Több részre oszthatják azokat a szavazóköri névjegyzékeket, ahol sok átjelentkezés történt
hir24 | 2026. április 04., szombat - 13:51
Azokban a szavazókörökben, ahol az átjelentkezettek száma meghaladja az 1500-at, a helyi választási iroda vezetője legkésőbb jövő keddig dönthet a szavazóköri névjegyzéket több részre bontásáról – írta az MTI.Ezt a gyakorlatban azt jelentené, hogyA Nemzeti Választási Iroda szombat reggeli adatai alapján több mint 224 ezer választópolgár jelezte, hogy az országgyűlési képviselők választásán a lakóhelyétől eltérő, más magyarországi településen szeretne szavazni. Budapesten a legtöbbenSokan élnének a lehetőséggel az ország más helyszínein is: Szegeden 5224-en, Győrben 4666-an, Debrecenben 4393-en, Pécsen pedig 4085-en szeretnének átjelentkezéssel szavazni.A választópolgárok csütörtökön 16 óráig jelezhették, ha nem a lakóhelyük szerintim hanem egy másik magyarországi településen kívánnak szavazni április 12-én.The post Több részre oszthatják azokat a szavazóköri névjegyzékeket, ahol sok átjelentkezés történt first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Pont a választások utáni hétvégén megyünk valahova együtt, és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.Riportunk egyik alanyától, Marianntól idézünk, aki minden követ megmozgat, hogy legalább néha ki tudjon csikarni egy-egy kormánykritikus mondatot a fideszes édesapjából. Nem sok sikerrel.„Beszélnek sokat arról, hogy a fiatalok nem támogatják a kormányt. Ez a mi közös szülői felelősségünk is. Mindenki beszéljen a saját gyermekeivel, hogy érthessék, milyen fontos lesz az ő döntésük” – fogalmazott Orbán Viktor Miskolcon, a januári DPK-gyűlésen.„Kedves fiatalok, segítsetek ti is a szüleiteknek, a nagyszüleiteknek, beszéljetek a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Na, persze ne úgy, mint mások” – mondta egy hónappal később Magyar Péter az országjárása nyíregyházi állomásán.De tényleg létezik ilyen, hogy a családban elkezdik egymást győzködni fiatalok és a szülők, a szülők és a nagyszülők, hogy nehogy már a Fideszre / Tiszára szavazzanak? Erre voltunk kíváncsiak; beszélgettünk érintett fiatalokkal és idősebbekkel, kormánypártiakkal és ellenzékiekkel.„Anyukám durván fideszes, a legutóbbi választáskor azt hazudta, hogy nem ment el szavazni” – így kezdi Lilla, kétgyerekes anya Budapestről, aki mindent megtesz, hogy az általa fontosnak vélt témák feszegetésével kicsit kritikusabb gondolkodásra vegye rá az anyukáját:Neki és a húgomnak is küldözgetek Messengeren anyagokat arról, hogy mik mennek – hogy mennyi a nyugdíj és a fizetés a többi uniós országban, Hadházy Ákos dolgairól, a Szőlő utcáról. Összefoglalókat, videókat. A húgom nem válaszol, anyám általában annyit ír, hogy »köszi«.Lilla szóban is próbálja győzködni az édesanyját: „Rákérdeztem, hogy szerinte tényleg jön-e a háború, ha Viktor megy. El van bizonytalanodva. Kértem, hogy legyen szíves, és ne féljen, ne engedje át magának ennek a szemét félelemkeltésnek. Úgy tűnt, hogy valami dereng neki, voltak félmondatai… Valami bizodalmam van benne, hátha megértette. Arra kértem, gondoljon az unokáira, az ő jövőjükre. Én bizakodó vagyok, mint mindig. Ennyit tudtam tenni.”Ehhez képest eggyel bonyolultabb a helyzet a következő megszólalónknál, hiszen Lillával ellentétben – aki a férjével és a gyerekeivel él több mint száz kilométerre az anyjától – Csongor jelenleg közös háztartásban lakik édesanyjával, miközben rendszeresek köztük a politikai viták. A gyermekvédelemben dolgozó férfi az ellenzéki jelöltek és pártok valamelyikére, anyja pedig a kormánypártra szavaz majd április 12-én.Kapcsolatukat Csongor nem jellemzi rossznak, de a világnézetük, gondolkodásuk mindig is drasztikusan eltért. Szerinte ennek médiafogyasztási okai is vannak, emellett fontos a generációs tényező is: édesanyjától gyakran hangzik el, hogy „te nem emlékszel, hogy nekünk mennyire rossz és nehéz volt annak idején, most meg már jobb.”Változó, hogy ki kezdeményezi a vitákat, de Csongor elmondása szerint mostanában már kezdik kerülni a témát:Legutóbb ma történt, hogy három perc után kimondtuk: »na, ezt jobb, ha nem folytatjuk«. És nem is folytattuk. Egy ideig azt hiszi az ember, hogy hátha most mond valami meggyőzőt a másiknak, de nem, ez halott ötlet.Csongor szerint, amikor egy ilyen beszélgetés zátonyra fut, gyorsan témát váltanak („ebben ügyesek vagyunk”), mert mindketten érzik, hogy ezt ott és akkor félre kell tenni.Amikor rákérdezünk, hogy vészelik majd át, hogy április 13-án egy fedél alatt fognak ébredni, miután az egyikük által preferált párt mindenképp vereséget szenved előző éjszaka, Csongor azt mondja: „Édesanyámnak 12-én van a születésnapja. Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni. Hogy mi lesz másnap, abba még nem gondoltam bele, de a szüleimmel a kapcsolatom remélhetőleg nem fog változni, a kölcsönös tisztelet megmarad, nem fogjuk elverni egymáson, hogy ki a korlátolt, eszelős, felelőtlen, hazaáruló.”Megkérdeztük Csongor édesanyját is. Marika azt mondja, általában ő kezdeményezi otthon a politizálást. „A papával megegyezik, Csongorral általában különbözik a véleményünk. A fiatalok dolga a változtatás. A mi korosztályunknak van összehasonlítási alapja a múlt és a jelen életszínvonala között. Féltjük a családunkat, és, hogy amit elértünk, kárba vész.”Marika azt mondja, a fia és közte zajló vita általában győzködésből áll, és olykor feszültséget hagy maga után. De szerinte nem hiábavaló a dolog: „Mindenféle eszmecserének van értelme. Az állás most 1-1, a végeredmény várat magára.”Mariann az édesapját szeretné – ahogy ő mondja – jobb belátásra téríteni. A Szombathelyen élő pszichológus szerint kifejezetten szeretnek egymással beszélgetni, csak mostanában mintha változna kicsit az érvelés:Azt veszem észre, hogy egyre jobban propaganda szöveget nyom. Mivel ő jobban ért a gazdasági folyamatokhoz, én inkább szociális témákkal, egészségpolitikával, oktatásüggyel kapcsolatban próbálom őt naprakészebbé tenni. Amit ő szisztematikusan hárít.Mariann azt mondja, amikor a mindennapi témákról beszélgetnek, akkor is előjön a politika és a terelés. „Tizennégy éves korom óta rendszeresen vonatozok, és katasztrófa, ami mostanában van a vasútnál, pedig régebben tök jól lehetett közlekedni vidékre Budapestről. De, ha ezt a témát felhozom apukámnak, akkor az a válasz, hogy Budapesten meg kigyulladtak a buszok, és Karácsony Gergely és hasonlók. Mindenre van egy ilyen riposzt, ami után a beszélgetés már nem vezet sehová, és a vége meg az, hogy »de amúgy meg a migránsok«. Tökre azt látom rajta, hogy úgy kommunikál ezekről, mint a propagandasajtó.”Apját konfliktuskerülőnek tartja, a politikai témákat általában Mariann kezdeményezi azzal, hogy felhozza a számára fontos témákat, de ezek a nézetkülönbségek nincsenek rossz hatással – az egyébként is jó – kapcsolatukra:Egy idő után mindig eljutunk oda, hogy nagyon-nagyon nem haladunk egyfelé, a vita így parttalan, és akkor ott abbahagyjuk.És hogy mi lesz április 12-e után? Mariann több okból is izgul, mert, ahogy cikkünk felütésében már idéztük, pont a választások utáni hétvégén mennek valahova együtt, „és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.”Korábban Mariann is Fidesz-szavazó volt, úgy gondolja: „demokrata kezdeményezésnek indult”, egy jó darabig az is volt. „Tehát szerintem a Fidesz változott, nem én. Apukám meg egyidős Orbánékkal, ő 90 óta kitart mellettük, csak szerintem nem veszi észre, hogy a saját eszméi mennyire változnak.”Jöjjön most egy olyan család, amelyben a szülők és a (szavazókorú) fiatalok korosztálya hasonlóan gondolkodik a világ dolgairól, a konfliktus a nagyszülők generációjával áll fenn.Máté egyetemista, pszichológiát tanul Szegeden. Jogász édesanyjával, agrármérnök édesapjával és még a velük élő nagymamával is egyetértenek abban, hogy az országnak áprilisban a változásra kell szavaznia. Apai nagyszüleivel azonban egyre kevésbé tudnak beszélgetni – bármiről. „Egész egyszerűen az történik, hogy nem hajlandók befogadni a gondolkodásukhoz nem passzoló információkat, nem tudunk hatni rájuk, ezért arra gondoltam – és ez nyilván durva – hogy így nyolcvan körül legyenek szívesek most már ránk hagyni a dolgot: hadd döntsünk mi a saját jövőnkről.”Hogy ez mit jelent pontosan?„Ha Fidesz-győzelemmel zárulna ez a történet, bennem erős harag lenne. Huszonhat éves vagyok, az öcsém 22, a nagyszüleim viszont már nyolcvan felettiek. Csúnya kimondani, de nekik gyakorlatilag mindegy, milyen rendszer jön. Félreértés ne essék: természetesen nem akarom, hogy meghaljanak, sőt. Itt csakis arról van szó, hogy velük ellentétben nekünk még azért jó esélyünk van, hogy ötven–hatvan évet leéljünk ebben az országban. És nekünk nagyon nem mindegy.”Szóval az lesz feléjük a tiszteletteljes kérésem, és ezt lehet, hogy meg is mondom nekik, hogy legyenek szívesek az ő meggyőződéseiket félretenni, és hagyják, hogy mi magunknak döntsük el, hogyan szeretnénk élni ebben az országban.Mátéék viszonya egyébként az apai nagyszülőkkel nem szoros, de egyáltalán nem rossz. Viszont egyre gyakoribbak a közéleti témájú viták: „Nagyon feszült a viták után a légkör. Én nem voltam náluk mostanában, a szüleim gyakrabban jártak ott, és egyszer-kétszer eljutott már kenyértörés közeli állapothoz a helyzet. Annyira szélsőségesen különböznek a vélemények, hogy többször is erőteljes megbántódás lett belőlük.”Kérdésünkre, miszerint időpocsékolásnak tartja-e, hogy egymást próbálják győzködni a szekértáborokhoz tartozó rokonok, azt mondja, lehetetlen a meggyőzés, hiszen nagyszülei esetében hitkérdésről van szó: „Ők Fidesz-hívők. Míg a szüleimnek és nekem vannak fönntartásaink Magyar Péterrel kapcsolatban, most úgy érezzük, itt a lehetőség, ezért leszavazunk a Tiszára. Részt veszünk a tiszás rendezvényeken, a közösséget erősítjük, de nem vakhittel, hanem, mert bízunk benne, hogy ők kormányváltó erő lehetnek. A tatáméknál pedig pont az ellenkezője látható: szerintük bárki, aki a Fidesznek ellent mer mondani, az globalista, kommunista, ilyenista, olyanpárti. Ez azért különösen veszélyes, mert egyébként tanult emberekről van szó.”Máté barátja, Attila esetében személyes tétje is van a választásnak. Az esetleges hazaköltözés.Az eredetileg békési fiatal évek óta Ausztriában dolgozik. Náluk is az apai nagyszülőkkel, egészen pontosan a nagymamával alakult ki konfliktus a politika miatt: „A mamám egyrészt fél a változástól. Másrészt non-stop megy nála a propaganda: a szobájában az M1, a tata szobájában a TV2. Ha meg a konyhában főz, akkor ott a Kossuth Rádió. És egyszerűen nem tudom neki elmondani, hogy ez miért rossz. Már nem tudunk beszélgetni.”Attila elmondása szerinte ettől eltekintve kiváló a kapcsolata a nagymamájával „csak ugye van ez a dolog”.Attila most 27 éves, évek óta Tirolban vendéglátózik, de szívesen hazajönne:Jelenleg semmi jövőkép, főleg arrafelé, Békés megyében. Szép hely, de sorban minden bezár. De hosszú távon minden vágyam, álmom az, hogy egyszer végre jobb legyen.Szintén a hazaköltözést fontolgatná Szilvi, aki férjével és 16 hónapos gyermekével Londonban él. Őt is és a párját is győzködik a szülők mindkét oldalról, hogy szavazzanak a változásra. Nem mintha nagyon kellene őket győzködni.„Igazából mindenki egy véleményen van, csak mindenki azt akarja, hogy te is tudd, hogy az a jó”.A családban még arra is figyelnek, nehogy elaprózódjanak a szavazatok, így az is gyakran előkerül, hogy ne a kispártokat válasszák a Fidesz ellenében: „Mindenki próbálja nyomni azt, hogy szavazzunk ugyanarra, és akkor hátha így valami történhet.”A nyomasztásban szerinte az is benne lehet a szülők részéről, hogy a fiatalok jó ideje nem élnek Magyarországon, és bár Szilviék a főbb fejleményekkel tisztában vannak, a kisebb dolgokra esetleg nincs rálátásuk. A fő ok pedig természetesen az, hogy hátha a változással az is járna, hogy hazaköltöznek:„Persze, tudják, hogy hazajönnénk. Mi már az előző választás előtt is megmondtuk, hogyha történik valami változás, akkor pár éven belül hazamegyünk, és ez most sincs másképp. Csak most már akkora az okozott kár, hogy ezt nehéz egyik napról a másikra helyrehozni. Tehát nem az lesz, hogy leváltják a Fideszt, és akkor holnaptól minden szuper, biztos vagyok benne, hogy jó pár év, mire bármi is történik.”A következő családban hasonló a helyzet – legalábbis a tekintetben, hogy a győzködő fél és a „célpontja” ugyanazon a politikai oldalon áll. A kormánypárt oldalán.A pedagógusként dolgozó Réka Budán él két felnőtt lányával. Mindig is jobboldali szavazó volt, ezért sem érti, miért a nyomasztás az édesanyja irányából, aki rendszeresen győzködi, hogy voksoljanak a Fideszre.„Engem nagyon nem kell győzködnie anyukámnak, mert mi egy oldalon vagyunk, de még engem is zavar, amikor rákezd. Az anyukám bigott. És szerintem ez nagyon nem mindegy befolyásolás szempontjából – ha érzelmi alapon ragad bele valaki egy párt gondolataiba, akkor kevésbé tud meggyőző lenni.”Réka azt mondja, érti, miért akarja az édesanyja, hogy a Fideszre szavazzanak, de ő maga sokkal objektívebb anyjánál, és néha kritizál egy-egy kormányzati döntést. Ilyenkor jönnek a viták:Amikor hibákra hívom fel a figyelmet, abban a pillanatban elkezd velem összeveszni – velem, akivel egyébként ugyanazon az oldalon áll. Szemellenzős, nem is hajlandó észrevenni azt, ha bármilyen hibát elkövetett az az oldal.Az édesanyja nem csak Rékát agitálja: „Amikor látom, hogyan próbálja meggyőzni a fiatalabbakat, agresszívnak érzem néha a stílust, és gyanítom, hogy ezzel pont az ellenkezőjét váltja ki. Ez így se nem túl szimpatikus, se nem túl hatékony.”Réka azt mondja, ő szeret érdemi vitát folytatni olyan emberekkel is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint ő, mert abból mindenki tanulhat. Ugyanakkor a hozzá hasonló világnézetű anyjával nem szereti ezeket a beszélgetéseket: „99 százalékban ő kezd rá, én pont azért nem hozom fel a témát, mert érdemi vitát nem tudunk folytatni egymással.”Ezeknek a beszélgetéseknek általában az a vége, hogy Réka kiszáll:Úgy zárom le a dolgot, hogy nem vagyok hajlandó tovább beszélni. Nem tudok érvelni, mert ő az érveket nem hajlandó befogadni. Picit az az érzésem, hogy azért nem hajlandó nyitni más gondolatokra, mert mindig az kiabál, akinek a háza ég: talán attól fél, hogy mondok valami olyat, amit, ha végiggondolna, akkor instabillá válna az ő háza.Érdekes módon ez az „ellentét” nem megy tovább a következő generációra. Réka ugyanis azt mondja, elképzelhetőnek tartja, hogy a nagyobbik lánya másra fog szavazni. „Azt gondolom, hogy ezt mindenkinek szuverén joga eldönteni.”Mi van, ha valaki nem szeretné hallgatni a családon belüli korteskedést? Milyen stratégiát kövessünk, ha fontos számunkra a meggyőződésünk, de közben továbbra is jó viszonyt szeretnénk fenntartani a rokonainkkal? Erről kérdeztük Gyarmati Rita pszichológust.„Ez a helyzet sajnos kiéleződni látszik, én is hallottam olyan fiatalokról, akiknek komoly problémát okoz, hogy próbálják őket győzködni a rokonaik, és segítségre szorulnak e tekintetben; nem tudják hogyan maradhatnak ki ebből, hogyan maradhat meg a szuverenitásuk.”A szakember egy saját emlékét visszaidézve magyarázta el az egyik jelentős változást, ami a korábbi választásokhoz képest érezhető:Emlékszem, mi a kétezres évek elején pszichológus hallgatókként leültünk egy kávézóba, és két órán át beszélgettünk arról, hogy ki kire fog szavazni, és nyolc emberből hat azzal indokolta a választását, hogy korábban a szülei is arra a pártra voksoltak. A mai generáció sokkal önállóbb, sokkal önjáróbb ebből a szempontból, és egy fiatal azt tudja mondani, hogy »nekem van ahhoz jogom, hogy azt gondoljam, amit, és arra szavazzak, akire akarok« – és ez talán abból is fakad, hogy a szülők is sokkal demokratikusabban nevelik a gyerekeiket.Gyarmati Rita épp ezért úgy látja, hogy az említett konfliktus nem is annyira a fiatalok és a szüleik között feszül:„Kevés olyan családról hallottam, ahol a szülő meg a gyerek között lenne ezzel probléma, arról viszont gyakran hallok, hogy az idősebb generáció és az unokák között van egy ilyen szakadék. A nagyszülők generációja olyan korban is élt, amikor sok rossz tapasztalatot kellett átélniük, emiatt lehet, hogy nehezebben tudnak rugalmasan gondolkodni a változásról. És még az is benne van a dologban, hogy ahogy idősödünk, a személyiségünk egyre rugalmatlanabbá válik.”Rendben, de mit tegyen, aki menekülne egy ilyen szituációból, egy politikával agitáló rokontól? Gyarmati Rita szerint sok múlik azon, hogy egy családon belül általánosságban mennyire tartjuk tiszteletben egymás határait, mert, ha ez rendben van, akkor egyértelmű, hogy nem fogjuk erőszakosan agitálni a gyereket vagy az unokát, de, ahol a családdinamika eleve problémás, ott nem csak a politikai kérdésekből származhatnak problémák.Ha viszont mégis felmerülne ez a probléma, nagyon hasznos tud lenni az asszertív kommunikáció, azaz ha kimondjuk:figyelj, én ezt érzem, én így vagyok jól, én neked nem akarok rosszat, éppen ezért kérlek, fogadd el azt, amit én gondolok.A szakember hozzáteszi: ha pedig így sem megy, akkor tényleg a kommunikáció lezárása az egyetlen út: „Én nem vagyok a híve annak, hogy az időjárásra tereljük a témát, de, ha nincs más lehetőség, akkor ez lehet az egyetlen kiút. Lehet azt is csinálni, hogy egy életre összeveszünk ezen, és a karácsony estéket sem fogjuk együtt tölteni – de azt gondolom, hogy talán ennyit azért nem ér.”The post „Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni” – politikai viták sújtotta családokkal beszéltünk first appeared on 24.hu.
Támadásban és védekezésben is jobban kezdett a Szeged, többször is vezetett két góllal, de a 14. percben egyenlítettek a lengyelek. Mikler Roland bravúrosan védett, támadásban viszont átmenetileg visszaesett a Magyar Kupa címvédője.A kisebb hullámvölgy után megint ellépett kettővel a házigazda, az első félidő utolsó öt perce azonban a Kielcének sikerült jobban, így döntetlen állásnál vonulhattak az öltözőbe a csapatok, írta tudósításában az MTI.A sok szabálytalanság, videós visszanézés és egyéb játékmegszakítás miatt rendkívül vontatottá vált második felvonásban is az volt a forgatókönyv, hogy többször is két gólra növelte előnyét a házigazda, de a Kielce mindig egyenlített.A hazaiak 25 másodperccel a vége előtt vezettek először hárommal és mivel a vendégek utolsó támadása során a labda el sem jutott a kapuig, a Szeged 26-23-ra győzött.Lazar Kukic hat, Mario Sostaric négy góllal, Mikler Roland a mezőny legjobb játékosaként 16 védéssel vette ki részét a sikerből. A túloldalon Piotr Jarosiewicz hat, Aleks Vlah és Daniel Dujshebaev négy-négy alkalommal talált be, Klemen Ferlinnek 11 védése volt.OTP Bank-Pick Szeged – Industria Kielce (lengyel) 26-23 (11-11)The post Nagyot harcolt a Szeged, legyőzte a Kielcét a BL-playoffban first appeared on 24.hu.
A természet éledezésével hamarosan aktuálissá válik a tavaszi gyepápolás, és bár sokan lelkesen vágnak bele a feladatba, könnyen bele lehet szaladni hibákba.Pádár Zoltán kertészmérnök a Délmagyarnak arról beszélt, az első vágás időpontját a fű magassága határozza meg, a legjobb, ha azok már 15 centiméter magasak. Egyszerre legfeljebb a fű egyharmadát nyírjuk le, ezzel óvva a gyepet a kiszáradástól és a gyomosodástól.Ha a fű túl magas és egyszerre akarjuk rövidre vágni, az biztosan sérülést okoz a pázsitnak. Érdemes inkább többször, keveset nyírni, mint egyszer nagyot– mondta a lapnak az Innoplant Hungary Bt. szakértője.A tömörödött talajú gyepen a gyepszellőztetés is javasolt, így a talaj jobban lazítható, valamint a tápanyagok is gyorsabban beépülnek.„Szellőztetés után, ha foltos a gyep, felülvetéssel pótoljuk a hiányos részeket, ha viszont egyenletes, akkor műtrágya vagy szerves tápanyag használatával támogathatjuk a növekedést” –fogalmazott a szegedi kertészmérnök.Hozzátette, hogy a fűmagokat az eredeti fűhöz illő keverékből válasszuk ki, majd egyenletesen szórjuk el őket és egy vékony rétegű komposzttal vagy homokkal takarjuk. Ez segíti a csírázást és megőrzi a nedvességet.Az ápolás során figyeljünk a problémák korai felismerésére is: a sárgás foltok nitrogén- vagy vashiányt jelezhetnek, a moha savanyú, rossz vízelvezetésű talajra utalhat.Az öntözés is ugyanolyan fontos feladat a tavaszi kertgondozás során. Az öntözőrendszer karbantartása és működésének ellenőrzése elengedhetetlen a sikeres eredményekért cserébe.The post Amit sokan elrontanak: így nem lesz rémálom a tavaszi gyepgondozás first appeared on 24.hu.
A március 15-i Oscar-gála után az orosz állami hírügynökségek elfelejtettek beszámolni a Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm győzelméről, azóta pedig egy bíróság be is tiltotta a filmet Oroszországban.Magyarországon ugyan lehet látni Pavel Talankin alkotását számos moziban, de a filmet vidéki városokba is eljuttatni igyekvő forgalmazó arról számolt be lapunknak, hogy van, ahol szokatlan nehézségekbe ütköznek. Az iskolákat sem kímélő háborús propaganda fokozódásáról látleletet nyújtó Senki tanár út Putyin ellen című alkotásra már az Oscar-diadal előtt nagy érdeklődés mutatkozott a magyar nézők körében: a január végén megtartott Budapest International Documentary Festival (BIDF) telt házakkal vetítette, pedig akkor még csak a jelöltségig jutott.A film (melyről tavalyi kritikánkat itt olvashatják) nemcsak a budapesti helyszínen, hanem a fesztivál vidéki helyszínei között másik nyolc városban is ment art mozikban – Békéscsabán, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben –, ennek nyomán országszerte ezres nagyságrendben kérték és látták középiskolások is – mondta el a 24.hu-nak Sós Ágnes, a fesztivál szervezője, aki maga is díjazott dokumentumfilmes.A fesztivál után a film külföldi forgalmazójától további vetítési jogot vásároltak, így március eleje óta újabb vetítések indultak Budapesten és vidéken: art mozikban, művelődési házakban, egyéb helyszíneken. A paletta így újabb városokkal bővült: Sós elmondása alapján összesen 14 helyszínen vetítik a filmet, csupán Debrecenben nem tudtak vetítést szervezni február közepétől március közepéig.A fesztiválszervező felidézte, hogy először a BIDF helyi kollégája révén próbálták eljuttatni a megyeszékhely egyetlen art mozijába, a kormánypárti vezetésű önkormányzat által fenntartott Apollóba. Miután a kollégát szóban, majd írásban is elutasították, közvetlenül Sós kért időpontot a mozi üzemeltetőjétől.„A mozivezető napokig nem válaszolt március 18-tól írt leveleinkre, valamint telefonos megkeresésemre, és sms-emre sem reagált. Március 23-án este, megelégelve, hogy csaknem egy hete nem kapunk írásban semmilyen választ, így nem tudunk dolgozni, a marketing-munkánkat végezni, sms-ben megírtam a mozivezetőnek, hogy a sajtónyilvánosság elé visszük, hogy semmilyen megkeresésünkre nem reagál, amiből arra következtetünk, hogy a filmet nem kívánja vetíteni, és blokkolja az Oscar-díjas film debreceni közönség elé kerülését. Ekkor visszahívott azonnal, és kérte, ne vigyük az ügyet a sajtónyilvánosság elé” – idézte fel Sós, hozzátéve: ezt követően a mozivezető „engedve a nyomásnak” küldött nekik négy lehetséges időpontot, de ezek között egyetlen olyan sem szerepelt, amit kértek, és mind a négy a választások utáni időpont (április 15., 19., 22., 26.).Sós koncepciózusnak tartja, hogy a debreceni Apolló mozi a választások előtt szerinte blokkolja a film vetítését, vagyis azt, „hogy a debreceni közönség láthassa az Oscar-díjkiosztó után minél előbb.” Ezt erősíti szerinte az is, hogy a debreceni Apolló – mint sok más art mozi is – vetített március 14-én és március 15-én a Oscar-gála napján Oscar-jelölt filmeket, de a Senki tanár úr Putyin ellen című filmet kihagyta a felhozatalból.Azt gondoljuk, hogy ez is koncepciózus.A történtekkel kapcsolatban megkerestük a debreceni Apolló mozi vezetőjét, Fejér Tamást is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, meg tudja-e erősíteni a Sós Ágnes által elmondott események időrendjét, talál-e bármi kivetnivalót a Putyinnal és rendszerével kritikus filmben, ami miatt csak a kampányidőszak után akarja levetíteni az alkotást, illetve a forgalmazó által sérelmezett halogatásnak van-e bármi köze ahhoz, hogy az Apolló mozit is üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. a debreceni önkormányzat megbízásából végzi a feladatait.Fejér Tamás először kifejtette, hogy a debreceni Apolló mozi „több évtizede a helyi kultúra fellegvára, közönségtalálkozók, fesztiválok, kerekasztal beszélgetések és heti rendszeres filmvetítések otthona. Magyar, európai és hollywoodi alkotások, de változó zsánerű filmek, a műfajok teljes skáláját felvonultatva.”A BIDF szervezőjének megkeresésére válaszoltam, hogy az általuk javasolt időpontokban nem tudom vetíteni a filmet, azonban a legnagyobb termünk több időpontját is felajánlottam a film vetítésére– írta, hozzátéve, időközben kiderült, hogy a film bemutatásának szerinte törvényi akadálya van, hiszen korhatárbesorolás nélkül nem vetíthető. „Ráadásul erről a nem csekély problémáról engem a szervező nem tájékoztatott a mai napig sem.” Szerinte, amennyiben megkapja a korhatárbizottság általi kötelező korhatárbesorolást, és újra jelentkeznek a szervezők, azonnal keresnek szabad időpontot a film bemutatására a mozijukban.Számunkra a film művészeti érték, és, ahogy eddig, úgy ezután is a lehető legszélesebb művészi skálát kívánjuk bemutatni Debrecenben. Visszautasítunk minden ezzel ellentétes irányú sejtetést!A korhatári besorolásról Sós Ágnest is megkérdeztük, aki szerint ez a fajta besorolás filmfesztiválok esetében nem szükséges. Ennek ellenére, ha a mozikban meghaladja a vetítések száma a tízet – mivel a törvény szövege nem egyértelmű ebben a tekintetben –, ők mégis meg szokták kérni a korhatári besorolást. Közlése szerint így jártak el most is, és bármelyik nap meg is kaphatják a Filmirodától a besorolást.Amíg a hivatal a kérelmünket elbírálja – reméljük sürgősen –, addig is ajánlottuk a moziknak, tegyék ki, hogy a film 12 éven aluliaknak nem ajánlott, hiszen így adtuk be a besorolási kérelmet, és mindig a javaslatunk alapján adják meg a besorolást. Így nem lehet gond– mondta, hangsúlyozva: amikor a debreceni Apollót megkeresték, messze nem volt még meg a törvényben előírt 10 vetítéses küszöb, már csak azért sem, mert a vetítési helyszíneik egy része nem mozi, hanem művelődési ház, ami eleve nem számít bele a számolásba.Emiatt Sós a besorolással kapcsolatos érvet csak utólag fabrikált ürügynek tartja arra, hogy miért blokkolják a filmet az április 12-i választások előtt.The post Debrecen egyetlen art mozija nem mutatja be a választásokig a Putyinnal kritikus Oscar-díjas filmet first appeared on 24.hu.
Tavaly február 23-án „100 új gyár program” néven hirdetett akciót a miniszterelnök. Orbán Viktorra a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton tromfolt rá áprilisban, és ő már 150 új gyár létesítéséről beszélt. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy ebből az ígérethalmazból végül 46 gyáripari létesítményt adtak át 2025 januárja és 2026 február eleje között, most pedig a logisztikai, szolgáltató és energetikai beruházásokat tekintjük át.Magyarországon összesen 176 cégberuházást gyűjtöttünk össze, amelyeket 2025 januárjától említenek a sajtóban. Ám ezek a projektek még 2026-ban sem biztos, hogy befejeződnek. A 176 között 42 olyan van, amelyGyűjtésünk szerint a 42 nem gyáripari beruházás közül 12 készült el 2025 januárja és 2026 február eleje között, tehát ha még ezeket is beleszámolnánk a 100 új gyár programba, akkor sem lehetne száz vagy százötven befejezett beruházásról beszélni az elmúlt bő egy évben. Ráadásul a 12 nem gyáripari projektből nyolc olyan, amelyet vagy Orbán Viktor „százgyáras” programhirdetése előtt, de már 2025-ben adtak át.Összesen tehát 58 projekt fejeződött be Magyarországon a nagyobb cégberuházások közül gyűjtésünk szerint, de 28-at már Orbán beszéde előtt átadtak vagy bejelentettek.A legnagyobb fejlesztést a nem gyártó jellegű projektek közül adatgyűjtésünk szerint egy kínai autóipari cég, a BYD valósítja meg– ez nagyjából megfelel a gyári beruházásoknál kialakult erőviszonyoknak, ahol a befektetések értékét tekintve szintén a kínaiak voltak 2025-ben meghatározóak Magyarországon.A BYD a szegedi autógyára, a komáromi leendő teherautógyára mellett Budapestre hozza európai központját és K+F-centrumát is. Ez egy minden más „nem gyári” projektet felülmúló, 246 millió eurós invesztíció keretében zajlik.A BYD után a második-harmadik helyen a szoftverek és a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó amerikai cégek szerepelnek. S az ilyen fejlesztések láthatóan a fővárosra koncentrálódnak, ellentétben a gyáripari fejlesztéseknél meghatározó Debrecennel és néhány más megyeszékhellyel.A nem gyártótevékenységhez fűződő K+F, illetve szoftverfejlesztési befektetések közül egyébként rekordösszeget jelent az amerikai Diligent budapesti bővítése. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közlése szerint a cég 93,6 millió eurós befektetésével megelőzi a dél-koreai Samsung SDI 2023-ban elindított 61,9 millió eurós projektjét, így immár az amerikai beruházás a HIPA által kezelt projektek közül a legnagyobb K+F befektetés.A projektek között feltűnik a nemzetközi üzleti szolgáltatásokat kínáló amerikai Support Services Group (SSG) is, amely Szekszárdon építi ki új üzleti szolgáltató központját (BSC). A közel 2,5 millió eurós beruházás 75 munkahelyet teremt.A relatíve tudásigényes BSC szektorban több mint 110 ezren dolgoznak, és a hazai össztermék mintegy 3 százalékát állítják elő. Molnár László közgazdász a 24.hu-nak elmondta, hogy ezzela hazai ágazatok közül az építőipar (4 százalék a GDP-ből) és a teljes mezőgazdaság teljesítményét is megközelíti az üzleti szolgáltató központok teljesítménye.S miközben az agrárvállalkozások és az építőipari cégek jóval többször szerepelnek – elsősorban a gondjaik miatt – a hírekben, a kevésbé látványos, de annál hasznosabb tevékenységet végző BSC-szektor valódi hajtóereje lett a magyar gazdaságnak.A gyártáshoz kötődő K+F-tevékenység téren is a járműipari centrumok járnak az élen, akárcsak a „sima” gyárberuházások esetén. A 15 új magyarországi termeléshez kapcsolódó K+F-beruházást végrehajtó cég közül öt közvetlenül kötődik az autó-, a teherautó- vagy a buszgyártáshoz, de a hadiipari fejlesztések (Rheinmetall), az ipari automatizálási tevékenységek (Emerson) egy része is összefüggenek az autóiparral, így az újonnan megtelepedő K+F-tevékenység majdnem felét sorolhatjuk ehhez a szférához. A BYD budapesti központjával még nagyobb lenne az autóipar aránya, ám a kínai cég nemcsak K+F-tevékenységet telepít a fővárosba, hanem európai központjukat is hozzánk helyezik át, ezért soroltuk a nem gyártáshoz kötődő új szolgáltatási tevékenységek közé ezt a beruházását.A logisztikai fejlesztések közül kiemelkedik a német autóipari beszállító és szerszámgyártó cégcsoport, a Bosch.A cég több leányvállalattal és számos gyártóbázissal rendelkezik Magyarországon, Budapesttől Hatvanig, Egertől Makláron át Miskolcig. Ez utóbbi helyen több tevékenységet is folytat a cégcsoport: egyrészt járműipari alkatrészeket és elektromos hajtásokat gyárt, másrészt itt működik a világ legnagyobb Bosch-kéziszerszámgyára. Nem meglepő tehát, hogy a cégcsoport a borsodi megyeszékhelyen egy hatalmas szállítmányozási és raktározási központot épített tavaly februárban. A 148 millió eurós beruházás révén 26 országot látnak el az egykori városi repülőtéren megépült létesítményből.A Bosch nem az egyetlen német beruházó, amely a logisztika terén aktivizálta magát. A Metrans Szegeden épít vasúti-közúti terminált 16,2 millió euróért. A Magyar Posta közben Ecseren adta át új logisztikai központját. A Horváth Rudolf Intertransport szállítmányozási cég két fejlesztést is megvalósít, 41 millió euró értékben: Nyírbátorban már elkészültek, de Hatvanban is dolgoznak egy projekten.A magyar iparpolitika bírálói elsősorban azt kritizálják, hogy a kormány túlzottan az autóiparra és az azt kiszolgáló akkuiparra koncentrál, és így a gazdaság kiszolgáltatott egyetlen gazdasági szféra ingadozásainak. A Political Capital 2024-es, akkuipari dilemmákról szóló tanulmánya felsorolja a hazai akkugyártás kritikus elemeit is: a munkaerő mellett ilyen „a földterület, az energia és a víz”, illetve a „nagyfokú környezetterhelés”, s az „egészségügyi és környezeti kockázatok”.Az is látszik, hogy az iparra, azon belül pedig az autó- és akkuiparra alapozott magyar gazdaság egésze több éves összehasonlításban sem növekszik érdemben. Ha 2022 óta nézzük a negyedéves GDP-adatokat, nyolc negyedévben nőtt a bruttó hazai termék, nyolcban pedig csökkent a megelőző három hónaphoz képest.A magyar autóipari és akkumulátorgyártó beruházások működtetéséhez a kritikusok szerint nincs elég energia sem. Ráadásul a hazai energiapiac árrendszere rendkívül torz szerkezetű. Míg a lakosság esetében a rezsicsökkentés befolyásolja az árakat, addig a magyarországi cégek és a vállalkozások energiaköltsége hihetetlenül megnőtt már 2023-ban. Egy 2025 végi hír szerint pedig a negyedik helyen álltunk Európában, már ami a vállalkozások által fizetett energiaárat illeti.– Nem véletlen – és ezt már Holoda Attila energetikai szakértő magyarázta a 24.hu-nak –, hogyszámos hazai cég napenergiát felhasználva, vagy más megoldásokkal saját energiabázist igyekszik kiépíteni.Ennek oka, hogy a magyar vállalatok Európában versenyhátrányban vannak riválisaikkal szemben, mert itthon sokkal drágább az ipari felhasználók számára az energia, mint a környező országokban.A 24.hu 37 olyan fejlesztést talált, ahol 34 különböző cég saját energiabázist épít vagy energetikai beruházást hajtott végre 2025. januárja óta. Ezek között van a hatalmas kecskeméti Mercedes-Benz-gyártól kezdve a nyíregyházi Legón át a Gyermelyi tésztagyárig számos vállalat. A Nestlé az egyetlen, amely a termelés bővítése nélkül épített ki napelemparkot Szerencsen 1,8 millió euróért.Az sem véletlen, hogy számos új erőmű építése is megkezdődött 2025-ben és 2026 elején Magyarországon. Az akkumulátoriparnak óriási az energiaszükséglete, összefügghet ezzel Tiszaújvárosban egy 458 milliárd forintos, Visontán pedig egy 340 milliárdos új gázerőmű létesítése. Ezekre részben azért van szükség, hogy a megújuló energiák termelésének ingadozását kiegyensúlyozza az áramelosztó, de fontos szempont lehet az is, hogy pluszenergia kell a Debrecen és Nyíregyháza környékén létesülő új autó- és akkumulátoripari beruházások stabil működtetéséhez.A tiszaújvárosi fejlesztés nagyságrendjét mutatja, hogy gyakorlatilag egy új paksi atomerőművi blokkhoz hasonló a teljesítménye. Paks II munkálataival itt és most nem foglalkozunk részletesen, csak megjegyezzük, hogy a betonozás megkezdődött az új, ötös blokk építésekor. Ám a folyamatosan csúszásban lévő beruházás további halasztását eredményezheti az, hogy az orosz Roszatom és a német Siemens közti szerződést nemrégiben felbontották – a németek az erőmű irányítási rendszerének egy részét szállították volna.A gázerőművek kiegyensúlyozó szerepe nem véletlenül fontos: 2024-ben a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is – írta az Energiaügyi Minisztérium a Facebookon. Ezzel Magyarország az elmúlt öt esztendőben a legnagyobb arányú európai növekedést produkálta a 2019-ben még csak 4 százalékos szintről. A tárca a tavalyi évről is említést tett: „Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia kapacitás létesült 2025 tavaszára. A meglévő beépített teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe. 2022-től egymást követő három évben nőtt legalább 1200 megawattal a hazai napelemes kapacitás.”Jelenleg földgázzal termelni áramot általában a lehető legdrágább megoldás, hiszen a megújulók, a nukleáris, de még a szénerőművek is olcsóbban termelnek áramot– emelte ki Holoda Attila, hozzátéve: „leginkább a rugalmassága és azonnali bevethetősége miatt fontosak a gázerőművek mindenhol (nem csak nálunk), viszont zsinórüzemre, azaz «flat típusú termelésre» éppen a drágasága miatt nem szívesen használják”Kivételt képeznek Holoda szerint az olyan nap- és szélmentes időszakok, mint a mostani január-február. „2026 januárjában például a földgázzal termelt villamosenergia aránya 40,95 százalék volt, miközben a napenergiából csak 7,23 százalékot tudtak beadni. Ehhez képest az új erőműveket zsinórban tervezik termeltetni, hiszen kell az energia a debreceni beruházásokhoz (BMW, CATL), mivel a Paks II csúszik, a Mátrai Erőművet bezárásra ítélték, holott lenne még lignitünk bőségesen.” – A jelenlegi szélerőművi kapacitások a 2025-ös évben is mindösszesen csak 1,39 százalékot tudtak hozzátenni a hazai termeléshez – jegyezte meg a szakértő.Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a 2025 januárja óta átadott vagy még mindig zajló 176 magyarországi cégberuházás közül 42 a nem gyári szektorban valósult vagy valósulhat meg, viszont az érintett cégek majdnem ötöde rákényszerült arra, hogy a kapacitásbővítési beruházások mellett a saját energiabázis kiépítésére vagy energetikai korszerűsítésre is fordítson pénzt.The post A cégek igyekeznek a hazai energiapiac torz árrendszerére megoldást találni – hazai beruházási körkép first appeared on 24.hu.
Az izlandi játékos két szezont töltött Szegeden, ám szerződése lejártával távozik is a nyáron.Nem annyira nehéz a döntés, amikor a Barca hív. Minden bizonnyal a világ legnagyobb klubja, és megtiszteltetés számomra, hogy csatlakozhatok– mondta Smárason, aki 2029-ig kötött megállapodást a katalánokkal.A szegediek megtalálták a hosszú távú pótlását, mivel csütörtökön közölte a klub, hogy szerződtette Eklemovic Márkót, ám a 18 éves tehetség a következő idényt még kölcsönben Győrben tölti.The post A szegediek egyik legjobb kézise Barcelonában folytatja first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban