Iványi Gábor a köztársasági elnökké jelölésről: Ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám
hir24 | 2026. április 16., csütörtök - 11:51
Hogy érzi magát?Nagyon jól. Boldog vagyok, és reménykedem, de tudom, hogy rengeteg munka következik most. Ha 16 év rombolásának az eredményét akarjuk helyre tenni, akkor az már-már lehetetlennek tűnő feladat. Az élet sok területén megmutatkozik majd ennek a döntésnek, a nép akaratának az áldása és jó eredménye. Helyre kell állítani a külkapcsolatainkat, helyre kell állítani a belső bizalmat, föl kell számolni a megosztottságot, ami van. Évek óta rendeleti kormányzás zajlik különböző füllentések eredményeként. Most újra kell építeni a jogállamiságot, a parlamentarizmust, vissza kell adni az intézmények szabadságát, és új választójogi törvény kell, ami lehetővé teszi, hogy kis szövetségek alakuljanak, és minél több akarat megtalálja a maga útját. Most láthatólag arra volt igénye a magyar társadalomnak, hogy két igazán nagy párt ütközzék meg egymással. Ez valódi meggyőződéssé lett, és most sikerült.A történtek lelki feldolgozásával hogy halad?Menet közben mindent megemésztettem. Nem vagyok sértett, nem vagyok megbántott. Hogy a szabad gondolatközléseimért bosszút álltak rajtam, azon nem csodálkozom, de mindent elkövettem, hogy ez a bosszú ne sikerüljön. Erről szól ez az egész történet, és nem őrzök magamban sérelmeket. Teljes örömmel és erővel támogatom azt, ami jó.Hogyan foglalná össze az elmúlt évek történéseit?Megpróbálták az intézményeinket fölszámolni – ez részben sikerült nekik. Elveszítettük a közoktatási intézményeinket, ahol csupa hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyereket neveltünk. El kellett ajándékoznom az idősotthonainkat egy másik egyháznak, hogy ne vigye el az állam. Előbb kivonták a pénzt, majd az utolsó pillanatban gondolták meg magukat átmenetileg, és novemberben legalább nem zárták be a hajléktalanokat segítő intézményeinket. Ez a sor folytatódott volna, és ebbe illeszkedik bele az a mindenféle engedély nélküli házkutatás is, aminek semmi, de semmi értelme nem volt. Bíróság elé állítottak, rabosítottak, és most május 4-én folytatódik majd a perem.Jelenleg börtönbüntetéssel fenyegetik önt hatóság elleni erőszak címén. Mire számít, felmenti a bíróság ezek alól a vádak alól?A független magyar bíróságnak látnia kell ennek az egész ügynek a mondvacsinált voltát, illetve a politikai alapját. Akiket kiemeltek a tömegből, és akikkel együtt ülök a vádlottak padján, azok ellenzéki politikusok.Elképzelhetőnek tartja, hogy elítélik önöket?A folyamat arra mutat. Nem fogadtuk el az ügyészi ajánlatot. Mint elsőrendű vádlott, két év börtönt kaptam volna öt évre felfüggesztve. Ez a legmagasabb felfüggesztett büntetés. Miután egyikünk sem fogadta ezt el, elindult egy tárgyalás, aminek a kimenetelét nem lehet látni. Én eddig mindenkinek azt mondtam, hogyha a független magyar bíróság elítél, akkor meg fogok hajolni ez előtt.2011 óta vívja az egyháza korábbi jogi státusza visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. Mire számít ezzel kapcsolatban?Nem csak az én egyházam rehabilitálásáról van szó. Letaroltak egy sor, tisztességesen működő másik egyházat is.Nehezen minősíthető aljasság volt, hogy arra kényszerítettek, egyesületként a nulláról kezdjük, mintha soha nem is léteztünk volna. Holott a Kádár-rendszerben vívtuk ki nyolc év küzdelem után, hogy elismerjenek bennünket. Még fölfüggesztett börtönt is kaptam emiatt.Ha a Fidesz maradt volna, vagy nem születik Tisza-kétharmad, akkor semmi reményünk nem lenne arra, hogy a jövőben ismét elérjük az elismert státuszt, amit eredetileg 1981-ben szereztünk meg az 1895. évi 43. törvény alapján.Vagyis most lát lehetőséget a bevett egyházi státusz visszaállítására? Tárgyaltak erről Magyar Péterékkel, a Tisza Párttal? Volt legalább informális beszélgetés erről?Magyar Péterrel egyetlen egyszer találkoztam egy tüntetésen, és megegyeztünk abban, hogy leülünk és iszunk egy kávét. Nem is csodálkozom azon, hogy eddig nem volt erre idő, én sem erőltettem. Örültem annak, hogy járja az országot, és személyes tapasztalatokat gyűjt, kapcsolatokat épít. Tudtam jól, hogyha ezt teszi, abban az esetben van reményünk ennek az ügynek a méltó lezárására. Magyar Péter nyilvánosan elmondta már, hogy koordinálni kell a helyzetünket. Így fogalmazott. Szívesebben hallottam volna azt, hogy elbírálni kell bennünket, de a koordinálás sem lehet kevesebb annál, minthogy visszaadják a jóhiszeműen, több mint 40 éve megszerzett jogainkat.Milyen jövőt lát az ön által vezetett oktatási és szociális intézmények számára? Derűlátó ebben a kérdésben?A jogainkat alkotmányellenesen vették el, tehát egy új alkotmányos rendben vissza kell kapnunk az intézményfenntartói jogainkat Szegeden, Miskolcon és Szabolcsban is. Nagyon eredményes és jó szakmunkásképzést folytattunk Vásárosnamény környékén. Semmi nem szól a rehabilitációnk ellen, mert jól működtünk korábban, a nehézségünk nem abból származott, hogy eltapsoltuk volna a pénzt. Nemcsak azt költöttük a közoktatásra, amit erre kaptunk, hanem az egyházi támogatás is oda ment, és az egyszázalékos felajánlásokat is ott költöttük el. Soha nem mondtuk azt, hogy nem kell visszamenőleg kifizetni az elmaradt járulékokat, a villanyszámlákat és egyebeket, amik miatt hatalmas büntetéseket akasztottak a nyakunkba késedelem címén. Kaptam olyan levelet is Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól, hogyha nincs pénzem, hogy folytassam az oktatást, akkor nyugodtan kérhetek tandíjat is azoktól a gyerekektől, akik nálunk láttak először főtt ételt és tornacipőt életükben. Ehhez képest optimista vagyok, igen. Milyen érzéseket táplál most az Orbán-rendszerrel kapcsolatban?Nem lehet elfelejteni. Ha az ember el is veszíti egy végtagját, nagy munkával teljes életet lehet élni azután is. Megtépázott bennünket közösségileg is a történet. Amíg neki nem álltak módszeresen szétverni az egészet, sok munkatársunk volt. Persze, továbbra is több száz emberrel dolgozunk, de volt, aki sírva ment el, mert úgy érezte, hogy muszáj elmennie. Volt, aki bevallotta, hogy nem mer tovább maradni. Volt, aki szerint én voltam a felelős, mert állítólag felelőtlenül politizáltam.De én nem hiszem, hogy nekem hallgatnom kellett volna, vagy némán tűrni a törvénytelenségeket, a képmutatást, az álkereszténységet és az egyéb hazugságokat, amelyekkel megmérgezték a levegőt is.Én abban akarok segíteni, hogy gyógyuljanak a sebek, és, hogy ez az ország mindannyiunk Magyarországa legyen.Nem először fordul elő, hogy lehetséges köztársasági elnökként felvetődik a neve. Elvállalná?Valóban korábban is felmerült ez, és most is többen említették már. Egy ilyen felvetés nagy megtiszteltetés az embernek. Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának. Azt hiszem, nem túlzom el, hogyha így fogalmazok: szeretem annyira ezt az országot, hogy kész legyek elvállalni egy ilyen feladatot. Bár talán nem én vagyok a megoldás erre a problémára, ám, ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám.The post Iványi Gábor a köztársasági elnökké jelölésről: Ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Mégsem Kárpáti Krisztián, hanem Kopornyik Zsolt lesz a Győri ETO University HT élvonalbeli férfi kézilabdacsapatának vezetőedzője, írja az MTI.A klub januárban jelentette be, hogy nem hosszabbítják meg a jelenlegi tréner, Kilvinger Bálint lejáró szerződését, és a csapatot nyáron az évek óta Szegeden dolgozó Kárpáti Krisztián veszi át. A szerdai közlemény szerint erre mégsem kerülhet sor, merta magánéletében olyan egészségügyi helyzet alakult ki, amely jelentősen megnehezítette volna a győri munkavégzését.Uhlig Rita ügyvezető azt mondta, hogy ebben a helyzetben nemcsak klubvezetőként, hanem emberileg is azt a döntést hozta, hogy eleget tesz a szakember kérésének, és felbontja a szerződést. Egyúttal jó egészséget kívánt neki és családjának.„A vezetőedzői posztra olyan szakembert kerestünk, aki fiatal, motivált, sikerre éhes, és komoly szakmai ambíciókkal rendelkezik. Kopornyik Zsolt minden tekintetben megfelel ezeknek az elvárásoknak. Nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi kézilabdában is rendkívül tájékozott, emellett megszerezte az EHF mesteredzői képesítést is” – mondta Uhlig Rita.Kopornyik először a szülővárosában, Orosházán dolgozott, majd megfordult Csurgón és Balmazújvárosban is. Ezt követően nyolc éven át dolgozott a Nemzeti Kézilabda Akadémia kötelékében, onnan igazolt 2024 nyarán Győrbe, ahol azóta szakmai igazgatóként tevékenykedik.The post Váratlan bejelentés: mégsem Kárpáti Krisztián lesz az ETO kézicsapatának edzője first appeared on 24.hu.
A vasárnapi választáson a Tisza Párt országszerte elsöprő, magabiztos kétharmados győzelmet aratott a 16 éve kormányon lévő Fidesz ellen. A szerda délelőtti, 98,93 százalékos feldolgozottság alapjánA döbbenetes egyéni választókerületi átrendeződésről és arról, hogy akár még további négy körzet is a Tiszáé lehet, ebben az elemzésünkben írtunk bővebben.A vasárnapi parlamenti választást a tiszás Koncz Áron nyerte.Mármint abban az értelemben, hogy turisztikai vállalkozó és jogász az egyéni jelöltek közül számszerűleg a legtöbb voksot gyűjtötte be: 41 208 szavazatig jutott. Ezzel 64,8 százalékos eredményt ér el a budai, II. kerületi választókerületben, és alaposan elpáholta a vele szemben induló fideszes Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárt, aki 18 728 szavazatig és 29,5 százalékig jutott.Magyar Péter a XII. kerületi központú körzetben 63 százalékot ért el, és több mint 39 498 szavazatot kapott,míg ellenfele, Steiner Attila energiaügyi államtitkár 30,5 százalékot és 19 100 szavazatot szerzett.Mivel az egyéni körzetekben a szavazásra jogosultak létszáma jelentősen eltér, így a választás valódi győztese az lett, aki az egész országban a legnagyobb arányú győzelmet aratta: ő az asztalos vállalkozó, a korábbi főnyomozó tiszás Weigand István, aki a VI. kerületi központú körzetben68,1 százalékot (38 927 szavazatot) ért el, azaz 15,7 százalékponttal múlta felül a Tisza Párt országos listájának eredményét.A vele szemben induló fideszes Kovács Balázs Norbert – az építési tárcavezetőként már nem sokáig hivatalban lévő Lázár János budapesti kormányzati beruházásokért felelős miniszteri biztosa – csupán 24 százalékot ért el 13 733 voksot begyűjtve.Weigandtól nem sokkal marad el a vidéken legnagyobbat nyerő tiszás leendő parlamenti képviselő, Stumpf Péter politológus, egyetemi adjunktus, aki a Szeged nagy részét lefedő egyéni körzetben 67,2 százalékot és 40 901 szavazatot ért el, amivel közel 14,8 százalékkal teljesítette túl a pártja listás eredményét. A vele versenyző Farkas Levente, aki szegedi Fidelitas-elnökből és önkormányzati képviselőből lett a választási kampány előtt helyi frakcióvezető, mindössze nagyjából 24,98 százalékot (15 207 szavazatot) szerzett. A szavazatszámot tekintve ez a legnagyobb különbség, részben amiatt is, hogy ez az ország legnépesebb egyéni választókerülete.A keddi feldolgozottság alapján a Fidesz jelöltjeinek összesen 13 egyéni választókörzetben sikerült nyerniük a 106-ból – a keszthelyi körzetben még zajlik az újraszámlálás. Ám a 13 fideszes egyéni induló sem gyűrte le hatalmas különbséggel a tiszás kihívóját: összesítésünk szerint a 98–99 százalékos feldolgozottság mellettátlagosan 4,33 százalékpontal sikerült nyerniük, de ez az átjelentkezők és a külföldön voksolók szavazatainak megszámlálása után ez várhatóan tovább csökken majd.Mindezzel együtt a Fideszben felértékelődhet azoknak a képviselőknek a szerepe, akik Magyarék országos tarolása ellenére is győzni tudtak egyéniben.A legnagyobb arányú kormánypárti sikert Tilki Attila érte el Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a vásárosnaményi kerületben 52,3 százalékkal: kerekítve 10,6 százalékkal és 4 800 szavazattal előzte meg a tiszás Simon Zsuzsánnát. Simon a Tisza elsöprő erejű győzelme miatt a pártlista 93. helyéről is bejut majd a parlamentbe.Fideszes jelöltként az 51,28 százalékon álló Kovács Sándor aratott a második legnagyobb különbséggel győzelmet egyéniben szintén Szabolcsban, Mátészalkán. Kovács 9,9 százaléknyi szavazattal szerzett többet, mint Bugya László, aki a Tisza listáján betöltött 97. pozíciójával ugyancsak bekerül az Országgyűlésbe.Az ebben a tekintetben a harmadik kormánypárti politikus V. Németh Zsolt lett, aki kevesebb, mint 50,6 százalékot kapott Körmenden és környékén, így nagyjából 8 százalékkal előzi a Tisza Párt jelöltjét, Horváth Nándor Zsoltot, aki viszont a 108. listás pozíciójával már nem lesz képviselő.Külön érdemes kiemelni a fideszes Gyopáros Alpárt, aki a 2022-es választáson az egész országban a legnagyobb különbséggel, a szavazatok 71,2 százalékát megszerezve nyert a Csorna központú választókörzetben. Az egyelőre még vidékfejlesztési államtitkár most vasárnap 48,2 százalékot gyűjtött, így nyert, ellenfele, a Tisza agrárügyi szakértője, Bóna Szabolcs 45,4 százalékig jutott.Bóna tehát a négy évvel ezelőtti számok alapján legfideszesebbnek tartott kerületben is mindössze 2,76 százaléknyi, szűk 1500 szavazatnyi különbséggel maradt alul a keddi adatok szerint.Bóna a Tiszában betöltött kiemelt szerepe ellenére nem szerepel a pártlistán, így nem juthat be a Tisztelt Házba, ám az könnyen lehet, hogy a leendő Tisza-kormányban agrárszakemberként szerepet kap. Mivel cikkünk írása közben a csornai körzetben még több mint 2600 szavazat megszámlálásra várt, van rá némi – inkább matematikai – esély, hogy a végeredmény megfordulhat.Ugyanakkor kettő-három, jelen állás szerint nyerésre álló kormánypárti politikusnak olyan minimális az előnye, hogy a jellemzően erőteljesen ellenzék felé húzó átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksainak megszámlálása után elképzelhető, hogy a választókerületeik még átbillennek a Tisza javára.Dombóváron és térségében Csibi Krisztina a részeredmények szerint 46,3 százalékot kapott, amivel mindössze 1,03 százalékkal, valamivel több mint 400 szavazattal előzi a tiszás Szijjártó Gábort. Ha a kerület átfordul, akkor Csibi a 130. listás helyről nem jut be a parlamentbe.Ha Csibi Krisztina végül elbukna, az azt jelentené, hogy a Fidesz listás eredményének 7,15 százalékos túlteljesítése sem lenne elegendő az egyéni képviselői mandátumhoz.Süli János 46,5 százalékot kapott a paksi választókörzetben, így 0,33 százalékkal és 138 szavazattal vezet egyelőre Cseh Tamás előtt, aki a Tisza Párt listáján a 133. helyezést kapta, azaz nem lesz képviselő, amennyiben nem történik átbillenés.A fideszesek közül Simon Miklós áll nyerésre a legkisebb arányban, hiszen csupán 0,27 százalékkal, 174 szavazattal vezet a tiszás Barna-Szabó Tímeával szemben, akinek a 71. listás pozíciójával így is, úgy is helye lesz az Országgyűlésben.A vasárnapi választáson DK-nak jellemzően csak az erősebb jelöltjei gyűjtöttek ezernél több, maximum 1–2 ezer voksot (például Varju László leköszönő egyéni parlamenti képviselő Újpesten nagyjából 2500-at kapott). Az MKKP alapvetően nem kampányolt az egyéni szavazatokért, ennek megfelelően az indulóik általában 1000 alatti, a legtöbb esetben pár száz voksot kaptak, de még így is volt példa arra, hogy megelőztek DK-s politikusokat. Több olyan körzet is akad, ahol a Jobbik jelöltjei kevesebb mint 100 szavazatot kaptak, de egy-kétszáz szavazatnál sehol sem szereztek többet. És a végén emlékezzünk meg a leggyengébb eredményeket produkáló, szinte mindenhol a kamupártokhoz tartozó jelöltekről. Ők kapták vasárnap a leglevesebb voksot:The post Ki kapta a legtöbb voksot? Ki nyert a legnagyobb arányban? Ki a legnagyobb vesztes? – összegyűjtöttük a vasárnapi voksolás legjeit first appeared on 24.hu.
A rendszerváltás utáni magyar politikatörténet legnagyobb győzelmét aratta a Tisza Párt: jelen állás szerint – a külképviseleteken és az átjelentkező szavazók nélkül – a parlamenti mandátumok 69 százalékát megszerezte. Ez egy százalékponttal nagyobb dominancia annál is, mint amekkorát a Fidesz felmutatott az összeomló szocialista-liberális kormányzás után, a 2010-es fülkeforradalom idején, igaz, még a régi, arányosabb választási rendszerben.Kétharmados, alkotmányozó többséggel kormányozhat a következő ciklusban Magyar Péter. A NER a vasárnap véget ért, Magyarország az 1989-es demokratikus átmenet után másodszor is rendszert váltott.A Tisza listán 99 százalékos feldolgozottságnál 52,1 százalékon áll, míg a Fidesz 39,5 százalékot szerzett. A különbség tehát bő 7 százalékponttal kisebb annál, mint amekkora négy éve a Fidesz és a hatpárti összefogás között kialakult. Ám az egyéni választókerületeket még magabiztosabban tarolta le az ellenzéki térfelet kisajátító Tisza, mint Orbán Viktor pártja négy éve: a körzetek 87 százalékában győzött, ami jelen állás szerint 93 mandátumot ér, de jó eséllyel két tolnai és egy nyírségi mandátum is a leendő kormányoldalhoz kerül. A dombóvári, a paksi és a nyírbátori egyéni választókerületben mindössze 422, 138, illetve 174 szavazat a Fidesz előnye, miközben körzetenként még több mint kétezer (Nyírbátorban majdnem 3500), többnyire átjelentkező és külföldön élő választó voksát nem számolták meg. Nem reménytelen a sárvári kerület átfordítása sem, de ott már tarolnia kell a tiszás politikusoknak a győzelemhez a még számolatlan szavazatok között.Azonban az már most elmondható, hogya Fidesz nemcsak a 2022-es ellenzék eredményét múlja alul a maga 13 egyéni győzelmével (akkor 19 kerületben győzött a hatpárti összefogás), de a 2018-as ellenzéki egyéni győzelmek számától is elmarad, és ha a fent említett négy körzetet is elbukja az eddigi kormánypárt, akkor eggyel még annál is kevesebb egyéni sikere lesz, mint amennyi 2014-ben volt a baloldali ellenzéki pártoknak.Ez földcsuszamlásszerű eredmény, ami még a Tiszára nézve hízelgő közvélemény-kutatásokból sem feltétlenül következett.Hogy jött össze ekkora győzelem?Hogyan vette be az országot Magyar Péter körzetről körzetre? Megmutatjuk – szavakban és térképen is.Ilyen taroláshoz a Tiszának olyan választókerületekben kellett győznie, melyeket előzetesen nyerhetetlennek gondoltunk. A választás előtt bemutattuk, mely kerületek átfordítása szükséges az elsöprő vagy alkotmányozó többséget jelentő Tisza-fölényhez, ám nagyjából 15 kerületről így is azt gondoltuk, hogy biztosan a Fideszé lesz.Kistelepüléses körzetek sora esett el mégis, amivel a Fidesz támogatottságának tartópillérei omlottak össze.A Tisza belemart az ország északkeleti csücskébe: megfordította Kisvárdát, ahol 2010 óta volt képviselő Seszták Miklós, a volt fejlesztési miniszter legutóbb a szavazatok 65,31 százalékával győzött, most viszont 45 százalékra csúszott vissza a támogatottsága, így szoros versenyben megverte Dicső Viktória, holott ebben a körzetben a választók mindössze 26 százaléka él ötezer főnél népesebb városokban. Vásárosnaményban és Mátészalkán ugyan nyert a Fidesz, de ott is (16, illetve 13 százalékkal) visszaesett, a szintén kőfideszesnek gondolt Nyírbátorban pedig – ahol mint írtuk, még korai eredményt hirdetni – 18 százalékponttal gyengült a kormányoldal.Az északkelet-magyarországi narancsvidéken még az EP-választáson is 60 százalék fölött végzett a Fidesz.Az alábbi hőtérképen az első és a második helyezett jelölt közötti különbség látható: minél sötétebb kék, illetve narancssárga egy körzet, ahol nagyobb volt a Tisza, illetve a Fidesz előnye.Hasonlóan megdöbbentő Baranya megye két körzetének átfordulása: Mohácson 60, Szigetváron 61 százalék volt a Fidesz támogatottsága 2022-ben. Négy évvel később ezeket a szinteket 16 és 18 százalékkal faragták le, de még az EP-választáson elért eredményéhez képest is 10 százalékpontot bukott itt a Fidesz, így lett mindkét körzet a Tiszáé, holott a KDNP-s Hargitai János hét parlamenti választást nyert meg a mohácsi körzetben 1998 óta. Ezekben a kerületekben mindössze a lakosság 20, illetve 31 százaléka él ötezresnél népesebb városokban, a Somogy megyei 2-es és 3-as, Marcali és Barcs központú körzetekben pedig 27 százaléknyian, mégis hozta őket az ellenzék. A két somogyi körzetben szoros versenyben győzött a Tisza, így az egész megye az övék lett, ahogy Baranya is.Ha Bács-Kiskun megyéhez haladunk tovább, már tényleg elfogynak a jelzők: Font Sándor, Lezsák Sándor és Zsigó Róbert szintén hét egymást követő választáson hozta a körzetét, most nagyon simán kikaptak, hasonlóan a 2006 óta képviselő Bányai Gáborhoz. Ők mind 60 százalék körül végeztek legutóbb, mostanra 20 százalékokponttal estek vissza.A hagyományosan jobboldali Bács-Kiskun megyében 2006-ban nyert legutóbb nem fideszes jelölt; most mind a hat körzet a Tiszáé lett.Borsodban is csupán egyetlen kerület maradt a Fideszé: Ózd. Sátoraljaújhely és Kazincbarcika is elesett, noha négy éve 60, illetve 54 százalékos eredménnyel nyertek a kormánypárti jelöltek. 60 százalék körüli eredményt ért el legutóbb az 1998 óta a parlamentben ülő Tállai András is Mezőkövesden, és 59 százalékot szerzett Koncz Zsófia, aki képviselő édesapja halála után két választást nyert meg Tiszaújvárosban. Tállait Csézi Erzsébet, az Euróvíziós Dalfesztivált megjárt énekesnő, Konczot pedig Bihari Zoltán, a Tokaji Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet egykori vezetője páholta el. Miskolcon pedig esélye sem volt a kormányoldalnak: 60 százalék a Tiszát támogatta.Pest vármegye 12-es körzetében, az egyik legfideszesebb Budapest környéki térségben az 1998 óta az parlamentben ülő (és egy kivétellel egyéniben győző) Pogácsás Tibort ütötte ki a Tisza a nyeregből, ahogy a dabasi körzetet is behúzta, így Pest megyében is teljes lett a tarolás.A tiszás Ujvári Szilvia úgy tudta megverni Takács Péter egészségügyi államtitkárt Pápán, hogy a körzetben lakók 40 százaléka ezer főnél kisebb településeken él, és legutóbb 60 százalék fölött végzett a Fidesz itt, de még a 2024-es EP-választáson is bőven az országos átlag fölött teljesített. Hasonlóan váratlan, ami Zala 2-es körzetében történt, ahol bár az önkormányzati választáson a térség városai, Keszthely és Hévíz függetlenre cserélték a fideszes polgármestert, mindössze a kerület 43 százaléka él ötezer főnél népesebb városokban, és több mint 90 falu tartozik oda, most mégis néhány tucat vokssal győzött az ellenzék, és a különbség jó eséllyel még nőni fog az átjelentkezőkkel. (Ebben a körzetben jelenleg is folyik az újraszámolás.)A Fidesz a már említetteken kívül a csornai, a körmendi, a sárbogárdi, a berettyóújfalui, a balassagyarmati és a karcagi kerületben győzött,és csupán három olyan körzet maradt az országban, ahol a jelöltjeik a szavazatok abszolút többségét megszerezték,még az előző választáson legerősebb, 70 százalékos eredményt hozó Gyopáros Alpár támogatottsága is visszaesett 48 százalékra, ráadásul matematikai esély még itt is van Tisza győzelmére a külföldön élők és az átjelentkezettek szavazataival. 50 százalék felett kormánypárti indulóként csak a nyolcadik egyéni mandátumát szerző V. Németh Zsolt (Körmend), illetve Tilki Attila (Vásárosnamény) és Kovács Sándor (Mátészalka) végzett, de V. Németh végül szavazataránya végül alighanem beesik az abszolút többség alá (tiszás fordítástól azonban nem kell tartania).Nem találunk olyan, előzetesen szoros versenyt ígérő körzetet az országban, ahol nem a Tisza győzött. Ezeknek a népességszerkezete vegyes, városias-vidéki jellegű, de miután a kistelepülések dominálta vidékekbe belekapott, a fővárost és a vidéki nagyvárosokat pedig legyalulta az ellenzék, nem maradt kérdés.Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési minisztert négy éve hívta vissza a hazai politikába Orbán Viktor, amit magabiztos győzelemmel hálált meg egy olyan kerületben, Tapolcán, amelyet korábban egyszer már elhódított az ellenzék a 2015-ös időközi választáson, ám most az ajkai kórház traumatológiai osztályának főorvosa, Balatincz Péter 12 százalékos csapást mért rá, és miután Navracsics azt kérte, ne szerepeljen a Fidesz országos listáján, búcsúzik a parlamenttől. A Tisza egy másik orvossal, Porpáczy Krisztinával verte meg Mosonmagyaróváron az agrárminisztert, Nagy Istvánt, akit a legutóbbi két választáson 50 százalék fölötti eredménnyel választottak meg, most viszont 11 százalékpontos vereséget szenvedett.Két további miniszter is súlyos ütéseket kapott: az igazságügyért felelős Tuzson Bence fele annyi szavazatot gyűjtött Dunakeszin és Gödön, mint Miskolczi Orsolya ügyvéd, Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter pedig László Endre Márton mentőtiszttel, egy mentőautókat gyártó cég vezetőjével mérkőzött meg, és 26 százalékponttal alulmaradt.Fideszes frontpolitikusok sora szenvedett megsemmisítő vereséget, így Menczer Tamás kommunikációs igazgató Pilisvörösváron, akit 23 százalékponttal vert meg Bujdosó Andrea, a Tisza fővárosi frakcióvezetője, valamint Vitályos Eszter, akinél Tóthmajor Balázs pénzügyi elemző tízezerrel kapott több szavazatot Szentendrén és környékén. A kormányszóvivő még listán sem került be a parlamentbe (hasonlóan Tuzsonhoz és Hankóhoz, valamint Nagy Istvánhoz).Beágyazott vidéki erős emberek sora kapott ki: Jászberényben Pócs János, Nyíregyházán és környékén Vinnai Győző, Komáromban Czunyiné Bertalan Judit, Nagykanizsán Cseresnyés Péter, Kaposváron Gelencsér Attila, Gyöngyösön a drogügyi kormánybiztos, Horváth László 2010 óta tartó uralmát döntötte meg a Tisza. Az ő parlamenti pályafutásuk is lezárult.Nem váltak be a kormánypárti cserék sem: hiába váltottak Gyulán, Dabason, Pécelen, Hajdúböszörményben, valamint a legtöbb vidéki nagyvárosban és a fővárosban is, az új jelöltek egytől egyig kikaptak. Az egyetlen olyan fideszes nyertes, aki 2022-ben még nem indult, Csibi Krisztina lehet, ám ő is szerzett már egyéni mandátumot Dombóváron a körzet korábbi képviselője, Potápi Árpád halála miatt kiírt 2025. januári időközi választáson – ráadásul, ahogy említettük, egyáltalán nem biztos, hogy győz: 422 szavazat az előnye, miközben 2534 voksot még nem számoltak meg.A Tisza minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban, valamint az összes budapesti kerületben győzött, és jelen állás szerint 25 körzetben ért el 60 százaléknál jobb eredményt. A legjobban a terézvárosi és újlipótvárosi kerületben teljesített: Weigand István volt rendőrtiszt 68,11 százalékot kapott, csaknem háromszor annyi szavazatot, mint a helyben kormánypárti pofozógépnek használt Kovács Balázs Norbert, aki ugyanolyan megalázó vereséget szenvedett el, mint két éve a polgármester-választáson a momentumos Soproni Tamással szemben.Vidéken az 1-es számú szegedi kerületben nyerte a legnagyobbat a Tisza, ahol Stumpf Péter politológus, egyetemi adjunktus 67 százalékot ért el, több mint két és félszer annyi szavazatot gyűjtött, mint a fideszes jelölt, a szintén újonc Farkas Levente. Szavazatszámban itt volt a legnagyobb a különbség: Stumpf majdnem 41 ezer szavazatával szemben Farkas alig több mint 15 ezret kapott.Budapesten két kerületet leszámítva mindenhol 60 százalék fölött végzett a Tisza Párt: a zuglói, erzsébetvárosi körzetben Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke azért szerzett „csak” 53 százalékot, mert Hadházy Ákos is ott indult, és elvitt 16 százaléknyi ellenzéki voksot, míg Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke 59 százalékon végzett úgy, hogy a kormányoldal Dél-Pesten a legerősebb a fővárosban, és a soroksári, pesterzsébeti körzetben is versenyben maradt a hivatalban lévő ellenzéki képviselő, az egyéniben korábban ötször megválasztott, de mindössze 3 százalékig jutó Hiller István volt MSZP-elnök.A megyeszékhelyek közül a Tisza Pécsett, Győrben, Tatabányán, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon és a két debreceni kerületben volt a legerősebb, 55-60 százalékos eredményeket ért el, de magabiztosan hozta az olyan, eddig a Fidesz felé hajló megyeközpontokat is, mint Salgótarján, Zalaegerszeg és Szekszárd, továbbá bezsebelték az összes megyei jogú várost is, Esztergomot, Érdet, Sopront, Hódmezővásárhelyt, Nagykanizsát, Baját és a színész Nagy Ervin révén Dunaújvárost is.Mindez annak tükrében megdöbbentő, hogy az ellenzéknek milyen mélységből kellett visszakapaszkodnia vidéken: 2015-ben két időközi választáson győzött ugyan Veszprém megyében, de ezek a bástyák már a rá következő országgyűlési választáson ledőltek, 2018-ban csak Dunaújvárosban, Pécsett és Szegeden tudott nyerni ellenzéki jelölt, 2022-ben pedig még az acélvárost is elvesztették.Noha a Fideszre több szavazat érkezett, mint 2014-ben, amikor a voksok kevesebb mint 45 százalékával kétharmados többség szerzett, a rekordrészvétel az ellenzéket segítette. Bár a Republikon Intézet gyorselemzése szerint a Tisza csak az 1000 főnél kisebb településeken maradt alul, és már az 1000 és 5000 fő közti helységekben is több szavazatot kapott a Fidesznél, a kétharmados győzelméhez kellett a túlteljesítés a nagyvárosokban. Most bosszulta meg magát az a választási rendszer, amelyet a Fidesz a fülkeforradalmat követő első ciklusában a saját képére formált: az egyéni körzetek túlsúlyára építő szisztémában a győzteskompenzáció miatt az is kulcsfontosságú, hogy egy jelölt mekkora különbséggel hódítja el a kerületét. Emellett hiába a határon túli levélszavazatok között a majdnem 88 százalékos többsége, a Fidesz nem tudott versenyezni a Tisza képében egységesült ellenzékkel, sőt a centrális erőtér végeztével ezúttal a jobboldalon belül okozott gondot a megosztottság: néhány mandátum a Mi Hazánk indulásán is múlhatott.A győztes 2014, 2018 és 2022 után megint túlnyerte magát, a szavazatok alig több mint felével a parlamenti mandátumok 70 százalékát megszerezheti. És bár a győztes olyasvalaki, aki 2022-ben a Bálnában ünnepelte a „Holdról is látszó” Fidesz-sikert, ezúttal nem a NER nyert. A cikkben szereplő ábra Molnár Dávid munkája.The post A Tisza a narancsvidékre is kiöntött – így vette be az országot Magyar Péter, körzetről körzetre first appeared on 24.hu.
Bár az első félidőben még 14–11-es hátrányba került, a fordulás után végül elsöpörte a Szegedet a Veszprém kézilabdacsapata az NB I rangadóján, és 30–24-re nyerni tudott. Xavi Pascual elsősorban a szurkolóknak mondott köszönetet, amiért a nehéz pillanatokban buzdították a csapatát.Nagyon sokat segítettek. Vesztett helyzetben nagy szükségünk volt rájuk, és elképesztő hatást gyakoroltak a fiúkra.A második félidőben a játékunk intenzitása és a hozzáállásunk is változott, ez döntött. Szombat, a kupa elődöntőjében, más meccs lesz, tilos bárkinek is azt gondolnia, hogy ez innen folytatódik” – utalt arra a veszprémi vezetőedző, hogy a hétvégén a győri kupaelődöntőben is találkozik egymással a két rivális.Michael Apelgren, a szegediek trénere úgy érzi, a második félidőben csapata nem bírta felvenni a versenyt a Veszprémmel.„Gratulálok a Veszprémnek, remek második félidőt produkált.Mi sajnos a meccs azon szakaszát sem védekezésben, sem támadásban nem tudtuk menedzselni. Túl sok hibát követtünk el, ami egy ilyen erős csapat ellen megengedhetetlen.Remélem, szombaton más lesz a mérkőzés képe. A második félidő megmutatta, a hétvégén extrára lesz szükségünk, ha döntőbe akarunk jutni” – mondta a svéd.A két csapat 206 egymás elleni mérkőzésén 57 szegedi siker és hét döntetlen mellett 142. alkalommal nyert a Veszprém. Legközelebb szombaton Győrben, a Magyar Kupa elődöntőjében találkoznak egymással a nagy riválisok.The post A Veszprém edzője a Szeged legyőzéséről: Tilos bárkinek is azt gondolnia, hogy ez innen folytatódik first appeared on 24.hu.
Török Gábor tétele volt a választás előtt, hogy a Mi Hazánk indulása többet árthat a Fidesznek, mint amekkorát a DK-é vagy az MKKP-é a Tiszának. Valóban így történt: a Demokratikus Koalíció és a Kétfarkú Kutya Párt lényegében megsemmisült, előbbi épphogy megugrotta az egy százalékot, utóbbinak pedig még ez sem jött össze, így vissza kell fizetniük az állami támogatást, miközben a Mi Hazánk a magas részvétel ellenére stabil kispárt maradt a parlamentben, ugyanakkora, 6 fős frakcióval lesz jelen a törvényhozásban, mint az előző ciklusban.A Tisza mindenképp megnyerte volna a választást, hiszen a listás szavazatok több mint felét megszerezte, és olyan kerületekben tört az élre, ahol még a számukra igen kedvező közvélemény-kutatási adatok alapján sem gondoltuk, hogy esélyesek a győzelemre, ám a kétharmados többség talán elkerülhető lett volna, ha a Mi Hazánk és a Fidesz koordinál az egyéni választókerületben. Ám Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke a választás közeledtével a pártjára helyeződő egyre nagyobb nyomás ellenére is kitartott amellett, hogy jelöltjeik nem kívánják segíteni egyik nagy pártot sem az indulásukkal vagy a visszalépésükkel, a saját útjukat járják, sőt lapunknak azt vetítette előre, hogy a Fidesz leépülése miatt a következő évek a Tisza és a Mi Hazánk küzdelméről szólnak majd.A nemzeti radikális véleményformálók, mint a Kárpátia frontembere vagy a Budaházy-testvérek vélhetően érezték a veszélyt, mivel arra buzdították a sajátjaikat, hogy osszák meg a szavazatukat, és listán a Mi Hazánkra, egyéniben a fideszes jelöltre ikszeljenek. Természetesen az egyéni választókerületi eredmények alapos tanulmányozása nélkül nem tudhatjuk, hogy hányan hallották meg a hangjukat, és szavaztak taktikusan két irányba, mindenesetre a Fidesz szolgálatában álló média minden tőle telhetőt megtett annak érdekében, hogy felhangosítsa a hangjukat.Nehéz megsaccolni, hány mi hazánkos szavazott volna át a kormánypárti jelöltre, ha pártja nem indít jelöltet. Egy részük vélhetően otthon marad, és bizonyosan lettek volna olyanok is, akik a Tiszára ikszelnek. Ugyanakkor: a Republikon tavaly nyáron mérte fel a másodlagos pártpreferenciákat, és e szerint a Mi Hazánk szavazók jelentős része, 44 százaléka a Fidesz-KDNP-hez fordult volna, ha pártot kell váltania. Emellett 30 százalékuk nem tudta, ebben az esetben kire szavazna, míg 6-6 százalékuk a Kutya Párthoz és a Tiszához vándorolt volna.Annyi biztosan állható, hogykilenc olyan egyéni választókerület van, ahol a mi hazánkos és a fideszes szavazatok száma együtt meghaladja a tiszás jelöltét.A négy éve legjobban teljesítő Dócs Dávid Balassagyarmaton ismét 10 százalék körüli eredményt ért el, ám végül a nógrádi 2-es körzetben sikerült győznie a Fidesznek. Szintén 10 százalékot kapott a pártelnök, Toroczkai a Csongrád-Csanád 2-es körzetben, ahol együtt szavaznak a Homokhátság kistelepülései Szeged egy részével, ám itt akkora előnyt szerzett a Tisza jelöltje, hogy nem osztott, nem szorzott a Mi Hazánk indulása.Nem így a Pest 13-as, dabasi-nagykátai kerületben, amely a legfideszesebb Budapest környéki körzet, mégis a Tisza vetette be. Itt találjuk a legerősebb mi hazánkos jelöltet: Pilis polgármestere, László Attila megduplázta pártja országos listás támogatását, és 11,5 százalékot szerzett. A Fidesz jelöltje 20 253 szavazatot kapott, míg László Attila 5 945: ha ezek a választók egy irányba szavaznak, megelőzik a tiszás jelölt 24 738-as szavazatszámát.Épphogy behúzta a keszthelyi, aprófalvakkal tarkított körzetet a Tisza: a kihívó csupán 59 szavazattal előzte meg a kormánypárti jelöltet. Ha a helyi mi hazánkosra leadott bő háromezer szavazat töredéke a Fidesznél landol, nem fordul át a zalai 2-es körzet. Szoros volt a vidékies, erősen a Fidesz felé lejtő barcsi kerület is, ahol 874 szavazattal győzött a Tisza, miközben 1764-an támogatták a Mi Hazánk jelöltjét. A másik, nagy meglepetésre billenő somogyi körzetben ennél is kisebb volt a különbség: Marcaliban 500 szavazaton múlott a tiszás siker, így elég lett volna, ha a Mi Hazánkra leadott 2666 voks ötöde a kormánypárti jelölthöz vándorol, és nem dől le ez a fideszes bástya.Maradva a Dél-Dunántúlon: Mohácson, amely ugyancsak bevehetetlen körzetnek tűnt, 889 szavazattal győzött a Tisza jelöltje, ha a mi hazánkosra adott 2914 voks durván harmadát az 1998 óta a parlamenti széket koptató Hargitai János kapja, nem kényszerült volna a távozásra.Hasonló a helyzet az előzetesen a Tisza számára nyerhetetlennek hitt Pápán, ahol 1302 szavazattal kapott ki Takács Péter egészségügyi államtitkár, miközben a Mi Hazánk helyi jelöltje 2928 voksot gyűjtött be.Kisvárdán már nehezebben jött volna a fordítás: az ugyancsak kőfideszes kerületben nagyjából 1700 szavazattal kapott ki a kerületet 2010 óta képviselő Seszták Miklós, de ha a Mi Hazánkra leadott 2372 voks durván felét begyűjti, megtarthatja a székét.Ennél is nagyobb arányban kellett volna a Mi Hazánktól szavazókat elcsennie a Fidesznek Hajdúszoboszlón: Ruszin–Szendi Romulusz volt vezérkari főnök 2037 szavazattal győzött, így a mi hazánkos jelöltre leadott 2 891 voksnak a többsége kellett volna a fordításhoz.Nehezen elképzelhető, hogy az ugyancsak eltántoríthatatlanul fideszesnek hitt Kiskunhalason az a 3851 választó, aki az országosan az egyik legerősebb mi hazánkos jelöltre, Apáti Istvánra szavazott, többségében átpártolt volna a Fideszhez, ám tény, hogy Bányai Gábornak durván 3500 szavazatra lett volna szüksége ahhoz, hogy megtartsa a székét.ráadásul három körzetben olyan pici a Fidesz előnye, hogy az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksai még átfordíthatják őket a Tisza javára.Ha azonban elfogadjuk a Republikon mérését, miszerint a mi hazánkosok 44 százaléka hajlandó átszavazni a Tiszára, akkor csupán három kerületet nyert volna a kormányoldal, ha nem kell a nemzeti radikálisokkal is meccselniük.The post A Mi Hazánk hozta el a kétharmadot a Tiszának? first appeared on 24.hu.
Magyarországon vegyes választási rendszerben választunk, ami azt jelenti, hogy többségi és arányos elemek vegyülnek a folyamatban: az országgyűlési képviselők többségét, 199-ből 106-ot egyéni körzetben választjuk ki a többségi elvi szerint, 93 parlamenti széket pedig az országos listáról, korrigálva a vesztesekre leadott töredékszavazatokkal, a győzteskompenzációval (tehát a győztes jelöltekre leadott többletszavazatokkal) és a határon túliak levélszavazataival osztanak ki. Kerületenként egy mandátum nyerhető el, így az arányosság elvének megfelelően törekedni kell arra, hogy hasonló számú választópolgár szavazzon mindegyikben.Mindez a választási törvény alapján azt jelenti, hogy az országos átlagtól való eltérés egyik irányban sem haladhatja meg a 15 százalékot. Ellenkező esetben sérül az az alapvető demokratikus elv, hogy a választópolgárok szavazata ugyanannyit ér, hiszen – példának okáért – ha egy kerületben 50 ezren szavaznak, míg egy másikban 100 ezren, akkor az előbbiben a választópolgárok szavazata kétszer annyit számít, legalábbis az egyéni képviselő megválasztásánál.A 7 millió 618 ezer belföldi választásra jogosult mellett nagyjából 72 ezer választásra jogosultnak kellene egy választókerülethez tartoznia, ehhez képest – mivel a kerülethatárok nem léphetik át a megyehatárt – mindhárom tolnai és két somogyi választókerületben a 60 ezret sem éri el a szavazók száma a választási iroda adatközlése szerint. Így mindhárom tolnai és szintén három somogyi kerületben meghaladja az országos átlagtól való eltérés a 15 százalékot, vagyis ezekben a kerületekben a jogszabályok értelmében is törvénytelenül választanak képviselőt.A súlyos aránytalanságokat az alábbi térképen ábrázoltuk.A kormánytöbbségnek törvényi kötelezettsége lett volna korrigálni ezt a problémát, ám ehelyett 2024 végén a kerülethatárok igazításánál nem az elvándorlás sújtotta Dél-Dunántúl aránytalanságait orvosolták, hanem a Budapestről az agglomerációba költözés – ugyancsak létező – problémáját. Példának okáért: a Pest vármegye 2-es, Budakeszi központú és a Pest 5-ös, Dunakeszi központú kerületek korábban 21 és 25 százalékkal tértek el az országos átlagtól. Ezen segítendő orvoslására Budapesten két választókerületet megszüntettek, és ugyanennyivel növelték a Pest vármegyei agglomeráció kerületszámát.Ezzel viszont azt érték el, hogy – az itt alulteljesítő kormányoldal számára kedvező módon – az összes fővárosi választókerület népesebb, mint az országos átlag, bár tény, hogy csak az egyiknek a lakosságszáma tér el 15 százaléknál nagyobb mértékben attól fölfelé.Emellett belenyúltak a szegedi és székesfehérvári körzetekbe is, viszont Tolna és Somogy érintetlen maradt.Kaposvár és Szekszárd kivételével olyan kerületekről beszélünk, melyek jó eséllyel akkor sem fordulnának meg, ha a Tisza kétharmadot kapna. Egyedül Paksról képzelhető el, hogy esetleg átbillen, ha az alkotmányozó többséget ostromolja az ellenzék.Ha megnézzük a másik oldalt, tehát azokat a kerületeket, ahol a választásra jogosultak száma meghaladja az országos átlagot, urbánus, alapvetően az ellenzéknek kedvező országrészeket találunk. A Választási Földrajz számításai szerint 2022-ben ötezerrel többen éltek az ellenzék felé hajló kerületekben, így kevesebb szavazatra volt szükségük a kormánypártoknak a mandátumszerzéshez.Az idén két-két Csongrád-Csanád és Komárom-Esztergom vármegyei, illetve egy Pest megyei kerületben a választásra jogosultak száma a 80 ezret is meghaladja.A legtöbb választópolgár a tisztán szegedi, Csongrád-Csanád 1-es kerületben szavaz: 82 227-en jogosultak a voksolásra, ami 14 százalékkal haladja meg az országos átlagot, tehát a törvényességi küszöb határán billeg. Ebben a kerületben 2014 óta az MSZP-s Szabó Sándor a képviselő, aki a választás előtt visszalépett a tiszás jelölt javára, az ellenzéki győzelem itt borítékolható. Ha összevetjük a másik irányba legaránytalanabb, dombóvári körzettel, azt kapjuk, hogy egy dombóvári választópolgár szavazata csaknem másfélszer annyit ér, mint egy szegedié.Nem sokkal marad el Szeged mögött a 2024-ben létrejött, Pest 3-as, pilisvörösvári körzet, ahol 82 026 választópolgár szavaz, 13,7 százalékkal többen az országos átlagnál. A közelgő választáson Menczer Tamás kommunikációs igazgató és a Tisza fővárosi frakcióvezetője, Bujdosó Andrea mérkőzik meg egymással, a kerület az ellenzék felé lejt.Komárom-Esztergom is kárvallottja a kerülethatároknak: habár az ott élők ugyanúgy három egyéni képviselőt küldenek a parlamentbe, mint a Tolna megyeiek, a két megye lakosságszáma között 69 041 a különbség az előbbi javára, vagyis lényegében egy választókerületnyi. Ez azt jelenti, hogy 1,4-szer többet érnek a tolnai szavazatok, mint a komárom-esztergomiak. Közel megegyező számú szavazó él Komárom-Esztergomban és Somogyban, utóbbi mégis eggyel több egyéni képviselőt küldhet a törvényhozásba: vagyis átlagosan csaknem 20 ezerrel többen szavaznak egy jelöltre Komárom-Esztergomban, mint Somogy megyében.Ezzel együtt Komárom-Esztergomban is töretlen a Fidesz dominanciája az elmúlt 16 évben, ám várakozásaink szerint idén ez változhat: a Komárom és az Esztergom székhelyű kerületben nyitott a küzdelem, míg a megyeszékhelyen, Tatabányán a Tisza az esélyes.Arról, hogy melyik választókerület, hova húzhat, az alábbi cikkünkben írtunk részletesen, arról pedig, hogy mely körzetek átfordulása hozná el a kétharmados többséget a Tiszának, és melyek szükségesek a Fidesz győzelméhez, itt olvashatnak.The post Egy dombóvári választópolgár szavazata csaknem másfélszer annyit ér, mint egy szegedié first appeared on 24.hu.
A Fidesz az utcákat szokás szerint plakátokkal, a közösségi médiát pedig a Digitális Polgári Körökkel igyekszik bevenni. A Tisza Párt rendszerváltó kártyák eladásával és mörcsökkel finanszírozza a kampányát, amelynek alapvető eleme a sokadik országjárás és Magyar Péter online jelenléte. Amíg a Fidesz (és a kormány) kifizeti az óriásplakát-helyeket, a Tisza a támogatóit kéri, hogy ajánlják fel erkélyüket és kertjüket a molinóik számára. Ameddig a Fidesz a médiarendszerét igyekszik használni üzenetei terjesztésére, Magyar pártja ingyenes újsággal próbálkozik. Honti Tamással, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával jártuk körbe, hogy a kampányeszközök tekintetében mit hozott az idei választási kampány.A kutató szerint, amikor kampányeszközökről gondolkodunk, érdemes megkülönböztetni három szintet:A liberalizmus előretörésével kialakult az állampolgár és a részvételi demokrácia ideálja, ám azóta „sokkal individuálisabbá váltak az egyének, közelebb állnak most a fogyasztókhoz, akik – ahogy más érdeklődési kör esetén – kifejezik magukat a politikában” – magyarázta Honti. Szerinte amíg a klasszikus demokrácia állampolgára alakítja is a politikát, ma a választók jelentős része inkább „önszerveződés nélküli fogyasztó”, fő jellemzőjük pedig a „saját törzs vezetőjének és győzelmének való szurkolás”. Ennek következménye, hogy egyes társadalmi csoportok számára egyre fontosabb az önértelmezés, az identitáskeresés, márpediga politika az egyik legnépszerűbb érdeklődési körré vált, és az identitás kifejezésének terepévé, mivel a nap végén arról szól, hogy jobban értem-e a világot, mint mások vagy az ellenfél táborába tartozók– mondta Honti.A taktikai szinten – azaz a konkrét kampányeszközök kiválasztásban – fontos a stratégiának, a stratégiai szinten pedig a társadalom változásainak való megfelelés. A Tisza Párt kampányeszközeiről Honti azt mondta, a sémának, amibe illeszkednek, „az egyik oldala a pártfinanszírozási kérdés, de sokkal fontosabb a háttérsztori elmesélése, az identitásmenedzsment”. Ez tehát a stratégiai szint. A kutató szerint a Tisza egyik fő kihívása az, hogy hogyan lehet egy közös identitással rendelkező tábort kialakítani. Egy kétmilliós ellenzéki szavazótábor lényegében 2010 óta folyamatosan megvan, a stratégiai kérdés kiindulópontja az volt, hogy hogyan lehet ezt 2,5-3 milliósra bővíteni, és a Fidesz szavazóbázisának külső rétegéből leszalámizni pár százezer embert. „Hogy a különböző preferenciákkal és értékekkel rendelkező szavazóbázis képes-e egy Tisza-identitásba összeállni hosszabb időtávra is. Ennek a megteremtésén szerintem a kezdetek óta fáradoznak” – mondta Honti. Ez megnyilvánul a tudatos szimbólumhasználatban és a rituálék felépítésében is. A kutató szerint a Tisza Pártnak azt a történetet kell elmesélnie, hogy kevés erőforrással dolgoznak, szemben a Fidesz végtelen pénzével,és meg tudják jeleníteni, hogy ők a furfangos Ludas Matyik, akik a kiskapukat kihasználva, alternatív eszközökkel építik fel magukat.Honti szerint mindez azért fontos, mert szurkolást vált ki a táborukból, és segíti az identitás alapját képező küldetést homloktérben tartani. Az okkal feltételezhető, hogy jóval kevesebb erőforrása van a Tisza Pártnak, ami jót tehet az innovációnak. „Valódi politikai innovációra az előző kihívók nem voltak képesek, Magyar Péter igen, maga alá gyűrte a régi ellenzéki pártokat, így újra kétpártira alakította a pártrendszert” – mondta a szakértő, és hozzátette, látszik, hogy kommunikációs eszközök tekintetében a Tisza sokat tanult a Fidesztől és a korábbi kihívótól is. Előbbitől elleste a média létrehozásának fontosságát, a konzultációt és a napirend-befolyásolást, utóbbitól pedig a közösségi médiában történő közösségszervezést és az élményt nyújtó tüntetések szervezését.A kutató szerint az, hogy a kampánytámogatás megérkezéséig a Tisza pusztán adományokból, közösségi finanszírozásból tartotta fenn magát, nem új jelenség, médiumok és pártok is használják ezt a megoldást, az Egyesült Államokban a modern demokrácia megszületése óta jellemző ez a típusú finanszírozás.A Fidesz kiépített médiastruktúrával rendelkezik, melyet állami hirdetések özönével támogat, és a közmédiát is rég a szolgálatába állította. A Tisza Párt ennek ellensúlyozására hozta létre a Tiszta Hang nevű pártújságot, melyet ingyenesen terjesztenek kistelepüléseken is, és nehéz lenne a Tiszától elválasztani a pártelnök öccse által vezetett Kontroll.hu-t is. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint az elmúlt öt-tíz évben toposz volt az ellenzéki pártoknál, hogy szükséges lenne saját médiát kiépíteni ahhoz, hogy bizonyos választói rétegekhez eljussanak, és polgármesterek – ha volt rá erőforrás – igyekeztek is ezt kialakítani. Az is a Tisza malmára hajtja a vizet, hogy a közhatalmat kritizáló médiumoknak nagy elérésük van, ugyanakkor Honti szerint nem biztos, hogy ez a Tiszát segíti a választás után. A Fideszé ezzel szemben egy hierarchikusan felépülő médiarendszer, ahol a szerepek erőteljesen meg vannak határozva – mondta.A hagyományos kampányeszközök közé sorolhatók az óriásplakátok és a szórólapok. Az utóbbiakat mindkét párt használja, az óriásplakátok tekintetében azonban más a helyzet. A 16 éve kormányzó Fidesz üzenetei megegyeznek a kormányzati kommunikáció irányaival, melynek a plakátok mellett meghatározó eleme a Nemzeti Konzultáció is. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is a mozgósítás eszközének nevezte, hiába fizetik közpénzből.A Tisza már januárban bejelentette, hogy nem követ el „vizuális környezetszennyezést” az óriásplakátokkal – mivel valószínűleg amúgy is csak nagyon korlátozott számban kapott volna plakáthelyeket, inkább a szükségből próbál erényt kovácsolni –, és csak szórólapokat nyomtat, illetve kisebb hirdetéseket helyez ki ingyenes felületekre. Szimpatizánsaikat is arra kérték, tegyenek ki plakátokat, molinókat az erkélyükre, kertjükbe.A szakértő elmondta, sokan megkérdőjelezik az ilyen hirdetések jelentőségét, de annyi értelmük biztos van, hogy a választók megismerhetik a pártok arcait. Úgy véli, a Tiszának az a legjobb, ha minél inkább Magyar Péterre figyel minden választó a táborukon belül, és háttérbe szorulnak az egyéni választókerületi jelöltek.Ami az internetes kampányt illeti, Honti szerint a Digitális Polgári Körök célja az, hogy a különböző közösségimédia-buborékokban kialakuló véleményklímát próbálják megváltoztatni, rávenni a tagokat az online viták felvállalására, erősítve a közösségtudatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a kísérletet is hierarchikus logika és gondolkodás jellemzi, Orbán „kvázi erővel szeretné az internetet bevenni”. „Számomra kérdés, hogy a Digitális Polgári Körökről meddig fogunk beszélni, velünk maradnak-e a következő években – bármi lesz is a választás eredménye –, mert az internet logikája hálózatos, és nem hierarchikus. Átmenetileg lehet hatása, de meglepődnék, ha ez tartós módszer tudna lenni ” – mondta.Magyar Péter online jelenlétét a szakértő úgy értékelte: „Azt érezzük, hogy mindenhol ott van, mindenre kommentel a konfliktusos, akarnoknak tűnő személyiségével, ami segít abban, hogy viralitást biztosítson magának.” Ám szerinte ez hosszútávon a személyes márkáját erodálhatja, és mentális kihívásokat is okozhat,ha minden kis csatába beleállunk, törvényszerűen hibázni fogunk.Hozzátette: erre a feladatra háttércsapatot felépíteni is nehéz, melynek tagjai tudnák az ő stílusát és márkajegyeit használni, „hogy olyan legyen, mintha ő tenné”. Honti szerint igaz, hogy a közösségi médiát egyre hangsúlyosabban használó Orbán Viktor összeszokott csapattal dolgozik, „akik a miniszterelnök személyiségjegyeit, stílusát és humorát képesek hitelesen megjeleníteni a tábor számára”, azonban aktivitása „még most sem mérhető Magyar Péter állandó real time jelenlétéhez”.A kutató szerint a mörcsök az identitáskonstruálást szolgálják. A Tisza esetében ezek között mókásakat is találhatunk, például narancsfacsarót, ezek jó gegek, jól mediatizálhatók – mondta Honti. Ugyanakkor a Fidesz is egyre tudatosabban használja ezeket az ajándéktárgyakat, eszünkbe juthat például a Lázár-bazár és a DPK-shop. Ezek is mind arról szólnak, hogy lehet velük tartalmat gyártani, és a szavazótábor megmutathatja általuk az identitását. Honti Tamás kiemelte, hogy a mörcsök világában a Fidesz esetében jobban megjelenik a trash és az önirónia, amit a leglátványosabban Lázár használ, míg a Tisza egyértelműen a Fideszből igyekszik gúnyt űzni. Ahogy például a Biztos választás kampányszlogenhez kapcsolódó URL lenyúlásával is.A Biztos választás szlogen a Fidesz részéről az értékajánlat. 2022-ben a háborúra, 2018-ban a migrációra, 2014-ben pedig a rezsicsökkentésre fűzte fel a kampányát, ami újdonság, hogy a kormányoldalnak nincs egyértelmű témája, Honti Tamás szerint minden eddigi üzenetéről beszél a mostani kampányban, és az egyetlen, ami ezeket összeköti, hogy azt kommunikálják: kormányváltás esetén nagy a veszítenivaló. „A Biztos választás ennek a lecsupaszítása, leegyszerűsítése.” Honti szerint a XX. században bekövetkezett 5-6 elitváltás kialakíthatta a magyar választókban, hogy ne akarjanak nagy változást, csak azt, hogy a politika kevésbé szóljon bele az életükbe. A szlogen erre játszik rá, és ez „a 2022-es választáson jól működött a Fidesznek, az egyetemen voltak olyan kutatásaink, amelyek azt mutatták, hogy a Fidesz-szavazók elsősorban erre a status quóra, a stabilitásra szavaztak, így logikus stratégia, hogy ezt viszik tovább” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a kutatások jelentős számban tartalmaztak diplomás, nagyvárosi, fiatalokat is, amiből arra következtethetünk, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság az esetükben is megjelenik. A kutató szerint a Biztos választás szlogennel megfér egymás mellett a Fidesz-kampányban hangsúlyossá váló Ukrajnával való viszony,a Fidesz törekszik a minél egyértelműbb, minél inkább lecsupaszított, egymondatos üzenet megfogalmazásra. Ezek a metaforák, erőteljes képek a zűrzavarnak, a káosznak a szimbólumai, és a status quo iránti igényre jól reflektálnak– hangsúlyozta.Magyar Péter ezzel szemben a „változás hírnöke, a hitet és a reményt menedzseli, az az ajánlata, hogy ami most van, annál minden jobb lenne”. Honti Tamás szerint Magyar is elsősorban az előző választások előtt is előkerülő témákról beszél, de „a napi ügyekhez próbál közelebb kerülni, nem alkotmányjogi kérdésekkel igyekszik a választókat meggyőzni”.Miben más Magyar, mint a korábbi miniszterelnök-jelöltek, Márki-Zay Péter, Vona Gábor és Karácsony Gergely? Honti Tamás szerint Magyar politikai értékajánlata radikálisan nem új, nem más, mint Orbán korábbi kihívóinak, így máshol kell keresni a különbség okait. A kutató szerint öt fő tényező azonosítható, melyekben jobb, mint elődei. „Már kezdetektől képes volt a figyelemrablásra és a megszerzett figyelem megtartására”, ez Honti szerint új elem, és bár régóta része a politikának a bulvár, Magyar ezt új szintre emelte azzal, hogy történeteket mesél a NER-elitnek nevezett réteg belső viszonyairól. Igaz, hogy már Márki-Zay is alkalmazta ezt, deMagyar Péter esetében ez hitelesebbnek tűnik, mert belülről jön, és ezzel egyszerre láthattunk bele egy megromlott házasság titkaiba. Mintha egy streamingsorozatot néznék, a Gossip girlt vagy a Bridgertont– mondta Honti, aki emlékeztetett, Magyarra az első hónapokban kifejezetten jellemző volt, hogy belsős információkat, akár hangfelvételt osztott meg, ráadásul „mindig ígért egy újabb részt, egy újabb fordulatot számunkra, így a követők a történetének részévé váltak, involválódtak a folyamatba.” A kutató szerint Magyar eredettörténete és a történetmesélés (storytelling) eszközének tudatos alkalmazása kulcstényező volt a figyelem fenntartásában. Az eredettörténet – mely leegyszerűsíthető úgy, hogy a Fideszből jött – a második tényező, ez Honti szerint egyrészt azért fontos, mert értelmezhető úgy, hogy aki ismeri a rendszert, az képes megtalálni az ellenszerét, mások pedig gondolhatják, hogy egy jobb Fideszt akar. Másrészt találkozik azzal a vélekedéssel, hogy a Fideszt csak belülről lehet leváltani, „önbeteljesítő jóslatként is értelmezhető a feltűnése”. A harmadik tényező Honti Tamás szerint, hogy mivel nem tárgyalt a korábbi ellenzék képviselőivel, „sikerült felszámolnia az elaprózódott pártrendszert, és egy fegyelmezett, a Fidesz esetében is ismert hierarchikus építményt hozott létre”. A következő elem, hogy Magyar úgy vált Orbán Viktor hangos kritikusává, hogy rendszerének számos alapkövét elfogadta, így a szimbólumhasználatát, a migráció elutasítását és a rezsicsökkentést,nem azokon a területeken nyitott frontot és teremtett konfliktust, ahol tudja, hogy a Fidesznek többsége van, hanem más ügyeket keresett– mondta, bár hozzátette, hogy ezzel már Márki-Zay is próbálkozott. Végül az ötödik tényező a kutató szerint, hogy a Fideszhez hasonlóan a Tisza elnöke „agilisan kezelte a politikai napirendet, minden napot meg akart nyerni”, ezen kívül átélhető, problémákat, történeteket keresett, „nem absztrakt, rendszerszintű reformokról beszélt”.The post Orbán „erővel szeretné bevenni az internetet” – milyen kampányeszközökkel él a Fidesz, miket használ a Tisza? first appeared on 24.hu.
Íme néhány kiragadott mondat abból a hét nyertes kórházigazgatói pályázatból, amelyeket a K-Monitor perelt ki az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ). A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet egy évig pereskedett a kórházfenntartóval, mire az eredetileg 21 pályázatból hetet megkaphatott. Ezek a szakmai elképzelések – bár közérdekű adatok, tehát elvileg nyilvánosak – sehol sem érhetők el. Az egy fővárosi, egy városi és öt megyei kórház vezetésére pályázó szakemberekből 2024 nyarán, illetve őszén kórházigazgatók lettek. Ők voltak azok, akiknek az elődjeit a 2023-as év végi nagy kirúgáshullámban küldte el Pintér Sándor belügyminiszter. A nyertes igazgatóknak a 2024-es – lapunkhoz is eljutott – pályázatai felfelé lojalitást mutatnak (nem kritizálják nyíltan a rendszert), de lefelé őszinték: részletesen leírják a működési problémákat, amelyekből van bőven: humánerőforrás-válság, teljesítményproblémák, infrastrukturális gondok, kiégett és motiválatlan dolgozói állomány. A dokumentumokból egyértelműen kirajzolódik a rendszer működése: bár kórházbezárásról szó sem lehet – hiszen az politikai értelemben kommunikálhatatlan –, az ellátórendszer folyamatosan zsugorodik. A kórház területén pavilonos rendszerben találhatók az épületek, melyek semmilyen formában nincsenek összekötve, így a betegellátás az épületek műszaki állapota és az összeköttetés hiánya miatt a 20. század eleji állapotoknak megfelelő kubatúrában működik – írja 2024-ben nyertes pályázatában Gondos Miklós, aki azóta Budapest egyik súlyponti kórháza, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) igazgatója. Arról is ír, hogy a korszerű betegellátás feltételeit csak egy-egy pavilonban tudják biztosítani, „de ott is számos feltétel hiánya miatt nem mondható ki, hogy a 21. században elvártak biztosítottak.” Az aktív ellátás két telephelyen történik, ami megnehezíti a betegek ellátását, sőt, „jelentősen meg is drágítja azt.” Kitér arra is, hogy a járvány konszolidációja után sok egészségügyi dolgozó (főleg az idősebb korosztályból) hagyta el a pályát, és a visszarendeződés nem zajlott zökkenőmentesen. Gondos értekezik az okokról is. Mint írja, az egyik a szolgálati jogviszony 2021-es bevezetése, amely után a dolgozók ellenálltak a vezényelhetőség lehetősége miatt. Egy másik ok a motiváció hiánya a paraszolvencia tiltása miatt, „mivel a dolgozó bére nem függ attól, hogy hány beteget lát el.” Gondos azt írja: egy orvosra kivetítve jellemzően 30–50 százalékos teljesítménycsökkenés észlelhető, ami drámai visszaesésre utal. Szerinte ennek helyreállítása csak „aktív menedzsment-irányítás mellett lehetséges, nem várható, hogy ez a probléma magától megoldódik.”Gondos Miklós tapasztalt kórházvezető: a DPC irányítása előtt a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházat is igazgatta, és a 2024-es szakmai munkájában példaként hozza fel arra, ott hogyan oldották meg a nehézségeket. Ennek köszönhetően betekintést kapunk a kecskeméti kórház működésébe. Egyebek mellett azt írja, az ottani intézkedéseknek köszönhetően a kórház már 100 százalékos teljesítménnyel megy „annak ellenére, hogy a gazdasági helyzete is akadályozza a magasabb teljesítést.” A nehéz gazdasági helyzetben átcsoportosításokkal és szigorú gazdálkodás mellett sikerült közel egymilliárd forinttal csökkenteni a kecskeméti kórház költségeit – írja Gondos, aki szerint ebből is látszik, hogy megfelelő irányítás mellett még ilyen körülmények között is van lehetőség egy év alatt ekkora költségcsökkentésre. Kitér a kecskeméti kórházhoz tartozó kalocsai kórház nem túl rózsás helyzetére is, amelyről azt írja: éves szinten több mint 2 milliárd forint veszteséget termel. A terv erre is készen állt: a kórház akkor lesz pozitív szaldójú, ha a kalocsai telephelyet átadják a szociális területnek – fogalmazott Gondos, hozzátéve, „erre való tekintettel az átvilágítást követően elkészítettük az intézkedési tervet, illetve egy olyan javaslatot, amely alapján a Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárság számára a vármegyében létrehozandó gondozási centrumot lehetne megvalósítani.”Vagyis a kalocsai kórházat Gondos Miklós szerint is „elfekvőnek” kellett volna átalakítani, miközben 2019-ben még arról volt szó, hogy helikopter-leszállópályát kap, és Paks közelsége, valamint az atomerőmű bővítése miatt jelentős fejlesztéseket ígértek. Helyi civilek 2023-ban tüntetést tartottak a kórház lehetséges bezárása ellen, 2023-ra – Gondos vezetése alatt – viszont oda jutott a helyzet, hogy felmondtak a nyugdíj mellett dolgozó orvosoknak, vagy azt ajánlották nekik, hogy a 80 kilométerre lévő Kecskeméten folytassák a munkát. A betegeket is Kecskemétre irányították. A kórházat ugyan nem zárták be, de kórházi funkcióját 2025-re gyakorlatilag elvesztette, és ez egy tragikus történetben is megmutatkozott. Tavaly februárban – ekkor Gondos Miklóst már a DPC élére nevezték ki – meghalt egy kétéves gyerek, miután a kalocsai kórházból Bajára küldték. Bár minden jel arra utalt, hogy gyakorlatilag megszűnt a gyermekosztály a kalocsai kórházban, mert elfogytak az orvosok, az OKFŐ az eset kapcsán azt közölte: az osztály nem zárt be.A kecskeméti kórház kapcsán azt is megemlítette a DPC vezetésére pályázó munkájában Gondos Miklós 2024-ben, hogy a már 2022-ben építészetileg készen álló, de be nem rendezett és be nem üzemelt egynapos sebészeti pavilont úgy sikerült elindítaniuk, hogy a berendezéseket átcsoportosították. A helyzet abszurditását Gondos próbálta menteni. Mint írta: „most, 2024 januárjában érkezett meg az oda tervezett eszközök egy része, ami javította az egynapos sebészeti osztály műszerezettségét.”A kecskeméti kórházról kiderült az is, hogy a hosszú távú kiszervezett tevékenységeket, mint például a gasztroenterológiai járóbeteg-szakellátást és az egynapos sebészetet is visszaszervezték a kórházba, amivel évi 200 millió forint megtakarítást értek el. Sajnos ez az összeg csak csepp a tengerben egy ekkora kórház gazdálkodását tekintve– írta Gondos Miklós, aki szerint a kórház közép és hosszú távú fejlesztési tervében – annak ellenére, hogy nem magas költséggel számoltak – ez az összeg 67 milliárd forint. Látva a jelen gazdasági helyzetet, ennek megvalósítása nyilvánvalóan illúzió, de alkalmas arra, hogy a prioritások figyelembevételével elkezdjük a megvalósítását– tette hozzá Gondos. A szakembert 2024 júliusában nevezte ki Pintér Sándor a DPC igazgatójának. 2025 őszén megjelent cikkünkben részletesen tártuk fel, mit jelent a gyakorlatban az, amit Gondos Miklós megfelelő irányítás melletti hatékony költségcsökkentésnek nevezett az igazgatói pályázatában: A legrészletesebb pályázatot Czinkotay Frigyes írta, akit 2024 júliusában a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház élére nevezett ki Pintér Sándor. Az irányító megyei kórház korábbi orvosigazgatója az egyik legnagyobb feladatnak a gyógyító szakmák megyén belüli erőforrás-hatékony átszervezését tartotta, de tisztában volt vele, hogy ez nem lesz zökkenőmentes. Ennek kapcsán ezt írta:az átalakítási feladat mértéke politikai kockázatai mindenképpen megkövetelik a teljes egységben gondolkodó kórházi management feltételének megteremtését.A Covid-járvány jelentősen kibillentette és átrendezte a veszprémi kórház és a hozzá tartozó (ajkai, pápai, tapolcai és zirci) intézmények ellátását is, és ezt a pályázatban szereplő adatok is jól mutatják. Czinkotay Frigyes azt írta: 2019 előtt nem volt jellemző az intézményekben a kapacitások/ágyak szüneteltetése. 2022-től az aktív fekvőbeteg-szakellátásban több szakmában is szüneteltetni kényszerültek ágyakat, olykor teljes osztályokat.Sokatmondó tény, hogy amíg 2019-ben Veszprém vármegyében csak 33 kórházi ágy szünetelt, addig 2023-ban már 381 ágyat kellett tartósan szüneteltetni. Az adatot torzítja – és ezt Czinkotay is jelzi –, hogy a tartósan szünetelő ágyak között jelenik meg a dobai pszichiátriai telephely 2020-as bezárása miatt szüneteltetett 200 ágy is.Kiderült, hogy a veszprémi kórházban például a traumatológiai osztály jelentősen csökkentett fekvőbeteg ágykapacitással üzemelt 2024-ben, „mert a IV. emeleti fekvőbeteg részleg zárva van nővérhiány miatt.” Szünetelés bejelentésére ugyanakkor nem került sor, írja Czinkotay. A belgyógyászati osztályok is csak a kapacitásuk 70 százalékán tudnak üzemelni, azaz ápolóhiány miatt mindkét belgyógyászaton az ágyak egy része le van zárva. Mindez komoly problémát okoz a mindennapi betegellátásban. A sebészeti osztály hétvégére az ágyak közel felét kénytelen lezárni nővérhiány miatt.Ezen kapacitás-csökkenések nem jelennek meg a statisztikában!– írta a későbbi kórházigazgató.Drámai számokat közölt a KSH adatai alapján a háziorvosi létszám alakulásáról is. Veszprém vármegye egészségügyi ellátórendszerében az alapellátásban nyilvántartott háziorvosi körzetek száma 24 év alatt folyamatosan csökkent: míg 2000-ben még 198 körzetet tartottak nyilván, 2024-ben már csak 148-at. Nemcsak az alapellátás küszködik orvoshiánnyal, a kórházi ellátás is humánerőforrás-gondokkal kénytelen működni. A kórházban az ápolói és szakdolgozói hiány szinte minden területen kritikus, ezt túlóra-elrendeléssel próbálja kompenzálni az intézmény vezetése, de így is köztudomású, hogy egyes ellátó egységek csökkentett kapacitással működnek– írja Czinkotay Frigyes 2024-ben. Külön értekezik a sürgősségi ellátásról is. Úgy véli, a sürgősségi felépítése és kommunikációja átgondolatlanul történt, ezzel mára – nem csak Veszprémben – kialakult az a helyzet, hogy a sürgősségi osztályok helyettesítik az alap- és szakellátást. Hozzáteszi, elképesztő mértékű terhelést jelent az indokolatlanul megjelenő (arányaiban 60 százalékot is elérő) betegtömeg, valamint a torlódásból fakadó állandó frusztráció. Ezek a tévutak szerinte az ellátási folyamatok átszervezésével, az ehhez szükséges jogszabályok változtatásával, a feladatellátási kötelezettség (háziorvosok és szakellátóhelyek orvosai) arányos elosztásával, hatékony humánerőforrás-menedzsmenttel oldhatók meg.Kitér a kórház infrastruktúrára is: a kórház minden telephelyén indokolt a fűtési rendszer, a kazánházak korszerűsítése. A veszprémi telephelyeken a nyílászárók cseréje mellett a szakrendelő és a központi telephely egyes épületeinek ragasztott kőburkolata pedig balesetveszélyes, írta 2024-ben. A veszprémi kórházzal Czinkotay Frigyes kinevezése előtt ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben:A K-Monitor által kiperelt hét nyertes kórházigazgatói pályázat között van Virág József munkája is, akit szintén 2024 nyarán nevezett ki Pintér Sándor a tatabányai Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház igazgatójának. Tette ezt annak ellenére, hogy Virágot kinevezésekor költségvetési csalással vádolták: az ügyészség szerint Szegedi Csanád volt jobbikos EP-képviselő bűntársa volt az uniós költségvetés megkárosításában.Virág onkológus, klinikai farmakológus. Tatabányai intézményvezetői kinevezése előtt a Budapesti Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója volt. Pályázatában egyebek mellett azt írja: a korábbi infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően korszerű, hatékony és magas színvonalú fekvő- és járóbeteg-szakellátás biztosítására törekszik a kórház, de a „jelenlegi 70–80 százalékos átlagú ágykihasználtság mértékét 10–15 százalékkal kell emelni szintén a bevételtermelő képességük racionalizálása érdekében.” Ehhez szerinte részletesen felül kell vizsgálni az egyes szakmák és osztályok tevékenységét, előjegyzéseket, rendelkezésre álló ágyszámokat. Az adatok áttekintése után az adott szakmával közösen meg kell fogalmazni azt, hogy a valós szükségletek illeszkedjenek a rendelkezésre álló kapacitásokhoz, illetve milyen lehetőségek vannak arra, hogy betegforgalom-növekedést tudjanak elérni a rendelkezésre álló kapacitásokhoz– írja pályázatában Virág József, aki szerint fontos bevételnövelő lehetőség a jelenleg alacsony szinten teljesítő egynapos sebészeti ellátási formában lévő tevékenységek növelése. Pályamunkájából kiderül az is, hogy a tatabányai kórház humánerőforrás megoszlása az egyes osztályokon változó. „Jelenleg orvosi humánerőforrás-hiány érzékelhető az urológiai osztályon, az intenzív osztályon, a nefrológiai osztályon, a sürgősségi osztályon és a nőgyógyászati osztályon” – ad leírást a 2024-es helyzetről a leendő kórházigazgató. Szerinte az orvosok részére jövőképet kell felkínálni, és egy olyan munkahelyi légkört megteremteni, amely megakadályozza az orvosok elvándorlását más intézményekbe vagy a magánszférába. Hozzáteszi, „jelentős humánerő-megtartó képességgel rendelkezik az osztályvezető főorvos irányítása alatt álló, az osztályon megvalósuló szakmai fejlesztések és új eljárások bevezetése, amelyek a fiatal orvosok részére tanulási lehetőségeket tudnak ezáltal biztosítani, és szívesen vesznek részt az osztály és az intézmény életében.”Pályázatából kiderül az is, hogy bár a tatabányai kórház sürgősségi betegellátó osztálya a térség sürgősségi ellátását végzi, az SBO jelentős humánerőforrás-hiánnyal küzd, ezért azonnali feladatként orvosok és különös tekintettel szakorvosok felvételére van szükség. Információnk szerint azonban a tatabányai SBO osztályvezetője nemrégiben felmondott, és a jelentős bérfeszültségek miatt ezt tervezi több mentőtiszt is. Egyikük a napokban fel is mondott. Információink szerint többször előfordult már, hogy műszakvezető szakorvos nélkül dolgoztak a sürgősségin, ahol az is nehezíti a munkát, hogy számos osztály nehezen tudja átvenni a sürgősségi betegeket. Bár többször megkeresték már levélben a vezetőséget, egyelőre eredménytelenül.A helyzet hasonló ahhoz, ami a budapesti Szent Imre Kórházban alakult ki nemrég– mondta névtelenséget kérő forrásunk. A kórház honlapjáról kiderül, hogy nemrég javult az SBO helyzete, mivel két civil szervezet értékes adományokkal lepte meg az osztály dolgozóit: egy kávéfőzővel és egy mikrohullámú sütővel, „amelyek nagyban hozzájárulnak a mindennapi munkához és a kollégák komfortérzetének javításához.”Virág József pályázatából kiderül az is, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya általánosságban jellemző nemcsak Tatabányára, hanem az egész egészségügyre. A nyers valóságot leíró mondatai persze senkit sem érhetnek meglepetésként:Neuralgikus pont napjainkban az egészségügyi szolgáltatók humán-erőforrás szerkezete. Az orvosi populáció egyre idősebb, a demográfiai helyzetkép a közeljövőben súlyos gondokat okozhat az egészségügyi ellátás eddigi folyamatosságának biztosíthatóságában. Az egészségügy permanens dilemmája a megfelelő humán-erőforrás rendelkezésre állása, ami több egészségügyi intézményben is manifesztálódott az elmúlt években. Évről évre szignifikáns mértékű fluktuáció jellemzi a szakmai személyi állományt, ami folyamatos HR-menedzselést követel meg az intézeti vezetéstől.Hasonló látleletet ad egy másik vármegyei kórház igazgatói pályázata. A később a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház (SzSzBVK) élére kinevezett Ajzner Éva 2024-ben a nyíregyházi kórház számait pőrén tálalva jelezte: nagyon nincs rendben a dolgozói létszám.A kórházi telephelyeken összesen 69 részleg működik, közöttük 30 szakma III. progresszivitási szinten nyújt ellátást. A járóbeteg-ellátásban 426 működő szakrendelés heti 8099 szakorvosi és 2481 nem szakorvosi óráján fogad az intézmény betegeket, ami 2023-ban az irányító intézmény telephelyein összesen 1 876 375 járóbeteg, és ezen felül 941 085 laboratóriumi ellátást eredményezett. Mindezt a nagy volumenű egészségügyi ellátást mindössze 727 orvos és 3400 szakdolgozó végzi, ami a biztonságos, kiegyensúlyozott működéshez szükséges létszámot messze nem éri el.Nyíregyházán más megyei kórházakhoz képest is súlyosabb a helyzet. „A szomszédos egyetemi megyében kétszer annyi dolgozó orvos jut 10 000 lakosra” – írja Ajzner Éva, aki szerint a nyíregyházi kórház soktelephelyes struktúrájában az alacsony humánerőforrás-helyzet hatása felerősödik. Kulcs szakmai területeken is komoly nehézségekről számol be az ellátás biztosításában: így a képalkotó diagnosztikában, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon, a szülészet-nőgyógyászatban, a gyermekgyógyászat terén, de a sürgősségi és a műtősnők, valamint a speciális radiológiai asszisztensek biztosítása is gyakori nehézség.Jelentős rezidens és szakorvosjelölt létszámunk van, de szakvizsga utáni megtartó erőnk nem túl jó – állapítja meg Ajzner Éva, aki pontosan látja a kórház helyzetét, hiszen 2024-es kinevezése előtt orvosigazgató volt a nyíregyházi intézményben.A humánerőforrás-nehézségek felerősítették a várólistagondokat a nyíregyházi megyei kórházban. Ajzner azt írja, az országos léptékhez képest is hosszú várólisták alakultak ki Nyíregyházán a szemészet, a nagy ízületek, a tonsillectomia vonatkozásában, és kardiológiában is hosszú várakozási idő jellemző. Ezt tetézi a megyei kórház infrastruktúrájának állapota is. A kubatúra állaga sok helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek. A műszereszközpark szinten tartása, fejlesztése, javítása – elsősorban forráshiány miatt – esetleges– részletezi Ajzner Éva.Az alulfinanszírozás, a teljesítménykényszer és a közbeszerzés körülményessége is nehezíti a működést a később kinevezett igazgató szerint. A centralizált struktúrában kialakított döntési útvonalak nem tökéletesek, gyakran késői a visszacsatolás. A munkát nehezíti a dokumentáció és az adminisztráció nehézsége. „Speciális nehézségeket tapasztalunk a napi munkában szükséges IT-rendszerek használhatósága vonatkozásában is az intézményeket összekötő sávszélesség elégtelensége és a hálózat instabilitása miatt” – írta 2024-ben Ajzner Éva. Az egészségügyi ellátórendszer érdekesen alakult az elmúlt két évtizedben – fogalmaz pályázatában a 2024 nyarán gazdasági igazgatóból főigazgatóvá kinevezett Kis Zoltán a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórházról. Szakmai munkájából valóban az derül ki, hogy a térség egészségügyi ellátása zaklatott volt. Szekszárdon, Dombóváron és Bonyhádon volt mindvégig kórház, Pincehelyen 2023 nyarán szűnt meg az egészségügyi ellátás, amikor a szociális szféra átvette az ápolási osztályt. „De 20 éve még ott, valamint Bonyhádon is aktív fekvőbeteg-ellátás volt, amit időközben átkonvertáltak krónikus és ápolási kapacitásokra, a valós szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelően” – hívja fel a figyelmet Kis, hozzátéve: ez nehéz folyamat volt mindenhol, jelentős lakossági ellenállással, de napjainkra a rendszer egyfajta egyensúlyi állapotba került, ami viszont már rövid távon sem lesz fenntartható.A pályázati munkájából kiderült az is, hogy sürgősségi ellátásra Dombóváron csak korlátozott mértékben van lehetőség, egy hivatalosan el sem ismert sürgősségi fogadóhelyen, de akut sebészeti és traumás ellátás már nem zajlik az intézményben. Az erre szoruló betegek egy része Kaposvárra, másik része Szekszárdra kerül. Kiderült az is, nagy probléma, hogy Tolna vármegyében 2024-ben egyetlen CT-berendezés üzemelt, ami az akut diagnosztika szempontjából is kritikus jelentőségű, de az elektív (előre tervezett, de halasztható) beavatkozásra váró betegeknek is hosszú emiatt a várakozási idő. „Véleményem szerint ez a sürgősségi rendszer az alapja a vármegye ellátásának” – állapítja meg a szakember. A probléma, úgy tűnik, megoldódott: idén február végén állt rendszerbe az új CT és MR.Szekszárd azért is érdekes, mert az idei választási kampányban új kórház megépítésének ígéretét kapta Lázár Jánostól a város. Pedig 2019-ben még az aktív ágyak drasztikus csökkentése volt napirenden. Egy akkor nyilvánosságra került kormányzati munkaanyag szerint, mivel Tolna megyében a szekszárdi Balassa János Kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, ráadásul súlyos szakemberhiánnyal küzd, a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és oda integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék a 2019-es tervezet szerint. A dombóvári kórházat pedig rehabilitációs szakkórházzá alakítanák. Ez utóbbit javasolta a szakmai programjában 2024-ben Kis Zoltán is, akinek nyertes igazgatói pályázatából kiderül: meggyőződése, hogy a dombóvári Szent Lukács kórház jövője a rehabilitáció, kiegészítve néhány olyan aktív szakmával és ellátással, ami helyben ellátható és biztonsággal garantálható. A szülészeti ellátást viszont nem sorolja a garantálható ellátások közé. Azzal érvel, hogy 2023-ban már 400 szülészeti esemény sem volt, ami egyrészt drasztikus csökkenés, másrészt nem ad elegendő biztonságot a betegellátáshoz, miközben anyagilag óriási terhet ró az intézményre. Szükség van a gyermekosztályra, az anesztéziára, ami egyszerűen nem biztosítható, vagy csak irreális áron, és akkor is kihasználatlan marad. Ítélete egyértelmű:Politikailag a szülészet bezárása nem támogatott, de szakmailag nagyon nehéz lesz fenntartani.Kis Zoltán megjegyzésében semmi meglepő nincs. A súlyosan hálapénzes szakmának számító szülészeti ellátást különösen rosszul érintette a paraszolvencia kivezetése. Számos kórház szülészete megszűnt, vagy képtelen volt a hét minden napján ellátást nyújtani, mert a szakorvosok felmondtak. Ebből lettek olyan megoldások, hogy vagy teljes egészében, vagy bizonyos napokon szünetelt a szülészet, vagy éppen hónapokra bezárt az osztály. Előfordult olyan is, hogy csak bizonyos napokon nem fogadtak szülő nőket. Ilyen volt a mosonmagyaróvári Karolina kórház menetrendje: hétfő reggel nyolctól péntek délután négyig lehetett szülni, hétvégére pedig Győrbe szállították a kismamákat.Pályázatában Kis Zoltánazt is írja, hogy méltatlan az egészségügyben dolgozók bérezése, a magasan kvalifikált munkatársak anyagi megbecsülése megoldásra vár. Szükséges szerinte a jelenleg törvényesen kötelezőnél magasabb ügyeleti százalékok csökkentése, lehetőség szerint béremeléshez igazítva. Úgy véli, a létszámhiány pótlására külső munkaerő biztosítása jelenleg elengedhetetlen, de a mértéke nem léphet át egy határt, mert az túlzott kitettséget jelent, valamint jelentős többletköltséget okoz. Dombóváron ezt a határt már biztosan átlépte az intézmény – írja Kis Zoltán.A hat telephelyen, három városban (Miskolc, Mezőkövesd, Szikszó), valamint négy, az irányítása alá tartozó városi kórházzal valósítja meg a régió ellátását a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház. Zsákai Zsolt 2024-ben kinevezett igazgató pályázatában egyebek mellett azt írta, bár szerkezeti átalakítást nem tart szükségesnek, de a betegút-menedzselés és az esetkoordináció hatékonyságát javítani kell. Azt javasolja, hogy be kell zárni a diósgyőri rendelőintézetet, „amely humánerőforrás-bevonást jelentene valamennyi tagkórház részére.” Tanácsa nem véletlen, hiszen a még mindig működő rendelőintézet nagyon rossz állapotban van. A Borsod24 múlt év végi cikkében azt írja:a rendelőintézet hat fogászati, három háziorvosi körzettel és négy körzeti védőnői szolgálattal működik – ha éppen van víz és áram, mert bizony előfordul, hogy emiatt kell leállni a gyógyítással. Az épület falai repedeznek, a plafon könnyezik, a folyosók pedig olyan hangulatot árasztanak, mintha Hitchcock maga rendezné a hétköznapokat.A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet nyertes kórházigazgatói pályázatában Szilágyi Dániel Örs azt írja: „Az elmúlt évtizedekben a munkaerő megtartása és fejlesztése volt a prioritás, mely a főváros és a megyeszékhelyek intézményeivel konkurálva csak komoly anyagi ráfordítás árán volt elérhető, ez pedig a kórház többi területétől vonta el az erőforrásokat.” Pontosan ismerte a küzdelmeket, hiszen 2022-től orvosi munkája mellett a kórház stratégiai igazgatói feladatait is ellátta. A kórházat 2024 nyarától vezető szakember szerint „mindenképpen szükséges a jelenlegi humánerőforrás-állomány és az azzal járó költségek felülvizsgálata, racionalizálása.”Ő is megemlíti, hogy az infrastruktúra nincs jó állapotban.Mivel a humán költségek és arányuk jelentősen megnőtt az elmúlt években, karbantartásra és fejlesztésekre minimális anyagi forrás jutott. Ennek megfelelően az infrastruktúra komoly, helyenként ellátást veszélyeztető hiányosságokat mutat. Épületeink többsége, valamint a liftek korszerűsítése és cseréje nagymértékű beruházást igényel.Rendkívül kritikus a dunaújvárosi kórház vezetőségével kapcsolatban – szerinte a menedzsment részben motivációját vesztett, fáradt, a változtatások felé zárkózott, összességében pedig a kiégés jeleit mutatja. „Az aktuális, változásokkal teli időszakban dinamikus, nyitott gondolkodású csapatra van szükség.” Ehhez szerinte szemléletváltásra, modern menedzsment és kommunikációs módszerek elsajátítására van szükség, belátja azonban, hogy erre nem mindenki alkalmas.A kórház orvosait sem kíméli:A dolgozók egy része rendkívül alacsony teljesítményt nyújt, szakmai kompetencia nélkül csak a létszámot növelik, ami az adott szervezeti egységben is belső feszültséget gerjeszt. Ezen kollégák lehetőség szerinti motiválása, képzése vagy leépítése létfontosságú.Megállapítja azt is, hogy a dunaújvárosi kórház elmúlt tíz évének teljesítményadatait elemezve egyértelmű: csökken az egy főre jutó ellátás aránya, ennek egyik oka a motivációvesztés, melyhez hozzájárult az orvosi bérek rendezése és a hálapénz szükséges kivezetése is.2024-es pályázatában azt is írta, hogy a dunaújvárosi kórház nem rendelkezik MR vizsgáló berendezéssel, pedig a készülék beszerzését már évek óta készítik elő. Az MR végül 2025 decemberében érkezett meg a dunaújvárosi kórházba, így a helyieknek már nem kell Székesfehérvárra utazniuk MR-vizsgálatra. A kórházat 2022-ig Mészáros Lajos vezette, mígnem fideszes országgyűlési képviselő lett. Vele csütörtökön jelent meg interjúnk, amelyben a körülbelül 500 millió forint értékű MR beszerzéséről úgy nyilatkozott: „Sok munkám van benne. (…) Éveken át szó szerint üldöztem Rétvári Bence államtitkárt és Takács Péter államtitkárt. Állandóan ki voltak téve a támadásaimnak.”The post „A biztonságos működéshez szükséges létszámot messze nem érjük el” – drámai képet festettek az egészségügyről a kórházigazgatók first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban