70 év alatt egyszer sem fordult elő hasonló a legrangosabb kézikupában
hir24 | 2026. április 10., péntek - 10:53
A bajnoki címvédő Veszprém a Paris Saint-Germain, a Magyar Kupa-győztes Szeged pedig az Industria Kielce csapatát búcsúztatta a rájátszás első fordulójában egyaránt egy győzelemmel és egy döntetlennel, ráadásul úgy, hogy a francia, illetve a lengyel együttes játszhatta hazai pályán a párharc visszavágóját.A legjobb nyolc között a Veszprémre a német bajnok Füchse Berlin, a Szeged pedig az ugyancsak német, BL-címvédő SC Magdeburg vár. Az első mérkőzéseket április 29-30-án, a visszavágókat egy héttel később rendezik.A Szeged még soha nem jutott be az elődöntőbe, a Veszprém már tíz alkalommal is, legutóbb 2022-ben. A BL-mezőny egyik legnagyobb költségvetésével dolgozó PSG a negyeddöntőről sorozatban másodszor, a négyes döntőről pedig harmadszor maradt le.The post 70 év alatt egyszer sem fordult elő hasonló a legrangosabb kézikupában first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A Fidesz az utcákat szokás szerint plakátokkal, a közösségi médiát pedig a Digitális Polgári Körökkel igyekszik bevenni. A Tisza Párt rendszerváltó kártyák eladásával és mörcsökkel finanszírozza a kampányát, amelynek alapvető eleme a sokadik országjárás és Magyar Péter online jelenléte. Amíg a Fidesz (és a kormány) kifizeti az óriásplakát-helyeket, a Tisza a támogatóit kéri, hogy ajánlják fel erkélyüket és kertjüket a molinóik számára. Ameddig a Fidesz a médiarendszerét igyekszik használni üzenetei terjesztésére, Magyar pártja ingyenes újsággal próbálkozik. Honti Tamással, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusával jártuk körbe, hogy a kampányeszközök tekintetében mit hozott az idei választási kampány.A kutató szerint, amikor kampányeszközökről gondolkodunk, érdemes megkülönböztetni három szintet:A liberalizmus előretörésével kialakult az állampolgár és a részvételi demokrácia ideálja, ám azóta „sokkal individuálisabbá váltak az egyének, közelebb állnak most a fogyasztókhoz, akik – ahogy más érdeklődési kör esetén – kifejezik magukat a politikában” – magyarázta Honti. Szerinte amíg a klasszikus demokrácia állampolgára alakítja is a politikát, ma a választók jelentős része inkább „önszerveződés nélküli fogyasztó”, fő jellemzőjük pedig a „saját törzs vezetőjének és győzelmének való szurkolás”. Ennek következménye, hogy egyes társadalmi csoportok számára egyre fontosabb az önértelmezés, az identitáskeresés, márpediga politika az egyik legnépszerűbb érdeklődési körré vált, és az identitás kifejezésének terepévé, mivel a nap végén arról szól, hogy jobban értem-e a világot, mint mások vagy az ellenfél táborába tartozók– mondta Honti.A taktikai szinten – azaz a konkrét kampányeszközök kiválasztásban – fontos a stratégiának, a stratégiai szinten pedig a társadalom változásainak való megfelelés. A Tisza Párt kampányeszközeiről Honti azt mondta, a sémának, amibe illeszkednek, „az egyik oldala a pártfinanszírozási kérdés, de sokkal fontosabb a háttérsztori elmesélése, az identitásmenedzsment”. Ez tehát a stratégiai szint. A kutató szerint a Tisza egyik fő kihívása az, hogy hogyan lehet egy közös identitással rendelkező tábort kialakítani. Egy kétmilliós ellenzéki szavazótábor lényegében 2010 óta folyamatosan megvan, a stratégiai kérdés kiindulópontja az volt, hogy hogyan lehet ezt 2,5-3 milliósra bővíteni, és a Fidesz szavazóbázisának külső rétegéből leszalámizni pár százezer embert. „Hogy a különböző preferenciákkal és értékekkel rendelkező szavazóbázis képes-e egy Tisza-identitásba összeállni hosszabb időtávra is. Ennek a megteremtésén szerintem a kezdetek óta fáradoznak” – mondta Honti. Ez megnyilvánul a tudatos szimbólumhasználatban és a rituálék felépítésében is. A kutató szerint a Tisza Pártnak azt a történetet kell elmesélnie, hogy kevés erőforrással dolgoznak, szemben a Fidesz végtelen pénzével,és meg tudják jeleníteni, hogy ők a furfangos Ludas Matyik, akik a kiskapukat kihasználva, alternatív eszközökkel építik fel magukat.Honti szerint mindez azért fontos, mert szurkolást vált ki a táborukból, és segíti az identitás alapját képező küldetést homloktérben tartani. Az okkal feltételezhető, hogy jóval kevesebb erőforrása van a Tisza Pártnak, ami jót tehet az innovációnak. „Valódi politikai innovációra az előző kihívók nem voltak képesek, Magyar Péter igen, maga alá gyűrte a régi ellenzéki pártokat, így újra kétpártira alakította a pártrendszert” – mondta a szakértő, és hozzátette, látszik, hogy kommunikációs eszközök tekintetében a Tisza sokat tanult a Fidesztől és a korábbi kihívótól is. Előbbitől elleste a média létrehozásának fontosságát, a konzultációt és a napirend-befolyásolást, utóbbitól pedig a közösségi médiában történő közösségszervezést és az élményt nyújtó tüntetések szervezését.A kutató szerint az, hogy a kampánytámogatás megérkezéséig a Tisza pusztán adományokból, közösségi finanszírozásból tartotta fenn magát, nem új jelenség, médiumok és pártok is használják ezt a megoldást, az Egyesült Államokban a modern demokrácia megszületése óta jellemző ez a típusú finanszírozás.A Fidesz kiépített médiastruktúrával rendelkezik, melyet állami hirdetések özönével támogat, és a közmédiát is rég a szolgálatába állította. A Tisza Párt ennek ellensúlyozására hozta létre a Tiszta Hang nevű pártújságot, melyet ingyenesen terjesztenek kistelepüléseken is, és nehéz lenne a Tiszától elválasztani a pártelnök öccse által vezetett Kontroll.hu-t is. A Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint az elmúlt öt-tíz évben toposz volt az ellenzéki pártoknál, hogy szükséges lenne saját médiát kiépíteni ahhoz, hogy bizonyos választói rétegekhez eljussanak, és polgármesterek – ha volt rá erőforrás – igyekeztek is ezt kialakítani. Az is a Tisza malmára hajtja a vizet, hogy a közhatalmat kritizáló médiumoknak nagy elérésük van, ugyanakkor Honti szerint nem biztos, hogy ez a Tiszát segíti a választás után. A Fideszé ezzel szemben egy hierarchikusan felépülő médiarendszer, ahol a szerepek erőteljesen meg vannak határozva – mondta.A hagyományos kampányeszközök közé sorolhatók az óriásplakátok és a szórólapok. Az utóbbiakat mindkét párt használja, az óriásplakátok tekintetében azonban más a helyzet. A 16 éve kormányzó Fidesz üzenetei megegyeznek a kormányzati kommunikáció irányaival, melynek a plakátok mellett meghatározó eleme a Nemzeti Konzultáció is. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök is a mozgósítás eszközének nevezte, hiába fizetik közpénzből.A Tisza már januárban bejelentette, hogy nem követ el „vizuális környezetszennyezést” az óriásplakátokkal – mivel valószínűleg amúgy is csak nagyon korlátozott számban kapott volna plakáthelyeket, inkább a szükségből próbál erényt kovácsolni –, és csak szórólapokat nyomtat, illetve kisebb hirdetéseket helyez ki ingyenes felületekre. Szimpatizánsaikat is arra kérték, tegyenek ki plakátokat, molinókat az erkélyükre, kertjükbe.A szakértő elmondta, sokan megkérdőjelezik az ilyen hirdetések jelentőségét, de annyi értelmük biztos van, hogy a választók megismerhetik a pártok arcait. Úgy véli, a Tiszának az a legjobb, ha minél inkább Magyar Péterre figyel minden választó a táborukon belül, és háttérbe szorulnak az egyéni választókerületi jelöltek.Ami az internetes kampányt illeti, Honti szerint a Digitális Polgári Körök célja az, hogy a különböző közösségimédia-buborékokban kialakuló véleményklímát próbálják megváltoztatni, rávenni a tagokat az online viták felvállalására, erősítve a közösségtudatot. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezt a kísérletet is hierarchikus logika és gondolkodás jellemzi, Orbán „kvázi erővel szeretné az internetet bevenni”. „Számomra kérdés, hogy a Digitális Polgári Körökről meddig fogunk beszélni, velünk maradnak-e a következő években – bármi lesz is a választás eredménye –, mert az internet logikája hálózatos, és nem hierarchikus. Átmenetileg lehet hatása, de meglepődnék, ha ez tartós módszer tudna lenni ” – mondta.Magyar Péter online jelenlétét a szakértő úgy értékelte: „Azt érezzük, hogy mindenhol ott van, mindenre kommentel a konfliktusos, akarnoknak tűnő személyiségével, ami segít abban, hogy viralitást biztosítson magának.” Ám szerinte ez hosszútávon a személyes márkáját erodálhatja, és mentális kihívásokat is okozhat,ha minden kis csatába beleállunk, törvényszerűen hibázni fogunk.Hozzátette: erre a feladatra háttércsapatot felépíteni is nehéz, melynek tagjai tudnák az ő stílusát és márkajegyeit használni, „hogy olyan legyen, mintha ő tenné”. Honti szerint igaz, hogy a közösségi médiát egyre hangsúlyosabban használó Orbán Viktor összeszokott csapattal dolgozik, „akik a miniszterelnök személyiségjegyeit, stílusát és humorát képesek hitelesen megjeleníteni a tábor számára”, azonban aktivitása „még most sem mérhető Magyar Péter állandó real time jelenlétéhez”.A kutató szerint a mörcsök az identitáskonstruálást szolgálják. A Tisza esetében ezek között mókásakat is találhatunk, például narancsfacsarót, ezek jó gegek, jól mediatizálhatók – mondta Honti. Ugyanakkor a Fidesz is egyre tudatosabban használja ezeket az ajándéktárgyakat, eszünkbe juthat például a Lázár-bazár és a DPK-shop. Ezek is mind arról szólnak, hogy lehet velük tartalmat gyártani, és a szavazótábor megmutathatja általuk az identitását. Honti Tamás kiemelte, hogy a mörcsök világában a Fidesz esetében jobban megjelenik a trash és az önirónia, amit a leglátványosabban Lázár használ, míg a Tisza egyértelműen a Fideszből igyekszik gúnyt űzni. Ahogy például a Biztos választás kampányszlogenhez kapcsolódó URL lenyúlásával is.A Biztos választás szlogen a Fidesz részéről az értékajánlat. 2022-ben a háborúra, 2018-ban a migrációra, 2014-ben pedig a rezsicsökkentésre fűzte fel a kampányát, ami újdonság, hogy a kormányoldalnak nincs egyértelmű témája, Honti Tamás szerint minden eddigi üzenetéről beszél a mostani kampányban, és az egyetlen, ami ezeket összeköti, hogy azt kommunikálják: kormányváltás esetén nagy a veszítenivaló. „A Biztos választás ennek a lecsupaszítása, leegyszerűsítése.” Honti szerint a XX. században bekövetkezett 5-6 elitváltás kialakíthatta a magyar választókban, hogy ne akarjanak nagy változást, csak azt, hogy a politika kevésbé szóljon bele az életükbe. A szlogen erre játszik rá, és ez „a 2022-es választáson jól működött a Fidesznek, az egyetemen voltak olyan kutatásaink, amelyek azt mutatták, hogy a Fidesz-szavazók elsősorban erre a status quóra, a stabilitásra szavaztak, így logikus stratégia, hogy ezt viszik tovább” – mondta, hozzátéve, hogy ezek a kutatások jelentős számban tartalmaztak diplomás, nagyvárosi, fiatalokat is, amiből arra következtethetünk, hogy a jövővel kapcsolatos bizonytalanság az esetükben is megjelenik. A kutató szerint a Biztos választás szlogennel megfér egymás mellett a Fidesz-kampányban hangsúlyossá váló Ukrajnával való viszony,a Fidesz törekszik a minél egyértelműbb, minél inkább lecsupaszított, egymondatos üzenet megfogalmazásra. Ezek a metaforák, erőteljes képek a zűrzavarnak, a káosznak a szimbólumai, és a status quo iránti igényre jól reflektálnak– hangsúlyozta.Magyar Péter ezzel szemben a „változás hírnöke, a hitet és a reményt menedzseli, az az ajánlata, hogy ami most van, annál minden jobb lenne”. Honti Tamás szerint Magyar is elsősorban az előző választások előtt is előkerülő témákról beszél, de „a napi ügyekhez próbál közelebb kerülni, nem alkotmányjogi kérdésekkel igyekszik a választókat meggyőzni”.Miben más Magyar, mint a korábbi miniszterelnök-jelöltek, Márki-Zay Péter, Vona Gábor és Karácsony Gergely? Honti Tamás szerint Magyar politikai értékajánlata radikálisan nem új, nem más, mint Orbán korábbi kihívóinak, így máshol kell keresni a különbség okait. A kutató szerint öt fő tényező azonosítható, melyekben jobb, mint elődei. „Már kezdetektől képes volt a figyelemrablásra és a megszerzett figyelem megtartására”, ez Honti szerint új elem, és bár régóta része a politikának a bulvár, Magyar ezt új szintre emelte azzal, hogy történeteket mesél a NER-elitnek nevezett réteg belső viszonyairól. Igaz, hogy már Márki-Zay is alkalmazta ezt, deMagyar Péter esetében ez hitelesebbnek tűnik, mert belülről jön, és ezzel egyszerre láthattunk bele egy megromlott házasság titkaiba. Mintha egy streamingsorozatot néznék, a Gossip girlt vagy a Bridgertont– mondta Honti, aki emlékeztetett, Magyarra az első hónapokban kifejezetten jellemző volt, hogy belsős információkat, akár hangfelvételt osztott meg, ráadásul „mindig ígért egy újabb részt, egy újabb fordulatot számunkra, így a követők a történetének részévé váltak, involválódtak a folyamatba.” A kutató szerint Magyar eredettörténete és a történetmesélés (storytelling) eszközének tudatos alkalmazása kulcstényező volt a figyelem fenntartásában. Az eredettörténet – mely leegyszerűsíthető úgy, hogy a Fideszből jött – a második tényező, ez Honti szerint egyrészt azért fontos, mert értelmezhető úgy, hogy aki ismeri a rendszert, az képes megtalálni az ellenszerét, mások pedig gondolhatják, hogy egy jobb Fideszt akar. Másrészt találkozik azzal a vélekedéssel, hogy a Fideszt csak belülről lehet leváltani, „önbeteljesítő jóslatként is értelmezhető a feltűnése”. A harmadik tényező Honti Tamás szerint, hogy mivel nem tárgyalt a korábbi ellenzék képviselőivel, „sikerült felszámolnia az elaprózódott pártrendszert, és egy fegyelmezett, a Fidesz esetében is ismert hierarchikus építményt hozott létre”. A következő elem, hogy Magyar úgy vált Orbán Viktor hangos kritikusává, hogy rendszerének számos alapkövét elfogadta, így a szimbólumhasználatát, a migráció elutasítását és a rezsicsökkentést,nem azokon a területeken nyitott frontot és teremtett konfliktust, ahol tudja, hogy a Fidesznek többsége van, hanem más ügyeket keresett– mondta, bár hozzátette, hogy ezzel már Márki-Zay is próbálkozott. Végül az ötödik tényező a kutató szerint, hogy a Fideszhez hasonlóan a Tisza elnöke „agilisan kezelte a politikai napirendet, minden napot meg akart nyerni”, ezen kívül átélhető, problémákat, történeteket keresett, „nem absztrakt, rendszerszintű reformokról beszélt”.The post Orbán „erővel szeretné bevenni az internetet” – milyen kampányeszközökkel él a Fidesz, miket használ a Tisza? first appeared on 24.hu.
Íme néhány kiragadott mondat abból a hét nyertes kórházigazgatói pályázatból, amelyeket a K-Monitor perelt ki az Országos Kórházi Főigazgatóságtól (OKFŐ). A közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért küzdő civil szervezet egy évig pereskedett a kórházfenntartóval, mire az eredetileg 21 pályázatból hetet megkaphatott. Ezek a szakmai elképzelések – bár közérdekű adatok, tehát elvileg nyilvánosak – sehol sem érhetők el. Az egy fővárosi, egy városi és öt megyei kórház vezetésére pályázó szakemberekből 2024 nyarán, illetve őszén kórházigazgatók lettek. Ők voltak azok, akiknek az elődjeit a 2023-as év végi nagy kirúgáshullámban küldte el Pintér Sándor belügyminiszter. A nyertes igazgatóknak a 2024-es – lapunkhoz is eljutott – pályázatai felfelé lojalitást mutatnak (nem kritizálják nyíltan a rendszert), de lefelé őszinték: részletesen leírják a működési problémákat, amelyekből van bőven: humánerőforrás-válság, teljesítményproblémák, infrastrukturális gondok, kiégett és motiválatlan dolgozói állomány. A dokumentumokból egyértelműen kirajzolódik a rendszer működése: bár kórházbezárásról szó sem lehet – hiszen az politikai értelemben kommunikálhatatlan –, az ellátórendszer folyamatosan zsugorodik. A kórház területén pavilonos rendszerben találhatók az épületek, melyek semmilyen formában nincsenek összekötve, így a betegellátás az épületek műszaki állapota és az összeköttetés hiánya miatt a 20. század eleji állapotoknak megfelelő kubatúrában működik – írja 2024-ben nyertes pályázatában Gondos Miklós, aki azóta Budapest egyik súlyponti kórháza, a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet (DPC) igazgatója. Arról is ír, hogy a korszerű betegellátás feltételeit csak egy-egy pavilonban tudják biztosítani, „de ott is számos feltétel hiánya miatt nem mondható ki, hogy a 21. században elvártak biztosítottak.” Az aktív ellátás két telephelyen történik, ami megnehezíti a betegek ellátását, sőt, „jelentősen meg is drágítja azt.” Kitér arra is, hogy a járvány konszolidációja után sok egészségügyi dolgozó (főleg az idősebb korosztályból) hagyta el a pályát, és a visszarendeződés nem zajlott zökkenőmentesen. Gondos értekezik az okokról is. Mint írja, az egyik a szolgálati jogviszony 2021-es bevezetése, amely után a dolgozók ellenálltak a vezényelhetőség lehetősége miatt. Egy másik ok a motiváció hiánya a paraszolvencia tiltása miatt, „mivel a dolgozó bére nem függ attól, hogy hány beteget lát el.” Gondos azt írja: egy orvosra kivetítve jellemzően 30–50 százalékos teljesítménycsökkenés észlelhető, ami drámai visszaesésre utal. Szerinte ennek helyreállítása csak „aktív menedzsment-irányítás mellett lehetséges, nem várható, hogy ez a probléma magától megoldódik.”Gondos Miklós tapasztalt kórházvezető: a DPC irányítása előtt a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórházat is igazgatta, és a 2024-es szakmai munkájában példaként hozza fel arra, ott hogyan oldották meg a nehézségeket. Ennek köszönhetően betekintést kapunk a kecskeméti kórház működésébe. Egyebek mellett azt írja, az ottani intézkedéseknek köszönhetően a kórház már 100 százalékos teljesítménnyel megy „annak ellenére, hogy a gazdasági helyzete is akadályozza a magasabb teljesítést.” A nehéz gazdasági helyzetben átcsoportosításokkal és szigorú gazdálkodás mellett sikerült közel egymilliárd forinttal csökkenteni a kecskeméti kórház költségeit – írja Gondos, aki szerint ebből is látszik, hogy megfelelő irányítás mellett még ilyen körülmények között is van lehetőség egy év alatt ekkora költségcsökkentésre. Kitér a kecskeméti kórházhoz tartozó kalocsai kórház nem túl rózsás helyzetére is, amelyről azt írja: éves szinten több mint 2 milliárd forint veszteséget termel. A terv erre is készen állt: a kórház akkor lesz pozitív szaldójú, ha a kalocsai telephelyet átadják a szociális területnek – fogalmazott Gondos, hozzátéve, „erre való tekintettel az átvilágítást követően elkészítettük az intézkedési tervet, illetve egy olyan javaslatot, amely alapján a Gondoskodáspolitikáért Felelős Államtitkárság számára a vármegyében létrehozandó gondozási centrumot lehetne megvalósítani.”Vagyis a kalocsai kórházat Gondos Miklós szerint is „elfekvőnek” kellett volna átalakítani, miközben 2019-ben még arról volt szó, hogy helikopter-leszállópályát kap, és Paks közelsége, valamint az atomerőmű bővítése miatt jelentős fejlesztéseket ígértek. Helyi civilek 2023-ban tüntetést tartottak a kórház lehetséges bezárása ellen, 2023-ra – Gondos vezetése alatt – viszont oda jutott a helyzet, hogy felmondtak a nyugdíj mellett dolgozó orvosoknak, vagy azt ajánlották nekik, hogy a 80 kilométerre lévő Kecskeméten folytassák a munkát. A betegeket is Kecskemétre irányították. A kórházat ugyan nem zárták be, de kórházi funkcióját 2025-re gyakorlatilag elvesztette, és ez egy tragikus történetben is megmutatkozott. Tavaly februárban – ekkor Gondos Miklóst már a DPC élére nevezték ki – meghalt egy kétéves gyerek, miután a kalocsai kórházból Bajára küldték. Bár minden jel arra utalt, hogy gyakorlatilag megszűnt a gyermekosztály a kalocsai kórházban, mert elfogytak az orvosok, az OKFŐ az eset kapcsán azt közölte: az osztály nem zárt be.A kecskeméti kórház kapcsán azt is megemlítette a DPC vezetésére pályázó munkájában Gondos Miklós 2024-ben, hogy a már 2022-ben építészetileg készen álló, de be nem rendezett és be nem üzemelt egynapos sebészeti pavilont úgy sikerült elindítaniuk, hogy a berendezéseket átcsoportosították. A helyzet abszurditását Gondos próbálta menteni. Mint írta: „most, 2024 januárjában érkezett meg az oda tervezett eszközök egy része, ami javította az egynapos sebészeti osztály műszerezettségét.”A kecskeméti kórházról kiderült az is, hogy a hosszú távú kiszervezett tevékenységeket, mint például a gasztroenterológiai járóbeteg-szakellátást és az egynapos sebészetet is visszaszervezték a kórházba, amivel évi 200 millió forint megtakarítást értek el. Sajnos ez az összeg csak csepp a tengerben egy ekkora kórház gazdálkodását tekintve– írta Gondos Miklós, aki szerint a kórház közép és hosszú távú fejlesztési tervében – annak ellenére, hogy nem magas költséggel számoltak – ez az összeg 67 milliárd forint. Látva a jelen gazdasági helyzetet, ennek megvalósítása nyilvánvalóan illúzió, de alkalmas arra, hogy a prioritások figyelembevételével elkezdjük a megvalósítását– tette hozzá Gondos. A szakembert 2024 júliusában nevezte ki Pintér Sándor a DPC igazgatójának. 2025 őszén megjelent cikkünkben részletesen tártuk fel, mit jelent a gyakorlatban az, amit Gondos Miklós megfelelő irányítás melletti hatékony költségcsökkentésnek nevezett az igazgatói pályázatában: A legrészletesebb pályázatot Czinkotay Frigyes írta, akit 2024 júliusában a Veszprém Vármegyei Csolnoky Ferenc Kórház élére nevezett ki Pintér Sándor. Az irányító megyei kórház korábbi orvosigazgatója az egyik legnagyobb feladatnak a gyógyító szakmák megyén belüli erőforrás-hatékony átszervezését tartotta, de tisztában volt vele, hogy ez nem lesz zökkenőmentes. Ennek kapcsán ezt írta:az átalakítási feladat mértéke politikai kockázatai mindenképpen megkövetelik a teljes egységben gondolkodó kórházi management feltételének megteremtését.A Covid-járvány jelentősen kibillentette és átrendezte a veszprémi kórház és a hozzá tartozó (ajkai, pápai, tapolcai és zirci) intézmények ellátását is, és ezt a pályázatban szereplő adatok is jól mutatják. Czinkotay Frigyes azt írta: 2019 előtt nem volt jellemző az intézményekben a kapacitások/ágyak szüneteltetése. 2022-től az aktív fekvőbeteg-szakellátásban több szakmában is szüneteltetni kényszerültek ágyakat, olykor teljes osztályokat.Sokatmondó tény, hogy amíg 2019-ben Veszprém vármegyében csak 33 kórházi ágy szünetelt, addig 2023-ban már 381 ágyat kellett tartósan szüneteltetni. Az adatot torzítja – és ezt Czinkotay is jelzi –, hogy a tartósan szünetelő ágyak között jelenik meg a dobai pszichiátriai telephely 2020-as bezárása miatt szüneteltetett 200 ágy is.Kiderült, hogy a veszprémi kórházban például a traumatológiai osztály jelentősen csökkentett fekvőbeteg ágykapacitással üzemelt 2024-ben, „mert a IV. emeleti fekvőbeteg részleg zárva van nővérhiány miatt.” Szünetelés bejelentésére ugyanakkor nem került sor, írja Czinkotay. A belgyógyászati osztályok is csak a kapacitásuk 70 százalékán tudnak üzemelni, azaz ápolóhiány miatt mindkét belgyógyászaton az ágyak egy része le van zárva. Mindez komoly problémát okoz a mindennapi betegellátásban. A sebészeti osztály hétvégére az ágyak közel felét kénytelen lezárni nővérhiány miatt.Ezen kapacitás-csökkenések nem jelennek meg a statisztikában!– írta a későbbi kórházigazgató.Drámai számokat közölt a KSH adatai alapján a háziorvosi létszám alakulásáról is. Veszprém vármegye egészségügyi ellátórendszerében az alapellátásban nyilvántartott háziorvosi körzetek száma 24 év alatt folyamatosan csökkent: míg 2000-ben még 198 körzetet tartottak nyilván, 2024-ben már csak 148-at. Nemcsak az alapellátás küszködik orvoshiánnyal, a kórházi ellátás is humánerőforrás-gondokkal kénytelen működni. A kórházban az ápolói és szakdolgozói hiány szinte minden területen kritikus, ezt túlóra-elrendeléssel próbálja kompenzálni az intézmény vezetése, de így is köztudomású, hogy egyes ellátó egységek csökkentett kapacitással működnek– írja Czinkotay Frigyes 2024-ben. Külön értekezik a sürgősségi ellátásról is. Úgy véli, a sürgősségi felépítése és kommunikációja átgondolatlanul történt, ezzel mára – nem csak Veszprémben – kialakult az a helyzet, hogy a sürgősségi osztályok helyettesítik az alap- és szakellátást. Hozzáteszi, elképesztő mértékű terhelést jelent az indokolatlanul megjelenő (arányaiban 60 százalékot is elérő) betegtömeg, valamint a torlódásból fakadó állandó frusztráció. Ezek a tévutak szerinte az ellátási folyamatok átszervezésével, az ehhez szükséges jogszabályok változtatásával, a feladatellátási kötelezettség (háziorvosok és szakellátóhelyek orvosai) arányos elosztásával, hatékony humánerőforrás-menedzsmenttel oldhatók meg.Kitér a kórház infrastruktúrára is: a kórház minden telephelyén indokolt a fűtési rendszer, a kazánházak korszerűsítése. A veszprémi telephelyeken a nyílászárók cseréje mellett a szakrendelő és a központi telephely egyes épületeinek ragasztott kőburkolata pedig balesetveszélyes, írta 2024-ben. A veszprémi kórházzal Czinkotay Frigyes kinevezése előtt ebben a cikkben foglalkoztunk bővebben:A K-Monitor által kiperelt hét nyertes kórházigazgatói pályázat között van Virág József munkája is, akit szintén 2024 nyarán nevezett ki Pintér Sándor a tatabányai Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórház igazgatójának. Tette ezt annak ellenére, hogy Virágot kinevezésekor költségvetési csalással vádolták: az ügyészség szerint Szegedi Csanád volt jobbikos EP-képviselő bűntársa volt az uniós költségvetés megkárosításában.Virág onkológus, klinikai farmakológus. Tatabányai intézményvezetői kinevezése előtt a Budapesti Szent Margit Kórház megbízott főigazgatója volt. Pályázatában egyebek mellett azt írja: a korábbi infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően korszerű, hatékony és magas színvonalú fekvő- és járóbeteg-szakellátás biztosítására törekszik a kórház, de a „jelenlegi 70–80 százalékos átlagú ágykihasználtság mértékét 10–15 százalékkal kell emelni szintén a bevételtermelő képességük racionalizálása érdekében.” Ehhez szerinte részletesen felül kell vizsgálni az egyes szakmák és osztályok tevékenységét, előjegyzéseket, rendelkezésre álló ágyszámokat. Az adatok áttekintése után az adott szakmával közösen meg kell fogalmazni azt, hogy a valós szükségletek illeszkedjenek a rendelkezésre álló kapacitásokhoz, illetve milyen lehetőségek vannak arra, hogy betegforgalom-növekedést tudjanak elérni a rendelkezésre álló kapacitásokhoz– írja pályázatában Virág József, aki szerint fontos bevételnövelő lehetőség a jelenleg alacsony szinten teljesítő egynapos sebészeti ellátási formában lévő tevékenységek növelése. Pályamunkájából kiderül az is, hogy a tatabányai kórház humánerőforrás megoszlása az egyes osztályokon változó. „Jelenleg orvosi humánerőforrás-hiány érzékelhető az urológiai osztályon, az intenzív osztályon, a nefrológiai osztályon, a sürgősségi osztályon és a nőgyógyászati osztályon” – ad leírást a 2024-es helyzetről a leendő kórházigazgató. Szerinte az orvosok részére jövőképet kell felkínálni, és egy olyan munkahelyi légkört megteremteni, amely megakadályozza az orvosok elvándorlását más intézményekbe vagy a magánszférába. Hozzáteszi, „jelentős humánerő-megtartó képességgel rendelkezik az osztályvezető főorvos irányítása alatt álló, az osztályon megvalósuló szakmai fejlesztések és új eljárások bevezetése, amelyek a fiatal orvosok részére tanulási lehetőségeket tudnak ezáltal biztosítani, és szívesen vesznek részt az osztály és az intézmény életében.”Pályázatából kiderül az is, hogy bár a tatabányai kórház sürgősségi betegellátó osztálya a térség sürgősségi ellátását végzi, az SBO jelentős humánerőforrás-hiánnyal küzd, ezért azonnali feladatként orvosok és különös tekintettel szakorvosok felvételére van szükség. Információnk szerint azonban a tatabányai SBO osztályvezetője nemrégiben felmondott, és a jelentős bérfeszültségek miatt ezt tervezi több mentőtiszt is. Egyikük a napokban fel is mondott. Információink szerint többször előfordult már, hogy műszakvezető szakorvos nélkül dolgoztak a sürgősségin, ahol az is nehezíti a munkát, hogy számos osztály nehezen tudja átvenni a sürgősségi betegeket. Bár többször megkeresték már levélben a vezetőséget, egyelőre eredménytelenül.A helyzet hasonló ahhoz, ami a budapesti Szent Imre Kórházban alakult ki nemrég– mondta névtelenséget kérő forrásunk. A kórház honlapjáról kiderül, hogy nemrég javult az SBO helyzete, mivel két civil szervezet értékes adományokkal lepte meg az osztály dolgozóit: egy kávéfőzővel és egy mikrohullámú sütővel, „amelyek nagyban hozzájárulnak a mindennapi munkához és a kollégák komfortérzetének javításához.”Virág József pályázatából kiderül az is, hogy az egészségügyi dolgozók hiánya általánosságban jellemző nemcsak Tatabányára, hanem az egész egészségügyre. A nyers valóságot leíró mondatai persze senkit sem érhetnek meglepetésként:Neuralgikus pont napjainkban az egészségügyi szolgáltatók humán-erőforrás szerkezete. Az orvosi populáció egyre idősebb, a demográfiai helyzetkép a közeljövőben súlyos gondokat okozhat az egészségügyi ellátás eddigi folyamatosságának biztosíthatóságában. Az egészségügy permanens dilemmája a megfelelő humán-erőforrás rendelkezésre állása, ami több egészségügyi intézményben is manifesztálódott az elmúlt években. Évről évre szignifikáns mértékű fluktuáció jellemzi a szakmai személyi állományt, ami folyamatos HR-menedzselést követel meg az intézeti vezetéstől.Hasonló látleletet ad egy másik vármegyei kórház igazgatói pályázata. A később a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Oktatókórház (SzSzBVK) élére kinevezett Ajzner Éva 2024-ben a nyíregyházi kórház számait pőrén tálalva jelezte: nagyon nincs rendben a dolgozói létszám.A kórházi telephelyeken összesen 69 részleg működik, közöttük 30 szakma III. progresszivitási szinten nyújt ellátást. A járóbeteg-ellátásban 426 működő szakrendelés heti 8099 szakorvosi és 2481 nem szakorvosi óráján fogad az intézmény betegeket, ami 2023-ban az irányító intézmény telephelyein összesen 1 876 375 járóbeteg, és ezen felül 941 085 laboratóriumi ellátást eredményezett. Mindezt a nagy volumenű egészségügyi ellátást mindössze 727 orvos és 3400 szakdolgozó végzi, ami a biztonságos, kiegyensúlyozott működéshez szükséges létszámot messze nem éri el.Nyíregyházán más megyei kórházakhoz képest is súlyosabb a helyzet. „A szomszédos egyetemi megyében kétszer annyi dolgozó orvos jut 10 000 lakosra” – írja Ajzner Éva, aki szerint a nyíregyházi kórház soktelephelyes struktúrájában az alacsony humánerőforrás-helyzet hatása felerősödik. Kulcs szakmai területeken is komoly nehézségekről számol be az ellátás biztosításában: így a képalkotó diagnosztikában, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztályon, a szülészet-nőgyógyászatban, a gyermekgyógyászat terén, de a sürgősségi és a műtősnők, valamint a speciális radiológiai asszisztensek biztosítása is gyakori nehézség.Jelentős rezidens és szakorvosjelölt létszámunk van, de szakvizsga utáni megtartó erőnk nem túl jó – állapítja meg Ajzner Éva, aki pontosan látja a kórház helyzetét, hiszen 2024-es kinevezése előtt orvosigazgató volt a nyíregyházi intézményben.A humánerőforrás-nehézségek felerősítették a várólistagondokat a nyíregyházi megyei kórházban. Ajzner azt írja, az országos léptékhez képest is hosszú várólisták alakultak ki Nyíregyházán a szemészet, a nagy ízületek, a tonsillectomia vonatkozásában, és kardiológiában is hosszú várakozási idő jellemző. Ezt tetézi a megyei kórház infrastruktúrájának állapota is. A kubatúra állaga sok helyen nem felel meg a korszerű követelményeknek. A műszereszközpark szinten tartása, fejlesztése, javítása – elsősorban forráshiány miatt – esetleges– részletezi Ajzner Éva.Az alulfinanszírozás, a teljesítménykényszer és a közbeszerzés körülményessége is nehezíti a működést a később kinevezett igazgató szerint. A centralizált struktúrában kialakított döntési útvonalak nem tökéletesek, gyakran késői a visszacsatolás. A munkát nehezíti a dokumentáció és az adminisztráció nehézsége. „Speciális nehézségeket tapasztalunk a napi munkában szükséges IT-rendszerek használhatósága vonatkozásában is az intézményeket összekötő sávszélesség elégtelensége és a hálózat instabilitása miatt” – írta 2024-ben Ajzner Éva. Az egészségügyi ellátórendszer érdekesen alakult az elmúlt két évtizedben – fogalmaz pályázatában a 2024 nyarán gazdasági igazgatóból főigazgatóvá kinevezett Kis Zoltán a szekszárdi Tolna Vármegyei Balassa János Kórházról. Szakmai munkájából valóban az derül ki, hogy a térség egészségügyi ellátása zaklatott volt. Szekszárdon, Dombóváron és Bonyhádon volt mindvégig kórház, Pincehelyen 2023 nyarán szűnt meg az egészségügyi ellátás, amikor a szociális szféra átvette az ápolási osztályt. „De 20 éve még ott, valamint Bonyhádon is aktív fekvőbeteg-ellátás volt, amit időközben átkonvertáltak krónikus és ápolási kapacitásokra, a valós szükségleteknek és a lehetőségeknek megfelelően” – hívja fel a figyelmet Kis, hozzátéve: ez nehéz folyamat volt mindenhol, jelentős lakossági ellenállással, de napjainkra a rendszer egyfajta egyensúlyi állapotba került, ami viszont már rövid távon sem lesz fenntartható.A pályázati munkájából kiderült az is, hogy sürgősségi ellátásra Dombóváron csak korlátozott mértékben van lehetőség, egy hivatalosan el sem ismert sürgősségi fogadóhelyen, de akut sebészeti és traumás ellátás már nem zajlik az intézményben. Az erre szoruló betegek egy része Kaposvárra, másik része Szekszárdra kerül. Kiderült az is, nagy probléma, hogy Tolna vármegyében 2024-ben egyetlen CT-berendezés üzemelt, ami az akut diagnosztika szempontjából is kritikus jelentőségű, de az elektív (előre tervezett, de halasztható) beavatkozásra váró betegeknek is hosszú emiatt a várakozási idő. „Véleményem szerint ez a sürgősségi rendszer az alapja a vármegye ellátásának” – állapítja meg a szakember. A probléma, úgy tűnik, megoldódott: idén február végén állt rendszerbe az új CT és MR.Szekszárd azért is érdekes, mert az idei választási kampányban új kórház megépítésének ígéretét kapta Lázár Jánostól a város. Pedig 2019-ben még az aktív ágyak drasztikus csökkentése volt napirenden. Egy akkor nyilvánosságra került kormányzati munkaanyag szerint, mivel Tolna megyében a szekszárdi Balassa János Kórház az átlagosnál is kevesebb beteget lát el, ráadásul súlyos szakemberhiánnyal küzd, a fenntartó radikálisan, szinte az összes szakmában csökkentené az aktív ágyak számát, és oda integrálná a bonyhádi intézményt. Az utóbbi egynapos ellátásait is a szekszárdi kórházban végeznék a 2019-es tervezet szerint. A dombóvári kórházat pedig rehabilitációs szakkórházzá alakítanák. Ez utóbbit javasolta a szakmai programjában 2024-ben Kis Zoltán is, akinek nyertes igazgatói pályázatából kiderül: meggyőződése, hogy a dombóvári Szent Lukács kórház jövője a rehabilitáció, kiegészítve néhány olyan aktív szakmával és ellátással, ami helyben ellátható és biztonsággal garantálható. A szülészeti ellátást viszont nem sorolja a garantálható ellátások közé. Azzal érvel, hogy 2023-ban már 400 szülészeti esemény sem volt, ami egyrészt drasztikus csökkenés, másrészt nem ad elegendő biztonságot a betegellátáshoz, miközben anyagilag óriási terhet ró az intézményre. Szükség van a gyermekosztályra, az anesztéziára, ami egyszerűen nem biztosítható, vagy csak irreális áron, és akkor is kihasználatlan marad. Ítélete egyértelmű:Politikailag a szülészet bezárása nem támogatott, de szakmailag nagyon nehéz lesz fenntartani.Kis Zoltán megjegyzésében semmi meglepő nincs. A súlyosan hálapénzes szakmának számító szülészeti ellátást különösen rosszul érintette a paraszolvencia kivezetése. Számos kórház szülészete megszűnt, vagy képtelen volt a hét minden napján ellátást nyújtani, mert a szakorvosok felmondtak. Ebből lettek olyan megoldások, hogy vagy teljes egészében, vagy bizonyos napokon szünetelt a szülészet, vagy éppen hónapokra bezárt az osztály. Előfordult olyan is, hogy csak bizonyos napokon nem fogadtak szülő nőket. Ilyen volt a mosonmagyaróvári Karolina kórház menetrendje: hétfő reggel nyolctól péntek délután négyig lehetett szülni, hétvégére pedig Győrbe szállították a kismamákat.Pályázatában Kis Zoltánazt is írja, hogy méltatlan az egészségügyben dolgozók bérezése, a magasan kvalifikált munkatársak anyagi megbecsülése megoldásra vár. Szükséges szerinte a jelenleg törvényesen kötelezőnél magasabb ügyeleti százalékok csökkentése, lehetőség szerint béremeléshez igazítva. Úgy véli, a létszámhiány pótlására külső munkaerő biztosítása jelenleg elengedhetetlen, de a mértéke nem léphet át egy határt, mert az túlzott kitettséget jelent, valamint jelentős többletköltséget okoz. Dombóváron ezt a határt már biztosan átlépte az intézmény – írja Kis Zoltán.A hat telephelyen, három városban (Miskolc, Mezőkövesd, Szikszó), valamint négy, az irányítása alá tartozó városi kórházzal valósítja meg a régió ellátását a miskolci Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház. Zsákai Zsolt 2024-ben kinevezett igazgató pályázatában egyebek mellett azt írta, bár szerkezeti átalakítást nem tart szükségesnek, de a betegút-menedzselés és az esetkoordináció hatékonyságát javítani kell. Azt javasolja, hogy be kell zárni a diósgyőri rendelőintézetet, „amely humánerőforrás-bevonást jelentene valamennyi tagkórház részére.” Tanácsa nem véletlen, hiszen a még mindig működő rendelőintézet nagyon rossz állapotban van. A Borsod24 múlt év végi cikkében azt írja:a rendelőintézet hat fogászati, három háziorvosi körzettel és négy körzeti védőnői szolgálattal működik – ha éppen van víz és áram, mert bizony előfordul, hogy emiatt kell leállni a gyógyítással. Az épület falai repedeznek, a plafon könnyezik, a folyosók pedig olyan hangulatot árasztanak, mintha Hitchcock maga rendezné a hétköznapokat.A Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház és Rendelőintézet nyertes kórházigazgatói pályázatában Szilágyi Dániel Örs azt írja: „Az elmúlt évtizedekben a munkaerő megtartása és fejlesztése volt a prioritás, mely a főváros és a megyeszékhelyek intézményeivel konkurálva csak komoly anyagi ráfordítás árán volt elérhető, ez pedig a kórház többi területétől vonta el az erőforrásokat.” Pontosan ismerte a küzdelmeket, hiszen 2022-től orvosi munkája mellett a kórház stratégiai igazgatói feladatait is ellátta. A kórházat 2024 nyarától vezető szakember szerint „mindenképpen szükséges a jelenlegi humánerőforrás-állomány és az azzal járó költségek felülvizsgálata, racionalizálása.”Ő is megemlíti, hogy az infrastruktúra nincs jó állapotban.Mivel a humán költségek és arányuk jelentősen megnőtt az elmúlt években, karbantartásra és fejlesztésekre minimális anyagi forrás jutott. Ennek megfelelően az infrastruktúra komoly, helyenként ellátást veszélyeztető hiányosságokat mutat. Épületeink többsége, valamint a liftek korszerűsítése és cseréje nagymértékű beruházást igényel.Rendkívül kritikus a dunaújvárosi kórház vezetőségével kapcsolatban – szerinte a menedzsment részben motivációját vesztett, fáradt, a változtatások felé zárkózott, összességében pedig a kiégés jeleit mutatja. „Az aktuális, változásokkal teli időszakban dinamikus, nyitott gondolkodású csapatra van szükség.” Ehhez szerinte szemléletváltásra, modern menedzsment és kommunikációs módszerek elsajátítására van szükség, belátja azonban, hogy erre nem mindenki alkalmas.A kórház orvosait sem kíméli:A dolgozók egy része rendkívül alacsony teljesítményt nyújt, szakmai kompetencia nélkül csak a létszámot növelik, ami az adott szervezeti egységben is belső feszültséget gerjeszt. Ezen kollégák lehetőség szerinti motiválása, képzése vagy leépítése létfontosságú.Megállapítja azt is, hogy a dunaújvárosi kórház elmúlt tíz évének teljesítményadatait elemezve egyértelmű: csökken az egy főre jutó ellátás aránya, ennek egyik oka a motivációvesztés, melyhez hozzájárult az orvosi bérek rendezése és a hálapénz szükséges kivezetése is.2024-es pályázatában azt is írta, hogy a dunaújvárosi kórház nem rendelkezik MR vizsgáló berendezéssel, pedig a készülék beszerzését már évek óta készítik elő. Az MR végül 2025 decemberében érkezett meg a dunaújvárosi kórházba, így a helyieknek már nem kell Székesfehérvárra utazniuk MR-vizsgálatra. A kórházat 2022-ig Mészáros Lajos vezette, mígnem fideszes országgyűlési képviselő lett. Vele csütörtökön jelent meg interjúnk, amelyben a körülbelül 500 millió forint értékű MR beszerzéséről úgy nyilatkozott: „Sok munkám van benne. (…) Éveken át szó szerint üldöztem Rétvári Bence államtitkárt és Takács Péter államtitkárt. Állandóan ki voltak téve a támadásaimnak.”The post „A biztonságos működéshez szükséges létszámot messze nem érjük el” – drámai képet festettek az egészségügyről a kórházigazgatók first appeared on 24.hu.
Az OTP Bank-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata kedden jelentette be, hogy meghosszabbította Borut Mackovsek szerződését.„Fontos láncszeme csapatunknak, immár hat éve erősít bennünket. Borut a védekezés egyik alappillére, támadásban pedig folyamatosan hozzátesz a játékunkhoz” – mondta a magállapodás után Kiss Bence, a Szeged cégvezetője.A 33 éves szlovén válogatott játékos 2028-ig kötelezte el magát a klubnál.„2020-ban érkeztem a családommal Szegedre. Tele voltam izgalommal és várakozással. Ez idő alatt rengeteg szépet és jót kaptam, pályafutásom legszebb időszakát töltöm az OTP Bank-PICK Szegednél. Egy sportoló életében fontos, hogy a családja is jól érezze magát ott, ahol játszik. A feleségem és három gyermekem imádja a várost, rengeteg barátra leltünk, és ez nekünk nagyon sokat jelent.Egy remek, nagy tradíciókkal bíró klubban léphetek pályára hétről hétre, Európa egyik legcsodálatosabb arénájában, egy fantasztikus szurkolótábor előtt. Nagyszerű érzés most arról nyilatkozni, hogy továbbra is szegedi szerelést húzhatok, és ha gólt szerzek, akkor szólhat a Na Golici című szám, amit nagyon kedvel a szegedi közönség– mondta az átlövő a hosszabbítás kapcsán.A 203 centiméter magas átlövő 2020-ban került Szegedre, az együttessel eddig két bajnoki címet (2021, 2022) és egy Magyar Kupát (2025) nyert. A szlovén válogatottban 162 mérkőzésen 419 gólt szerzett, legnagyobb sikere a 2017-es világbajnoki bronzérem.The post „Európa egyik legcsodálatosabb arénájában, egy fantasztikus szurkolótábora előtt léphetek pályára hétről hétre” – hosszabbított a szegedi átlövő first appeared on 24.hu.
Halló, tudunk most beszélni röviden, Ágnes?Most nemigen, mert éppen dolgozom, egészen késő estig. De délután 3–4 között van egy kis pihenőidő, akkor tudok telefonálni.Mivel van éppen elfoglalva?Idős, beteg, főleg alzheimeres embereket ápolok, helyettesítő házi gondozóként.Meg vagyok lepve.Valamiből meg kell élni. De most már le kell tennem.Rendben. Keresem majd.Egy jó hónappal később a lakásán találkozunk. Amint letelepszünk az asztal mellé, arról kezdem kérdezgetni, ami sehogy se fér a fejembe: miért kell Geréb Ágnesnek a megélhetéséért öregeket gondoznia, hiszen egy bő éve már ismét legálisan dolgozhatna bábaként.Ez a gondozói munka valamivel a házi őrizetem befejezése után, úgy hét éve kezdődött. Jó pár éven át folyamatosan csináltam, de most már csak alkalmi helyettesítéseket vállalok, mert elsősorban bábaként kell helyt állnom. Én szülő nőtől vagy a családjától még soha nem fogadtam el díjazást azért, mert segítettem világra jönni a babájukat, és soha nem is fogok. Ez számomra elvi kérdés.Más lenne a helyzet – teszi hozzá –, ha ugyanúgy, mint a kórházi szülést, az otthonszülést is fedezné a társadalombiztosítás, de így, hogy a szülő nőknek saját zsebből kell fizetniük, hiába szeretnének sokan otthon szülni, csak kevesen engedhetik meg maguknak. Márpedig a pénz nem lehet a szabad választás függvénye.„Ugyanakkor a nyugdíjam nem éri el a 150 ezer forintot, és lakni, enni, rezsit fizetni, valamint – ameddig csak bírom – anyának és tizenkét unoka nagymamájának lenni nem két fillér. Ezért járok még mindig öregeket ápolni” – magyarázza Geréb Ágnes.Kicsit fura, hogy már a találkozásunk első perceiben a megélhetésre terelődött a szó, mert – amint az a beszélgetésünkből kiderül – Geréb doktornak eléggé szokatlan a viszonya az anyagiakhoz.A szegedi klinikán a 17 évig tartó szülész-nőgyógyász munkája során például következetesen visszautasította a hálapénzt. Pedig az akkortájt, a hetvenes-nyolcvanas években annyira természetes kiegészítő jövedelemnek számított, hogy éppen emiatt szabályosan bele is kalkulálták a rendkívül alacsony orvosi fizetésekbe.A doktornő fogta magát, és hakniban esténként elment lépcsőházakat takarítani. Klinikai főnöke egy ízben az adott épületben járva véletlenül szemtanúja lett ennek a tevékenységnek, és megkérte, hagyja abba, mert ilyesmit egy orvos nem csinálhat.Jól van, abbahagyta.Nem sokkal később – még mindig a nyolcvanas évek elején – Szegeden magánrendelőt nyitott, de a vizitdíjat illetően különös módszert vezetett be: a vetkőzőfülkében helyezett el egy nyitott dobozt, abba dobott (vagy akár abból emelhetett ki) a páciens egy tetszése szerinti összeget.Voltak, akik zavarba jöttek ettől, nem értették. Akadt olyan páciens, aki szándékosan zörgött-börgött a pénzzel a fülkében, hogyha már nem látom, legalább halljam, hogy ő rendesen fizet a vizsgálatért, egyesek még a nevüket is ráírták a borítékra. Na, ez az egész addig tartott, amíg nyolcvannyolcban be nem jött az áfa. Amikor meg már áfás világ volt, a vizsgálat fejében az alapítványunkat, az Alternatált lehetett adománnyal támogatni, ki mennyit gondolt– meséli Geréb Ágnes.Szerinte a gyógyítás és a gyógyulás semmiképpen nem függhet az egyén vagy a család társadalmi, anyagi státuszától. Meggyőződése szerint ez ráadásul sokszorosan vonatkozik a szülésre. „Tisztában vagyok vele, hogy a többi, az otthonszülésnél segédkező független bába nem így gondolkozik, és nekik is teljesen igazuk van, de ettől én még ragaszkodhatom az elveimhez.”Egyedi hangulatú, szabálytalan lakás Geréb Ágnesé. Egy szabálytalan ember szabálytalan otthona. Kibököm a mondatot, remélve, hogy nem bántom meg vele: „Én bizony sose választanám magamnak az otthonszülést.”Megkérdezi, szültem-e már. Mondom, igen, kórházban. Nagyon jól tette – válaszolja. „Egy gyermeket olyan környezetben kell világra hozni, ahol az anya a legnagyobb biztonságban érzi magát. A belső biztonságérzet a mindenkori komplikációk ellen dolgozik, ez bizonyított tény. Ha az a hely a kórház, akkor feltétlenül ott kell szülni. Ha a saját otthona, akkor meg ott. Ez a legfontosabb szempont egy olyan helyzetben, amikor megtörténik a csoda: világra hozunk egy emberi lényt.”Régen rájöttem már, hogy egy ország szabadságát le lehet mérni a szülés szabadságán– állítja Geréb doktor.Az érvényben lévő, ide vágó rendelet szabályozza az otthonszülés körülményeit és feltételeit. A szakképzett bábák és segítőik, a dúlák jelenléte például elengedhetetlen. De többek között az is előírás, hogy – az esetlegesen fellépő komplikációk esetére – a helyszínhez közel kell lennie egy kórháznak.Mégis megtörtént, ami megtörtént.Geréb Ágnest 2012-ben tartóztatták le, 2012-ben jogerősen két év szabadságvesztésre ítélték, és tíz évre eltiltották az orvosi és a szülésznői foglalkozásától. Geréb Ágnest otthonszülésekkel kapcsolatban marasztalták el: egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. Az ítélet szerint Geréb 2003 karácsonyán egy ikerszülésnél segédkezett. Az első baba rendben világra jött, ikertestvére azonban legalább 12 percre oxigénhiányos állapotba került, ami miatt maradandó fogyatékosságot szenvedett és félévesen meghalt. 2007 szeptemberében egy kislány felső válla az édesanya szeméremcsontjában elakadt. A születést követően 40 percen át tartó újraélesztése sem vezetett eredményre. A szakértők szerint a halálát oxigénhiány és a kiszabadítására tett műfogások miatt bekövetkező nyaki gerincsérülés okozta. Geréb 2014-ben és 2016 áprilisában perújítási indítványt nyújtott be a két üggyel kapcsolatban, amit egy új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapoztak. Ebben az eljárásban is elmarasztalták Geréb Ágnest: a Fővárosi Ítélőtábla 2018-ban – a 2012-es verdikthez hasonlóan – jogerősen két év szabadságvesztésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a hivatásától.Geréb Ágnes az ítéletet hallgatja az ellene gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt folyó büntetőperen a Fővárosi Törvényszéken 2017. április 20-án.A szülés során komplikációk, sőt tragédiák is bármikor előfordulhatnak – kórházakban és otthonokban egyaránt –, ezt senki nem vonja kétségbe. A kérdés csak az, történt-e előzőleg bizonyítható mulasztás, és, ha igen, kinek a részéről.Utánanéztünk egy hivatalos statisztikának, amely az 2024-es esztendőt vizsgálta. Két évvel ezelőtt Magyarországon 77 500 gyermek jött a világra kórházi körülmények között. Ebből az újszülött- és az egy éven belüli csecsemőhalálozások száma összesen 295 volt. A statisztika hozzáteszi: ez az arány, sajnálatos módon, 24,8 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.A Pető Intézet mindig is gondozott egészségügyi intézményekben, oxigénhiánnyal született, sérült gyerekeket. Közülük csak egyetlenegy olyan akadt, aki otthon született: épp az a gyermek, aki miatt Gerébet elítélték.Mindenesetre Geréb Ágnesnek a letartóztatásakor már „hosszú bűnlajstroma” volt. Azért használunk idézőjelet, mert laikusként nem tudjuk pontosan megítélni, mi is történt valójában.Már az apás szülés bevezetésének kísérletével kezdődött Szegeden. Bár ez manapság természetes választási lehetőség, a nyolcvanas években még abszurdumnak tűnt. Ágnes szerette volna az apa jelenlétét hivatalosan is választhatóvá tenni. Megbüntették, féléves eltiltást kapott. Más kérdés, hogy nem sokkal ezután a pesti MÁV-kórházban, majd később országszerte – többek között a szegedi klinikán is – igazi reformként legálissá tették ezt a lehetőséget.Később, egy otthonszülést követő órában, az anya karjában meghalt egy kisbaba. Az ilyen, kis százaléknyi eséllyel bekövetkező esemény, amelynek utólag sincs fiziológiailag kimutatható oka, bölcsőhalálnak minősül, és kórházakban is előfordul, éppen a szülés utáni úgynevezett „aranyórában” is, amikor az anyát és a babát a ma érvényes hivatalos protokoll szerint kettesben hagyják egy időre.Az biztos, hogy a kórházban bekövetkezett, esetleges bölcsőhalál sem olyasmi, ami miatt bilincselő rendőrök rohannának az intézménybe.Gerébtől viszont megvonták a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői működési engedélyt.Súlyos vád volt az is ellene, hogy egy egyébként minden szempontból egészséges, 38 éves édesanya otthonszülésénél segédkezett. Mivel a vajúdás nem ment simán, az anyát Geréb doktor kórházba vitette, ott született meg hat óra múlva az oxigénhiányos gyermek, aki másnap sajnos meghalt. Ágnest ezúttal az a vád érte, hogy nem vette figyelembe az anya életkorát.Egyébként másfél évvel az eset után egy új rendelet született: az otthonukban szülni kívánó anyák korát legálisan is 40 évben maximalizálták.Hogyan viselte a fogságot?Szürreális volt minden pillanat, különösen abban a zárkában, ahová először kerültem. Tizenketten egy cellában. A fogolytársnőim egytől egyig köztörvényesek voltak. Babagyilkosnak, boszorkánynak és nem tudom, minek neveztek. Gyűlöltek, mert más vagyok. Megették a bélyegeimet, hogy ne tudjak levelet küldeni. Ez különösen fájdalmas volt. Az egyik őr kedvenc szóhasználata volt: „Faszszopók, sorakozó!” Jó időbe tellett, míg rájöttem, hogy ez nekem is szól. Egy darabig még sétára se engedtek le a börtönudvarra. A tárgyalásra lábbilincsben vittek, azóta is viselem a nyomát. Amikor a születésnapomon nyolcszáz ember összegyűlt, hogy közös énekléssel köszöntsön a börtönépület előtt, nem mehettem a börtönnek arra a részére, ahol legalább hallhattam volna őket. Valaki azért becsempészett egy telefont, és azon keresztül hallgattam, titokban. Ez a szakasz két és fél hónapig tartott. Mondjam tovább?Nem szükséges. Nehéz lehetett túlélni.Megmondom, mi segített igazán túlélni és többé-kevésbé épségben megtartani magamat a saját burkomban. Egyrészt a falakon is átjött a családom, a barátaim, az itthoni és a nemzetközi támogatás óriási ereje, másrészt tudtam, hogy nem követtem el mulasztásos bűnt, és bátran belenézhetek a tükörbe – ha lett volna olyan a cellában. Ez a tudat sokat számított. Egyszer odajött egy női börtönőr a tátikához, a kis cellaajtónyílást hívták így, és ezen a résen keresztül nőgyógyászati, orvosi tanácsokat kért tőlem. Adtam neki.Két és fél hónap előzetes után a börtönőr azt kiáltotta: „Geréb, fürdés!” Nem tudta mire vélni ezt a váratlan felszólítást, de aztán kiderült: az ítélet meghozataláig házi őrizet váltja fel a börtönfogságot.Ez eleinte nagy megkönnyebbülést hozott, ám idővel beütött a poszttraumás szindróma, az utólagos sokk, annak minden tünetével. Többmenetes tárgyalássorozat után, a házi őrizete ideje alatt mondták ki az ítéletet 2012-ben: két év letöltendő börtönbüntetés és a foglalkozástól való eltiltás tíz évre. Perújítás után a végső döntést 2018-ban mondták ki, még ugyanabban az évben kegyelmet kapott Áder János köztársasági elnöktől. A kegyelem részleges volt: a foglalkozástól való eltiltás maradt.Hogyan élt, mit kezdett magával a házi őrizet hosszú évei alatt?Először is, rögtön, mielőtt hazakerültem, azzal kellett szembesülnöm, hogy a társam, 25 évi együttélés után elköltözik tőlem és a gyerekeinktől. A közös lakásunkat fel kellett adni, akkor kerültünk ebbe a bérlakásba, ahol most is beszélgetünk. Velünk élt az édesanyám is, aki Alzheimer-kórban szenvedett. A vége felé már olyan súlyos volt az állapota, hogy engem sem ismert meg. A család minden óráját kitöltötte az ő ápolása. Nem is tudom, hogyan oldottuk volna ezt meg, ha ez az időszak nem esik egybe a házi őrizetemmel. Édesanyám gondozása ötévnyi kemény „előgyakorlat” volt a későbbi öreggondozói szolgálathoz. Amikor már szabadabban mozoghattam, Csömörön vállaltam munkát: egy fogyatékkal élőket ellátó intézetben voltam gondozó hatszáz forintos órabérért.Viszont valahol olvastam, hogy ma már van egy állandó munkahelye, amit imád.Így van, állítom, hogy ez eddigi életem legjobb munkahelye. Egy női hajléktalanszállón dolgozom önkéntes szülész-nőgyógyászként. Ez egy egészen különleges intézmény. A hajléktalan nőket, akik vagy aktuális panasszal, vagy nőgyógyászati szűrővizsgálatra jelentkeznek, először is bekísérjük, aztán bemutatkozunk egymásnak, majd leültetjük őt, együtt teázunk, beszélgetünk, miközben elmondja a panaszát. Meg sokszor a sorsát. Ezen a munkahelyen senki sem a pénzért dolgozik, hanem azokért, akik hozzánk fordulnak. Nem rohanunk, nincs hajsza, emberszámba vesszük őket. Tudja, mit jelent ez nekik? Ehhez hasonló bánásmódot csak a legdrágább magánklinikákon kapnak a nők. Pedig mindenhol mindenkinek kijárna. Kiváltságosnak érzem magam, hogy ennek részese lehetek.Egy praktikus dologra hadd kérdezzek rá: a szülési fájások kezdetének időpontját nem lehet előre megrendelni, vagy bárki más idejéhez igazítani, de mi történik, ha épp akkor lenne szükség önre bábaként, amikor öregeket ápol, vagy a rendelőben dolgozik?Mi , független bábák csereszabatosak vagyunk. Ha én történetesen semmiképpen nem tudok jelen lenni a szülés idején, ott vannak a munkatársak, a fiatal jól képzett bábák, akiknek pontról pontra ugyanaz a szemléletük, a protokolljuk, és ugyanolyanok a kötelességeik is. A figyelem középpontjában csakis egyetlen, lecserélhetetlen ember van: a szülő nő, az anya. Ő az, akit a tenyerünkön hordunk, akinek egyfolytában a biztonságát szolgáljuk, aki körül a világ forog.Bő egy évvel ezelőtt tehát lejárt a hosszú, 14 éven át húzódó tilalmi idő, és Geréb Ágnes folytathatta a hivatása gyakorlását. Igaz, ehhez adminisztratíve is meg kellett újítania a bábaengedélyét. Készült is rá, elvégezte a kötelező tanfolyamokat, gyakorlatokra járt, vizsgázott, pontokat gyűjtött, ez teljesen normális, ötévente minden független bábának ezt kell tennie. Mégis, épp a legvégén, elakadt a dolog.Egy képtelenségen. A biztosítón.Magyarországon ugyanis egyetlen biztosító köt kötelező bábabiztosítást. Monopolhelyzete van tehát, és ez az intézmény, miután Geréb Ágnes újra begyűjtötte az összes kreditet, letette az összes szükséges vizsgát, ezen a ponton visszautasításban részesült. Mégpedig indoklás nélkül.Nem voltak hajlandók biztosítást kötni velem. Ez pedig azt jelentette, hogy a bíróság 14 évre eltiltott a szakmától, és, amikor ez a tilalmi szakasz lejárt, váratlanul jött egy biztosítócég ítélete, ami viszont életfogytiglanra szólt.Illetve csak szólt volna. Mert aztán valahogy, nagy nehezen, mégis csak rendeződött a dolog.Még egyszer körülnézek a nappaliban, ahol ülünk, és ahol Ágnes évekig ápolta az édesanyját, nevelte a gyerekeit. A két idősebb a hetvenes években, még az első házasságából született, ők kórházban jöttek a világra, a két kicsi ’92-ben, illetve ’94-ben a második társától. Ők ketten már otthon született babák voltak, ami nem igazán meglepő. Életének ennek a – ahogy ő nevezi – második felvonásából egy „hozott” gyereke is lett, akire ugyanolyan büszke, mint a sajátjaira. Mind az öttel nagyon jó a kapcsolata.Kíváncsi lennék, mit szóltak a gyerekei mindahhoz, ami az utóbbi évtizedekben vele és körülötte történt.Nem volt kérdés, hogy a szakmai és a mindenféle más meghurcoltatás idején is sziklaszilárdan mellettem álltak– válaszolja, de a gyerekeinek a feléje áradó bizalmáról talán elég annyit megemlíteni, hogy az összes unokája a nagyanyjuk két tenyerébe pottyanva jött a világra.Mind az ötüket valamilyen művészeti ághoz köti a foglalkozása – sikeresek és híresek.Úgy kezdtük, ugye, a beszélgetést, hogy Geréb Ágnes elvből nem fogad el pénzt a bábaságért, fizetése csak az öregápolásból származik. Illetve futólag, még a találkozásunk elején említette a nyugdíját is. Erre térek most vissza, mert nem megy ki a fejemből az az abszurdan alacsony összeg. Hogy létezik ez?Az idén emelték fel havi 148 ezer forintra. Nincs ebben semmi meglepő. Azért csak ennyi, mert a szegedi klinikán eltöltött 17 évem alatt rendkívül alacsonyak voltak az orvosi fizetések, hiszen bele voltak kalkulálva a hálapénzek. Ez a több mint másfél évtized látszik meg a nyugdíjam összegén– mondja Ágnes.A most 73 éves Geréb Ágnesnek tervei is vannak.Kollégáival és a sok évtizede, általa létrehozott Alternatal Alapítvánnyal karöltve most májusban egy új kampányra készülnek. „Ez a kampányunk a szülés indításával kapcsolatos. Merthogy szerte a világon drámaian megnövekedett a szülésindítások száma. Tehát, amikor a folyamat nem spontán, hanem egy beavatkozás nyomán indul el” – magyarázza Ágnes. „A külső beavatkozás persze lehet egyértelműen indokolt és elkerülhetetlen is. De lehet csupán javasolt, mérlegelendő választási lehetőség, esetleg magának a szülő nőnek a kérése. És lehet – ez is gyakran előfordul –, hogy lényegében teljesen indokolatlanul felvetett ötlet” – teszi hozzá.A kampánnyal azt szeretnék elérni, hogy a várandós nő ne alávetett, elszenvedő részese legyen a szülés folyamatának, hanem pontosan értse, tudja, mi miért történik, minek mi a kockázata, a lehetséges következménye, és ő hozhassa meg a tájékozódáson alapuló döntést. Hogy aktív, tudatos résztvevője maradjon a saját gyermeke születésének – akár intézményben, akár otthon történik az.A kampánynak már megszületett a mottója is:A természet vezeti. A tudomány segíti. Az anya dönt.The post „Gyűlöltek a börtönben, mert más vagyok” – meglátogattuk az ismét bábaként dolgozó Geréb Ágnest first appeared on 24.hu.
A magyar válogatott beálló 2019 és 2023 között erősítette a szegedieket, ez alatt kétszer nyert magyar bajnokságot a csapattal, legemlékezetesebb mozdulata pedig az volt, amikor 2022-ben, a bajnoki döntő visszavágóján 29–29-es állásnál két másodperccel a dudaszó előtt megszerezte a győzelmet és bajnoki aranyérmet jelentő gólt a Veszprém ellen.Azóta a román Dinamo Bucurestit erősítette, de visszatérése során úgy fogalmazott a 27 éves kézis, hogy Szegeden érezte igazán jól magát. Régi-új cspatával 2028. június 30-ig kötött szerződést.The post Hivatalos: Rosta Miklós visszatér Szegedre first appeared on 24.hu.
Pont a választások utáni hétvégén megyünk valahova együtt, és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.Riportunk egyik alanyától, Marianntól idézünk, aki minden követ megmozgat, hogy legalább néha ki tudjon csikarni egy-egy kormánykritikus mondatot a fideszes édesapjából. Nem sok sikerrel.„Beszélnek sokat arról, hogy a fiatalok nem támogatják a kormányt. Ez a mi közös szülői felelősségünk is. Mindenki beszéljen a saját gyermekeivel, hogy érthessék, milyen fontos lesz az ő döntésük” – fogalmazott Orbán Viktor Miskolcon, a januári DPK-gyűlésen.„Kedves fiatalok, segítsetek ti is a szüleiteknek, a nagyszüleiteknek, beszéljetek a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Na, persze ne úgy, mint mások” – mondta egy hónappal később Magyar Péter az országjárása nyíregyházi állomásán.De tényleg létezik ilyen, hogy a családban elkezdik egymást győzködni fiatalok és a szülők, a szülők és a nagyszülők, hogy nehogy már a Fideszre / Tiszára szavazzanak? Erre voltunk kíváncsiak; beszélgettünk érintett fiatalokkal és idősebbekkel, kormánypártiakkal és ellenzékiekkel.„Anyukám durván fideszes, a legutóbbi választáskor azt hazudta, hogy nem ment el szavazni” – így kezdi Lilla, kétgyerekes anya Budapestről, aki mindent megtesz, hogy az általa fontosnak vélt témák feszegetésével kicsit kritikusabb gondolkodásra vegye rá az anyukáját:Neki és a húgomnak is küldözgetek Messengeren anyagokat arról, hogy mik mennek – hogy mennyi a nyugdíj és a fizetés a többi uniós országban, Hadházy Ákos dolgairól, a Szőlő utcáról. Összefoglalókat, videókat. A húgom nem válaszol, anyám általában annyit ír, hogy »köszi«.Lilla szóban is próbálja győzködni az édesanyját: „Rákérdeztem, hogy szerinte tényleg jön-e a háború, ha Viktor megy. El van bizonytalanodva. Kértem, hogy legyen szíves, és ne féljen, ne engedje át magának ennek a szemét félelemkeltésnek. Úgy tűnt, hogy valami dereng neki, voltak félmondatai… Valami bizodalmam van benne, hátha megértette. Arra kértem, gondoljon az unokáira, az ő jövőjükre. Én bizakodó vagyok, mint mindig. Ennyit tudtam tenni.”Ehhez képest eggyel bonyolultabb a helyzet a következő megszólalónknál, hiszen Lillával ellentétben – aki a férjével és a gyerekeivel él több mint száz kilométerre az anyjától – Csongor jelenleg közös háztartásban lakik édesanyjával, miközben rendszeresek köztük a politikai viták. A gyermekvédelemben dolgozó férfi az ellenzéki jelöltek és pártok valamelyikére, anyja pedig a kormánypártra szavaz majd április 12-én.Kapcsolatukat Csongor nem jellemzi rossznak, de a világnézetük, gondolkodásuk mindig is drasztikusan eltért. Szerinte ennek médiafogyasztási okai is vannak, emellett fontos a generációs tényező is: édesanyjától gyakran hangzik el, hogy „te nem emlékszel, hogy nekünk mennyire rossz és nehéz volt annak idején, most meg már jobb.”Változó, hogy ki kezdeményezi a vitákat, de Csongor elmondása szerint mostanában már kezdik kerülni a témát:Legutóbb ma történt, hogy három perc után kimondtuk: »na, ezt jobb, ha nem folytatjuk«. És nem is folytattuk. Egy ideig azt hiszi az ember, hogy hátha most mond valami meggyőzőt a másiknak, de nem, ez halott ötlet.Csongor szerint, amikor egy ilyen beszélgetés zátonyra fut, gyorsan témát váltanak („ebben ügyesek vagyunk”), mert mindketten érzik, hogy ezt ott és akkor félre kell tenni.Amikor rákérdezünk, hogy vészelik majd át, hogy április 13-án egy fedél alatt fognak ébredni, miután az egyikük által preferált párt mindenképp vereséget szenved előző éjszaka, Csongor azt mondja: „Édesanyámnak 12-én van a születésnapja. Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni. Hogy mi lesz másnap, abba még nem gondoltam bele, de a szüleimmel a kapcsolatom remélhetőleg nem fog változni, a kölcsönös tisztelet megmarad, nem fogjuk elverni egymáson, hogy ki a korlátolt, eszelős, felelőtlen, hazaáruló.”Megkérdeztük Csongor édesanyját is. Marika azt mondja, általában ő kezdeményezi otthon a politizálást. „A papával megegyezik, Csongorral általában különbözik a véleményünk. A fiatalok dolga a változtatás. A mi korosztályunknak van összehasonlítási alapja a múlt és a jelen életszínvonala között. Féltjük a családunkat, és, hogy amit elértünk, kárba vész.”Marika azt mondja, a fia és közte zajló vita általában győzködésből áll, és olykor feszültséget hagy maga után. De szerinte nem hiábavaló a dolog: „Mindenféle eszmecserének van értelme. Az állás most 1-1, a végeredmény várat magára.”Mariann az édesapját szeretné – ahogy ő mondja – jobb belátásra téríteni. A Szombathelyen élő pszichológus szerint kifejezetten szeretnek egymással beszélgetni, csak mostanában mintha változna kicsit az érvelés:Azt veszem észre, hogy egyre jobban propaganda szöveget nyom. Mivel ő jobban ért a gazdasági folyamatokhoz, én inkább szociális témákkal, egészségpolitikával, oktatásüggyel kapcsolatban próbálom őt naprakészebbé tenni. Amit ő szisztematikusan hárít.Mariann azt mondja, amikor a mindennapi témákról beszélgetnek, akkor is előjön a politika és a terelés. „Tizennégy éves korom óta rendszeresen vonatozok, és katasztrófa, ami mostanában van a vasútnál, pedig régebben tök jól lehetett közlekedni vidékre Budapestről. De, ha ezt a témát felhozom apukámnak, akkor az a válasz, hogy Budapesten meg kigyulladtak a buszok, és Karácsony Gergely és hasonlók. Mindenre van egy ilyen riposzt, ami után a beszélgetés már nem vezet sehová, és a vége meg az, hogy »de amúgy meg a migránsok«. Tökre azt látom rajta, hogy úgy kommunikál ezekről, mint a propagandasajtó.”Apját konfliktuskerülőnek tartja, a politikai témákat általában Mariann kezdeményezi azzal, hogy felhozza a számára fontos témákat, de ezek a nézetkülönbségek nincsenek rossz hatással – az egyébként is jó – kapcsolatukra:Egy idő után mindig eljutunk oda, hogy nagyon-nagyon nem haladunk egyfelé, a vita így parttalan, és akkor ott abbahagyjuk.És hogy mi lesz április 12-e után? Mariann több okból is izgul, mert, ahogy cikkünk felütésében már idéztük, pont a választások utáni hétvégén mennek valahova együtt, „és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.”Korábban Mariann is Fidesz-szavazó volt, úgy gondolja: „demokrata kezdeményezésnek indult”, egy jó darabig az is volt. „Tehát szerintem a Fidesz változott, nem én. Apukám meg egyidős Orbánékkal, ő 90 óta kitart mellettük, csak szerintem nem veszi észre, hogy a saját eszméi mennyire változnak.”Jöjjön most egy olyan család, amelyben a szülők és a (szavazókorú) fiatalok korosztálya hasonlóan gondolkodik a világ dolgairól, a konfliktus a nagyszülők generációjával áll fenn.Máté egyetemista, pszichológiát tanul Szegeden. Jogász édesanyjával, agrármérnök édesapjával és még a velük élő nagymamával is egyetértenek abban, hogy az országnak áprilisban a változásra kell szavaznia. Apai nagyszüleivel azonban egyre kevésbé tudnak beszélgetni – bármiről. „Egész egyszerűen az történik, hogy nem hajlandók befogadni a gondolkodásukhoz nem passzoló információkat, nem tudunk hatni rájuk, ezért arra gondoltam – és ez nyilván durva – hogy így nyolcvan körül legyenek szívesek most már ránk hagyni a dolgot: hadd döntsünk mi a saját jövőnkről.”Hogy ez mit jelent pontosan?„Ha Fidesz-győzelemmel zárulna ez a történet, bennem erős harag lenne. Huszonhat éves vagyok, az öcsém 22, a nagyszüleim viszont már nyolcvan felettiek. Csúnya kimondani, de nekik gyakorlatilag mindegy, milyen rendszer jön. Félreértés ne essék: természetesen nem akarom, hogy meghaljanak, sőt. Itt csakis arról van szó, hogy velük ellentétben nekünk még azért jó esélyünk van, hogy ötven–hatvan évet leéljünk ebben az országban. És nekünk nagyon nem mindegy.”Szóval az lesz feléjük a tiszteletteljes kérésem, és ezt lehet, hogy meg is mondom nekik, hogy legyenek szívesek az ő meggyőződéseiket félretenni, és hagyják, hogy mi magunknak döntsük el, hogyan szeretnénk élni ebben az országban.Mátéék viszonya egyébként az apai nagyszülőkkel nem szoros, de egyáltalán nem rossz. Viszont egyre gyakoribbak a közéleti témájú viták: „Nagyon feszült a viták után a légkör. Én nem voltam náluk mostanában, a szüleim gyakrabban jártak ott, és egyszer-kétszer eljutott már kenyértörés közeli állapothoz a helyzet. Annyira szélsőségesen különböznek a vélemények, hogy többször is erőteljes megbántódás lett belőlük.”Kérdésünkre, miszerint időpocsékolásnak tartja-e, hogy egymást próbálják győzködni a szekértáborokhoz tartozó rokonok, azt mondja, lehetetlen a meggyőzés, hiszen nagyszülei esetében hitkérdésről van szó: „Ők Fidesz-hívők. Míg a szüleimnek és nekem vannak fönntartásaink Magyar Péterrel kapcsolatban, most úgy érezzük, itt a lehetőség, ezért leszavazunk a Tiszára. Részt veszünk a tiszás rendezvényeken, a közösséget erősítjük, de nem vakhittel, hanem, mert bízunk benne, hogy ők kormányváltó erő lehetnek. A tatáméknál pedig pont az ellenkezője látható: szerintük bárki, aki a Fidesznek ellent mer mondani, az globalista, kommunista, ilyenista, olyanpárti. Ez azért különösen veszélyes, mert egyébként tanult emberekről van szó.”Máté barátja, Attila esetében személyes tétje is van a választásnak. Az esetleges hazaköltözés.Az eredetileg békési fiatal évek óta Ausztriában dolgozik. Náluk is az apai nagyszülőkkel, egészen pontosan a nagymamával alakult ki konfliktus a politika miatt: „A mamám egyrészt fél a változástól. Másrészt non-stop megy nála a propaganda: a szobájában az M1, a tata szobájában a TV2. Ha meg a konyhában főz, akkor ott a Kossuth Rádió. És egyszerűen nem tudom neki elmondani, hogy ez miért rossz. Már nem tudunk beszélgetni.”Attila elmondása szerinte ettől eltekintve kiváló a kapcsolata a nagymamájával „csak ugye van ez a dolog”.Attila most 27 éves, évek óta Tirolban vendéglátózik, de szívesen hazajönne:Jelenleg semmi jövőkép, főleg arrafelé, Békés megyében. Szép hely, de sorban minden bezár. De hosszú távon minden vágyam, álmom az, hogy egyszer végre jobb legyen.Szintén a hazaköltözést fontolgatná Szilvi, aki férjével és 16 hónapos gyermekével Londonban él. Őt is és a párját is győzködik a szülők mindkét oldalról, hogy szavazzanak a változásra. Nem mintha nagyon kellene őket győzködni.„Igazából mindenki egy véleményen van, csak mindenki azt akarja, hogy te is tudd, hogy az a jó”.A családban még arra is figyelnek, nehogy elaprózódjanak a szavazatok, így az is gyakran előkerül, hogy ne a kispártokat válasszák a Fidesz ellenében: „Mindenki próbálja nyomni azt, hogy szavazzunk ugyanarra, és akkor hátha így valami történhet.”A nyomasztásban szerinte az is benne lehet a szülők részéről, hogy a fiatalok jó ideje nem élnek Magyarországon, és bár Szilviék a főbb fejleményekkel tisztában vannak, a kisebb dolgokra esetleg nincs rálátásuk. A fő ok pedig természetesen az, hogy hátha a változással az is járna, hogy hazaköltöznek:„Persze, tudják, hogy hazajönnénk. Mi már az előző választás előtt is megmondtuk, hogyha történik valami változás, akkor pár éven belül hazamegyünk, és ez most sincs másképp. Csak most már akkora az okozott kár, hogy ezt nehéz egyik napról a másikra helyrehozni. Tehát nem az lesz, hogy leváltják a Fideszt, és akkor holnaptól minden szuper, biztos vagyok benne, hogy jó pár év, mire bármi is történik.”A következő családban hasonló a helyzet – legalábbis a tekintetben, hogy a győzködő fél és a „célpontja” ugyanazon a politikai oldalon áll. A kormánypárt oldalán.A pedagógusként dolgozó Réka Budán él két felnőtt lányával. Mindig is jobboldali szavazó volt, ezért sem érti, miért a nyomasztás az édesanyja irányából, aki rendszeresen győzködi, hogy voksoljanak a Fideszre.„Engem nagyon nem kell győzködnie anyukámnak, mert mi egy oldalon vagyunk, de még engem is zavar, amikor rákezd. Az anyukám bigott. És szerintem ez nagyon nem mindegy befolyásolás szempontjából – ha érzelmi alapon ragad bele valaki egy párt gondolataiba, akkor kevésbé tud meggyőző lenni.”Réka azt mondja, érti, miért akarja az édesanyja, hogy a Fideszre szavazzanak, de ő maga sokkal objektívebb anyjánál, és néha kritizál egy-egy kormányzati döntést. Ilyenkor jönnek a viták:Amikor hibákra hívom fel a figyelmet, abban a pillanatban elkezd velem összeveszni – velem, akivel egyébként ugyanazon az oldalon áll. Szemellenzős, nem is hajlandó észrevenni azt, ha bármilyen hibát elkövetett az az oldal.Az édesanyja nem csak Rékát agitálja: „Amikor látom, hogyan próbálja meggyőzni a fiatalabbakat, agresszívnak érzem néha a stílust, és gyanítom, hogy ezzel pont az ellenkezőjét váltja ki. Ez így se nem túl szimpatikus, se nem túl hatékony.”Réka azt mondja, ő szeret érdemi vitát folytatni olyan emberekkel is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint ő, mert abból mindenki tanulhat. Ugyanakkor a hozzá hasonló világnézetű anyjával nem szereti ezeket a beszélgetéseket: „99 százalékban ő kezd rá, én pont azért nem hozom fel a témát, mert érdemi vitát nem tudunk folytatni egymással.”Ezeknek a beszélgetéseknek általában az a vége, hogy Réka kiszáll:Úgy zárom le a dolgot, hogy nem vagyok hajlandó tovább beszélni. Nem tudok érvelni, mert ő az érveket nem hajlandó befogadni. Picit az az érzésem, hogy azért nem hajlandó nyitni más gondolatokra, mert mindig az kiabál, akinek a háza ég: talán attól fél, hogy mondok valami olyat, amit, ha végiggondolna, akkor instabillá válna az ő háza.Érdekes módon ez az „ellentét” nem megy tovább a következő generációra. Réka ugyanis azt mondja, elképzelhetőnek tartja, hogy a nagyobbik lánya másra fog szavazni. „Azt gondolom, hogy ezt mindenkinek szuverén joga eldönteni.”Mi van, ha valaki nem szeretné hallgatni a családon belüli korteskedést? Milyen stratégiát kövessünk, ha fontos számunkra a meggyőződésünk, de közben továbbra is jó viszonyt szeretnénk fenntartani a rokonainkkal? Erről kérdeztük Gyarmati Rita pszichológust.„Ez a helyzet sajnos kiéleződni látszik, én is hallottam olyan fiatalokról, akiknek komoly problémát okoz, hogy próbálják őket győzködni a rokonaik, és segítségre szorulnak e tekintetben; nem tudják hogyan maradhatnak ki ebből, hogyan maradhat meg a szuverenitásuk.”A szakember egy saját emlékét visszaidézve magyarázta el az egyik jelentős változást, ami a korábbi választásokhoz képest érezhető:Emlékszem, mi a kétezres évek elején pszichológus hallgatókként leültünk egy kávézóba, és két órán át beszélgettünk arról, hogy ki kire fog szavazni, és nyolc emberből hat azzal indokolta a választását, hogy korábban a szülei is arra a pártra voksoltak. A mai generáció sokkal önállóbb, sokkal önjáróbb ebből a szempontból, és egy fiatal azt tudja mondani, hogy »nekem van ahhoz jogom, hogy azt gondoljam, amit, és arra szavazzak, akire akarok« – és ez talán abból is fakad, hogy a szülők is sokkal demokratikusabban nevelik a gyerekeiket.Gyarmati Rita épp ezért úgy látja, hogy az említett konfliktus nem is annyira a fiatalok és a szüleik között feszül:„Kevés olyan családról hallottam, ahol a szülő meg a gyerek között lenne ezzel probléma, arról viszont gyakran hallok, hogy az idősebb generáció és az unokák között van egy ilyen szakadék. A nagyszülők generációja olyan korban is élt, amikor sok rossz tapasztalatot kellett átélniük, emiatt lehet, hogy nehezebben tudnak rugalmasan gondolkodni a változásról. És még az is benne van a dologban, hogy ahogy idősödünk, a személyiségünk egyre rugalmatlanabbá válik.”Rendben, de mit tegyen, aki menekülne egy ilyen szituációból, egy politikával agitáló rokontól? Gyarmati Rita szerint sok múlik azon, hogy egy családon belül általánosságban mennyire tartjuk tiszteletben egymás határait, mert, ha ez rendben van, akkor egyértelmű, hogy nem fogjuk erőszakosan agitálni a gyereket vagy az unokát, de, ahol a családdinamika eleve problémás, ott nem csak a politikai kérdésekből származhatnak problémák.Ha viszont mégis felmerülne ez a probléma, nagyon hasznos tud lenni az asszertív kommunikáció, azaz ha kimondjuk:figyelj, én ezt érzem, én így vagyok jól, én neked nem akarok rosszat, éppen ezért kérlek, fogadd el azt, amit én gondolok.A szakember hozzáteszi: ha pedig így sem megy, akkor tényleg a kommunikáció lezárása az egyetlen út: „Én nem vagyok a híve annak, hogy az időjárásra tereljük a témát, de, ha nincs más lehetőség, akkor ez lehet az egyetlen kiút. Lehet azt is csinálni, hogy egy életre összeveszünk ezen, és a karácsony estéket sem fogjuk együtt tölteni – de azt gondolom, hogy talán ennyit azért nem ér.”The post „Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni” – politikai viták sújtotta családokkal beszéltünk first appeared on 24.hu.
Támadásban és védekezésben is jobban kezdett a Szeged, többször is vezetett két góllal, de a 14. percben egyenlítettek a lengyelek. Mikler Roland bravúrosan védett, támadásban viszont átmenetileg visszaesett a Magyar Kupa címvédője.A kisebb hullámvölgy után megint ellépett kettővel a házigazda, az első félidő utolsó öt perce azonban a Kielcének sikerült jobban, így döntetlen állásnál vonulhattak az öltözőbe a csapatok, írta tudósításában az MTI.A sok szabálytalanság, videós visszanézés és egyéb játékmegszakítás miatt rendkívül vontatottá vált második felvonásban is az volt a forgatókönyv, hogy többször is két gólra növelte előnyét a házigazda, de a Kielce mindig egyenlített.A hazaiak 25 másodperccel a vége előtt vezettek először hárommal és mivel a vendégek utolsó támadása során a labda el sem jutott a kapuig, a Szeged 26-23-ra győzött.Lazar Kukic hat, Mario Sostaric négy góllal, Mikler Roland a mezőny legjobb játékosaként 16 védéssel vette ki részét a sikerből. A túloldalon Piotr Jarosiewicz hat, Aleks Vlah és Daniel Dujshebaev négy-négy alkalommal talált be, Klemen Ferlinnek 11 védése volt.OTP Bank-Pick Szeged – Industria Kielce (lengyel) 26-23 (11-11)The post Nagyot harcolt a Szeged, legyőzte a Kielcét a BL-playoffban first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban