Több mint 700 millió forintot keresett két cégével Rogán Antal jobbkeze
hir24 | 2026. június 01., hétfő - 13:53
Bár honlapjuk továbbra sincsen, újabb sikeres évet zártak tavaly Rogán Antal volt miniszter korábbi kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégei – derült ki a társaságok frissen megjelent pénzügyi beszámolóiból.A Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiban is többször felbukkanó – ám annak vádiratából kimaradt – Nagy Ádám érdekeltségében álló két társaság 2025-ben több mint 700 millió profitot termeltek.A leköszönt miniszter bizalmasa a legnagyobb nyereséget a főtevékenységben bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelmével foglalkozó – ebből adódóan meglepő módon honlappal nem rendelkező – Asztalkultúra Kft.-vel érte el. Több mint 760 milliós bevétel melletta Nagy Ádám kizárólagos tulajdonában álló, mindössze két főt foglalkoztató társaság 607 millió forint profitot hozott. A cégből ezúttal nem vett ki osztalékot a volt kabinetfőnök, ám a társaság beszámolójából látszik, hogy a cégben már több mint kétmilliárd forint van, ebből másfél milliárdot értékpapírban helyeztek el.Ezenkívül százmillió forintos profittal zárta a tavalyi évet az ugyancsak Nagy kizárólagos tulajdonát képező, egy dolgozót foglalkoztató Nadan Property Kft. is. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó társaságból nem vett ki osztalékot a tulajdonos. Ez az a cég, amelyik korábban megvásárolta a Végrehajtói Kar tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től a Szegedi út 35-37. alatti 1800 négyzetméteres ingatlant, nem sokkal azelőtt, hogy a kar elnökét, Schadl Györgyöt letartóztatták.Arról, hogy Rogán jobbkeze miként maradt ki a Schadl-Völner-ügy vádiratából az alábbi cikkünkben írtunk:The post Több mint 700 millió forintot keresett két cégével Rogán Antal jobbkeze first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Hétfőn alapvetően felhős lesz az idő, többfelé alakulhat ki eső, zápor, zivatar, a keleti országrészben felhőszakadás. A Kiderül.hu szerint az északnyugati, nyugati szél a Győr-Szeged vonal széles sávjában időnként megerősödik, de a zivatarokat máshol is kísérhetik erős széllökések. A hőmérséklet délután 20-26, késő este 15-20 fok között alakul.A HungaroMet Zrt. hétfőre a zivatarok veszélye miatt az egész országra citromsárga figyelmeztetést adott ki. Zivataroknál elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, de esetenként szélerősödés, jégeső is előfordulhat. A zivatarokhoz kapcsolódhat felhőszakadás is, amikor óránként 25-30 milliméter csapadék eshet. Erre kiemelten az ország északkeleti felén van esély. Erre külön is figyelmeztetnek. Azt írták: az egymást követő cellákból néhány óra alatt akár 40 milliméternél is több csapadék gyűlhet össze egy adott terület felett. A cellák környezetében emellett erős, viharos (55-65 km/órás) széllökés és kisebb szemű jég is előfordulhat. A zivatarok az éjszakai órákra fokozatosan a keleti országrészre korlátozódnak és fokozatosan megszűnnek.Ugyanakkor a jövő hét közepéig több hullámban nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, így marad a változékony, viharos idő várható, illetve csütörtökig a figyelmeztetés is a zivatarok veszélye miatt. A hőmérséklet napról napra csökken.The post Felhőszakadás, zivatar – térképen a veszélyjezések first appeared on 24.hu.
Ahogy beköszönt a nyár, Szeged valódi mediterrán várossá válik. Nem véletlen, hogy a napfény városaként is emlegetik – itt minden adott ahhoz, hogy az ember egy kicsit lelassuljon, feltöltődjön és átadja magát a nyári élményeknek.A belváros szecessziós palotái, a virágos terek és a hangulatos sétányok egyszerre elegánsak és otthonosak. A Tisza-parton sétálva a nyári estéknek különleges varázsa van: a rakpart megtelik beszélgető társaságokkal, a víz fölött megcsillannak a város fényei, a Stefánián pedig gyakran zene és nevetés tölti meg a levegőt. Egy hűs limonádé vagy egy pohár bor mellett könnyű elveszni ebben a gondtalan nyári életérzésben.A város kulturális programokban is bővelkedik. A Szegedi Szabadtéri Játékok évről évre a Dóm tér lenyűgöző kulisszái között várja a közönséget, ahol musicalek, operák és látványos színházi előadások teszik emlékezetessé az estéket. A Városháza udvarán megrendezett Muzsikáló Udvar intimebb hangulatú koncertekkel csábítja a zenekedvelőket.A fesztiválhangulat sem maradhat el: a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) a Tisza-parton minden évben több ezer fiatalt mozgat meg koncertekkel, közösségi programokkal és hajnalig tartó nyári bulikkal. A családokat pedig a SZINkópé Gyerekfesztivál várja színes, játékos programokkal, meseelőadásokkal és kreatív foglalkozásokkal.A szegedi Tourinform iroda egész nyáron tematikus városnéző sétákkal várja az érdeklődőket, amelyek során a résztvevők a város kevésbé ismert történeteit, különleges épületeit és rejtett értékeit is felfedezhetik. A változatos programok között szerepelnek szecessziós, történelmi és gasztronómiai témájú séták is, így minden korosztály találhat kedvére való élményt. A szakavatott idegenvezetőknek köszönhetően Szeged nemcsak látnivalóként, hanem élményekkel és történetekkel teli városként tárul fel a látogatók előtt.További információ: www.szegedtourism.huThe post Éld meg Szeged mediterrán hangulatát! first appeared on 24.hu.
Az elmúlt öt évben a nagyvárosokban megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa a magyarországi nagyvárosokban, ami különösen az elsőlakás-vásárlók számára jelent egyre nagyobb kihívást az ingatlan.com elemzése szerint, ami több mint 95 ezer eladó használt lakás adatai alapján készült. A kutatásban a megyeszékhelyek és Budapest legolcsóbb lakásainak aktuális és öt évvel ezelőtti lélektani határát vizsgálták, vagyis azt az árszintet, aminél az eladó használt lakások 90 százaléka drágább, a 10 százaléka pedig olcsóbb.„A budapesti lakáspiacra öt évvel ezelőtt még nagyjából 25 millió forintos árszint környékén lehetett belépni, ennyiért már lehetett használt lakást vásárolni több mint 3700 ajánlat alapján. Mostanra viszont az olcsó lakások lélektani határa 54 millió forintnál jár a teljes kínálatot nézve, vagyis ennél olcsóbban csak 2800 eladó lakást találunk Budapesten. Ez az elsőlakás-vásárlók számára nehéz helyzetet teremt, mert jóval magasabb önerőre és nagyobb hitelre van szükség ugyanahhoz a lakásmérethez vagy lokációhoz” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.A szakember elmondta, hogy 2021 óta szinte mindenhol megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa, de van ahol háromszorosára nőtt ez az érték a budapesti kerületekben.Érdekes, hogy öt éve még a XX. és XXIII. kerületben is lehetett lakást vásárolni 20 millió forintnál olcsóbban, mivel ezeknek a lélektani határa 17,4 és 18,9 millió forintnál járt az említett kerületekben. Most is ugyanezek a városrészek a legolcsóbbak Budapesten belül, de a belépőszint még így is 49,9 és 49,3 millió forintra ugrott Pesterzsébeten és Soroksáron– fogalmazott Balogh László. A III. kerületben a kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó lakások ára 2021-ben még 28 millió forint volt, mostanra viszont már közel 61 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ugyanez az árszint majdnem 20 millióról 47 millió fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan a IX. kerületben 27,8 millióról 56,7 millió forintra emelkedett a belépő árkategória az elmúlt öt évben. A legmagasabb belépőszinttel az V. és a II. kerületben találkozhatnak a vevők, ahol az olcsó lakások lélektani határa 85 és 89 millió forintnál jár.A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. „2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.A drágulás nemcsak Budapestre jellemző, hanem a nagyvárosokra is, amelyekben szintén jóval magasabban van a belépési szint. Debrecenben ma már 50 millió forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet kapni, pedig öt évvel korábban 21,4 millió forint volt a lélektani határ. Szegeden 19 millióról 45,5 millióra, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millióra, Győrben pedig 21,2 millióról 44,9 millióra nőtt az árszint a legolcsóbb szegmensben.Sokat elmond a fővároson kívüli nagyvárosok áremelkedéséről, hogy ma már csupán öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Salgótarján a legolcsóbb 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb nagyvárosokat képviselik 24-29,4 millió forintos lakáspiaci belépő árszinttel. Öt éve viszont még csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban, 22 millió forintnál olcsóbban pedig a településkategórián belül mindenhol lehetett még lakást vásárolni.Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalt dinamikus áremelkedési időszak 2025 után szemmel láthatóan véget ért, ami részben annak is köszönhető, hogy a vevők már elérték a pénzügyi teljesítőképességük felső határát. Ennek következtében pedig a legolcsóbb lakások árszintjei esetében sem lehet újabb ugrásra számítani.The post 50 millió alatt szinte semmit nem kapni a budapesti ingatlanpiacon first appeared on 24.hu.
A veszprémiek már a hét elején arra kérték a szurkolókat, hogy a mérkőzés után is maradjanak a lelátón, mert a Szeged elleni bajnoki döntőt követően búcsúztatják el a távozó Gasper Margucot, Rodrigo Corralest, Bjarki Már Elíssont és Molnár Robint.A legérzékenyebb búcsú Margucé volt, a 35 éves jobbszélső 12 éve, 2014-ben a Celjétől érkezett, és 12 szezonja alatt eddig húsz nagy trófeát nyert az együttessel.Ugyan a döntőről lemaradt, csak a lelátóról nézhette a meccset, a közönség már akkor megünnepelte. Aztán amikor kisfia kezét szorongatva magyarul szólt a szurkolókhoz, szinte felrobbant a Veszprém Aréna.„Szép jó estét mindenkinek” – mondta a könnyeivel küszködve.Nehéz bármit is mondani ennyi év után, köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet. Büszke és hálás vagyok, hogy viselhettem ezt a mezt, és sok különleges pillanatot élhettünk át együtt. Ez a klub, ti, szurkolók és a város, ami a második otthonom lett, mindig a szívemben marad. Köszönök mindent, hajrá Veszprém!The post „Köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet” – könnyeivel küzdve, magyarul köszönt el a veszprémi kézilegenda first appeared on 24.hu.
A magyar elit már a 15. század első felében felismerte, hogy nyílt színi csatában képtelen legyőzni az Oszmán Birodalmat, ezért inkább a védekezésre koncentrált, Hunyadi Mátyás már patikamérlegen mérte a diplomáciát, feleslegesen nem provokálta a szultáni sereg támadását, amit II. Bajezid szultán sem erőltetett. Pedig folyamatosan benne volt a levegőben, a kortársak is tudták, és a ma történészei is úgy vélik: pusztán idő kérdése volt, hogy az óriásivá nőtt birodalom teljes erejével Magyarországra vesse magát.A pillanat végül I. Szulejmánnal érkezett el, aki trónra lépése után azon nyomban elfoglalta Nándorfehérvárt, majd öt évvel később Mohácsnál megsemmisítő csapást mért a Magyar Királyság haderejére. Laikus szemmel úgy tűnik, mintha a szultán a Magyarország elleni háború megszállottja lett volna, holott az igazság az, hogy nem tudjuk pontosan, miért pont ő és miért éppen akkor vált hazánk végzetévé. A történészi konszenzus szerint a birodalom fejlődése és a hódítások dinamikája adta ki végül az eredményt. A mohácsi csata 500. évfordulójára készült sorozatunk jelen részében megkíséreljük megérteni Szulejmán szultán motivációit, vagyis bemutatunk egy olyan elméletet, ami a tudományos konszenzus kereteit megtartva indul a pontosabb magyarázat felé. Papp Sándor történészprofesszorral, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti és Altajisztika Tanszékének, illetve a diplomáciatörténetre fókuszáló HUN-REN–SZTE Oszmán Kori Kutatócsoport vezetőjével beszélgettünk.The post A francia királynak köszönhetjük a mohácsi tragédiát? first appeared on 24.hu.
A szezon eddig három egymás elleni mérkőzésé nem sok babér termett a szegedieknek, hiszen a bajnokság alapszakaszában kétszer is kikaptak: otthon 32-31-re, Veszprémben pedig 30-24-re. A Magyar Kupa elődöntője hozta a legszorosabb csatát, de ott a Veszprém 29-29-es rendes játékidőt követően hétméteresekkel 33-32-re nyert a címvédő ellen.Azzal, hogy a Veszprém százszázalékos teljesítménnyel nyerte meg az alapszakaszt, abszolút esélyesnek számított, pláne, hogy a Szeged részéről nem lehetett ott a pályán a sérült szerb irányító, Lazar Kukic.Jobban is kezdett a Veszprém, a 13. percben időt kellett kérnie a vendégek svéd mesterének, Michael Apelgrennek, mert a hazaiak már 10-6-ra vezettek. A helyzet azonban nem sokat javult, a nagyszerűen játszó Descat a 15. percben 12-7-re, majd el-Dera a 17. percben 13-7-re alakította az állást.Innen azonban felállt a vendégcsapat és a remeklő Garciandia vezérletével a félidőre 19-17-re visszakapaszkodott.Sőt, a második félidő elején többször is egyenlített a Szeged, de ennél többre nem futotta erejéből. A 41. percben ismét kettővel ment a Szeged, majd a 48. percben Cindric révén 33-29-nél visszaállt a megnyugtatóbb négygólos hazai előny.A hajrában a páros kiállítások borzolták az idegeket, de a Veszprém győzelmét nem fenyegette semmi: főleg úgy, hogy az utolsó percben Descat beverte a hetedik hetesét, Mikael Appelgren pedig előbbJelinic, majd Garciandia ziccerét is kivédte.A vége 38-36 lett a Veszprém javára, a második mérkőzésre június 2-án, kedden, Szegeden kerül sor, ahol a hazaiaknak nyerniük kell, ha komolyan gondolják a bajnoki címet, és ki akarják harcolni az esetleges június 5-i, pénteki harmadik összecsapást.The post Kőkemény csatában hozta a kézidöntő első meccsét a Veszprém csapata first appeared on 24.hu.
Tíz megyei jogú város nem fideszes polgármesterei fordultak közös nyilatkozattal a Tisza-kormányhoz, a Magyar Péternek címzett levelükben – amelyet az aláírók, így például Botka László szegedi polgármester is közzétett Facebook-oldalán – azt írták:Az elmúlt tizenhat év egyik nagy kárvallottja a magyar önkormányzati rendszer. A kétharmados Fidesz-kormány érdemi egyeztetés nélkül, a helyi közösségek feje fölött döntve, ciklusról ciklusra fosztotta meg a településeket jogköreiktől és bevételeik egyre nagyobb részétől.Mint írták, azért fordultak a miniszterelnökhöz az új költségvetés előkészítése előtt, mert „a Tisza Párt átláthatóságot és érdemi párbeszédet ígérve kijelentette, hogy szakít ezzel a gyakorlattal”.A levélírók szerint az elmúlt másfél évtizedben „a Fidesz-KDNP kormány sorra vonta el az önkormányzatok feladatait és forrásait. 2011 és 2013 között államosították a köznevelést, az iskolákat állami fenntartásba helyezték, a kórházakat és a járóbeteg-ellátást pedig állami irányítás alá vonták”.Az építéshatósági jogköröket a kormányhivatalokhoz rendelték, így a települések még abba sem szólhatnak bele, mi épülhet a határaikon belül. Eközben gyakorlatilag megszűnt a személyi jövedelemadó megosztása állam és önkormányzat között, ma már ez a bevétel is a központi költségvetésbe kerül, mint ahogy az önkormányzatokhoz befolyó gépjárműadó 100 százalékát is magához vonta az állam– sorolták, jelezve, hogy mindeközben a szolidaritási hozzájárulás néhány év alatt elviselhetetlen teherré vált. Példaként közölték, hogy Győrben a helyi iparűzési adó 40 százalékát vitte el az álam, míg Székesfehérvártól idén 9,5 milliárd forintot vett el a szolidaritási adó.A városok kivéreztetését az ott élő emberek szenvedik meg– vélekednek a településvezetők, akik ezért arra kérik Magyart, hogy a kormány szabja radikálisan újra, hogy mit von el az önkormányzatoktól és mit ad vissza nekik. „Azt érzékeljük, hogy az új kormány szakít az Orbán-kormány tizenhat évét jellemző gyakorlattal, és kész az egyeztetésre. Nem többletjuttatást és nem városvezetői kiváltságokat kérünk; hanem azt, hogy az Ön kormánya vizsgálja felül és mérsékelje a szolidaritási adót, hogy a városok kiszámítható, a feladataikhoz igazodó finanszírozást kapjanak a közszolgáltatások működtetéséhez – azokhoz a szolgáltatásokhoz, amelyekre a lakosságnak nap, mint nap szüksége van” – fogalmaztak.A polgármesterek aláhúzták, hogy készen állnak az érdemi együttműködésre.A közös nyilatkozat aláírói:The post Magyar Péterhez fordult közös nyilatkozattal tíz megyei jogú város nem fideszes polgármestere first appeared on 24.hu.
A labdarúgó NB II-ből feljutott Budapest Honvéd menesztett szakvezetője, Feczkó Tamás szerint egy edzőt akkor is kirúghatnak, ha elvégezte a feladatát.A kispesti klubbal közös megegyezéssel szerződést bontott 48 éves szakember az M1-nek szerdán kiemelte, hogy csalódásként élte meg a vezetőség döntését, mert két fordulóval az idény vége előtt, a Szeged-Csanád Grosics Akadémia utáni bajnokit követő első edzést megelőzően, az interneten értesült az esetleges menesztéséről.Az elmúlt másfél évben azért dolgoztunk a stábommal és a játékosokkal közösen, hogy a Honvéd visszajusson az élvonalba, ahova ilyen patinás klub való– nyilatkozott az edző, aki 2024 decemberében vette át a szakmai munka irányítását az utolsó helyen szerénykedő csapatnál, és amellyel a tavaszi idény végére a nyolcadik helyen végzett.Ezután a vezetőség két évet adott a feljutásra, ami viszont a következő szezonban sikerült is. Lehet, hogy túl korán– mondta, utalva arra, hogy ha idén nem sikerült volna az NB I-es részvétel kiharcolása, talán még lenne munkája Kispesten.Hozzátette, hogy a feljutással a szerződése automatikusan meghosszabbodott, ezért sem érti a vezetőséget, amely csak annyit közölt vele, hogy mással képzeli el a jövőt.Mindenki máshogy látja a labdarúgást, egy edzőt pedig akkor is kirúghatnak, ha elvégezte a feladatát– fogalmazott.Feczkó Tamás korábban a Balmazújvárost és az MTK Budapestet is feljuttatta az élvonalba, jelenleg pedig abban bízik, hogy kap ajánlatot valamelyik klubtól, lehetőleg az NB I-ből.„Egyelőre egyetlen megkeresést sem kaptam, de természetesen szeretnék az élvonalban dolgozni” – zárta mondandóját a szakvezető.A kispesti klub csupán egy rövid közleményben számolt be Feczkó leváltásáról, és a következő szezonra vonatkozó szakmai döntésekről a későbbiekben ad tájékoztatást.The post A Honvédtól kirúgott edző szerint, ha nem jutnak fel, lehet, nem küldik el first appeared on 24.hu.
37-27-es vereséggel zárta Szegeden a kézilabda NB I-es szezont a Ferencváros, amely a negyedik helyen végzett a bajnokságban. Mint utólag kiderült, a Fradi rutinos játékosa, Lékai Máté súlyosan megsérült a meccsen, erről a Kézilab podcast legutóbbi adásában beszélt, felkötött karral ment be ugyanis a stúdióba.Szerdán, a Szeged elleni bajnoki mérkőzésen kézközépcsonttörésem lett. Sajnos a csont az el is mozdult, megrövidült, morzsolódott – szilánkosra… Úgyhogy meg kellett műteni, összecsavaroztak, összelemezeztek– mondta Lékai az adásban.A 37 éves irányító a szezon közben kihagyott bő öt hónapot, így csak tíz bajnokin lépett pályára az NB I-ben, ezeken 29 gólja volt.Pénteken írtunk róla, hogy nagy a baj az FTC férfi-kézilabdacsapatánál. Információink szerint a játékosokat összehívták, és Paál László szakosztályvezető tájékoztatta őket a helyzetről.A játékosoknak 300 ezer forintot ajánlottak, hozzátéve, amennyiben ezt nem fogadják el, akkor az NB I-ben sem indulhat a csapat.Megkerestük a klubot, amely egy nappal később azt válaszolta, „az FTC továbbra is szeretné, hogy férfi kézilabdacsapata az élvonalban versenyezzen, az ehhez szükséges feltételek megteremtésén a klub és a szakosztály együttes erővel dolgozik.A pontos pénzügyi tervezést egyelőre számos bizonytalan tényező nehezíti.Az FTC férfi kézilabdacsapatánál az NB I-es szereplés a prioritás, klubunk vizsgálja a nemzetközi kupaindulás lehetőségét is” – közölték a klub részéről.The post Lékai Máté megsérült a szezonzárón, már meg is műtötték first appeared on 24.hu.
Cikkünk frissül…Megjelent a Magyar Közlönyben a kormány új államtitkári névsora, a kinevezések 2026. május 26-án lépnek hatályba – olvasható a Sulyok Tamás köztársasági elnök által aláírt és Magyar Péter miniszterelnök által ellenjegyzett dokumentumban.Ezen felül, külön hirdetményben az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárának nevezték ki dr. Benedek Bulcsú Balázst, aki jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember, pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban.A Szemlélek emellett úgy tudja, hogy Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumban az egyházügyi helyettes államtitkára jó eséllyel Czeti István lehet.The post Mutatjuk a Tisza-kormány államtitkárainak névsorát first appeared on 24.hu.
Az idei év egy négynapos hétvégével kezdődött, mivel újév csütörtökre esett, legközelebb pedig január 5-én, kedden kellett munkába menni. Majd jött április elején a húsvét, Jézus kereszthalála és feltámadása – valós történelmi személyként történt elítéléséről itt írtunk – nagypéntektől húsvéthétfőig ugyancsak négy nappal, és május elseje, a munka ünnepe péntekre esett, ezzel három napra bővült a pihenőidő. Most pedig pünkösd következik, a jövő hétfő, május 25. ünnep- és munkaszüneti nap. Miért? Mit ünneplünk pünkösdkor? Röviden:a kereszténység harmadik legfontosabb ünnepe, a húsvéti misztérium beteljesülése – a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény születésnapja.Húsvét vasárnapján a feltámadt Jézus megjelent a tanítványok között, a jelenet többször és több helyszínen megismétlődött, majd 40 nappal a feltámadás után az Olajfák hegyéről a mennybe ment, ez volt megdicsőülésének utolsó földi állomása. „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek Jeruzsálemben s egész Júdeában és Szamáriában, sőt egészen a föld végső határáig” – mondta, majd a tanítványok szeme láttára felemelkedett, és felhő takarta el előlük.A közel 120 fős közösség Mátyás személyében megválasztotta Júdás utódját, a következő kilenc nap várakozással és készülődéssel telt. Ez volt az első, úgynevezett kilenced: jámborsági gyakorlat, a szokásosnál intenzívebb imádságban töltött kilencnapos időköz, ami várakozást fejez ki, kérést nyomatékosít. A húsvét utáni 50. napon aztánegyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.A környékről sok ember sereglett össze, a világ minden részéből származó férfiak, Péter pedig beszédet intézett hozzájuk. Elmagyarázta, hogy amit látnak, az a próféciák beteljesedése, és így zárta szavait: „Tudja meg hát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy az Isten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Krisztussá tette!”A magyar pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szóból származik, és mozgó ünnep, mivel a húsvétból számolják. Húsvét a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap, adott évben március 22. és április 25. közé esik – innen az 50. nap, azaz pünkösd pedig május 10. és június 13. között adódik. A pünkösd vasárnapot, vagyis a húsvét utáni 50. napot követő hétfő karácsony és húsvét másnap mintájára megült, nem parancsolt ünnep volt.Egészen 1969-ig, innentől kezdve az egyházi naptárban már egyszerű hétköznap, az évközi időhöz tartozik. Több keresztény országban azonban pünkösdhétfő munkaszüneti nap – Magyarországon 1993-tól –, Ferenc pápa 2018-as döntése értelmében pedig a katolikus egyház a Boldogságos Szűz Mária, az Egyház Anyja ünnepét üli.Mint minden jeles ünnepünk, pünkösd is tele van hiedelmekkel és népszokásokkal, ezek zömében ősi tavaszi ünnepek keresztény tartalommal megtöltött továbbélései: a tavasz eljövetele, a termés, a szaporulat biztosítását szolgálják. Sok helyen zöld ágat tűztek ki, mint a tavasz jelképét, az egyház a Szentlélek ajándékát hirdette a tavaszi virágzásban. Szeged környékén pünkösd hajnalban fűz, de főleg bodza zöld ágaival ékesítették a házak táját, Csólyospáloson például Isten haragja, azaz a villámcsapás elhárítására szolgált. Később elrakták, és szükség esetén a szélütött személyt füstölték vele.Kiszomborban az ünnepen kenyeret égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen, míg Apátfalván úgy tartották, hogy a pünkösdi bodza leveléből és virágából főzött ital minden betegségre orvosság. A budaörsi németek pünkösd reggelén ablakot nyitottak, hogy a Szentlélek átjárja a házat, Szegeden pedig úgy tartották, a szél ilyenkor a Szentlélek szájából jön – nem ajánlatos szidni, mert szélütés éri az embert. A legismertebb szokás viszont minden bizonnyal a pünkösdi királyválasztás.Hazánkban már a XVI. században ismert volt a pünkösdi királyság értéktelen és múló voltára való utalás,így feltételezhetjük, hogy maga a szokás is általánosan és régóta elterjedt volt már akkoriban. A pünkösdi királyt versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bikahajszával, a fiatalabb korosztályoknál bothúzással, kakaslövéssel választották. XIX. századi adatok szerint a pünkösdi király egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre.The post Hétfői szünnap: mit ünneplünk pünkösdkor? first appeared on 24.hu.
„Az első világkupáim 2014-ben, Ázsiában voltak, és a mai napig érzem a motivációt és tüzet, amikor visszagondolok ezekre a pillanatokra. Azóta számtalan világkupán, Európa- és világbajnokságon indultam, és abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy két olimpián is versenyezhettem” – írta pénteken a közösségi oldalán a 27 éves sportoló, aki bejegyzésében szüleinek, férjének, Jacknek, edzőinek, csapattársainak, támogatóinak és szurkolóinak is megköszönte a folyamatos támogatást. A korcsolyázás sokkal többet adott, mint amit valaha is elképzeltem 4 évesen, amikor először vettem fel a görkorcsolyámat. Találkoztam a férjemmel, életre szóló barátságokat kaptam, és egy mélyebb megértést arról, hogy ki vagyok, és mire vagyok képes– tette hozzá.A szegedi gyorskorcsolyázó 2022-ben a pekingi olimpián a vegyes váltó tagjaként nyert bronzérmet, míg világbajnokságról egy ezüstje van, melyet 2017-ben nyert a női váltóval.Jászapáti első magyar nőként Európa-bajnok lett egyéniben, amikor tavaly 500 méteren diadalmaskodott, emellett a 1000 méteren további két alkalommal állhatott dobogóra, míg a női stafétával négy ezüstöt és két bronzot nyert az Eb-ken.Jászapáti Petra, aki 2018 decemberében első magyar női versenyzőként vk-futamot is nyert, éremesélyesként utazott volna az idei, milánói téli olimpiára, azonban tavaly július végén térdszalagszakadást szenvedett, így lemaradt az olaszországi játékokról.The post „A korcsolyázás sokkal többet adott, mint amit valaha is elképzeltem” - visszavonul az olimpiai bronzérmes és Európa-bajnok Jászapáti Petra first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban