Közzétették azoknak a kormánytagok a vagyonnyilatkozatait, akik nem tagjai a parlamentnek
hir24 | 2026. június 17., szerda - 17:54
Szerdán felkerültek a kormany.hu-ra azoknak a minisztereknek a vagyonnyilatkozatai is, akiké eddig nem volt nyilvános. Június 9-én azoknak a kormánytagoknak a nyilatkozatait lehetett megismerni, akik egyben országgyűlési képviselők is.Ekkor derült ki, hogy a Magyar-kormány leggazdagabb tagja Kapitány István, aki a Shell globális alelnöke volt, és több mint hatmilliárd forintnyi befektetéssel rendelkezik.A választás után kinevezettek között van Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter, akinek a bevallás szerint három ingatlanja is van Budapesten, van egy II. kerületi 437 négyzetméteres lakóháza udvarral, és a XI. kerületben két kisebb lakása, valamint van egy családi háza Nagykovácsiban. Ruff Bálintnak van egy 2020-ban vásárolt Volvója és egy 2010-ben örökölt nemesi oklevele, valamint négyezer kötetes könyvtárral rendelkezik. Nagyjából 16 milliós értékben vannak megtakarításai, de közben adóstárs egy 9,3 millió forintos babaváró támogatással nyújtott kölcsönben, magánszemélyeknek pedig 35 millió forinttal tartozik.Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszternek nincs változás az ingatlanjaiban a januári, még fővárosi képviselőként benyújtott nyilatkozatához képest. Az I. kerületben egy 113 négyzetméteres, a XI. kerületben egy 67 négyzetméteres, illetve egy 82 négyzetméteres lakásnak a tulajdonosa. Édesanyjától egy XII. kerületi, édesapjától egy III. kerületi ingatlant örökölt, de édesapjától egy balatongyöröki gyümölcsöst is kapott. Anyai öröksége egy 2008-as Audi A4-est. A miniszter több mint három oldalon át sorolja jelentős részben édesanyjától örökölt értékpapírban elhelyezett megtakarításait, egyéb befektetéseit, részvényeit, utóbbiak száma nőtt is előző vagyonnyilatkozatához képet.Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter felerészben tulajdonosa Csornán egy 237 négyzetméteres családi háznak, emellett 209,7 hektár termőföldtulajdonnal rendelkezik Csornán, valamint Rábapordány, Dör, Bodonhely és Bágyogszovát településeken. A szántó és gyep besorolású földeket 36 pótlapon szerepelteti nyilatkozatában. Bóna Szabolcs föld bérbeadásból származó bevételt is feltüntet. A miniszter értékpapírban tart 34 ezer eurót és 9,4 millió forintot, bankszámláján 7 millió forint van, hitelintézettel szembeni tartozása pedig 8,5 millió forint.Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a II. kerületben tulajdonol egy 81 négyzetméteres lakást és Badacsonytomajban van egy 100 négyzetméteres üdülője is. Értékpapírban több mint 114 millió forintot tart, tartozása nincsen. Vagyonnyilatkozatában kutatóként havi bruttó 200 és 500 ezer forint közötti jövedelmet vallott be, illetve díjazás nélkül látja el egy közalapítvány kuratóriumi elnökségét.Görög Márta igazságügyi miniszter Szegeden felerészben tulajdonosa egy 65 négyzetméteres lakásnak, és egy 300 négyzetméteres családi háznak, emellett haszonélvezeti joga van egy budapesti VII. kerületi 70 négyzetméteres lakáson és egy szegedi 78 négyzetméteres lakáson is. A miniszternek van egy 2022-ben vásárolt 2018-as évjáratú BMW X5-ös autója, és mintegy 35 millió forintot tart értékpapírban. Hitelintézettel szemben 7,5 milliós tartozása van, és egymillió forintot szerepeltet a szerződés alapján fennálló pénzkövetelések között.Tóth Péter nemzetbiztonsági főtanácsadónak Budapest XIII. kerületében három ingatlanja van: egy 50 négyzetméteres társasházi lakás, egy 505 négyzetméteres ingatlan rajta családi házzal és egy 461 négyzetméteres lakóház. A főtanácsadó Balatonszemesen is rendelkezik családi házzal egy 1151 négyzetméteres ingatlanon, a Fejér vármegyei Válon pedig egy 1133 négyzetméteres beépítetlen terület résztulajdonosa. Tóth Péternek van egy 2018-ban vásárolt Seat Alhambrája és egy 2023-ban vett Regal OBX 21 motoros kishajója. 18 millió forint készpénzt tüntetett fel nyilatkozatában.The post Közzétették azoknak a kormánytagok a vagyonnyilatkozatait, akik nem tagjai a parlamentnek first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24

Egy év, két évre felfüggesztett börtönre ítélte a bíróság Molnár Gusztáv színészt kiskorú veszélyeztetése miatt – derül ki az RTL Híradójából.A vád szerint még évekkel ezelőtt többször is részeg volt Molnár, és előfordult, hogy fiát meg is ütötte. Molnár nem ismerte el a bűnösségét, nem tett teljes beismerő vallomást sem, de azt mondta, sajnálja a dolgot.Molnár 2015-ben vált el gyereke anyjától, a láthatások alatt többször lerészegedett, a vád szerint többször megpofozta kiskorú gyerekét, több alkalommal ököllel combon ütötte, amikor az aludni próbált az autóban. A gyerek vallomása szerint apja egyszer öngyilkosságot próbált meg elkövetni a jelenlétében, de volt, hogy részegen vezetett autót.Amikor rászóltak, hogy így nem vezethet, azt válaszolta, hogy „nem érdekel”, majd belehajtott egy fába. Az ügyészség szerint Molnár Gusztáv a gyereke értelmi, erkölcsi és érzelmi fejlődését is veszélyeztette.The post Felfüggesztett börtönt kapott a gyermekét megütő Molnár Gusztáv first appeared on 24.hu.
Az immár 13-szoros győztes katalánok sikeréhez Luís Frade hét, Blaz Janc és Aleix Gómez hat-hat, Domen Makuc öt góllal, a Veszprémbe igazoló Emil Nielsen pedig 14 védéssel járult hozzá.A negyeddöntőben a Veszprémet búcsúztató német csapatban – amely egyszer sem vezetett az egész mérkőzésen – Mathias Gidsel nyolc, Lasse Andersson és Tim Freihöfer hét-hét, Nils Lichtlein hat találattal, Dejan Milosavljev 12 védéssel zárt.— EHF Champions League (@ehfcl) June 14, 2026A szombati elődöntőben a Barcelona hosszabbítás után 37-32-re nyert a dán Aalborg HB ellen, a Füchse Berlin pedig 40-35-re győzte le a négyes döntőre címvédőként érkezett, német bajnok SC Magdeburgot, amely a Szegedet múlta felül a legjobb nyolc között.A vasárnap délutáni bronzmeccset 32-26-ra a Magdeburg nyerte.The post A Barcelona nyerte a kézilabda-BL-t first appeared on 24.hu.
Több hónapos késéssel megnyitotta imaházát szombathelen a Magyar Iszlám Közösség – közölte kedden a bevett egyházként működő vallási közösség a Facebook-oldalán.Az egyház közleménye szerint az ingatlant már az idén év elején megvásárolták Szombathelyen, imahely létesítése céljából saját forrásból. Terveik szerint legkésőbb március közepéig szerették volna megnyitni a mecsetet a hívek előtt, de – mint írták – az átalakítási és felújítási munkálatok előre nem kalkulált munkák elvégzésének szükségessége miatt a vártnál jobban elhúzódtak.A mecset felújítási és átalakítási forrásaihoz részben hozzájárult a magyar egyház törökországi partnere, a Sadakataşı Dernegi, továbbá magánszemélyek is segítették az munkát, akik az egyház honlapján indított adománygyűjtésen keresztül adakoztak az imaház megvalósítsának céljára.Az egyház közlése szerint a szombathelyi mecset névadója a bosnyák Pazarecz Haszán, aki részt vett az 1921-es nyugat-magyarországi felkelésben, majd ezután Szombathelyen telepedett le.Szombathely városában és környékén több száz muszlim él, mostantól kezdve méltó helyen gyakorolhatják vallásukat– olvasható az egyház közleményében.A mecset megnyitása ellen a választási kampány idején a szobathelyi közgyűlésben tiltakozott Danka Lajos, a Mi Hazánk önkormányzati képviselője, aki felszólalásában azt állította, nem a vallásszabadsággal van problémája, hanem azzal, hogy „a muzulmán kultúrát terjesztik, és ezzel félelmet gerjesztenek a szombathelyiek körében”. A szélsőjobboldali képviselő erről személyes beszélgetések alapján győződött meg, és feltette a kérdés: „mi lesz a muzulmán terjeszkedés vége?”A szélsőjobboldali CitizenGo aláírásgyűjtést is szervezett a mecset megnyitása ellen, de csak alig tobb mint 13 ezer alírást sikerült összegyűjtetniük.A mecset megnyitó ünnepségen egyébként részt vettek mások mellett szombathelyi önkormányzati képviselők is.Magyarországon a legtöbb nagyvárosban működnek mecsetek, így Budapest mellett Debrecenben, Győrben, Miskolcon, Szegeden, Pécsen, és Siklóson is. Ezeket az imahelyeket nagyrészt azok a Magyarországon élő egyetemisták látogatják, aki a magyar állam támogatásával ösztöndíjasként tanulnak hazánkban.The post Mecsetet nyitott szombathelyen a Magyar Iszlám Közösség first appeared on 24.hu.
Szerda este megjelent a Magyar Közlöny legfrissebb száma, benne a Pénzügyminisztérium rendeletével, melyben tételes felsorolást kapunk arról, hogy az egyes magyarországi települések önkormányzatainak a 2025. évi helyi iparűzési adóból (HIPA) származú többletbevételük alapján mekkora összeget kell befizetniük a központi költségvetésbe.Több nagyvárosnak, így például Budapestnek, Debrecennek, Szegednek, Győrnek vagy Miskolcnak nem kell fizetnie, náluk a kötelezettség összege 0 forint, ugyanakkor számos kisebb településnek jelentős összeget kell befizetnie. A teljesség igénye nélkül:A Kármán András pénzügyminiszter által jegyzett rendelet, és az érintett települések teljes listája itt érhető el.Miután a főváros évek óta pénzügyi gondokkal küzd, és Karácsony Gergely a napokban is egy közelgő csődről posztolt, elsőre furcsa lehet, hogy Budapest neve mellett a rendelethez mellékelt táblázatban egy 0 szerepel.A 2025-ben bevezetett szabályozás szerint azoknak az önkormányzatoknak, amelyek szolidaritási hozzájárulást fizetnek a központi költségvetésbe, további befizetési kötelezettségük is keletkezhet a Területfejlesztési Alap javára a helyi iparűzési adó (HIPA) bevételük növekménye után. A fizetendő összeg viszont nem csupán a HIPA-bevétel emelkedésétől függ: a törvény előírja, hogy a tárgyévi és előző évi HIPA-bevétel különbözetéből le kell vonni a tárgyévi és előző évi szolidaritási hozzájárulás különbözetét. Ha az így kapott eredmény nulla vagy negatív, akkor az önkormányzatnak nem kell további befizetést teljesítenie.Budapest esetében a most közzétett rendelet szerint ez az összeg 0 forint lett, miközben a főváros 2025-ben mintegy 89,1 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fizetett a központi költségvetésbe. A jogszabály alapján valószínűsíthető, hogy a főváros esetében nem keletkezett pozitív egyenleg a fenti egyenlet végén, ezért a fővárosnak a HIPA-bevétel többlete alapján nem kell további összeget befizetnie 2026. június 30-ig. Ez a logika pedig ugyanúgy érvényes a többi nagyvárosra is, amelyeknek szintén nem ír elő fizetési kötelezettséget a rendelet.The post Megjelent a lista: több nagyvárosnak nem kell fizetnie, más települések százmilliókat utalnak az államnak a HIPA-többlet után first appeared on 24.hu.
A minap lapunk is beszámolt arról, hogy Havas Henrik nemrég elmesélt egy régi anekdotát, melynek ő, Csiszár Jenő és Bakács Tibor voltak a főszereplői. Az újságíró történetében azt állította, a jelenleg milánói főkonzulként dolgozó Csiszár szakdolgozatát – amit annak idején ő bírált az egyetemen – Bakács írta meg.Egyszer az egyik televízió aulájában megszólított Bakács Tibor. Azt mondta: »Ne haragudj, hogy megkérdezem, de Csiszár Jenő hogyhogy csak hármast kapott a szakdolgozatára?« Erre mondtam neki, hogy mert azt se tudta, miről van szó, fogalma nem volt semmiről, tök hülye az egészhez. Erre Bakács: »Az rendben van, de én írtam a szakdolgozatát!«– mondta Havas, akinek szavait a story.hu-nak nyilatkozva Bakács is megerősítette, sőt azt is elárulta, mennyi pénzt kapott a munkájáért.A történtekkel kapcsolatban nemrég a Blikk szólaltatta meg Havas Henriket, aki úgy fogalmazott, „több okból is sajnálja ezt a Csiszár-féle ügyet”.Először is azért, mert Jenőt alapvetően kedvelem, az összes gyengeségével együtt. Az államvizsgákkal és a szakdolgozatokkal kapcsolatban csak annyit, hogy az első pánikrohamomat ebben a tárgykörben szereztem. Ami Bakácsot illeti, nem értem, miért kellett most kiteregetni a szennyest. Orbánt kellene megkérdezni, miért tették tönkre szegény Jenőt…A lap emlékeztetett: ha kiderül, hogy a milánói főkonzulként tevékenykedő Csiszár Jenőnek valójában érvénytelen a pozíciója betöltéséhez szükséges végzettsége, a diplomata karrierje is veszélybe kerülhet. A helyzet apropóján a Blikk a diplomát kiadó Szegedi Tudományegyetemet, illetve Magyarország milánói főkonzulátusát is kereste, választ azonban egyelőre nem kaptak kérdéseikre.Az egyetemek szabályzatai szerint azonban a szakdolgozatnak egyértelműen a hallgató önálló szellemi munkájának kell lennie, ellenkező esetben az intézmény dönthet arról, visszavonja-e a kiadott diplomát, ráadásul az ügyben hatósági vizsgálat is indulhat.The post Havas Henrik: Több okból is sajnálom ezt a Csiszár-féle ügyet first appeared on 24.hu.
Mozgalmasan alakul az idei nyár Fodor Zsóka számára: hamarosan megjelenik az életrajza, folyamatosan jár fellépésekre és tervez nyaralást is, nemrég azonban egy új kihívás is adódott az életében: új budapesti otthont kell találnia, a lakást ugyanis, ahol eddig élt fővárosi tartózkodása alatt, eladják.Életem során már kilencszer költöztem. Van Szegeden egy testvérbarátnőm, Marika, aki már nyolcszor költöztetett el úgy, hogy én közben valamelyik színházban próbáltam. Mindig azt mondja: »Én itt vagyok neked, és segítek mindenben«– mondta a Borsnak a színésznő, akinek rengetegen felajánlották a segítségüket.Nagyon nagy munka lesz, mert 84 év minden kedves emlékét kell néhány dobozba becsomagolnom. Ahogy Hofi Géza mondta mindig: van gond. De szerintem éppen ettől emlékezetes az életem, hiszen igazán változatos.Ami az életrajzi könyvét illeti, a kötet jövő hónapban jelenik majd meg, Fodor pedig a gyermekkorától egészen napjainkig meséli majd el benne életének legérdekesebb történéseit.Rendkívül izgalmas és színes életem volt, és remélem, még sokáig az is marad. Ebben a könyvben összegyűjtöttem a gyermekkorom és a felnőttkorom történeteit, valamint a színházi élményeimet is. Nagyon boldog vagyok, hogy most mindez az olvasók számára is elérhetővé válik.Hozzátette: a kiadója megkérdezte a mesterséges intelligenciát, érdemes lenne-e könyvet kiadnia, amire a válasz állítólag az volt, hogy tízezer könyve elegendő története van a színésznőnek, annyira izgalmas az élete. Ez erősítette meg abban, hogy érdemes belevágnia a dologba.The post Fodor Zsókának 84 évesen költöznie kell, eladják budapesti otthonát first appeared on 24.hu.
Nagy Imre Kaposváron született paraszti származású családban 1896. június 7-én, apja uradalmi cseléd, később postai szerelőmunkás volt, anyja cselédlányként szolgált. Négy gyermekük született, akik közül hárman érték meg a felnőttkort. Iskoláit Kaposváron és Pécsett végezte; nem volt kiemelkedő tanuló, így saját elhatározásból félbehagyta tanulmányait, és elkezdte kitanulni a géplakatos szakmát. Előbb Losoncon tanult, majd családi okokból hazatért Kaposvárra, ahol 1914-ben szerezte meg a lakatossegédi oklevelet. Az első világháború kitörését követően, decemberben megkapta a behívóját, a 44-es k. u. k. gyalogezredhez kellett bevonulnia, melyet Csehországba helyeztek; Nagy Imre azonban nem akart odamenni, ezért kérte áthelyezését a kaposvári honvédekhez. Kérését sajátosan teljesítették: nem a kaposváriakhoz, hanem a székesfehérvári honvédekhez került. Későbbi visszaemlékezése szerint:Beöltöztem békebeli piros zsinóros honvéd egyenruhába, szűk nadrágba. Azt mondták, fess katona voltam.Kezdetben őt is „beszippantotta” a hazafias lelkesedés, bár visszaemlékezései szerint nem volt kifejezetten fegyelmezett katona. Írásaiban több szót ejtett a székesfehérvári mulatozásokról és verekedésekről, mint az ott kapott kiképzésről. Mikor azonban Olaszország 1915-ben hadat üzent a Monarchiának, az feltüzelte az egyébként is háborús lázban égő fiatal katonákat: „A hűtlen, hitszegő ellen akartunk mindenáron harcolni!”1915 augusztusában érkeztek meg az olasz front mögöttes területére, ahol egy hónapig – mintha csak kiránduláson vennének részt – megtekintették a szlovéniai Alpok legfontosabb látnivalóit. Augusztus 28-án esett át először a tűzkeresztségen, és ez egyben kijózanító erővel bírt Nagy Imre számára is. Novemberben megsebesült, lábadozása közben pedig sikerült elintéznie, hogy az olasz front helyett hazaküldjék, ez azonban csak ideiglenesnek bizonyult: 1916 júniusában már egy pécsi géppuskás zászlóaljjal tartott az orosz frontra. Ott ekkor már javában zajlott a Bruszilov-offenzíva, melyet a Monarchia katonái eredménytelenül kíséreltek meg feltartóztatni. Július végén ismét megsebesült, és orosz fogságba esett. Októberben hadifogolytáborba küldték, Szibériába, a Bajkál-tó térségébe. Itt mostoha körülmények között tengették életüket: télen a –40 fok körüli hőmérséklet sem volt ritka.Az 1917-es forradalmat követően sem javult az ellátás, a foglyok a forradalom első hatását csak 1918 elején tapasztalták. A táborban zendülés tört ki, a tiszteket megölték, az őröket pedig lefegyverezték. Nagy Imre élt a lehetőséggel, és márciusban csatlakozott az újonnan felálló Vörös Gárdához, így szabadlábra került.Nem valószínű, hogy ezt részéről ideológiai azonosulás motiválta volna; valószínűbb, hogy inkább a saját túlélését próbálta biztosítani.Egy később népszerűvé vált legenda szerint részt vett II. Miklós és az orosz cári család kivégzésében, ez azonban nem bizonyítható. Harcolt a polgárháborúban, 1920-ban pedig belépett az Oroszországi Kommunista Pártba. Bár lehetősége lett volna az ifjú szovjet államban karriert befutni, mint tették más magyar hadifoglyok – például Zalka Máté –, Nagy Imrét hazahívta a honvágy, és 1921-ben visszatért Magyarországra.Hazatérve csatlakozott a Magyarországi Szociáldemokrata Párthoz, de nézetei ekkor már sokkal inkább az illegalitásba kényszerített kommunista mozgalomhoz álltak közel. Túlzott radikalizmusa miatt 1925-ben ki is zárták az MSZDP-ből. Még ebben az évben megnősült, két év múlva pedig megszületett egyetlen lánya, Erzsébet. Az 1920-as években megszakításokkal, de mintegy három évet töltött börtönben politikai okokból. 1928-ban Bécsbe emigrált, de illegálisan több alkalommal is hazautazott Magyarországra. 1930-ban Moszkvába utazott a KMP II. kongresszusára; innentől kezdve egészen 1944-ig itt élt, és a Komintern egyik háttérintézményénél, a Nemzetközi Agrárintézetnél dolgozott. Kun Béla intrikáinak következtében azonban nemsokára kizárták a pártból. Konfliktusa azonban vélhetően később az életét mentette meg: miután Kunt a sztálini nagy tisztogatás során kivégezték, Nagy Imrét 1939-ben visszavették a pártba. 1941-ben önként vonult be katonának, tényleges frontszolgálatot azonban nem teljesített; a háború nagy részében a moszkvai rádió magyar adásának volt a munkatársa.1944. október 27-én tért vissza Magyarországra Gerő Ernő, Révai József és Vas Zoltán társaságában, és Szegeden megkezdték a Kommunista Párt újjászervezését. December 22-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzeti Kormány földművelésügyi minisztere lett. Miniszterként egyik első intézkedése a földreform megtervezése volt, melynek eredményeként 1945. március 29-én megkezdődött a földosztás, elsőként Pusztaszeren, a Pallavicini-birtokon. Novemberben, az első (és hosszú időre utolsó) szabad választásokat követően belügyminiszter lett a Tildy-kormányban. Tevékeny szerepet játszott a pártállam kiépítésében,egyik legellentmondásosabb cselekedete miniszterként a magyarországi németek kitelepítésének megszervezése volt.1946. január 15-én ő adta ki a kitelepítéshez jogi hátteret biztosító 70010/1946. sz. rendeletet, mely nem tett különbséget ártatlan és felelős között, hanem kollektíven, nemzetiségi alapon bélyegezte meg a németeket. A történészek megosztottak abban, hogy Nagy Imre mennyire cselekedett önállóan, és mennyire követte a szovjet utasításokat a rendelet kiadásakor, de felelőssége a végrehajtásban vitathatatlan. A pártvezetéssel való sorozatos nézeteltérései miatt – például az erőltetett kollektivizálás ügyében – fokozatosan elszigetelték, bár börtönbe nem került.1953-ban, Sztálin halálát követően Rákosi Mátyás moszkvai nyomásra Nagy Imrét nevezte ki miniszterelnöknek. Ő szabadlábra helyeztette a politikai elítélteket, bezárta a kényszermunkatáborokat, eltörölte a kuláklistákat, és leállította a kényszertéeszesítést. 1955-ben azonban Rákosinak sikerült eltávolítania őt a miniszterelnöki székből, ennek ellenére az „emberarcú kommunizmus” bevezetése miatt továbbra is meglehetősen népszerű maradt.1956. október 23-án, a forradalom kitörésekor a tüntetők egyik követelése Nagy Imre ismételt hatalomba helyezése volt. „Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!” Mikor a tüntető tömeg lecsillapítására beszédet intézett, és ebben az összegyűlteket „elvtársaknak” nevezte, hangos nemtetszést váltott ki. Nagy Imre kezdetben a rend helyreállítására törekedett, bár a szovjet intervencióra semmilyen ráhatása nem volt, és lényegében el volt vágva a külvilágtól. Fokozatosan azonban elfogadta a felkelők követeléseit – elsősorban Donáth Ferenc és Losonczy Géza érveinek hatására. Október 28-án határozott követelésére tűzszünetet hirdettek, majd 29-én felvette a kapcsolatot a felkelők képviselőivel. Ennek eredményeként visszaállították a többpártrendszert, megkezdte a tárgyalásokat a Varsói Szerződésből való kilépésről és a szovjet csapatok kivonásáról. November 3-án megalakult a harmadik Nagy Imre-kormány.Másnap azonban megindult a szovjet intervenció Magyarország ellen. Nagy Imre hajnalban drámai rádióüzenetet küldött: „Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével.” A jugoszláv nagykövetségre menekült, melyet azonban november végén – Kádár János utóbb megszegett büntetlenségi ígéretében bízva – elhagyott. Ezt követően letartóztatták, és Romániába szállították, ahol Snagovban tartották fogva 1957 áprilisáig. 1958-ban három munkatársával együtt halálra ítélték, és június 16-án kivégezték. Holttestét álnéven temették el az Új köztemető 301-es parcellájában.The post Ez volt Nagy Imre legellentmondásosabb tette first appeared on 24.hu.



RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban