Otthon Start: itt épülhetnek meg a programra tervezett első lakások
hir24 | 2026. március 08., vasárnap - 15:51
Az Otthon Start programról legtöbbször a kedvezményes 3%-os hitel kapcsán lehet olvasni, ezzel a kormány dedikált célja a fiatalok első lakáshoz jutásának segítése. Azonban a programnak van egy másik lába is, mellyel az elérhető újlakás-kínálatot szeretnék növelni: a kormány döntött arról, hogy azok a legalább 250 lakásos projektek, melyek minimum 70 százalékban megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások lehetnek.A fenti státuszhoz az kell, hogy az épülő lakások 70 százalékánál ne legyen a maximálisan megállapított 1,5 millió forint felett a négyzetméterár, a teljes vételár pedig ne haladja meg a 100 millió forintot. Az ezzel kapcsolatos kérelmet az Otthon Start Programirodához kell benyújtania a fejlesztőnek, ezeket egyenként bírálják el.De miért érdemes egy fejlesztőnek kérni a nemzetgazdasági szempontból kiemelt státuszt? A legfontosabb, hogy ezzel egy sor adminisztratív terhet megspórolhat, illetve felgyorsíthatja a különböző eljárásokat, engedélyezéseket. Így többek között gyorsabban kaphat építési engedélyt, felgyorsíthatók a környezetvédelmi és természetvédelmi eljárások, a területrendezés vagy a földmérés. Ezzel pedig komoly hónapokat lehet megspórolni a kivitelezés során, vagyis gyorsabban és olcsóbban készülhet el a beruházás. Emellett az sem elhanyagolható szempont, hogy a projektre rákerül a virtuális „Otthon Start” pecsét, ami a megnövekedett kereslet mellett akár komoly marketingértékkel is bírhat a fejlesztő számára.Jelenleg 12 beruházás esetében már elfogadták a kérelmet, így azok kiemelt beruházássá váltak, további 11 esetében pedig megkezdődött a társadalmi egyeztetés, így szűk fél év alatt már majdnem két tucat ilyen projekt esetében indult el az eljárás, ami jól jelzi a beruházói igényeket. Ez önmagában közel hatezer új lakás építését foglalja magában, hiszen minden projektben legalább 250 új lakásnak kell szerepelnie. A vonatkozó rendelet mellékletéből az is kiderül, hol valósulhatnak meg ezek a fejlesztések. A legnagyobb meglepetés talán az, hogy a 250 lakás megépítése vidéki viszonylatban soknak számít, ennek ellenére nem csak a fővárosban indultak el ezek a beruházások.Az elsők között kapott például kiemelt státuszt egy veszprémi fejlesztés, mely kisvárosias lakóövezetben van. A területen már évek óta lakópark építését tervezi a tulajdonos, a helyi építési szabályzatot ennek érdekében már 2024-ben módosították. Az akkori tervek szerint 240 lakás került volna kialakításra a területen, ezt nem lehetett különösebben nehéz a 250-es határ fölé emelni, hogy megfeleljenek a követelményeknek.Már jóváhagytak egy szegedi fejlesztést is, a csongrádi vármegyeszékhelyen az önkormányzat jelölt ki rozsdaövezeti akcióterületet, ahol nagy léptékű fejlesztés kezdődik. A lakóparkban akár tízemeletes épületeket is felhúzhatnak, miközben a zöldfelület aránya legalább 50% lesz a fejlesztő ígérete szerint. A Kálvária sgt. – Móravárosi krt. – Szabadkai út – vasútvonal által határolt területen a COVID előtt még szálloda- és irodafejlesztést terveztek, most azonban lakópark épülhet. A lakásokra pedig minden bizonnyal lesz kereslet is, hiszen a városban az idén indul el a termelés a kínai BYD első európai autógyárában, mely jelentős létszámú munkaerőt vonzhat a városba.Sínen van már egy debreceni Otthon Start-fejlesztés is, ahol szintén a frissen betelepülő gyárak biztosíthatják ehhez a keresletet. A CATL és a BMW két nagyon jelentős beruházást fejezhet be hamarosan a hajdúsági városban, de mellette az ő beszállítóik is pörgetik a debreceni munkaerőpiacot. A Vámospércsi út, Veres Péter utca és Berzsenyi út által határolt szakaszon összesen akár 60 ezer négyzetméteres ingatlanfejlesztés valósulhat meg egy eddig üresen álló telken.A már jóváhagyott beruházások között Budapesten kívül van még egy budaörsi 270 lakásos fejlesztés, melynek érdekessége, hogy tavaly novemberben a város önkormányzata tiltakozott a nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítás ellen. Az érintett terület ugyanis jelenleg különleges sport övezetnek minősül, aminek beépítése elvileg ellentétes a város érdekeivel. Szerintük a beruházás megvalósításához nem áll rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, nincs elegendő parkolóhely a várhatóan megjelenő több száz autó számára.A fentieken túl eddig budapesti beruházások kapták meg a kiemelt státuszt, közülük a legtöbb a XI. kerületben van, mely eddig is az újlakás-építés egyik kulcsterülete volt a fővárosban. Most a Fehérvári úton, a Savoya Park bevásárlóközpont mellett és a Szerémi úton is egyenként több száz lakásos fejlesztések indulhatnak el. Ezeken felül a XV. kerületben egy, a XVIII. kerületben két fejlesztés kapta meg a hozzájárulást, míg a szintén eddig is közkedvelt XIII. kerületben 470 lakás épülhet ennek keretében. A listán található még egy IX. kerületi beruházás is, melynek érdekessége, hogy egy már évek óta félbehagyott lakóház befejezésére irányul.A kiemelt beruházások száma hamarosan közel meg is duplázódhat, mivel februárban további 11 fejlesztés esetében jelentették be, hogy elindul a társadalmi egyeztetés. Ezek egy debrecenit és egy budaörsit leszámítva a fővárosban vannak. Az eddig említett kerületek mellett jelentős fejlesztések indulhatnak a III., IV., a XIV. és a XIX. kerületekben, illetve újabb XI. kerületi területek kaphatnak kiemelt státuszt.„A kormány évek óta igyekszik élénkíteni a kínálatot az újlakás-piacon, hogy ezzel is megfékezze az áremelkedést, ennek újabb eleme a beruházások kiemeltté nyilvánítása” – mondta Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője kiemelte, hogy a fenti projektek között vannak olyanok, melyek már értékesítés alatt állnak, így lokális hatásuk a lakásárakra akár már jelenleg is megmutatkozhat.The post Otthon Start: itt épülhetnek meg a programra tervezett első lakások first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Vasárnap elrendelte a kőszegi rendőrség Szabó Bálint keresését – derült ki a police.hu oldaláról. Szabó Bálint volt szegedi önkormányzati képviselő az elmúlt években azzal vált ismertté, hogy rendszeresen trombitált különféle tüntetéseken, ezúttal eltűnt személyként tartja nyilván a rendőrség.A politikust a mostani választáson a Szabad Ország Mozgalom (SZOM) támogatja jelölőszervezetként. A párt azt írta az eltűnéséről, hogy Szabó utoljára csütörtökön adott életjelet magáról, „azóta elérhetetlen mind a családja, mind a Párt, a Szabad Ország Mozgalom vezetői, illetve ismerősei részére. A telefonja azóta is ki van kapcsolva. A BRFK semmiféle módon nem ad információt hollétéről, a SZOM többszöri megkeresése ellenére.”Szabó egyébként a budapesti hármas választókerületben indult volna képviselőjelöltként a fideszes Steiner Attila és a Tisza Párt részéről Magyar Péter ellen, ám „eltűnése vagy akadályoztatása miatt az ajánlóíveket sem tudta leadni a választási irodában”. Ugyanakkor, mint megírtuk, Szabó a visszalépését tervezte benyújtani a főváros XII. kerületi, hegyvidéki (Budapest, 3. oevk) választókerületében.The post Eltűntként keresi a rendőrség a trombitás Szabó Bálintot first appeared on 24.hu.
Óriásiak a különbségek a hazai meddőségi központok teljesítményei között, jóllehet az intézetek a szektor államosítása óta egységes irányítás alá tartoznak. A 24.hu által megszerzett statisztikai adatok azt mutatják, hogy az egyes intézetek sikerrátái akár kétszeresen, sőt, ennél is nagyobb mértékben eltérhetnek egymástól, ám ezt eddig – épp az egyforma esélyekre hivatkozva – elhallgatta a központok irányításáért felelős Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) a gyermekre vágyó páciensek elől.A HRI február elején publikált első ízben olyan statisztikát, amely képet adott arról, hogy átlagosan milyen eredményességgel működik a magyar intézményhálózat. Magyarországon a lombikbébi kezeléseket jelenleg öt egyetemi meddőségi központ és a nyolc telephellyel működő Duna-menti Reprodukciós Központ (DREK) állami tulajdonban lévő gazdasági társaság végzi.A nyilvánossá tett adatok szerint ez a 13 intézet 2024-ben országos átlagban 26,4 százalékos eredményt tudott felmutatni, ha a becsült kumulatív élveszülési rátát vesszük figyelembe. Ez a szám a HRI vezetése szerint a petesejt-leszívásokból származó élveszülések arányát jelenti. Az elvégzett beültetések alapján számolt eredmény azonban ennél rosszabb, 2024-ben ugyanis összesen 18 016 IVF-kezelést végeztek Magyarországon, amelyekből végül 3089 gyermek született – ez 17 százalékot jelent.Az egyes intézetekre lebontott eredményességi mutatókat viszont szándékosan tartotta vissza a HRI.Várnagy Ákos, az igazgatóság vezetője a döntést a HVG-ben azzal indokolta, hogy ez csak káoszt okozna:Ez óriási káoszhoz vezetne, és semmit nem javítana a rendszeren. (…) Azt kell elfogadni, hogyha ugyanaz a páciens ugyanazzal a gondjával elmegy az egyik központba, akkor ott ugyanannyi esélye lesz, mint a másikban.A DREK telephelyi adatai azonban cáfolják ezt az állítást, a nyolc telephelyen ugyanis korántsem ugyanolyan esélyeket biztosítanak a páciensek számára.A lapunk által megszerzett adatok szerint 2024-ben a friss embrió-beültetések és az abból származó élveszülések arányában a nyolc telephely közül egyedül a Győrben működő intézet tudott 30 százalékot meghaladó (30,2) eredményt produkálni.A tapolcai intézetben 22,7 százalékot értek el, a fennmaradó hatban viszont 20 százalék alatt teljesítettek. Istenhegyi, pesterzsébeti, kaposvári, gazdagréti, kútvölgyi a sorrend, a sort az angyalföldi intézet zárja 12,9 százalékkal.Korábban már írtunk a listában meglehetősen hátul szereplő Kútvölgyi Intézetről, amely az Észak-budai Szent János Centrumkórházban működik. Az intézetet az elmúlt években elvégzett több milliárd forintot felemésztő felújítások ellenére februárban „a páciensek maximális biztonsága érdekében” újra le kellett állítani három hétre. Úgy tudjuk, az ok az volt, hogy kivizsgálják, mitől esett vissza radikálisan az IVF-beavatkozások eredményessége. A Kútvölgyiben a felújítások előtti évben, 2023-ban 1400 lombikbébi-kezelést végeztek, melyek eredményeként 322 (23 százalék) gyermek született, 2024-ben viszont mindössze 721 beavatkozásra került sor, és csupán 114 (15,8 százalék) lombikbébi jött a világra.Megkérdeztük Várnagy Ákost, hogy valóban ezeket az eredményeket mutatták-e a statisztikáik. A Humánreprodukciós Igazgatóság igazgatója nem cáfolta az adatokat, de azt hangoztatta, hogy az élveszülési arány – különösen olyan bontásban, mint „szülés/friss embriótranszfer” – önmagában nem alkalmas intézmények objektív összehasonlítására.Szerinte az egyes centrumok betegösszetétele (életkor, előzmények, ismételt sikertelen kezelések aránya, társbetegségek), az alkalmazott eljárások típusa, az adott időszakban végzett beavatkozások száma, illetve számos technikai és protokolláris tényező jelentős hatással van ezekre a mutatókra, és ezek egy-egy év alatt is jelentősen torzíthatják az összképet.A konkrét százalékos adatokkal kapcsolatban azt tudom mondani, hogy a különböző mutatók között – megfelelő szakmai kontextus nélkül – valóban előfordulhatnak eltérések egyes időszakokban. Ezek azonban nem értelmezhetők úgy, hogy egy adott intézményben »két-két és félszer akkora az esély«, mint egy másikban. A reprodukciós eredményesség komplex, több lépcsőből álló folyamat eredménye, amelyet nem lehet egyetlen mutató alapján felelősen megítélni– közölte Várnagy Ákos, hozzátéve: a HRI éppen azon dolgozik, hogy a központok között ne legyenek számottevő különbségek.A sikerrátát erősen beárnyékolja, hogy az egyik hazai magánintézet, a Kaáli három évtizeddel ezelőtt nagyjából 8 százalékponttal jobb eredményt produkált, mint a jelentős költségvetési pénzekkel megtámogatott államosított centrumok.A Kaáli Intézet a Magyar Nőorvosok Lapjában 1998-ban publikálta első ötéves működésének eredményeit. A budapesti és szegedi telephelyeken 1992–1997-es időszakban végzett friss embriótranszferekből 27,1 százalékban születtek gyerekek.A 24.hu megkérdezte Kaáli Nagy Gézát, a korábbi magánintézetlánc alapítóját, hogy mi vethette vissza a hatékonyságot az államosítás után. A professzor szerint a kezelések és a gyógyszerek váratlan és hirtelen ingyenessé tétele eredményezte azt, hogy a volt magánintézetekben azonnal olyan sok beteg jelentkezett, ami elláthatatlanná vált. Hiába dolgoznak ugyanazok az orvosok, biológusok tovább ugyanabban az épületben, az intézetek nem voltak felkészülve ekkora rohamra, ami kaotikus állapotokhoz vezetett.Sok beteg ebben az időben ábrándult ki az állami ellátásból. A túlzsúfoltság hosszú várólistákhoz vezetett – annak minden hátrányával. A magánintézetek betegei nem ehhez voltak szokva, és ez volt a fő oka annak, hogy soha nem látott külföldi lombikturizmus alakult ki– mondta Kaáli Nagy Géza. A professzor meggyőződése, hogyha a magánintézeteket nem államosítják, hanem szektorsemlegesen finanszírozzák, akkor 2024-ben nem 3089, hanem 5000 gyermek született volna a kezelések nyomán.The post Kétszeres különbségek lehetnek egyes hazai lombikintézetek eredményessége között, megszereztük az adatokat first appeared on 24.hu.
A francia kulturális miniszter asszony döntése értelmében Krasznahorkai megkapta a L’Ordre des Arts et des Lettres, vagyis a Művészetek és Irodalom Érdemrendje kitüntetésének legmagasabb, commandeur (parancsnoki) fokozatát – írja a tavaly októberben Nobel-díjat nyert magyar író Facebook-bejegyzésében.Krasznahorkai László ezzel olyan zenészek, színészek, rendezők és írók sorához csatlakozik, mint Bob Dylan, David Bowie, Eric Clapton, Kuroszava Akira, Meryl Streep, Bruce Willis, Salman Rushdie, Paul Auster, Vaclav Havel és Ray Bradbury, akik korábban mind megkapták az állami kitüntetés legmagasabb fokozatát. Magyar fronton Kertész Imre, Szőllősy András zeneszerző és Esterházy Péter is magáénak tudhatta a díjat.Krasznahorkai Lászlónak az elismerést Franciaország magyarországi nagykövete adja majd át.Krasznahorkait az elmúlt hónapokban sorra érik a kitüntetések: kisbolygót neveztek el róla és Tarr Béláról, ELTE díszdoktora és Szeged díszpolgára lett. Tavaly megjelent legújabb regénye, A magyar nemzet biztonsága, erről itt írtunk bővebben.The post Krasznahorkai László állami kitüntetést kap a francia kulturális minisztertől first appeared on 24.hu.
Annak ellenére, hogy Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselőt és 33 társát bűnszervezetben elkövetett, 1,4 milliárd forintos károkozással vádolják, az áprilisi választáson újra indulni készülő politikus ismét kormányzati támogatásokhoz jutott – tudta meg a 24.hu.A több mint hat éve a vádlottak padján ülő Simonka ezúttal egy olyan alapítvánnyal nyert vissza nem térítendő állami támogatásokat, melynek nincs sem honlapja, sem közösségi oldala. A Pusztaottlakán két éve polgármesternek újraválasztott politikus kurátorként vezeti a lakcímére bejegyzett Gyermekeinknél Nincs Fontosabb Alapítványt.A Szegedi Törvényszéken nyilvántartott szervezet céljaa kiskorúak védelme, gyermekeink szellemi, testi, lelki, erkölcsi fejlődésének elősegítése.Az 500 ezer forint induló vagyonnal alapított szervezet dokumentumai szerint az összes alapítványi vagyon 20 százaléka fordítható működési költségre, 20 százaléka vállalkozási tevékenységre, míg 60 százalékot kell közvetlenül az alapítványi célokra fordítani. Az ugyanakkor nem látszik, eddig mire és hogyan költöttek.Ezzel az alapítvánnyal tavaly kétmillió forintot nyert Simonka a Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjából, melynek forrását a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség biztosítja a költségvetésből.Habár az nem jelent meg, hogy a közpénzt pontosan mire kapta az alapítvány, a helyi sajtó – Simonka nevének említése nélkül – arról írt, hogy a szervezet a rendezvényeire kapta a forrást. Csakhogy a pénz felhasználásának nincs nyilvános nyoma, még Simonka Facebook-oldalán sem, pedig a politikus naponta többször posztol a közösségi oldalán.Ráadásul nem ez az egyetlen pályázat, amelyen nyert az alapítvány.A szervezet „működésének támogatása és szakmai programjainak szélesítése 2025-ben” címmel tavaly további kétmillió forintot nyert el a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) forrásaiból. Erre a költségvetési forrásra az idén is pályázott a Simonka vezette alapítvány, viszont a január végén született döntés szerint nem kapta meg az igényelt ötmillió forintot.A NEA nyerteseit tavaly épp Simonka utódja, Dél-Békés országgyűlési képviselője jelentette be. Erdős Norbert a Facebook-oldalán is megosztotta a hírt, ám arról ő sem tett említést, hogy a Gyermekeinknél Nincs Fontosabb Alapítványt Simonka György vezeti. A pályázati eredményekről szóló sajtótájékoztatóján a legtöbb nyertes szervezet képviselője részt vett, és nyilatkozott is, ám a Simonka vezette alapítványról azt közölték, hogyezúttal nem tudott részt venni az eseményen.Simonka a már említett, Magyar Falu Program Falusi Civil Alapjának pályázati eredményeiről szóló rendezvényen sem vett részt, melynek kedvezményezettjeit ugyancsak Erdős jelentette be a nyertesek társaságában. Ezúttal viszont már a kormánypárt parlamenti képviselője el is hallgatta, hogy az egykori párttársa vezette alapítvány is a győztesek közt van. Erdős csaknem az összes kedvezményezettet fölsorolta Facebook-oldalán, ám Simonka alapítványát nem.Ennek a magyarázata feltehetően az lehet, hogy – bár egykor Erdős és Simonka jó viszonyt ápolt – mára elmérgesedett a kapcsolatuk. Simonka támogatta Erdőst azután, hogy a büntetőügye miatt nem indította újra a Fidesz 2022-ben, azonban két éve, amikor Simonkát újra polgármesterré választották Pusztaottlakán, éles kritikát fogalmazott meg. Lapunknak azt mondta:Erdős Norbert nagyobb pusztítást végzett a dél-békési Fideszben, mint a pestis!Viszonyuk mostanra még inkább elfajult – legalábbis Simonka részéről, aki hétfőn egy személyeskedő videóban kritizálta Erdőst, amiért állítása szerint a Fidesz képviselője blokkolta Pusztaottlaka támogatási lehetőségeit. Egyúttal Simonka bejelentette, hogy elindul az országgyűlési választáson. A politikus át is vette az ajánlóíveket, igaz, február 21. helyett csak március 2-án, ígynem egészen öt napja van összegyűjteni 500 aláírást az Orosháza központú békési 4-es körzetben.Ha sikerrel jár, akkor leginkább fideszes utódja, Erdős esélyeit ronthatja a választáson (aki egyébként már leadta az aláírásokat, csakúgy, mint a tiszás kihívója, Gurzó Mária, és a Mi Hazánk jelöltje, Schultz Gábor).Kerestük Simonka Györgyöt és Erdős Norbertet is kérdéseinkkel, ám egyiküket sem értük el, sem hívásainkra, sem SMS-einkre nem reagáltak.Nemrég írtunk arról, hogy Simonka büntetőügye a hatodik évfordulójához érkezett, ez alkalomból részletesen bemutattuk, hogy a korrupciós ügy fővádlottjai 442 millió forint vissza nem térítendő támogatást vettek föl a büntetőper kezdete óta.A Központi Nyomozó Főügyészség még 2019-ben emelt vádat Simonka György és társai ellen bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes parlamenti képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kellett ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett, őt tartják a bűnszervezet irányítójának.A vád két legfontosabb tanúja már vallomást tett.The post Hiába vádolják korrupcióval, Simonka György ismét kormányzati támogatásokhoz jutott, a választáson mégis keresztbe tenne a Fidesznek first appeared on 24.hu.
Richard J. Evans: Hitler emberei – A Harmadik Birodalom arcai (Scolar, 2025, 632 oldal)„Kik voltak a nácik?” – ezzel az egyszerű és örökzöld kérdéssel indul Richard J. Evans új könyve, a Hitler emberei, majd hatszáz oldalon keresztül igyekszik választ adni.És, ha van szakértő a témában, az pont az angol professzor, aki évtizedek óta kutatja a korszakot, és már egy korábban megjelent vaskos trilógiában is feldolgozta a Harmadik Birodalom történetét.Míg akkor az intézményi-társadalmi folyamatokra helyezte a fókuszt, ezúttal az egyéni életutak kerülnek előtérbe: 22 életrajzon keresztül rajzolja meg a nemzeti szocialista rendszer riasztó portréját, és próbálja felfejteni, miért lett valakiből náci az első világháború utáni Németországban, mi történt az emberek erkölcsi iránytűjével, hogyan ideologizálták meg maguknak a tetteiket, és – ahogy Evans fogalmaz –: „mi késztette az egyébként normális embereket arra, hogy szörnyű és gyilkos cselekedeteket hajtsanak végre vagy hagyjanak jóvá a nácizmus valódi és feltételezett ellenségei ellen? Vagy talán egyáltalán nem is voltak normálisak?”Az életrajzfüzér természetesen magával Hitlerrel indul, amit aztán követnek az olyan „csatlósként” jellemzett vezetők portréi, mint Göring, Himmler, Goebbels vagy Röhm, majd sorra kerülnek a „végrehajtók” és a kevésbé ismert „kiszolgálók” is, akik nélkül szintén nem működhetett volna a totalitárius diktatúra. Az életrajzi megközelítés nemcsak az elbeszélést segíti, de a nagy kép szempontjából is gyümölcsöző: Evans egyaránt kidomborítja a közös mintázatokat és az egyéni sajátosságokat. Menet közben pedig igyekszik leszámolni a szenzációhajhász téveszmékkel és túlzásokkal, így mitikus gonosztevők helyett következetesen valóságos emberekként tárja elénk a nácikat.Egymás után olvasva megfeküdheti az ember gyomrát a sok rémtettekbe és pusztulásba tartó életút, de fejezetenként fogyasztva lebilincselő látni, miként szökken szárba a diktatúra a gondosan táplált sértettség, frusztrációk, előítéletek és határtalan ambíciók talaján. Tanulságos a megbánás totális hiánya is az elkövetők részéről, a múlt újraírására tett kísérletek, valamint annak a fatális tévedésnek a felmutatása, amibe a Weimari Köztársaság konzervatív erői ringatták magukat: miszerint engedik hatalomra juttatni Hitleréket, de majd a háttérből irányítják, és a saját céljaikra használják őket.Evans nem rejti véka alá, hogy a könyv megírásának egyik fő oka épp az volt, hogy jobban megértse a demokrácia mai hanyatlásának okait. A jelennel való párhuzamokat szerencsére nem erőlteti rá a könyvre, de nem is riad vissza tőlük, így nyugodtan tesz arra megjegyzéseket, hogy mai politikusok mi mindent tanultak el a propagandát új szintre emelő Goebbels kampánytechnikáiból. Evans a vele készült interjúnkban elárulta: ugyan már elege van a nácikból, de a következő könyve is a Gestapo iratanyagaira épül, és Hitler ellenségeiről, az ellenállási mozgalom hőseiről fog szólni – mindez jól mutatja, hogy történészként is mennyire nehéz szabadulni a Harmadik Birodalomtól.Harlan Coben–Reese Witherspoon: Búcsú nélkül eltűntél (Jaffa, 2026, 320 oldal)Harlan Coben Hiányzol című regényét először dánul olvastam, később pedig a Netflixen futottam bele az abból készült – és természetesen „netflixesített” – sorozatba. A szintén adaptációs Szökevényeket is végig izgultam Cobentől, így, amint megjelent Reese Witherspoonnal közös könyve, rávetettem magam.Sajnos, amennyire jól felépített a már említett két történet, annyira lett semmilyen a négykezes regény. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy skandináv krimiken szocializálódtam, emiatt nekem a könyv sztorija és felépítése a szokásosnál is jobban „amerikai”: elég sok jelenkori témát érint, a mesterséges intelligencia mellett van benne orosz oligarcha, Dubaj és szervkereskedelem is – pont annyira fantáziátlan módon, ahogy egy átlagember elképzeli ezeket a szálakat. A történet végig feszült, kiszámíthatatlan, a végén viszont mégis elmarad a katarzis. A könyvben több logikai buktató és meg nem magyarázott történés kapott helyet, ezek mellé társulnak a teljesen realisztikus leírások mellett futó nevetségesen hihetetlen fordulatok, amik viszont elveszik az ívét a sztorinak. Nem mondanám, hogy rossz könyv, de nem is az, amit megtartanék újraolvasás miatt.Pan-dji: Vádirat (Libri Könyvkiadó, 2017, 263 oldal)Ha az ember azon kapja magát, hogy elfehéredő ujjakkal szorítja a könyvet, amit éppen olvas, joggal gyanakodhat rá, hogy erős anyagról van szó. Én utoljára az 1984-et szorongattam úgy, mint az Észak-Koreából kicsempészett, Pan-dji álnéven megjelentetett novelláskötetet, a Vádiratot. Van is bőven hasonlóság a két kötet – na meg az orwelli fantáziavilág és a kelet-ázsiai ország valósága – között. Például, hogy mindkét könyv érzékletesen adja át a mérhetetlen szorongást, ami az elnyomó diktatúrák jóérzésű polgárainak gyakorlatilag egész életét kitölti – ezért a könyvszorongatás.A Vádirat volt az első szépirodalmi mű, amit a 2010-es évek elején sikerült kijuttatni a kelet-ázsiai országból – állítólag kommunista propagandakiadványok és Kim Ir Szen válogatott művei közé rejtve. Írója, akiről csupán annyit tudni, hogy hazájában elismert alkotó és az Észak-koreai Írószövetség nyugdíjazott tagja, családja miatt kénytelen volt az országban maradni, noha fontolgatta a szökést. Kiábrándulván a kommunista rendszerből azt tűzte ki céljául, hogy írásaival a külvilág előtt is megvilágítsa népe szenvedését. Álneve, a Pan-dji annyit tesz: szentjánosbogár.Hét különálló novellája a 90-es években, Kim Ir Szen halála körül játszódik, főszereplői egyszerű emberek. Tragédiájuk éppen abban rejlik, hogy nem hősszívű lázadók és ravasz forradalmárok, hanem a hatalomnak messzemenőkig megfelelni igyekvő kisemberek, egyszerű vágyakkal (meglátogatni egy haldokló anyát, megvédeni egy ártatlan gyermeket, esetleg nem éhen halni a pártelnök utazgatása okán napokig szünetelő vasúthálózat egy zsúfolt várótermében). Mégis mind elbuknak. Egy paranoiás, megfélemlítésen és megtorláson alapuló rendszernek kizárólag áldozatai vannak – üzenik e szikár stílusú, abszurd történetek. Feloldás nincs. Ráadásul, míg Orwellnél nyugtathatja magát azzal az olvasó, hogy fikcióról van szó, addig a Vádirat esetében még a novellák születése óta eltelt jó pár évtized sem ad okot túl sok reményre.Elég félelmetes érzés, mikor húsz év után visszamész valahova, és azt látod, hogy emeltek ugyan egy-két új épületet, de az emberek élete és a társadalom szerkezete nem változott semmit– mondta lapunknak 2017-ben a könyvet fordító Lengyel Miklós, aki nemcsak a nyelvet beszéli, de a 80-as években hosszabb ideig élt is Észak-Koreában, ahová aztán évtizedekkel később is visszalátogatott.Nemes Nagy Ágnes: A névtelenek senkiföldje (Jelenkor, 2022, 816 oldal)Nemes Nagy Ágnes összes nyomtatásban megjelent esszéjét és tanulmányát tartalmazza ez a vaskos kötet, amelynek címe a csakis költők által megénekelhető érzelmekre utal. „A tudat határain vagy azon is túl bolyongó névtelen, gazdátlan, de nagyon is érzékelt emóciókat – amelyeknek jelentőségét eltúlozni alig lehet – mintegy kézen fogni és bevezetni a házi indulatok körébe: ez látszik a 20. századi költő mindig megújuló egyik feladatának” – írja a szerző, aki más költők verseinek elemzését nem választotta el saját költészeti praxisától. A kettő áthatotta egymást.Nemes Nagy a költészeti hagyomány evidens és mély ismerete nélkül nem vett volna papírt-ceruzát a kezébe. Javarészt a hetvenes-nyolcvanas években írt esszéi a mai olvasót nemcsak azzal nyűgözik le, hogy Nemes Nagy milyen világosan, bölcs megértéssel és ragyogó – rendszerint a versformából, rímekből, ütemből kiinduló – felismerésekkel elemez verset. Hanem önmagában az is, mennyit tudott, mennyit olvasott: mintha nem szűnt volna benne annak a műveltségeszménynek az érvénye, amelyet egyetemistaként szerzett barátai, Szerb Antal és Halász Gábor követtek.Aki az „egész” magyar irodalmat ismerni akarja, mint Nemes Nagy, az kifogyhatatlan a versidézetekből, vonatkozzanak bár hétköznapi apróságokra. Ha most kinézek az ablakon, „jégcsapokról versenyt esnek a csöpögő tavaszi percek” (Illyés). És Nemes Nagy találó meglátásai eszembe jutnak majd József Attiláról, akinek fantáziája „űrhajósfantázia”, vagy Kosztolányiról, aki már szavakból felismerhető, „olyan a költők között, mint a városok között Velence: már egészen kis városrészletekről ráismerünk: ez Velence”.Költőként Nemes Nagy Ágnes kapuőr volt, aki csak a legszükségesebb, legnélkülözhetetlenebb szavakat engedte be verseibe. (Idekívánkozik a részlet más összefüggésben írt verséből: „Amikor én Istent faragtam, kemény köveket választottam.”) Esszéíróként viszont kapukat nyit olyan életművekre, amiket már elfelejtettünk vagy nem is ismertünk, klasszikusoktól, mint Kazinczy és Berzsenyi, saját kortársaiig, köztük Hajnal Annáig és Székely Magdáig. Filmkritikái és naplójegyzetszerű újságcikkei is olvashatók itt, de költőportréi és verstani tanulmányai teszik kimeríthetetlen kincsestárrá a gyűjteményt:A verstan születését, a verstől, a szavaktól való elszakadását úgy képzeltem el, mint a számtan születését mondjuk az almából. Úgy lép ki a szóból a versláb, az ütem lehetősége, ahogyan a fűben ülő egy, két, három almából lassan kilép, kiemelkedik az egy, a kettő, a három fogalma, otthagyva maga mögött a szép kerek, édes-piros almákat, hadd guruljanak tovább.Dunai Tamás: A comics szerzői kora (Szépirodalmi Figyelő Alapítvány – SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék, 2024, 432 oldal)Annyira hozzászoktunk már a válságnarratívákhoz és a „régen minden jobb volt” bégetéséhez, hogy felüdülést jelent, ha valaki egy terület virágzását, mi több, aranykorát jelenti be. Márpedig így tesz Dunai Tamás vizsgálati tárgya, az amerikai képregény terén. A szegedi egyetem média- és irodalomelméletekben tájékozott kutatójaként nem éri be a jó hír beharangozásával, közel félezer oldalas monográfiában indokolja meg, miért látja sikeresnek a comics világát. És főleg: kinek a sikeréről van szó?Dunai szerint elsősorban a szerzők kerültek előnyösebb helyzetbe, méghozzá a nyolcvanas évektől. Addig tartott az amerikai képregény „indusztriális korszaka”, amelyben írók, rajzolók és más képregényalkotók a kiadók alkalmazásában álltak, sem eredeti műveiket, sem azok jogait nem birtokolták. Ebben az első Superman- és Batman-füzetek megjelenésétől a nyolcvanas évekig tartó, fél évszázados periódusban a képregény előbb tömegmédiumként, majd szűkebb körben olvasott, niche médiumként épült be a kulturális és művészeti termelésbe. A múlt század vége felé aztán a saját rajongótáborral rendelkező szerzők fokozatosan kerültek előnyösebb helyzetbe az egyre tagoltabb piacon – Dunai ezt az időszakot nevezi, amerikai szakirodalom nyomán, „heroikus korszaknak” –, míg mára a szerzői jogok és a megvalósítható témák terén is nagyobb szabadságot és több lehetőséget élveznek, mint korábban.A megnövekedett autonómia összekapcsolódik egy sor iparági, kultúr- és társadalomtörténeti jelenséggel, mint amilyen az olvasóközönség idősödése, a médiumközi adaptációk elszaporodása, vagy új, változatos társadalmi rétegek megjelenése az olvasótáborban. Dunai könyvének éppen az összefüggések felmutatása a legnagyobb erénye, túl azon, hogy ilyen alapos szakkönyv aligha született még magyar nyelven a comics studies tudományágán belül. A szerző sokfelé figyel: az amerikai képregény történetét a szerzői jogok, a rajongói befolyás, a szuperhősfilmeket és egyéb feldolgozásokat lendületesen termelő „konvergens médiaipar” és a társadalmi többség–kisebbség viszony alakulása szempontjából is vizsgálja. Sőt, önálló fejezetet szentel az amerikai képregény magyarországi fogadtatástörténetének, amelyben apró, de lényeges szerep jutott lapunk techrovatvezetőjének is!Noha Dunai kritikusan viszonyul ahhoz a hagyományhoz, hogy a képregénytudománnyal foglalkozó kutatók folyton győzködik a közönségüket a képregény tanulmányozásának értelméről, ő sem tud teljesen elszakadni tőle. Négyszáz oldal után levont következtetése mégis helytállónak tűnik: „Max Horkheimer és Theodor W. Adorno számára egészen furcsa élmény lehetne megvizsgálni, hogy a képregény amerikai változata, amely lényegében az általuk leírt kultúripar keretei között született, miként vált az ipari keretek részbeni lebontása és átalakítása révén egy magas fokú szerzői és művészi autonómiát kínáló médiummá.”Kollarik Tamás – Takó Sándor: Budapest/Hollywood (FilmHungary, 2025, 688 oldal)Átvitt értelemben szoktuk használni azt a kifejezést, hogy egy könyv alatt beszakad az asztal, jellemzően meghatározó jelentőségű művekre. De a Budapest/Hollywood alatt tényleg beszakad, ha nem vigyázunk. A producerként is aktív, volt Médiatanács-döntnök Kollarik Tamás és a filmes jogász Takó Sándor közös munkája közel hétszáz oldalas, „szélesvásznú” – vagyis fekvő oldalformátumú –, kemény fedeles, húszezer forintos album. Vagyis teljesen alkalmatlan a hagyományos értelemben vett olvasgatásra, inkább arra szolgál, hogy reprezentatív kiadványként elfoglalhassa a helyét filmproducerek, filmes kuratóriumi döntnökök és filmes jogtudósok könyvespolcán.Mindazonáltal a mai, átpolitizált filmszakma két éceszgébere nem írt rossz könyvet. Évek óta népszerűsítik a külföldre, elsősorban Hollywoodba szakadt magyar filmeseket, könyvkiadóként megjelentették már többek között a stúdióalapító William Fox és Zukor Adolf életrajzait vagy a korai magyar film meghatározó jelentőségű alakjáról, Janovics Jenőről szóló monográfiát. A Budapest/Hollywood lényegében lexikon, amely filmszakmai területekre bontva, azon belül időrendben mutatja be az amerikai filmgyártásba bekapcsolódott honfitársaink rövid pályaképeit a huszadik század hajnalától nagyjából az új-hollywoodi korszakig. Nem törekednek teljességre, de így is számos olyan filmesről írnak, akit a nagyközönség mára elfelejtett, mint a némafilmkorszak dívái, Putty Lia és Bánky Vilma, vagy a két H. G. Wells közül a kevésbé ismert, a Will Hubert Géza néven született állatidomár.Ezek a szócikkek szakmailag korrektnek mondhatók, köszönhetően a lektorok, Muszatics Péter és a nemrég elhunyt Hubai Gergely munkájának is. A kötet legfőbb erénye azonban a gazdag és sok esetben hiánypótló képanyag. Ha Kollarik és Takó masszív könyvolvasó állványt is mellékelnek kötetükhöz, még könnyebben elmerülhetnénk benne.Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy! (Alexandra Könyvesház, 2025, 508 oldal)Tavaly ősszel egy könyv, Bukowski Hollywoodja miatt néztem meg egy filmet: az író önéletrajzi ihletésű regényei alapján készült, 1987-es Törzsvendéget (Barfly), az idei évem pedig azzal indult, hogy egy sorozat, A zsúfolt szoba (The Crowded Room) hatására olvastam el az alapjául szolgáló könyvet.A következőkben kénytelen leszek elspoilerezni a sorozatot. Tekintve, hogy 2023-ban jelent meg, ez a legtöbb olvasónak talán nem jelent gondot, de, ha van olyan, aki szeretné megnézni, és nem tudja, miről szól, az most görgessen tovább.A Tom Holland és Amanda Seyfried főszereplésével készült sorozat egy Danny Sullivan nevű fiatal férfiről szól, akit letartóztatnak, mert bűntárs egy utcai lövöldözésben: az egyik közeli barátnője, Ariana próbál megölni valakit. Később kiderül, hogy a lány csak Danny fejében létezik. Valahogy úgy, ahogy Tyler Durden a Harcosok Klubjában, csakhogy Danny Sullivannek nem csupán egyetlen alternatív személyisége van.A sorozat alapja William Stanley Milligan élete, akit az Egyesült Államok jogtörténetében elsőként mentettek fel egy büntetőügyben disszociatív identitászavar, vagyis többszörösszemélyiség-zavar miatt. Milligan történetét Daniel Keyes írta meg, akit leginkább a Virágot Algernonnak című regényéről ismernek.A Szép álmokat, Billy! (The Minds of Billy Milligan) nem regény, hanem pszichiátriai esettanulmány, vagy dokumentarista életrajz, de ettől nem kevésbé regényes. A kötet megírásához Keyes többször készített interjúkat Milligan családtagjaival, barátaival, ismerőseivel, orvosaival, kirendelt védőivel, hozzáférést kapott kórházi, rendőrségi és bírósági dokumentumokhoz, és természetesen sokszor beszélgetett Billyvel, pontosabban Billyvel és a személyiségeivel is az évek alatt, amíg a férfi életét nyomon követte.A könyv és a sorozat leginkább az alapokban mutatnak hasonlóságot: Billy Milligannek és Danny Sullivannek is azért tört darabokra a tudata, mert gyerekkorukban kínozta és megerőszakolta őket a mostohaapjuk. Mindkettőjük alteregói között van egy brit akcentussal beszélő, komoly tudással és vaslogikával rendelkező vezéregyéniség, kamasz szabadulóművész és technikai zseni, egy nagydumás figura, aki mindenkivel megtalálja a közös hangot, egy nő, aki gyűlöli a mostohaapját és egy közelharcban és fegyverhasználatban egyaránt járatos exzsoldos, csak míg Dannyé izraeli, addig az eredeti Billyé jugoszláv.A sorozat a megsokszorozódott személyiségű főszereplő elméjének bemutatásában tér el leginkább a könyvtől, vagyis a valóságtól. A zsúfolt szobában, a már említett Harcosok Klubjához hasonlóan azt látjuk, hogy a főhős számára a másik személyisége olyan, mint egy barát, vagy ismerős, akit csak ő lát, ám akiről azt hiszi, mindenki más számára is ugyanolyan létező ember, mint ő maga.Keyes könyve szerint azonban Billy Milligan alteregói sokáig nem is tudtak egymás létezéséről. Tudata összetörése után Billynek és a személyiségeinek épp az okozza a legnagyobb problémát, hogy „időt veszítenek”, vagyis el sem tudják képzelni, mi történt velük azalatt, amíg egy másik személyiség uralta a tudatot és irányította a testet. Folyton olyan helyzetben találják magukat, hogy fogalmuk sincs, hogyan kerültek oda, ahol vannak, mit keresnek ott, vagy ki az, akivel esetleg éppen beszélgetnek.Sőt! Míg a sorozatban az eredeti, vagy „magszemélyiség”, Danny a főhős, addig az eredeti Billy Milligant 16 éves korában „elaltatja” az egyik legerősebb alteregója, amikor a fiú öngyilkossági szándékkal megpróbál leugrani az iskolája tetejéről. A következő hat évben a testet a különböző alteregók uralják felváltva, akik lassan szereznek tudomást egymásról, miközben maga Billy öntudatlan álmát alussza. Hátborzongató belegondolni, milyen érzés lehet azt megélni, hogy az ember az egyik pillanatban tizenhat évesen éppen készül a halálba vetni magát, a következő pillanatban pedig 22 éves, egy pszichiáter rendelőjében ül, és közlik vele, hogy háromrendbeli nemi erőszakkal gyanúsítják.Ha Danny Sullivan története felkavaró, akkor Billy Milligané hatványozottan az. Egyben lenyűgöző, de végtelenül szomorú is. A sorozat nézői megkapják a maguk happy endjét, amit az alkotók azzal készítenek elő, hogy a főhősön kívül nem írnak a történetbe áldozatot. Billy Milligannek azonban voltak áldozatai, miközben ő először a mostohaapja, majd a média és a politika áldozatává vált. Története mindvégig annyira megrázó, amennyire a legelején volt.The post Náci életrajzok, Reese Witherspoon-krimi és Észak-Koreából kicsempészett novellák – ezeket olvastuk februárban first appeared on 24.hu.
Nagy megtiszteltetés volt a szegedi klub megkeresése, örömmel írtam alá a szerződésem, és már nagyon várom, hogy Európa egyik legszebb arénájában, fantasztikus szurkolótábor előtt léphessek pályára– nyilatkozta a 23 éves Lukács a szegedi honlapnak.Lukács Péter a PLER-Budapestben kezdte pályafutását, innen került 2015-ben a Ferencvárosi TC csapatához. 2020-ban Veszprémbe igazolt, majd 2023-ban kölcsönbe került a norvég Elverum Handball együtteséhez, ahol jelenleg is játszik, amely végleg megszerezte. A kézilabdás szakíró, Rasmus Boysen szerint eredetileg 2027-ig szólt a megállapodása a klubbal, de idő előtt távozik.Az irányító 2023-ban a junior világbajnokságon ezüstérmet szerzett a magyar válogatott tagjaként. Jelenlegi csapatával vezeti a norvég bajnokságot, megelőzve a BL-ben is induló Kolstadot. Lukács remek szezont fut az Európa Ligában, eddig 54 gólt dobott.A válogatott irányító, akinek játékát régóta figyeltük, a norvég Elverum Handball együttesének meghatározó tagja. Az idei szezonban eredményesen játszik, a góljai mellett a játékszervezésben is jeleskedik. Nagy öröm számunkra, hogy a keretben egy újabb magyar fiatal kaphat majd szerepet– nyilatkozta a cégvezető Kiss Bence a szegedi klubhonlapon.The post Nagy bejelentés Szegeden: magyar válogatott kézist csábított haza a klub first appeared on 24.hu.
Katasztrofálisan kezdett, sokat hibázott a Szeged, és mivel a hatodik percben már 5-1-es hátrányban volt, Michael Apelgren vezetőedző időt kért. A fejmosás hatására javult a vendégek teljesítménye, és előbb felváltva születettek a gólok, majd Mikler Roland bravúrjaira alapozva egy 9-1-es sorozattal 15-12-re ellépett csapata.Az első félidő utolsó négy percében ismét a hibák jellemezték a vendégek játékát, így a szünetben csak 15-14-re vezettek.A 41. percben került ismét előnybe a PSG, erre Apelgren ismét időkéréssel reagált, de a fordulat ezúttal elmaradt, ezért a 49. percben, 24-21-es hazai vezetésnél jött a harmadik szegedi időkérés.Az 55. percben is három gól volt a különbség, majd egy 4-1-es szériával egyenlítettek a csongrádiak, ám Omar Jahia találata után, az utolsó vendégtámadás végén Imanol Garciandía kísérletét Jannick Green kivédte, így vereség lett a vége.Bár a franciáknak héttel több kapura lövésük volt, a Szegednek reális esélye volt a győzelemre.Sebastian Frimmel nyolc, Szilágyi Benjámin, Imanol Garciandía és Lazar Kukic négy-négy góllal, Mikler Roland 15 védéssel zárt. A párizsiaknál Elohim Prandi nyolc, Kamil Syprzak hét, Omar Jahia hat alkalommal talált be, Jannick Green 11 védéssel vette ki részét a sikerből.Paris Saint-Germain (francia) – OTP Bank-Pick Szeged 29-28 (14-15)(MTI)The post Egy 9-1-es sorozat sem volt elég, Párizsban egy góllal kikapott a Szeged kézicsapata first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban