„Európa egyik legcsodálatosabb arénájában, egy fantasztikus szurkolótábora előtt léphetek pályára hétről hétre” – hosszabbított a szegedi átlövő
hir24 | 2026. április 07., kedd - 11:51
Az OTP Bank-Pick Szeged férfi kézilabdacsapata kedden jelentette be, hogy meghosszabbította Borut Mackovsek szerződését.„Fontos láncszeme csapatunknak, immár hat éve erősít bennünket. Borut a védekezés egyik alappillére, támadásban pedig folyamatosan hozzátesz a játékunkhoz” – mondta a magállapodás után Kiss Bence, a Szeged cégvezetője.A 33 éves szlovén válogatott játékos 2028-ig kötelezte el magát a klubnál.„2020-ban érkeztem a családommal Szegedre. Tele voltam izgalommal és várakozással. Ez idő alatt rengeteg szépet és jót kaptam, pályafutásom legszebb időszakát töltöm az OTP Bank-PICK Szegednél. Egy sportoló életében fontos, hogy a családja is jól érezze magát ott, ahol játszik. A feleségem és három gyermekem imádja a várost, rengeteg barátra leltünk, és ez nekünk nagyon sokat jelent.Egy remek, nagy tradíciókkal bíró klubban léphetek pályára hétről hétre, Európa egyik legcsodálatosabb arénájában, egy fantasztikus szurkolótábor előtt. Nagyszerű érzés most arról nyilatkozni, hogy továbbra is szegedi szerelést húzhatok, és ha gólt szerzek, akkor szólhat a Na Golici című szám, amit nagyon kedvel a szegedi közönség– mondta az átlövő a hosszabbítás kapcsán.A 203 centiméter magas átlövő 2020-ban került Szegedre, az együttessel eddig két bajnoki címet (2021, 2022) és egy Magyar Kupát (2025) nyert. A szlovén válogatottban 162 mérkőzésen 419 gólt szerzett, legnagyobb sikere a 2017-es világbajnoki bronzérem.The post „Európa egyik legcsodálatosabb arénájában, egy fantasztikus szurkolótábora előtt léphetek pályára hétről hétre” – hosszabbított a szegedi átlövő first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Halló, tudunk most beszélni röviden, Ágnes?Most nemigen, mert éppen dolgozom, egészen késő estig. De délután 3–4 között van egy kis pihenőidő, akkor tudok telefonálni.Mivel van éppen elfoglalva?Idős, beteg, főleg alzheimeres embereket ápolok, helyettesítő házi gondozóként.Meg vagyok lepve.Valamiből meg kell élni. De most már le kell tennem.Rendben. Keresem majd.Egy jó hónappal később a lakásán találkozunk. Amint letelepszünk az asztal mellé, arról kezdem kérdezgetni, ami sehogy se fér a fejembe: miért kell Geréb Ágnesnek a megélhetéséért öregeket gondoznia, hiszen egy bő éve már ismét legálisan dolgozhatna bábaként.Ez a gondozói munka valamivel a házi őrizetem befejezése után, úgy hét éve kezdődött. Jó pár éven át folyamatosan csináltam, de most már csak alkalmi helyettesítéseket vállalok, mert elsősorban bábaként kell helyt állnom. Én szülő nőtől vagy a családjától még soha nem fogadtam el díjazást azért, mert segítettem világra jönni a babájukat, és soha nem is fogok. Ez számomra elvi kérdés.Más lenne a helyzet – teszi hozzá –, ha ugyanúgy, mint a kórházi szülést, az otthonszülést is fedezné a társadalombiztosítás, de így, hogy a szülő nőknek saját zsebből kell fizetniük, hiába szeretnének sokan otthon szülni, csak kevesen engedhetik meg maguknak. Márpedig a pénz nem lehet a szabad választás függvénye.„Ugyanakkor a nyugdíjam nem éri el a 150 ezer forintot, és lakni, enni, rezsit fizetni, valamint – ameddig csak bírom – anyának és tizenkét unoka nagymamájának lenni nem két fillér. Ezért járok még mindig öregeket ápolni” – magyarázza Geréb Ágnes.Kicsit fura, hogy már a találkozásunk első perceiben a megélhetésre terelődött a szó, mert – amint az a beszélgetésünkből kiderül – Geréb doktornak eléggé szokatlan a viszonya az anyagiakhoz.A szegedi klinikán a 17 évig tartó szülész-nőgyógyász munkája során például következetesen visszautasította a hálapénzt. Pedig az akkortájt, a hetvenes-nyolcvanas években annyira természetes kiegészítő jövedelemnek számított, hogy éppen emiatt szabályosan bele is kalkulálták a rendkívül alacsony orvosi fizetésekbe.A doktornő fogta magát, és hakniban esténként elment lépcsőházakat takarítani. Klinikai főnöke egy ízben az adott épületben járva véletlenül szemtanúja lett ennek a tevékenységnek, és megkérte, hagyja abba, mert ilyesmit egy orvos nem csinálhat.Jól van, abbahagyta.Nem sokkal később – még mindig a nyolcvanas évek elején – Szegeden magánrendelőt nyitott, de a vizitdíjat illetően különös módszert vezetett be: a vetkőzőfülkében helyezett el egy nyitott dobozt, abba dobott (vagy akár abból emelhetett ki) a páciens egy tetszése szerinti összeget.Voltak, akik zavarba jöttek ettől, nem értették. Akadt olyan páciens, aki szándékosan zörgött-börgött a pénzzel a fülkében, hogyha már nem látom, legalább halljam, hogy ő rendesen fizet a vizsgálatért, egyesek még a nevüket is ráírták a borítékra. Na, ez az egész addig tartott, amíg nyolcvannyolcban be nem jött az áfa. Amikor meg már áfás világ volt, a vizsgálat fejében az alapítványunkat, az Alternatált lehetett adománnyal támogatni, ki mennyit gondolt– meséli Geréb Ágnes.Szerinte a gyógyítás és a gyógyulás semmiképpen nem függhet az egyén vagy a család társadalmi, anyagi státuszától. Meggyőződése szerint ez ráadásul sokszorosan vonatkozik a szülésre. „Tisztában vagyok vele, hogy a többi, az otthonszülésnél segédkező független bába nem így gondolkozik, és nekik is teljesen igazuk van, de ettől én még ragaszkodhatom az elveimhez.”Egyedi hangulatú, szabálytalan lakás Geréb Ágnesé. Egy szabálytalan ember szabálytalan otthona. Kibököm a mondatot, remélve, hogy nem bántom meg vele: „Én bizony sose választanám magamnak az otthonszülést.”Megkérdezi, szültem-e már. Mondom, igen, kórházban. Nagyon jól tette – válaszolja. „Egy gyermeket olyan környezetben kell világra hozni, ahol az anya a legnagyobb biztonságban érzi magát. A belső biztonságérzet a mindenkori komplikációk ellen dolgozik, ez bizonyított tény. Ha az a hely a kórház, akkor feltétlenül ott kell szülni. Ha a saját otthona, akkor meg ott. Ez a legfontosabb szempont egy olyan helyzetben, amikor megtörténik a csoda: világra hozunk egy emberi lényt.”Régen rájöttem már, hogy egy ország szabadságát le lehet mérni a szülés szabadságán– állítja Geréb doktor.Az érvényben lévő, ide vágó rendelet szabályozza az otthonszülés körülményeit és feltételeit. A szakképzett bábák és segítőik, a dúlák jelenléte például elengedhetetlen. De többek között az is előírás, hogy – az esetlegesen fellépő komplikációk esetére – a helyszínhez közel kell lennie egy kórháznak.Mégis megtörtént, ami megtörtént.Geréb Ágnest 2012-ben tartóztatták le, 2012-ben jogerősen két év szabadságvesztésre ítélték, és tíz évre eltiltották az orvosi és a szülésznői foglalkozásától. Geréb Ágnest otthonszülésekkel kapcsolatban marasztalták el: egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt. Az ítélet szerint Geréb 2003 karácsonyán egy ikerszülésnél segédkezett. Az első baba rendben világra jött, ikertestvére azonban legalább 12 percre oxigénhiányos állapotba került, ami miatt maradandó fogyatékosságot szenvedett és félévesen meghalt. 2007 szeptemberében egy kislány felső válla az édesanya szeméremcsontjában elakadt. A születést követően 40 percen át tartó újraélesztése sem vezetett eredményre. A szakértők szerint a halálát oxigénhiány és a kiszabadítására tett műfogások miatt bekövetkező nyaki gerincsérülés okozta. Geréb 2014-ben és 2016 áprilisában perújítási indítványt nyújtott be a két üggyel kapcsolatban, amit egy új igazságügyi orvosszakértői szakvéleményre alapoztak. Ebben az eljárásban is elmarasztalták Geréb Ágnest: a Fővárosi Ítélőtábla 2018-ban – a 2012-es verdikthez hasonlóan – jogerősen két év szabadságvesztésre ítélte, és tíz évre eltiltotta a hivatásától.Geréb Ágnes az ítéletet hallgatja az ellene gondatlanságból elkövetett emberölés vétsége miatt folyó büntetőperen a Fővárosi Törvényszéken 2017. április 20-án.A szülés során komplikációk, sőt tragédiák is bármikor előfordulhatnak – kórházakban és otthonokban egyaránt –, ezt senki nem vonja kétségbe. A kérdés csak az, történt-e előzőleg bizonyítható mulasztás, és, ha igen, kinek a részéről.Utánanéztünk egy hivatalos statisztikának, amely az 2024-es esztendőt vizsgálta. Két évvel ezelőtt Magyarországon 77 500 gyermek jött a világra kórházi körülmények között. Ebből az újszülött- és az egy éven belüli csecsemőhalálozások száma összesen 295 volt. A statisztika hozzáteszi: ez az arány, sajnálatos módon, 24,8 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest.A Pető Intézet mindig is gondozott egészségügyi intézményekben, oxigénhiánnyal született, sérült gyerekeket. Közülük csak egyetlenegy olyan akadt, aki otthon született: épp az a gyermek, aki miatt Gerébet elítélték.Mindenesetre Geréb Ágnesnek a letartóztatásakor már „hosszú bűnlajstroma” volt. Azért használunk idézőjelet, mert laikusként nem tudjuk pontosan megítélni, mi is történt valójában.Már az apás szülés bevezetésének kísérletével kezdődött Szegeden. Bár ez manapság természetes választási lehetőség, a nyolcvanas években még abszurdumnak tűnt. Ágnes szerette volna az apa jelenlétét hivatalosan is választhatóvá tenni. Megbüntették, féléves eltiltást kapott. Más kérdés, hogy nem sokkal ezután a pesti MÁV-kórházban, majd később országszerte – többek között a szegedi klinikán is – igazi reformként legálissá tették ezt a lehetőséget.Később, egy otthonszülést követő órában, az anya karjában meghalt egy kisbaba. Az ilyen, kis százaléknyi eséllyel bekövetkező esemény, amelynek utólag sincs fiziológiailag kimutatható oka, bölcsőhalálnak minősül, és kórházakban is előfordul, éppen a szülés utáni úgynevezett „aranyórában” is, amikor az anyát és a babát a ma érvényes hivatalos protokoll szerint kettesben hagyják egy időre.Az biztos, hogy a kórházban bekövetkezett, esetleges bölcsőhalál sem olyasmi, ami miatt bilincselő rendőrök rohannának az intézménybe.Gerébtől viszont megvonták a szülész-nőgyógyász orvosi és a szülésznői működési engedélyt.Súlyos vád volt az is ellene, hogy egy egyébként minden szempontból egészséges, 38 éves édesanya otthonszülésénél segédkezett. Mivel a vajúdás nem ment simán, az anyát Geréb doktor kórházba vitette, ott született meg hat óra múlva az oxigénhiányos gyermek, aki másnap sajnos meghalt. Ágnest ezúttal az a vád érte, hogy nem vette figyelembe az anya életkorát.Egyébként másfél évvel az eset után egy új rendelet született: az otthonukban szülni kívánó anyák korát legálisan is 40 évben maximalizálták.Hogyan viselte a fogságot?Szürreális volt minden pillanat, különösen abban a zárkában, ahová először kerültem. Tizenketten egy cellában. A fogolytársnőim egytől egyig köztörvényesek voltak. Babagyilkosnak, boszorkánynak és nem tudom, minek neveztek. Gyűlöltek, mert más vagyok. Megették a bélyegeimet, hogy ne tudjak levelet küldeni. Ez különösen fájdalmas volt. Az egyik őr kedvenc szóhasználata volt: „Faszszopók, sorakozó!” Jó időbe tellett, míg rájöttem, hogy ez nekem is szól. Egy darabig még sétára se engedtek le a börtönudvarra. A tárgyalásra lábbilincsben vittek, azóta is viselem a nyomát. Amikor a születésnapomon nyolcszáz ember összegyűlt, hogy közös énekléssel köszöntsön a börtönépület előtt, nem mehettem a börtönnek arra a részére, ahol legalább hallhattam volna őket. Valaki azért becsempészett egy telefont, és azon keresztül hallgattam, titokban. Ez a szakasz két és fél hónapig tartott. Mondjam tovább?Nem szükséges. Nehéz lehetett túlélni.Megmondom, mi segített igazán túlélni és többé-kevésbé épségben megtartani magamat a saját burkomban. Egyrészt a falakon is átjött a családom, a barátaim, az itthoni és a nemzetközi támogatás óriási ereje, másrészt tudtam, hogy nem követtem el mulasztásos bűnt, és bátran belenézhetek a tükörbe – ha lett volna olyan a cellában. Ez a tudat sokat számított. Egyszer odajött egy női börtönőr a tátikához, a kis cellaajtónyílást hívták így, és ezen a résen keresztül nőgyógyászati, orvosi tanácsokat kért tőlem. Adtam neki.Két és fél hónap előzetes után a börtönőr azt kiáltotta: „Geréb, fürdés!” Nem tudta mire vélni ezt a váratlan felszólítást, de aztán kiderült: az ítélet meghozataláig házi őrizet váltja fel a börtönfogságot.Ez eleinte nagy megkönnyebbülést hozott, ám idővel beütött a poszttraumás szindróma, az utólagos sokk, annak minden tünetével. Többmenetes tárgyalássorozat után, a házi őrizete ideje alatt mondták ki az ítéletet 2012-ben: két év letöltendő börtönbüntetés és a foglalkozástól való eltiltás tíz évre. Perújítás után a végső döntést 2018-ban mondták ki, még ugyanabban az évben kegyelmet kapott Áder János köztársasági elnöktől. A kegyelem részleges volt: a foglalkozástól való eltiltás maradt.Hogyan élt, mit kezdett magával a házi őrizet hosszú évei alatt?Először is, rögtön, mielőtt hazakerültem, azzal kellett szembesülnöm, hogy a társam, 25 évi együttélés után elköltözik tőlem és a gyerekeinktől. A közös lakásunkat fel kellett adni, akkor kerültünk ebbe a bérlakásba, ahol most is beszélgetünk. Velünk élt az édesanyám is, aki Alzheimer-kórban szenvedett. A vége felé már olyan súlyos volt az állapota, hogy engem sem ismert meg. A család minden óráját kitöltötte az ő ápolása. Nem is tudom, hogyan oldottuk volna ezt meg, ha ez az időszak nem esik egybe a házi őrizetemmel. Édesanyám gondozása ötévnyi kemény „előgyakorlat” volt a későbbi öreggondozói szolgálathoz. Amikor már szabadabban mozoghattam, Csömörön vállaltam munkát: egy fogyatékkal élőket ellátó intézetben voltam gondozó hatszáz forintos órabérért.Viszont valahol olvastam, hogy ma már van egy állandó munkahelye, amit imád.Így van, állítom, hogy ez eddigi életem legjobb munkahelye. Egy női hajléktalanszállón dolgozom önkéntes szülész-nőgyógyászként. Ez egy egészen különleges intézmény. A hajléktalan nőket, akik vagy aktuális panasszal, vagy nőgyógyászati szűrővizsgálatra jelentkeznek, először is bekísérjük, aztán bemutatkozunk egymásnak, majd leültetjük őt, együtt teázunk, beszélgetünk, miközben elmondja a panaszát. Meg sokszor a sorsát. Ezen a munkahelyen senki sem a pénzért dolgozik, hanem azokért, akik hozzánk fordulnak. Nem rohanunk, nincs hajsza, emberszámba vesszük őket. Tudja, mit jelent ez nekik? Ehhez hasonló bánásmódot csak a legdrágább magánklinikákon kapnak a nők. Pedig mindenhol mindenkinek kijárna. Kiváltságosnak érzem magam, hogy ennek részese lehetek.Egy praktikus dologra hadd kérdezzek rá: a szülési fájások kezdetének időpontját nem lehet előre megrendelni, vagy bárki más idejéhez igazítani, de mi történik, ha épp akkor lenne szükség önre bábaként, amikor öregeket ápol, vagy a rendelőben dolgozik?Mi , független bábák csereszabatosak vagyunk. Ha én történetesen semmiképpen nem tudok jelen lenni a szülés idején, ott vannak a munkatársak, a fiatal jól képzett bábák, akiknek pontról pontra ugyanaz a szemléletük, a protokolljuk, és ugyanolyanok a kötelességeik is. A figyelem középpontjában csakis egyetlen, lecserélhetetlen ember van: a szülő nő, az anya. Ő az, akit a tenyerünkön hordunk, akinek egyfolytában a biztonságát szolgáljuk, aki körül a világ forog.Bő egy évvel ezelőtt tehát lejárt a hosszú, 14 éven át húzódó tilalmi idő, és Geréb Ágnes folytathatta a hivatása gyakorlását. Igaz, ehhez adminisztratíve is meg kellett újítania a bábaengedélyét. Készült is rá, elvégezte a kötelező tanfolyamokat, gyakorlatokra járt, vizsgázott, pontokat gyűjtött, ez teljesen normális, ötévente minden független bábának ezt kell tennie. Mégis, épp a legvégén, elakadt a dolog.Egy képtelenségen. A biztosítón.Magyarországon ugyanis egyetlen biztosító köt kötelező bábabiztosítást. Monopolhelyzete van tehát, és ez az intézmény, miután Geréb Ágnes újra begyűjtötte az összes kreditet, letette az összes szükséges vizsgát, ezen a ponton visszautasításban részesült. Mégpedig indoklás nélkül.Nem voltak hajlandók biztosítást kötni velem. Ez pedig azt jelentette, hogy a bíróság 14 évre eltiltott a szakmától, és, amikor ez a tilalmi szakasz lejárt, váratlanul jött egy biztosítócég ítélete, ami viszont életfogytiglanra szólt.Illetve csak szólt volna. Mert aztán valahogy, nagy nehezen, mégis csak rendeződött a dolog.Még egyszer körülnézek a nappaliban, ahol ülünk, és ahol Ágnes évekig ápolta az édesanyját, nevelte a gyerekeit. A két idősebb a hetvenes években, még az első házasságából született, ők kórházban jöttek a világra, a két kicsi ’92-ben, illetve ’94-ben a második társától. Ők ketten már otthon született babák voltak, ami nem igazán meglepő. Életének ennek a – ahogy ő nevezi – második felvonásából egy „hozott” gyereke is lett, akire ugyanolyan büszke, mint a sajátjaira. Mind az öttel nagyon jó a kapcsolata.Kíváncsi lennék, mit szóltak a gyerekei mindahhoz, ami az utóbbi évtizedekben vele és körülötte történt.Nem volt kérdés, hogy a szakmai és a mindenféle más meghurcoltatás idején is sziklaszilárdan mellettem álltak– válaszolja, de a gyerekeinek a feléje áradó bizalmáról talán elég annyit megemlíteni, hogy az összes unokája a nagyanyjuk két tenyerébe pottyanva jött a világra.Mind az ötüket valamilyen művészeti ághoz köti a foglalkozása – sikeresek és híresek.Úgy kezdtük, ugye, a beszélgetést, hogy Geréb Ágnes elvből nem fogad el pénzt a bábaságért, fizetése csak az öregápolásból származik. Illetve futólag, még a találkozásunk elején említette a nyugdíját is. Erre térek most vissza, mert nem megy ki a fejemből az az abszurdan alacsony összeg. Hogy létezik ez?Az idén emelték fel havi 148 ezer forintra. Nincs ebben semmi meglepő. Azért csak ennyi, mert a szegedi klinikán eltöltött 17 évem alatt rendkívül alacsonyak voltak az orvosi fizetések, hiszen bele voltak kalkulálva a hálapénzek. Ez a több mint másfél évtized látszik meg a nyugdíjam összegén– mondja Ágnes.A most 73 éves Geréb Ágnesnek tervei is vannak.Kollégáival és a sok évtizede, általa létrehozott Alternatal Alapítvánnyal karöltve most májusban egy új kampányra készülnek. „Ez a kampányunk a szülés indításával kapcsolatos. Merthogy szerte a világon drámaian megnövekedett a szülésindítások száma. Tehát, amikor a folyamat nem spontán, hanem egy beavatkozás nyomán indul el” – magyarázza Ágnes. „A külső beavatkozás persze lehet egyértelműen indokolt és elkerülhetetlen is. De lehet csupán javasolt, mérlegelendő választási lehetőség, esetleg magának a szülő nőnek a kérése. És lehet – ez is gyakran előfordul –, hogy lényegében teljesen indokolatlanul felvetett ötlet” – teszi hozzá.A kampánnyal azt szeretnék elérni, hogy a várandós nő ne alávetett, elszenvedő részese legyen a szülés folyamatának, hanem pontosan értse, tudja, mi miért történik, minek mi a kockázata, a lehetséges következménye, és ő hozhassa meg a tájékozódáson alapuló döntést. Hogy aktív, tudatos résztvevője maradjon a saját gyermeke születésének – akár intézményben, akár otthon történik az.A kampánynak már megszületett a mottója is:A természet vezeti. A tudomány segíti. Az anya dönt.The post „Gyűlöltek a börtönben, mert más vagyok” – meglátogattuk az ismét bábaként dolgozó Geréb Ágnest first appeared on 24.hu.
A magyar válogatott beálló 2019 és 2023 között erősítette a szegedieket, ez alatt kétszer nyert magyar bajnokságot a csapattal, legemlékezetesebb mozdulata pedig az volt, amikor 2022-ben, a bajnoki döntő visszavágóján 29–29-es állásnál két másodperccel a dudaszó előtt megszerezte a győzelmet és bajnoki aranyérmet jelentő gólt a Veszprém ellen.Azóta a román Dinamo Bucurestit erősítette, de visszatérése során úgy fogalmazott a 27 éves kézis, hogy Szegeden érezte igazán jól magát. Régi-új cspatával 2028. június 30-ig kötött szerződést.The post Hivatalos: Rosta Miklós visszatér Szegedre first appeared on 24.hu.
Pont a választások utáni hétvégén megyünk valahova együtt, és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.Riportunk egyik alanyától, Marianntól idézünk, aki minden követ megmozgat, hogy legalább néha ki tudjon csikarni egy-egy kormánykritikus mondatot a fideszes édesapjából. Nem sok sikerrel.„Beszélnek sokat arról, hogy a fiatalok nem támogatják a kormányt. Ez a mi közös szülői felelősségünk is. Mindenki beszéljen a saját gyermekeivel, hogy érthessék, milyen fontos lesz az ő döntésük” – fogalmazott Orbán Viktor Miskolcon, a januári DPK-gyűlésen.„Kedves fiatalok, segítsetek ti is a szüleiteknek, a nagyszüleiteknek, beszéljetek a szülőkkel és a nagyszülőkkel. Na, persze ne úgy, mint mások” – mondta egy hónappal később Magyar Péter az országjárása nyíregyházi állomásán.De tényleg létezik ilyen, hogy a családban elkezdik egymást győzködni fiatalok és a szülők, a szülők és a nagyszülők, hogy nehogy már a Fideszre / Tiszára szavazzanak? Erre voltunk kíváncsiak; beszélgettünk érintett fiatalokkal és idősebbekkel, kormánypártiakkal és ellenzékiekkel.„Anyukám durván fideszes, a legutóbbi választáskor azt hazudta, hogy nem ment el szavazni” – így kezdi Lilla, kétgyerekes anya Budapestről, aki mindent megtesz, hogy az általa fontosnak vélt témák feszegetésével kicsit kritikusabb gondolkodásra vegye rá az anyukáját:Neki és a húgomnak is küldözgetek Messengeren anyagokat arról, hogy mik mennek – hogy mennyi a nyugdíj és a fizetés a többi uniós országban, Hadházy Ákos dolgairól, a Szőlő utcáról. Összefoglalókat, videókat. A húgom nem válaszol, anyám általában annyit ír, hogy »köszi«.Lilla szóban is próbálja győzködni az édesanyját: „Rákérdeztem, hogy szerinte tényleg jön-e a háború, ha Viktor megy. El van bizonytalanodva. Kértem, hogy legyen szíves, és ne féljen, ne engedje át magának ennek a szemét félelemkeltésnek. Úgy tűnt, hogy valami dereng neki, voltak félmondatai… Valami bizodalmam van benne, hátha megértette. Arra kértem, gondoljon az unokáira, az ő jövőjükre. Én bizakodó vagyok, mint mindig. Ennyit tudtam tenni.”Ehhez képest eggyel bonyolultabb a helyzet a következő megszólalónknál, hiszen Lillával ellentétben – aki a férjével és a gyerekeivel él több mint száz kilométerre az anyjától – Csongor jelenleg közös háztartásban lakik édesanyjával, miközben rendszeresek köztük a politikai viták. A gyermekvédelemben dolgozó férfi az ellenzéki jelöltek és pártok valamelyikére, anyja pedig a kormánypártra szavaz majd április 12-én.Kapcsolatukat Csongor nem jellemzi rossznak, de a világnézetük, gondolkodásuk mindig is drasztikusan eltért. Szerinte ennek médiafogyasztási okai is vannak, emellett fontos a generációs tényező is: édesanyjától gyakran hangzik el, hogy „te nem emlékszel, hogy nekünk mennyire rossz és nehéz volt annak idején, most meg már jobb.”Változó, hogy ki kezdeményezi a vitákat, de Csongor elmondása szerint mostanában már kezdik kerülni a témát:Legutóbb ma történt, hogy három perc után kimondtuk: »na, ezt jobb, ha nem folytatjuk«. És nem is folytattuk. Egy ideig azt hiszi az ember, hogy hátha most mond valami meggyőzőt a másiknak, de nem, ez halott ötlet.Csongor szerint, amikor egy ilyen beszélgetés zátonyra fut, gyorsan témát váltanak („ebben ügyesek vagyunk”), mert mindketten érzik, hogy ezt ott és akkor félre kell tenni.Amikor rákérdezünk, hogy vészelik majd át, hogy április 13-án egy fedél alatt fognak ébredni, miután az egyikük által preferált párt mindenképp vereséget szenved előző éjszaka, Csongor azt mondja: „Édesanyámnak 12-én van a születésnapja. Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni. Hogy mi lesz másnap, abba még nem gondoltam bele, de a szüleimmel a kapcsolatom remélhetőleg nem fog változni, a kölcsönös tisztelet megmarad, nem fogjuk elverni egymáson, hogy ki a korlátolt, eszelős, felelőtlen, hazaáruló.”Megkérdeztük Csongor édesanyját is. Marika azt mondja, általában ő kezdeményezi otthon a politizálást. „A papával megegyezik, Csongorral általában különbözik a véleményünk. A fiatalok dolga a változtatás. A mi korosztályunknak van összehasonlítási alapja a múlt és a jelen életszínvonala között. Féltjük a családunkat, és, hogy amit elértünk, kárba vész.”Marika azt mondja, a fia és közte zajló vita általában győzködésből áll, és olykor feszültséget hagy maga után. De szerinte nem hiábavaló a dolog: „Mindenféle eszmecserének van értelme. Az állás most 1-1, a végeredmény várat magára.”Mariann az édesapját szeretné – ahogy ő mondja – jobb belátásra téríteni. A Szombathelyen élő pszichológus szerint kifejezetten szeretnek egymással beszélgetni, csak mostanában mintha változna kicsit az érvelés:Azt veszem észre, hogy egyre jobban propaganda szöveget nyom. Mivel ő jobban ért a gazdasági folyamatokhoz, én inkább szociális témákkal, egészségpolitikával, oktatásüggyel kapcsolatban próbálom őt naprakészebbé tenni. Amit ő szisztematikusan hárít.Mariann azt mondja, amikor a mindennapi témákról beszélgetnek, akkor is előjön a politika és a terelés. „Tizennégy éves korom óta rendszeresen vonatozok, és katasztrófa, ami mostanában van a vasútnál, pedig régebben tök jól lehetett közlekedni vidékre Budapestről. De, ha ezt a témát felhozom apukámnak, akkor az a válasz, hogy Budapesten meg kigyulladtak a buszok, és Karácsony Gergely és hasonlók. Mindenre van egy ilyen riposzt, ami után a beszélgetés már nem vezet sehová, és a vége meg az, hogy »de amúgy meg a migránsok«. Tökre azt látom rajta, hogy úgy kommunikál ezekről, mint a propagandasajtó.”Apját konfliktuskerülőnek tartja, a politikai témákat általában Mariann kezdeményezi azzal, hogy felhozza a számára fontos témákat, de ezek a nézetkülönbségek nincsenek rossz hatással – az egyébként is jó – kapcsolatukra:Egy idő után mindig eljutunk oda, hogy nagyon-nagyon nem haladunk egyfelé, a vita így parttalan, és akkor ott abbahagyjuk.És hogy mi lesz április 12-e után? Mariann több okból is izgul, mert, ahogy cikkünk felütésében már idéztük, pont a választások utáni hétvégén mennek valahova együtt, „és bennem rendkívül nagy csalódás lesz, ha az országban nem történik változás, közben meg nem tudom, hogy ő mit fog átélni, ha vége lesz a Fidesz uralmának.”Korábban Mariann is Fidesz-szavazó volt, úgy gondolja: „demokrata kezdeményezésnek indult”, egy jó darabig az is volt. „Tehát szerintem a Fidesz változott, nem én. Apukám meg egyidős Orbánékkal, ő 90 óta kitart mellettük, csak szerintem nem veszi észre, hogy a saját eszméi mennyire változnak.”Jöjjön most egy olyan család, amelyben a szülők és a (szavazókorú) fiatalok korosztálya hasonlóan gondolkodik a világ dolgairól, a konfliktus a nagyszülők generációjával áll fenn.Máté egyetemista, pszichológiát tanul Szegeden. Jogász édesanyjával, agrármérnök édesapjával és még a velük élő nagymamával is egyetértenek abban, hogy az országnak áprilisban a változásra kell szavaznia. Apai nagyszüleivel azonban egyre kevésbé tudnak beszélgetni – bármiről. „Egész egyszerűen az történik, hogy nem hajlandók befogadni a gondolkodásukhoz nem passzoló információkat, nem tudunk hatni rájuk, ezért arra gondoltam – és ez nyilván durva – hogy így nyolcvan körül legyenek szívesek most már ránk hagyni a dolgot: hadd döntsünk mi a saját jövőnkről.”Hogy ez mit jelent pontosan?„Ha Fidesz-győzelemmel zárulna ez a történet, bennem erős harag lenne. Huszonhat éves vagyok, az öcsém 22, a nagyszüleim viszont már nyolcvan felettiek. Csúnya kimondani, de nekik gyakorlatilag mindegy, milyen rendszer jön. Félreértés ne essék: természetesen nem akarom, hogy meghaljanak, sőt. Itt csakis arról van szó, hogy velük ellentétben nekünk még azért jó esélyünk van, hogy ötven–hatvan évet leéljünk ebben az országban. És nekünk nagyon nem mindegy.”Szóval az lesz feléjük a tiszteletteljes kérésem, és ezt lehet, hogy meg is mondom nekik, hogy legyenek szívesek az ő meggyőződéseiket félretenni, és hagyják, hogy mi magunknak döntsük el, hogyan szeretnénk élni ebben az országban.Mátéék viszonya egyébként az apai nagyszülőkkel nem szoros, de egyáltalán nem rossz. Viszont egyre gyakoribbak a közéleti témájú viták: „Nagyon feszült a viták után a légkör. Én nem voltam náluk mostanában, a szüleim gyakrabban jártak ott, és egyszer-kétszer eljutott már kenyértörés közeli állapothoz a helyzet. Annyira szélsőségesen különböznek a vélemények, hogy többször is erőteljes megbántódás lett belőlük.”Kérdésünkre, miszerint időpocsékolásnak tartja-e, hogy egymást próbálják győzködni a szekértáborokhoz tartozó rokonok, azt mondja, lehetetlen a meggyőzés, hiszen nagyszülei esetében hitkérdésről van szó: „Ők Fidesz-hívők. Míg a szüleimnek és nekem vannak fönntartásaink Magyar Péterrel kapcsolatban, most úgy érezzük, itt a lehetőség, ezért leszavazunk a Tiszára. Részt veszünk a tiszás rendezvényeken, a közösséget erősítjük, de nem vakhittel, hanem, mert bízunk benne, hogy ők kormányváltó erő lehetnek. A tatáméknál pedig pont az ellenkezője látható: szerintük bárki, aki a Fidesznek ellent mer mondani, az globalista, kommunista, ilyenista, olyanpárti. Ez azért különösen veszélyes, mert egyébként tanult emberekről van szó.”Máté barátja, Attila esetében személyes tétje is van a választásnak. Az esetleges hazaköltözés.Az eredetileg békési fiatal évek óta Ausztriában dolgozik. Náluk is az apai nagyszülőkkel, egészen pontosan a nagymamával alakult ki konfliktus a politika miatt: „A mamám egyrészt fél a változástól. Másrészt non-stop megy nála a propaganda: a szobájában az M1, a tata szobájában a TV2. Ha meg a konyhában főz, akkor ott a Kossuth Rádió. És egyszerűen nem tudom neki elmondani, hogy ez miért rossz. Már nem tudunk beszélgetni.”Attila elmondása szerinte ettől eltekintve kiváló a kapcsolata a nagymamájával „csak ugye van ez a dolog”.Attila most 27 éves, évek óta Tirolban vendéglátózik, de szívesen hazajönne:Jelenleg semmi jövőkép, főleg arrafelé, Békés megyében. Szép hely, de sorban minden bezár. De hosszú távon minden vágyam, álmom az, hogy egyszer végre jobb legyen.Szintén a hazaköltözést fontolgatná Szilvi, aki férjével és 16 hónapos gyermekével Londonban él. Őt is és a párját is győzködik a szülők mindkét oldalról, hogy szavazzanak a változásra. Nem mintha nagyon kellene őket győzködni.„Igazából mindenki egy véleményen van, csak mindenki azt akarja, hogy te is tudd, hogy az a jó”.A családban még arra is figyelnek, nehogy elaprózódjanak a szavazatok, így az is gyakran előkerül, hogy ne a kispártokat válasszák a Fidesz ellenében: „Mindenki próbálja nyomni azt, hogy szavazzunk ugyanarra, és akkor hátha így valami történhet.”A nyomasztásban szerinte az is benne lehet a szülők részéről, hogy a fiatalok jó ideje nem élnek Magyarországon, és bár Szilviék a főbb fejleményekkel tisztában vannak, a kisebb dolgokra esetleg nincs rálátásuk. A fő ok pedig természetesen az, hogy hátha a változással az is járna, hogy hazaköltöznek:„Persze, tudják, hogy hazajönnénk. Mi már az előző választás előtt is megmondtuk, hogyha történik valami változás, akkor pár éven belül hazamegyünk, és ez most sincs másképp. Csak most már akkora az okozott kár, hogy ezt nehéz egyik napról a másikra helyrehozni. Tehát nem az lesz, hogy leváltják a Fideszt, és akkor holnaptól minden szuper, biztos vagyok benne, hogy jó pár év, mire bármi is történik.”A következő családban hasonló a helyzet – legalábbis a tekintetben, hogy a győzködő fél és a „célpontja” ugyanazon a politikai oldalon áll. A kormánypárt oldalán.A pedagógusként dolgozó Réka Budán él két felnőtt lányával. Mindig is jobboldali szavazó volt, ezért sem érti, miért a nyomasztás az édesanyja irányából, aki rendszeresen győzködi, hogy voksoljanak a Fideszre.„Engem nagyon nem kell győzködnie anyukámnak, mert mi egy oldalon vagyunk, de még engem is zavar, amikor rákezd. Az anyukám bigott. És szerintem ez nagyon nem mindegy befolyásolás szempontjából – ha érzelmi alapon ragad bele valaki egy párt gondolataiba, akkor kevésbé tud meggyőző lenni.”Réka azt mondja, érti, miért akarja az édesanyja, hogy a Fideszre szavazzanak, de ő maga sokkal objektívebb anyjánál, és néha kritizál egy-egy kormányzati döntést. Ilyenkor jönnek a viták:Amikor hibákra hívom fel a figyelmet, abban a pillanatban elkezd velem összeveszni – velem, akivel egyébként ugyanazon az oldalon áll. Szemellenzős, nem is hajlandó észrevenni azt, ha bármilyen hibát elkövetett az az oldal.Az édesanyja nem csak Rékát agitálja: „Amikor látom, hogyan próbálja meggyőzni a fiatalabbakat, agresszívnak érzem néha a stílust, és gyanítom, hogy ezzel pont az ellenkezőjét váltja ki. Ez így se nem túl szimpatikus, se nem túl hatékony.”Réka azt mondja, ő szeret érdemi vitát folytatni olyan emberekkel is, akik teljesen máshogy gondolkodnak, mint ő, mert abból mindenki tanulhat. Ugyanakkor a hozzá hasonló világnézetű anyjával nem szereti ezeket a beszélgetéseket: „99 százalékban ő kezd rá, én pont azért nem hozom fel a témát, mert érdemi vitát nem tudunk folytatni egymással.”Ezeknek a beszélgetéseknek általában az a vége, hogy Réka kiszáll:Úgy zárom le a dolgot, hogy nem vagyok hajlandó tovább beszélni. Nem tudok érvelni, mert ő az érveket nem hajlandó befogadni. Picit az az érzésem, hogy azért nem hajlandó nyitni más gondolatokra, mert mindig az kiabál, akinek a háza ég: talán attól fél, hogy mondok valami olyat, amit, ha végiggondolna, akkor instabillá válna az ő háza.Érdekes módon ez az „ellentét” nem megy tovább a következő generációra. Réka ugyanis azt mondja, elképzelhetőnek tartja, hogy a nagyobbik lánya másra fog szavazni. „Azt gondolom, hogy ezt mindenkinek szuverén joga eldönteni.”Mi van, ha valaki nem szeretné hallgatni a családon belüli korteskedést? Milyen stratégiát kövessünk, ha fontos számunkra a meggyőződésünk, de közben továbbra is jó viszonyt szeretnénk fenntartani a rokonainkkal? Erről kérdeztük Gyarmati Rita pszichológust.„Ez a helyzet sajnos kiéleződni látszik, én is hallottam olyan fiatalokról, akiknek komoly problémát okoz, hogy próbálják őket győzködni a rokonaik, és segítségre szorulnak e tekintetben; nem tudják hogyan maradhatnak ki ebből, hogyan maradhat meg a szuverenitásuk.”A szakember egy saját emlékét visszaidézve magyarázta el az egyik jelentős változást, ami a korábbi választásokhoz képest érezhető:Emlékszem, mi a kétezres évek elején pszichológus hallgatókként leültünk egy kávézóba, és két órán át beszélgettünk arról, hogy ki kire fog szavazni, és nyolc emberből hat azzal indokolta a választását, hogy korábban a szülei is arra a pártra voksoltak. A mai generáció sokkal önállóbb, sokkal önjáróbb ebből a szempontból, és egy fiatal azt tudja mondani, hogy »nekem van ahhoz jogom, hogy azt gondoljam, amit, és arra szavazzak, akire akarok« – és ez talán abból is fakad, hogy a szülők is sokkal demokratikusabban nevelik a gyerekeiket.Gyarmati Rita épp ezért úgy látja, hogy az említett konfliktus nem is annyira a fiatalok és a szüleik között feszül:„Kevés olyan családról hallottam, ahol a szülő meg a gyerek között lenne ezzel probléma, arról viszont gyakran hallok, hogy az idősebb generáció és az unokák között van egy ilyen szakadék. A nagyszülők generációja olyan korban is élt, amikor sok rossz tapasztalatot kellett átélniük, emiatt lehet, hogy nehezebben tudnak rugalmasan gondolkodni a változásról. És még az is benne van a dologban, hogy ahogy idősödünk, a személyiségünk egyre rugalmatlanabbá válik.”Rendben, de mit tegyen, aki menekülne egy ilyen szituációból, egy politikával agitáló rokontól? Gyarmati Rita szerint sok múlik azon, hogy egy családon belül általánosságban mennyire tartjuk tiszteletben egymás határait, mert, ha ez rendben van, akkor egyértelmű, hogy nem fogjuk erőszakosan agitálni a gyereket vagy az unokát, de, ahol a családdinamika eleve problémás, ott nem csak a politikai kérdésekből származhatnak problémák.Ha viszont mégis felmerülne ez a probléma, nagyon hasznos tud lenni az asszertív kommunikáció, azaz ha kimondjuk:figyelj, én ezt érzem, én így vagyok jól, én neked nem akarok rosszat, éppen ezért kérlek, fogadd el azt, amit én gondolok.A szakember hozzáteszi: ha pedig így sem megy, akkor tényleg a kommunikáció lezárása az egyetlen út: „Én nem vagyok a híve annak, hogy az időjárásra tereljük a témát, de, ha nincs más lehetőség, akkor ez lehet az egyetlen kiút. Lehet azt is csinálni, hogy egy életre összeveszünk ezen, és a karácsony estéket sem fogjuk együtt tölteni – de azt gondolom, hogy talán ennyit azért nem ér.”The post „Az biztos, hogy nem együtt megyünk szavazni” – politikai viták sújtotta családokkal beszéltünk first appeared on 24.hu.
Támadásban és védekezésben is jobban kezdett a Szeged, többször is vezetett két góllal, de a 14. percben egyenlítettek a lengyelek. Mikler Roland bravúrosan védett, támadásban viszont átmenetileg visszaesett a Magyar Kupa címvédője.A kisebb hullámvölgy után megint ellépett kettővel a házigazda, az első félidő utolsó öt perce azonban a Kielcének sikerült jobban, így döntetlen állásnál vonulhattak az öltözőbe a csapatok, írta tudósításában az MTI.A sok szabálytalanság, videós visszanézés és egyéb játékmegszakítás miatt rendkívül vontatottá vált második felvonásban is az volt a forgatókönyv, hogy többször is két gólra növelte előnyét a házigazda, de a Kielce mindig egyenlített.A hazaiak 25 másodperccel a vége előtt vezettek először hárommal és mivel a vendégek utolsó támadása során a labda el sem jutott a kapuig, a Szeged 26-23-ra győzött.Lazar Kukic hat, Mario Sostaric négy góllal, Mikler Roland a mezőny legjobb játékosaként 16 védéssel vette ki részét a sikerből. A túloldalon Piotr Jarosiewicz hat, Aleks Vlah és Daniel Dujshebaev négy-négy alkalommal talált be, Klemen Ferlinnek 11 védése volt.OTP Bank-Pick Szeged – Industria Kielce (lengyel) 26-23 (11-11)The post Nagyot harcolt a Szeged, legyőzte a Kielcét a BL-playoffban first appeared on 24.hu.
A természet éledezésével hamarosan aktuálissá válik a tavaszi gyepápolás, és bár sokan lelkesen vágnak bele a feladatba, könnyen bele lehet szaladni hibákba.Pádár Zoltán kertészmérnök a Délmagyarnak arról beszélt, az első vágás időpontját a fű magassága határozza meg, a legjobb, ha azok már 15 centiméter magasak. Egyszerre legfeljebb a fű egyharmadát nyírjuk le, ezzel óvva a gyepet a kiszáradástól és a gyomosodástól.Ha a fű túl magas és egyszerre akarjuk rövidre vágni, az biztosan sérülést okoz a pázsitnak. Érdemes inkább többször, keveset nyírni, mint egyszer nagyot– mondta a lapnak az Innoplant Hungary Bt. szakértője.A tömörödött talajú gyepen a gyepszellőztetés is javasolt, így a talaj jobban lazítható, valamint a tápanyagok is gyorsabban beépülnek.„Szellőztetés után, ha foltos a gyep, felülvetéssel pótoljuk a hiányos részeket, ha viszont egyenletes, akkor műtrágya vagy szerves tápanyag használatával támogathatjuk a növekedést” –fogalmazott a szegedi kertészmérnök.Hozzátette, hogy a fűmagokat az eredeti fűhöz illő keverékből válasszuk ki, majd egyenletesen szórjuk el őket és egy vékony rétegű komposzttal vagy homokkal takarjuk. Ez segíti a csírázást és megőrzi a nedvességet.Az ápolás során figyeljünk a problémák korai felismerésére is: a sárgás foltok nitrogén- vagy vashiányt jelezhetnek, a moha savanyú, rossz vízelvezetésű talajra utalhat.Az öntözés is ugyanolyan fontos feladat a tavaszi kertgondozás során. Az öntözőrendszer karbantartása és működésének ellenőrzése elengedhetetlen a sikeres eredményekért cserébe.The post Amit sokan elrontanak: így nem lesz rémálom a tavaszi gyepgondozás first appeared on 24.hu.
A március 15-i Oscar-gála után az orosz állami hírügynökségek elfelejtettek beszámolni a Senki tanár úr Putyin ellen című dokumentumfilm győzelméről, azóta pedig egy bíróság be is tiltotta a filmet Oroszországban.Magyarországon ugyan lehet látni Pavel Talankin alkotását számos moziban, de a filmet vidéki városokba is eljuttatni igyekvő forgalmazó arról számolt be lapunknak, hogy van, ahol szokatlan nehézségekbe ütköznek. Az iskolákat sem kímélő háborús propaganda fokozódásáról látleletet nyújtó Senki tanár út Putyin ellen című alkotásra már az Oscar-diadal előtt nagy érdeklődés mutatkozott a magyar nézők körében: a január végén megtartott Budapest International Documentary Festival (BIDF) telt házakkal vetítette, pedig akkor még csak a jelöltségig jutott.A film (melyről tavalyi kritikánkat itt olvashatják) nemcsak a budapesti helyszínen, hanem a fesztivál vidéki helyszínei között másik nyolc városban is ment art mozikban – Békéscsabán, Egerben, Győrben, Jászberényben, Pécsen, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben –, ennek nyomán országszerte ezres nagyságrendben kérték és látták középiskolások is – mondta el a 24.hu-nak Sós Ágnes, a fesztivál szervezője, aki maga is díjazott dokumentumfilmes.A fesztivál után a film külföldi forgalmazójától további vetítési jogot vásároltak, így március eleje óta újabb vetítések indultak Budapesten és vidéken: art mozikban, művelődési házakban, egyéb helyszíneken. A paletta így újabb városokkal bővült: Sós elmondása alapján összesen 14 helyszínen vetítik a filmet, csupán Debrecenben nem tudtak vetítést szervezni február közepétől március közepéig.A fesztiválszervező felidézte, hogy először a BIDF helyi kollégája révén próbálták eljuttatni a megyeszékhely egyetlen art mozijába, a kormánypárti vezetésű önkormányzat által fenntartott Apollóba. Miután a kollégát szóban, majd írásban is elutasították, közvetlenül Sós kért időpontot a mozi üzemeltetőjétől.„A mozivezető napokig nem válaszolt március 18-tól írt leveleinkre, valamint telefonos megkeresésemre, és sms-emre sem reagált. Március 23-án este, megelégelve, hogy csaknem egy hete nem kapunk írásban semmilyen választ, így nem tudunk dolgozni, a marketing-munkánkat végezni, sms-ben megírtam a mozivezetőnek, hogy a sajtónyilvánosság elé visszük, hogy semmilyen megkeresésünkre nem reagál, amiből arra következtetünk, hogy a filmet nem kívánja vetíteni, és blokkolja az Oscar-díjas film debreceni közönség elé kerülését. Ekkor visszahívott azonnal, és kérte, ne vigyük az ügyet a sajtónyilvánosság elé” – idézte fel Sós, hozzátéve: ezt követően a mozivezető „engedve a nyomásnak” küldött nekik négy lehetséges időpontot, de ezek között egyetlen olyan sem szerepelt, amit kértek, és mind a négy a választások utáni időpont (április 15., 19., 22., 26.).Sós koncepciózusnak tartja, hogy a debreceni Apolló mozi a választások előtt szerinte blokkolja a film vetítését, vagyis azt, „hogy a debreceni közönség láthassa az Oscar-díjkiosztó után minél előbb.” Ezt erősíti szerinte az is, hogy a debreceni Apolló – mint sok más art mozi is – vetített március 14-én és március 15-én a Oscar-gála napján Oscar-jelölt filmeket, de a Senki tanár úr Putyin ellen című filmet kihagyta a felhozatalból.Azt gondoljuk, hogy ez is koncepciózus.A történtekkel kapcsolatban megkerestük a debreceni Apolló mozi vezetőjét, Fejér Tamást is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, meg tudja-e erősíteni a Sós Ágnes által elmondott események időrendjét, talál-e bármi kivetnivalót a Putyinnal és rendszerével kritikus filmben, ami miatt csak a kampányidőszak után akarja levetíteni az alkotást, illetve a forgalmazó által sérelmezett halogatásnak van-e bármi köze ahhoz, hogy az Apolló mozit is üzemeltető Főnix Rendezvényszervező Közhasznú Nonprofit Kft. a debreceni önkormányzat megbízásából végzi a feladatait.Fejér Tamás először kifejtette, hogy a debreceni Apolló mozi „több évtizede a helyi kultúra fellegvára, közönségtalálkozók, fesztiválok, kerekasztal beszélgetések és heti rendszeres filmvetítések otthona. Magyar, európai és hollywoodi alkotások, de változó zsánerű filmek, a műfajok teljes skáláját felvonultatva.”A BIDF szervezőjének megkeresésére válaszoltam, hogy az általuk javasolt időpontokban nem tudom vetíteni a filmet, azonban a legnagyobb termünk több időpontját is felajánlottam a film vetítésére– írta, hozzátéve, időközben kiderült, hogy a film bemutatásának szerinte törvényi akadálya van, hiszen korhatárbesorolás nélkül nem vetíthető. „Ráadásul erről a nem csekély problémáról engem a szervező nem tájékoztatott a mai napig sem.” Szerinte, amennyiben megkapja a korhatárbizottság általi kötelező korhatárbesorolást, és újra jelentkeznek a szervezők, azonnal keresnek szabad időpontot a film bemutatására a mozijukban.Számunkra a film művészeti érték, és, ahogy eddig, úgy ezután is a lehető legszélesebb művészi skálát kívánjuk bemutatni Debrecenben. Visszautasítunk minden ezzel ellentétes irányú sejtetést!A korhatári besorolásról Sós Ágnest is megkérdeztük, aki szerint ez a fajta besorolás filmfesztiválok esetében nem szükséges. Ennek ellenére, ha a mozikban meghaladja a vetítések száma a tízet – mivel a törvény szövege nem egyértelmű ebben a tekintetben –, ők mégis meg szokták kérni a korhatári besorolást. Közlése szerint így jártak el most is, és bármelyik nap meg is kaphatják a Filmirodától a besorolást.Amíg a hivatal a kérelmünket elbírálja – reméljük sürgősen –, addig is ajánlottuk a moziknak, tegyék ki, hogy a film 12 éven aluliaknak nem ajánlott, hiszen így adtuk be a besorolási kérelmet, és mindig a javaslatunk alapján adják meg a besorolást. Így nem lehet gond– mondta, hangsúlyozva: amikor a debreceni Apollót megkeresték, messze nem volt még meg a törvényben előírt 10 vetítéses küszöb, már csak azért sem, mert a vetítési helyszíneik egy része nem mozi, hanem művelődési ház, ami eleve nem számít bele a számolásba.Emiatt Sós a besorolással kapcsolatos érvet csak utólag fabrikált ürügynek tartja arra, hogy miért blokkolják a filmet az április 12-i választások előtt.The post Debrecen egyetlen art mozija nem mutatja be a választásokig a Putyinnal kritikus Oscar-díjas filmet first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban