Négygólos előnyben leblokkolt a Veszprém, kiábrándító vereséggel zárta a BL-csoportkört
hir24 | 2026. március 12., csütörtök - 20:52
Bár az első félidőben 15-11-re is vezetett, végül simán kikapott 38-33-ra hazai pályán a dán Aalborgtól a Veszprém kézilabdacsapata a Bajnokok Ligája utolsó csoportkörében. A drukkerek kifütyülték a csapatot. Későbbi eredményektől függ, hányadik helyen zárja a csoportot Xavi Pascual együttese és kivel találkozik majd a nyolc közé jutásért.Mivel a Szeged a saját csoportja hatodik helyén végzett, így az is egy lehetséges forgatókönyv volt, hogy amennyiben a Veszprém befut harmadikként, akkor magyar riválisával küzdhet majd a negyeddöntőbe jutásért. Más kérdés, hogy ehhez azt az Aalborgot kellett volna legyőzni, amelyet legutóbb 2024 áprilisában sikerült.— EHF Champions League (@ehfcl) March 12, 2026Hektikusan alakult az első félidő, ugyanis a magyar csapat hiába lépett el 4-1-re is, a dánok visszajöttek, olyannyira, hogy Kristian Björnsen góljával 11-10-re már ők vezettek. Ezután produkált egy 5-0-s rohanást a Veszprém, majd leblokkoltak a hazaiak,így a szünetre 20-16-os előnnyel mehetett az Aalborg – a veszprémi szurkolók ki is fejezték elégedetlenségüket, előkerült egy „A hűségünk örök, a türelmünk nem” felirat is. Rohanósan indult a második félidő, amiből Nedim Remiliék jöttek ki jobban, a 38. percben így Yanis Lenne már az egyenlítésért dobhatott, Niklas Landin viszont nagyot védett. Egalizálás helyett hirtelen ismét négygólos hátrányban voltak a hazaiak, pedig közben egy dán színészkedés miatt még emberelőnybe is kerültek…— EHF Champions League (@ehfcl) March 12, 2026Sokatmondó jelenet történt a 48. percben is, ekkor Hugo Descat lőhetett hetest, hogy egy gólra faragja a veszprémi hátrányt, de hasba lőtte Landint. Emberelőnyben is enerváltan játszott a magyar csapat, amely minden olyan pillanatba belebakizott, amikor esetleg szorossá tehette volna a végjátékot, így végül simán kikapott.One Veszprém HC-Aalborg HB (dán) 33-38 (16-20)lövések/gólok: 53/33, illetve 54/38gólok hétméteresből: 1/2, illetve 3/4kiállítások: 0, illetve 6 percThe post Négygólos előnyben leblokkolt a Veszprém, kiábrándító vereséggel zárta a BL-csoportkört first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Az OTP Bank-Pick Szeged igazgatóságának új elnöke, Papp Edward 2025. július óta tagja a klub igazgatóságának, amelynek tagjaként az elmúlt időszakban már tevékenyen részt vett a klub életében.Nagyon nagy megtiszteltetés és kihívás számomra ez a kinevezés– nyilatkozta a klub hivatalos honlapján Papp Edward, aki megköszönte Szűcs Ernő Péter 15 éves munkáját, mondván, nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szeged nemzetközi mércével is magas színvonalú, elismert kézilabdaklubbá vált Európában.„A következő időszakban fontos teendőmnek érzem a saját akadémiai programunk reformját, hogy minél több tehetséges magyar fiatal csatlakozhasson a felnőtt kerethez és ezáltal a magyar kézilabdasport vérkeringésébe. Azt látom, hogy Európában most azok a klubok és nemzeti válogatottak válnak kiemelkedően sikeressé, amelyek már akadémiai szinten alkalmazzák a sokmozgásos, intenzív tempójú, modern kézilabdát. Célom, hogy a jelentősen megfiatalítandó felnőtt csapatunk ezt a szakmai irányt képviselje, felmenő rendszerben beépítve sok tehetséges fiatal játékost” – olvasható.Papp Edward kiemelte, hogy a klub közösségével együtt egy újabb sikeres korszakot szeretnének építeni.Hiszem, hogy néhány éven belül nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi kézilabdaéletben is a szegedi sikerek titkát fogják keresni– fogalmazott az 52 éves elnök, aki 2016 óta vezérigazgatója az SMP Solutions Zrt.-nek (a klub gyémánt fokozatú támogatójának), valamint tagja a Csányi Alapítvány kuratóriumának is.The post „Hiszem, hogy néhány éven belül a szegedi sikerek titkát fogják keresni” – új elnököt kapott a kézilabdaklub igazgatósága first appeared on 24.hu.
Az Otthon Start programról legtöbbször a kedvezményes 3%-os hitel kapcsán lehet olvasni, ezzel a kormány dedikált célja a fiatalok első lakáshoz jutásának segítése. Azonban a programnak van egy másik lába is, mellyel az elérhető újlakás-kínálatot szeretnék növelni: a kormány döntött arról, hogy azok a legalább 250 lakásos projektek, melyek minimum 70 százalékban megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások lehetnek.A fenti státuszhoz az kell, hogy az épülő lakások 70 százalékánál ne legyen a maximálisan megállapított 1,5 millió forint felett a négyzetméterár, a teljes vételár pedig ne haladja meg a 100 millió forintot. Az ezzel kapcsolatos kérelmet az Otthon Start Programirodához kell benyújtania a fejlesztőnek, ezeket egyenként bírálják el.De miért érdemes egy fejlesztőnek kérni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt? A legfontosabb, hogy ezzel egy sor adminisztratív terhet megspórolhat, illetve felgyorsíthatja a különböző eljárásokat, engedélyezéseket. Így többek között gyorsabban kaphat építési engedélyt, felgyorsíthatók a környezetvédelmi és természetvédelmi eljárások, a területrendezés vagy a földmérés. Ezzel pedig komoly hónapokat lehet megspórolni a kivitelezés során, vagyis gyorsabban és olcsóbban készülhet el a beruházás. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a projektre rákerül a virtuális „Otthon Start” pecsét, ami a megnövekedett kereslet mellett akár komoly marketingértékkel is bírhat a fejlesztő számára.Jelenleg 12 beruházás esetében már elfogadták a kérelmet, így azok kiemelt beruházássá váltak, további 11 esetében pedig megkezdődött a társadalmi egyeztetés, így szűk fél év alatt már majdnem két tucat ilyen projekt esetében indult el az eljárás, ami jól jelzi a beruházói igényeket. Ez önmagában közel hatezer új lakás építését foglalja magában, hiszen minden projektben legalább 250 új lakásnak kell szerepelnie. A vonatkozó rendelet mellékletéből az is kiderül, hol valósulhatnak meg ezek a fejlesztések. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy a 250 lakás megépítése vidéki viszonylatban soknak számít, ennek ellenére nem csak a fővárosban indultak el ezek a beruházások.Az elsők között kapott például kiemelt státuszt egy veszprémi fejlesztés, mely kisvárosias lakóövezetben van. A területen már évek óta lakópark építését tervezi a tulajdonos, a helyi építési szabályzatot ennek érdekében már 2024-ben módosították. Az akkori tervek szerint 240 lakás került volna kialakításra a területen, ezt nem lehetett különösebben nehéz a 250-es határ fölé emelni, hogy megfeleljenek a követelményeknek.Már jóváhagytak egy szegedi fejlesztést is, a csongrádi vármegyeszékhelyen az önkormányzat jelölt ki rozsdaövezeti akcióterületet, ahol nagy léptékű fejlesztés kezdődik. A lakóparkban akár tízemeletes épületeket is felhúzhatnak, miközben a zöldfelület aránya legalább 50% lesz a fejlesztő ígérete szerint. A Kálvária sgt. – Móravárosi krt. – Szabadkai út – vasútvonal által határolt területen a COVID előtt még szálloda- és irodafejlesztést terveztek, most azonban lakópark épülhet. A lakásokra pedig minden bizonnyal lesz kereslet is, hiszen a városban az idén indul el a termelés a kínai BYD első európai autógyárában, mely jelentős létszámú munkaerőt vonzhat a városba.Sínen van már egy debreceni Otthon Start-fejlesztés is, ahol szintén a frissen betelepülő gyárak biztosíthatják ehhez a keresletet. A CATL és a BMW két nagyon jelentős beruházást fejezhet be hamarosan a hajdúsági városban, de mellette az ő beszállítóik is pörgetik a debreceni munkaerőpiacot. A Vámospércsi út, Veres Péter utca és Berzsenyi út által határolt szakaszon összesen akár 60 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztés valósulhat meg egy eddig üresen álló telken.A már jóváhagyott beruházások között Budapesten kívül van még egy budaörsi 270 lakásos fejlesztés, melynek érdekessége, hogy tavaly novemberben a város önkormányzata tiltakozott a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás ellen. Az érintett terület ugyanis jelenleg különleges sport övezetnek minősül, aminek beépítése elvileg ellentétes a város érdekeivel. Szerintük a beruházás megvalósításához nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, nincs elegendő parkolóhely a várhatóan megjelenő több száz autó számára.A fentieken túl eddig budapesti beruházások kapták meg a kiemelt státuszt, közülük a legtöbb a XI. kerületben van, mely eddig is az újlakás-építés egyik kulcsterülete volt a fővárosban. Most a Fehérvári úton, a Savoya Park bevásárlóközpont mellett és a Szerémi úton is egyenként több száz lakásos fejlesztések indulhatnak el. Ezeken felül a XV. kerületben egy, a XVIII. kerületben két fejlesztés kapta meg a hozzájárulást, míg a szintén eddig is közkedvelt XIII. kerületben 470 lakás épülhet ennek keretében. A listán található még egy IX. kerületi beruházás is, melynek érdekessége, hogy egy már évek óta félbehagyott lakóház befejezésére irányul.A kiemelt beruházások száma hamarosan közel meg is duplázódhat, mivel februárban további 11 fejlesztés esetében jelentették be, hogy elindul a társadalmi egyeztetés. Ezek egy debrecenit és egy budaörsit leszámítva a fővárosban vannak. Az eddig említett kerületek mellett jelentős fejlesztések indulhatnak a III., IV., a XIV. és a XIX. kerületekben, illetve újabb XI. kerületi területek kaphatnak kiemelt státuszt.„A kormány évek óta igyekszik élénkíteni a kínálatot az újlakás-piacon, hogy ezzel is megfékezze az áremelkedést, ennek újabb eleme a beruházások kiemeltté nyilvánítása” – mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy a fenti projektek között vannak olyanok, melyek már értékesítés alatt állnak, így lokális hatásuk a lakásárakra akár már jelenleg is megmutatkozhat.The post Otthon Start: itt épülhetnek meg a programra tervezett első lakások first appeared on 24.hu.
Vasárnap elrendelte a kőszegi rendőrség Szabó Bálint keresését – derült ki a police.hu oldaláról. Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő az elmúlt években azzal vált ismertté, hogy rendszeresen trombitált különféle tüntetéseken, ezúttal eltűnt személyként tartja nyilván a rendőrség.A politikust a mostani választáson a Szabad Ország Mozgalom (SZOM) támogatja jelölőszervezetként. A párt azt írta az eltűnéséről, hogy Szabó utoljára csütörtökön adott életjelet magáról, „azóta elérhetetlen mind a családja, mind a Párt, a Szabad Ország Mozgalom vezetői, illetve ismerősei részére. A telefonja azóta is ki van kapcsolva. A BRFK semmiféle módon nem ad információt hollétéről, a SZOM többszöri megkeresése ellenére.”Szabó egyébként a budapesti hármas választókerületben indult volna képviselőjelöltként a fideszes Steiner Attila és a Tisza Párt részéről Magyar Péter ellen, ám „eltűnése vagy akadályoztatása miatt az ajánlóíveket sem tudta leadni a választási irodában”. Ugyanakkor, mint megírtuk, Szabó a visszalépését tervezte benyújtani a főváros XII. kerületi, hegyvidéki (Budapest, 3. oevk) választókerületében.The post Eltűntként keresi a rendőrség a trombitás Szabó Bálintot first appeared on 24.hu.
Óriásiak a különbségek a hazai meddőségi központok teljesítményei között, jóllehet az intézetek a szektor államosítása óta egységes irányítás alá tartoznak. A 24.hu által megszerzett statisztikai adatok azt mutatják, hogy az egyes intézetek sikerrátái akár kétszeresen, sőt, ennél is nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól, ám ezt eddig – épp az egyforma esélyekre hivatkozva – elhallgatta a központok irányításáért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) a gyermekre vágyó páciensek elől.A HRI február elején publikált első ízben olyan statisztikát, amely képet adott arról, hogy átlagosan milyen eredményességgel működik a magyar intézményhálózat. Magyarországon a lombikbébi kezeléseket jelenleg öt egyetemi meddőségi központ és a nyolc telephellyel működő Duna-menti Reprodukciós Központ (DREK) állami tulajdonban lévő gazdasági társaság végzi.A nyilvánossá tett adatok szerint ez a 13 intézet 2024-ben országos átlagban 26,4 százalékos eredményt tudott felmutatni, ha a becsült kumulatív élveszülési rátát vesszük figyelembe. Ez a szám a HRI vezetése szerint a petesejt-leszívásokból származó élveszülések arányát jelenti. Az elvégzett beültetések alapján számolt eredmény azonban ennél rosszabb, 2024-ben ugyanis összesen 18 016 IVF-kezelést végeztek Magyarországon, amelyekből végül 3089 gyermek született – ez 17 százalékot jelent.Az egyes intézetekre lebontott eredményességi mutatókat viszont szándékosan tartotta vissza a HRI.Várnagy Ákos, az igazgatóság vezetője a döntést a HVG-ben azzal indokolta, hogy ez csak káoszt okozna:Ez óriási káoszhoz vezetne, és semmit nem javítana a rendszeren. (…) Azt kell elfogadni, hogyha ugyanaz a páciens ugyanazzal a gondjával elmegy az egyik központba, akkor ott ugyanannyi esélye lesz, mint a másikban.A DREK telephelyi adatai azonban cáfolják ezt az állítást, a nyolc telephelyen ugyanis korántsem ugyanolyan esélyeket biztosítanak a páciensek számára.A lapunk által megszerzett adatok szerint 2024-ben a friss embrió-beültetések és az abból származó élveszülések arányában a nyolc telephely közül egyedül a Győrben működő intézet tudott 30 százalékot meghaladó (30,2) eredményt produkálni.A tapolcai intézetben 22,7 százalékot értek el, a fennmaradó hatban viszont 20 százalék alatt teljesítettek. Istenhegyi, pesterzsébeti, kaposvári, gazdagréti, kútvölgyi a sorrend, a sort az angyalföldi intézet zárja 12,9 százalékkal.Korábban már írtunk a listában meglehetősen hátul szereplő Kútvölgyi Intézetről, amely az Észak-budai Szent János Centrumkórházban működik. Az intézetet az elmúlt években elvégzett több milliárd forintot felemésztő felújítások ellenére februárban „a páciensek maximális biztonsága érdekében” újra le kellett állítani három hétre. Úgy tudjuk, az ok az volt, hogy kivizsgálják, mitől esett vissza radikálisan az IVF-beavatkozások eredményessége. A Kútvölgyiben a felújítások előtti évben, 2023-ban 1400 lombikbébi-kezelést végeztek, melyek eredményeként 322 (23 százalék) gyermek született, 2024-ben viszont mindössze 721 beavatkozásra került sor, és csupán 114 (15,8 százalék) lombikbébi jött a világra.Megkérdeztük Várnagy Ákost, hogy valóban ezeket az eredményeket mutatták-e a statisztikáik. A Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója nem cáfolta az adatokat, de azt hangoztatta, hogy az élveszülési arány – különösen olyan bontásban, mint „szülés/friss embriótranszfer” – önmagában nem alkalmas intézmények objektív összehasonlítására.Szerinte az egyes centrumok betegösszetétele (életkor, előzmények, ismételt sikertelen kezelések aránya, társbetegségek), az alkalmazott eljárások típusa, az adott időszakban végzett beavatkozások száma, illetve számos technikai és protokolláris tényező jelentős hatással van ezekre a mutatókra, és ezek egy-egy év alatt is jelentősen torzíthatják az összképet.A konkrét százalékos adatokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a különböző mutatók között – megfelelő szakmai kontextus nélkül – valóban előfordulhatnak eltérések egyes időszakokban. Ezek azonban nem értelmezhetők úgy, hogy egy adott intézményben »két-két és félszer akkora az esély«, mint egy másikban. A reprodukciós eredményesség komplex, több lépcsőből álló folyamat eredménye, amelyet nem lehet egyetlen mutató alapján felelősen megítélni– közölte Várnagy Ákos, hozzátéve: a HRI éppen azon dolgozik, hogy a központok között ne legyenek számottevő különbségek.A sikerrátát erősen beárnyékolja, hogy az egyik hazai magánintézet, a Kaáli három évtizeddel ezelőtt nagyjából 8 százalékponttal jobb eredményt produkált, mint a jelentős költségvetési pénzekkel megtámogatott államosított centrumok.A Kaáli Intézet a Magyar Nőorvosok Lapjában 1998-ban publikálta első ötéves működésének eredményeit. A budapesti és szegedi telephelyeken 1992–1997-es időszakban végzett friss embriótranszferekből 27,1 százalékban születtek gyerekek.A 24.hu megkérdezte Kaáli Nagy Gézát, a korábbi magánintézetlánc alapítóját, hogy mi vethette vissza a hatékonyságot az államosítás után. A professzor szerint a kezelések és a gyógyszerek váratlan és hirtelen ingyenessé tétele eredményezte azt, hogy a volt magánintézetekben azonnal olyan sok beteg jelentkezett, ami elláthatatlanná vált. Hiába dolgoznak ugyanazok az orvosok, biológusok tovább ugyanabban az épületben, az intézetek nem voltak felkészülve ekkora rohamra, ami kaotikus állapotokhoz vezetett.Sok beteg ebben az időben ábrándult ki az állami ellátásból. A túlzsúfoltság hosszú várólistákhoz vezetett – annak minden hátrányával. A magánintézetek betegei nem ehhez voltak szokva, és ez volt a fő oka annak, hogy soha nem látott külföldi lombikturizmus alakult ki– mondta Kaáli Nagy Géza. A professzor meggyőződése, hogyha a magánintézeteket nem államosítják, hanem szektorsemlegesen finanszírozzák, akkor 2024-ben nem 3089, hanem 5000 gyermek született volna a kezelések nyomán.The post Kétszeres különbségek lehetnek egyes hazai lombikintézetek eredményessége között, megszereztük az adatokat first appeared on 24.hu.
A francia kulturális miniszter asszony döntése értelmében Krasznahorkai megkapta a L’Ordre des Arts et des Lettres, vagyis a Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetésének legmagasabb, commandeur (parancsnoki) fokozatát – írja a tavaly októberben Nobel-díjat nyert magyar író Facebook-bejegyzésében.Krasznahorkai László ezzel olyan zenészek, színészek, rendezők és írók sorához csatlakozik, mint Bob Dylan, David Bowie, Eric Clapton, Kuroszava Akira, Meryl Streep, Bruce Willis, Salman Rushdie, Paul Auster, Vaclav Havel és Ray Bradbury, akik korábban mind megkapták az állami kitüntetés legmagasabb fokozatát. Magyar fronton Kertész Imre, Szőllősy András zeneszerző és Esterházy Péter is magáénak tudhatta a díjat.Krasznahorkai Lászlónak az elismerést Franciaország magyarországi nagykövete adja majd át.Krasznahorkait az elmúlt hónapokban sorra érik a kitüntetések: kisbolygót neveztek el róla és Tarr Béláról, ELTE díszdoktora és Szeged díszpolgára lett. Tavaly megjelent legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága, erről itt írtunk bővebben.The post Krasznahorkai László állami kitüntetést kap a francia kulturális minisztertől first appeared on 24.hu.
Annak ellenére, hogy Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselőt és 33 társát bűnszervezetben elkövetett, 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az áprilisi választáson újra indulni készülő politikus ismét kormányzati támogatásokhoz jutott – tudta meg a 24.hu.A több mint hat éve a vádlottak padján ülő Simonka ezúttal egy olyan alapítvánnyal nyert vissza nem térítendő állami támogatásokat, melynek nincs sem honlapja, sem közösségi oldala. A Pusztaottlakán két éve polgármesternek újraválasztott politikus kurátorként vezeti a lakcímére bejegyzett Gyermekeinknél Nincs Fontosabb Alapítványt.A Szegedi Törvényszéken nyilvántartott szervezet céljaa kiskorúak védelme, gyermekeink szellemi, testi, lelki, erkölcsi fejlődésének elősegítése.Az 500 ezer forint induló vagyonnal alapított szervezet dokumentumai szerint az összes alapítványi vagyon 20 százaléka fordítható működési költségre, 20 százaléka vállalkozási tevékenységre, míg 60 százalékot kell közvetlenül az alapítványi célokra fordítani. Az ugyanakkor nem látszik, eddig mire és hogyan költöttek.Ezzel az alapítvánnyal tavaly kétmillió forintot nyert Simonka a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjából, melynek forrását a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség biztosítja a költségvetésből.Habár az nem jelent meg, hogy a közpénzt pontosan mire kapta az alapítvány, a helyi sajtó – Simonka nevének említése nélkül – arról írt, hogy a szervezet a rendezvényeire kapta a forrást. Csakhogy a pénz felhasználásának nincs nyilvános nyoma, még Simonka Facebook-oldalán sem, pedig a politikus naponta többször posztol a közösségi oldalán.Ráadásul nem ez az egyetlen pályázat, amelyen nyert az alapítvány.A szervezet „működésének támogatása és szakmai programjainak szélesítése 2025-ben” címmel tavaly további kétmillió forintot nyert el a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) forrásaiból. Erre a költségvetési forrásra az idén is pályázott a Simonka vezette alapítvány, viszont a január végén született döntés szerint nem kapta meg az igényelt ötmillió forintot.A NEA nyerteseit tavaly épp Simonka utódja, Dél-Békés országgyűlési képviselője jelentette be. Erdős Norbert a Facebook-oldalán is megosztotta a hírt, ám arról ő sem tett említést, hogy a Gyermekeinknél Nincs Fontosabb Alapítványt Simonka György vezeti. A pályázati eredményekről szóló sajtótájékoztatóján a legtöbb nyertes szervezet képviselője részt vett, és nyilatkozott is, ám a Simonka vezette alapítványról azt közölték, hogyezúttal nem tudott részt venni az eseményen.Simonka a már említett, Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjának pályázati eredményeiről szóló rendezvényen sem vett részt, melynek kedvezményezettjeit ugyancsak Erdős jelentette be a nyertesek társaságában. Ezúttal viszont már a kormánypárt parlamenti képviselője el is hallgatta, hogy az egykori párttársa vezette alapítvány is a győztesek közt van. Erdős csaknem az összes kedvezményezettet fölsorolta Facebook-oldalán, ám Simonka alapítványát nem.Ennek a magyarázata feltehetően az lehet, hogy – bár egykor Erdős és Simonka jó viszonyt ápolt – mára elmérgesedett a kapcsolatuk. Simonka támogatta Erdőst azután, hogy a büntetőügye miatt nem indította újra a Fidesz 2022-ben, azonban két éve, amikor Simonkát újra polgármesterré választották Pusztaottlakán, éles kritikát fogalmazott meg. Lapunknak azt mondta:Erdős Norbert nagyobb pusztítást végzett a dél-békési Fideszben, mint a pestis!Viszonyuk mostanra még inkább elfajult – legalábbis Simonka részéről, aki hétfőn egy személyeskedő videóban kritizálta Erdőst, amiért állítása szerint a Fidesz képviselője blokkolta Pusztaottlaka támogatási lehetőségeit. Egyúttal Simonka bejelentette, hogy elindul az országgyűlési választáson. A politikus át is vette az ajánlóíveket, igaz, február 21. helyett csak március 2-án, ígynem egészen öt napja van összegyűjteni 500 aláírást az Orosháza központú békési 4-es körzetben.Ha sikerrel jár, akkor leginkább fideszes utódja, Erdős esélyeit ronthatja a választáson (aki egyébként már leadta az aláírásokat, csakúgy, mint a tiszás kihívója, Gurzó Mária, és a Mi Hazánk jelöltje, Schultz Gábor).Kerestük Simonka Györgyöt és Erdős Norbertet is kérdéseinkkel, ám egyiküket sem értük el, sem hívásainkra, sem SMS-einkre nem reagáltak.Nemrég írtunk arról, hogy Simonka büntetőügye a hatodik évfordulójához érkezett, ez alkalomból részletesen bemutattuk, hogy a korrupciós ügy fővádlottjai 442 millió forint vissza nem térítendő támogatást vettek föl a büntetőper kezdete óta.A Központi Nyomozó Főügyészség még 2019-ben emelt vádat Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kellett ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett, őt tartják a bűnszervezet irányítójának.A vád két legfontosabb tanúja már vallomást tett.The post Hiába vádolják korrupcióval, Simonka György ismét kormányzati támogatásokhoz jutott, a választáson mégis keresztbe tenne a Fidesznek first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban