Géczi Bea először nyilatkozott, mióta szakítottak Szegedi Fecsóval: „Néha nagyon hiányzik”
hir24 | 2025. augusztus 06., szerda - 09:51
Géczi Bea hétfőn Instagram-oldalán jelentette be, hogy szakítottak Szegedi Fecsóval, két kisebbik fia édesapjával. A Blondie néven énekesnőként is tevékenykedő nő akkor annyit írt, neki nem fér bele az az életmód, amit volt párja folytat.A keddi Fókuszban bővebben kifejtette, mi történt.Másfél hónapja történt ez a szakításos dolog, aztán most így kijött belőlem, mert küldözgették nekem Instagramon, hogy más nőkkel van. Úgy gondoltam, hogy ez elég megalázó, hogy mindenki azt hiszi, együtt vagyunk, én meg otthon vagyok a gyerekekkel. Ezért írtam ki, hogy tisztázzam ezt az egészet, hogy nem vagyunk együtt, legyen pont, és nekem ne küldözgessenek semmit– fogalmazott Géczi.Mint elmondta, az elmúlt öt évben többször szakítottak már, de most végleg betelt nála a pohár.Sajnos van két kisgyerek, nyilván nehéz, de azon vagyunk, hogy ők ne érezzenek ebből semmit. Rossz, hogy egyedül vagyok, néha nagyon hiányzik, de amúgy egyre jobban vagyok. Most már úgy látom, hogy nincs értelme ennek az egésznek, és csak a gyerekekkel foglalkozok.Hozzátette: amúgy jól van, hiszen van három egészséges fia, és számára ők az elsők, nem egy férfi miatt fog kikészülni. A kommunikáció azonban nem működik közöttük exével, mivel mindketten sértettek, ezért Géczi azt mondta, bíróságra fognak menni.Szegedi Fecsó nem reagált az RTL megkeresésére.The post Géczi Bea először nyilatkozott, mióta szakítottak Szegedi Fecsóval: „Néha nagyon hiányzik” first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A 2025 szeptemberében induló Otthon Start program kedvezményes hitelét építkezésre is fel lehet használni, igaz, a telek árát más forrásból kell finanszírozni. (A feltételekről itt olvashat.) Az ingatlanhirdetési portál adatai szerint, ha nem is olyan mértékben, mint a használt lakóingatlanok, de tavaly óta a belterületi építési telkek is drágultak: országos átlagban 6 százalékkal. Persze ahogy a lakásárakban, úgy a telekárakban is nagyok a településtípusok és az országrészek közti különbségek.A legdrágább Budapest belvárosa (I., V., VI., VII., VIII., IX. kerületek), ahol egy-egy foghíjtelek van csak a kínálatban, illetve mint közleményükben írják, gyakran a beépítésre alkalmas padlástereket is telekként hirdetik az eladók. Az árak és a kivitelezés költségei miatt ez biztosan nem az első lakást, házat felépíteni vágyók célpontja, hanem inkább az ingatlanfejlesztők terepe.“Az Otthon Start program szempontjából az építési telkeknél a legmagasabb árakra a XII. kerületben számíthatunk, ahol 281 ezer forint a hirdetett építési telkek átlagos négyzetméterára. Ezt két másik budai kerület, a II. és a XI. kerület követi 202 ezer és 191 ezer forintos négyzetméterárral. A magas árak – akár 200–300 millió forint is lehet egy átlagos méretű telek – miatt viszont ezekben a kerületekben is inkább az a jellemző, hogy a helyi telkeken főként ingatlanfejlesztők építenek többlakásos társasházat, míg magánszemélyek családi házat ritkábban húznak fel” – magyarázta a portál elemzési vezetője, Futó Péter.Valamivel olcsóbban lehet üres telekre építkezni a külsőbb kerületekben, ahol egyébként is sokkal több a családi házas övezet, ide tartozik például a XVII., XVIII., XXI. kerület. Egy 600–800 négyzetméteres építési telek ezekben az olcsóbb kerületekben is 30–50 millió forint között van.A budapesti agglomerációt is magába foglaló Pest vármegyében átlagosan 38 ezer forint egy négyzetméter, de itt is igaz az, hogy az észak-nyugati agglomeráció településein mélyebben a zsebükbe kell nyúlniuk a vásárlóknak, mint keleten vagy délen. Ábrát is készítettek az építési telkek átlagos árairól:A fővároshoz képest vidéken jóval olcsóbban lehet olyan üres építési telekhez jutni, amire az Otthon Start kedvezményes hitelével építkezhetünk. A vármegyeszékhelyek közül ahogy a lakásárak, úgy a telekárak terén is Debrecen a legdrágább, ott 75 ezer forintba kerül egy négyzetméternyi építési telek, míg a 40–60 ezres kategóriába befért még Kecskemét, Szeged, Veszprém és Győr.Az ország olcsóbb részein pedig többnyire 10–20 millió forinttal kell számolnia annak, aki egy közepes méretű városban szeretne családi ház építésére alkalmas telket venni.“Telekvásárlás előtt az elhelyezkedésen túl érdemes a helyi építési szabályzatot is megvizsgálni, vagyis azt, hogy egy adott településen vagy területen milyen szabályok szerint lehet építkezni. Az olyan övezeti előírások, mint a telek beépíthetőségének mértéke, a legnagyobb építménymagasság vagy a szintterületi mutató határozza ugyanis meg, hogy az általunk elképzelt ingatlan megvalósítható-e a telken. Emellett fontos a telek beépítési módját is megnézni, ami szintén befolyásolja, hogy például az úttól és a szomszédos épületektől milyen távolságra és milyen formában lehet felépíteni az ingatlant” – hívta fel a figyelmet Futó Péter, hozzátéve, hogy a beépíthetőséget befolyásolhatja a közművek telken belüli elhelyezkedése, de akár az is, ha a telekre szolgalmi jog van bejegyezve legyen az akár egy úthasználati jog, vagy egy közműszolgáltatásokhoz kapcsolódó vezetékjog.Végül kitértek arra is, hogy az Otthon Start programmal tanya is vásárolható, aminek főként az alföldi vármegyékben van széles kínálata. Ezek átlagára Bács-Kiskunban 40–50 millió, Csongrádban 30–40 millió forint között mozog, míg Pest vármegyében 60–70 millió forint az átlagár. Kisebb számban, de szintén vannak eladó tanyák Baranya és Jász-Nagykun Szolnok vármegyében, előbbiben 40–50 millió, utóbbiban 30–40 millió forint között van az átlag, míg Békésben akár már 20 millió forint körül is válogathatunk.Ha tehát valaki tanyát venne a programmal, a maximális hitelösszeg a bankok által elvárt önerővel kiegészítve a legtöbb helyen elegendő lehet a kinézett ingatlan megvásárlására.Aki mégis kész lakást, házat venne inkább, annak ajánljuk azt a cikket, amiben egy másik ingatlanos cég azt vizsgálta, melyek lehetnek a legkapósabb ingatlanok, és hol.The post Otthon Start: megvizsgálták, telekvásárlással együtt hol fér bele az építkezés first appeared on 24.hu.
A szegedi vár egy fontos ostromának, illetve egy fal leomlásának nyomait is megtalálták a Huszár Mátyás rakparton zajló feltárás során – írja az MTI Molnár Csilla ásatásvezető hétfőn, a helyszínen tett bejelentése nyomán.A régész elmondta: az első helyszínen, az északi várfal maradványainál megtalálták az osztrák seregek 1686-os ostromának nyomait, így fény derült egy több mint három évszázada megerősítetlen leírás igazságtartalmára.A törökök ellen küzdő osztrákok a fennmaradt feljegyzések szerint aláaknázták az északi várfalat, azt azonban nem lehetett tudni, hogy a robbantást végrehajtották-e, vagy csak egy térképen jelölték az elhelyezett robbanóanyag helyét. Az ásatás során előkerült bizonyítékok most egyértelművé tették, hogy az aknát fel is robbantották, hiszen több hosszanti irányú repedést találtak, a várfal pedig kicsúszott a helyéről.Molnár hozzátette: a sérüléseket az osztrákok később valamelyest helyreállították, hiszen saját a fal egy részét annak saját tégláiból építették vsisza.A régészek a délebbi szelvénynél a vízi bástya maradványait, illetve az ahhoz kapcsolódó északi és a Tiszával párhuzamosan futó keleti falat is feltárták. Előbbi falszakaszról kiderült, hogy gerendavázas technikával építették, a rondella közelében pedig annak nyomát is megtalálták, hogy a keleti fal egy része 1692-ben a folyóba omlott.A keleti fal mellett mindezeken túl előkerült egy feltehetően az építkezés során, az állványzathoz használt fatörzs, amiből meghatározható lesz a fa kivágásának időpontja.A helyszínen Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester is jelen volt, aki elmondta: a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része.A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjármű-forgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért nyárra előrehozták a régészeti és vízépítési munkálatokat – közölte a politikus.A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton előreláthatólag augusztus 19-ig tartanak majd a munkák, 20-án pedig már a forgalom is visszatérhet.A szegedi vár egykori falainak helyét – a korábban felújított közterekhez hasonlóan – a rakparton is a burkolaton jelölik majd.The post Nem csak legenda: tényleg felrobbantották az osztrákok a szegedi vár egyik falát first appeared on 24.hu.
Kulcsár Edina is ringbe száll majd a Sztárbox őszi évadában, Laky Zsuzsi lesz az első ellenfele. A szépségkirálynő nemrég az Instagram-oldalán osztott meg videót a felkészüléséről, melyen látható, hogy legutóbb Molnár Áron is csatlakozott hozzá az edzésén, kesztyűztek is a színésszel. Molnár egyébként eredményesen szerepelt a gálaműsor korábbi évadaiban: 2023-ban ő lett a férfi középsúly-kategória bajnoka, tavaly pedig egy címvédő meccsen győzte le Szegedi Fecsót, aki előtte a nehézsúly-mezőnyben indult.The post Kulcsár Edina Molnár Áronnal edz a Sztárboxra first appeared on 24.hu.
Mennyi most egy korsó sör Krakkóban?Nagyjából annyi, mint itt. Sok.Ezt tulajdonképp csak azért kérdeztem, mert nemrég, június közepén jöttél meg onnan, ahol hat hetet töltöttél egy ösztöndíjjal. Bár érdekes téma, hogy van-e még valami közös a volt szocialista tábor országaiban…A Visegrád Literary Residency ösztöndíjasa voltam, hat hétig dolgozhattam nyugodt körülmények között a Willa Decjuszában egy cseh, egy lengyel és egy szlovák kollégával egyetemben. A szlovák prózaírót, Pavol Rankovot, elvileg nálunk is ismerik, négy regénye jelent meg, mind a négy a Kalligramnál, az utolsó 2023-ban. Kivételes lehetőség az ilyen, igyekeztem minden tekintetben kihasználni.Mennyit dolgoztál?Sokat, de keveset. Elég munkás típus vagyok, szeretek dolgozni. Napi nyolc órát igyekszem írni itthon is, ezt tartottam. De, ha kilóra nézzük, Krakkóban nem írtam sokat, mert nem volt mit, ugyanis áprilisban, a 2031 bemutatójával egy majdnem hároméves szakasz zárult le a szakmai életemben. Ez a rezidencia leginkább arra volt jó, hogy kitaláljam, merre tovább. Írtam novellákat, de, ami fontosabb, elkezdtem kidolgozni új, nagyobb anyagok koncepcióit, összeraktam két dráma szinopszisát és körvonalazódott egy regény is. Ez utóbbiban megpróbálok egy kicsit ellépni végre a saját valóságomtól.Attól tulajdonképpen az első regényedben is megpróbáltál, ha szűk családi körben játszódik is. Persze sok múlik azon, mit nevezünk valóságnak: csak azt, ami nagy valószínűséggel tényleg megtörtént, vagy azt is, ami megtörténhetett volna vagy meg kellett volna történnie. És akkor még mindig kérdés, mi is történt valójában…Igen, ezek a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek nagybetűs kérdései.De azért alapvetően a regényemet minden metajáték és narratív szívózás ellenére szorosan odaláncolja a bulvárvalósághoz, hogy a nevek valóságos személyek nevei, a szüleiméi, a szerelmemé, az enyém. Potozky Laci, a mentorom és egyben szerkesztőm, cseszegetett is, hogy miért hívják Zsombornak a főhőst, micsoda narcisztikus modorosság ez, de szerintem a végére meggyőztem, hogy jó ez így.Lehet, hogy a sör árát csak hallomásból ismered? Nem tűnsz bohém típusnak.Visszafogott alkat vagyok, ez tény. Alapvető gyerekkori élményem, hogy apám közösen részegedik le a pólós haverjaival, de mindig ő az, aki a legjobban tartja magát. És az is van, hogy nagy dolgokat akarok véghez vinni, aminek a legalapvetőbb feltétele, hogy komolyan vegyem a munkát.Arra hogy jöttél rá, hogy te írni akarsz?Ezt a kérdést minden interjúban felteszik, de általában úgy szokott elhangzani, hogy „Minek a hatására kezdtél el írni?”Minek a hatására kezdtél el írni?Fogalmam sincs. Kiskamasz korom óta írok, különböző dolgokat. Egyszerűen jólesett, élveztem. Aztán úgy maradtam.Édesapád, aki híres vízilabdás és még híresebb edző, nem szomorú, hogy nem sportoló lettél?The post Biró Zsombor Aurél: Nagyon kell szeretni a térdelést ahhoz, hogy az ember húszévesen fideszes legyen first appeared on 24.hu.
A delmagyar.hu számolt be arról, hogy ítéletidő szakította meg a szombati Szegedi Szabadtéri Játékok Rebecca című előadását. Ahogy a lap tudósításában beszámolt róla, két komoly esőhullám tépázta meg a közönséget és a színpadot. Egyszer meg is szakították az előadást, és egy ideig úgy tűnt, megússzák újabb esőzés nélkül.Azonban a végjáték előtt tíz perccel lecsapott a zápor, így megszakították az előadást. A takarítók azonnal munkához láttak a színpadon, hogy felmosót ragadva használhatóvá tegyék a játékteret. A darab főszereplője, Gubik Petra is így tett, ő is beállt a suvickoló háttérmunkások közé, ezt a közönség álló tapssal fogadta.Ahogy a delmagyar.hu írja, „Barnák László főigazgató meg is jegyezte a mikrofonban a takarásból, hogy alapvetően saját házát takarítja”.The post Leszakadt az ég a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Gubik Petra olyat tett a színpadon, amiért kiérdemelte a vastapsot first appeared on 24.hu.
Egyfajta kulturális öntudatra ébredés, a roma mozgalom szárba szökkenése a két világháború között kezdődött Magyarországon, amikor civil kurázsival rendelkező budapesti cigány muzsikusok érdekvédelmi szervezetet alapítottak. Aztán az ’50-es években László Mária berúgta az ajtót, a következő két évtizedben pedig roma értelmiségi körökből elindult a tudatos emancipációra való törekvés– mondja a 24.hu-nak Szegedi Dezső.Hasonló folyamatok máshol is lejátszódtak, majd 1971 áprilisában Londonban, a 23 ország küldötteinek részvételével megtartott I. Roma Világkongresszuson hivatalosan is megszületett a roma nemzet. Népnévként elfogadták a roma, a nyelvre pedig a romani elnevezést, valamint meghatározták a nemzeti jelképeket – a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot, utóbbi így hangzik: Opre roma! (Fel, cigányok!). A kongresszus tiszteletére az ENSZ a roma kultúra világnapjává nyilvánította április 8-át.Ettől természetesen a számos etnikummal, nyelvvel rendelkező, eltérő múlttal és kulturális jegyekkel bíró „cigányság” nem lett egy csapásra egy és oszthatatlan, a nemzetté válás igényének megfogalmazása azonban önmagában fontos lépés az egység irányába. Hogyan jutottunk el idáig? Ezzel folytatjuk a magyarországi romák történetét bemutató sorozatunkat, a közeli múltba és a jelenbe emelve az eddig tárgyalt eredet kérdéseit.Dr. Binder Mátyás történésszel és Szegedi Dezsővel, a Roma play munkatársával, az 1 Magyarországért Kezdeményezés alapítójával beszélgettünk.A mai értelemben vett modern nemzetek a felvilágosodás eszméi mentén születtek meg a XVIII. század második felétől – azzal, hogy az új filozófia lebontotta a rendi kereteket, és immár nem csak a kiváltságos rétegeket ismerte el a nemzet részeként. Európa népeinek nemzetté válása persze időben és formájában is igen változatos módon ment végbe.Az egyik jellemző modellben a már meglévő állami keret töltődött nemzeti tartalommal, homogenizálódott a népesség, például Franciaországban. A másik főként Kelet-Közép-Európa soknemzetiségű birodalmaira jellemző, ahol az államisággal nem rendelkező kis népek nemzeti ébredése ment végbe a beszivárgó eszmék hatására.Ennek lépéseiként mindenhol „nemzeti leltárak” készültek bibliafordításokkal, az anyanyelv reprezentációjával, a saját kultúra és a történelmi múlt hangsúlyozásával, és még sorolhatnánk. A nemzeti törekvés megjelenését önmagukban tisztán jelzi például szótárak készítése mások által magasabb presztízsűnek tartott nyelvekkel (magyar-német, cseh-német stb.). Az egész hajtóerejét természetesen az értelmiség jelentette, a magyarság esetében a reformnemesség vállalt vezető szerepet.Alapvetően ez utóbbi történt a romák körében is egyszerre több helyen, hiszen úgynevezett transznacionális nemzetről beszélünk, a folyamat idővel nem szorult országhatárok közé– fogalmaz Binder Mátyás.Cigány-magyar szótárak már a XIX. század második felében készültek, és nem csak érdeklődő nem romák foglalkoztak a kérdéssel: Nagyidai Sztojka Ferenc roma költő, műfordító 1866-ban adta ki a szótárát József nádor fia, József főherceg támogatásával. Sztojka középiskolát végzett, ami ritkaságszámba ment a romák körében annak idején – cigány értelmiségi rétegről semmiképpen nem beszélhetünk, ám cigány származású értelmiségiek már bő két évszázaddal korábban feltűntek a Magyar Királyságban.Az első, akit név szerint ismerünk, Grausser Dávid 1687-ben végzett a Nagyenyedi Református Kollégiumban, neve mellett a beiratkozásnál szerepel a ciganus szó. Dávid tanulmányait az erdélyi országgyűlés tette lehetővé még 1624-ben azzal, hogy Bethlen Gábor fejedelem kezdeményezésére támogatta tehetséges jobbágyfiúk tanulmányait.A történész hangsúlyozza: nem látjuk pontosan a kezdeteket, de az önszerveződést megelőző első lépcső, az etnikai önazonosság tudata Magyarországon (és a környező államokban) a XIX. második felében már bizonyíthatóan jelen volt.The post Létezik-e roma nemzet? first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban