Százötvenezer magyart öltek meg és raboltak el Mohács után
hir24 | 2026. augusztus 01., szombat - 14:54
A mohácsi csatában különböző számítások szerint 14 ezer keresztény katona vesztette életét, beleszámítva azt a 2000 hadifoglyot is, akiket az oszmánok végeztek ki két nappal a csata után: rövid úton megszabadultak azoktól, akikért nem remélhettek váltságdíjat. A mai napig mindössze kétezer harcos – valószínűleg épp a kivégzettek – csontjai kerültek elő, akik egyes feltételezések szerint főként a fogságban lemészárolt cseh zsoldosok lehettek. Rejtély, hova tűnhettek a többi 12 ezer ember földi maradványai, és akkor még az oszmán oldalon elesettekről nem is beszéltünk. Különösen érdekes, hogy minden ismert lelet a véletlennek köszönhető, évtizedek célzott kutatása egyetlen sírt sem tárt fel – erről, illetve Kanizsai Dorottya missziójáról szólt az előző rész a mohácsi csatát feldolgozó sorozatunkból. A folytatásban az összecsapást követő hetek krónikája következik, a Budát elfoglaló, majd október közepén távozó oszmánok 150 ezer embert gyilkoltak meg vagy hurcoltak magukkal: Szulejmán szabadjára engedte a rablásra, pusztításra szakosodott lovasait. A lakosok sok helyen felvették a harcot, komoly veszteséget okoztak a törököknek, Szapolyai János felbukkanása pedig megmentette Szegedet. Dr. Varga Szabolcs történésszel, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács. Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagy ívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.The post Százötvenezer magyart öltek meg és raboltak el Mohács után first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A magyar szövetség (MLSZ) honlapja alapján nem rendezik meg a szombatra kiírt Diósgyőr–Szentlőrinc, Mezőkövesd–Ajka, illetve Szeged-Csanád Grosics Akadémia–BVSC összecsapásokat, míg az eredetileg szintén 19.00-s kezdéssel meghirdetett Kecskemét–Tiszakécske illetve Gyirmót–Kozármisleny találkozó 17.30 órakor kezdődik majd.Vasárnap egy összecsapást érint a módosítás: a Csákvár és a Nagykanizsa 19.00 helyett ugyancsak 17.30 órakor csap össze.Az MLSZ szombaton tette közzé arra vonatkozó szabályozását, miszerint az energiamegtakarítás érdekében módosítja a bajnoki mérkőzések kezdési időpontjait.Hozzátették, hogy amennyiben a kezdési időpont olyan módon nem módosítható, hogy az energiafelhasználás jelentős mérséklésének célja megvalósuljon, az érintett mérkőzés vagy egyéb teremlabdarúgó-esemény elhalasztásra kerül. A Diósgyőri VTK-Szentlőrinc, Mezőkövesd Zsóry FC-FC Ajka és Szeged-Csanád Grosics Akadémia – BVSC-Zugló találkozókat elhalasztották.The post NB II-es futballmeccsek maradnak el az extrém hőség miatt first appeared on 24.hu.
Új vezetőket neveztek ki három országos közgyűjtemény, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár és az Iparművészeti Múzeum élére – közölte a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNMKK) pénteken az MTI-vel.Gerencsér Judit az Országos Széchényi Könyvtár, Jékely Zsombor az Iparművészeti Múzeum, Babocsay Gergely a Magyar Természettudományi Múzeum megbízott főigazgatója lett. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter jóváhagyásával Zsigmond Gábor, az MNMKK elnöke mint munkáltató nevezte ki az új megbízott főigazgatókat az intézmények élére.Gerencsér Judit a Berzsenyi Dániel Főiskolán angol nyelv és irodalom szakos tanári, valamint könyvtáros diplomát szerzett, majd a Szegedi Tudományegyetemen informatikus könyvtárosként végzett. Jelenleg az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusza, kutatási területe a mesterséges intelligencia könyvtári technológiaelfogadása. A Kúria Tőry Gusztáv Jogi Szakkönyvtárának vezetője, az Országos Bírósági Könyvtári Rendszer vezető koordinátora, majd hat éven át az Országos Széchényi Könyvtár általános főigazgató-helyettese volt. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke, az IFLA Európai Regionális Divízió Bizottságának vezetőségi tagja, 2026-ban kezdeményezte a Könyvtárszakmai Kerekasztal létrehozását.Jékely Zsombor művészettörténész, középkorász. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett művészettörténetet, majd a CEU-n diplomázott középkortudományból. Doktori fokozatot 2003-ban szerzett művészettörténetből a Yale Egyetemen, disszertációja a siklósi templom középkori freskóiról szól. Kutatásai a késő középkori közép-európai művészetre összpontosulnak. A Szépművészeti Múzeumban, majd az Iparművészeti Múzeumban dolgozott, 2010 ősze óta gyűjteményi főigazgató-helyettesként. A múzeumi munka mellett a Károli Gáspár Református Egyetemen művészettörténetet oktat.Babocsay Gergely a biológiatudományok doktora, herpetológus és főmuzeológus. Az ELTE természettudományi Karának biológia-földrajz tanári szakán végzett, PhD fokozatot a Jeruzsálemi Héber Egyetemen szerzett. Doktori disszertációjában az arab fűrészpikkelyes vipera földrajzi morfológiai változatosságát és annak taxonómiai és ökológiai vonatkozását vizsgálta. Hat éven át tanított a Károly Róbert Főiskolán. A Mátra Múzeum Gerincesgyűjteményének kurátora, az Európai Természettudományi Gyűjtemények Konzorciumában, a CETAF-ban (Consortium of European Taxonomic Facilities) 2019-2025 között Végrehajtó Bizottság tagjaként is dolgozott. Az ICOM Hungary elnökségi tagja, 2019-től a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alelnöke.A három közgyűjtemény korábbi vezetőit, Bernert Zsoltot, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatóját, Rózsa Dávidot, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatóját és Cselovszki Zoltánt, az Iparművészeti Múzeum főigazgatóját múlt héten menesztették azonnali hatállyal.Tarr akkor az ügyben azt írta: „számos munkavállalói panasz érkezett be a három érintett múzeumból minisztériumunk felé.”Lapunknak nemrég volt lehetősége bejutni a lezárt Iparművészeti Múzeumba, ahol a múlt héten menesztett Cselovszki vezette körbe Tarrékat:The post Megvan, kik kerülnek a múlt héten menesztett vezetők helyére a három országos közgyűjteménynél first appeared on 24.hu.
Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján harmadfokú hőségriasztást rendel el az ország egész területére mától (június 30-tól) augusztus 4-én, kedden éjfélig. A MÁV-csoport vízosztással, párakapukkal készül a harmadfokú hőségriasztásra több helyszínen, egyben felhívja a figyelmet arra, hogy számos vasút- és buszállomásokon ivókutak üzemelnek, amelyekből bárki feltöltheti a kulacsát vagy palackját.A hőség okozta rosszullétek elkerülése érdekében kiemelten fontos a folyamatos folyadékpótlás, elsősorban víz fogyasztásával – áll az országos tisztifőorvos és a katasztrófavédelem felhívásában. Mint írják: a fokozott verejtékezés miatt folyadék- és elektrolitvesztés alakulhat ki, amely kiszáradáshoz, vérnyomáseséshez, szédüléshez, ájuláshoz, valamint a krónikus betegek állapotának a romlásához vezethet. A MÁV arra kéri utasait, hogy a rendkívüli időjárásra való tekintettel ne induljanak el elegendő mennyiségű ivóvíz vagy szomjoltó folyadék, újra tölthető kulacs vagy palack nélkül.A MÁV közleménye szerint a harmadfokú hőségriasztás ideje alatt, naponta 10 és 17 óra között osztanak palackozott vizet a budapesti főpályaudvarokon a peronoknál és a nagyobb vidéki vasútállomásokon az utascentrumnál vagy az ügyfélszolgálatokon, pénztáraknál. Vizet osztunk Budapesten a Déli, Keleti és Nyugati pályaudvarokon továbbá a Boráros téri HÉV-állomáson. Vidéken pedig Békéscsabán, Debrecenben, Fonyódon, Győrben és Kecskeméten, a Miskolc-Tiszai pályaudvaron, Nyíregyházán, Pécsett, Siófokon, Szegeden, Székesfehérváron és Szolnokon.Ugyancsak térítésmentesen osztanak ásványvizet Budapest-Kelenföld, Budapest-Népliget autóbusz-állomosokon és a megyeszékhelyeken a nagyobb forgalmat lebonyolító autóbusz-állomásokon, azaz Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Szekszárd, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg központi buszállomásokon, 10 és 17 óra között.A MÁV-csoport arra is felhívja a figyelmet, hogy a nagyobb állomásokon ivókutak állnak mindenki rendelkezésre, amelyekből bárki feltöltheti a kulacsát vagy palackját. Saját kulacs használatával a környezetet is kímélhetik utasaink. A vízminőségét– a hőhullámokra való tekintettel – a rendszeres, szúrópróbaszerű ellenőrzés mellett idén nyáron külön is bevizsgáltatták. Országszerte több mint 320 ivóvíz minőségű, működőképes kút érhető el állomásaikon, illetve az utasmosdókban is van lehetőség vízvételre. A nem ivókutakat „Nem ivóvíz” feliratú táblákkal külön jelezzük, ezek meglétét rendszeresen ellenőrzik.Párakapuk működnek Budapesten a Déli- és Nyugati pályaudvaron. Vidéken Balatonboglár, Balatonlelle, Balatonszentgyörgy, Békéscsaba, Debrecen, Dombóvár, Eger, Fonyód, Füzesabony, Kaposvár, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Miskolc-Tiszai, Nyíregyháza, Pécs, Siófok, Szeged, Szekszárd, Szerencs és Záhony vasútállomásokon. Továbbá Budapesten Népliget és Kelenföld autóbusz-állomásokon, vidéken Békéscsaba, Bonyhád, Debrecen, Dombóvár, Eger, Győr, Miskolc, Paks, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd és Tamási buszállomásokon üzemeltetnek párakaput.The post Hőségriadó: vízosztással és párakapukkal készül a MÁV first appeared on 24.hu.
Csütörtök este 8 órakor nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat.A ponthatárokat a Felvi.hu oldalán tették közzé.Azok a jelentkezők, akik korábban megadták a telefonszámukat, SMS-ben is értesítést kapnak arról, hogy felvették-e őket, és ha igen, melyik képzésre. Akiket most nem vettek fel, a később meghirdetett pótfelvételi eljárásban még jelentkezhetnek egyes képzésekre – az ezzel kapcsolatos tudnivalókat lentebb ismertetjük.Cikkünket folyamatosan frissítjük!Már a felvételi eljárás során látszott, hogy több szakon komoly verseny alakulhat ki. Az Eduline adatai szerint idén összesen 140 427-en jelentkeztek felsőoktatási intézményekbe, ami több mint tízezerrel haladja meg az egy évvel korábbi adatot.Az állami ösztöndíjas férőhelyek száma ugyan nőtt, a bővítés azonban elsősorban a gazdasági képzési területet érintette, így számos keresett szakon maradt az erős verseny.Az Eduline gyűjtése szerint az intézmények közül idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem vonzotta a legtöbb jelentkezőt, a második helyen a Debreceni Egyetem végzett, míg a harmadik legtöbb jelentkező a Szegedi Tudományegyetemen volt:A 2026-os felvételin a korábbi évekhez hasonlóan legfeljebb 500 pontot lehetett szerezni. Ebből maximum 200 pont járt a középiskolai eredményekért, további 200 pontot érhettek az érettségi eredmények, míg az egyetemek által adható intézményi pontok legfeljebb 100 pontot tehettek ki.A pontszámítást minden jelentkező esetében a számára legkedvezőbb módszerrel végzik el. Továbbra is lehetőség van az érettségi pontok megduplázására, a technikumban végzettek pedig bizonyos feltételek mellett a szakmai vizsgájuk eredményét is beszámíttathatják.Az intézményi pontok rendszerében az egyetemek saját hatáskörben dönthetnek arról, milyen teljesítményekért adnak többletpontot. Ezek járhatnak például emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, tanulmányi, művészeti vagy sporteredményekért, de egyes intézmények a munkatapasztalatot, a katonai szolgálatot vagy más egyedi teljesítményeket is figyelembe vehetnek.Az Eduline összesítése alapján ez volt a tíz legnépszerűbb szak az első helyes jelentkezők alapján:Ha a levelező és az önköltséges képzéseket is figyelembe vesszük, a pszichológia, a jogász, az óvodapedagógus és a gyógypedagógia is a legkeresettebb szakok között szerepelt.A 2025-ös felvételin több népszerű szakon is rendkívül magas pontszám kellett a bekerüléshez.A ponthatárokat alapvetően három tényező alakítja: hány hallgatót vehetnek fel az adott képzésre, hányan jelentkeztek, valamint milyen eredményeket értek el a felvételizők.Az Eduline előzetes elemzése szerint az orvosi képzéseken intézményenként eltérő folyamatok rajzolódtak ki. Míg a Semmelweis Egyetemen nőtt az első helyes jelentkezők száma, addig a Debreceni Egyetemen csökkent az érdeklődés, ezért a szakportál kisebb elmozdulásokat sem tartott kizártnak a ponthatárokban. A szegedi és pécsi orvosképzésen ugyanakkor a tavalyihoz hasonló értékekre lehetett számítani.Pszichológia szakon országosan nem vártak jelentős változást, bár az egyes intézmények között számottevő különbségek mutatkoztak. Az ELTE-n nőtt az első helyes jelentkezők száma, míg több más egyetemen stagnált vagy enyhén csökkent az érdeklődés.A jogászképzéseken szintén nem látszott országos átrendeződés. Az Eduline szerint az állami ösztöndíjas férőhelyek és a jelentkezők száma is csak minimálisan változott, ezért inkább egyetemenként lehetett kisebb emelkedésre vagy csökkenésre számítani.A legnagyobb verseny ugyanakkor a gyógypedagógiai képzéseken alakulhatott ki. A szakportál adatai szerint csaknem 19 százalékkal többen jelölték meg első helyen ezt a szakot, mint egy évvel korábban, ami a legnépszerűbb intézményekben a ponthatárok emelkedésének irányába hathatott.Akik most nem jutottak be egyetlen megjelölt képzésre sem, azok számára a pótfelvételi jelenthet újabb lehetőséget.A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen szakra sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.A pótfelvételi során csak egyetlen képzés jelölhető meg. A meghirdetett szakok között jellemzően önköltséges képzések szerepelnek, de minden évben akad néhány állami ösztöndíjas hely is.Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a pótfelvételit várhatóan augusztus első felében hirdetik meg, a ponthatárokat pedig augusztus utolsó hetében teszik közzé.A felvételi ponthatárok kihirdetésével hagyományosan elkezdődik az albérletpiaci főszezon is, az MTI-nek nyilatkozó ingatlanközvetítők szerint azonban az idei év több szempontból is eltér a korábbiaktól. Bár a következő hetekben várhatóan megugrik a kereslet, a piac egyelőre nyugodtabb képet mutat.A Duna House közölte, a legerősebb időszak várhatóan augusztus közepétől szeptember elejéig tart majd, így akik most kezdenek lakást keresni, még kedvezőbb kínálatból válogathatnak. Az ingatlanközvetítő arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai albérletpiac az elmúlt évekhez képest lassabb drágulást mutat: Budapesten éves összevetésben nagyjából 5 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak, miközben korábban kétszámjegyű növekedés sem volt ritka.Az ingatlan.com szintén visszafogottabb szezonkezdésről számolt be. A társaság adatai alapján július első felében 75 ezer telefonos érdeklődés érkezett kiadó lakásokra, ami 4 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és az elmúlt öt év legalacsonyabb július eleji értéke. A szakértők ezt részben az Otthon Start program hatásával magyarázzák, amely több korábbi bérlőt terelhetett a saját lakás vásárlása felé.Budapesten a kiadó társasházi lakások medián bérleti díja egy év alatt 270 ezerről 260 ezer forintra csökkent. A kisebb, legfeljebb 40 négyzetméteres lakások esetében a középérték 200 ezer forint körül alakult. A nagyobb egyetemvárosok közül Debrecen továbbra is a legdrágábbak közé tartozik, míg Szegeden, Győrben és Székesfehérváron is 150–170 ezer forint körüli havi díjjal kínálják a garzonlakásokat. Pécsen és Miskolcon ennél kedvezőbb árakkal találkozhatnak a hallgatók.A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a mostani visszafogottabb kereslet ellenére a ponthatárhirdetést követő hetekben jelentősen felélénkülhet a piac, különösen a nagy egyetemvárosokban. Emiatt azok járhatnak a legjobban, akik minél hamarabb megkezdik az albérletkeresést.The post Itt vannak a 2026-os felvételi ponthatárok first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban