Vasrúddal verték, megszurkálták, kutyalánccal kikötözték és szexuálisan bántalmazták a hajléktalanokat
hir24 | 2026. január 23., péntek - 12:51
Ítéletet hozott a Szegedi Törvényszék annak a négy hajléktalannak az ügyében, akik vasrúddal vertek agyon egy férfit, két másikat pedig megszurkáltak. Egyiküket kutyalánccal kikötözték és szexuálisan is bántalmazták.A bíróság különös kegyetlenséggel, több ember sérelmére, társtettességben elkövetett emberölés bűntettének kísérletében és más bűncselekményben mondta ki bűnösnek a két férfit és a két nőt.A Szegedi Törvényszék tájékoztatása szerint a főbűnös életfogytiglant kapott, azzal, hogy 30 év után szabadulhat. Egy vádlottat 16 év, kettőt 15 év fegyházbüntetésre ítélt a törvényszék, kizárva őket a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből.A két férfi és két nő együtt italozott, majd elhatározták, hogy mondvacsinált sérelmeik miatt megleckéztetik haragosaikat. Az ominózus délután felkeresték a szegedi erdőben lakó ismerőseiket. A sátorban ekkor ketten tartózkodtak. Egyiküket minden előzmény nélkül az egyik támadó földre rántotta, majd az egyik vádlott-társa egy cipőfűzővel fojtogatni kezdte.Miután az áldozatnak sikerült kiszabadulnia, a banda tagjai közül ketten lefogták, egy harmadik pedig késsel megpróbálta mellkason szúrni. A megtámadt férfinak sikerült kicsit hátrálnia, így a támadó csak kisebb erővel tudta szívtájékon szúrni. Miután az áldozat a földre esett, két vádlott a sátorban lévő másik férfit is összeverte és megszurkálta. A bordatörést elszenvedő férfi csak védekezésének és a szerencsének köszönheti, hogy életben maradt.Miután az áldozat eszméletét vesztette, újra brutálisan összeverték a korábban megszúrt másik férfit. Egyiküket kikötözték kutyalánccal, és szexuálisan is kíméletlenül bántalmazták.A támadók ezután újból italozni kezdtek, és közben eldöntötték, hogy egy harmadik hajléktalanon is számon kérik korábbi sérelmeiket. Elmentek a sátrához, körbeállták, egyikük fejbe rúgta, másikuk fojtogatni kezdte a földre kerülő áldozatot, majd közösen rugdosták, ütötték a férfit.A bántalmazáshoz egy helyszínen talált vasrudat, botot és egy törött borosüveget is használtak. A férfi a súlyos sérülések következtében meghalt. A Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását indítványozta fellebbezésében a főbűnös esetében, míg a társaik esetében tudomásul vette az ítéletet. A támadók és védőik enyhítésért, illetve felmentésért fellebbeztek.The post Vasrúddal verték, megszurkálták, kutyalánccal kikötözték és szexuálisan bántalmazták a hajléktalanokat first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A horvát lapok azt írták, a férfiválogatott tíz éve nem szenvedett ilyen súlyos vereséget a kontinenstornán, legutóbb 2016-ban kapott ki Franciaországtól nyolc góllal, 32-24-re. Ugyanakkor ebben a tízéves időszakban más nagy tornán jöttek a pofonok: A 2021-es vébén Dánia 38-26-ra, a 2023-as világbajnokságon Egyiptom 31-22-re, a 2024-es olimpián pedig ugyancsak Svédország ütötte ki 38-27-re.Túl sok hibát követtünk el, minden játékosunk idegesen kézilabdázott. Ez egy egyoldalú meccs volt, sem támadásban, sem védekezésben nem voltunk topon. Sok megbeszélnivalónk van egy ilyen csata után– nyilatkozta Dagur Sigurdsson szövetségi kapitány.A svédeknél a Szeged irányítója, Jim Gottfridsson egy góllal, a Veszprém kapusa, Mikael Appelgren hat védéssel járult hozzá a vártnál is simább sikerhez.Michael Apelgren szövetségi kapitány – a Szeged vezetőedzője – egyszer sem kért időt a győztes csoportrangadón, amelyen együttese egyszer sem volt hátrányban.A túloldalon a szegedi Mario Sostaric egy, Marin Jelinic kettő, a veszprémi Luka Cindric egy, Ivan Martinovic két góllal zárt.Ezzel eldőlt, hogy a magyar válogatott pénteken Svájccal, vasárnap Szlovéniával, kedden Svédországgal, szerdán pedig Horvátországgal találkozik Malmőben. A végeredmény: 1. Svédország 6 pont, 2. Horvátország 4, 3. Hollandia 2, 4. Grúzia 0. A csoportok első két helyezettje jutott a középdöntőbe. A csoportok első két helyezettje az elődöntőbe jut, a harmadikok pedig az ötödik helyért játszhatnak.The post Tíz éve nem kapott ki ennyire Horvátország a kézilabda Európa-bajnokságon first appeared on 24.hu.
Feröer-szigetek a legkisebb ország, amelynek férfi kézilabda-válogatottja valaha mérkőzést nyert egy nagy nemzetközi tornán.Az 56 ezer fős lakosságú északi szigetország csapata vasárnap meglepően simán, 37-24-re győzte le Montenegrót az Európa-bajnokság csoportkörének második fordulójában, a norvégiai Fornebuban.Az olimpia, a világbajnokság és az európai kontinenstorna történetében eddig az 57 ezres Grönland volt a „legkisebb győztes”, hiszen egy 2001-es vb-csoportmeccsen 26-18-ra nyert az Egyesült Államok ellen.A feröeri kapus, Pauli Jacobsen 37 lövésből 16-ot védett, az északmacedón Filip Kuzmanovszki pedig 18 lövésből 15 góllal vette ki a részét a Portugália elleni 29-29-es döntetlen eléréséből.Az olimpiai és világbajnok Dánia 39-24-re legyőzte Romániát Herningben, ezzel biztosította középdöntőbe jutását, ahogyan vele egy időben a magyar válogatott is tette az olaszok ellen megnyert meccsel.Borut Mackovsek, a Szeged balátlövője háromszor bevette a svájciak kapuját, ezzel járult hozzá, hogy a szünetben még hatgólos hátrányban lévő Szlovénia fordítson és 38-35-re nyerjen.B csoport (Herning):Az állás: 1. (és továbbjutott) Dánia 4 pont, 2. Portugália 3, 3. Észak-Macedónia 1, 4. Románia 0 D csoport (Fornebu):Az állás: 1. Szlovénia 4 pont, 2. Feröer-szigetek 3, 3. Svájc 1, 4. Montenegró 0 F csoport (Kristianstad):Az állás: 1. (és továbbjutott) Izland 4 pont (70-49), 2. (és továbbjutott) Magyarország 2 (61-47), 3. Lengyelország 0 (44-60), 4. Olaszország 0 (52-71)The post Feröer meglepően sima győzelme történelmi volt a kézi-Eb-n first appeared on 24.hu.
Krasznahorkai Lászlót jelölöm Szeged új díszpolgárának. A Nobel-díjas író elfogadta a címet, és itt lesz május 22-én a Szeged Napi Díszközgyűlésen– írta Botka László, Szeged polgármestere a Facebook-oldalán.A tavaly irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett író bár Gyulán született – szülői házánál pár napja avattak emléktáblát –, ott végezte gimnáziumi tanulmányai is még, „Szegeden kezdte egyetemi tanulmányait, itt publikálta első műveit” – ezzel indokolta meg a döntését Botka, illetve még azzal, hogy:Művei, tanítása a mi európai, magyar szegediségünk. Büszkék vagyunk Rá, és hálásak vagyunk Neki!Az író első elbeszélése a Mozgó Világban jelent meg a ‘70-es évek végén, Tebenned hittem címmel, első regénye az 1985-ös Sátántangó volt, melyet azóta több mint egy tucatnyi nyelvre lefordítottak, és amiből a napokban elhunyt Tarr Béla készített filmet később, ahogy több más Krasznahorkai-műből is (a hamarosan szegedi díszpolgár búcsúját barátjától itt olvashatja).Krasznahorkai László legutóbbi regénye nem sokkal azután jelent meg, hogy kiderült, ő kapja a Nobelt, A magyar nemzet biztonsága című könyvről írt kritikánkat itt olvashatja el, legutóbbi interjúnkat a szerzővel pedig itt találja.The post Szeged díszpolgára lesz Krasznahorkai László first appeared on 24.hu.
A negyvenes évek elejére Buda és Pest teljesen egybeforrt. A két városrészt összekötő hidak java – a Margit, a Lánc-, az Erzsébet, a Ferenc József (Szabadság), a Horthy Miklós (Petőfi) és a két vasúti híd – már állt. Az Árpád híd javában épült, sőt, már az elkerülő autópályagyűrű terve is felmerült az északi és a déli átkelőhellyel.Aztán jött a második világháború és a város ostroma: a közelgő szovjet csapatok elől hátrálva a német utászok sorra felrobbantották Budapest hídjait. A két vasútit 1944. december 29-én, a többit épp 81 évvel ezelőtt: 1945. január 14. és 18. között. (A Margit híd pesti ága egy baleset következtében már november 4-én felrobbant a szombati csúcsforgalom idején. A tragédiának mintegy száz civil áldozata volt.)Óriási ár volt ez azért, hogy néhány hétig feltartóztassák a közelgő ellenséget. A szovjet hadsereget természetesen nem tudták megállítani. Nem csak pontonhidakon keltek át a Dunán, de voltak katonák, akik a folyó befagyott jegén jutottak el a Margit-szigetre. Nos igen, ezek még azok az idők voltak, amikor telente nem egyszer befagyott a Duna, s 1944-45 tele különösen hideg volt.Ám a két városrész közti kapcsolatot a jég elolvadása és a háború befejezte után is fenn kellett tartani valahogy. Erre a legkézenfekvőbb megoldást a csónakok jelentették. A Fortepan egyik képén látható, amint evezős és motoros ladik szállítja az utasokat a két part között, nagyjából az Országház magasságában.Ennél azonban komolyabb szállításra is szükség volt. Mint ezen az 1944 végén készült felvételen látszik, az első, csónakok felhasználásával készített kompot már a Margit híd pesti szárnyának felrobbanása után üzembe helyezték. (A képen jól látható, hogy a híd budai szárnya még megvan.)Persze az, hogy a Dunán kompok közlekedtek, nem volt új dolog. Ma is van egy menetrendszerinti járat Soroksárnál, de sokáig Pest és a Margitsziget, vagy épp Pünkösdfürdő és Újpest között is közlekedtek kishajók.Természetesen ezek a járművek nem helyettesíthették a hidakat, főleg, amikor jelentős haderőket kellett mozgatni a folyó két oldala között. Az első, ideiglenes kapcsolatokat még a Vörös Hadsereg építette ki hadi célokból, de később a civilek is igénybe vehették ezeket.A két part közt a Ferencz József – a mai Szabadság – híd ideiglenes helyreállítása jelentette az első komolyabb összeköttetést. Itt csak a két pillér közti szakaszt robbantotta fel a német hadsereg, így a pillérek és a partok közti részek használhatók maradtak. Igaz, a híd szerkezetéből adódóan a megmaradt elemek közül több is elmozdult.Rekonstrukcióra ugyan nem volt idő, de mindössze két hónappal a robbantás után már ismét járhatóvá vált a híd. A két pillér közé egy pontonhíd került, amit öt dereglye tartott. Március 15-én már meg is indulhatott rajta a forgalom.A legtöbb hidat még ebben az évben sikerült valahogy ideiglenesen pótolni, természetesen sokkal kisebb kapacitással.A felrobbantott Margit híd közelében fából ácsoltak egy két szakaszból álló ideglenes építményt, amely a Margit-sziget érintésével kötötte össze Pestet és Budát. Egyik hídfője a Radnóti Miklós utcánál volt, a másik a Lukács Fürdőnél.Hivatalos neve nem volt ugyan, de a népnyelv hamarosan – a Margitot becézve – Manci hídként kezdte emlegetni. Ez aztán úgy rajta ragadt, hogy a második verzióját, amely immáron pontonhídként épült meg 1946 tavaszán, már az „újjáépített Manci hídként” emlegette a filmhíradó is. Egy 1947-es térképre pedig már egészen „előkelően”, cz-vel került fel a neve: Manczi.1945 őszén – mindössze 24 óra alatt – pontonhidat vertek a Boráros térnél, majd egy valamivel komolyabb ideglenes hidat adtak át a felrobbantott Erzsébet híd pótlására is. Ez utóbbinak már hivatalos neve is volt: Petőfi hídnak nevezték, a pesti hídfőjénél található tér nyomán. (A mai Petőfi híd, mely természetesen szintén romokban hevert, akkor még hivatalosan Horthy volt, bár a filmhíradó csak szemérmesen „régi hídként” emlegette.)Ám ezt a korai Petőfi hidat se hívta senki valódi nevén: a nép a Margit–Manci mintájára Böskének kezdte nevezni a szomszédos Erzsébet után. Megépültekor ez volt legkomolyabb budapesti híd, még busz is járt rajta.Aztán jött 1946. január 11-e, és a főváros valamennyi ideiglenes hídját – a Mancit, a Böskét, a Szabadság híd dereglyékre támasztott középső szakaszát és a Boráros téri pontonhidat is – elvitte a jeges áradás. Néhány napra ismét elszakadt egymástól Pest és Buda. Szerencsére akkor már szinte teljesen kész volt a Kossuth híd, amit rohammunkában be is fejeztek. Nyolc évtizeddel ezelőtt, 1946. január 15-én megindulhatott rajta a gyalogosközlekedés, 18-án pedig a gépkocsiforgalom is.A híd terveit ketten jegyezték: Mistéth Endre és Hilvert Elek. Mistéth életéből sorozatot lehetne forgatni. Eredetileg katonai pályára készült – Ottlik róla mintázta az Iskola a határon egyik alakját –, majd részt vett a nyilasok elleni fegyveres ellenállásban is. A háború után hidakat és hídhelyreállításokat tervezett – a Manci pontonhídváltozata is az ő munkája. 1946-ban előbb újjáépítési, majd építési és közmunkaügyi miniszterré nevezik ki, de a következő évben már koholt vádakkal börtönbe zárták, ahonnan csak nyolc évvel később szabadult. Ezután visszatért a hídtervezéshez, és a hatvanas években részt vett az új Erzsébet híd megalkotásában. Egyetemi oktató lett, a hetvenes években már akadémiai doktor, 1996-ban Széchényi-díjat kapott. 2006-ban halt meg, 93 éves korában.De most még csak a háború utáni években járunk, térjünk hát vissza a Kossuth hídhoz! Az új, minden eddiginél komolyabb, helyenként „félállandónak” nevezett híd a Batthyány teret kötötte össze a Kossuth Lajos térrel – utóbbiról kapta a nevét. A helyszín kiválasztásakor szempont volt, hogy a közelben korábban nem volt híd, így nem akadályozták roncsok a munkákat, illetve volt hely a szükséges felhajtók kialakításához is. Az is biztos volt, hogy elsőként a Szabadság hidat tudják majd visszaadni a forgalomnak, így egy attól távolabb eső helyszínt választottak. Végül pedig figyelembe vették, hogy milyen széles az adott helyen a Duna. (A másik tervezett helyszín a mai Bem tér magasságában lett volna, de ott majdnem 100 méterrel hosszabb hidat kellett volna építeni.)Felmerült, hogy fából építsék meg, de végül komolyabb szerkezet mellett döntöttek. A pillérek vasbetonból készültek, ezekre kerültek az acélszerkezetek. Ez volt Magyarország első hegesztett főtartójú hídja. Az építőanyagot a legkülönbözőbb helyekről szedték össze.„Újabb versenyfutás a cölöpanyagért. Már kivágtuk egy villa kertjének fenyőfáit a Hűvös- völgyben. Dr. Szécsi ragyogó ötlettel jött, az ő utasítására a fővárosi uszodák nagy szálfa talpait halásztuk ki a Dunából. Jövőre nem lesz uszoda, de lesz híd. […] Vasbányát a Duna fenekén rendeztünk be. Szerencsétlen felrobbantott hídjaink roncsait szedik ki a vízből, hogy a használható anyagot a híd rendelkezésére adják. A Lánchíd, Margit híd, Erzsébet híd anyagaikat adják, hogy megépülhessen utódjuk: a Kossuth-híd.”Idézi Korda István mérnök naplóját V. László Zsófia Budapest – A város és hídjai című könyvében. „Fővárosi uszodák” alatt természetesen az egykor a folyón ringó, Duna-uszodákat értette a munkákban részt vevő mérnök, ezek faanyagát használták fel az építéshez.A munkatempó mai szemmel elképesztő volt: 1945 májusában kezdték el a cölöpök verését, januárban már átadták a forgalomnak.Az új „állandó” híd nem helyettesíthette az ideigelenes pontonhidakat, amiket a jégzajlás után még helyreállítottak. Ám ahogy sorra újultak meg a budapesti hidak, azokat természetesen elbontották, majd idővel a Kossuth is kezdett feleslegessé válni. Az eredeti elképzelés szerint tízéves élettartamra tervezték, így 1956-ban le is zárták. Előbb az autóbuszokat terelték új irányba, majd a gépkocsiforgalmat is korlátozták rajta. A bontás végül 1960-ban kezdődött meg, utolsó maradványait 1963-ban távolították el a Duna medréből.Anyagából kisebb hidakat építettek, valamint a Szegedi Szabadtéri Játékok nézőterét. Az egykori hídra már csak a két hídfőnél felállított emlékkövek emlékeztetnek.A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/ideiglenes-hidakHa van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!The post Ideiglenes átkelők a Dunán - Nyolcvan éve kellett pótolni a felrobbantott budapesti hidakat first appeared on 24.hu.
Vannak, akik alkoholfogyasztás nélkül is képesek lerészegedni. Bár ez egyesek számára sok esetben előnyösnek tűnhet, valójában egy ritka betegségről, a bélfermentációs szindrómáról (ABS) van szó, amelyet nehéz diagnosztizálni. Egy friss, a Nature Microbiology folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban a kutatók most azonosították a bélbaktériumokat és azokat a biológiai útvonalakat, amelyek alkoholtermelést váltanak ki az ABS-es betegeknél.Azáltal, hogy meghatározzuk a felelős baktériumokat és mikrobiális útvonalakat, eredményeink utat nyithatnak a könnyebb diagnózis, a jobb kezelések felé– mondta Elizabeth Hohmann, a tanulmány társszerzője a Massachusetts General Brigham Orvostudományi Tanszékének Fertőző Betegségek Osztályától.Az ABS akkor akkor alakul ki, amikor a bélrendszer mikroorganizmusai a szénhidrátokat etanollá alakítják át, ez pedig egyenesen a véráramba kerül. Kis mennyiségű alkoholt bárki emésztőrendszere képes termelni, az ABS ugyanakkor az ittasság összetéveszthetetlen, látható tüneteit eredményezi – ugyanakkor sokszor diagnosztizálatlan marad. A Gizmodo hangsúlyozza: a diagnózis felállítása bonyolult, a standard módszer ugyanis szorosan ellenőrzött véralkoholszint-vizsgálatot igényel, amit gyakran nehéz elvégezni.Hohmann és kollégái 22 ABS-ben szenvedő személy, 21 ABS nélküli háztartásbeli partner és 22 egészséges kontrollszemély bélmikrobáját vizsgálták. Azt találták, hogy az ABS fellángolása során a betegektől vett székletminták szignifikánsan nagyobb mértékben termeltek etanolt, mint a másik két csoportból vett minták. Ez arra utal, hogy lehetőség van egy olyan székletvizsgálat létrehozására, amely megbízhatóbb diagnózisokhoz vezethet.A székletvizsgálat kimutatta, hogy számos baktérium, például az Escherichia coli és a Klebsiella pneumoniae, jelentős szerepet játszik az ABS-ben.Továbbá, amikor a tünetek fellángoltak, egyes résztvevőknél szignifikánsan nagyobb mennyiségű, a fermentációs útvonalakhoz kapcsolódó enzim volt kimutatható, mint a kontrollcsoport tagjainál.A tudósok felfigyeltek egy olyan betegre, akinek a tünetei javultak egy székletátültetés (másik személy orvosilag feldolgozott székletmintájának a bélbe juttatása) után. Egy második transzplantáció, eltérő antibiotikumos előkezeléssel, azt eredményezte, hogy a beteg több mint 16 hónapig tünetmentes maradt. Hohmann úgy véli, a székletátültetésben komoly lehetőségek rejlenek a betegség kezelése kapcsán.The post Rájöttek, hogyan rúgnak be sokan alkohol nélkül first appeared on 24.hu.
Január 24. és február 1. között rendezik meg a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF), aminek zsűrijében lapunk újságírója, Benke Ágnes is helyet kapott. A fesztiválra a világ minden tájáról érkeznek elismert művészek – áll a szervezők lapunkhoz eljuttatott közleményében.A fesztiválra mintegy negyven elismert külföldi alkotó is hazánkba látogat: Európa mellett Dél-Koreából, az Egyesült Államokból, Kanadából és Indiából is érkeznek majd rendezők és producerek. Számos Oscar-, Karlovy Vary-, Locarno-, Toronto IFF- és IDFA-fődíjas alkotóval is személyesen találkozhat majd a közönség az esemény keretein belül, ahol a vetítések után közönségtalálkozókra is sor kerül.Magyarországra érkezik többek között a nemrég az Oscar-díj shortlistjére beválogatott Senki tanár úr Putyin ellen (Mr. Nobody Against Putin) című alkotás társrendezője és főszereplője, Pavel „Pasha” Talankin. A férfi egy világvégi orosz iskola programszervezőjeként és videósaként dolgozott, amikor az ukrajnai háborúval együtt az orosz hazafias propaganda is beköszöntött a suliba. Éveken át dokumentálta a mindennapok történéseit, ám 2024-ben úgy döntött, hogy külföldre menekül – ebben pedig segítségére volt a film rendezője, David Borenstein is.A szervezők bejelentették a fesztivál zsűrijét is, akiknek teljes listája itt érhető el. A hazai és külföldi filmes szakemberek és újságírók mellett olyan neves művészek, közéleti személyiségek is csatlakoztak a bizottsághoz, mintA BIDF-en 60 film és 250 vetítés várja majd a nézőket. A programok a főváros mellett több vidéki helyszínen, például Békéscsabán, Debrecenben, Egerben, Győrben, Jászberényben, Kecskeméten, Pécsett, Szegeden, Szombathelyen, és Veszprémben is zajlanak majd.The post Mácsai Pál és Pottyondy Edina mellett a 24.hu újságírója, Benke Ágnes is zsűrizik a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon first appeared on 24.hu.
A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt írja közleményében, hogy azország Észak-keleti területén, a Győr-Budapest-Szeged sávban ónos eső, fagyott eső hullik az előrejelzés szerint a következő órákban fokozatosan gyengülő intenzitással. Figyeljék a meteorológiai szolgálat veszélyjelzéseit, az érintett területre, területen senki ne induljon útnak, a biztonság az első!Holnap túlnyomóan borongós, helyenként tartósan párás, ködös időre van kilátás, inkább csak délnyugaton van esély napos időszakokra. Estefelé északkeleten gyenge ónos eső, kisebb havazás nem kizárt, illetve a ködös tájakon zúzmaraképződés, ónos ködszitálás, illetve szitálás is előfordulhat.The post Ónos eső: rendkívüli felhívást adott ki a Kormányzati Tájékoztatási Központ first appeared on 24.hu.
A magyar nyelvújítás vezéralakját, Kazinczy Ferencet (1759-1831) mindenki ismeri, nevét intézmények és közterületek egész sora viseli, életműve pedig iskolai tananyag.Kazinczy családjáról, őseiről, illetve leszármazottairól ugyanakkor alig esik szó: kevesen tudják például, hogy legifjabb fia, Kazinczy Lajos (1820-1849) a szabadságharc vértanúja volt – két nappal az aradi tizenkettő után, az aradi vár sáncárkában lőtték agyon –, dédunokája, Gábor (1889-1964), illetve ükunokája, Ferenc (1929-2016) nélkül pedig a modern építészet íve talán egészen másként alakult volna. Cikkünkben a két mérnököt mutatjuk be, akik életüket ugyan nem teljes egészében Magyarországon töltötték, mégis mindvégig magyarnak vallották magukat.A 17. század közepén már nemesi címet viselő Kazinczyak (akik teljes nevükben a kazinci és alsóregmeci előtagot viselték) a kiegyezést követően már az ország legkülönbözőbb részeire szóródtak szét. Gábor apja Szegeden ítélőtáblai bíróként működött, így ő is a Tisza-parti városban látta meg a napvilágot. Az előbb a szegedi, majd a kecskeméti piarista ginmnáziumban tanuló fiú már korán eldöntötte, hogy a mérnöki tudományok felé fordul, így jelentkezett a Műegyetemre, aminek a kapuját 1911-ben építészként hagyta el.A Műegyetemi Evezős Clubban is aktív, egy 1913-as osztrák-magyar nemzeti versenyen nyolcasban ezüstéremig jutó fiatal Kazinczy egy rövid nagybecskereki kitérő után azonnal állást kapott a Székesfővárosnál, ahol ideje jó részét az új építkezések műszaki felülvizsgálatával töltötte.Csatlakozása után nem sokkal máris megváltoztatta a hivatal működését, hiszen egy máig fontos szabályt is bevezetett:The post Kazinczy dédunokája a nyelv helyett az építészet, ükunokája pedig az acélgyártás világát változtatta meg first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban