Ha ekkora az igény egy férfiak nélküli bulisorozatra, át kell gondolnunk, hogy mivel szembesülnek a nők a szórakozóhelyeken
hir24 | 2026. március 21., szombat - 20:51
Sejtelmes vörös neon, az utóbbi évtizedek csajos slágereinek krémje, és egy terem csurig töltve felszabadult, átszellemülten táncoló nőkkel – ez tárul elénk, ha belépünk egy HER-buliba. Pontosabban csak a nők elé, mert a férfiak előtt zárva maradnak a kapuk.Az indulás óta eltelt idő szempontjából még mondhatni gyerekcipőben jár a projekt, de már most teltházas bulikkal büszkélkedhet a HER-kollektíva. A csak nőknek szóló eseménysorozat Jade Hutton-Mills tartalomgyártó szerelemprojektje, az ötlet pedig úgy tűnik, nemcsak az ő szívének, de a megszólított célközönségnek is kedves. Interjünk során megvitattuk a szervezővel, mi lehet a népszerűség oka, és mi a vízió a projekt mögött, majd magunk is megnéztük, milyen egy HER-buli a gyakorlatban.A puszta véletlennek köszönhetően tárta a szemem elé a TikTok az első HER-buliról készült videót sok héttel ezelőtt. Akkor viszont még nem tudtam, hogy rövidesen én magam is ott állok majd a videóban szereplő, vörösen izzó HER felirat alatt a Toldi Klubban, a bulisorozat harmadik eseményén. Az aznap esti tematika – ugyanis az mindegyiknek van – a 2000-es Sakáltanya című film volt, amihez a dresscode is igazodott. Mit jelent ez? Cowboy kalapok, magassarkú csizmák, fűzős felsők, állatminták, bőrnadrágok, és persze bárpulton táncoló „sakálok”.Mellesleg eddig ez volt az egyetlen olyan HER-esemény, ahol az az LMBTQ+ közösséghez tartozó férfiak is részt vehettek.Magam sem tudtam, mire számítsak a közeget illetően. Egyedül a kommentekre és a közösségi médián fellelhető élménybeszámolókra támaszkodhattam, amik igen magasra srófolták az elvárásaimat. Felhőtlen, békés szórakozásról, közvetlenségről és igazi megvadulós tracklistekről szóltak a történetek. Ezekről elárulhatom: mind igaz. Az egyetlen, ami az egész kapcsán elszomorított, hogy miért nem mentem el hamarabb egy ilyen bulira.Jade Hutton-Mills ghánai-magyar és zambiai szülők gyermeke. Ugyan Londonban született, csupán pár hónapos volt, mikor szülei úgy döntöttek, visszaköltöznek Magyarországra. Élete első tizenhárom évét Szegeden és Budapesten töltötte, és bár utána élt Zürichben és Oxfordban is, mindig visszavágyott a magyar fővárosba, ahova fiatal felnőttként vissza is költözött, és azóta is itt él.Első hallásra sok kérdés felmerülhet az emberben annak kapcsán, miért vannak kizárva a férfiak az eseményekről, viszont ott helyben megelevenedett előttem, amit Hutton-Mills a vele készített interjúnk során mondott az eseménysorozat mögött meghúzódó inspirációról.Felidézte, hogy már az első buliélményei során rájött: nőként rá más szabályok érvényesek a szórakozóhelyeken, mint a férfiakra.Ennek megnyilvánulásai a felszabadult táncmozdulatai miatti rosszalló pillantásoktól egészen a fogdosásig terjedtek. Miközben hangsúlyozta, hogy önmagában a szórakozóhelyen való ismerkedéssel nincs baj – hisz ő is így ismerte meg a férjét –, sokkal inkább a nők által sokszor tapasztalt kéretlen és kérlelhetetlen közeledés az, ami problematikus.Nagyon sokszor azt érzem, hogy nem lehetünk nőként annyira felszabadultak. Alapvetően is úgy gondolom, hogy van egy nagyon performatív eleme a női létnek, főleg, ha szórakozásról van szó. Egyrészt nagyon szabályozzuk a nőket, hogy hogyan lehet elfogadhatóan felöltözni, megjelenni, táncolni, vagy viselkedni. Még akkor is, ha mindent jól csinálsz, ki vagy téve annak, hogy valaki odajön és zaklat. Nagyon sokszor tapasztaltam, főleg kommersz szórakozóhelyeken, hogy nem értik a nemet– fejtette ki Hutton-Mills, akinek az is célja volt a kollektíva megteremtésével, hogy a nők enélkül a performatív jelleg nélkül élhessék meg a saját nőiességüket, egy számukra érzelmileg és fizikailag is biztonságos térben, zaklatás és atrocitások nélkül.A HER-eszmének viszont ez csak egy része. A tartalomgyártó elmondta, hogy az egyik legnagyobb inspirációja a saját leánybúcsúja volt, ahol megtapasztalta, mennyire felszabadult tud lenni egy női közösség. Ezt az érzést szerette volna átadni a HER-rel is.Mivel Hutton-Mills eredetileg PR-területen dolgozott, így volt már tapasztalata, hogyan kell beindítani egy ilyen projektet. Persze nem egyedül, hisz már a kezdetektől voltak barátok, akik segítettek egyengetni ezt az utat, ma pedig már egy komplett csapat ügyködik azon, hogy a HER úgy működhessen, ahogy jelenleg láthatjuk.Ha én szervezek magamhoz egy összejövetelt, akkor is szeretem, ha van valamilyen tematikája, ami lehetőséget ad, hogy kicsit kreatívabbak legyünk, kiszakadjunk a hétköznapokból– felelte a kérdésre, honnan jött az ötlet, hogy minden alkalom egy kidolgozott tematika alapján valósuljon meg.Az viszont nem véletlen, hogy a HER-t nemcsak eseménysorozatként, hanem kollektívaként is emlegetjük. Ugyanis a bulik csak a kezdet, mivel a szervező még számos más irányba is kiterjesztené ezt a projektet. Szeretne a jövőben workshopokat és kerekasztal-beszélgetéseket is tartani a HER brandje alatt, amik által lehetőség nyílik felhívni a figyelmet olyan, nőket érintő problémákra, mint például a menstruációs szegénység, a nők elleni erőszak, a nőgyógyászati problémák, vagy a beleegyezés fontossága.Nagy álmodozó vagyok, aztán meglátjuk, mennyit tudok ebből megvalósítani, de remélem, minél többet. Úgy érzem, ez egy izgalmas irányba halad.Női oldalról kimagaslóan pozitív reakciók érkeztek az első buli után, viszont az eseményről készült TikTok-videók alatt a férfi oldal is képviseltette magát, nagyrészt nem túl jószándékú megszólalásokkal.Volt egy videó, amit nagyon sokan megnéztek, és rengeteg komment jött, hogy »ki fizet, ha nincsenek férfiak«, meg, hogy »ki építette fel a helyet, ha nem a férfiak«– fejtette ki a szervező, aki hozzátette, sok hozzászólást el tudott engedni, de a buli résztvevőit becsmérlő megjegyzések feldühítették.A kommentelők ugyanis nemcsak magát a koncepciót minősítették válogatott sértésekkel, hanem a videóban megjelenő vendégeket is célba vették. A nők testalkatát, öltözékét kritizálták, de olyan is volt, aki egyszerűen kijelentette, hogy „biztosan durva halszag volt” a helyen, ha csak nők voltak jelen a buliban.A hozzászólások kapcsán Hutton-Mills felhozta azt a jelenséget, amit angolul csak „male loneliness epidemic”-ként emlegetnek – ez a férfiak jarványszerűen terjedő, újkeletű elmagányosodását jelenti. Az emögött álló okokat illetően megoszlanak a vélemények: a szexista nézeteket valló férfi véleményvezérek a másik nemet okolják, amire a válasz a nők részéről az, hogy szerintük a sok férfi által tanúsított, egyre gyakoribb és durvább hímsoviniszta attitűd a jelenség mögötti valós ok. Hisz, ha egyenrangú felekként kezelnék a nőtársaikat, akkor azok nemcsak közösséget, de párkapcsolatot is szívesebben vállalnának a férfiakkal.Tehát eszerint a gondolatmenet szerint, ha az említett elmagányosodást fájlaló férfiak hajlandóbbak lennének előítéletektől mentesen, tisztelettel nyitni a nők felé, abból mindenki csak profitálhatna. Hutton-Mills is ezt vallja.A kommentekben látott reakciók arról árulkodnak, hogy többen is zokon vették, hogy férfiak nem látogathatják az eseményeket, annak ellenére, hogy ez a döntés nem a kirekesztésen alapul. Sőt, a szervező néhány személyes ismerőse is megkérdőjelezte a döntést.Utólag hallottam olyat ismerősöktől, hogy felmerült bennük: ez az egész kirekesztő és férfigyűlölő. Ezt nagyon meglepő volt nőktől hallani, mert semmi olyasmi nem volt a kommunikációban, hogy »fúj, férfiak«– mondta, majd ismét kihangsúlyozta, hogy a cél soha nem a kirekesztés volt, hanem egy olyan közeg megteremtése, ami a nőkre összpontosít.A szervező arra is emlékeztetett, hogy számos, úgynevezett gentlemen’s club van csak Budapest belvárosában is, mégsem lát olyan nőket, akik ezek ellen kampányolnának, vagy sérelmeznék, hogy nem lehetnek a részesei ezeknek a közösségeknek. Ezzel kontrasztban viszont a kizárólag nőknek fenntartott helyekből és eseményekből kifejezetten hiány van annak ellenére, hogy egyértelműen lenne kereslet ezekre is.Nekem érdekes ez a düh, amit ez az egész kiváltott sok férfiban. Annyi koedukált hely van, ahova mindenki elmehet, hogy jól érezze magát. Nem ez az egyetlen eseménysorozat a világon, hogy gond legyen, hogy ide pont nem jöhetnek el– mondta Hutton-Mills.Ahogy ő fogalmaz, neki sincs problémája azokkal az eseményekkel, ahol a férfiak maguk közt, nők nélkül szeretnének szocializálódni. Sőt, kiemelten fontosnak tarja, hogy nők és férfiak egyaránt szabadon alakíthassák a saját tereiket, saját igények szerint.Szerintem éppolyan fontos a férfiaknak is pozitív közösségeket építeni, és szeretném is, hogy legyenek ilyenek, hogy jobb párokat, barátokat alkossanak.Egyébként a HER-kollektíván kívül hasonló élményt kínál Budapesten a GLOW (Girls Like Other Women), vidéken pedig az Egy ilyen lánynak bulisorozat, amik szintén kizárólag nőknek szóló eseményeket kínálnak a közönségnek. Ez a három azonban, ha belegondolunk, hogy az egész magyar női lakosságot kell kiszolgálniuk bulifronton, vajmi kevés választási lehetőséget ad országos szinten.Igény viszont kétségtelenül van rá, hiszen még Hutton-Millst is meglepte, mekkora érdeklődést váltott ki az első HER-esemény.Nem számítottam erre. Az első bulin nagyon sokan voltak. Egy ponton be is sokalltam és el kellett bújjak pár percre, hogy összeszedjem magam, mert nem hittem el, hogy ami addig egy tervem volt, a szemem előtt valósult meg.Az esemény után a közösségi média profiljait elárasztották az elégedett nők üzenetei, akik nem győzték kifejezni hálájukat, amiért úgy érezték, végre nyugodt szívvel mehettek el szórakozni.Voltak olyanok, akik egyedül jöttek el, úgy, hogy már évek óta nem voltak bulizni. Kaptam olyan üzenetet is, hogy az illetőnek nagyon rossz a kapcsolata az anyukájával, a nagymamájával, ezért pedig saját magával és a nőiességével is, de a buli mennyire gyógyító volt és mennyi kedves emberrel találkozott.Valótlan lenne azt állítani, hogy a bulizástól vonakodó nőket csak és kizárólag a férfiak jelenléte tartaná vissza a szórakozástól. Hutton-Mills elárulta, az első buli után több vendég is arról számolt be, hogy sokáig vacilláltak, hogy elmenjenek-e, mert az általános tapasztalataik szerint a nők nem kedvesek egymással. Ezekre az aggályokra végül rácáfolt a pozitív élmény, az viszont elgondolkodtató, milyen élmények vezethettek ehhez a konklúzióhoz.Úgy érzem, Magyarországon nekünk, nőknek, van egy fundamentális problémánk egymással. Durva szinteken van a szexizmus, amit borzasztóan internalizáltunk, és szeretném, ha ehelyett ezek a női kapcsolatok inkább erősödnének. Saját magunkkal, a saját nőiességünkkel és egymással is– osztotta meg tapasztalatait a szervező.Beszélgetésünk során szóba került, hogy a személyes benyomások azt mutatják, hogy sok tinilány – ha nem a legtöbb – átmegy egy olyan korszakon, amikor kifejezetten lázadnak a feminin ízlés és megnyilvánulás ellen. Ugyanis az olyan tradicionálisan nőiesnek tartott dolgok, mint a sminkelés, szépségápolás, divat – de még bizonyos zenei előadók vagy tartalmak kedvelése is – sokszor a felszínesség szimbóluma a popkultúrában. És melyik tinilány ne akarná távol tartani magát a „felszínes” címkétől?Ez az időszak Hutton-Mills, sőt, a legtöbb női ismerősöm életéből sem maradt ki.A világ egy ponton azt mondja neked, hogy ez gáz, ez nem a kifutód, és ne legyél ennyire elszállva, ne akard ennyire kimutatni és megélni a nőiességedet. Skatulyába szorították, hogy ezt hogyan teheted meg. Általában azért, hogy tetsszél más férfinak, így máris egymás ellen vagyunk állítva nőként, és az egész életed egy performansz, egy verseny lesz.Pedig, ahogy azt ő is mondja, a nőiességet is ezerféleképp meg lehet élni, csakúgy, ahogy nincs egy központilag meghatározott férfiasság sem, aminek eleget kell tenni. Amellett például, hogy HER arculata egy hiperfeminin stílust és attitűdöt reprezentál, a szervező nem gondolja, és nem is szeretné azt sugallni, hogy ez lenne a nőiesség etalonja.A HER-nek van egy markáns arculata, de ez csak engem tükröz, hogy szerintem én milyen lennék ideálisan. Viszont azt gondolom, hogy mindenkinek megvan a helye ebben az egészben.The post Ha ekkora az igény egy férfiak nélküli bulisorozatra, át kell gondolnunk, hogy mivel szembesülnek a nők a szórakozóhelyeken first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
A német klub a honlapján jelentette be a következő idény játékoskeretét. A beálló és a junior világbajnoki ezüstérmes kapus élő szerződéssel rendelkezik a jövő szezonra is, az ugyancsak válogatott hálóőr megállapodása viszont lejár a mostani évad végén.Korábban a Sport Bild és az RT Handball szakportál is úgy értesült, hogy Palasics Kristóf a Szegedhez igazol, és a klubváltás legkésőbb jövőre megtörténik, amikor lejár a melsungeni szerződése, de arra is van esély, hogy a csongrádiak már idén nyáron kivásárolják őt.Palasics a Bundesliga mostani idényében eddig 25 mérkőzésen 133 lövést védett, a Német Kupában két meccsen 21 hárítása volt. Bartucz a bajnokságban 21 találkozón 69 védéssel segítette csapatát.The post Biztosan távozik egy magyar kézis a Melsungen csapatától first appeared on 24.hu.
Az európai szövetség honlapja szerint a Szeged irányítója, Lazar Kukic négy, a Veszprém beállója, Dragan Pechmalbec pedig a mezőny legeredményesebb játékosaként tíz góllal járult hozzá a sikerhez.A visszavágót vasárnap délután rendezik Utenában. A továbbjutó játszik a magyar válogatottal a selejtező utolsó szakaszában. Annak a párharcnak az első mérkőzését május 13-án vagy 14-én rendezik idegenben, a visszavágó pedig 17-én lesz Veszprémben.A 2027. január 13-31. között sorra kerülő olimpiai kvalifikációs világbajnokság győztese kijut a 2028-as Los Angeles-i játékokra, a 2-7. helyezettek pedig részt vehetnek a 2028 tavaszán sorra kerülő selejtezőtornákon.The post Csoda lenne, ha nem Szerbiával játszana vb-selejtezőt a magyar férfi kéziválogatott first appeared on 24.hu.
Minden második leadott ajánlása érvénytelen volt Sermer Ádámnak, a Demokratikus Koalíció mezőkövesdi képviselőjelöltjének – derítette ki a 24.hu. Lapunknak a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küldte el az összes, az országgyűlési választáson indulni igyekvő párt részletes jelöltállítási adatait. Ebben szúrt szemet, hogy Sermernek összesen 992 ajánlását ellenőrizték, és közel ugyanannyi (487) érvénytelen ajánlást találtak nála, mint ahány érvényeset (505). Ez kiugró, 49,1 százalékos hibaarány, amihez hasonlót csak egyetlen másik DK-jelölt produkált, miközben az ellenzéki párt jelöltjei átlagosan 14 százalékos tévesztési aránnyal dolgoztak.A pártok ajánlásgyűjtési mérlegét eredetileg azért kértük el az NVI-től, hogy lássuk, mennyire lóg ki eredményével az országos listaállítástól végül eleső Jobbik, amelynek minden negyedik ajánlása érvénytelen volt – kiderült, hogy nagyon is, de a számsorokat böngészve további gyanús körülményekre bukkantunk.Az érvénytelen ajánlások nagy száma ellenére Sermert nyilvántartásba vették Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 7-es számú választókerületében. A politikus legutóbb az ellenzéki összefogás színeiben 27 százalékot szerzett a mezőkövesdi körzetben (messze elmaradva a 60 százalék felett végző fideszes Tállai Andrástól), korábban a Liberális Pártban politizált, ám mostanra csak a DK szerepel jelölőszervezetként a neve mellett.Az NVI-től azt is megtudtuk, milyen okból érvénytelenítették az ajánlásait.Fontos leszögezni, hogy a DK-s jelöltek túlnyomó többségénél fel sem merül a gyanú, hogy tisztességtelen eszközökkel gyűjtött volna ajánlásokat: a választási iroda 62 951 ajánlásukat ellenőrizte – kerületenként addig számolják a leadott ajánlásokat, amíg ötszáz érvényeset nem találnak –, és mindössze 8879-et érvénytelenített. Ez 14,1 százalékos tévesztési arány, ami alig tér el a Mi Hazánk (13,8%) és a Kétfarkú Kutya Párt (15,9%) mutatójától.Az 5-10 százalékos hibaarány jónak számít, 20 százalékig pedig elfogadható. Mindössze kilenc DK-s jelölt lépte át ezt a határt, vagyis a többségük példamutatóan gyűjtött. Ezért is szúrt szemet, hogy két képviselőjelöltjük kifejezetten sokat rontott: Sermer mögött nem sokkal marad le a budapesti 2-es választókerületben induló Halmai Richárd, akinek 958 ajánlásából 440-et érvénytelenítettek. Ez 45,9 százalékos hibaarány. A jellemző érvénytelenítési ok nála a formai hiba volt: 76 százalék ebből származott. Ilyenkor az ajánlóíven az ajánlást adó választópolgár adatai hiányosan vagy egyáltalán nincsenek kitöltve, vagy az adatok szemrevételezéssel azonosíthatatlanok. Ide sorolják azt is, ha az olvasható aláírás nem egyezik az ajánlást adó választópolgár nevével, amit a választási iroda az ajánlásellenőrző rendszerével igazol.Ha a két legtöbbet rontó induló, Sermer és Halmai eredményét nem vennénk figyelembe, azzal egy százalékpontot javulna a DK ajánlásgyűjtési hibaaránya, és jobb lenne, mint a Mi Hazánké.A DK-tól megkérdeztük, mi magyarázza az érvénytelen ajánlások magas számát e két jelölt esetében, amire azt a választ adták, hogy „viszonylag sok olyan választópolgár adott le tévedésből ajánlást ezekben a körzetekben, akiknek nem ezekben a választókerületben van az állandó lakcímük”, különösen az átszabott budapesti kerületben. Azonban ezeket a tévedéseket az NVI külön kategóriába sorolja, és Sermernek 41, Halmainak pedig mindössze 35 ajánlását érvénytelenítették emiatt.A pártnál külön rákérdeztünk arra is, mi magyarázza a két jelölt esetében a leggyakrabban előforduló hibákat, de erre nem tértek ki a válaszukban, ahogyan arra sem, van-e tudomásuk arról, hogy valamelyik képviselőjelöltjükkel szemben feljelentést tettek választás rendje elleni bűncselekmény miatt.Bács-Kiskun megye 2-es számú körzetében Király József, az MSZP kecskeméti önkormányzati képviselője és megyei elnöke jelezte, hogy úgy szerepel a neve a DK-s jelölt ajánlásai között, hogy nem írt alá neki. Király feljelentést tett, és visszalépésre szólította fel Simon Anitát. A DK a vádakra úgy reagált, hogy „az MSZP-s politikus DK-ellenessége közismert”, és nem először próbál „hazugságokat terjeszteni” róluk. Azóta kiderült, hogy Kordik Szabolcs kecskeméti kutyapártos képviselő is megtalálta Simon ajánlásai között az adatait, holott ő sem támogatta a DK jelöltjét. A két kecskeméti kerületben egyébként jócskán az országos átlag fölötti, 24,9, illetve 23,1 százalékos hibaaránnyal gyűjtöttek a DK-sok.Az NVI lapunk kérdésére közölte, hogy negyven esetben tett vagy tesz feljelentést választás rendje elleni bűncselekmény miatt. A választási iroda azonban csak a közvetlenül hozzá érkező bejelentéseket kezeli, így azt nem tudjuk, hogy választókerületi szinten hány esetben nyújtottak be panaszt a helyi választási irodákhoz azok, akik rájöttek, hogy valamelyik jelölt jogosulatlanul használta fel az adataikat.Az NVI három DK-s képviselőjelölttel – Sárosy Zoltánnal, Csige Tamással és Keller Lászlóval – szemben tett feljelentést a választás rendje elleni bűncselekmény miatt, de a legnagyobb hibaaránnyal gyűjtő jelöltek nincsenek közöttük.A választási iroda adatközléséből megtudtuk, hogy Kovács Koppány Zoltán nyíregyházi Mi Hazánk-jelölttel szemben is feljelentés tettek. A Mi Hazánknál a legtöbb érvénytelen ajánlást azonban nem ő, hanem a józsefvárosi képviselőjelölt adta le: Kvacskay Károly 43,8 százalékos hibaaránnyal gyűjtött, ami messze a legrosszabb érték a pártban. A legtöbb ajánlását formai hiba miatt kaszálták el, ám találtak nyolc olyat is, amelynél az érintett személy elhunyt, nem magyar állampolgár vagy egyéb okból nem rendelkezik szavazati joggal. Mivel Kvacskay összegyűjtött ötszáz érvényes indulást, nyilvántartásba vették, de a helyi választás bizottság feljelentést tett az ügyben.A Kétfarkú Kutya Párt esetében is egy jelölttel szemben érkezett feljelentés, ő a Dabason induló Sárközi Betti. A Kutya Pártnak egyébként hat képviselőjelöltje dolgozott 30 százaléknál nagyobb hibaaránnyal (a legnagyobb, 38 százalékos arányban a gyöngyösi jelöltjük hibázott), ők túlnyomórészt formai hibákat követtek el.A választási irodához befutó 40 panaszból 24 a Gődény-párt képviselőjelöltjeivel szemben érkezett.A legalacsonyabb hatékonysággal egyébként is Gődény György pártja gyűjtötte az ajánlásokat: a Normális Élet Pártjának minden második ajánlása érvénytelen volt. Összesen 44 987 ajánlásukat ellenőrizte az NVI, ebből 22 793 érvénytelennek bizonyult, ez 50,7 százalékos hibaarány. A listaállításhoz szükséges 71 helyett így végül mindössze nyolc egyéni választókerületben sikerült összegyűjteniük az induláshoz szükséges ötszáz aláírást. A párt neve 2022-ben még rajta volt a szavazólapokon, azonban a Covid-járványt övező oltásellenes hangulatkeltés csak 0,7 százalékra volt elég a listás választáson.Az NVI-től megkapott adatsor szerint az ajánlásgyűjtés soránA testépítőből lett oltásellenes aktivista pártja a még obskúrusabb, néhány jelöltet állító kamupártokra is köröket vert. Némelyik jelöltjük pedig komikusan sok érvénytelen ajánlást adott le: Szigetváron Nagypál Georgina 296 ellenőrzött ajánlásából mindössze egyetlen volt érvényes. Az ajánlások többségét, 284-et azért kaszáltak el, mert hibásan szerepelt az ajánlóíven a választói azonosító, vagy az egyáltalán nem szerepelt a nyilvántartásban, ami arra utalhat, hogy az adatbázis másolásakor elcsúsztak a sorok.Az aláírásgyűjtés folyamatára rálátó forrásunk szerint 40-60 százalékos hibaaránynál már egyértelmű, hogy valamilyen szervezett visszaélés, vagyis csalás történt. Ehhez képest Gődényéknél a közel 100 százalékban tévesztő csúcstartó mellettA Gődény-párt legtöbb hibája, 7603 adateltérésből következett. 6401 esetben a hibás azonosítók miatt érvénytelenítettek, 6165 alkalommal pedig azért, mert az ajánlástevő lakóhelye nem abban a választókerületben volt, ahol aláírt – a 2024-ben jelentősen újraszabott budapesti körzeteken ez a hibatípus kimondottan jellemző volt.Ha a nyilvántartásba vett jelöltek között keressük a legjobban teljesítőket, akkor a tiszás Sopov Ildikóé és Gajda Attiláé az elsőség, előbbi Tatabányán és környékén, utóbbi Szegeden gyűjtött aláírásokat 1,6 százalékos hibaaránnyal. A top 10-ben hét tiszást és három fideszest találunk.The post Kamupártokat idéző számban adott le érvénytelen ajánlásokat a DK egyik jelöltje first appeared on 24.hu.
2023-ban a részvények jegyzésének bejelentésekor a Shopper Park Plus azt a célt fogalmazta meg, hogy hosszabb távon a kelet-közép-európai régió jelentős retail park portfolió tulajdonosává és üzemeltetőjévé szeretne válni. Hogy érzi, hogy haladnak ezen az úton?Én úgy látom, hogy alapvetően úgy haladunk, ahogy elterveztük. Pontos tudásunk ekkor természetesen nem volt arról, milyen eszközöket fogunk vásárolni, de azt tudtuk, hogy több országra akarjuk kiterjeszteni az operációnkat. Kezdetben egy magyar-cseh portfólióval indultunk, amihez 2025 elején csatlakozott a szlovák portfóliónk, majd idén a lengyel is. A lengyel piacban egyébként is óriási potenciál van, tehát azt gondoljuk, hogy ezzel az üzlettel ezt a stratégiai célunkat geográfiailag mindenképp elértük. Mekkora lépést jelentett ez a tranzakció a vállalat számára?Azt ki kell emelni, hogy már a lengyel akvizíció előtt is jelentős portfóliónk volt: 22 ingatlannal rendelkeztünk, most pedig további nyolccal bővültünk, ezek többségében több tízezer négyzetméteres retail parkok. A tranzakció értéke több mint 200 millió euró, ez tehát mindenképpen nagy ugrás jelent az eddigiekhez képest. Menedzsment szempontból azonban jól illeszkedik a működésünkbe, hiszen ugyanabban az eszközosztályban – élelmiszer-fókuszú bevásárlóparkokban – van tapasztalatunk, hasonló bérlői körrel. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy ma már valódi regionális, euróban denominált kelet-közép-európai ingatlan portfólióba fektethetnek.Mi alapján választották ki ezt a portfóliót?Egy sikeres ügylet mögött általában több tucat, akár ötven vagy még több megvizsgált tranzakció áll, ez legtöbbször legalább egy évet vesz igénybe. Beletartozik az ajánlattétel, a tárgyalások, az átvilágítás, a finanszírozás megszervezése és a szerződéskötés. A döntésnél kulcsfontosságú a lokáció, az ingatlan mérete, a bérlői összetétel és természetesen az ár. Ennél a portfóliónál az Auchan, vagyis egy nagyon erős európai élelmiszerlánc a főbérlő, hosszú, több évtizedes bérleti szerződéssel, a kihasználtság pedig közel 96 százalékos. A 9,1 százalékos eszközarányos hozamszint pedig kifejezetten kedvezőnek számít, ez az ún. yield a hazai piacon és a régióban is tipukusan inkább 7,25% körül van.Milyen üzleti potenciált látnak a portfólióban rövid távon?Az induló portfóliónk tavaly euróban mérve mintegy 9 százalékos bevételnövekedést ért el euróban, ami ingatlanpiaci szinten kiemelkedő. Ez részben annak köszönhető, hogy a bérleti díjak sok esetben még a piaci árszint alatt vannak, illetve hogy bizonyos nagy bérlők területcsökkentése után a felszabaduló területeket magasabb áron tudjuk kiadni más üzleteknek. A célunk minden esetben a bérlői mix optimalizálása és az ingatlanok értékének növelése. A bérleti szerződések inflációhoz kötöttek, de természetesen szeretnénk ezt a növekedést továbbra is akár kétszámjegyű szint közelébe emelni.Mennyire fontos a bérlői mix a bevásárlóparkok működésében?A nagy nemzetközi láncok fedik le a terület nagy részét, de nagyon fontosak a helyi bérlők is – például kávézók, kisebb üzletek vagy szezonális árusok. Minél változatosabb ugyanis a kínálat, annál vonzóbb a vásárlók számára, ami végső soron a bérbeadottságra és így a bevételekre is pozitívan hat. Az egyik előnyünk, hogy a nagy nemzetközi bérlők jól ismernek minket, és akár több országban, több lokáció esetében is együtt tudunk működni.Hazai vizekre evezve, milyen fejlesztések várhatók a magyar portfólióban?A magyar portfólió nagy része stabil, de mindig akadnak fejlesztési lehetőségek. Ennek eredményeként most is dolgozunk zöldenergia-projekteken, amelyek lényege, hogy helyben legyen elérhető a megújuló energia. Vizsgáljuk emellett a telkek további hasznosítását is – például drive-through egységek, elektromosautó-töltők vagy egyéb fejlesztések formájában. Ezek hosszabb távon további bevételi potenciált jelenthetnek.A vállalat nemrégiben ismét elnyerte a BÉT Legek díjat. Mit jelent ez az elismerés?Nagyon örülünk ezeknek a díjaknak. Az elmúlt években különböző kategóriákban kaptunk elismerést a Budapesti Értéktőzsdétől: az év legnagyobb új részvénybevezetése 2023-ban és a legnagyobb zártkörű alaptőke-emelése 2024-ben, majd a legnagyobb nyilvános új részvénykibocsátása 2025-ben. Ez részben annak köszönhető, hogy aktívan jelen vagyunk a magyar tőkepiacon. Ekkora, százmillió eurós tőkebevonás (2025) vagy 28 éve nem volt a magyar tőzsdén.Márpedig mi úgy gondoljuk, fontos lenne, hogy a megtakarítások nagyobb része a tőzsdére kerüljön, hiszen ez a gazdaság fejlődését is segíti. Amerika egyik nagy versenyelőnye, hogy a megtakarítások jelentős részét, majd a felét a tőzsdére fektetik be, míg nálunk ez jelenleg 3%. A Shopper Park Plus modellje viszonylag könnyen érthető: ismert bevásárlóparkokról van szó, amit pl a környéken élők még budaörsi vagy szegedi Tesconak hívnak – mi pedig már Shopland néven építjük az új márkánkat -, és ott intézi a napi/heti bevásárlását. Azaz a befektető is jól ismeri az ingatlanjainkat, ráadásul a stabil eurós cash flow-val és a kiszámítható, jelenleg 7% körüli euró osztalékkal ez kezelhető kockázatot jelent. A cikk a Shopper Park Plus Nyrt. támogatásával valósult meg. The post Évtizedek óta senki nem csinált olyat a magyar tőzsdén, mint a Shopper Park Plus first appeared on 24.hu.
Daniel Dujshebaev a nyártól az MT Melsungen férfi kézilabdacsapatában folytatja pályafutását, ahol két magyar csapattársa is lehet Sipos Adrián és Palasics Kristóf személyében.Azért a feltételes mód, mert másfél hónapja a Bild arról írt, hogy Palasics Szegedre igazolhat, bár erről azóta hallgat a német és a magyar sajtó. Abban a cikkben már megpendítették, hogy változások történhetnek a Melsungenben, és a klub a balátlövő posztot szeretné megerősíteni, hiszen a portugál Alexandre Cavalcanti és a fehérorosz Vlad Kulesh szerződése lejár a nyáron.Nos, ez most megtörtént, Daniel Dujshebaev ingyen igazolhat a csapathoz az Industria Kielcétől, és most aláírt egy hároméves, 2028-2029-es szezon végéig szóló szerződést.A 28 éves kézilabdázó ötször nyert lengyel bajnoki címet, a spanyol válogatottal 2018-ban és 2020-ban Európa-bajnok, 2021-ben és 2023-ban világbajnoki harmadik volt, míg a párizsi olimpián szintén bronzérmet nyert.A profilja tökéletesen illik hozzánk, minőséget hoz mind a támadásba, mind a védekezésbe– nyilatkozta Finn Lemke, a melsungeniek másodedzője.Dani Dujshebaev már a második nagy fogás, korábban aláírt a Bundesliga jelenlegi idényében 8. helyen álló együtteshez a német válogatott csapatkapitánya, Johannes Golla is.The post Átigazolási bomba: sztárjátékossal erősített Sipos és Palasics kézicsapata first appeared on 24.hu.
A Vardar eddig 15-ször nyert bajnoki aranyérmet és 17-szer hazai kupát, de a legnagyobb sikereit 8-10 éve aratta: 2016-17-ben és 2018-19-ben megnyerte a Bajnokok Ligáját, a köztes szezonban pedig negyedik lett a Final Fourban.Aztán jött a visszaesés, az orosz oligarcha, Szergej Szamszonyenko bejelentette távozását, a klub pénzügyi nehézségekkel küzdött, és az előző három szezonban már a Pelister volt a hazai egyeduralkodó.Idén azonban változott a helyzet, 24 forduló után a szkopjeiek 46 ponttal állnak a bajnokság élén, hat ponttal megelőzve a címvédő Pelistert.Edzője, a korábbi kiváló horvát jobbszélső, Ivan Cupic már komolyabb terveket szó, úgy érzi, ha sikerül begyűjteni az aranyat, akkor érdemes lesz szabadkártyát kérni az európai szövetségtől, és visszatérni a BL mezőnyébe.Azt akarjuk, hogy a Vardar visszatérjen a Bajnokok Ligájába. A csapat négy éve nem szerepelt ott, három éve nem nyert hazai bajnokságot. Célokat tűztünk ki magunk elé, még két poszton kellene erősítenünk, és ha ez sikerül, hiszem, hogy nagyszerű csapatunk lesz. Az ukrán Dmytro Horiha a Pick Szegedhez távozik, a helyére a horvát balátlövő, Leon Ljevar érkezik majd– nyilatkozta Cupic.Hozzátette, hogy most szezon közben is történtek átalakulások, hiszen Vuko Borozan távozott, míg Filip Taleski Tatabányára szerződött, de a helyükre gyorsan sikerült megoldást találni.A keret a nyáron még erősödik: a szerb válogatott balátlövő Marko Tasic mellett érkezik a fiatal jobbszélső Boban Popovski, a szerb kapus, Milan Bomastar kapus, jobbátlövőben pedig az északmacedón válogatott Martin Serafimov.The post Bár egyik legjobbja Szegedre távozik, visszatérne a BL-be a Vardar kézicsapata first appeared on 24.hu.
Buzuki kísérte kommunista mozgalmi dalra tiszteleg és menetel helyben járva harminc fehéringes, katonasapkás, vörös nyakkendős fiatal a kultúrház színpadán; világháborús partizánokra, a görög ellenállási mozgalom ifjúsági szervezete, az EPON 1943-as alapítására emlékeznek, ahogy teszik ezt évről évre.A nézők közül számosan a csupán kőhajításnyira található görög ortodox templomban töltötték a délelőttöt, misén és az azt követő agapén, a húsvéti böjt előtti utolsó evős-ivós összejövetelen.Ott is, itt is megannyi büszke, vidám görög magyar.Vörös csillag és kereszt. Ellentmondás? Frászt. Hit. Hagyomány. Közösség.Magyarország tán legfiatalabb falujában járunk: a görögök alapította Beloianniszban.Hogyan kerültek ide görögök?1942-től egészen 1949-ig kommunisták és nacionalisták polgárháborúztak egymással a görögországi hatalomért, külföldi segítséggel és változatos módszerekkel gyilkolták egymást; a kíméletlen eszköztár része volt a gerillaharc, a több százezres tüntetés és a tömegbe lövetés.Hasonló kotta, mint nálunk, csak míg Budapesten a kommunisták győztek és építettek terrorállamot, Athénban a nacionalisták kerekedtek felül, és lakták be kegyetlenül a hatalmat.A görögországi téboly mérlege: százötvenezer halott és hatvanötezer menekült.A hazájukat elhagyni kényszerülők közül kit Csehszlovákiába, kit Romániába, kit Lengyelországba, kit Németország vetett a véletlen; Magyarországon tízezren kötöttek ki, tárt karokkal fogadta őket Rákosi Mátyás kommunista szolidaritása.Először gyerekek érkeztek már 1947 áprilisától: a Váci úti fertőtlenítőbe kerültek, onnan vidéki szállókba, elkobzott kastélyokba, szanatóriumokba szórták szét őket. Aztán jöttek felnőttek is, előbb a hadisérültek, aztán az épek. Összesen úgy négyszáz famíliát helyeztek el ideiglenesen a Kőbányai Dohánygyárban, apró, komfort nélküli szobákban.Idővel megindult a családegyesítés, megesett, hogy nagyszülők, szülők, gyerekek mind más országból kerültek elő és találtak egymásra. Már ha előkerültek és egymásra találtak.A 2000-es évek elején azzal toppant be egy idős férfi Beloianniszba, hogy ő annak idején, kisgyerekként egy sebtében összeállított transzporttal Csehszlovákiába keveredett, a családjától távol nőtt fel és élte le az életét, s öregségére tudta meg: azért nem jutott vissza az övéihez, mert valamelyik átadás-átvételnél elírták a nevét. De végre kinyomozta, hogy Beloianniszban lakik a bátyja, és szeretné végre megölelni.Az akkori polgármester könnyeit nyelve azt válaszolta neki, hogy: „A múlt héten temettük a bátyját.”Mielőtt tovább lépnénk arra, hogyan épült fel Beloiannisz, hadd másolom ide Mutafi Dimoszné kálváriáját a Meneküléstörténetek című, görög bevándorlók visszaemlékezéseit tartalmazó 2020-as kötetből.„Perikopiban születtem, amely a Vici hegyen, 1770 méter magasságban található. A falu az amerikai támaszpont alatti első falu volt. 1947-48-ban a legfőbb hadszínterek a Grammosz-Vici-Olimposz vidéken voltak, és a partizánok is itt fészkelték be magukat, nem csoda, hogy ott keresték őket. Jóllehet, nálunk csupa egyszerű, írástudatlan ember élt. A mi családunkban is édesanyám volt az egyedüli, aki a hat elemijével tudott írni és olvasni.Gyerekként éltem meg, de jól emlékszem rá, ahogy szórták a bombákat. Egy ilyen bomba ölte meg Afroditi testvéremet is. A saját szememmel láttam, ahogy leszakította a kezét és a felismerhetetlenségig roncsolta az arcát. Ugyanekkor a Görög Hadsereg megszállta a falut, és a férfiakat kezdték faggatni a partizánok felől. Így vitték el apámat is, és kérdezték arról, hogy hol vannak a partizánfészkek. Szerencsétlen semmit nem tudott, mégis agyonverték. Tehát a húgomat megölte a bomba, az apámat a katonák, így maradtunk egyedül az akkor nyolchónapos terhes anyámmal, a nővéremmel és a bátyámmal, aki akkor tizenkét éves volt. Ő készítette deszkából a koporsót a húgomnak és az édesapámnak.Hogy milyen körülmények között lettek eltemetve, már nem emlékszem.A falut el kellett hagyni, mert hangosbemondón bemondták, hogy fel fogják gyújtani. Anyám vízért küldött a kútra, és amire visszaértem, a holmiink már össze voltak készítve. Utolsónak mentünk el, a terhes anyám és a három gyerek. A házak már égtek. A falu alatt egy szikla alá húzódtunk. A bátyám és én ott maradtunk, míg anyám a nővéremmel a szomszéd településen, Melisszotopiban keresett szállást. Így kerültünk egy istállóba. Oda született az öcsém. Ekkor kezdték partizánok járni a falut. Kérdezgették, hogy kik nem tudják ellátni a gyereküket. Azt ígérték, hogy biztonságos helyre viszik őket, és majd néhány hét múlva, ha véget érnek a bombázások, visszahozzák őket. Így adott át nekik minket az édesanyám. A falu közepén gyülekeztek a gyerekek. A falumból tizenhatan jöttünk össze, akiket a falubeli Papagianna Alexandra gondjaira bíztak. Sírt az anyukám, és amikor a bátyám ezt látta, visszament hozzá. Így indultam el Hariklea nővéremmel. Gyalog mentünk faluról falura, egyre több gyerekkel. Fekete ruhás nők kísértek minket. Bitolában jöttünk össze, egy réten rengeteg gyerek gyülekezett. Ott osztottak szét minket. Akik az én falumból jöttek, azok Magyarországra kerültek.”Szóval. Magyarország, pontosabban a kommunista hatalom, még pontosabban Rákosi egyedülálló gesztussal úgy döntött, hogy Fejér megyében, az akkor épülő Dunaújváros közelében, Iváncsa község kukoricaföldjén vadonatúj települést emel a menekülteknek: Görögfalvát.És 1950-ben tízmillió állami forintból, rengeteg társadalmi munkával mindössze nyolc hónap alatt elkészült a falu: 418, zömmel sorházi, alapbútorokkal ellátott lakás kiskerttel. Menet közben költöztek be a görög családok, akiket a következő nyáron már óvoda, általános iskola, tanácsház, kultúrház és közkonyha szolgált, majd lett termelőszövetkezet, ami húsboltot nyitott, hamarosan varroda létesült.1952-re a falu lélekszáma 1850 főre nőtt, és a községet Görögfalvából Beloianniszra keresztelték át.A névadó Nikosz Beloiannisz a polgárháború kommunista élharcosa volt, 1949-ben elmenekült ugyan az országból, de 1950-ben visszatért szervezni az illegális kommunista pártot. Lebukott, és dacára a Picassótól Sartre-ig ívelő nemzetközi tiltakozásnak, 1952. március 30-án, mindössze harminchat évesen kivégezték.Rá emlékezve Görögfalva négy nappal később, április 3-án felvette a Beloiannisz nevet.És a mai napig viseli. Ugyanis Beloiannisz Beloianniszban mást jelent, mint Beloianniszon kívül: ami kint szikrát vet, bent összefér.Kis híja volt, hogy egyetlen évtizedet se éljen meg a falu. 1956 őszén a forradalmárok számára Beloiannisz (a személy és a településnév egyaránt) maga volt a vörös posztó/csillag. Olyannyira, hogy iváncsai felkelők egy csoportja úgy döntött, görög kommunisták leölésével teszi hozzá a maga részét a nemzet szabadságához. Meg is indultak Beloiannisz felé, s csak a közös körorvos határozott fellépése tántorította el őket a vérontástól. Ha az iváncsaiak meg nem állnak, a küzdelem alighanem utolsó emberig tart, hiszen a fegyverhasználatot partizánként elsajátító, hazájukból elüldözött beloiannisziaknak vesztenivalójuk nem volt.S ma bizonyára emlékmű magasodna, oldalán halottak innen és szintén innen, magyar nevek és görög nevek, köröskörül újfent kukoricaföld. De hála az ortodox meg a nem ortodox Istennek: nem így történt, és a befogadott beloiannisziak ki- és életben maradhattak.Az 1989-90-es rendszerváltásra ismét teherré vált a Beloiannisz név. Nikosz Beloianniszról nem csupán községet neveztek el a kommunista/szocialista Magyarországon, hanem utcákat, tereket országszerte, sőt öntődét és elektronikai nagyüzemet is. A vállalatot elsodorta a kapitalizmus (egy árva kft. maradt a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárból, s csak az öregek tudják, honnan ered a B a BHG-ban), a közterek átneveződtek (illetve visszaneveződtek a Beloiannisz előtti alakjukra, lást például a Zoltán utca sztoriját Pest belvárosában). Beloiannisz falu neve is szúrta jobbos politikusok szemét.Az állam ez idáig utolsó nekiveselkedése a 2010-es években zajlott, amikor az önkormányzati törvény és annak módosítási kimondták a kommunista, illetve önkényuralmi utcanevek átnevezését.A beloiannisziak zokszó nélkül keresztelték át Zalka Máté utcájukat Platán sorrá, a Lenin teret pedig Amaliada térré. De Beloianniszból nem engedtek.Merthogy nekik Beloiannisz nem a kommunizmust jelenti, pláne nem a kommunista diktatúrát, hanem a települést, ahol élhettek, életben maradhattak, vagy ahol megszülethettek, felnőhettek. (Lásd még: ötven pluszos fővárosiaknak világnézettől függetlenül Moszkva a Széll Kálmán tér, Felszab a Ferenciek tere, és KISZ-lakó a Szent Lőrinc-lakótelep.)A beloiannisziak olyannyira nem „kommunisták”, hogy a falu 2010 óta jobbra szavaz, sőt jobban jobbra, mint a mindenkori átlag – a legutóbbi választáson, a 2024-es EP-n a Fidesz-KDNP országosan 44,8 százalékot szerzett, Beloianniszban 47,8-at.Tán az alkalmazkodás része, hogy a helyiek igyekeznek elfenni a falu kommunista geneziséből fakadó problémák élét. A fönt emlegetett mise és agapé után sétáltam egyet a faluban a volt polgármesterrel, Rizojanisz Kosztasszal, megálltunk a Szeptember utcánál, kérdeztem, honnan az elnevezés, mire mosolyogva megvonta vállát, és azt felelte: „Hát mert van egy olyan hónap, hogy szeptember.” Utóbb olvastam ki egy helytörténeti kiadványból, hogy az eredeti név Szeptember 27. utca, utalva a Nemzeti Felszabadítási Front megalakulásának napjára, csak „a használat során elkopott” a szám a hónap mögül.Ami Kosztasz úr gesztusát illeti: ügyes, szerethető mentési kísérlet.Bár szeptember 27. szimbolikája sehol sincs ahhoz a tiszteletreméltó történelmi kevercshez, amit a főtéren álló kultúrház falára illesztett négy emléktábla együttese képvisel.A beloianniszi utókor számára mindezek jól megférnek egymással, csupán a „dicsőség és hála a felszabadító szovjet hadseregnek” felirat és a fölötte lévő ötágú csillag szenvedett némi kárt úgy két évtizede, amikor ismeretlen kezek egy éjjel vandálkodva igyekeztek privát történelmi igazságtételt tenni az alkotáson.Amúgy itt tényleg minden keveredik mindennel: ahol a kétnyelvű utcanévtáblákkal ellátott Rákóczi utca belefut az Athén utcába, az egyik portán grincses „Welcome” felirat díszeleg, a másikon „Herzlich Willkommen” virít, a harmadik meg azt mondja, hogy „Home, sweet home”.„Jövőre otthon!” – Beloianniszban az új év első percében így köszöntik egymást a görögök.A hagyománnyá patinásodott mondat arra utal, hogy a falualapító menekültek ideiglenes otthonuknak gondolták Magyarországot, úgy tervezték, amint a politika engedi, hazaköltöznek. Repatriáltak is több etapban, az első csoport már az ötvenes évek végén, az utolsó hullám pedig azt követően, hogy 1974-ben bukott a katonai junta, majd az ország 1981-ben csatlakozott az EU elődjéhez, az Európai Közösséghez.A Beloianniszból távozók lakásaiba jobbára magyarok költöztek a környező településekről, de ahelyett, hogy „elgörögtelenedett” volna a falu, a jövevények vették át a görög hagyományokat – hasonlóan azokhoz, akik magyarként beházasodtak a községbe.A községházán kifüggesztve a mostani és a korábbi képviselő-testületek összetétele: görög és magyar nevek vegyesen.A falut 2010 óta Papalexisz Kosztasz vezeti, és arról mesél, hogy helyi ipar és beloianniszi vállalkozások híján nincs érdemi iparűzési adóbevétel, így a túlélés és a fejlődés egyetlen módja a permanens pályázatírás. „Nem finnyáskodunk, nem sajnáljuk a munkát, a legkisebb pénzért is lehajolunk. A minap kisállatok oltására és ivartalanítására jelent meg felhívás, egymillió forint, arra is beadtuk. Speciel az nem jött be. Viszont kaptunk útra, járdára, díszburkolatra, közvilágításra, bölcsődére, gyermekétkeztetésre, s hamarosan tán energetikai korszerűsítésre is nyerünk. Még abból is jól jöttünk ki, hogy az általános iskolánk 2012-ben átkerült az országos görög önkormányzathoz, amitől ugrásszerűen javultak a körülmények, a gyereklétszám megduplázódott, megszűnt az iskolabezárás veszélye. Ami azért fontos, mert amíg egy településnek van iskolája, addig jövője is van.”Papalexisz Kosztasz független polgármester, azt mondja, nagypolitikával, pártokkal nem foglalkozik, „de Beloiannisz érdekében bárkivel együttműködöm”.Ez a „bárki” már 2010 óta a Fejér megyei 3-as választókerület országgyűlési képviselője, a fideszes Tessely Zoltán, aki lelkesen és eredményesen támogatja, tolja Beloiannisz pályázatait.Csakhogy odalett a Papalexisz és Tessely közti gyümölcsöző együttműködés. És hogy ezt leírjuk, nem kell megvárjuk április 12-ét.Ugyanis a körzethatárok legutóbbi átrajzolása során úgy döntött a parlamenti kétharmad, hogy a markánsan fideszes, harmincöt kistelepülésből (közte: a miniszterelnökileg érintett Alcsútdoboz, Felcsút, Gánt) álló Fejér 3-ból a Fidesz szempontjából rizikósabb, a balos Dunaújvárossal központjában működő 4-eshez csatolja az alig ezer fős Beloianniszt és a szomszédos, közel ezernyolcszáz lelket számláló Besnyőt. A döntés alátámasztható népesedési adatokkal (a 4-es körzet lélekszáma meredeken apad), ezzel együtt minden bizonnyal a politikai számítás a fő motiváció.A dunaújvárosi körzetben a szintén fideszes Mészáros Lajosé az egyéni mandátum 2022 óta.Kérdem Papalexisz Kosztaszt:Hogyan élte meg a váltást, a mentor elvesztését?– Logikus döntés. Sose értettem, mit keresünk a Bicske központú körzetben, miközben közigazgatásilag a dunaújvárosi járás része vagyunk, sőt munka, tanulás és közlekedés szempontjából is Dunaújvároshoz kötődünk.Egyetért azzal, hogy Beloiannisz Tesselynek köszönheti a fejlesztéseket, azt, hogy az utóbbi másfél évtizedben kikapaszkodott az elmaradott falu státuszból?– Úgy 2010-2014 óta valóban fejlődési pályán a község, nincs okunk panaszra. Mindannyian sokat tettünk ezért.Mészáros Lajosban is bízik?– Természetesen.És ha a tiszás Nagy Erviné lesz a mandátum?– Az én dolgom az, hogy fejlődjön a település, és ennek érdekében együttműködöm a mindenkori országgyűlési képviselővel.Azt hallottam egy falubelitől, hogy a korábban Tesselyre adott szavazatok Tesselynek szóltak, kevésbé a Fidesznek.– Ez is egy vélemény.Mészáros Lajos vagy Nagy Ervin jönne jobban Beloiannisznak?– Nem titok, hogy konzervatív, keresztény, templomjáró ember vagyok, akinek fontos a család, fontosak a hagyományok.Ezt fideszesként és tiszásként is mondhatja.– Az nem baj.Görög menekültek fiaként mit gondol a magyarországi migránsozásról?– Azt, hogy én aztán meg tudom különböztetni a menekültet a migránstól.Mi a különbség?– Az, hogy a migráns gazdasági okból indul útnak, a menekült viszont a maga és a családja életét mentve hagyja el a hazáját, és amint lehet, visszaköltözik. Van egy albumunk a menekülő őseinkről, nézze csak meg benne az arcokat! Maga szerint ezek migránsok vagy menekültek? Az is különbség még, hogy a migráns nem akar asszimilálódni. Mi viszont asszimilálódtunk, hiszen, hála a közös keresztény kultúrának, görögök és magyarok az első pillanattól értették egymást.De például volt nekünk a faluban egy afgán famíliánk, a férfi mérnök, odahaza egyetemi tanár volt, azt hitte, itt könnyebb élete lesz, de nem jött össze a terv, amiért a magyar államra haragudott. Ráadásul elhagyta a felesége, mire sírva jött be hozzám, a falu vezetőjéhez, hogy ő ezt nem érti, ilyen nincs, hiszen a saría kimondja a házasság felbonthatatlanságát.Mivel vigasztalta?– Nem tudtam mit mondani neki. Hazaköltözött Afganisztánba.Miként sok görög is hazament.– Sok. Legalább a fele.Min múlott, ki megy s ki marad?– Az asszimiláción. Az első perctől csodálatos közösség működött Beloianniszban, mindenki segített mindenkinek, mindenki figyelt mindenkire. Nekem mintha negyven apám lett volna, mind rám szólt, ha kellett. Összetartás volt és egyenlőség, még cipőt is egyformát hordtunk, azt, ami érkezett az üzletbe. Az öregek sokáig abban a hitben éltek, hogy mindannyian visszatérünk a szülőföldünkre. Tiltották, hogy görög fiatal magyarral boronálódjon össze, mondván, aki vegyesházasságba keveredik, az vagy végleg marad, vagy a párját és a közös gyerekeket szakítja ki a hazájából. Aztán a hatvanas évek közepére világossá vált, hogy egyhamar nem szakad vége a görög katonai diktatúrának. És az idő az öregeket igazolta. Amikor a nyolcvanas évek elején fél Beloiannisz hazaköltözött Görögországba, szakadtak a családok. Én 1978-ban kezdtem az általánost, a harminckét fős osztályomban harminc görög volt és két magyar. Mire 1986-ban elballagtam, a tizenöten maradtunk, amiből csupán hat görög.Önt sose migránsozták le?– Dehogynem. Fociztam, a lelátóról mindig megkaptuk, hogy „menjetek haza!”, meg hogy „eszitek a magyar kenyeret”.Hogy viselte?– El kellett viselni. A szüleink, nagyszüleink tényleg az életüket köszönhetik a magyarok nagylelkűségének. Amiért hálás voltam és mindig is hálás leszek.Apám mesélte, hogy a Magyarországon töltött első években, ha repülőgépzúgást hallott, ösztönösen bújt az asztal alá. A rettegésből érkeztek ide, a vesztes világháború után romokban álló Magyarországra, aki épített nekik egy falut. Ezt a görögök sosem feledik. Azt beszéljük egymás között, hogy túl jó dolgunk van, és a végén még teljesen asszimilálódunk. Komolyan! A magyarországi kisebbségek olyan jogokkal bírnak, mint a világban kevés helyen. Ápolhatjuk a hagyományainkat, tarthatjuk a szokásainkat, és nem csupán azt, hogy oregánót teszünk a paprikás krumpliba. Van iskolánk, kultúrházunk, felhúzhatjuk a zászlónkat, az ünnepeinken a magyar mellett a görög himnusz is elhangzik.Él még öreg a faluban, aki harcolt annak idején a polgárháborúban?– Amikor 2010-ben polgármester lettem, megszámoltam: hat ilyen bácsi élt köztünk. Tavaly halt meg az utolsó.Minél régebbi riportot, beszámolót olvasunk Beloianniszról, akad pár, annál inkább egy életvidám, temperamentumos, utcán kávézó, de a külvilágtól, amennyire lehet, elzárkózó település képe rajzolódik ki, ahol egymás között élik meg ünnepeiket, örömeiket az emberek, ahol minden középület, út, járda társadalmi munkában épül, ahol a lakók elvétve mozdulnak ki a faluból.Mindez mára elkopott.A fiatalok városon szórakoznak, a két kocsma egyike tíz éve zárt be, a másik tavalyig tartotta magát, az iparcikkbolt rég lehúzta a rolót, az ÁFÉSZ is, a húsbolt a téesszel együtt múlt ki. Vegyesboltból van még kettő, kicsik, pár polcon elfér az anyaországi termék az olajbogyótól a giroszfűszeren át a mogyorókrémes ostyaroládig.A helyi cégek megszűntek, dolgozni Dunaújvárosba, Százhalombattára járnak a beloiannisziak, vagy akár Budapestre, hiszen sztrádán fél óra a főváros, zónázó vonattal a közeli Iváncsától negyven perc Kelenföld.És szó szerint horizonton egy hatalmas új munkaadó: ahogy 1950-ben iváncsai földön épült Beloiannisz, úgy most szintén iváncsai területen Magyarország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásaként akkumulátorgyár épült 170 milliárd forint közpénzzel megtámogatva.Mit hoz Beloianniszra az akkugyár?– Ha igazán beindul, a környéken minden megváltozik.Vannak félelmei?– Kérdéseim vannak.Úgymint?– Légvonalban öt kilométer, vagyis itt van a szánkban. Szeretném tudni, mikor és ki mutatja be nekem, hogyan változik a forgalom. Milyen gazdasági hatással számoljunk? Hány beloianniszinak adhat munkát a gyár? Milyen környezetvédelmi kockázatokkal kell számolnunk? És ugyan jelenleg Iváncsa kapja a gyár iparűzési adóját, de tervezik-e ezt az összeget szétosztani azon nyolc-tíz település között, mely egy lehetséges üzemi baleset kárvallottja lehet? Mikor tartunk régiós tanácskozást a témában?Kérdezte ezekről a régi vagy az új országgyűlési képviselőjét?– Tervezem. De egyelőre nem került szóba.Milyen kompenzálást szeretne a környezetvédelmi kockázatokért cserébe?– Társadalmi szerepvállalást.Az mit jelent?– Például a falu amúgy is pezsgő kulturális életének, egyesületeinek, civil szervezeteinek, közösségi eseményeinek, vagy éppen a sportegyesületünk támogatását. Beloiannisz labdarúgó csapata vezeti a megye kettes bajnokságot, cél a feljutás. Az összes utánpótlás-korosztályban van csapatunk, igazolt játékosaink száma százharminc, Besnyőről is hozzánk hordják a gyerekeket. Asztaliteniszben pár év alatt NB II-es csapatunk csináltunk a semmiből. Úgy indult, hogy a Magyar Falu Programban játszótérfelújításra nyert pénz egy részéből vásároltunk egy fémhálós, kültéri beton pingpongasztalt, amin random emberek kezdtek játszani, akik aztán bekéredzkedtek a művházba, kaptak egy ütött-kopott faasztalt, nekiálltak rendesen edzeni, elindultak megye kettőben. Az első évben egy kivételével mindenkitől kikaptak, a másodikban igazoltak egy kiöregedett versenyzőt, megnyerték a bajnokságot, feljutottak megye egybe, aztán az NB III-ba, az NB II-be. Most azon dolgozunk, hogy az Országos Görög Önkormányzaton keresztül lecsábítsunk egy görög származású volt élsportolót, akivel cél az első osztály. Micsoda dicsőség volna az Beloiannisznak!A temetőt járjuk. A széljobbos kezek, melyek nekiestek a főtéri emléktáblának, a sírkertben is véső-kalapáccsal mentek rá a sarló-kalapácsokra, pontosabban a partizánsírokat díszítő munkásmozgalmi műkőcsillagokra, de tovább azért nem merészkedtek.Más településeken is találkozni borzongató temetőeklektikával, de persze minél több kultúra egyesül a halálban, annál dúsabb a kép. A beloianniszi sírkert felső, legrégebbi sorában, az ötvenes években emelt hantok alatt tíz-tizenkét elhunyt fekszik egymás mellett – mintha még a föld alatt is azt várnák, mikor indulhatnak végre haza.Fejfát utóbb, akár évtizedekkel később kapott némelyik elhalt, már akinek nyugvóhelyét sikerült beazonosítani.Vannak apró vaskerítésekkel határolt, gazlepte sírok, a rokonok mind odakint vagy odalent, odafent. A síremlékek zöme a szegény ember márványa: műkő. Egy fedlapon buzuki a díszítés, autószerencsétlenségben életét vesztő ifjú zenész pihen alatta, más fölé futball-labda vésetett, amúgy meg keresztek, rózsák, bogyós olajágak, csillagok.Kimagaslik egy huszonegyedik századi, grandiózus síremlék: szép kort megélt idős házaspár nyugszik itt, a férj huszonnégy, a feleség húszéves volt 1950-ben, amikor Beloianniszban találtak otthonra, és fontos, megbecsült tagjai lettek a községnek. A feketemárvány síremléken görög oszlopok tartanak timpanont, amelynek közepén szakállas férfi, bizonyára Zeusz, de képzelhetem Krisztusnak is, alatta gravírozva balra a pár fiatal-, jobbra az időskori közös fotója, neve, származási helye, lent tizenhatágú makedóncsillag. Az élettörténet a túloldalon kap még egy fejezetet: ott is két gravírozott fotó, méghozzá a polgárháborúból, mindketten egyenruhában, a fiú nyakában gépfegyver.Mint egy képregény.„Az asszony Szultána néni. Ő volt itt az óvónő. Kemény fegyelmet tartott.”Ezt Kipru Miranda, beloianniszi történelem tanárnő mondja a síremléknél.Miranda nagyapjának fejfájánál is megállunk, és elhangzik a nap legszebb, mindent értelmező, hitelesítő mondatfüzére:Tanítóként, matematikatanárként és a falu párttitkárjaként tagja, sőt motorja volt a templomépítő bizottságnak. Úgy tartotta, templom nélkül nincs görög falu. Jókat vitatkozott a metropolitával Isten létezéséről. Sose jutottak dűlőre, viszont olyannyira tisztelték egymást, hogy bár minálunk a hívő kézcsókkal köszönti a papját, a metropolitánk sose csókra, hanem kézfogásra nyújtotta kezét nagyapámnak.Kérdem Kipru Mirandát, mit gondol a kommunizmusról. „Melyikről? Épp ma beszéltem a nyolcadikosoknak, hogy a magyar kommunizmus, a diktatúra, a terror, a szovjetizálás távol áll tőlem. De van az a kommunizmus is, ami azt hirdeti, hogy egyenlőek vagyunk, segítsük egymást. Nagyon más.Beloianniszék nem tudhatták, mi nő ki az eszméből, csak fel akarták szabadítani az országot az idegen elnyomás alól.Mirandával is szóba kerül, mennyire sokkolta a falut a nyolcvanas évek hazatelepülési hulláma.– Az őseink számára exodus volt eljönni Görögországból, aztán exodus volt visszamenni is. Bőröndök, hajnali indulás, mint valami filmben. Zokogtak, akik mentek, és zokogtak, akik maradtak. Zokogtak nagyszülők, szülők és gyerekek. A távozóknak sem volt könnyű az újrakezdés. Bár sokuk indulását segítette a kint élő rokonság, míg az itteni magyaroknak nem voltak igazi magyarok, a kintieknek meg nem voltak igazi görögök. Két világ között rekedtek. Persze én, a maradó is így érzem magam:magyarnak túl görög vagyok, görögnek túl magyar.Melyik inkább?– A szívem válaszol: görög.Gyerekként is így érezte?– Beloiannisz sokáig megvédett, de amikor elkerültem középiskolába, rögtön én lettem a görög.Bánta?– Soha. Mindig büszkén vállaltam, sose akartam más lenni, mint ami vagyok. És hát a magyarok szeretik a görögöket.Mi a különbség a két mentalitás között?– A görög laza, ha baja van például a munkahelyén, nem marad csöndben, hanem először elvicceli a dolgot, aztán lázad. Nem stresszel, nem viszi haza a problémáit, hanem beül a kávézóba, elpanaszolja az egész életét, kibeszéli magából, ami nyomja a szívét. A magyar hamarabb beáll a sorba, aztán őrlődik, tépelődik.Görögnek vagy magyarnak jobb lenni?– A nagyszüleim itt vannak eltemetve, azért nem mentek vissza, mert itt érezték magukat biztonságban. De a nagypapám a halálos ágyán is azt mondta, hogy görögnek akar újraszületni.Ön sose akart kiköltözni?– Megfordult a fejemben, de tényleg az van, hogy itt az hiányzik, ott meg ez.Megoldás?– Nincs. Amikor csak tehetem, megyek. Minél hosszabb időre. Mert ha csak egy hét, akkor nincs nyaralás, hiszen mire végigjárom a rokonokat, jöhetek is haza. Ha meg nem szólok, hogy megyek, és pihenek a tengernél, és hírét veszik, rosszul esik nekik.Mindörökké Beloiannisz?– Számomra igen. Ez az otthonom. Volt, hogy elkerültem innen egy kis időre, de nem éreztem jól magam. Itt lehetek az, aki vagyok: görög Magyarországon.A gyerekei görögök vagy magyarok?– Görögnek neveltem őket, de nekik már a világ a hazájuk, felnőttek, oda mennek, ahol stabilabb az élet.Kápolnányi templom az első épület ebben a zsákfaluban. Aminek felépítését, mint már tudjuk, még a párttitkár is támogatta.Jó, azt azért ne higgyük, hogy Isten házát a pártházzal egyszerre húzták fel kommunista műszakos kezek: a Szent Konstantin és Heléna tiszteletére emelt görög ortodox imaházat 1996 májusában szentelte a metropolita.Tucatnyian hallgatjuk a szombat délelőtti misét, amit a település papja, László atya és fővárosi barátja, segítője, József atya celebrál.József atya pesti közösséget vezet, onnan hozott pár fiatalt, akik kóristaként veszik ki részüket a szertartásból – ők az összegyűlt hívek egyik fele. A többi néhányak beloiannisziak, plusz velünk ül s énekel László atya felesége, valamint az egy szerb zárdából a minap szolgálni ide vezényelt egykori szegedi bölcsész, Efrozini nővér.Ide is bekacsint az eklektika, a felolvasók nem imakönyvet lapoznak, hanem tableten terelik a szöveget, közben a thuribulumból ugyanolyan tömjénfüstöt hint az atya, mint elődei az utóbbi két évezredben. A falon ikonok a szentek, „ámin” az „ámen”, s a liturgiában is, mely görögül és magyarul zajlik, csekély a különbség a katolikus gyakorlathoz képest.Épp belépünk a húsvéti időszakba, ez a böjt előtti utolsó istentisztelet, a szertartást alagsori agapé követi.A hús egy hete tabu, sajt ma utoljára. Az asztalokon lencseleves és vega falatkák, sütik, levek, kávé, valamint bor és pálinka László atya pincéjéből – a papramorgó ötvenkét százalékos, címkéjén az életigenlő felirat: „Hál’ Istennek nem lekvár lettem, örülök, hogy segíthettem!”„Nassoljatok, csipegessetek!” – szól az atyai iránymutatás. Ami azzal az orientáló megjegyzéssel komplettírozódik, hogy „a borban és a pálinkában nincs se hús, se tej”.Míg nassolunk, csipegetünk, továbbá kortyolunk, László atya lazított prédikációjából megtudjuk, hogy míg a katolikusok szentképei sugároznak, az ortodox ikonok magukba húznak, ablakot nyitnak az égre, s nem festik, hanem írják őket, hogy az írástudatlanok is kiolvashassák belőle a szent történeteket. És azt is megtudjuk, azért kell misére járni, mert az evangélium olyan, mint autónak az üzemanyag: időről időre tankolni kell.Értsd, ha a hívő rendszeresen hallgatja az Úr szavát, akkor tartózkodik a bűntől, hiszen „az ige nem úgy közlekedik, mint Trockij fejében a csákány, hogy egyik fülén be, a másikon ki, hanem bent marad”.Az atya után a Szeptember (27.) utca kapcsán emlegetett volt polgármester, Rizojannisz Kosztasz kap szót, aki szorgos templomjáró, a misén ő gardírozta a pesti ifjakat, most pedig rapid templomtörténelmet ad elő a vendégeknek, onnan kezdve, hogy annak idején négyszázan írták alá az imaházért fohászkodó petíciót, amit a földrajzilag legközelebbi, a bécsi metropolitának adtak át, aki mecénásra lelt egy gazdag görög emigráns személyében, és úgy folytatva, hogy miután megvalósult az álom, járt itt pátriárka, magyar köztársasági elnök, görög államfő, az athéni parlament alelnöke, szóval szűk két évtized alatt annyi méltóság fordult meg ebben a kis faluban, az egész megyének fél évszázadra is elég volna.A frontális foglalkozás végeztével László atya, József atya és Kosztasz úr a fiatalok közé telepedik, én korosabbakat faggatok.Először is Papanikolasz Kosztaszt kérdezem. (Ez egy ilyen kosztaszos riport, legközelebb katolikusokhoz megyünk, talán csupa József közé.) Papanikolasz Kosztasz átmeneti beloianniszi. Eredetileg általános iskolai igazgató az Olimposz hegy lábánál fekvő nyolcvanezres városban, Kateriniben, mígnem dupla fizetésért jelentkezett egy görög állami programba, mely az országhatáron kívül élő kolóniákba küld görög nyelvtanárokat. Kerülhetett volna Amerikába, Ausztráliába, Európa boldogabb felére, de végül Beloiannisz mellett döntött, „közel van”. Három éve tanít heti huszonegy órában görögöt a beloianniszi általánosban, még két éve van a küldetésből. „A gyerekeim egyetemen, az asszony otthon, én itt. Nehéz egyedül. Nehéz a hideg. De most ez van.” A júniust várja. Akkor „iskola close”, és három hónapra irány le a szigetekre.Eljár a misékre, kapaszkodik, amúgy magyarországi görögökkel él szociális életet, pesti kávézókban találkoznak.Míg Papanikolasz Kosztasz Kateriniben nem tudott megülni a fenekén, Tudzaridisz Panojotisz Beloianniszből nyughatatlan. (Tegyük el ezt a mondatot egy regény kezdősorának is.) Panajotisz egyik nagyapja kecskepásztor volt, a másik partizán, fél lábát ellőtték a polgárháborúban. A szülei kisgyerekként kerültek Magyarországra, aztán 1981-ben, fiuk, a mi Panajotiszunk tizenhét éves korában családostul hazaköltöztek Görögországba. Öt évvel később Panajotisz Angliába inalt dolgozni, gyári melósként húzott le nyolc évet, majd visszajött vállalkozni Magyarországra, hogy aztán 2001-ben Szalonikibe helyezze székhelyét. Egészen 2013-ig kellett várni, hogy végre megvásárolja első beloianniszi házát, ahonnét árnyékolástechnikai vállalkozását igazgatja. Nem mellesleg felnevelt két gyereket.Brites outfitben issza az agapéi gyümölcslevet, hatvankét éves, ötvennek ha kinéz, s mikor kérdem, mi a konzervált fiatalság titka, így felel: „Mindig azt kell tenni, amit szeretnél.”És akkor László atya története.Reggeli érkezésünkkor a „sokáig éljen a rakenroll!” felkiáltással üdvözölt. Biztosra ment, miután előző nap telefonon kiderítettük, hogy a tinikorunkat lefedő nyolcvanas években mindketten csápoltunk P. Mobil koncerteken.„Hát akkor szevasz.” „Szevasz.”Az Örökmozgó lettem című klasszikus („Ott álltam az úton, nem tudtam, hová, merre menjek, kellett, hogy valami jöjjön, történjen velem, az volt a kezdet”) felemlegetése után azzal invitált Isten házába, hogy „a kaput két arkangyal szegélyezi, Gábriel és Mihály, amikor belépsz, megáldanak, akár szeretnéd, akár nem”.László atya közelít a hatvanhoz, és elég sokáig állt, haladt az úton, mire megtörtént vele az a valami. Felvidéken élt, érettségizett, majd kocsikísérő volt tejeseknél, sörösöknél, felvették tanárképzőre, orosz-földrajz szakra, ám az első évfolyam végén, 1986-ban disszidált Csehszlovákiából, ausztriai lágerbe került, nem bírta, hazaódalgott. Munkaerőközvetítő cégnél helyezkedett el, megnősült, gyerekei születtek.Már gimnazistaként megfordult a fejében, hogy katolikus pap lesz, de ahogy jött, el is illant a terv.Negyven felett „újra jött a hívás”, és gyakorló katolikusként az ortodoxiában talált otthonra. Három hónapra szerzetesnek állt, majd teológiát tanult Eperjesen, doktorált is belőle; 2016-ban szentelték diakónussá, 2018-ban lett pap.Közben öregek otthonát nyitott Nyitrán, azóta is működteti, abból él, papként nem kap fizetést az egyházától.Beloianniszba a püspöke rendelte.Te kérted magad magyarba, Fejérbe?– Nem az én feladatom eldönteni, hol szolgálok. Ott érzem jól magam, ahová küldenek.Miért?– Mert ha az teljesül, amit te akarsz, menthetetlenül egyedül maradsz. Ám ha az teljesül, amit a Jóisten akar, a legrosszabb esetben is legalább ketten vagytok.Bírod a böjtöt, atya?– Bírom? Szeretem.Miért?– Megtanít legyőzni a testet. Hiszen, ha nem uralod a testedet, hogyan uralnád a gondolataidat?Azért ma délelőtt a lélek mellett a test is falatozott, kortyolgatott, nemde?– Annál értékesebb a böjti önmegtartóztatás.Te főzöd a pálinkát?– A magam gyümölcséből. A bor is az én szőlőmben terem.Azt hallottam, a kisüsti pálinkakészítés Istennek tetsző cselekedet, hiszen minden egyszer, amikor a tűzre rakunk a száraz, hasított akácból, letérdelünk, és valójában minden térdelés egy ima.– Okos gondolat.A rakenrollra is vonatkozik a böjt?– Arra különösen.Legutóbb mikor jártál koncerten?– December végén. P. Mobilon. De most negyven napig nem hogy koncert, rockzene sincs. Ilyenkor magába zárkózik az ember. Még a nyitragerencséri házamban berendezett P. Mobil múzeumot sem látogatom.Van saját P. Mobil múzeumod?– Adta az Úr. Én meg adtam múzeumra.Csak a Mobil, csak a rock?– Semmi diszkó, semmi ABBA. Kizárólag rock, blues, rhythm and blues. Deep Purple, Led Zeppelin, AC/DC. Itthon a P. Mobil a csúcs, az alfa, de jöhet Piramis, LGT, Bródy, Cseh Tamás és Omega is. Sok zenésszel ápolok jó kapcsolatot, Kóbor János ott volt a pappá szentelésemen.Alfától az Omegáig?– Így is mondhatjuk.Az AC/DC-t is említetted. Papként tán találni fogást a Highway to Hell című dalon.– A pokolba sztráda vezet. A Jóistenhez ösvény. És a jó emberek ösvényen közlekednek. De azért tudni kell a sztrádáról is.Sikeresnek ítéled a mai misét és agapét?– Úgy láttam, neked is tetszett.Szép volt a mise, pezsdítő az agapé. Csak kevés a hívő, nem?– A templom felépültekor népes gyülekezet verbuválódott, de idővel elhaltak az öregek. Én csupán néhány éve szolgálok Beloianniszban, de már tizenkét hívet temettem. Mindig azokhoz beszélek, akik eljönnek, és hiszem, hogy egyre többen jönnek majd. Jöjjenek! De ne azért, hogy engem hallgassanak, hanem hogy az igét hallják. Csupán eszköz vagyok az Úr kezében. Kalapács az ácsoláshoz.Kalapács? Politizálsz a templomban?– Nem. Templomban nincs helye kampánynak. Politikával misén túl sem véleménykedem. Mindenki papja vagyok.Nem illik, de ha már ekkora a barátság, csak megkérdem az atyától:Választani azért mégy?– Feltétlenül. Aztán győzzön, akit a Jóisten győztesnek akar látni. Győzni is fog.És az vajon kicsoda?– Mondom: akit a Jóisten győztesnek akar látni.The post Beloianniszban, a görög faluban a paptól tudtuk meg, ki nyeri a választást first appeared on 24.hu.
Bár az első félidőben 15-11-re is vezetett, végül simán kikapott 38-33-ra hazai pályán a dán Aalborgtól a Veszprém kézilabdacsapata a Bajnokok Ligája utolsó csoportkörében. A drukkerek kifütyülték a csapatot. Későbbi eredményektől függ, hányadik helyen zárja a csoportot Xavi Pascual együttese és kivel találkozik majd a nyolc közé jutásért.Mivel a Szeged a saját csoportja hatodik helyén végzett, így az is egy lehetséges forgatókönyv volt, hogy amennyiben a Veszprém befut harmadikként, akkor magyar riválisával küzdhet majd a negyeddöntőbe jutásért. Más kérdés, hogy ehhez azt az Aalborgot kellett volna legyőzni, amelyet legutóbb 2024 áprilisában sikerült.— EHF Champions League (@ehfcl) March 12, 2026Hektikusan alakult az első félidő, ugyanis a magyar csapat hiába lépett el 4-1-re is, a dánok visszajöttek, olyannyira, hogy Kristian Björnsen góljával 11-10-re már ők vezettek. Ezután produkált egy 5-0-s rohanást a Veszprém, majd leblokkoltak a hazaiak,így a szünetre 20-16-os előnnyel mehetett az Aalborg – a veszprémi szurkolók ki is fejezték elégedetlenségüket, előkerült egy „A hűségünk örök, a türelmünk nem” felirat is. Rohanósan indult a második félidő, amiből Nedim Remiliék jöttek ki jobban, a 38. percben így Yanis Lenne már az egyenlítésért dobhatott, Niklas Landin viszont nagyot védett. Egalizálás helyett hirtelen ismét négygólos hátrányban voltak a hazaiak, pedig közben egy dán színészkedés miatt még emberelőnybe is kerültek…— EHF Champions League (@ehfcl) March 12, 2026Sokatmondó jelenet történt a 48. percben is, ekkor Hugo Descat lőhetett hetest, hogy egy gólra faragja a veszprémi hátrányt, de hasba lőtte Landint. Emberelőnyben is enerváltan játszott a magyar csapat, amely minden olyan pillanatba belebakizott, amikor esetleg szorossá tehette volna a végjátékot, így végül simán kikapott.One Veszprém HC-Aalborg HB (dán) 33-38 (16-20)lövések/gólok: 53/33, illetve 54/38gólok hétméteresből: 1/2, illetve 3/4kiállítások: 0, illetve 6 percThe post Négygólos előnyben leblokkolt a Veszprém, kiábrándító vereséggel zárta a BL-csoportkört first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban