon változott-e valami, és ha igen, mi az edzőváltást követően.Az elmúlt években spanyol rendszerben dolgoztunk, ahol még az is ki volt számolva, hogy melyik játékos éppen melyik irányba lép öt vagy hat centit. Most egy kicsit nagyobb a szabadság, én azt érzem, de összességében taktikában próbáljuk azt követni, amit az elmúlt években csináltunk. Nem akart a Krisztián semmiféle drasztikus változást ilyen téren– mondta a válogatott klasszis.A Szeged legközelebb október 12-én lép pályára a Bajnokok Ligájában, a norvég Kolstad otthonába látogatnak Bánhidiék.The post Bánhidi Bence elmondta, miben változott a szegediek játéka az edzőváltás óta first appeared on 24.hu.
Ha nem jött volna a Covid, akkor talán mind a mai napig nem vették volna figyelembe azt a hatalmas teljesítményt és őrületes áttörést, amit az ő munkája jelent– mondta a 24.hu kérdésére Kondorosi Éva, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, aki korábban a Nobel-díjas Karikó Katalin munkatársa volt. A professzor elmondta: részben épp a járványnak köszönhető, hogy végre felismerték, mit rejt magában és milyen potenciálja van annak a technológiának, amit Karikó Katalin kidolgozott.Kondorosi elárulta, a Nobel-díjas kutatóval – akivel közös tudományos publikációt is jegyeznek – ma is jó barátságot ápol. Épp a napokban váltottak levelet, és elmondása szerint Karikó Katalin azt írta neki, reméli, hogy most már nyugalom lesz. Kondorosi azonban azt tanácsolta, várja még meg a hétfőt, mert a Nobel-díjat kár lenne kihagynia.„Végtelenül boldog vagyok, hogy ez bejött neki. Azt hiszem, ezután részben tényleg nyugalmasabb idő következik neki, amikor megint vissza tud térni a kutatáshoz. Millió egy ötlete és javaslata van, amit érdemes kidolgozni, és lesznek ott még nagyon váratlan, nagyon komoly felfedezések” – jósolta. Kondorosi Éva kiemelte: külön örül annak, hogy Karikó Katalin személyében egy nőnek ebben az életkorban – viszonylag fiatalon – sikerült elérnie a rendkívüli elismerést.Kati életútja, a rengeteg nehézség, amin átment, hogy senki sem hitt a munkájában, mindez tényleg olyan kitartást igényelt, ami még férfiak esetében is különösen ritka– fogalmazott Kondorosi, aki szerint a mostani eredmény ezért Karikó személyes emberi minőségét, állhatatosságát is dicséri.„Az évfolyama két kiemelkedő tagjának egyike volt. Nagyon jó kapcsolatban voltam az évfolyamával és vele magával is” – idézte fel emlékeit a 24.hu kérdésére Karikó Katalin egykori tanára, Orosz László genetikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az emeritus professzor az évfolyam másik kiválóságaként Boros Imre Miklóst nevezte meg, aki intézetigazgatóként később az utóda lett, ma pedig már szintén emeritus professzor.Orosz László úgy látta, Karikó Katalin Nobel-díja a kutató személyes érdemein túl, az MTA 1973-ban alapított Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának és a József Attila Tudományegyetem (ma: Szegedi Tudományegyetem) molekuláris és biológiai oktatásának is dicsősége.Kiváló hallgatók jöttek abban az időben, az intézet és az egyetem pedig együtt olyan oktatást és szellemet biztosított, aminek most látjuk az eredményét– emlékezett Orosz László.A Nobel-díjas kutató 1978-ban végzett a szegedi egyetemen, biológia szakon. A professzor harmad- és negyedéves korában oktatta őt. Mint mondta, 10-12 évvel volt csak idősebb az akkori hallgatóknál, de az már akkor is jól látszott, hogy nagyszerű hallgatókkal dolgozhat. Közülük kerültek ki a későbbi magyarországi intézetigazgatók és professzorok is – tette hozzá Orosz László.Szenzációs!– felelte izgatottan Duda Ernő virológus, molekuláris biológus, miután arról kérdeztük, milyen gondolatai támadtak Karikó Katalin Nobel-díja kapcsán. A professzor azt mondta, épp egy természetvédelmi területen sétált, messze a világ zajától, amikor telefonon hívták a jó hírrel.Duda Ernő oktatója is volt a díjazott kutatónak, később pedig együtt kutattak: közös publikációjuk is volt. Mint mondta, Karikó Katalin díjazása azért is különleges, mert Nobel-díjat általában olyanok szoktat kapni, akik 30-40 fős kutatócsoportokban dolgoznak, és hihetetlen tömegű pénzt költenek el kutatásra. Karikó példája épp ennek az ellenkezője. A professzor ebből a szempontból Karikó díjazását Barbara McClintock Nobel-díjához hasonlította. Ő a második világháború alatt fedezte fel az úgynevezett „ugráló géneket”, ám akkoriban annyira nem hittek a munkájában, hogy évtizedekig nem közölhetett semmit: a tudományos folyóiratok sorra dobták vissza cikkeit. Karikó Katalinnak – mint mondta – hozzá hasonlóan évtizedekig kellett várnia arra, hogy érdemei szerint ismerjék el a munkáját.The post „Lesznek ott még nagyon váratlan, nagyon komoly felfedezések” – kollégája és egykori tanárai beszéltek Karikó Katalinról first appeared on 24.hu.
Karikó Katalin magyar származású biokémikus és amerikai kollégája, Drew Weisman kapják idén az orvostudományi és fiziológiai Nobel-díjat. A kutatók a hatékony Covid-19 elleni mRNS vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal érdemelték ki az elismerést.Karikó Katalin 2004 óta az első magyar származású díjazott, sőt egyben ő az első magyar nő, aki elnyerte a leghíresebb tudományos kitüntetést.Korábbi Nobel-díjasainkról itt, az mRNS technológia magyar úttörőjéről itt írtunk bővebben.Karikó Katalin és Drew Weisman a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett el együtt dolgozni 1997-ben, a páros 2005-ben publikáltatta azon úttörő kutatását, amely végül elvezetett a koronavírus elleni, harmadik generációs vakcinák kifejlesztéséhez. A magyar származású szakértő törekvéseinek köszönhetően tömegek menekültek meg a súlyos, potenciálisan halálos Covid-19-től, a technológiában pedig még rengeteg lehetőség rejlik.A magyar szakértő ugyanakkor nem pusztán tudományos jelentősége miatt vált népszerűvé. A magyar vidéken, egy hentes lányaként született, hazájában szakmailag ellehetetlenített, nőként a tudományos világban eleve hátrányból induló, nyilatkozataiban mindig szerénységre törekedő kutató sokak szimpátiáját elnyerte, többen példaképként tekintenek rá.Noha saját elmondása szerint nagyon ritkán küzdött a dicsőségért, elért eredményei, díjai és címei mindenképp figyelemre méltóak, minden idők legnagyobb magyar kutatói közé emelik.Korábban a hazai és a nemzetközi sajtó is kiemelten foglalkozott azzal, hogy Karikó Katalin nőként miként tudott boldogulni egy férfiak által dominált területen, ahol egykor a szexizmus is mindennapos volt, de még manapság is jelen van. Hogy mennyire, azt a kutató a saját bőrén is megtapasztalta.Az egykori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból létszámleépítés miatt bocsátották el, és a Pennsylvaniai Egyetemen is nehezen tudott előre jutni, az intézmény vezetője nem tartotta sokra munkáját, 1995-ben pedig kifejezetten csalódást keltő állásajánlatot kellett elfogadnia, csak hogy folytathassa akkoriban nem éppen divatos, mRNS fókuszú vizsgálatait.Az egyetemen eltöltött idő alatt kollégái rendszeresen megkérdezték, ki felügyeli a munkáját, amikor megtudták, hogy nőként saját labort vezet. Pályája nagy fordulata talán sosem jöhetett volna el, ha nem kezd el szorosan együtt dolgozni egy férfi kutatóval, Weissmannal.„Sok megaláztatás ért, de már látható, hogy végig igazam volt. Rendben van ez így. Egyszerűen szeretem a munkámat, és továbbra is hiszek a benne rejlő lehetőségekben. Nagyon boldog vagyok, amiért elég sokáig élhettem ahhoz, hogy lássam a munkám gyümölcsét” – nyilatkozta 2020-ban a New York Postnak.Hogy a biokémiában, sőt általánosságban a tudományban mennyire nehéz dolga van a nőknek, azt számtalan tanulmány, adat, hétköznapi tapasztalat igazolja. Elég a Nobel-díjasok listáját megnézni, 1901 és 2022 között a tudományos kategóriákban finoman szólva nem tartoltak a nők:Ha az összes tudományos díjazottat nézzük, 2023 előtt a női győztesek aránya csupán mintegy 3,7 százalék körül alakult. Karikó Katalin kategóriájában az első női díjazott Gerty Theresa Cori (született: Radnitz) cseh-amerikai biokémikus volt, aki 1947-ben részesült a kitüntetésben.Ezt megelőzően a kínai Tu Ju-ju nyert utoljára nőként, ő 2015-ban kapta meg az orvosi Nobel-díjat.Az alulreprezentáltság hátterében nem kognitív, hanem oktatási, sztereotípiákkal kapcsolatos és egyéb társadalmi tényezők állnak. Érdemes kiemelni a női kutatókkal szembeni előítélet, az úgynevezett Matilda-effektus jelentőségét. Jól dokumentált tény, hogy a nők publikációit kisebb valószínűséggel idézik, az ötleteiket nagyobb valószínűséggel tulajdonítják férfiaknak, és ez szakmai előmenetelüket, elismertségüket is súlyosan befolyásolja.The post Eddig tizenkét nőnek sikerült az, ami Karikó Katalinnak first appeared on 24.hu.
Ahogy a 24.hu az elsők között beszámolt róla, Karikó Katalin és kollégája, Drew Weissman kapják 2023-ban a fiziológiai és orvostudományi Nobel-díjat. A kutatók a Covid-19 elleni mRNS-vakcinák kifejlesztéséhez szükséges munkájukkal érdemelték ki az elismerést, a kitüntetéssel Karikó Katalin kitörölhetetlenül bekerül minden idők legnagyobb magyar tudósai és történelmi személyei közé.Az eddigi magyar származású Nobel-díjasokról ebben a cikkben írtunk bővebben, az utolsó „nyertesünk” Herskó Ferenc volt, aki 2004-ben kémiai kategóriában győzött. Eddig két alkalommal jött a Nobel-díj haza Magyarországra, a nyertes magyarok többsége – köztük az Amerikában élő Karikó Katalin – külföldön dolgozva szerezte meg a kitüntetést.Karikó Katalin 1955-ben született Szolnokon, 1978-ban az akkori MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el dolgozni, már akkoriban a vírusok kutatása felé fordult. Az intézménytől 1985-ben küldték el létszámcsökkentés miatt, családjával a jobb lehetőségek reményében az Egyesült Államokba költözött. Lánya, Susan Francia amerikai színekben lett olimpiai bajnok evezésben: Pekingben és Londonban is tagja volt a győztes női nyolcasnak.Karikó a tengerentúlon előbb a Temple Egyetemen helyezkedett el, majd egy washingtoni kitérő után 1989-tól a Pennsylvaniai Egyetemen folytatta munkáját. Évtizedekkel ezelőtt elkezdett a messenger, azaz hírvivő RNS-sel (mRNS), valamint az azon alapuló terápiákkal foglalkozni, ezen a területen nemzetközi úttörőnek tekinthető.Pennsylvaniai évei nem voltak felhőtlenek, tudományos előrehaladása lassú volt, ráadásul a szexizmus is gyakori problémát jelentett számára. Az időszak mégis fontos áttörést hozott: az egyetemen figyelt fel rá az ekkor többnyire a HIV kutatásával foglalkozó Drew Weissman.A páros 2005-ben egy új, forradalmi technikát szabadalmaztatott.A magyar kutató megpróbáltatásait jól szimbolizálja, hogy a Nature nem tartotta elég érdekesnek a kutatást ahhoz, hogy a publikálja, ehelyett az Immunitynél tették közzé.A módszer lényege az volt, hogy módosított nukleozidokra alapozva hozták létre a kívánt mRNS-t, amelynek segítségével saját üzeneteket juttathattak a sejtbe. Az eredmény utóbb kulcsfontosságúnak bizonyult a koronavírus elleni harmadik generációs vakcinák megalkotásában.Karikó és Weissman munkájára idővel a magánszektor is felfigyelt, a magyar biokémikus 2013-ban szerződött a német BioNTechhez – vizsgálatait egyébként a nagy rivális, a Moderna is érdeklődéssel követte. A BioNTechnél később alelnöki címig jutott, a céget közel tíz év után, 2022-ben hagyta ott, miután az az egyik legnagyobb biotechnológia vállalattá fejlődött.A pandémia megbecsültség szempontjából óriási fordulatot hozott Karikó Katalin karrierében. A Weissmannal közösen, évtizedek kutatómunkájával elért eredmények nélkül nem születhettek volna meg azok az mRNS védőoltások, amelyek messze a leghatékonyabbnak bizonyultak a Covid-19 elleni vakcinák közül. Ilyen készítményt a Pfizerrel közösen dolgozó BioNTech mellett a Moderna hozott forgalomba.A pandémia kirobbanása példátlan tudományos folyamatot indított el: a világ kutatói összehangoltan, az eredményeket egymással megosztva, precízen és rekordsebességgel dolgoztak. Az új adatoknak és Karikóék korábbi vizsgálatainak köszönhetően a BioNTech vakcinájának terve néhány óra alatt elkészült.A készítmény aztán rendkívül jól szerepelt a teszteken, a védőoltás biztonságossága és hatásossága is megfelelőnek bizonyult, 2020 decemberében pedig az Egyesült Királyságban elsőként hagyták jóvá az oltás vészhelyzeti alkalmazását. Az év végén maga Karikó is megkapta a védőoltást.Szűk három évvel később már tisztán látható, hogy a vakcinák, különösen az mRNS technológiájúak jelentősen mérsékelték a súlyos, potenciálisan halálos kimenetelű esetek számát, emberek tömegeinek életét mentve meg, illetve mérsékelve az egészségügyre nehezedő terheket. Az, hogy az oltásokat ilyen minőségben és ilyen gyorsasággal tudták létrehozni, a modern tudomány egyik legnagyobb sikere, amely nem születhetett volna meg a most díjazottak törekvései nélkül.A védőoltások szerepe miatt Karikó Katalin némi túlzással egy szempillantás alatt világsztárrá vált. A hazájában szakmailag ellehetetlenült, gyakran hátrányos megkülönböztetéstől szenvedő, világviszonylatban kiemelkedő munkát végző kutató alakja sokak, köztük megannyi laikus számára szimpatikusnak bizonyult, és nem csupán Magyarországon: a The New York Timestól a Wireden át a CNN-ig számos neves médiafelület foglalkozott alakjával és eredményeivel. Karaktere sokak számára szimpatikusnak, inspirálónak bizonyult, a szakértő mindig igyekszik visszafogottan, szerényen nyilatkozni, a mostani bejelentés után sem tett másképp.A hirtelen jött népszerűség komoly elismeréseket is hozott. A teljesség igénye nélkül Karikó Katalin 2020 ótaA magyar szakember körül valóságos kultusz alakult ki, amelyet beszervezési ügye sem tépázott meg, arcképét Budapest és Valencia utcáin is megörökítették, és Orbán Viktor is fontosnak tartotta, hogy fogadja. A miniszterelnök most az elsők között gratulált a díjához.Az elmúlt években Karikó Katalin gyakorlatilag minden fontosabb tudományos kitüntetést megszerzett, kivéve egyet: a Nobel-díjat. Az ő és Weissman neve már 2021-ben felmerült a várományosok között – nemcsak orvostudományi, hanem kémiai kategóriában is. Abban az esztendőben nem ítélték neki oda az elismerést, ekkor azt nyilatkozta, valójában nem is érdeklik a díjak. Ugyan tavaly is szerepelt az esélyesek között, de 2022-ben szintén lemaradt.Korábban többször felvetődött, hogy Karikóék az úgynevezett Nobel-lag miatt nem kaphatják meg belátható időn belül a rangos elismerést. A kifejezés azt a hosszú időszakot jelenti, ameddig egy-egy kutatónak áttörő eredménye és az azért odaítélt Nobel-díj között várnia kell. Orvostudományi kategória esetében az elmúlt évtizedben a bizottság átlagosan 26 év után díjazta a szakértők felfedezéseit.Csakhogy Karikóék valójában nem a Covid-19 elleni vakcina megalkotásával, hanem az ahhoz szükséges tudományos alap lerakásával érdemelték ki a kitüntetést. Ha 2005-öt vesszük a folyamat kiindulópontjának, a páros az átlagnál korábban, 18 év után kapta meg a Nobelt.Karikó Katalin hosszú idő után lett az első magyar Nobel-díjas, aki egyben az első díjazott magyar nő.Kategóriájában utoljára a kínai Tu Ju-ju kapta meg nőként az elismerést, ő 2015-ben győzött.Amit végezetül érdemes kiemelni: az mRNS technológia erejét a világjárvány révén ismerhettük meg, a módszerben viszont még számtalan kiaknázatlan lehetőség rejlik, többek között a rák elleni küzdelemben is hasznosíthatják. Éppen emiatt Karikó Katalin munkájának tudományos jelentősége az elkövetkező években még tovább nőhet.The post Csak a Nobel-díj hiányzott Karikó Katalin gyűjteményéből first appeared on 24.hu.
A legfontosabb, hogy örömmel végezzük a munkánkat – mondta Karikó Katalin hétfőn újságíróknak, azt követően, hogy bejelentették, Drew Weissmannal megosztva nekik ítélték oda az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseikért.A biokémikus a fiatal diákoknak azt üzeni, fontos, hogy megőrizzék a fizikális és mentális egészségüket, tanulják meg a stresszt kezelni. Az SZTE kutatóprofesszora azt tanácsolta a fiataloknak, élvezzék azt a munkát, amit végeznek, mert ha így tesznek, egyre jobbak lesznek benne.A stressz kutatójaként ismertté vált Selye Jánost idézve hangsúlyozta, arra kell koncentrálni, amin tudunk változtatni. Karikó egy kérdésre válaszolva visszaemlékezett arra, hogy édesanyja minden évben meghallgatta, kinek ítélték oda a Nobel-díjat, bízva benne, egyszer a nevét olvassák be. Pedig előfordult olyan időszak, amikor sem állása, sem csoportja nem volt, csak szorgoskodott a laborban.Szabó Gábor akadémikus, az SZTE korábbi rektora úgy fogalmazott, az idén Nobel-díjjal elismert kutatás társadalmi hatásai jóval erősebbek, mint a korábbi évek díjazottjaiké. A fizikus professzor – aki Karikó Katalinnal egy időben végzett az SZTE elődjén, a József Attila Tudományegyetemen – úgy vélte: láthatóan a kutatónő személye is lenyűgözte a Nobel-díj bizottságot. Tudományos eredményei mellett elképesztő kitartásáért különdíjat érdemelne, hiszen az mRNS-hez kapcsolódó első kísérleteit a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban végezte, majd ezt a munkát folytatta az Egyesült Államokban, ám néhány év múltán kutatásai támogatását megszüntették. Karikó Katalin olyan kutató, akit példaképül lehet állítani a fiatalok elé – hangsúlyozta az akadémikus.The post A fiataloknak üzent Karikó Katalin a Nobel-díj kapcsán first appeared on 24.hu.
A hannoveriek kezdtek jobban, vezettek is 3-1-re, ám a hazaiak egy 7-0-s rohammal 8-3-ra fordítottak – az első nyolc gólból hetet szerző Timo Kastening és Ivan Martinovic egyszerűen megállíthatatlan volt.A félidőt 17-11-es előnnyel zárta a Melsungen, ám a vendégek nagyon feljavultak a második játékrészre és a 41. percben 20-18-ra felzárkóztak. Akkor a Szeged és a Budakalász egykori játékosa, Roberto Garcia Parrondo időt kért, rendezte a sorokat, csapata pedig egy 4-0-s szériával visszahozta a komolyabb előnyt (24-18).Az újabb feltámadás már nem jött el, a Melsungen 34-26-ra győzött, Sipos mindkét kapura lövését gólra váltotta.Együttese hét meccs után is százszázalékos teljesítménnyel vezeti a tabellát.The post Sipos Adriánék félelmetes formában hasítanak a Bundesligában first appeared on 24.hu.
A lakástámogatási rendszer várható átalakítása a lakáspiacon is változásokat hoz. Az év végéig elsősorban a többgyermekes, az év végétől megszűnő nagyvárosi családi otthonteremtési kedvezményre jogosult háztartások léphetnek ki a piacra, akik nagyobb lakóingatlanba költözhetnek – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely bemutatja, hogy Budapesten és a vármegyeszékhelyeken a mostani átlagos négyzetméterárakon mennyivel kell többet fizetni egy 12 négyzetméteres szobával nagyobb lakóingatlanért.Egyelőre pontos részletek még nem láttak napvilágot az új lakástámogatási rendszerről, de az előzetes nyilatkozatok alapján úgy látszik, hogy nagyvárosi lakásoknál a jövőben a vállalt gyermekek után járhat majd komolyabb kedvezmény. Emiatt a mostani formájában az év végével kifutó nagyvárosi csok iránti érdeklődés fokozódhat elsősorban a 35-45 év körüli, több gyermeket nevelő családoknak köszönhetően, mert ők még kihasználhatják a jelenlegi kedvezményeket. Az érintettek száma jelentős, például a több mint 120 ezer háromgyermekes háztartás közül 2022 végéig 80 ezer család már élt a csokos kedvezményekkel– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.Úgy látja, a csokos határidő lejárta miatt azok a több gyermeket nevelő családok is léphetnek, amelyek eddig a bizonytalan környezet miatt elhalasztották a nagyobb lakásba való költözést. Elképzelhető, hogy akár 5-6 ezer csokra jogosult család jelenik meg a piacon az év utolsó három hónapjában.„Ez érezhető élénkülést hozhat a mostani alacsony fordulatszámon működő piacon” – tette hozzá az ingatlan.com szakértője.A költözést csokos támogatás segítségével tervező családok számára a gyerekek száma miatt jó megoldás lehet egy, a mostaninál 12 négyzetméteres szobával nagyobb lakóingatlan. Az ingatlan.com saját adatai szerint a kínálatban szereplő lakóingatlanok átlagos négyzetméterára alapján Budapesten 11,4 millió forintba kerülhet egy ilyen méretű szoba.Természetesen a különböző városrészek között jelentős eltérések láthatóak– mondta Balogh László. A legdrágább kerületek között van az V., az I., a II. és a XII., itt 14,5-18 millió forintos összeg kell 12 négyzetméterhez. A legnagyobb használtlakás-választékot nyújtó XI. és XIII. kerületben egyaránt 13 millió forintos összeggel lehet számolni. A legolcsóbban pedig 8-8,4 milliós plusz összegért a XX., XXI. és XXIII. kerületben lehet megoldani a költözést.Ahogy a fővároson belül, a vármegyeszékhelyek piacán is komoly eltérések vannak. Egy 12 négyzetméterrel nagyobb lakóingatlanhoz Győrben 8,9 millió forint többletre van szükség, Debrecenben és Veszprémben is hasonló a helyzet, utóbbi városokban 8,8-8,8 millió forinttal nagyobb összegre van szükség az extra szobához. Kecskeméten, Szegeden, Pécsen és Székesfehérváron 7-8,1 millió forintos tételt jelenthet. A legolcsóbb vármegyeszékhelyeken, Miskolcon, Békéscsabán, Salgótarjánban pedig 3,2-4,9 millió forinttal lehet nagyobb lakásba költözni.A legtöbb ingatlanügylethez még ma is szükség van piaci alapú lakáshitelre, ami a magas kamatszint sok vevőt távolt tartott a lakáspiactól. A lakástámogatások változása és a hitelkamatok ősszel várható kis mértékű csökkenése az érintett többgyermekes családok számára a piaci hitel felvétele vállalható kompromisszum lesz a lakáscsere érdekében. A money.hu szakértői szerint ugyanis a piacon már megjelentek az egyedi kedvezménnyel elérhető, 7 százaléknál alacsonyabb kamattal nyújtott lakáshitelek. Ezek pedig jóval kedvezőbbek az idén elérhető 8-10 százalékos átlagkamattal nyújtott lakáscélú kölcsönöknél.The post 5-6 ezer csokra jogosult család jelenhet meg az ingatlanpiacon first appeared on 24.hu.
A Christian Berge irányította és a pályán Sander Sagosen vezette csapat sorozatban a harmadik vereségét szenvedte el. Egy hete a Kielce elleni 32-30-as kudarcot még csak-csak meg lehetett magyarázni, de aztán vasárnap a Runar 36-30-ra verte a hazai ligában, a csütörtöki, horvátországi BL-mérkőzés pedig igazi rémálommá vált.Pedig a norvégok jól kezdtek, a 18. percben még 10-9-re vezettek, azonban innen egy 17 perces (!) gólcsend következett, és ezt a szakaszt az RK Zagreb egy 10-0-s szériával büntette.19-10 után pedig már nem volt kérdés a vége, a hazaiak 31-20-ra nyertek.— RK Zagreb (@RKZagreb) September 28, 2023A Kolstad betegség után visszatérő kapusa, Torbjön Begerud szerény 16 százalékkal védett (a zágrábi kolléga, Matej Mandic 47 százalékkal), ugyanakkor a vendégek izlandi szélsője, Sigvaldi Gudjonsson tizenegy gólig jutott.A norvégok legközelebb október 12-én, hazai pályán az OTP Bank-Pick Szegedet fogadják. The post Kézi-BL: a zágrábi padlóba döngölték a norvég sztárcsapatot first appeared on 24.hu.
Vádat emeltek egy forgalmista ellen, aki az egyik zalai vasútállomáson tavaly karácsonykor annyira lerészegedett, majd elaludt, hogy leállt miatta a vasúti közlekedés – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség szóvivője az MTI-vel.Jánky Judit tájékoztatása szerint az 50 éves férfi – aki csaknem 30 éve dolgozik a vasúttársaságnál – tavaly karácsonykor, kora este lépett szolgálatba forgalmi szolgálattevőként a Pacsához közeli vasútállomáson. A férfi feladata volt a hozzá tartozó szakaszon közlekedő vonatok forgalmának lebonyolítása, szabályozása a környező vasútállomások között. Kezelnie kellett a biztosítóberendezést, vagyis a vasúti jelzőket, amellyel engedélyezni lehet a vonatoknak az érkezést és az indulást.A vádlott már a szolgálatba lépése kezdetén italozni kezdett, a magával vitt egy liter vodka elfogyasztása után az esti órákra “szolgálatteljesítésre és cselekvésre képtelen állapotba került”. Emiatt a menetrend szerint Szombathely és Pécs között közlekedő két személyvonatot nem tudta fogadni, a biztosítóberendezésen nem állított be számukra szabad jelzést, nem adott engedélyt a szerelvények továbbhaladására.A várakozásra kényszerülő és a fennakadás okát kutató kollégái folyamatos telefonhívásait sem fogadta, ezért a vasutas munkatársai értesítették a rendőrséget. A járőrök az erősen ittas, alvó férfit az állomás forgalmi irodájában találták meg, a rendőri intézkedés közben is újra elaludt.A vádlottat váltó forgalmista csak mintegy másfél órás késéssel tudta elindítani a várakozó személyvonatokat A büntetlen előéletű, a cselekményt beismerő vasutast a Zalaegerszegi Járási Ügyészség közérdekű üzem működésének megzavarásával vádolja.The post Vallott a forgalmista, aki megivott egy liter vodkát, s úgy berúgott, hogy leállt miatta a vasúti közlekedés first appeared on 24.hu.
Elrendelte a Fővárosi Törvényszék csütörtökön annak a török állampolgárságú férfinak az átadását, aki ellen az osztrák hatóságok bocsátottak ki európai elfogatóparancsot emberölés és más bűncselekmények miatt.A Fővárosi Törvényszék tájékoztatása szerint a férfi ellen az Osztrák Szövetségi Köztársaság Wiener Neustadti Ügyészsége bocsátott ki európai elfogatóparancsot.Az eljárás eddigi adatai szerint a gyanúsított szeptember 24-én éjjel Bécsújhelyen, egy bevásárlóközpont parkolójában az általa vezetett fekete BMW-ből legalább háromszor rálőtt áldozatára, aki a helyszínen életét vesztette.A körözött férfi szeptember 24-én reggel próbált kilépni a röszkei autópálya határátkelőhelyén, az ellenőrzés során azonban egy Walther típusú pisztoly került elő a kocsijából. A fegyverben két lőszer volt, további 35 pedig a fegyver mellett. A gyanúsítottnak a fegyver birtoklására és Magyarországon történő átszállítására nem volt engedélye, ezért a magyar hatóságok eljárást indítottak vele szemben, és a Szegedi Járásbíróság szeptember 26-án elrendelte letartóztatását.Csütörtökön a Fővárosi Törvényszék az európai elfogatóparancsban szereplő cselekmény miatt elrendelte a gyanúsított átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az osztrák hatóságoknak. A végzés végleges.The post Átadási letartóztatásba került a férfi, aki nyílt utcán lőtt agyon egy férfit Bécsújhelyen first appeared on 24.hu.
A Szeged kézilabdacsapata legyőzte otthon 34-27-re az eddig hibátlan Aalborgot. Kárpáti Krisztián csapat az első győzelmét aratta a mostani csoportkörben.4-4-ig úgy nézett ki a forgatókönyv, hogy a dánok előnybe kerültek, a hazaiak kiegyenlítettek. Sostaric hetedik perces találata után azonban már a vendégek szaladtak a Szeged után, a magyarok azonban kíméletlenül játszottak támadásban, így a szünetre négygólos előnybe kerültek (20-16).— EHF Champions League (@ehfcl) September 27, 2023Amikor a második félidő elején az Aalborg feljött 22-21-re, Kárpáti időt kért, utána produkált egy 3-0-s rohanást a házigazda, amely aztán olyannyira lendületbe jött, hogy az 53. percben már 30-23-ra vezetett. Az Aalborg innentől kezdve már azért hajthatott, nehogy közte tíz legyen a végére, a kilencgólos Sostaric vezetésével végül 34-27-re nyert a Szeged.A szegediek az első félidőben 91, az egész meccs során 75 százalékos hatékonysággal tüzeltek, valamint a hazai kapusok 14-szer (Imsgard 13-szor, Mikler egyszer), azaz kétszer annyiszor védtek, mint az Aalborg hálóőrei.The post Káprázatos szegedi bravúr a kézilabda BL-ben first appeared on 24.hu.
Ásotthalom polgármestere szerint immár nemzetközi sétálóutca lett a dűlőutakból A Szegeder idézte Papp Renátát, aki közösségi oldalán írt arról, hogy 50–60 fős csoportokban mozognak az illegális bevándorlók, egyetlen éjszaka több tucat csempészjármű fordul meg a településen, miközben kedden csak az ásotthalmi polgárőrség 157 embert tartóztatott fel. Szerinte folyamatosak a lövések a határ túloldalán, amit ők is hallanak.Kijelentjük, a határvédelem – az itt teljesítő egységek jelenléte mellett, de – összeomlott.Papp Renáta bejegyzéséhez ennek igazolására egy videót is mellékelt.A Mi Hazánk által támogatott, független polgármester szerint augusztus óta folyamatosan romlik a helyzet.Már nem tölti be azt a védelmi szerepet a határkerítés, amiért létesítették.Ezt már a Délmagyarországnak nyilatkozta a polgármester. Szerinte az élőerő hiánya miatt a kerítést már olyan sűrűn támadják, hogy egy-egy meggyengült részen akár félszázan is átjutnak. Augusztus óta romlik a helyzet, korábban csak a tanyavilág, az erdő és a dűlőutak voltak érintettek, de már belterületen is rendszeresek a rendőri akciók. A héten kétszer fogtak fényes nappal, a főutcán csempészautót, ami kockázatot jelent, hiszen legtöbbször ezekkel menekülnek.Papp Renáta szerint az ásotthalmiakat nyugtalanítja, hogy egyre gyakrabban hallanak fegyverropogást, ami egyelőre csak a szerb oldalon jellemző, de érkezett már lakossági bejelentés arról is, hogy az 55-ös út felől is hallottak lövéseket. (A rendőrség kedden számolt be arról, hogy a minap Röszkénél egy férfi gépkarabéllyal a vállán biztosította a migránsok átjutását a határon.) Ásotthalmon biztonságban tudhassák. A polgármester szerint azonban gyökeres változtatásokra lenne szükség, mert a helyiek türelme fogytán, egyre több jelzést kap arról, hogy tüntetést szerveznek.Papp Renáta korábban Ásotthalom alpolgármestere volt. Egy éve polgármester. Függetlenként, a Mi Hazánk támogatásával indult, miután elődja, Toroczkai László a Mi Hazánk listájáról országgyűlési mandátumot szerzett, a parlamenti képviselőség pedig összeférhetetlen a településvezetői poszttal.The post Ásotthalom polgármestere szerint összeomlott a határvédelem first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban