Két gyalogost elütött egy villamosperonra felhajtó autó Szegeden
hir24 | 2024. december 20., péntek - 14:09
Villamosperonra hajtott egy személyautó Szegeden a Kossuth Lajos sugárúton pénteken délután – közölte a Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI érdeklődésére.A baleset az Anna-kúti megállónál történt. Az elsődleges adatok szerint az autó két gyalogost ütött el.A katasztrófavédelem azt írt honlapján, hogy balesethez a város hivatásos tűzoltói vonultak, áramtalanították az autót és felitatták a kifolyt olajat.A Szegedi Közlekedési Kft. közösségi oldalán azt írta, hogy a baleset miatt Szeged vasútállomás és a Szeged Plaza között pótlóbuszok közlekednek, a korlátozás a 2-es villamosvonalat, valamint az 1-es jelzésű vasútvillamost (tram-traint) érinti.The post Két gyalogost elütött egy villamosperonra felhajtó autó Szegeden first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Négy vonatból három pontos, és eggyel vannak problémák – mondta Lázár János a hódmezővásárhelyi Rádió7 Közös nevezőjében csütörtökön. A Szegeder szemléje szerint az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy ez ugyan rosszabb arány, mint Európában, de nem gondolja, hogy minden tekintetben elviselhetetlen. Szerinte arról van szó, hogy „a hírekbe és a politikába az kerül be, ami rossz”.Lázár elmondta, hogy vasútfejlesztésre eddig azért nem költöttek annyit, mert először meg akarták nézni, hogy használják-e az emberek a vasutat,az utazást pedig a magyarok „árérzékenysége” miatt olcsóbbá tették. Előtte üres kocsikról szóltak a hírek Lázár szerint, majd a tarifareformmal brutális számokat produkáltak, ami azt bizonyítja, hogy kell a vasúti lába is a közlekedésnek. Amíg nem látta tisztán, hogy a tarifareform utazásra ösztökéli a magyarokat, Lázár szerint felelőtlenség lett volna 5–10 milliárd dollárnyi fejlesztési forrást kérni a kormánytól.A jövő évi fejlesztésekről a miniszter a január 7-i Közlekedésinfón fog többet elárulni, de azt elmondta, hogy lesz digitalizáció, utaskomfort és komoly minőségi változás már a 2025-ös nyári szezont illetően is.Hozzákezdünk a vasútépítéshez, ki fogunk írni tendereket, lesznek új járművek is– mondta Lázár, aki a vidéki külföldi állótőke beruházásokról is beszélt.A Makóban régóta működő német Continental szerinte szörnyű cég, „balosak, libsik”, „a szakszervezetben reggeltől estig tolják az ellenzéki politikát meg a Fidesz-gyalázást”. A kínai befektetőkről nincs ilyen rossz véleménnyel: „a kínaiaknál nagyon sokat kell dolgozni, de megfizetik, és nem bonyolítanak semmit túl”.The post Lázár János szerint azért nem fejlesztették eddig a vasutat, mert nem tudták, hogy egyáltalán szükség van-e rá first appeared on 24.hu.
Alig néhány nap telt el azóta, hogy WhisperTon és Tóth Katica megnyerték a TV2 táncos műsorát, máris közös projektet indítottak. Hat állomásos országos turnéra indulnak, írja a story.hu. Budapestet, Debrecent, Győrt, Veszprémet, Pécset és Szegedet is, ahol latin- és moderntánc-workshopot tartanak majd.A WhisperTon-turné januárban indul, nyilvánvalóan nem ingyen.Az influenszer egyébként így nézett ki sok évvel ezelőtt:The post WhisperTon országos turnéra indul Tóth Katicával first appeared on 24.hu.
Nettó egymillió forintos nyomravezetői díjat tűzött ki a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője nettó az egy évvel ezelőtti szegedi trafikrablás ügyében.A rendelkezésre álló adatok szerint az ismeretlen tettes tavaly december 21-én este kirabolt egy dohányboltot Szegeden. Az eladóra egy lőfegyvernek látszó tárgyat fogott, majd a kassza tartalmát kipakoltatta, és elmenekült.A rabló közel 170 cm magas, átlagos testalkatú férfi, aki a bűncselekmény elkövetésekor kapucnis pulóvert és világosbarna sapkát viselt, továbbá az arcát eltakarta egy orvosi maszkkal.– közölte a rendőrség.A pénz annak fizethető ki, aki az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, amelyek segítségével az elkövető azonosítható, bűnösségére a gyanú megalapozottá válik, és információit az eljárás során ismerteti. Szükség esetén az eljáró hatóság a tanú védelmére a szükséges intézkedéseket megteszi. A rendőrség a nyomravezető személyét bizalmasan kezeli. A díjkitűzés visszavonásának jogát a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság vezetője fenntartja.A rendőrség azt kéri, hogy aki a bűncselekménnyel összefüggésben információval rendelkezik, hívja a Csongrád-Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság 06/62/562-400-as hívószámát, illetve a névtelenség megőrzése mellett tegyen bejelentést a 06-80/555-111-es „Telefontanú” zöldszámán, vagy a 112-es központi segélyhívó telefonszámon.The post Egymilliós nyomravezetői díj a szegedi fegyveres rablás ügyében, ezt a férfit keresik first appeared on 24.hu.
Tizenegy oldalas, kézzel írt levelet juttatott el a csantavéri bérgyilkosként ismert Dér Csaba a magyar, illetve a holland hatóságoknak. Az életfogytig tartó büntetését töltő férfi azt állította: tudja, ki ölt meg brutálisan 2009-ben egy magyar prostituáltat Amszterdamban. Nemrég három holland nyomozó érkezett Szegedre, akiknek meg is nevezte a gyilkost. A holland rendőrség nemrég 30 ezer euróra (12,3 millió forintra) emelte a yomravezetői díjat, ám Dér azt jótékony célra fordítaná – írja a Blikk.A férfi konkrétan megnevezte a holland nyomozóknak a férfit, aki annak idején hetven késszúrással gyilkolta meg az akkor 19 éves magyar nőt, akinek alig pár hónappal korábban született meg a gyermeke. A lapnak Dér Csaba ügyvédje azt mondta: a nőgyilkos az a horvát maffiózó volt, akivel egy amszterdami étteremben ügyfele végzett. Akkor már tisztában volt azzal, hogy a horvát maffiózó a nőgyilkos, amit attól a fegyverkereskedőtől tudott meg, akitől a pisztolyát beszerezte a gyilkosság előtt.Az ügyvéd elmondása szerint a nyomozók eleinte elég szkeptikusan fogadták a hallottakat, de a végére kezdték átgondolni, nem biztos, hogy valótlanságokat beszél. A tizenegy oldalas vallomása mellett másodlagos bizonyítási eszközökből álló láncolattal részletesen levezette, miért a horvát maffiózó volt a gyilkos.The post Dér Csaba azt állítja, nőgyilkost ölt Amszterdamban first appeared on 24.hu.
Márai Sándor Föld, föld!… című életrajzi írásában megalkotta a krúdyzmus fogalmát. Az író 1945 tavaszán tapasztalta meg, hogy az ostrom során testileg és lelkileg elgyötört budapesti polgárok a tabáni bombatölcsérek között bolyongva, a krisztinavárosi és óbudai műintézetek szovjet bakák zabrálásaitól megmenekült borkészleteit kutatva, felöltőjük zsebében Krúdy-köteteket hordozva igyekeztek legalább spirituálisan alámerülni a kizökkent világ előtti állapotokba. Idővel ez a krúdyzmus, hovatovább az ántivilág iránti érdeklődés – nem függetlenül Huszárik Zoltán Szindbád-filmjétől – a hetvenes évek szürke és nyúlós Magyarországán kapott újra erőre, miközben kibővült egy megkerülhetetlen fotóalbum megjelenésével.E kötet az 1979-ben kiadott, azóta számos utánnyomást megélt Budapest anno volt, amely az első – ma már szerencsére nem egyetlen – reprezentatív vizuális monográfiának tekinthető Klösz György munkásságáról. A fotográfus több ezer darabot számláló fényképhagyatéka a felbecsülhetetlen forrásértékén túl mára az egyik legfontosabb hivatkozási pont lett a dualizmus Magyarországa, benne Budapest világvárossá fejlődésének vizuális emlékezete kapcsán. Ezzel Mikszáth Kálmán és Krúdy Gyula, Bródy Sándor és Molnár Ferenc művei mellett a patinás Klösz oeuvre is elfoglalta méltó helyét a korszakra fókuszáló emlékezetben.Johann Justus Georg Kloeß 1844-ben evangélikus polgárcsalád sarjaként született Darmstadtban, és amit biztosan tudunk asszimilációjának sebességéről, hogy a magyar főváros 1873-as egyesítését követő évben, élete harmincadik évében, mint pesti portréfotográfus, már hivatalosan is a Klösz György nevet használta. Tanulságos a két időpont között eltelt évek rövid vizsgálata, ami arra világít rá, hogy nem volt egyedülálló a nyugatról érkezők – mérnökök, művészek, iparosok és kereskedők – jelentős számú bevándorlása a kiegyezés körüli évekre, valamint az azt követő évtizedek Magyarországára.Klösz gyógyszerészeti és vegyészeti tanulmányokat folyatatott a Darmstadthoz közeli Lorsch-ban, így kémiai ismereteinek is köszönhető, hogy 1865-ben Bécsbe költözve hamar elkötelezte magát az akkor még sok vegyszert használó fotográfia mellett, ahol a császárváros egyik keresett portréfotográfusának segédjeként kezdett dolgozni. Hogy a közelgő osztrák–magyar kiegyezés szele, vele az üzleti szándékok, esetleg a szerelem volt a fundamentális oka a Magyarországra költözésnek, ma már nem tudjuk pontosan rekonstruálni, azonban a karrier következő, élete végéig kitartó állomása már Pesthez kötötte az ifjú fotográfust. Két, ugyancsak darmstadti kollégájával fényírdát alapított a városban, majd nem sokkal később házasságra lépett Zeller Karolinával. A magyar polgárlánnyal kötött frigyből 1874-ben született Pál fiuk, aki évtizedekkel később, a századfordulót követő években átvette édesapja akkor már körülbelül negyven főt foglalkoztató, igen jövedelmező vállalkozását. A Klösz György és Fia Térképészeti Műintézet ekkor már negyedik budapesti otthonában, a Városligeti fasorban máig megtalálható impozáns épületben működött – itt nyílik meg a közeljövőben a Szépművészeti Múzeumba olvadó Magyar Fotográfiai Múzeum, Nemzet Fotóművészeti Múzeum néven.Ami ezek alatt az évtizedek alatt Klösz György életében és karrierjében lezajlott, az majdhogynem páratlan az Osztrák–Magyar Monarchia területén működő fotográfusok körében, de szélesebb nemzetközi kontextusban is kiemelkedő. Klösz ugyan kiváló üzletembernek bizonyult, de ez a képessége mit sem ért volna innovatív gondolkodása nélkül, ami a fotográfia gyors technikai fejlődésének naprakész alkalmazásával párosult. Mindez képei esztétikájának folyamatos változásában is tetten érhető, ahogy akkoriban úttörőnek számító témaválasztásai, főként várostipológiái is erre engednek következtetni.Az 1870-es években Klösz önállósodott, és kilépett portréműterme falai közül, hogy egy laborrá átalakított ekhós szekérrel járja a városegyesítést követően rohamos tempóban fejlődő Budapestet. A lóvontatású labort az akkor még általánosan használt nedves kollódiumos eljárás indokolta, hiszen az érzékenyítéstől az expozíción át a laborálásig a teljes folyamatot a felvétel készítésének a helyszínen kellett elvégezni. Mindamellett Klösz gyakorta a megszokottnál nagyobb üveglemezekre dolgozott, ennek is köszönhető felvételeinek elképesztő részletgazdagsága. Az utcán cigarettára gyújtó férfiak keresetlen gesztusaitól a délidőben megpihenő kubikosok napi étrendjén át sok mindent megfigyelhetünk a felvételein. Közben eltöprenghetünk azon is, hogy egy cselédlány vagy egy dáma, esetleg egy fess egyenruhában siető postás elmosódott alakja vajon hová tartott a felvételek készítésének pillanatában.A technika fejlődésével a szellemalakok és a fotográfus kamerája előtt staffázsként pózoló statikus alakok eltűntek a fényképekről. A száraz eljárás 1880-as évekbeli megjelenésével a nagyobb érzékenység rövidebb záridőt biztosított, ami a Klösz-fotográfiákon is lehetővé tette a tizedmásodpercnyi pillanat megragadását, vele a város hétköznapi lüktetésének még magától értetődőbb megörökítését. A sokak számára nem feltétlenül szembetűnő változás nem pusztán technikai szempontból érdekes, de Klösz fotográfiái esztétikai és szemantikai értelemben ugyancsak változáson mentek keresztül. Mindeközben a tisztán dokumentarista szándékok, s a hozzá továbbra is következetesen megválasztott, nagyobb rálátást biztosító felső kameraállások védjegyei maradtak a fotográfusnak.Kibontakozó városfotográfusi tevékenységének köszönhetően Klösz témái folyamatosan bővültek, amihez kifogyhatatlan ihletforrást adott Budapest urbanisztikai és építészeti átalakulása. Emellett arra is volt javaslata a fotográfusnak a Fővárosi Közmunkák Tanácsa számára, hogy a városrendezés következtében eltűnő barokk és klasszicista Pest emléke legalább a fotográfiákon maradjon meg az utókor számára. Ezért főként Klösznek köszönhető, hogy a 19. századi metszetek és akvarellek mellett hiteles fényképforrások is rendelkezésre állnak a régi Pest zegzugos középkori utcaszerkezetéről, köztük olyan meghatározó helyszínekről, mint a régi Városháza és annak piactere, vagy az akkor még részben a periférián található Újépület a mai Szabadság tér helyén. De ugyancsak izgalmas a Schulek-féle átépítés előtt álló Mátyás-templom mainál jóval szerényebb, ám minden bizonnyal autentikusabb architektúráját tanulmányozni a Budai Várban.Klösz és egyre fejlődő fotográfiai, majd idővel a nyomdai sokszorosításra berendezkedő műintézete a fontosabb magyarországi események dokumentálásából is kivette a részét. Már vállalkozása kezdeti éveiben fotografálta a budapesti és miskolci árvizeket, de talán az 1879-es szegedi árvíz anyaga tekinthető a legdrámaibbnak, s ez a megrendítő közlésmód minden bizonnyal tudatos képalkotó szándékokat tükröz. A nemzeti gyász korabeli kifejeződésének reprezentatív példája volt Kossuth Lajos 1894-es budapesti temetése, melyet Klösz fényképészeti intézetének fotográfusai a város számos pontján megörökítettek. Ugyancsak mérföldkőnek és az utókor számára felbecsülhetetlenül gazdag képegyüttesnek tekinthetők a különféle országos kiállítások anyagai; közülük is kiemelkednek az 1896-os millenniumi rendezvények felvételei. Klösz nem pusztán a reprezentatív közlésmódra korlátozta tevékenységét; a felvételeken Ferenc József látogatása, a különféle pavilonok előtt büszkén pózolók közönsége mellett Ős-Budavár vigalmi negyede ugyanúgy feltűnik, mint a kiállításra látogatók szerény szállásépületei.Nem maradhat ki a Klösz-életmű említéséből a Magyar kastélyok című album sem, amelyet az 1900-as párizsi világkiállításra időzítve készített el a fotográfus. Klösz a történelmi Magyarország területét bejárva mintegy száz kastélyról, valamint a hozzájuk tartozó parkokról készített anyaga gyakorlatilag egyedüliként mutatja be a korszak – sokszor meglehetősen provinciálisnak ható – főúri életmódját, autentikus miliőjét. Annak tudatában különösen értékes Klösz kastélytipológiája, hogy legkésőbb 1945 tavaszára örökre elsüllyedt ez a világ Magyarországon. Klösz György 1913-ban hunyt el választott hazájának székesfővárosában, Budapesten. Nyughelye a Fiumei úti sírkertben található, ahol számos egykori híres portréalanya is nyugszik. Jelentős nyomdaipari vállalattá fejlesztett cégét fia vezette tovább, egészen az 1948-as államosításig. Ezt követően került a cég archívumában őrzött fotográfiai hagyaték számos magyarországi közgyűjteménybe. Tőry Klára fotótörténész közlése szerint Klösz és cége mintegy 60 ezer felvételt készített működése során, melyek közül nagyjából 400 üvegnegatívról és 4000 kópiáról van konkrét ismeretünk. Ezeket a példányokat zömmel Budapest Főváros Levéltára, a Budapesti Történeti Múzeum, a Magyar Fotográfiai Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár gyűjteményeiben őrzik. A Fortepanon 2015-ben szabad felhasználásúvá tett mintegy 1500 Klösz-felvétel Budapest Főváros Levéltára tette a Fortepanon keresztül a nagyközönség számára szabadon hozzáférhetővé.Írta: Kéri Gáspár | Képszerkesztő: Virágvölgyi IstvánA Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/klosz-gyorgy-180Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!The post Felbecsülhetetlen ajándékot bízott ránk Klösz György – 180 éve született „Budapest fotográfusa” first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban