
Hogy érzi magát?Nagyon jól. Boldog vagyok, és reménykedem, de tudom, hogy rengeteg munka következik most. Ha 16 év rombolásának az eredményét akarjuk helyre tenni, akkor az már-már lehetetlennek tűnő feladat. Az élet sok területén megmutatkozik majd ennek a döntésnek, a nép akaratának az áldása és jó eredménye. Helyre kell állítani a külkapcsolatainkat, helyre kell állítani a belső bizalmat, föl kell számolni a megosztottságot, ami van. Évek óta rendeleti kormányzás zajlik különböző füllentések eredményeként. Most újra kell építeni a jogállamiságot, a parlamentarizmust, vissza kell adni az intézmények szabadságát, és új választójogi törvény kell, ami lehetővé teszi, hogy kis szövetségek alakuljanak, és minél több akarat megtalálja a maga útját. Most láthatólag arra volt igénye a magyar társadalomnak, hogy két igazán nagy párt ütközzék meg egymással. Ez valódi meggyőződéssé lett, és most sikerült.A történtek lelki feldolgozásával hogy halad?Menet közben mindent megemésztettem. Nem vagyok sértett, nem vagyok megbántott. Hogy a szabad gondolatközléseimért bosszút álltak rajtam, azon nem csodálkozom, de mindent elkövettem, hogy ez a bosszú ne sikerüljön. Erről szól ez az egész történet, és nem őrzök magamban sérelmeket. Teljes örömmel és erővel támogatom azt, ami jó.Hogyan foglalná össze az elmúlt évek történéseit?Megpróbálták az intézményeinket fölszámolni – ez részben sikerült nekik. Elveszítettük a közoktatási intézményeinket, ahol csupa hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyereket neveltünk. El kellett ajándékoznom az idősotthonainkat egy másik egyháznak, hogy ne vigye el az állam. Előbb kivonták a pénzt, majd az utolsó pillanatban gondolták meg magukat átmenetileg, és novemberben legalább nem zárták be a hajléktalanokat segítő intézményeinket. Ez a sor folytatódott volna, és ebbe illeszkedik bele az a mindenféle engedély nélküli házkutatás is, aminek semmi, de semmi értelme nem volt. Bíróság elé állítottak, rabosítottak, és most május 4-én folytatódik majd a perem.Jelenleg börtönbüntetéssel fenyegetik önt hatóság elleni erőszak címén. Mire számít, felmenti a bíróság ezek alól a vádak alól?A független magyar bíróságnak látnia kell ennek az egész ügynek a mondvacsinált voltát, illetve a politikai alapját. Akiket kiemeltek a tömegből, és akikkel együtt ülök a vádlottak padján, azok ellenzéki politikusok.Elképzelhetőnek tartja, hogy elítélik önöket?A folyamat arra mutat. Nem fogadtuk el az ügyészi ajánlatot. Mint elsőrendű vádlott, két év börtönt kaptam volna öt évre felfüggesztve. Ez a legmagasabb felfüggesztett büntetés. Miután egyikünk sem fogadta ezt el, elindult egy tárgyalás, aminek a kimenetelét nem lehet látni. Én eddig mindenkinek azt mondtam, hogyha a független magyar bíróság elítél, akkor meg fogok hajolni ez előtt.2011 óta vívja az egyháza korábbi jogi státusza visszaszerzéséért folytatott küzdelmet. Mire számít ezzel kapcsolatban?Nem csak az én egyházam rehabilitálásáról van szó. Letaroltak egy sor, tisztességesen működő másik egyházat is.Nehezen minősíthető aljasság volt, hogy arra kényszerítettek, egyesületként a nulláról kezdjük, mintha soha nem is léteztünk volna. Holott a Kádár-rendszerben vívtuk ki nyolc év küzdelem után, hogy elismerjenek bennünket. Még fölfüggesztett börtönt is kaptam emiatt.Ha a Fidesz maradt volna, vagy nem születik Tisza-kétharmad, akkor semmi reményünk nem lenne arra, hogy a jövőben ismét elérjük az elismert státuszt, amit eredetileg 1981-ben szereztünk meg az 1895. évi 43. törvény alapján.Vagyis most lát lehetőséget a bevett egyházi státusz visszaállítására? Tárgyaltak erről Magyar Péterékkel, a Tisza Párttal? Volt legalább informális beszélgetés erről?Magyar Péterrel egyetlen egyszer találkoztam egy tüntetésen, és megegyeztünk abban, hogy leülünk és iszunk egy kávét. Nem is csodálkozom azon, hogy eddig nem volt erre idő, én sem erőltettem. Örültem annak, hogy járja az országot, és személyes tapasztalatokat gyűjt, kapcsolatokat épít. Tudtam jól, hogyha ezt teszi, abban az esetben van reményünk ennek az ügynek a méltó lezárására. Magyar Péter nyilvánosan elmondta már, hogy koordinálni kell a helyzetünket. Így fogalmazott. Szívesebben hallottam volna azt, hogy elbírálni kell bennünket, de a koordinálás sem lehet kevesebb annál, minthogy visszaadják a jóhiszeműen, több mint 40 éve megszerzett jogainkat.Milyen jövőt lát az ön által vezetett oktatási és szociális intézmények számára? Derűlátó ebben a kérdésben?A jogainkat alkotmányellenesen vették el, tehát egy új alkotmányos rendben vissza kell kapnunk az intézményfenntartói jogainkat Szegeden, Miskolcon és Szabolcsban is. Nagyon eredményes és jó szakmunkásképzést folytattunk Vásárosnamény környékén. Semmi nem szól a rehabilitációnk ellen, mert jól működtünk korábban, a nehézségünk nem abból származott, hogy eltapsoltuk volna a pénzt. Nemcsak azt költöttük a közoktatásra, amit erre kaptunk, hanem az egyházi támogatás is oda ment, és az egyszázalékos felajánlásokat is ott költöttük el. Soha nem mondtuk azt, hogy nem kell visszamenőleg kifizetni az elmaradt járulékokat, a villanyszámlákat és egyebeket, amik miatt hatalmas büntetéseket akasztottak a nyakunkba késedelem címén. Kaptam olyan levelet is Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkártól, hogyha nincs pénzem, hogy folytassam az oktatást, akkor nyugodtan kérhetek tandíjat is azoktól a gyerekektől, akik nálunk láttak először főtt ételt és tornacipőt életükben. Ehhez képest optimista vagyok, igen. Milyen érzéseket táplál most az Orbán-rendszerrel kapcsolatban?Nem lehet elfelejteni. Ha az ember el is veszíti egy végtagját, nagy munkával teljes életet lehet élni azután is. Megtépázott bennünket közösségileg is a történet. Amíg neki nem álltak módszeresen szétverni az egészet, sok munkatársunk volt. Persze, továbbra is több száz emberrel dolgozunk, de volt, aki sírva ment el, mert úgy érezte, hogy muszáj elmennie. Volt, aki bevallotta, hogy nem mer tovább maradni. Volt, aki szerint én voltam a felelős, mert állítólag felelőtlenül politizáltam.De én nem hiszem, hogy nekem hallgatnom kellett volna, vagy némán tűrni a törvénytelenségeket, a képmutatást, az álkereszténységet és az egyéb hazugságokat, amelyekkel megmérgezték a levegőt is.Én abban akarok segíteni, hogy gyógyuljanak a sebek, és, hogy ez az ország mindannyiunk Magyarországa legyen.Nem először fordul elő, hogy lehetséges köztársasági elnökként felvetődik a neve. Elvállalná?Valóban korábban is felmerült ez, és most is többen említették már. Egy ilyen felvetés nagy megtiszteltetés az embernek. Nem zárkóznék el, az ember legalább az életének utolsó szakaszában hadd tegyen még egy szolgálatot a hazájának. Azt hiszem, nem túlzom el, hogyha így fogalmazok: szeretem annyira ezt az országot, hogy kész legyek elvállalni egy ilyen feladatot. Bár talán nem én vagyok a megoldás erre a problémára, ám, ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám.The post Iványi Gábor a köztársasági elnökké jelölésről: Ha komoly felkérést kapnék, akkor tisztelettel és alázattal elfogadnám first appeared on 24.hu.