Komoly bírságot kaphatnak a tulajdonosok, ha nem semmisítik meg önköltségen a termést, ami a BYD szennyezett talajából nőtt ki
hir24 | 2026. június 11., csütörtök - 14:56
Akár 150 millió forintos bírságot is kaphat az a szegedi földtulajdonos, aki nem semmisíti meg önköltségen a BYD autógyár által az ő területére hordott, alkilbenzollal szennyezett talajból kinőtt termést, írja a Magyar Hang. A kínai autógyár ugyanis több százezer köbméternyi földet terített szét a környéken, ebből több tízezer köbméternyi a problémás. Az érintettek a pénzüket csak a cég elleni pereskedésen keresztül szerezhetik vissza. A veszélyes anyagból néhány száz méterre a lakott területektől is került.Múlt hét csütörtökön kaptam meg a határozatot a kormányhivataltól, amiben az áll, hogy 14 napom van megsemmisíteni a búzát. Ha nem így járok el, 15 ezertől 150 millió forintig terjedő bírságot szabnak ki– mondta a lapnak Kónya Magdolna, egy érintett földtulajdonos, amikor a környéken riportoztak. A kormányhivatal azt mondta a lapnak, még februárban, a környezetvédelmi szabályok betartásával összefüggően indítottak hatósági eljárást és feljelentést is tettek, miután a tudomásukra jutott, hogy a BYD Auto Hungary Kft. megsérthette a környezetvédelmi engedély előírásait. Akkor azt írták, a cég a telephelyéről a kötelező mérés és tájékoztatás mellőzésével szállíttatott el humuszos termőtalajt több, Szeged környéki területre. Az elmaradt kötelező akkreditált talajvizsgálati mérési eredményeket május 20-án küldte meg a kormányhivatal számára. Ezután beszélt az új miniszter, Gajdos László is az ügyről.A hivatal korábban azt is közölte, hogy a szennyezett talajon élelmiszer-, illetve takarmányozási célra használt növény termesztése tiltott, ezért a kormányhivatal elrendelte a növények megsemmisítését, a gazdálkodók zöldkár iránti igényét polgári peres eljárásban érvényesíthetik a szennyezővel szemben.The post Komoly bírságot kaphatnak a tulajdonosok, ha nem semmisítik meg önköltségen a termést, ami a BYD szennyezett talajából nőtt ki first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Több hónapos késéssel megnyitotta imaházát szombathelen a Magyar Iszlám Közösség – közölte kedden a bevett egyházként működő vallási közösség a Facebook-oldalán.Az egyház közleménye szerint az ingatlant már az idén év elején megvásárolták Szombathelyen, imahely létesítése céljából saját forrásból. Terveik szerint legkésőbb március közepéig szerették volna megnyitni a mecsetet a hívek előtt, de – mint írták – az átalakítási és felújítási munkálatok előre nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége miatt a vártnál jobban elhúzódtak.A mecset felújítási és átalakítási forrásaihoz részben hozzájárult a magyar egyház törökországi partnere, a Sadakataşı Dernegi, továbbá magánszemélyek is segítették az munkát, akik az egyház honlapján indított adománygyűjtésen keresztül adakoztak az imaház megvalósítsának céljára.Az egyház közlése szerint a szombathelyi mecset névadója a bosnyák Pazarecz Haszán, aki részt vett az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben, majd ezután Szombathelyen telepedett le.Szombathely városában és környékén több száz muszlim él, mostantól kezdve méltó helyen gyakorolhatják vallásukat– olvasható az egyház közleményében.A mecset megnyitása ellen a választási kampány idején a szobathelyi közgyűlésben tiltakozott Danka Lajos, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője, aki felszólalásában azt állította, nem a vallásszabadsággal van problémája, hanem azzal, hogy „a muzulmán kultúrát terjesztik, és ezzel félelmet gerjesztenek a szombathelyiek körében”. A szélsőjobboldali képviselő erről személyes beszélgetések alapján győződött meg, és feltette a kérdés: „mi lesz a muzulmán terjeszkedés vége?”A szélsőjobboldali CitizenGo aláírásgyűjtést is szervezett a mecset megnyitása ellen, de csak alig tobb mint 13 ezer alírást sikerült összegyűjtetniük.A mecset megnyitó ünnepségen egyébként részt vettek mások mellett szombathelyi önkormányzati képviselők is.Magyarországon a legtöbb nagyvárosban működnek mecsetek, így Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen, és Siklóson is. Ezeket az imahelyeket nagyrészt azok a Magyarországon élő egyetemisták látogatják, aki a magyar állam támogatásával ösztöndíjasként tanulnak hazánkban.The post Mecsetet nyitott szombathelyen a Magyar Iszlám Közösség first appeared on 24.hu.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb száma, benne a Pénzügyminisztérium rendeletével, melyben tételes felsorolást kapunk arról, hogy az egyes magyarországi települések önkormányzatainak a 2025. évi helyi iparűzési adóból (HIPA) származú többletbevételük alapján mekkora összeget kell befizetniük a központi költségvetésbe.Több nagyvárosnak, így például Budapestnek, Debrecennek, Szegednek, Győrnek vagy Miskolcnak nem kell fizetnie, náluk a kötelezettség összege 0 forint, ugyanakkor számos kisebb településnek jelentős összeget kell befizetnie. A teljesség igénye nélkül:A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett rendelet, és az érintett települések teljes listája itt érhető el.Miután a főváros évek óta pénzügyi gondokkal küzd, és Karácsony Gergely a napokban is egy közelgő csődről posztolt, elsőre furcsa lehet, hogy Budapest neve mellett a rendelethez mellékelt táblázatban egy 0 szerepel.A 2025-ben bevezetett szabályozás szerint azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szolidaritási hozzájárulást fizetnek a központi költségvetésbe, további befizetési kötelezettségük is keletkezhet a Területfejlesztési Alap javára a helyi iparűzési adó (HIPA) bevételük növekménye után. A fizetendő összeg viszont nem csupán a HIPA-bevétel emelkedésétől függ: a törvény előírja, hogy a tárgyévi és előző évi HIPA-bevétel különbözetéből le kell vonni a tárgyévi és előző évi szolidaritási hozzájárulás különbözetét. Ha az így kapott eredmény nulla vagy negatív, akkor az önkormányzatnak nem kell további befizetést teljesítenie.Budapest esetében a most közzétett rendelet szerint ez az összeg 0 forint lett, miközben a főváros 2025-ben mintegy 89,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett a központi költségvetésbe. A jogszabály alapján valószínűsíthető, hogy a főváros esetében nem keletkezett pozitív egyenleg a fenti egyenlet végén, ezért a fővárosnak a HIPA-bevétel többlete alapján nem kell további összeget befizetnie 2026. június 30-ig. Ez a logika pedig ugyanúgy érvényes a többi nagyvárosra is, amelyeknek szintén nem ír elő fizetési kötelezettséget a rendelet.The post Megjelent a lista: több nagyvárosnak nem kell fizetnie, más települések százmilliókat utalnak az államnak a HIPA-többlet után first appeared on 24.hu.
A minap lapunk is beszámolt arról, hogy Havas Henrik nemrég elmesélt egy régi anekdotát, melynek ő, Csiszár Jenő és Bakács Tibor voltak a főszereplői. Az újságíró történetében azt állította, a jelenleg milánói főkonzulként dolgozó Csiszár szakdolgozatát – amit annak idején ő bírált az egyetemen – Bakács írta meg.Egyszer az egyik televízió aulájában megszólított Bakács Tibor. Azt mondta: »Ne haragudj, hogy megkérdezem, de Csiszár Jenő hogyhogy csak hármast kapott a szakdolgozatára?« Erre mondtam neki, hogy mert azt se tudta, miről van szó, fogalma nem volt semmiről, tök hülye az egészhez. Erre Bakács: »Az rendben van, de én írtam a szakdolgozatát!«– mondta Havas, akinek szavait a story.hu-nak nyilatkozva Bakács is megerősítette, sőt azt is elárulta, mennyi pénzt kapott a munkájáért.A történtekkel kapcsolatban nemrég a Blikk szólaltatta meg Havas Henriket, aki úgy fogalmazott, „több okból is sajnálja ezt a Csiszár-féle ügyet”.Először is azért, mert Jenőt alapvetően kedvelem, az összes gyengeségével együtt. Az államvizsgákkal és a szakdolgozatokkal kapcsolatban csak annyit, hogy az első pánikrohamomat ebben a tárgykörben szereztem. Ami Bakácsot illeti, nem értem, miért kellett most kiteregetni a szennyest. Orbánt kellene megkérdezni, miért tették tönkre szegény Jenőt…A lap emlékeztetett: ha kiderül, hogy a milánói főkonzulként tevékenykedő Csiszár Jenőnek valójában érvénytelen a pozíciója betöltéséhez szükséges végzettsége, a diplomata karrierje is veszélybe kerülhet. A helyzet apropóján a Blikk a diplomát kiadó Szegedi Tudományegyetemet, illetve Magyarország milánói főkonzulátusát is kereste, választ azonban egyelőre nem kaptak kérdéseikre.Az egyetemek szabályzatai szerint azonban a szakdolgozatnak egyértelműen a hallgató önálló szellemi munkájának kell lennie, ellenkező esetben az intézmény dönthet arról, visszavonja-e a kiadott diplomát, ráadásul az ügyben hatósági vizsgálat is indulhat.The post Havas Henrik: Több okból is sajnálom ezt a Csiszár-féle ügyet first appeared on 24.hu.
Mozgalmasan alakul az idei nyár Fodor Zsóka számára: hamarosan megjelenik az életrajza, folyamatosan jár fellépésekre és tervez nyaralást is, nemrég azonban egy új kihívás is adódott az életében: új budapesti otthont kell találnia, a lakást ugyanis, ahol eddig élt fővárosi tartózkodása alatt, eladják.Életem során már kilencszer költöztem. Van Szegeden egy testvérbarátnőm, Marika, aki már nyolcszor költöztetett el úgy, hogy én közben valamelyik színházban próbáltam. Mindig azt mondja: »Én itt vagyok neked, és segítek mindenben«– mondta a Borsnak a színésznő, akinek rengetegen felajánlották a segítségüket.Nagyon nagy munka lesz, mert 84 év minden kedves emlékét kell néhány dobozba becsomagolnom. Ahogy Hofi Géza mondta mindig: van gond. De szerintem éppen ettől emlékezetes az életem, hiszen igazán változatos.Ami az életrajzi könyvét illeti, a kötet jövő hónapban jelenik majd meg, Fodor pedig a gyermekkorától egészen napjainkig meséli majd el benne életének legérdekesebb történéseit.Rendkívül izgalmas és színes életem volt, és remélem, még sokáig az is marad. Ebben a könyvben összegyűjtöttem a gyermekkorom és a felnőttkorom történeteit, valamint a színházi élményeimet is. Nagyon boldog vagyok, hogy most mindez az olvasók számára is elérhetővé válik.Hozzátette: a kiadója megkérdezte a mesterséges intelligenciát, érdemes lenne-e könyvet kiadnia, amire a válasz állítólag az volt, hogy tízezer könyve elegendő története van a színésznőnek, annyira izgalmas az élete. Ez erősítette meg abban, hogy érdemes belevágnia a dologba.The post Fodor Zsókának 84 évesen költöznie kell, eladják budapesti otthonát first appeared on 24.hu.
Nagy Imre Kaposváron született paraszti származású családban 1896. június 7-én, apja uradalmi cseléd, később postai szerelőmunkás volt, anyja cselédlányként szolgált. Négy gyermekük született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort. Iskoláit Kaposváron és Pécsett végezte; nem volt kiemelkedő tanuló, így saját elhatározásból félbehagyta tanulmányait, és elkezdte kitanulni a géplakatos szakmát. Előbb Losoncon tanult, majd családi okokból hazatért Kaposvárra, ahol 1914-ben szerezte meg a lakatossegédi oklevelet. Az első világháború kitörését követően, decemberben megkapta a behívóját, a 44-es k. u. k. gyalogezredhez kellett bevonulnia, melyet Csehországba helyeztek; Nagy Imre azonban nem akart odamenni, ezért kérte áthelyezését a kaposvári honvédekhez. Kérését sajátosan teljesítették: nem a kaposváriakhoz, hanem a székesfehérvári honvédekhez került. Későbbi visszaemlékezése szerint:Beöltöztem békebeli piros zsinóros honvéd egyenruhába, szűk nadrágba. Azt mondták, fess katona voltam.Kezdetben őt is „beszippantotta” a hazafias lelkesedés, bár visszaemlékezései szerint nem volt kifejezetten fegyelmezett katona. Írásaiban több szót ejtett a székesfehérvári mulatozásokról és verekedésekről, mint az ott kapott kiképzésről. Mikor azonban Olaszország 1915-ben hadat üzent a Monarchiának, az feltüzelte az egyébként is háborús lázban égő fiatal katonákat: „A hűtlen, hitszegő ellen akartunk mindenáron harcolni!”1915 augusztusában érkeztek meg az olasz front mögöttes területére, ahol egy hónapig – mintha csak kiránduláson vennének részt – megtekintették a szlovéniai Alpok legfontosabb látnivalóit. Augusztus 28-án esett át először a tűzkeresztségen, és ez egyben kijózanító erővel bírt Nagy Imre számára is. Novemberben megsebesült, lábadozása közben pedig sikerült elintéznie, hogy az olasz front helyett hazaküldjék, ez azonban csak ideiglenesnek bizonyult: 1916 júniusában már egy pécsi géppuskás zászlóaljjal tartott az orosz frontra. Ott ekkor már javában zajlott a Bruszilov-offenzíva, melyet a Monarchia katonái eredménytelenül kíséreltek meg feltartóztatni. Július végén ismét megsebesült, és orosz fogságba esett. Októberben hadifogolytáborba küldték, Szibériába, a Bajkál-tó térségébe. Itt mostoha körülmények között tengették életüket: télen a –40 fok körüli hőmérséklet sem volt ritka.Az 1917-es forradalmat követően sem javult az ellátás, a foglyok a forradalom első hatását csak 1918 elején tapasztalták. A táborban zendülés tört ki, a tiszteket megölték, az őröket pedig lefegyverezték. Nagy Imre élt a lehetőséggel, és márciusban csatlakozott az újonnan felálló Vörös Gárdához, így szabadlábra került.Nem valószínű, hogy ezt részéről ideológiai azonosulás motiválta volna; valószínűbb, hogy inkább a saját túlélését próbálta biztosítani.Egy később népszerűvé vált legenda szerint részt vett II. Miklós és az orosz cári család kivégzésében, ez azonban nem bizonyítható. Harcolt a polgárháborúban, 1920-ban pedig belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Bár lehetősége lett volna az ifjú szovjet államban karriert befutni, mint tették más magyar hadifoglyok – például Zalka Máté –, Nagy Imrét hazahívta a honvágy, és 1921-ben visszatért Magyarországra.Hazatérve csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, de nézetei ekkor már sokkal inkább az illegalitásba kényszerített kommunista mozgalomhoz álltak közel. Túlzott radikalizmusa miatt 1925-ben ki is zárták az MSZDP-ből. Még ebben az évben megnősült, két év múlva pedig megszületett egyetlen lánya, Erzsébet. Az 1920-as években megszakításokkal, de mintegy három évet töltött börtönben politikai okokból. 1928-ban Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal is hazautazott Magyarországra. 1930-ban Moszkvába utazott a KMP II. kongresszusára; innentől kezdve egészen 1944-ig itt élt, és a Komintern egyik háttérintézményénél, a Nemzetközi Agrárintézetnél dolgozott. Kun Béla intrikáinak következtében azonban nemsokára kizárták a pártból. Konfliktusa azonban vélhetően később az életét mentette meg: miután Kunt a sztálini nagy tisztogatás során kivégezték, Nagy Imrét 1939-ben visszavették a pártba. 1941-ben önként vonult be katonának, tényleges frontszolgálatot azonban nem teljesített; a háború nagy részében a moszkvai rádió magyar adásának volt a munkatársa.1944. október 27-én tért vissza Magyarországra Gerő Ernő, Révai József és Vas Zoltán társaságában, és Szegeden megkezdték a Kommunista Párt újjászervezését. December 22-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztere lett. Miniszterként egyik első intézkedése a földreform megtervezése volt, melynek eredményeként 1945. március 29-én megkezdődött a földosztás, elsőként Pusztaszeren, a Pallavicini-birtokon. Novemberben, az első (és hosszú időre utolsó) szabad választásokat követően belügyminiszter lett a Tildy-kormányban. Tevékeny szerepet játszott a pártállam kiépítésében,egyik legellentmondásosabb cselekedete miniszterként a magyarországi németek kitelepítésének megszervezése volt.1946. január 15-én ő adta ki a kitelepítéshez jogi hátteret biztosító 70010/1946. sz. rendeletet, mely nem tett különbséget ártatlan és felelős között, hanem kollektíven, nemzetiségi alapon bélyegezte meg a németeket. A történészek megosztottak abban, hogy Nagy Imre mennyire cselekedett önállóan, és mennyire követte a szovjet utasításokat a rendelet kiadásakor, de felelőssége a végrehajtásban vitathatatlan. A pártvezetéssel való sorozatos nézeteltérései miatt – például az erőltetett kollektivizálás ügyében – fokozatosan elszigetelték, bár börtönbe nem került.1953-ban, Sztálin halálát követően Rákosi Mátyás moszkvai nyomásra Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Ő szabadlábra helyeztette a politikai elítélteket, bezárta a kényszermunkatáborokat, eltörölte a kuláklistákat, és leállította a kényszertéeszesítést. 1955-ben azonban Rákosinak sikerült eltávolítania őt a miniszterelnöki székből, ennek ellenére az „emberarcú kommunizmus” bevezetése miatt továbbra is meglehetősen népszerű maradt.1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor a tüntetők egyik követelése Nagy Imre ismételt hatalomba helyezése volt. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!” Mikor a tüntető tömeg lecsillapítására beszédet intézett, és ebben az összegyűlteket „elvtársaknak” nevezte, hangos nemtetszést váltott ki. Nagy Imre kezdetben a rend helyreállítására törekedett, bár a szovjet intervencióra semmilyen ráhatása nem volt, és lényegében el volt vágva a külvilágtól. Fokozatosan azonban elfogadta a felkelők követeléseit – elsősorban Donáth Ferenc és Losonczy Géza érveinek hatására. Október 28-án határozott követelésére tűzszünetet hirdettek, majd 29-én felvette a kapcsolatot a felkelők képviselőivel. Ennek eredményeként visszaállították a többpártrendszert, megkezdte a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről és a szovjet csapatok kivonásáról. November 3-án megalakult a harmadik Nagy Imre-kormány.Másnap azonban megindult a szovjet intervenció Magyarország ellen. Nagy Imre hajnalban drámai rádióüzenetet küldött: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A jugoszláv nagykövetségre menekült, melyet azonban november végén – Kádár János utóbb megszegett büntetlenségi ígéretében bízva – elhagyott. Ezt követően letartóztatták, és Romániába szállították, ahol Snagovban tartották fogva 1957 áprilisáig. 1958-ban három munkatársával együtt halálra ítélték, és június 16-án kivégezték. Holttestét álnéven temették el az Új köztemető 301-es parcellájában.The post Ez volt Nagy Imre legellentmondásosabb tette first appeared on 24.hu.
A mozizáshoz látszólag nem sok köze van az 1. világháborút követő spanyolnáthának – pedig a járvány megfékezésére hozott intézkedések a színházak, a kávéházak mellett bizony a mozik működését is érintették. A korlátozások miatt, és mert akkoriban nyárra általában bezárták a mozikat, sok üzemeltető került a tönk szélére. A mozitulajdonos Révész Artúr és felesége kapcsoltak leggyorsabban, 1920-ban megnyitották a főváros első nagy kertmoziját. Kerthelyiségekben addig is vetítettek már, de a pesti nyári mozik etalonja az ő Kertmozijuk lett.A sikernek köszönhetően a házaspár két évre rá megnyithatta a városmajori Parkmozit is. A helyet, amit ma Városmajori Szabadtéri Színpadként ismerünk, így írták le: „körben bástyaszerű ízléses cementfalak, (…) elöl tetszetős modern stílben épült homlokzat”; a nézőtér felett dús lombok és apró, színes villanykörték százai. A megnyitón megjelent a művészvilág színe-java, a vásznon pedig Asta Nielsen. A sikert látva mind többen nyitottak egyszerűbb vagy igényesebb helyeket, az utóbbiak zenekarral, büfével is büszkélkedtek. Az 1930-as években Lellét találták az egyik „legkulturáltabb fürdőhelynek” a Balatonon, az elegáns jachtklub a vitorlázókat és a társaságot keresőket is várta, akik miután társaságra leltek, használhatták a teniszpályák egyikét, este pedig beülhettek a tó partján a kertmoziba.A közönség a második világháború után is ki volt éhezve a mozizásra, a politikusok pedig úgy érezték, hogy a film remek médium lehet a tömegek ideológiai formálásához: „…a termelés emelése mellett a kulturális élet fejlesztése, népünk sokoldalú szórakozásának biztosítása is feladatunk. (…) Ennek érdekében több községben cserélik szélesre a keskeny filmvetítőket, rendezik át a helyiségeket”. Vidéken is épültek kertmozik, Pesten tizennégy nyitott tetejű és kertmozi játszott, többek között a különös Makszimkát, egy fekete kisfiú tengeri kalandjait elmesélő szovjet filmet, egy hajóstiszt szerepében a sármos Vjacseszlav Tyihonovval.A kertmozit alkalomadtán másra is használták, Nagykanizsán például itt húzták a lottószámokat, és a sorsolást divatbemutató vezette fel. A Szelidi-tónál az 1980-as években tizenhat forint volt a mozijegy, a kapu előtt árusító fejkendős asszonyok még tízet kértek egy csomag szotyiért… Itt is, a Balatonnál is, a szúnyogok miatt ajánlatos volt melegítőben moziba indulni, és külön öröm volt, ha az előadás alatt jó sokan cigarettáztak.A ’80-as évekre már csak pár kertmozi élt túl, a margitszigetit még fel is újították, mégsem igen jött a közönség. Magyarázták ezt a hűvös idővel, és azzal, hogy a szigetre nem lehetett kocsival behajtani, de mire véget ért a film, már az utolsó busz is elment… A Bem rakparti moziban épp a forgalom volt a baj: a lakók a film hangereje miatt panaszkodtak, de ha a vetítő levette a hangot, akkor a nézők kezdtek panaszkodni, hogy nem hallanak az autóktól. Pest megyei településeken, Szentendrén, Dabason vagy Ráckevén ellenben jóval tovább, sikeresen működtek autós mozik. Vetíteni sötétben lehetett, így a hirdetéseken kezdési időpont helyett nem egyszer az állt: „Kezdés sötétedéskor”.Herrer Cézár a ’30-as évektől a moziiparban dolgozott, a háború után hosszan vezette a margitszigeti mozit. Egy interjúban elmondta: a kertmoziban a fiataloknak nagy vonzerő, hogy szép időben, egymáshoz simulva nézhetnek jó filmeket. A szigetre a még a premiermozikat is beelőző bemutatókkal tudták kicsalogatni a nézőket. És hogy mit nem szabad vetíteni a kertmoziban? Herrer szerint: „Rossz filmet. Ami nem köti le a nézőket, mert akkor dühösek lesznek, randalírozni kezdenek.”A kerti mozizás innovációnak számított a kulturális kínálatban, de a komédiásoknak és a muzsikusoknak kevésbé jelentett újdonságot a szabadban játszani. A műfaj a régmúltban is élt, az elmúlt száz évben pedig megszokottá vált, hogy amint befejeződött a kőszínházi évad, már el is startolt a szabadtéri, prózai vagy zenés darabokkal, koncertekkel. Szegeden és a Margitszigeten, a városligeti Körszínházban, a Városmajorban, a Budai Parkszínpadon, Gyulán, Szombathelyen, Szentendrén.A szegedi Dóm tér első nagyszabású előadása Az ember tragédiája volt 1933-ban, bár voltak előzmények is. Két évvel korábban például Hevesi Sándor Nemzeti Színház-igazgató rendezett már itt darabot, amelyről azt mondta: szabadtéri előadáshoz ilyen hatalmas világítási apparátust még sehol sem használtak. A 2. világháborúig töretlen volt a siker Szegeden, majd hosszú szünet után, 1959-ben csendültek fel ismét egy opera hangjai a Dóm téren. A korabeli újságokat böngészve úgy tűnhet, az egész város az újraindulás lázában égett.„Az egykori halbicskakészítő mesterek, akik most szövetkezetben dolgoznak, a vendégeknek úszó halat ábrázoló gyöngyház késeket, halbicska alakú nyakkendőtűt formálnak.” A kárpitos kisipari szövetkezet üzemet bővített (specialitásuk az egyetlen mozdulattal nyitható-csukható rekamier, a Tisza-ágy), mert a kereslet növekedésére számítottak, arra, hogy „a játékok időszakában, a messzi városokból jött látogatóknak éppen Szegeden tetszik meg egy kárpitos bútor”. Készült továbbá az alkalomra háromezer pár hímzett szegedi papucs és a népszerűsítéshez ötmillió színes gyufacímke.1940-ben a háborús helyzet miatt felfüggesztették a szabadtéri játékokat, de az Angol Park színpadán mégis lement egy revü, mert a hely nem minősült színháznak. A Mágneses vonal állítólag felbőgő légvédelmi szirénákkal indult, majd kémkedés miatt letartóztattak egy tábornokot, katonák erődvonalakat építettek benne, és az egyetlen női szereplő is csak katonai dolgokon törte a fejét. Egy évvel később újra lefújták a nyári színházak előadásait.1947 nyarán viszont már koncerttel ünnepelték a Pasaréti úti Vasas-pályán a hároméves terv beindítását. Az ezt követő években-évtizedekben mind több lett a lehetőség és az előadás, de a közönség és az alkotók is igényesebbeké váltak, így komoly szakmai eszmecserék alakultak ki „az élményszerző zenei hangzás megteremtéséről”, „a zárt téri hangzás színvonalának megközelítéséről”.Az előadásokról ugyanakkor semmiképp sem szabad lemondani, vélték szakértők, bárhogyan is hangzanak, „mert szerepük a tömegkultúrában felmérhetetlen, s nagyon valószínű, hogy az olyan hallgató-néző, aki először egy ilyen estén találkozik operával, látogatója lesz a hangversenytermeknek és operaházaknak”. A városmajori kertmozihoz 1935-ben színpad épült, a rákövetkező évtizedekben pedig folyton bővítették, átépítették. Káldor Márton zenei író egy 1962-es cikkében mégis azt írta, hogy a helyszín nemigen alkalmas hangversenyekre. Ő a kiscelli kastély udvarára voksolt, ami bár nem zenei célokra épült, mégis meglepően jó akusztikájú, „a hangzás érzékeny és üde, intim hangulatú”. Hozzátette, hogy nem ártana a hepehupás hegyi kaptató helyett járható utat is biztosítani.De nem csak operát adtak. Az 1950-es években gyermekhetek zajlottak országszerte, a színpadokon bábműsorokkal. Kibővítették a siófoki színpadot, ahol öt különböző előadást is megnézhetett az, aki olyan szerencsés volt, hogy kéthetes beutalót kapott. 1956 szeptemberében nemzetközi zongoraművész vetélkedőnek adott otthont a főváros, előtte ismerkedési estet rendeztek a Gundel teraszán, Kodály Zoltán részvételével. Kedvelt hely volt ez másképp is: 1925-ben ruha- és kalapszalonok munkái jelentek meg itt egy divatrevün, 1970-ben a Gyapjúmosó és Szövőgyár mutatta be korszerű alapanyagait és modelljeit.Az ellenállhatatlan hangulatú Margitszigeten is régóta játszanak, de az előadások 1938-ig sportpályán, szállodában vagy ideiglenes színpadon zajlottak. Az ország első állandó szabadtéri színpadának története külön cikket érdemelne, kezdve az építkezéseken talált szobroktól a Horthy Miklós 70. születésnapjára időzített megnyitón át (a Magyar Hírlap tudósítása szerint Szörényi Éva virággal a kezében ajánlotta fel az új színházat a magyar művészet hetvenéves patrónusának, majd Sárdy János a kormányzó életéért könyörgő imát énekelt) egészen addig, hogy pár évre rá, a háborúban teljesen tönkrement. A felújítás után évtizedekig az Operaház nyári játszóhelye lett, méreténél fogva a monumentális, látványos művek színtere.Az 1970-es évek közepének nagy dobása volt a Tanyaszínház. A különböző színházak fiatal színészeiből verbuválódott csoportok főként az alföldi tanyavilágban és a Bakony falvaiban tartottak ingyen előadásokat. Piacokon, kocsmaudvarokon rögtönöztek jeleneteket, amelyekbe igyekeztek belevenni a helyi aktualitásokat is. A figurák ismerősek lehettek: balga férj, kikapós menyecske, furfangos szerető… Azt mondják, aki látta őket, sosem felejti el a mulatságos műsoraikat.Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi IstvánA Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/szabadteriHa van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail-címre!The post Kezdés sötétedéskor – Nyáresti közösségi szórakozás a csillagos ég alatt first appeared on 24.hu.
Igazi kulturális szenzációval készül az idei Múzeumok Éjszakájára a szegedi Móra Ferenc Múzeum: június 20-án nyílik meg a Drága barátom, Picasso! című nagyszabású időszaki kiállítás. Fogas Ottó múzeumigazgató tájékoztatása szerint az év végéig, december 31-ig látogatható tárlat különleges csavart tartogat. Nem csupán a spanyol zseni életművét tárja a nézők elé, hanem kifejezetten a párizsi évei alatt kialakult magyar alkotói és baráti kapcsolataira fókuszál. A kiállítás címe is személyes eredetű: a híres fotóművész, Brassaï (Halász Gyula) rendszeresen így indította a spanyol mesternek címzett leveleit.A látogatók közel harminc eredeti Picasso-alkotást – köztük festményeket és kilenc egyedi kerámiát – csodálhatnak meg. Ezek mellé közel negyven olyan hazai mesterművet válogattak be hazai közgyűjteményekből és magángyűjtőktől, amelyek bizonyítják a magyar avantgárd erős kötődését a huszadik századi európai művészethez. A falakon Picasso munkái mellett Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Czóbel Béla, Márffy Ödön és Tihanyi Lajos képei is helyet kapnak. Külön hangsúlyt kapnak Szalay Lajos grafikái is, akit maga Picasso korának legnagyobb grafikusaként tartott számon.A tárlat a klasszikus múzeumi élményen túl modern, immerzív vizuális megoldásokkal operál:Meglehetősen aktuális – múlt szorongásait és a jelen kihívásait összekötő – tárlattal várja a látogatókat a budapesti Szépművészeti Múzeum. A május 21-től szeptember 20-ig megtekinthető, Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig című grafikai kiállítás az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének vizuális evolúcióját mutatja be. A több mint ötszáz évet felölelő, mintegy száz művet felvonultató tárlat rávilágít arra, hogy a háborúk, járványok és társadalmi feszültségek idején miként vált újra és újra húsbavágóan időszerűvé a világvégevárás motívuma.A kiállítás gerincét a művészettörténet legnagyobb hatású apokalipszisciklusai adják, élükön Albrecht Dürer ikonikus, 1498-as fametszetsorozatával, amely annak idején teljesen forradalmasította a grafika műfaját. A bemutatott mesterművek között helyet kaptak id. Lucas Cranach 1522-es, Martin Luther bibliafordításához készült illusztrációi, Jean Duvet drámai francia rézmetszetei, valamint Odilon Redon jóval későbbi, szimbolista litográfiái is. A tárlat izgalmasan világít rá arra, hogy a hitviták és az eltérő politikai nézőpontok hogyan formálták ugyanazokat a szentírási szövegeket.A nemzetközi mesterek látomásait a 20. századi modern magyar grafika legfontosabb alkotásai teszik teljessé:A történelmi pletykákat és a gasztronómiát ötvöző programmal várja a látogatókat a Gödöllői Királyi Kastély. Az idei június 20-án megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája keretében a kastély intim és különleges oldaláról mutatja be a magyarok imádott királynéját, Sisit. A Narancsdiéta és Petőfi-kötet: Erzsébet királyné testi-lelki táplálékai című tematikus programsorozat lerántja a leplet a császári udvar legféltettebb kulisszatitkairól.A rendezvény központi eleme a rendhagyó tárlatvezetés, amely Sisi legendás szépségápolási és étkezési szokásait kutatja. A látogatók választ kaphatnak arra, hogy valóban folyamatosan koplalt-e a királyné, vagy a szigorú diéták mellett olykor elcsábult-e a sütemények, esetleg egy korsó bajor sör irányába. A tárlatvezetés nemcsak fizikai, de szellemi táplálékról is szól: bemutatja, milyen irodalmi művek és versek – köztük Petőfi Sándor kötetei – segítettek frissen tartani a királyné elméjét a gödöllői pihenők során.A kastély az éjszaka folyamán különleges, interaktív programelemeket is kínál:A cikk a Móra Ferenc Múzeum támogatásával készült.The post Picasso magyar barátai, Sisi diétája és apokaliptikus jövendölések – ezeket a kulturális programokat várjuk júniusban first appeared on 24.hu.
Életének 63. évében elhunyt Zélity László, a Szegedi Rendőrkapitányság korábbi vezetője. A Csongrád-Csanád vármegyei rendőrség a közösségi oldalán azt közölte, hogy Zélity 1991. május 1-jén kezdte meg hivatásos szolgálatát.2000. január elsejétől a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályát vezette, majd 2006. szeptember elsejétől a rendőrkapitányság kapitányságvezetői feladatait látta el.Pályája során számos társadalmi és szakmai elismerésben részesült. 2008-ban rendőr ezredessé léptették elő, és rendőrségi főtanácsosi címet adományoztak neki. Több mint három évtizedes pályafutása során nemcsak a törvényt és a rendet szolgálta rendíthetetlenül, hanem Szeged városának és a környező települések biztonságát és közösségét is.Közel tizenkét éves kapitányságvezetői tevékenysége alatt egy olyan korszakot határozott meg, amelyben a szakmai maximalizmus, az igazságérzet és a kollégái iránti mély tisztelet vezérelte. Számos elismerése és ezredesi rendfokozata mögött egy olyan ember állt, akinek a hivatás nem csupán munka, hanem életforma volt.– közölte a megyei kapitányság, hozzátéve, mindannyian osztoznak a család fájdalmában.The post Meghalt Zélity László, aki 12 évig volt rendőrkapitány Szegeden first appeared on 24.hu.
A 22 éves Pergel 2024-ben igazolt a spanyol Logrono La Rioja együtteséhez, az elmúlt szezonban ezüstérmes gárdában 119 gólt szerzett. A bukarestiek emellett azt is kiemelték, hogy korábban egy szezont Veszprémben, majd kettőt Tatabányán töltött.A zentai születési kézilabdázó 2023-ban tagja volt a junior-világbajnokságon ezüstérmes magyar csapatnak, a felnőtt válogatottban tavaly mutatkozott be, azóta 12 meccsen kapott lehetőséget a legjobbak között és 20 találatot szerzett.Az előző szezonban is volt magyar játékosa a bukaresti csapatnak, de Rosta Miklós éppen most távozik, és tér vissza Szegedre.The post Spanyolországból Romániába igazolt a magyar válogatott kézilabdázó first appeared on 24.hu.
Tíz év után távozik Bodó Richárd a szegedi kézilabdacsapattól, ennek apropóján a Veszprém elleni bajnoki döntő második meccsén ő volt a hazaiak csapatkapitánya. Miután a nagy rivális gyakorlatilag lezárta a finálét, az utolsó másodpercekben szabaddobáshoz jutottak a szegediek, ekkor Bánhidi Bence Bodónak passzolta a labdát,a veszprémiek pedig engedték, hogy Bodó az üres kapura lőhessen, és így góllal zárhassa le ezt az időszakot a karrierjében, miközben a játékostársak tapssal búcsúztatták.„Órákig mesélhetnék, brutális érzelmek voltak bennem, mikor megjöttem. Már az öltözéskor küszködtem a könnyeimmel, gombóc volt a torkomban, mentem a WC-be, kisírtam magam, jöttem vissza. Fantasztikusak voltak a csapattársaim, szeretném megköszönni, amiket mondtak nekem és amit nyújtottak. Nagyon jó mag van Szegeden, a sérülések nagyon megnehezítették a szezont, de köszönök mindenkinek mindent, óriási hálával tartozom nekik, soha nem fogom elfelejteni őket” – mondta az M4-nek Bodó, aki sajnálja, hogy távoznia kell, de megjegyezte: ilyen az élet. Tatabányán folytatja.Bánhidi Bencéről is szót ejtett, a beállóval közösen kerültek a válogatotthoz, azóta szobatársak. Külön megköszönte neki, hogy ezúttal csapatkapitány lehetett.Nagyon fog hiányozni, de kétnaponta beszélni fogunk. Furcsa lesz, mert nem tudjuk, milyen egymás nélkül, ez olyan, mint amikor egy kapcsolat véget ér. Remélem, a válogatottban még sokáig fogunk együtt játszani– mondta Bodó.A bajnoki döntő első meccsét 38–36-ra nyerte meg a Veszprém, a másodikat 36–34-re, így története harmincadik bajnoki címét szerezte, és a 2023/24-es idényt követően idén ismét százszázalékos mérleggel, pontvesztés nélkül lett aranyérmes.The post Sportszerű gesztus: a veszprémiek engedték, hogy Bodó Richárd góllal búcsúzzon Szegedtől first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban