Borsos áron vették Balásy cégeitől a nyuszimotort, amit aztán fideszes képviselők osztogattak
hir24 | 2026. június 08., hétfő - 11:54
A Fidesz-kormány, azon belül is a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) még tavaly novemberben kezdett háromkerekű játékmotorokat osztogatni vidéki bölcsődéknek – írta az Átlátszó.hu. A portál szerint mindenhova az adott választókörzet fideszes képviselője, vagy képviselőjelöltje vitte ki a színes műanyag játékmotorokat. A portál már akkor arra volt kíváncsi, hány motort osztottak ki, és mennyi közpénzt költöttek erre, de válasz csak most érkezett hozzájuk, már a Tisza-kormány Szociális és Családügyi Minisztériumától. Mint kiderült:Az árból és a darabszámból kiszámolható, hogyA legtöbb kismotort Pest vármegyében osztották ki (1611 darabot), a legkevesebbet pedig Nógrád vármegyében (141 db) olvasható le a posrtál által készített ábráról. Mint írják, településekre lebontva az látszik, hogy sok helyre csak 1–2 darab nyuszimotor jutott, de nagyobb településekre akár 10–20 darab is, több nagyvárosban pedig 100-nál is több darabot kaptak a bölcsődék. A három rekorder Debrecen (334 db), Szeged (228 db) és Nyíregyháza (178 db) volt.További részletekért kattintson.Előzmény:2,8 milliárdos közpénzkeret a családbarát kampányraThe post Borsos áron vették Balásy cégeitől a nyuszimotort, amit aztán fideszes képviselők osztogattak first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Mozgalmasan alakul az idei nyár Fodor Zsóka számára: hamarosan megjelenik az életrajza, folyamatosan jár fellépésekre és tervez nyaralást is, nemrég azonban egy új kihívás is adódott az életében: új budapesti otthont kell találnia, a lakást ugyanis, ahol eddig élt fővárosi tartózkodása alatt, eladják.Életem során már kilencszer költöztem. Van Szegeden egy testvérbarátnőm, Marika, aki már nyolcszor költöztetett el úgy, hogy én közben valamelyik színházban próbáltam. Mindig azt mondja: »Én itt vagyok neked, és segítek mindenben«– mondta a Borsnak a színésznő, akinek rengetegen felajánlották a segítségüket.Nagyon nagy munka lesz, mert 84 év minden kedves emlékét kell néhány dobozba becsomagolnom. Ahogy Hofi Géza mondta mindig: van gond. De szerintem éppen ettől emlékezetes az életem, hiszen igazán változatos.Ami az életrajzi könyvét illeti, a kötet jövő hónapban jelenik majd meg, Fodor pedig a gyermekkorától egészen napjainkig meséli majd el benne életének legérdekesebb történéseit.Rendkívül izgalmas és színes életem volt, és remélem, még sokáig az is marad. Ebben a könyvben összegyűjtöttem a gyermekkorom és a felnőttkorom történeteit, valamint a színházi élményeimet is. Nagyon boldog vagyok, hogy most mindez az olvasók számára is elérhetővé válik.Hozzátette: a kiadója megkérdezte a mesterséges intelligenciát, érdemes lenne-e könyvet kiadnia, amire a válasz állítólag az volt, hogy tízezer könyve elegendő története van a színésznőnek, annyira izgalmas az élete. Ez erősítette meg abban, hogy érdemes belevágnia a dologba.The post Fodor Zsókának 84 évesen költöznie kell, eladják budapesti otthonát first appeared on 24.hu.
Nagy Imre Kaposváron született paraszti származású családban 1896. június 7-én, apja uradalmi cseléd, később postai szerelőmunkás volt, anyja cselédlányként szolgált. Négy gyermekük született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort. Iskoláit Kaposváron és Pécsett végezte; nem volt kiemelkedő tanuló, így saját elhatározásból félbehagyta tanulmányait, és elkezdte kitanulni a géplakatos szakmát. Előbb Losoncon tanult, majd családi okokból hazatért Kaposvárra, ahol 1914-ben szerezte meg a lakatossegédi oklevelet. Az első világháború kitörését követően, decemberben megkapta a behívóját, a 44-es k. u. k. gyalogezredhez kellett bevonulnia, melyet Csehországba helyeztek; Nagy Imre azonban nem akart odamenni, ezért kérte áthelyezését a kaposvári honvédekhez. Kérését sajátosan teljesítették: nem a kaposváriakhoz, hanem a székesfehérvári honvédekhez került. Későbbi visszaemlékezése szerint:Beöltöztem békebeli piros zsinóros honvéd egyenruhába, szűk nadrágba. Azt mondták, fess katona voltam.Kezdetben őt is „beszippantotta” a hazafias lelkesedés, bár visszaemlékezései szerint nem volt kifejezetten fegyelmezett katona. Írásaiban több szót ejtett a székesfehérvári mulatozásokról és verekedésekről, mint az ott kapott kiképzésről. Mikor azonban Olaszország 1915-ben hadat üzent a Monarchiának, az feltüzelte az egyébként is háborús lázban égő fiatal katonákat: „A hűtlen, hitszegő ellen akartunk mindenáron harcolni!”1915 augusztusában érkeztek meg az olasz front mögöttes területére, ahol egy hónapig – mintha csak kiránduláson vennének részt – megtekintették a szlovéniai Alpok legfontosabb látnivalóit. Augusztus 28-án esett át először a tűzkeresztségen, és ez egyben kijózanító erővel bírt Nagy Imre számára is. Novemberben megsebesült, lábadozása közben pedig sikerült elintéznie, hogy az olasz front helyett hazaküldjék, ez azonban csak ideiglenesnek bizonyult: 1916 júniusában már egy pécsi géppuskás zászlóaljjal tartott az orosz frontra. Ott ekkor már javában zajlott a Bruszilov-offenzíva, melyet a Monarchia katonái eredménytelenül kíséreltek meg feltartóztatni. Július végén ismét megsebesült, és orosz fogságba esett. Októberben hadifogolytáborba küldték, Szibériába, a Bajkál-tó térségébe. Itt mostoha körülmények között tengették életüket: télen a –40 fok körüli hőmérséklet sem volt ritka.Az 1917-es forradalmat követően sem javult az ellátás, a foglyok a forradalom első hatását csak 1918 elején tapasztalták. A táborban zendülés tört ki, a tiszteket megölték, az őröket pedig lefegyverezték. Nagy Imre élt a lehetőséggel, és márciusban csatlakozott az újonnan felálló Vörös Gárdához, így szabadlábra került.Nem valószínű, hogy ezt részéről ideológiai azonosulás motiválta volna; valószínűbb, hogy inkább a saját túlélését próbálta biztosítani.Egy később népszerűvé vált legenda szerint részt vett II. Miklós és az orosz cári család kivégzésében, ez azonban nem bizonyítható. Harcolt a polgárháborúban, 1920-ban pedig belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Bár lehetősége lett volna az ifjú szovjet államban karriert befutni, mint tették más magyar hadifoglyok – például Zalka Máté –, Nagy Imrét hazahívta a honvágy, és 1921-ben visszatért Magyarországra.Hazatérve csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, de nézetei ekkor már sokkal inkább az illegalitásba kényszerített kommunista mozgalomhoz álltak közel. Túlzott radikalizmusa miatt 1925-ben ki is zárták az MSZDP-ből. Még ebben az évben megnősült, két év múlva pedig megszületett egyetlen lánya, Erzsébet. Az 1920-as években megszakításokkal, de mintegy három évet töltött börtönben politikai okokból. 1928-ban Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal is hazautazott Magyarországra. 1930-ban Moszkvába utazott a KMP II. kongresszusára; innentől kezdve egészen 1944-ig itt élt, és a Komintern egyik háttérintézményénél, a Nemzetközi Agrárintézetnél dolgozott. Kun Béla intrikáinak következtében azonban nemsokára kizárták a pártból. Konfliktusa azonban vélhetően később az életét mentette meg: miután Kunt a sztálini nagy tisztogatás során kivégezték, Nagy Imrét 1939-ben visszavették a pártba. 1941-ben önként vonult be katonának, tényleges frontszolgálatot azonban nem teljesített; a háború nagy részében a moszkvai rádió magyar adásának volt a munkatársa.1944. október 27-én tért vissza Magyarországra Gerő Ernő, Révai József és Vas Zoltán társaságában, és Szegeden megkezdték a Kommunista Párt újjászervezését. December 22-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztere lett. Miniszterként egyik első intézkedése a földreform megtervezése volt, melynek eredményeként 1945. március 29-én megkezdődött a földosztás, elsőként Pusztaszeren, a Pallavicini-birtokon. Novemberben, az első (és hosszú időre utolsó) szabad választásokat követően belügyminiszter lett a Tildy-kormányban. Tevékeny szerepet játszott a pártállam kiépítésében,egyik legellentmondásosabb cselekedete miniszterként a magyarországi németek kitelepítésének megszervezése volt.1946. január 15-én ő adta ki a kitelepítéshez jogi hátteret biztosító 70010/1946. sz. rendeletet, mely nem tett különbséget ártatlan és felelős között, hanem kollektíven, nemzetiségi alapon bélyegezte meg a németeket. A történészek megosztottak abban, hogy Nagy Imre mennyire cselekedett önállóan, és mennyire követte a szovjet utasításokat a rendelet kiadásakor, de felelőssége a végrehajtásban vitathatatlan. A pártvezetéssel való sorozatos nézeteltérései miatt – például az erőltetett kollektivizálás ügyében – fokozatosan elszigetelték, bár börtönbe nem került.1953-ban, Sztálin halálát követően Rákosi Mátyás moszkvai nyomásra Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Ő szabadlábra helyeztette a politikai elítélteket, bezárta a kényszermunkatáborokat, eltörölte a kuláklistákat, és leállította a kényszertéeszesítést. 1955-ben azonban Rákosinak sikerült eltávolítania őt a miniszterelnöki székből, ennek ellenére az „emberarcú kommunizmus” bevezetése miatt továbbra is meglehetősen népszerű maradt.1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor a tüntetők egyik követelése Nagy Imre ismételt hatalomba helyezése volt. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!” Mikor a tüntető tömeg lecsillapítására beszédet intézett, és ebben az összegyűlteket „elvtársaknak” nevezte, hangos nemtetszést váltott ki. Nagy Imre kezdetben a rend helyreállítására törekedett, bár a szovjet intervencióra semmilyen ráhatása nem volt, és lényegében el volt vágva a külvilágtól. Fokozatosan azonban elfogadta a felkelők követeléseit – elsősorban Donáth Ferenc és Losonczy Géza érveinek hatására. Október 28-án határozott követelésére tűzszünetet hirdettek, majd 29-én felvette a kapcsolatot a felkelők képviselőivel. Ennek eredményeként visszaállították a többpártrendszert, megkezdte a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről és a szovjet csapatok kivonásáról. November 3-án megalakult a harmadik Nagy Imre-kormány.Másnap azonban megindult a szovjet intervenció Magyarország ellen. Nagy Imre hajnalban drámai rádióüzenetet küldött: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A jugoszláv nagykövetségre menekült, melyet azonban november végén – Kádár János utóbb megszegett büntetlenségi ígéretében bízva – elhagyott. Ezt követően letartóztatták, és Romániába szállították, ahol Snagovban tartották fogva 1957 áprilisáig. 1958-ban három munkatársával együtt halálra ítélték, és június 16-án kivégezték. Holttestét álnéven temették el az Új köztemető 301-es parcellájában.The post Ez volt Nagy Imre legellentmondásosabb tette first appeared on 24.hu.
A mozizáshoz látszólag nem sok köze van az 1. világháborút követő spanyolnáthának – pedig a járvány megfékezésére hozott intézkedések a színházak, a kávéházak mellett bizony a mozik működését is érintették. A korlátozások miatt, és mert akkoriban nyárra általában bezárták a mozikat, sok üzemeltető került a tönk szélére. A mozitulajdonos Révész Artúr és felesége kapcsoltak leggyorsabban, 1920-ban megnyitották a főváros első nagy kertmoziját. Kerthelyiségekben addig is vetítettek már, de a pesti nyári mozik etalonja az ő Kertmozijuk lett.A sikernek köszönhetően a házaspár két évre rá megnyithatta a városmajori Parkmozit is. A helyet, amit ma Városmajori Szabadtéri Színpadként ismerünk, így írták le: „körben bástyaszerű ízléses cementfalak, (…) elöl tetszetős modern stílben épült homlokzat”; a nézőtér felett dús lombok és apró, színes villanykörték százai. A megnyitón megjelent a művészvilág színe-java, a vásznon pedig Asta Nielsen. A sikert látva mind többen nyitottak egyszerűbb vagy igényesebb helyeket, az utóbbiak zenekarral, büfével is büszkélkedtek. Az 1930-as években Lellét találták az egyik „legkulturáltabb fürdőhelynek” a Balatonon, az elegáns jachtklub a vitorlázókat és a társaságot keresőket is várta, akik miután társaságra leltek, használhatták a teniszpályák egyikét, este pedig beülhettek a tó partján a kertmoziba.A közönség a második világháború után is ki volt éhezve a mozizásra, a politikusok pedig úgy érezték, hogy a film remek médium lehet a tömegek ideológiai formálásához: „…a termelés emelése mellett a kulturális élet fejlesztése, népünk sokoldalú szórakozásának biztosítása is feladatunk. (…) Ennek érdekében több községben cserélik szélesre a keskeny filmvetítőket, rendezik át a helyiségeket”. Vidéken is épültek kertmozik, Pesten tizennégy nyitott tetejű és kertmozi játszott, többek között a különös Makszimkát, egy fekete kisfiú tengeri kalandjait elmesélő szovjet filmet, egy hajóstiszt szerepében a sármos Vjacseszlav Tyihonovval.A kertmozit alkalomadtán másra is használták, Nagykanizsán például itt húzták a lottószámokat, és a sorsolást divatbemutató vezette fel. A Szelidi-tónál az 1980-as években tizenhat forint volt a mozijegy, a kapu előtt árusító fejkendős asszonyok még tízet kértek egy csomag szotyiért… Itt is, a Balatonnál is, a szúnyogok miatt ajánlatos volt melegítőben moziba indulni, és külön öröm volt, ha az előadás alatt jó sokan cigarettáztak.A ’80-as évekre már csak pár kertmozi élt túl, a margitszigetit még fel is újították, mégsem igen jött a közönség. Magyarázták ezt a hűvös idővel, és azzal, hogy a szigetre nem lehetett kocsival behajtani, de mire véget ért a film, már az utolsó busz is elment… A Bem rakparti moziban épp a forgalom volt a baj: a lakók a film hangereje miatt panaszkodtak, de ha a vetítő levette a hangot, akkor a nézők kezdtek panaszkodni, hogy nem hallanak az autóktól. Pest megyei településeken, Szentendrén, Dabason vagy Ráckevén ellenben jóval tovább, sikeresen működtek autós mozik. Vetíteni sötétben lehetett, így a hirdetéseken kezdési időpont helyett nem egyszer az állt: „Kezdés sötétedéskor”.Herrer Cézár a ’30-as évektől a moziiparban dolgozott, a háború után hosszan vezette a margitszigeti mozit. Egy interjúban elmondta: a kertmoziban a fiataloknak nagy vonzerő, hogy szép időben, egymáshoz simulva nézhetnek jó filmeket. A szigetre a még a premiermozikat is beelőző bemutatókkal tudták kicsalogatni a nézőket. És hogy mit nem szabad vetíteni a kertmoziban? Herrer szerint: „Rossz filmet. Ami nem köti le a nézőket, mert akkor dühösek lesznek, randalírozni kezdenek.”A kerti mozizás innovációnak számított a kulturális kínálatban, de a komédiásoknak és a muzsikusoknak kevésbé jelentett újdonságot a szabadban játszani. A műfaj a régmúltban is élt, az elmúlt száz évben pedig megszokottá vált, hogy amint befejeződött a kőszínházi évad, már el is startolt a szabadtéri, prózai vagy zenés darabokkal, koncertekkel. Szegeden és a Margitszigeten, a városligeti Körszínházban, a Városmajorban, a Budai Parkszínpadon, Gyulán, Szombathelyen, Szentendrén.A szegedi Dóm tér első nagyszabású előadása Az ember tragédiája volt 1933-ban, bár voltak előzmények is. Két évvel korábban például Hevesi Sándor Nemzeti Színház-igazgató rendezett már itt darabot, amelyről azt mondta: szabadtéri előadáshoz ilyen hatalmas világítási apparátust még sehol sem használtak. A 2. világháborúig töretlen volt a siker Szegeden, majd hosszú szünet után, 1959-ben csendültek fel ismét egy opera hangjai a Dóm téren. A korabeli újságokat böngészve úgy tűnhet, az egész város az újraindulás lázában égett.„Az egykori halbicskakészítő mesterek, akik most szövetkezetben dolgoznak, a vendégeknek úszó halat ábrázoló gyöngyház késeket, halbicska alakú nyakkendőtűt formálnak.” A kárpitos kisipari szövetkezet üzemet bővített (specialitásuk az egyetlen mozdulattal nyitható-csukható rekamier, a Tisza-ágy), mert a kereslet növekedésére számítottak, arra, hogy „a játékok időszakában, a messzi városokból jött látogatóknak éppen Szegeden tetszik meg egy kárpitos bútor”. Készült továbbá az alkalomra háromezer pár hímzett szegedi papucs és a népszerűsítéshez ötmillió színes gyufacímke.1940-ben a háborús helyzet miatt felfüggesztették a szabadtéri játékokat, de az Angol Park színpadán mégis lement egy revü, mert a hely nem minősült színháznak. A Mágneses vonal állítólag felbőgő légvédelmi szirénákkal indult, majd kémkedés miatt letartóztattak egy tábornokot, katonák erődvonalakat építettek benne, és az egyetlen női szereplő is csak katonai dolgokon törte a fejét. Egy évvel később újra lefújták a nyári színházak előadásait.1947 nyarán viszont már koncerttel ünnepelték a Pasaréti úti Vasas-pályán a hároméves terv beindítását. Az ezt követő években-évtizedekben mind több lett a lehetőség és az előadás, de a közönség és az alkotók is igényesebbeké váltak, így komoly szakmai eszmecserék alakultak ki „az élményszerző zenei hangzás megteremtéséről”, „a zárt téri hangzás színvonalának megközelítéséről”.Az előadásokról ugyanakkor semmiképp sem szabad lemondani, vélték szakértők, bárhogyan is hangzanak, „mert szerepük a tömegkultúrában felmérhetetlen, s nagyon valószínű, hogy az olyan hallgató-néző, aki először egy ilyen estén találkozik operával, látogatója lesz a hangversenytermeknek és operaházaknak”. A városmajori kertmozihoz 1935-ben színpad épült, a rákövetkező évtizedekben pedig folyton bővítették, átépítették. Káldor Márton zenei író egy 1962-es cikkében mégis azt írta, hogy a helyszín nemigen alkalmas hangversenyekre. Ő a kiscelli kastély udvarára voksolt, ami bár nem zenei célokra épült, mégis meglepően jó akusztikájú, „a hangzás érzékeny és üde, intim hangulatú”. Hozzátette, hogy nem ártana a hepehupás hegyi kaptató helyett járható utat is biztosítani.De nem csak operát adtak. Az 1950-es években gyermekhetek zajlottak országszerte, a színpadokon bábműsorokkal. Kibővítették a siófoki színpadot, ahol öt különböző előadást is megnézhetett az, aki olyan szerencsés volt, hogy kéthetes beutalót kapott. 1956 szeptemberében nemzetközi zongoraművész vetélkedőnek adott otthont a főváros, előtte ismerkedési estet rendeztek a Gundel teraszán, Kodály Zoltán részvételével. Kedvelt hely volt ez másképp is: 1925-ben ruha- és kalapszalonok munkái jelentek meg itt egy divatrevün, 1970-ben a Gyapjúmosó és Szövőgyár mutatta be korszerű alapanyagait és modelljeit.Az ellenállhatatlan hangulatú Margitszigeten is régóta játszanak, de az előadások 1938-ig sportpályán, szállodában vagy ideiglenes színpadon zajlottak. Az ország első állandó szabadtéri színpadának története külön cikket érdemelne, kezdve az építkezéseken talált szobroktól a Horthy Miklós 70. születésnapjára időzített megnyitón át (a Magyar Hírlap tudósítása szerint Szörényi Éva virággal a kezében ajánlotta fel az új színházat a magyar művészet hetvenéves patrónusának, majd Sárdy János a kormányzó életéért könyörgő imát énekelt) egészen addig, hogy pár évre rá, a háborúban teljesen tönkrement. A felújítás után évtizedekig az Operaház nyári játszóhelye lett, méreténél fogva a monumentális, látványos művek színtere.Az 1970-es évek közepének nagy dobása volt a Tanyaszínház. A különböző színházak fiatal színészeiből verbuválódott csoportok főként az alföldi tanyavilágban és a Bakony falvaiban tartottak ingyen előadásokat. Piacokon, kocsmaudvarokon rögtönöztek jeleneteket, amelyekbe igyekeztek belevenni a helyi aktualitásokat is. A figurák ismerősek lehettek: balga férj, kikapós menyecske, furfangos szerető… Azt mondják, aki látta őket, sosem felejti el a mulatságos műsoraikat.Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi IstvánA Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/szabadteriHa van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail-címre!The post Kezdés sötétedéskor – Nyáresti közösségi szórakozás a csillagos ég alatt first appeared on 24.hu.
Igazi kulturális szenzációval készül az idei Múzeumok Éjszakájára a szegedi Móra Ferenc Múzeum: június 20-án nyílik meg a Drága barátom, Picasso! című nagyszabású időszaki kiállítás. Fogas Ottó múzeumigazgató tájékoztatása szerint az év végéig, december 31-ig látogatható tárlat különleges csavart tartogat. Nem csupán a spanyol zseni életművét tárja a nézők elé, hanem kifejezetten a párizsi évei alatt kialakult magyar alkotói és baráti kapcsolataira fókuszál. A kiállítás címe is személyes eredetű: a híres fotóművész, Brassaï (Halász Gyula) rendszeresen így indította a spanyol mesternek címzett leveleit.A látogatók közel harminc eredeti Picasso-alkotást – köztük festményeket és kilenc egyedi kerámiát – csodálhatnak meg. Ezek mellé közel negyven olyan hazai mesterművet válogattak be hazai közgyűjteményekből és magángyűjtőktől, amelyek bizonyítják a magyar avantgárd erős kötődését a huszadik századi európai művészethez. A falakon Picasso munkái mellett Aba-Novák Vilmos, Csontváry Kosztka Tivadar, Czóbel Béla, Márffy Ödön és Tihanyi Lajos képei is helyet kapnak. Külön hangsúlyt kapnak Szalay Lajos grafikái is, akit maga Picasso korának legnagyobb grafikusaként tartott számon.A tárlat a klasszikus múzeumi élményen túl modern, immerzív vizuális megoldásokkal operál:Meglehetősen aktuális – múlt szorongásait és a jelen kihívásait összekötő – tárlattal várja a látogatókat a budapesti Szépművészeti Múzeum. A május 21-től szeptember 20-ig megtekinthető, Apokalipszis – Bibliai jövendölések Dürertől Kondor Béláig című grafikai kiállítás az Újszövetséget lezáró Jelenések könyvének vizuális evolúcióját mutatja be. A több mint ötszáz évet felölelő, mintegy száz művet felvonultató tárlat rávilágít arra, hogy a háborúk, járványok és társadalmi feszültségek idején miként vált újra és újra húsbavágóan időszerűvé a világvégevárás motívuma.A kiállítás gerincét a művészettörténet legnagyobb hatású apokalipszisciklusai adják, élükön Albrecht Dürer ikonikus, 1498-as fametszetsorozatával, amely annak idején teljesen forradalmasította a grafika műfaját. A bemutatott mesterművek között helyet kaptak id. Lucas Cranach 1522-es, Martin Luther bibliafordításához készült illusztrációi, Jean Duvet drámai francia rézmetszetei, valamint Odilon Redon jóval későbbi, szimbolista litográfiái is. A tárlat izgalmasan világít rá arra, hogy a hitviták és az eltérő politikai nézőpontok hogyan formálták ugyanazokat a szentírási szövegeket.A nemzetközi mesterek látomásait a 20. századi modern magyar grafika legfontosabb alkotásai teszik teljessé:A történelmi pletykákat és a gasztronómiát ötvöző programmal várja a látogatókat a Gödöllői Királyi Kastély. Az idei június 20-án megrendezésre kerülő Múzeumok Éjszakája keretében a kastély intim és különleges oldaláról mutatja be a magyarok imádott királynéját, Sisit. A Narancsdiéta és Petőfi-kötet: Erzsébet királyné testi-lelki táplálékai című tematikus programsorozat lerántja a leplet a császári udvar legféltettebb kulisszatitkairól.A rendezvény központi eleme a rendhagyó tárlatvezetés, amely Sisi legendás szépségápolási és étkezési szokásait kutatja. A látogatók választ kaphatnak arra, hogy valóban folyamatosan koplalt-e a királyné, vagy a szigorú diéták mellett olykor elcsábult-e a sütemények, esetleg egy korsó bajor sör irányába. A tárlatvezetés nemcsak fizikai, de szellemi táplálékról is szól: bemutatja, milyen irodalmi művek és versek – köztük Petőfi Sándor kötetei – segítettek frissen tartani a királyné elméjét a gödöllői pihenők során.A kastély az éjszaka folyamán különleges, interaktív programelemeket is kínál:A cikk a Móra Ferenc Múzeum támogatásával készült.The post Picasso magyar barátai, Sisi diétája és apokaliptikus jövendölések – ezeket a kulturális programokat várjuk júniusban first appeared on 24.hu.
Életének 63. évében elhunyt Zélity László, a Szegedi Rendőrkapitányság korábbi vezetője. A Csongrád-Csanád vármegyei rendőrség a közösségi oldalán azt közölte, hogy Zélity 1991. május 1-jén kezdte meg hivatásos szolgálatát.2000. január elsejétől a Szegedi Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztályát vezette, majd 2006. szeptember elsejétől a rendőrkapitányság kapitányságvezetői feladatait látta el.Pályája során számos társadalmi és szakmai elismerésben részesült. 2008-ban rendőr ezredessé léptették elő, és rendőrségi főtanácsosi címet adományoztak neki. Több mint három évtizedes pályafutása során nemcsak a törvényt és a rendet szolgálta rendíthetetlenül, hanem Szeged városának és a környező települések biztonságát és közösségét is.Közel tizenkét éves kapitányságvezetői tevékenysége alatt egy olyan korszakot határozott meg, amelyben a szakmai maximalizmus, az igazságérzet és a kollégái iránti mély tisztelet vezérelte. Számos elismerése és ezredesi rendfokozata mögött egy olyan ember állt, akinek a hivatás nem csupán munka, hanem életforma volt.– közölte a megyei kapitányság, hozzátéve, mindannyian osztoznak a család fájdalmában.The post Meghalt Zélity László, aki 12 évig volt rendőrkapitány Szegeden first appeared on 24.hu.
A 22 éves Pergel 2024-ben igazolt a spanyol Logrono La Rioja együtteséhez, az elmúlt szezonban ezüstérmes gárdában 119 gólt szerzett. A bukarestiek emellett azt is kiemelték, hogy korábban egy szezont Veszprémben, majd kettőt Tatabányán töltött.A zentai születési kézilabdázó 2023-ban tagja volt a junior-világbajnokságon ezüstérmes magyar csapatnak, a felnőtt válogatottban tavaly mutatkozott be, azóta 12 meccsen kapott lehetőséget a legjobbak között és 20 találatot szerzett.Az előző szezonban is volt magyar játékosa a bukaresti csapatnak, de Rosta Miklós éppen most távozik, és tér vissza Szegedre.The post Spanyolországból Romániába igazolt a magyar válogatott kézilabdázó first appeared on 24.hu.
Tíz év után távozik Bodó Richárd a szegedi kézilabdacsapattól, ennek apropóján a Veszprém elleni bajnoki döntő második meccsén ő volt a hazaiak csapatkapitánya. Miután a nagy rivális gyakorlatilag lezárta a finálét, az utolsó másodpercekben szabaddobáshoz jutottak a szegediek, ekkor Bánhidi Bence Bodónak passzolta a labdát,a veszprémiek pedig engedték, hogy Bodó az üres kapura lőhessen, és így góllal zárhassa le ezt az időszakot a karrierjében, miközben a játékostársak tapssal búcsúztatták.„Órákig mesélhetnék, brutális érzelmek voltak bennem, mikor megjöttem. Már az öltözéskor küszködtem a könnyeimmel, gombóc volt a torkomban, mentem a WC-be, kisírtam magam, jöttem vissza. Fantasztikusak voltak a csapattársaim, szeretném megköszönni, amiket mondtak nekem és amit nyújtottak. Nagyon jó mag van Szegeden, a sérülések nagyon megnehezítették a szezont, de köszönök mindenkinek mindent, óriási hálával tartozom nekik, soha nem fogom elfelejteni őket” – mondta az M4-nek Bodó, aki sajnálja, hogy távoznia kell, de megjegyezte: ilyen az élet. Tatabányán folytatja.Bánhidi Bencéről is szót ejtett, a beállóval közösen kerültek a válogatotthoz, azóta szobatársak. Külön megköszönte neki, hogy ezúttal csapatkapitány lehetett.Nagyon fog hiányozni, de kétnaponta beszélni fogunk. Furcsa lesz, mert nem tudjuk, milyen egymás nélkül, ez olyan, mint amikor egy kapcsolat véget ér. Remélem, a válogatottban még sokáig fogunk együtt játszani– mondta Bodó.A bajnoki döntő első meccsét 38–36-ra nyerte meg a Veszprém, a másodikat 36–34-re, így története harmincadik bajnoki címét szerezte, és a 2023/24-es idényt követően idén ismét százszázalékos mérleggel, pontvesztés nélkül lett aranyérmes.The post Sportszerű gesztus: a veszprémiek engedték, hogy Bodó Richárd góllal búcsúzzon Szegedtől first appeared on 24.hu.
A bajnoki címet eldöntő visszavágó után a beálló kamera elé állt és nem csak a mérkőzésről, a szezonról beszélt, hanem Bodó Richárdról is. Az átlövő ugyanis távozik idény végén, így tíz évet követően nem a Szegedet erősíti majd.„A könnyeimet törölgettem, mert potyogtak. Együtt érkeztünk ide fiatal taknyosként, de azt kell mondjam, sajnos nem együtt távozunk. Az élet így hozta, ezt fel kell valahogy dolgozni.Nagyon jó barátság alakult ki közöttünk, a családunk is összefonódott, mind a feleségek, mind a gyerekek. Nagyon sajnálom, hogy jövőre nem együtt fogunk pattogtatni, de remélem a válogatottban igen, mert vele minden perc élvezet volt a pályán és azon kívül is. Feldobta a mindennapjaimat, nagyon sajnálom, hogy elmegy– közölte az M4 Sport riporterével Bánhidi.Bodónak egyébként a következő csapata is megvan, visszatér Tatabányára, ahonnan tíz évvel korábban szerződtette a Szeged. A mérkőzés után egyébként a beálló könnyekkel küzdve köszönt el a hazai közönségtől.The post Bánhidi Bence Bodó Richárdról: Együtt kerültünk ide taknyosként, sajnos nem együtt távozunk first appeared on 24.hu.
A kezdés előtt a pályán köszöntötték a Szeged első bajnokcsapatát, amely kereken harminc évvel ezelőtt végzett a tabella élén, majd ünnepélyesen elbúcsúztatták a Tatabányára visszatérő Bodó Richárdot, aki könnyek között köszönte meg a Szegeden töltött tíz évet.A vendégek inkább a gyors játékokra támaszkodtak, de állta a sarat a Szeged, így sok gól is esett a korai szakaszban. Az első fordulat a 13. percben jött, amikor Thiagus Petrus piros lapot kapott, ezt pedig 5-1-es sorozattal használták ki a hazaiak. Főleg ennek köszönhetően 19-16-os előnyben voltak a szegediek a szünetben, amellyel kiegyenlítették volna a döntős párharcot. Térfélcsere után nyolc perccel aztán Fazekas Máté keze eltalálta Ahmed Hesam arcát, amiből folyt a vér, mégis utóbbit látták szabálytalannak és büntették kiállítással a játékvezetők. A második félidőben visszavettek az iramból a csapatok, de a szegedi kapusteljesítmény látványosan leromlott, így fel tudott zárkózni a Veszprém. Még 28-27-re vezettek a hazaiak, de ezután egy 5-0-s sorozattal fordított és eldöntötte a találkozót a címvédő.Az utolsó hazai szabaddobás előtt rendkívül sportszerű jelenet játszódott le a pályán: pályára lépett Bodó Richárd, aki Bánhidi Bencétől megkapta a labdát, és a veszprémiek döntésének köszönhetően akadálytalanul a hálóba lőhetett.A két csapat 209. egymás elleni mérkőzésén 57 szegedi siker és nyolc döntetlen mellett 144. alkalommal győzött a Veszprém.OTP Bank-Pick Szeged – One Veszprém HC 34-36 (19-16)gólszerzők: Bánhidi, Röd, Sostaric 6-6, Frimmel 5, Garciandía, Smárason, Toto, Fazekas, Jelinic 2-2, Bodó 1, illetve Hesam 8, Pechmalbec 7, Martinovic 6, Lenne 4, Adel, Elísson, Cindric 3-3, Ali Zein, Remili 1-1lövések/gólok: 48/34, illetve 54/36gólok hétméteresből: 8/5, illetve 3/2kiállítások: 4, illetve 4 percA párharcot 2-0-s összesítéssel a Veszprém nyerte.The post Könnyekkel búcsúzó Bodó, vérző fejű átlövő – bajnoki címet nyert a Veszprém first appeared on 24.hu.
Bár honlapjuk továbbra sincsen, újabb sikeres évet zártak tavaly Rogán Antal volt miniszter korábbi kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak a cégei – derült ki a társaságok frissen megjelent pénzügyi beszámolóiból.A Schadl-Völner-ügy nyomozati irataiban is többször felbukkanó – ám annak vádiratából kimaradt – Nagy Ádám érdekeltségében álló két társaság 2025-ben több mint 700 millió profitot termeltek.A leköszönt miniszter bizalmasa a legnagyobb nyereséget a főtevékenységben bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelmével foglalkozó – ebből adódóan meglepő módon honlappal nem rendelkező – Asztalkultúra Kft.-vel érte el. Több mint 760 milliós bevétel melletta Nagy Ádám kizárólagos tulajdonában álló, mindössze két főt foglalkoztató társaság 607 millió forint profitot hozott. A cégből ezúttal nem vett ki osztalékot a volt kabinetfőnök, ám a társaság beszámolójából látszik, hogy a cégben már több mint kétmilliárd forint van, ebből másfél milliárdot értékpapírban helyeztek el.Ezenkívül százmillió forintos profittal zárta a tavalyi évet az ugyancsak Nagy kizárólagos tulajdonát képező, egy dolgozót foglalkoztató Nadan Property Kft. is. Az ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó társaságból nem vett ki osztalékot a tulajdonos. Ez az a cég, amelyik korábban megvásárolta a Végrehajtói Kar tulajdonában álló Városligetház 13 Zrt.-től a Szegedi út 35-37. alatti 1800 négyzetméteres ingatlant, nem sokkal azelőtt, hogy a kar elnökét, Schadl Györgyöt letartóztatták.Arról, hogy Rogán jobbkeze miként maradt ki a Schadl-Völner-ügy vádiratából az alábbi cikkünkben írtunk:The post Több mint 700 millió forintot keresett két cégével Rogán Antal jobbkeze first appeared on 24.hu.
Hétfőn alapvetően felhős lesz az idő, többfelé alakulhat ki eső, zápor, zivatar, a keleti országrészben felhőszakadás. A Kiderül.hu szerint az északnyugati, nyugati szél a Győr-Szeged vonal széles sávjában időnként megerősödik, de a zivatarokat máshol is kísérhetik erős széllökések. A hőmérséklet délután 20-26, késő este 15-20 fok között alakul.A HungaroMet Zrt. hétfőre a zivatarok veszélye miatt az egész országra citromsárga figyelmeztetést adott ki. Zivataroknál elsődleges veszélyforrást a villámlás jelent, de esetenként szélerősödés, jégeső is előfordulhat. A zivatarokhoz kapcsolódhat felhőszakadás is, amikor óránként 25-30 milliméter csapadék eshet. Erre kiemelten az ország északkeleti felén van esély. Erre külön is figyelmeztetnek. Azt írták: az egymást követő cellákból néhány óra alatt akár 40 milliméternél is több csapadék gyűlhet össze egy adott terület felett. A cellák környezetében emellett erős, viharos (55-65 km/órás) széllökés és kisebb szemű jég is előfordulhat. A zivatarok az éjszakai órákra fokozatosan a keleti országrészre korlátozódnak és fokozatosan megszűnnek.Ugyanakkor a jövő hét közepéig több hullámban nedves levegő áramlik a Kárpát-medence fölé, így marad a változékony, viharos idő várható, illetve csütörtökig a figyelmeztetés is a zivatarok veszélye miatt. A hőmérséklet napról napra csökken.The post Felhőszakadás, zivatar – térképen a veszélyjezések first appeared on 24.hu.
Ahogy beköszönt a nyár, Szeged valódi mediterrán várossá válik. Nem véletlen, hogy a napfény városaként is emlegetik – itt minden adott ahhoz, hogy az ember egy kicsit lelassuljon, feltöltődjön és átadja magát a nyári élményeknek.A belváros szecessziós palotái, a virágos terek és a hangulatos sétányok egyszerre elegánsak és otthonosak. A Tisza-parton sétálva a nyári estéknek különleges varázsa van: a rakpart megtelik beszélgető társaságokkal, a víz fölött megcsillannak a város fényei, a Stefánián pedig gyakran zene és nevetés tölti meg a levegőt. Egy hűs limonádé vagy egy pohár bor mellett könnyű elveszni ebben a gondtalan nyári életérzésben.A város kulturális programokban is bővelkedik. A Szegedi Szabadtéri Játékok évről évre a Dóm tér lenyűgöző kulisszái között várja a közönséget, ahol musicalek, operák és látványos színházi előadások teszik emlékezetessé az estéket. A Városháza udvarán megrendezett Muzsikáló Udvar intimebb hangulatú koncertekkel csábítja a zenekedvelőket.A fesztiválhangulat sem maradhat el: a Szegedi Ifjúsági Napok (SZIN) a Tisza-parton minden évben több ezer fiatalt mozgat meg koncertekkel, közösségi programokkal és hajnalig tartó nyári bulikkal. A családokat pedig a SZINkópé Gyerekfesztivál várja színes, játékos programokkal, meseelőadásokkal és kreatív foglalkozásokkal.A szegedi Tourinform iroda egész nyáron tematikus városnéző sétákkal várja az érdeklődőket, amelyek során a résztvevők a város kevésbé ismert történeteit, különleges épületeit és rejtett értékeit is felfedezhetik. A változatos programok között szerepelnek szecessziós, történelmi és gasztronómiai témájú séták is, így minden korosztály találhat kedvére való élményt. A szakavatott idegenvezetőknek köszönhetően Szeged nemcsak látnivalóként, hanem élményekkel és történetekkel teli városként tárul fel a látogatók előtt.További információ: www.szegedtourism.huThe post Éld meg Szeged mediterrán hangulatát! first appeared on 24.hu.
Az elmúlt öt évben a nagyvárosokban megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa a magyarországi nagyvárosokban, ami különösen az elsőlakás-vásárlók számára jelent egyre nagyobb kihívást az ingatlan.com elemzése szerint, ami több mint 95 ezer eladó használt lakás adatai alapján készült. A kutatásban a megyeszékhelyek és Budapest legolcsóbb lakásainak aktuális és öt évvel ezelőtti lélektani határát vizsgálták, vagyis azt az árszintet, aminél az eladó használt lakások 90 százaléka drágább, a 10 százaléka pedig olcsóbb.„A budapesti lakáspiacra öt évvel ezelőtt még nagyjából 25 millió forintos árszint környékén lehetett belépni, ennyiért már lehetett használt lakást vásárolni több mint 3700 ajánlat alapján. Mostanra viszont az olcsó lakások lélektani határa 54 millió forintnál jár a teljes kínálatot nézve, vagyis ennél olcsóbban csak 2800 eladó lakást találunk Budapesten. Ez az elsőlakás-vásárlók számára nehéz helyzetet teremt, mert jóval magasabb önerőre és nagyobb hitelre van szükség ugyanahhoz a lakásmérethez vagy lokációhoz” – mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.A szakember elmondta, hogy 2021 óta szinte mindenhol megduplázódott a legolcsóbb lakások lélektani határa, de van ahol háromszorosára nőtt ez az érték a budapesti kerületekben.Érdekes, hogy öt éve még a XX. és XXIII. kerületben is lehetett lakást vásárolni 20 millió forintnál olcsóbban, mivel ezeknek a lélektani határa 17,4 és 18,9 millió forintnál járt az említett kerületekben. Most is ugyanezek a városrészek a legolcsóbbak Budapesten belül, de a belépőszint még így is 49,9 és 49,3 millió forintra ugrott Pesterzsébeten és Soroksáron– fogalmazott Balogh László. A III. kerületben a kínálat legolcsóbb 10 százalékába tartozó lakások ára 2021-ben még 28 millió forint volt, mostanra viszont már közel 61 millió forintra emelkedett. A IV. kerületben ugyanez az árszint majdnem 20 millióról 47 millió fölé nőtt. Ezzel párhuzamosan a IX. kerületben 27,8 millióról 56,7 millió forintra emelkedett a belépő árkategória az elmúlt öt évben. A legmagasabb belépőszinttel az V. és a II. kerületben találkozhatnak a vevők, ahol az olcsó lakások lélektani határa 85 és 89 millió forintnál jár.A mediánárak szintén jelentősen emelkedtek Budapesten, ami azt az árszintet jelenti, aminél az eladó lakások fele olcsóbb, a másik fele pedig drágább. „2021-ben a fővárosi eladó lakások árainak középértéke még 46,5 millió forintnál járt, most viszont már 89,9 millió számít átlagosnak. A gyakorlatban tehát egy budapesti lakásvásárlás már 100 millió forintos nagyságrendű beruházást jelent, pedig ez az érték 10-15 évvel ezelőtt még luxuskategóriát képviselt az ingatlanpiacon.” – értékelte a helyzetet az ingatlan.com szakértője.A drágulás nemcsak Budapestre jellemző, hanem a nagyvárosokra is, amelyekben szintén jóval magasabban van a belépési szint. Debrecenben ma már 50 millió forintnál olcsóbban szinte semmit sem lehet kapni, pedig öt évvel korábban 21,4 millió forint volt a lélektani határ. Szegeden 19 millióról 45,5 millióra, Székesfehérváron közel 20 millióról 46,5 millióra, Győrben pedig 21,2 millióról 44,9 millióra nőtt az árszint a legolcsóbb szegmensben.Sokat elmond a fővároson kívüli nagyvárosok áremelkedéséről, hogy ma már csupán öt olyan megyeszékhely van, ahol 30 millió forint alatt is lehet lakást vásárolni. Salgótarján a legolcsóbb 11 millió forintos lélektani határral, de Miskolc, Szolnok, Békéscsaba és Kaposvár is a megfizethetőbb nagyvárosokat képviselik 24-29,4 millió forintos lakáspiaci belépő árszinttel. Öt éve viszont még csak négy megyeszékhely belépőszintje volt 20 milliónál magasabban, 22 millió forintnál olcsóbban pedig a településkategórián belül mindenhol lehetett még lakást vásárolni.Balogh László elmondta, hogy az elmúlt években tapasztalt dinamikus áremelkedési időszak 2025 után szemmel láthatóan véget ért, ami részben annak is köszönhető, hogy a vevők már elérték a pénzügyi teljesítőképességük felső határát. Ennek következtében pedig a legolcsóbb lakások árszintjei esetében sem lehet újabb ugrásra számítani.The post 50 millió alatt szinte semmit nem kapni a budapesti ingatlanpiacon first appeared on 24.hu.
A veszprémiek már a hét elején arra kérték a szurkolókat, hogy a mérkőzés után is maradjanak a lelátón, mert a Szeged elleni bajnoki döntőt követően búcsúztatják el a távozó Gasper Margucot, Rodrigo Corralest, Bjarki Már Elíssont és Molnár Robint.A legérzékenyebb búcsú Margucé volt, a 35 éves jobbszélső 12 éve, 2014-ben a Celjétől érkezett, és 12 szezonja alatt eddig húsz nagy trófeát nyert az együttessel.Ugyan a döntőről lemaradt, csak a lelátóról nézhette a meccset, a közönség már akkor megünnepelte. Aztán amikor kisfia kezét szorongatva magyarul szólt a szurkolókhoz, szinte felrobbant a Veszprém Aréna.„Szép jó estét mindenkinek” – mondta a könnyeivel küszködve.Nehéz bármit is mondani ennyi év után, köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet. Büszke és hálás vagyok, hogy viselhettem ezt a mezt, és sok különleges pillanatot élhettünk át együtt. Ez a klub, ti, szurkolók és a város, ami a második otthonom lett, mindig a szívemben marad. Köszönök mindent, hajrá Veszprém!The post „Köszönöm ezt a 12 felejthetetlen évet” – könnyeivel küzdve, magyarul köszönt el a veszprémi kézilegenda first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban