Belehúztak az utolsó napon a külföldön élő magyarok, 25 ezerrel többen szavaznak idén külképviseleten, mint négy éve
hir24 | 2026. április 03., péntek - 10:51
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adataiból.Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek, így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát.Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is. Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy – nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében – nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat. A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is. Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe. Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.The post Belehúztak az utolsó napon a külföldön élő magyarok, 25 ezerrel többen szavaznak idén külképviseleten, mint négy éve first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Támadásban és védekezésben is jobban kezdett a Szeged, többször is vezetett két góllal, de a 14. percben egyenlítettek a lengyelek. Mikler Roland bravúrosan védett, támadásban viszont átmenetileg visszaesett a Magyar Kupa címvédője.A kisebb hullámvölgy után megint ellépett kettővel a házigazda, az első félidő utolsó öt perce azonban a Kielcének sikerült jobban, így döntetlen állásnál vonulhattak az öltözőbe a csapatok, írta tudósításában az MTI.A sok szabálytalanság, videós visszanézés és egyéb játékmegszakítás miatt rendkívül vontatottá vált második felvonásban is az volt a forgatókönyv, hogy többször is két gólra növelte előnyét a házigazda, de a Kielce mindig egyenlített.A hazaiak 25 másodperccel a vége előtt vezettek először hárommal és mivel a vendégek utolsó támadása során a labda el sem jutott a kapuig, a Szeged 26-23-ra győzött.Lazar Kukic hat, Mario Sostaric négy góllal, Mikler Roland a mezőny legjobb játékosaként 16 védéssel vette ki részét a sikerből. A túloldalon Piotr Jarosiewicz hat, Aleks Vlah és Daniel Dujshebaev négy-négy alkalommal talált be, Klemen Ferlinnek 11 védése volt.OTP Bank-Pick Szeged – Industria Kielce (lengyel) 26-23 (11-11)The post Nagyot harcolt a Szeged, legyőzte a Kielcét a BL-playoffban first appeared on 24.hu.
A természet éledezésével hamarosan aktuálissá válik a tavaszi gyepápolás, és bár sokan lelkesen vágnak bele a feladatba, könnyen bele lehet szaladni hibákba.Pádár Zoltán kertészmérnök a Délmagyarnak arról beszélt, az első vágás időpontját a fű magassága határozza meg, a legjobb, ha azok már 15 centiméter magasak. Egyszerre legfeljebb a fű egyharmadát nyírjuk le, ezzel óvva a gyepet a kiszáradástól és a gyomosodástól.Ha a fű túl magas és egyszerre akarjuk rövidre vágni, az biztosan sérülést okoz a pázsitnak. Érdemes inkább többször, keveset nyírni, mint egyszer nagyot– mondta a lapnak az Innoplant Hungary Bt. szakértője.A tömörödött talajú gyepen a gyepszellőztetés is javasolt, így a talaj jobban lazítható, valamint a tápanyagok is gyorsabban beépülnek.„Szellőztetés után, ha foltos a gyep, felülvetéssel pótoljuk a hiányos részeket, ha viszont egyenletes, akkor műtrágya vagy szerves tápanyag használatával támogathatjuk a növekedést” –fogalmazott a szegedi kertészmérnök.Hozzátette, hogy a fűmagokat az eredeti fűhöz illő keverékből válasszuk ki, majd egyenletesen szórjuk el őket és egy vékony rétegű komposzttal vagy homokkal takarjuk. Ez segíti a csírázást és megőrzi a nedvességet.Az ápolás során figyeljünk a problémák korai felismerésére is: a sárgás foltok nitrogén- vagy vashiányt jelezhetnek, a moha savanyú, rossz vízelvezetésű talajra utalhat.Az öntözés is ugyanolyan fontos feladat a tavaszi kertgondozás során. Az öntözőrendszer karbantartása és működésének ellenőrzése elengedhetetlen a sikeres eredményekért cserébe.The post Amit sokan elrontanak: így nem lesz rémálom a tavaszi gyepgondozás first appeared on 24.hu.
A március 15-i Oscar-gála után az orosz állami hírügynökségek elfelejtettek beszámolni a Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm győzelméről, azóta pedig egy bíróság be is tiltotta a filmet Oroszországban.Magyarországon ugyan lehet látni Pavel Talankin alkotását számos moziban, de a filmet vidéki városokba is eljuttatni igyekvő forgalmazó arról számolt be lapunknak, hogy van, ahol szokatlan nehézségekbe ütköznek. Az iskolákat sem kímélő háborús propaganda fokozódásáról látleletet nyújtó Senki tanár út Putyin ellen című alkotásra már az Oscar-diadal előtt nagy érdeklődés mutatkozott a magyar nézők körében: a január végén megtartott Budapest International Documentary Festival (BIDF) telt házakkal vetítette, pedig akkor még csak a jelöltségig jutott.A film (melyről tavalyi kritikánkat itt olvashatják) nemcsak a budapesti helyszínen, hanem a fesztivál vidéki helyszínei között másik nyolc városban is ment art mozikban – Békéscsabán, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben –, ennek nyomán országszerte ezres nagyságrendben kérték és látták középiskolások is – mondta el a 24.hu-nak Sós Ágnes, a fesztivál szervezője, aki maga is díjazott dokumentumfilmes.A fesztivál után a film külföldi forgalmazójától további vetítési jogot vásároltak, így március eleje óta újabb vetítések indultak Budapesten és vidéken: art mozikban, művelődési házakban, egyéb helyszíneken. A paletta így újabb városokkal bővült: Sós elmondása alapján összesen 14 helyszínen vetítik a filmet, csupán Debrecenben nem tudtak vetítést szervezni február közepétől március közepéig.A fesztiválszervező felidézte, hogy először a BIDF helyi kollégája révén próbálták eljuttatni a megyeszékhely egyetlen art mozijába, a kormánypárti vezetésű önkormányzat által fenntartott Apollóba. Miután a kollégát szóban, majd írásban is elutasították, közvetlenül Sós kért időpontot a mozi üzemeltetőjétől.„A mozivezető napokig nem válaszolt március 18-tól írt leveleinkre, valamint telefonos megkeresésemre, és sms-emre sem reagált. Március 23-án este, megelégelve, hogy csaknem egy hete nem kapunk írásban semmilyen választ, így nem tudunk dolgozni, a marketing-munkánkat végezni, sms-ben megírtam a mozivezetőnek, hogy a sajtónyilvánosság elé visszük, hogy semmilyen megkeresésünkre nem reagál, amiből arra következtetünk, hogy a filmet nem kívánja vetíteni, és blokkolja az Oscar-díjas film debreceni közönség elé kerülését. Ekkor visszahívott azonnal, és kérte, ne vigyük az ügyet a sajtónyilvánosság elé” – idézte fel Sós, hozzátéve: ezt követően a mozivezető „engedve a nyomásnak” küldött nekik négy lehetséges időpontot, de ezek között egyetlen olyan sem szerepelt, amit kértek, és mind a négy a választások utáni időpont (április 15., 19., 22., 26.).Sós koncepciózusnak tartja, hogy a debreceni Apolló mozi a választások előtt szerinte blokkolja a film vetítését, vagyis azt, „hogy a debreceni közönség láthassa az Oscar-díjkiosztó után minél előbb.” Ezt erősíti szerinte az is, hogy a debreceni Apolló – mint sok más art mozi is – vetített március 14-én és március 15-én a Oscar-gála napján Oscar-jelölt filmeket, de a Senki tanár úr Putyin ellen című filmet kihagyta a felhozatalból.Azt gondoljuk, hogy ez is koncepciózus.A történtekkel kapcsolatban megkerestük a debreceni Apolló mozi vezetőjét, Fejér Tamást is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, meg tudja-e erősíteni a Sós Ágnes által elmondott események időrendjét, talál-e bármi kivetnivalót a Putyinnal és rendszerével kritikus filmben, ami miatt csak a kampányidőszak után akarja levetíteni az alkotást, illetve a forgalmazó által sérelmezett halogatásnak van-e bármi köze ahhoz, hogy az Apolló mozit is üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. a debreceni önkormányzat megbízásából végzi a feladatait.Fejér Tamás először kifejtette, hogy a debreceni Apolló mozi „több évtizede a helyi kultúra fellegvára, közönségtalálkozók, fesztiválok, kerekasztal beszélgetések és heti rendszeres filmvetítések otthona. Magyar, európai és hollywoodi alkotások, de változó zsánerű filmek, a műfajok teljes skáláját felvonultatva.”A BIDF szervezőjének megkeresésére válaszoltam, hogy az általuk javasolt időpontokban nem tudom vetíteni a filmet, azonban a legnagyobb termünk több időpontját is felajánlottam a film vetítésére– írta, hozzátéve, időközben kiderült, hogy a film bemutatásának szerinte törvényi akadálya van, hiszen korhatárbesorolás nélkül nem vetíthető. „Ráadásul erről a nem csekély problémáról engem a szervező nem tájékoztatott a mai napig sem.” Szerinte, amennyiben megkapja a korhatárbizottság általi kötelező korhatárbesorolást, és újra jelentkeznek a szervezők, azonnal keresnek szabad időpontot a film bemutatására a mozijukban.Számunkra a film művészeti érték, és, ahogy eddig, úgy ezután is a lehető legszélesebb művészi skálát kívánjuk bemutatni Debrecenben. Visszautasítunk minden ezzel ellentétes irányú sejtetést!A korhatári besorolásról Sós Ágnest is megkérdeztük, aki szerint ez a fajta besorolás filmfesztiválok esetében nem szükséges. Ennek ellenére, ha a mozikban meghaladja a vetítések száma a tízet – mivel a törvény szövege nem egyértelmű ebben a tekintetben –, ők mégis meg szokták kérni a korhatári besorolást. Közlése szerint így jártak el most is, és bármelyik nap meg is kaphatják a Filmirodától a besorolást.Amíg a hivatal a kérelmünket elbírálja – reméljük sürgősen –, addig is ajánlottuk a moziknak, tegyék ki, hogy a film 12 éven aluliaknak nem ajánlott, hiszen így adtuk be a besorolási kérelmet, és mindig a javaslatunk alapján adják meg a besorolást. Így nem lehet gond– mondta, hangsúlyozva: amikor a debreceni Apollót megkeresték, messze nem volt még meg a törvényben előírt 10 vetítéses küszöb, már csak azért sem, mert a vetítési helyszíneik egy része nem mozi, hanem művelődési ház, ami eleve nem számít bele a számolásba.Emiatt Sós a besorolással kapcsolatos érvet csak utólag fabrikált ürügynek tartja arra, hogy miért blokkolják a filmet az április 12-i választások előtt.The post Debrecen egyetlen art mozija nem mutatja be a választásokig a Putyinnal kritikus Oscar-díjas filmet first appeared on 24.hu.
Tavaly február 23-án „100 új gyár program” néven hirdetett akciót a miniszterelnök. Orbán Viktorra a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton tromfolt rá áprilisban, és ő már 150 új gyár létesítéséről beszélt. Cikksorozatunk első részében bemutattuk, hogy ebből az ígérethalmazból végül 46 gyáripari létesítményt adtak át 2025 januárja és 2026 február eleje között, most pedig a logisztikai, szolgáltató és energetikai beruházásokat tekintjük át.Magyarországon összesen 176 cégberuházást gyűjtöttünk össze, amelyeket 2025 januárjától említenek a sajtóban. Ám ezek a projektek még 2026-ban sem biztos, hogy befejeződnek. A 176 között 42 olyan van, amelyGyűjtésünk szerint a 42 nem gyáripari beruházás közül 12 készült el 2025 januárja és 2026 február eleje között, tehát ha még ezeket is beleszámolnánk a 100 új gyár programba, akkor sem lehetne száz vagy százötven befejezett beruházásról beszélni az elmúlt bő egy évben. Ráadásul a 12 nem gyáripari projektből nyolc olyan, amelyet vagy Orbán Viktor „százgyáras” programhirdetése előtt, de már 2025-ben adtak át.Összesen tehát 58 projekt fejeződött be Magyarországon a nagyobb cégberuházások közül gyűjtésünk szerint, de 28-at már Orbán beszéde előtt átadtak vagy bejelentettek.A legnagyobb fejlesztést a nem gyártó jellegű projektek közül adatgyűjtésünk szerint egy kínai autóipari cég, a BYD valósítja meg– ez nagyjából megfelel a gyári beruházásoknál kialakult erőviszonyoknak, ahol a befektetések értékét tekintve szintén a kínaiak voltak 2025-ben meghatározóak Magyarországon.A BYD a szegedi autógyára, a komáromi leendő teherautógyára mellett Budapestre hozza európai központját és K+F-centrumát is. Ez egy minden más „nem gyári” projektet felülmúló, 246 millió eurós invesztíció keretében zajlik.A BYD után a második-harmadik helyen a szoftverek és a mesterséges intelligencia fejlesztésével foglalkozó amerikai cégek szerepelnek. S az ilyen fejlesztések láthatóan a fővárosra koncentrálódnak, ellentétben a gyáripari fejlesztéseknél meghatározó Debrecennel és néhány más megyeszékhellyel.A nem gyártótevékenységhez fűződő K+F, illetve szoftverfejlesztési befektetések közül egyébként rekordösszeget jelent az amerikai Diligent budapesti bővítése. A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) közlése szerint a cég 93,6 millió eurós befektetésével megelőzi a dél-koreai Samsung SDI 2023-ban elindított 61,9 millió eurós projektjét, így immár az amerikai beruházás a HIPA által kezelt projektek közül a legnagyobb K+F befektetés.A projektek között feltűnik a nemzetközi üzleti szolgáltatásokat kínáló amerikai Support Services Group (SSG) is, amely Szekszárdon építi ki új üzleti szolgáltató központját (BSC). A közel 2,5 millió eurós beruházás 75 munkahelyet teremt.A relatíve tudásigényes BSC szektorban több mint 110 ezren dolgoznak, és a hazai össztermék mintegy 3 százalékát állítják elő. Molnár László közgazdász a 24.hu-nak elmondta, hogy ezzela hazai ágazatok közül az építőipar (4 százalék a GDP-ből) és a teljes mezőgazdaság teljesítményét is megközelíti az üzleti szolgáltató központok teljesítménye.S miközben az agrárvállalkozások és az építőipari cégek jóval többször szerepelnek – elsősorban a gondjaik miatt – a hírekben, a kevésbé látványos, de annál hasznosabb tevékenységet végző BSC-szektor valódi hajtóereje lett a magyar gazdaságnak.A gyártáshoz kötődő K+F-tevékenység téren is a járműipari centrumok járnak az élen, akárcsak a „sima” gyárberuházások esetén. A 15 új magyarországi termeléshez kapcsolódó K+F-beruházást végrehajtó cég közül öt közvetlenül kötődik az autó-, a teherautó- vagy a buszgyártáshoz, de a hadiipari fejlesztések (Rheinmetall), az ipari automatizálási tevékenységek (Emerson) egy része is összefüggenek az autóiparral, így az újonnan megtelepedő K+F-tevékenység majdnem felét sorolhatjuk ehhez a szférához. A BYD budapesti központjával még nagyobb lenne az autóipar aránya, ám a kínai cég nemcsak K+F-tevékenységet telepít a fővárosba, hanem európai központjukat is hozzánk helyezik át, ezért soroltuk a nem gyártáshoz kötődő új szolgáltatási tevékenységek közé ezt a beruházását.A logisztikai fejlesztések közül kiemelkedik a német autóipari beszállító és szerszámgyártó cégcsoport, a Bosch.A cég több leányvállalattal és számos gyártóbázissal rendelkezik Magyarországon, Budapesttől Hatvanig, Egertől Makláron át Miskolcig. Ez utóbbi helyen több tevékenységet is folytat a cégcsoport: egyrészt járműipari alkatrészeket és elektromos hajtásokat gyárt, másrészt itt működik a világ legnagyobb Bosch-kéziszerszámgyára. Nem meglepő tehát, hogy a cégcsoport a borsodi megyeszékhelyen egy hatalmas szállítmányozási és raktározási központot épített tavaly februárban. A 148 millió eurós beruházás révén 26 országot látnak el az egykori városi repülőtéren megépült létesítményből.A Bosch nem az egyetlen német beruházó, amely a logisztika terén aktivizálta magát. A Metrans Szegeden épít vasúti-közúti terminált 16,2 millió euróért. A Magyar Posta közben Ecseren adta át új logisztikai központját. A Horváth Rudolf Intertransport szállítmányozási cég két fejlesztést is megvalósít, 41 millió euró értékben: Nyírbátorban már elkészültek, de Hatvanban is dolgoznak egy projekten.A magyar iparpolitika bírálói elsősorban azt kritizálják, hogy a kormány túlzottan az autóiparra és az azt kiszolgáló akkuiparra koncentrál, és így a gazdaság kiszolgáltatott egyetlen gazdasági szféra ingadozásainak. A Political Capital 2024-es, akkuipari dilemmákról szóló tanulmánya felsorolja a hazai akkugyártás kritikus elemeit is: a munkaerő mellett ilyen „a földterület, az energia és a víz”, illetve a „nagyfokú környezetterhelés”, s az „egészségügyi és környezeti kockázatok”.Az is látszik, hogy az iparra, azon belül pedig az autó- és akkuiparra alapozott magyar gazdaság egésze több éves összehasonlításban sem növekszik érdemben. Ha 2022 óta nézzük a negyedéves GDP-adatokat, nyolc negyedévben nőtt a bruttó hazai termék, nyolcban pedig csökkent a megelőző három hónaphoz képest.A magyar autóipari és akkumulátorgyártó beruházások működtetéséhez a kritikusok szerint nincs elég energia sem. Ráadásul a hazai energiapiac árrendszere rendkívül torz szerkezetű. Míg a lakosság esetében a rezsicsökkentés befolyásolja az árakat, addig a magyarországi cégek és a vállalkozások energiaköltsége hihetetlenül megnőtt már 2023-ban. Egy 2025 végi hír szerint pedig a negyedik helyen álltunk Európában, már ami a vállalkozások által fizetett energiaárat illeti.– Nem véletlen – és ezt már Holoda Attila energetikai szakértő magyarázta a 24.hu-nak –, hogyszámos hazai cég napenergiát felhasználva, vagy más megoldásokkal saját energiabázist igyekszik kiépíteni.Ennek oka, hogy a magyar vállalatok Európában versenyhátrányban vannak riválisaikkal szemben, mert itthon sokkal drágább az ipari felhasználók számára az energia, mint a környező országokban.A 24.hu 37 olyan fejlesztést talált, ahol 34 különböző cég saját energiabázist épít vagy energetikai beruházást hajtott végre 2025. januárja óta. Ezek között van a hatalmas kecskeméti Mercedes-Benz-gyártól kezdve a nyíregyházi Legón át a Gyermelyi tésztagyárig számos vállalat. A Nestlé az egyetlen, amely a termelés bővítése nélkül épített ki napelemparkot Szerencsen 1,8 millió euróért.Az sem véletlen, hogy számos új erőmű építése is megkezdődött 2025-ben és 2026 elején Magyarországon. Az akkumulátoriparnak óriási az energiaszükséglete, összefügghet ezzel Tiszaújvárosban egy 458 milliárd forintos, Visontán pedig egy 340 milliárdos új gázerőmű létesítése. Ezekre részben azért van szükség, hogy a megújuló energiák termelésének ingadozását kiegyensúlyozza az áramelosztó, de fontos szempont lehet az is, hogy pluszenergia kell a Debrecen és Nyíregyháza környékén létesülő új autó- és akkumulátoripari beruházások stabil működtetéséhez.A tiszaújvárosi fejlesztés nagyságrendjét mutatja, hogy gyakorlatilag egy új paksi atomerőművi blokkhoz hasonló a teljesítménye. Paks II munkálataival itt és most nem foglalkozunk részletesen, csak megjegyezzük, hogy a betonozás megkezdődött az új, ötös blokk építésekor. Ám a folyamatosan csúszásban lévő beruházás további halasztását eredményezheti az, hogy az orosz Roszatom és a német Siemens közti szerződést nemrégiben felbontották – a németek az erőmű irányítási rendszerének egy részét szállították volna.A gázerőművek kiegyensúlyozó szerepe nem véletlenül fontos: 2024-ben a hazai áramtermelés negyedét adták a napelemek, ez a legmagasabb arány nemcsak Európában, hanem az egész világon is – írta az Energiaügyi Minisztérium a Facebookon. Ezzel Magyarország az elmúlt öt esztendőben a legnagyobb arányú európai növekedést produkálta a 2019-ben még csak 4 százalékos szintről. A tárca a tavalyi évről is említést tett: „Magyarországon mintegy 7800 megawatt napenergia kapacitás létesült 2025 tavaszára. A meglévő beépített teljesítmény négyötöde 2020 óta állt üzembe. 2022-től egymást követő három évben nőtt legalább 1200 megawattal a hazai napelemes kapacitás.”Jelenleg földgázzal termelni áramot általában a lehető legdrágább megoldás, hiszen a megújulók, a nukleáris, de még a szénerőművek is olcsóbban termelnek áramot– emelte ki Holoda Attila, hozzátéve: „leginkább a rugalmassága és azonnali bevethetősége miatt fontosak a gázerőművek mindenhol (nem csak nálunk), viszont zsinórüzemre, azaz «flat típusú termelésre» éppen a drágasága miatt nem szívesen használják”Kivételt képeznek Holoda szerint az olyan nap- és szélmentes időszakok, mint a mostani január-február. „2026 januárjában például a földgázzal termelt villamosenergia aránya 40,95 százalék volt, miközben a napenergiából csak 7,23 százalékot tudtak beadni. Ehhez képest az új erőműveket zsinórban tervezik termeltetni, hiszen kell az energia a debreceni beruházásokhoz (BMW, CATL), mivel a Paks II csúszik, a Mátrai Erőművet bezárásra ítélték, holott lenne még lignitünk bőségesen.” – A jelenlegi szélerőművi kapacitások a 2025-ös évben is mindösszesen csak 1,39 százalékot tudtak hozzátenni a hazai termeléshez – jegyezte meg a szakértő.Összességében tehát megállapíthatjuk, hogy a 2025 januárja óta átadott vagy még mindig zajló 176 magyarországi cégberuházás közül 42 a nem gyári szektorban valósult vagy valósulhat meg, viszont az érintett cégek majdnem ötöde rákényszerült arra, hogy a kapacitásbővítési beruházások mellett a saját energiabázis kiépítésére vagy energetikai korszerűsítésre is fordítson pénzt.The post A cégek igyekeznek a hazai energiapiac torz árrendszerére megoldást találni – hazai beruházási körkép first appeared on 24.hu.
Az izlandi játékos két szezont töltött Szegeden, ám szerződése lejártával távozik is a nyáron.Nem annyira nehéz a döntés, amikor a Barca hív. Minden bizonnyal a világ legnagyobb klubja, és megtiszteltetés számomra, hogy csatlakozhatok– mondta Smárason, aki 2029-ig kötött megállapodást a katalánokkal.A szegediek megtalálták a hosszú távú pótlását, mivel csütörtökön közölte a klub, hogy szerződtette Eklemovic Márkót, ám a 18 éves tehetség a következő idényt még kölcsönben Győrben tölti.The post A szegediek egyik legjobb kézise Barcelonában folytatja first appeared on 24.hu.
A település sokáig biztos fideszes városnak számított: a 2002 és 2012 között helyi polgármester, majd később parlamenti képviselő Lázár János az elmúlt három országgyűlési választást magabiztosan nyerte. A legutóbbi, 2022-es voksoláson 51 százalékot is meghaladó szavazataránnyal (több mint tíz százalékponttal) győzedelmeskedett Márki-Zay Péterrel szemben, aki akkor Hódmezővásárhely polgármestereként az összefogott ellenzék miniszterelnök-jelöltje is volt. Igaz, Márki-Zay Vásárhelyen legyűrte Lázárt, ám a választókerület számos településén alulmaradt.Két évvel később az európai parlamenti választások már azt jelezték, hogy a környező tanyavilággal együtt a második legnagyobb területű magyar városként is ismert Hódmezővásárhelyen visszaesett a Fidesz: 2024 nyarán a kormánypárt a szavazatok mindössze 37,4 százalékát szerezte meg. Igaz, még ezzel is az első helyen végzett, mert az ellenzéki Tisza Párt és a Mindenki Magyarországa Néppárt a szavazatok 24, illetve 21 százalékát szerezte csak meg, és a többi kispárt is viszonylag jól teljesített.Idén Lázár János helyett Czirbus Gábor makói fideszes alpolgármester indul a Csongrád-Csanád 4-es választókerület országgyűlési képviselői helyéért, vele mérkőzik a tiszás Ferenczi Gábor, aki a makói Tisza Sziget egyik alapítója. Az ingatlanközvetítő vállalkozást vezető Ferenczinek ez az első politikai megmérettetése. Többek között kettejük meccséről is szól majd az április 12-i választás Vásárhelyen.A kampányhajrában mind Orbán Viktor, mind pedig Magyar Péter ellátogatott Hódmezővásárhelyre. A vasárnapi Orbán-országjáráson a nagyszámú Fidesz-szimpatizáns mellett ellentüntetőket is lehetett látni-hallani a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ előtti téren. A fütyülés, a kiabálás és a „mocskos fideszezés” ellenére Orbán a beszéde végén megköszönte az embereknek, hogy sokan eljöttek, és megmutatták a tiszásoknak, „hogyan kell kesztyűbe dudálni”.Kedden a Tisza töltötte meg ugyanazt a helyszínt: mire fél nyolc körül befutott Magyar Péter, már nagyon sokan összegyűltek a színpad előtti téren.Sokkal többen, mint azt Orbán Viktor Facebookon korábban megosztott fotója sugallta, ami a helyi tiszás önkéntesek szerint egy tavaly nyári, hódmezővásárhelyi tiszás esemény mikrofonpróbáján készülhetett.A keddi rendezvényre kilátogatók között akadt, aki a vasárnapi Fidesz-gyűlésre is kinézett – puszta kíváncsiságból. Beszéltünk két fiatal fiúval is, akik vasárnap Fidesz-ellenes rigmusokat skandáltak, most pedig a Tisza-szimpátia hozta ki őket a térre. Első szavazók lesznek áprilisban, és elmondásuk szerint a végzős középiskolai osztályukban csak elvétve találhatók Fidesz-támogatók, ami megerősíti a közvélemény-kutatások adatait, melyek szerint ez a korosztály a Tiszáé.Ellenszurkolókkal most is találkoztunk – igaz, ők csendben, belül szurkoltak, nem adtak hangot az ellenérzéseiknek.Eljöttünk, hogy meglássuk, mit hazudik ez a bohóc– mondta a közönség vége felé álló két férfi közül az egyik, Magyar Péterre célozva. Elkötelezett Fidesz-szavazónak tűntek: egészen Nyíregyházáról érkeztek ide.A résztvevők között egyébként sok fiatal és középkorú volt, de az idősebb korosztály is képviseltette magát.Egy idősebb úr és a felesége is kilátogatott, mindketten vásárhelyiek. A férfi Lázár Jánost – vagy, ahogy ő nevezte, Jancsikát – is ismerte régről személyesen, az apjával is jóban volt – ma ez már nincs így.Fideszes trafikba járok, ahol mindenki narancsseggű. De lehet velük beszélni– válaszolja, amikor arról kérdezem, vannak-e fideszes ismerősei. „Tudjuk, hogy nem lehet, ezért nem is akarjuk meggyőzni egymást” – teszi hozzá.Rendszerváltást szeretnénk, azt hiszem a tanár kollégáim nevében is mondhatom. De azzal is tisztában vagyok, hogy egyik napról a másikra nem fog változni semmi– nyilatkozza a rendezvény egyik legjózanabb gondolkodású résztvevője, aki a férjével együtt érkezett Szegedről. A hölgy pedagógus, aki a szegedi Tisza-rendezvényen nem tudott ott lenni, ezért most eljöttek Vásárhelyre. Őt leginkább a gyűlöletkeltő mentalitás zavarja a kormány részéről. A fideszes ismerőseikkel nem igazán tudnak beszélgetni, mert úgy érzik, elbeszélnek egymás mellett.Egy dolgot remélek: nem lesz magyar a magyarnak ellensége– teszi hozzá a férje, aki azt nehezen tudja elképzelni, hogy a fideszes és a tiszás politikusok együtt tudnának majd működni az országgyűlésben.Szóba elegyedtünk két nyugdíjas egészségügyi dolgozóval is: egyikük ápoló, a másik tiszti orvos — nyugdíj mellett még dolgoznak.Ez nem kórház, hanem egy betegtároló!– fakad ki kettejük közül a közlékenyebb, majd hozzáteszi: megszűnő osztályok jellemzik a vásárhelyi kórházat, lassan mindenért Szegedre kell menni. Egy Tisza-győzelem esetén rendezettebb életet remélnek, de összességében már várják a kampány végét is, mert „ami most megy, az nehezen bírható.”Egy másik, Szegedről érkezett szimpatizáns, egy háromgyermekes anyuka elsősorban jobb gyermekvédelmet szeretne. Az Orbán-kormány családtámogatásainak köszönhetően személyi jövedelemadót már nem kell többé fizetnie, amivel nem teljesen ért egyet. Attól tart, emiatt megugrik majd az államadósság, és egyébként is azt szeretné, hogy ne csak ő, hanem a tágabb környezete is jól járjon.Azt várom, hogy ezek eltakarodjanak! Ez a mögosztottság, ez szörnyű!– fogalmazott egy őszes, göndör hajú úr, aki szokott beszélgetni a munkahelyén a fideszes kollégáival, de egy idő után elakadnak ezek eszmecserék. „Agyhalottak!” – legyint.Közben Freddie Mercury híres Tavaszi szél-feldolgozása alatt befut Magyar Péter is a színpadra – a tömeg utat nyit neki.Zúg az „Árad a Tisza”, zászlók és fáklyák emelkednek a magasba. A sétáló utca házait helyenként nemzeti színű fény festi meg. Magyart és Ferenczit ábrázoló Tisza-plakátok a kezekben, helyenként egy-egy saját készítésű plakát is látható, mint például az a „Szia Uram, aranybudi érdekel?” feliratú, melyet egy fiatal lány tart a kezében.A színpadi koreográfia a szendvicsmódszert követi: először Magyar beszél, aztán a helyi jelölt, Ferenczi Gábor, végül ismét Magyar.Az idő nekünk dolgozik!– mondja a miniszterelnök-jelölt, aki a korábbiakhoz képest némiképp meglepően O. Viktor Mihályként nevezi meg fideszes kihívóját. „Összetört a repcsi, mielőtt kitolták volna a hangárból” – utal a félresikerült repülőrajtra Magyar.A közönség viszonylag nyugodtan hallgatja a beszédeket, egy-egy találó mondatnál üdvrivalgás, taps, egy-két támogató bekiabálás hallatszik. Nem mindenki hallgatja végig a beszédet: egy felnőttekből és kisebb gyerekekből álló csapat viszonylag korán távozik. Mint kiderül, ők Fidesz- és Mi Hazánk-szavazók, akik hiányolták a konkrétumokat az elhangzottakból. Azt elismerik: nehéz otthon a családban politizálni, mert a nagyobb gyerekek már mind tiszások. „A fiataloknak bejön ez a lázadó hangnem, amit Magyar Péter képvisel” – mondja egyikük.A legnagyobb pfujolásokat a Lázár Jánoshoz köthető beszédrészek kapják: például, amikor Ferenczi arról beszélt, hogy „elég volt a NER-es strómanokból, luxusvadászatokból és az olyan mondásokból, hogy „annyit érsz, amennyid van”. De nagy tetszést arat Magyar is, amikor arról beszél, hogy a lázári ajánlathoz képest ők másban gondolkodnak: 5 roma országgyűlési képviselő fog bekerülni a parlamentbe a Tisza listájáról.Az egyik legnagyobb tapsot a pártelnök azon ígérete aratja, amely szerint a Tisza alatt annak, aki csak egy forint közpénzt is eltesz, vele gyűlik meg a baja.Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőletek a reményt!– fogalmazott.A beszéd végén minden beígért intézkedés nagy sikert arat a közönség körében, legyen az a vagyonosodási vizsgálat, a kórházak és az orvosok megvédése vagy a vendégmunkásmentes Magyarország ígérete. Utóbbi szerint a Tisza-kormány alatt „nulla nem magyar vendégmunkás” jöhet majd dolgozni Magyarországra.A rendezvény felemelt kézfogással és a Kossuth-nóta eléneklésével zárul, valamint áradással: nem csupán a Tisza, de 200–300 fiatal is árad – utóbbiak szelfi és dedikálás reményében Magyar Péter felé.The post „Azt várom, hogy ezek eltakarodjanak. Ez a mögosztottság, ez szörnyű” – Magyar Péter kampányturnéjának vásárhelyi állomásán jártunk first appeared on 24.hu.
Dióssy Klári tavaly januárban kilenc év után távozott a Ridikül című műsorból, utódját, Kocsis-M. Brigittát maga jelentette be. A műsorvezető most több mint egy év után visszatér a tévéképernyőre, a Duna új, Mentőötlet című sorozatában.Égés, sérülés, fulladás – hirtelen kialakuló, gyakran életveszélyes helyzetek, amelyekben nem lehet tehetetlennek maradni. A Duna új, hiánypótló sorozatában visszatér a képernyőre Dióssy Klári, hogy a leggyakoribb hétköznapi vészhelyzetek, háztartási balesetek példáin keresztül közérthető módon adja át az elsősegélynyújtás alapjait. A Családi körben, illetve a Család-barátban március 24-től, heti váltásban látható sorozat célja, hogy a nézők képesek legyenek hatékonyan cselekedni váratlan események során– írják a sorozatról az MTVA közleményében, melyből az is kiderül, hogy a nézők Dióssy Klári útmutatásával és Szegedi Zoltán mentőtiszt szakértő segítségével sajátíthatják el a leggyakoribb otthoni balesetek vagy vészhelyzetek esetén alkalmazható technikákat.A műsor epizódjai konkrét szituációkat mutatnak be autentikus környezetben, melyeket a szakértő közérthetően, lépésről lépésre magyaráz el, miközben a műsorvezetővel együtt sajátíthatják el a helyes reakciókat. A nézők megismerhetik a segítségkérés és a mentésirányítás folyamatát, és a többi közt az égési, vágási sérülések, elektromos balesetek, allergiás reakciók ellátásának menetét, valamint a teendőket esés, törés esetén.The post Visszatér a képernyőre Dióssy Klári – itt láthatjuk hamarosan first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban