Szakított Szegedi Fecsó és Géczi Bea
hir24 | 2025. augusztus 04., hétfő - 19:51
Géczi Bea hétfőn sejtelmes Instagram-történetet tett közzé, melyben angolul arról írt, szinglinek lenni jobb, mint együtt lenni egy nárcisztikus emberrel, valamint sok erőt kívánt az összes egyedülálló anyának. Néhány órával később megerősítette, hogy ez azt jelenti, véget ért a kapcsolatuk Szegedi Fecsóval.Igen, szakítottunk! Szegedi Fecsóval végleg elengedtük a kapcsolatot. Sajnos nekem nem fér bele az az életmód, amit ő csinál. Kívánom, találja meg azt a hölgyet, aki ezt mind tűrni fogja. Good luck, Fecsó– olvasható Géczi újabb Instagram-sztorijában.Nem ez az első alkalom, hogy Géczi Bea a közösségi oldalán bejelenti szakítását Vasvári Vivien exférjével, akivel két közös kisfiuk született. Tavaly májusban azt írta, különváltak az útjaik, mert Szegedinek „a buli, pia fontosabb, mint a gyerekei”. Egy héttel később jött az újabb bejelentés, miszerint mindent megbeszéltek, „béke van”.The post Szakított Szegedi Fecsó és Géczi Bea first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A szegedi vár egy fontos ostromának, illetve egy fal leomlásának nyomait is megtalálták a Huszár Mátyás rakparton zajló feltárás során – írja az MTI Molnár Csilla ásatásvezető hétfőn, a helyszínen tett bejelentése nyomán.A régész elmondta: az első helyszínen, az északi várfal maradványainál megtalálták az osztrák seregek 1686-os ostromának nyomait, így fény derült egy több mint három évszázada megerősítetlen leírás igazságtartalmára.A törökök ellen küzdő osztrákok a fennmaradt feljegyzések szerint aláaknázták az északi várfalat, azt azonban nem lehetett tudni, hogy a robbantást végrehajtották-e, vagy csak egy térképen jelölték az elhelyezett robbanóanyag helyét. Az ásatás során előkerült bizonyítékok most egyértelművé tették, hogy az aknát fel is robbantották, hiszen több hosszanti irányú repedést találtak, a várfal pedig kicsúszott a helyéről.Molnár hozzátette: a sérüléseket az osztrákok később valamelyest helyreállították, hiszen saját a fal egy részét annak saját tégláiból építették vsisza.A régészek a délebbi szelvénynél a vízi bástya maradványait, illetve az ahhoz kapcsolódó északi és a Tiszával párhuzamosan futó keleti falat is feltárták. Előbbi falszakaszról kiderült, hogy gerendavázas technikával építették, a rondella közelében pedig annak nyomát is megtalálták, hogy a keleti fal egy része 1692-ben a folyóba omlott.A keleti fal mellett mindezeken túl előkerült egy feltehetően az építkezés során, az állványzathoz használt fatörzs, amiből meghatározható lesz a fa kivágásának időpontja.A helyszínen Nagy Sándor (Szeged Jövője) városfejlesztési alpolgármester is jelen volt, aki elmondta: a régészeti feltárás a szegedi rakpart több ütemben megvalósuló a környezetet zöldebbé tevő, a városi hőszigethatást csökkentő felújításának része.A fejlesztést a jelenleg jelentős gépjármű-forgalmat lebonyolító és részben parkolóként is használt rakparton úgy ütemezik, hogy minél kisebb közlekedési problémát okozzon, ezért nyárra előrehozták a régészeti és vízépítési munkálatokat – közölte a politikus.A Dunát, a Marost, a Tiszát és a Körösöket elsőként feltérképező vízépítő mérnök, geodéta, Huszár Mátyás nevét viselő rakparton előreláthatólag augusztus 19-ig tartanak majd a munkák, 20-án pedig már a forgalom is visszatérhet.A szegedi vár egykori falainak helyét – a korábban felújított közterekhez hasonlóan – a rakparton is a burkolaton jelölik majd.The post Nem csak legenda: tényleg felrobbantották az osztrákok a szegedi vár egyik falát first appeared on 24.hu.
Kulcsár Edina is ringbe száll majd a Sztárbox őszi évadában, Laky Zsuzsi lesz az első ellenfele. A szépségkirálynő nemrég az Instagram-oldalán osztott meg videót a felkészüléséről, melyen látható, hogy legutóbb Molnár Áron is csatlakozott hozzá az edzésén, kesztyűztek is a színésszel. Molnár egyébként eredményesen szerepelt a gálaműsor korábbi évadaiban: 2023-ban ő lett a férfi középsúly-kategória bajnoka, tavaly pedig egy címvédő meccsen győzte le Szegedi Fecsót, aki előtte a nehézsúly-mezőnyben indult.The post Kulcsár Edina Molnár Áronnal edz a Sztárboxra first appeared on 24.hu.
Mennyi most egy korsó sör Krakkóban?Nagyjából annyi, mint itt. Sok.Ezt tulajdonképp csak azért kérdeztem, mert nemrég, június közepén jöttél meg onnan, ahol hat hetet töltöttél egy ösztöndíjjal. Bár érdekes téma, hogy van-e még valami közös a volt szocialista tábor országaiban…A Visegrád Literary Residency ösztöndíjasa voltam, hat hétig dolgozhattam nyugodt körülmények között a Willa Decjuszában egy cseh, egy lengyel és egy szlovák kollégával egyetemben. A szlovák prózaírót, Pavol Rankovot, elvileg nálunk is ismerik, négy regénye jelent meg, mind a négy a Kalligramnál, az utolsó 2023-ban. Kivételes lehetőség az ilyen, igyekeztem minden tekintetben kihasználni.Mennyit dolgoztál?Sokat, de keveset. Elég munkás típus vagyok, szeretek dolgozni. Napi nyolc órát igyekszem írni itthon is, ezt tartottam. De, ha kilóra nézzük, Krakkóban nem írtam sokat, mert nem volt mit, ugyanis áprilisban, a 2031 bemutatójával egy majdnem hároméves szakasz zárult le a szakmai életemben. Ez a rezidencia leginkább arra volt jó, hogy kitaláljam, merre tovább. Írtam novellákat, de, ami fontosabb, elkezdtem kidolgozni új, nagyobb anyagok koncepcióit, összeraktam két dráma szinopszisát és körvonalazódott egy regény is. Ez utóbbiban megpróbálok egy kicsit ellépni végre a saját valóságomtól.Attól tulajdonképpen az első regényedben is megpróbáltál, ha szűk családi körben játszódik is. Persze sok múlik azon, mit nevezünk valóságnak: csak azt, ami nagy valószínűséggel tényleg megtörtént, vagy azt is, ami megtörténhetett volna vagy meg kellett volna történnie. És akkor még mindig kérdés, mi is történt valójában…Igen, ezek a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek nagybetűs kérdései.De azért alapvetően a regényemet minden metajáték és narratív szívózás ellenére szorosan odaláncolja a bulvárvalósághoz, hogy a nevek valóságos személyek nevei, a szüleiméi, a szerelmemé, az enyém. Potozky Laci, a mentorom és egyben szerkesztőm, cseszegetett is, hogy miért hívják Zsombornak a főhőst, micsoda narcisztikus modorosság ez, de szerintem a végére meggyőztem, hogy jó ez így.Lehet, hogy a sör árát csak hallomásból ismered? Nem tűnsz bohém típusnak.Visszafogott alkat vagyok, ez tény. Alapvető gyerekkori élményem, hogy apám közösen részegedik le a pólós haverjaival, de mindig ő az, aki a legjobban tartja magát. És az is van, hogy nagy dolgokat akarok véghez vinni, aminek a legalapvetőbb feltétele, hogy komolyan vegyem a munkát.Arra hogy jöttél rá, hogy te írni akarsz?Ezt a kérdést minden interjúban felteszik, de általában úgy szokott elhangzani, hogy „Minek a hatására kezdtél el írni?”Minek a hatására kezdtél el írni?Fogalmam sincs. Kiskamasz korom óta írok, különböző dolgokat. Egyszerűen jólesett, élveztem. Aztán úgy maradtam.Édesapád, aki híres vízilabdás és még híresebb edző, nem szomorú, hogy nem sportoló lettél?The post Biró Zsombor Aurél: Nagyon kell szeretni a térdelést ahhoz, hogy az ember húszévesen fideszes legyen first appeared on 24.hu.
A delmagyar.hu számolt be arról, hogy ítéletidő szakította meg a szombati Szegedi Szabadtéri Játékok Rebecca című előadását. Ahogy a lap tudósításában beszámolt róla, két komoly esőhullám tépázta meg a közönséget és a színpadot. Egyszer meg is szakították az előadást, és egy ideig úgy tűnt, megússzák újabb esőzés nélkül.Azonban a végjáték előtt tíz perccel lecsapott a zápor, így megszakították az előadást. A takarítók azonnal munkához láttak a színpadon, hogy felmosót ragadva használhatóvá tegyék a játékteret. A darab főszereplője, Gubik Petra is így tett, ő is beállt a suvickoló háttérmunkások közé, ezt a közönség álló tapssal fogadta.Ahogy a delmagyar.hu írja, „Barnák László főigazgató meg is jegyezte a mikrofonban a takarásból, hogy alapvetően saját házát takarítja”.The post Leszakadt az ég a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Gubik Petra olyat tett a színpadon, amiért kiérdemelte a vastapsot first appeared on 24.hu.
Egyfajta kulturális öntudatra ébredés, a roma mozgalom szárba szökkenése a két világháború között kezdődött Magyarországon, amikor civil kurázsival rendelkező budapesti cigány muzsikusok érdekvédelmi szervezetet alapítottak. Aztán az ’50-es években László Mária berúgta az ajtót, a következő két évtizedben pedig roma értelmiségi körökből elindult a tudatos emancipációra való törekvés– mondja a 24.hu-nak Szegedi Dezső.Hasonló folyamatok máshol is lejátszódtak, majd 1971 áprilisában Londonban, a 23 ország küldötteinek részvételével megtartott I. Roma Világkongresszuson hivatalosan is megszületett a roma nemzet. Népnévként elfogadták a roma, a nyelvre pedig a romani elnevezést, valamint meghatározták a nemzeti jelképeket – a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot, utóbbi így hangzik: Opre roma! (Fel, cigányok!). A kongresszus tiszteletére az ENSZ a roma kultúra világnapjává nyilvánította április 8-át.Ettől természetesen a számos etnikummal, nyelvvel rendelkező, eltérő múlttal és kulturális jegyekkel bíró „cigányság” nem lett egy csapásra egy és oszthatatlan, a nemzetté válás igényének megfogalmazása azonban önmagában fontos lépés az egység irányába. Hogyan jutottunk el idáig? Ezzel folytatjuk a magyarországi romák történetét bemutató sorozatunkat, a közeli múltba és a jelenbe emelve az eddig tárgyalt eredet kérdéseit.Dr. Binder Mátyás történésszel és Szegedi Dezsővel, a Roma play munkatársával, az 1 Magyarországért Kezdeményezés alapítójával beszélgettünk.A mai értelemben vett modern nemzetek a felvilágosodás eszméi mentén születtek meg a XVIII. század második felétől – azzal, hogy az új filozófia lebontotta a rendi kereteket, és immár nem csak a kiváltságos rétegeket ismerte el a nemzet részeként. Európa népeinek nemzetté válása persze időben és formájában is igen változatos módon ment végbe.Az egyik jellemző modellben a már meglévő állami keret töltődött nemzeti tartalommal, homogenizálódott a népesség, például Franciaországban. A másik főként Kelet-Közép-Európa soknemzetiségű birodalmaira jellemző, ahol az államisággal nem rendelkező kis népek nemzeti ébredése ment végbe a beszivárgó eszmék hatására.Ennek lépéseiként mindenhol „nemzeti leltárak” készültek bibliafordításokkal, az anyanyelv reprezentációjával, a saját kultúra és a történelmi múlt hangsúlyozásával, és még sorolhatnánk. A nemzeti törekvés megjelenését önmagukban tisztán jelzi például szótárak készítése mások által magasabb presztízsűnek tartott nyelvekkel (magyar-német, cseh-német stb.). Az egész hajtóerejét természetesen az értelmiség jelentette, a magyarság esetében a reformnemesség vállalt vezető szerepet.Alapvetően ez utóbbi történt a romák körében is egyszerre több helyen, hiszen úgynevezett transznacionális nemzetről beszélünk, a folyamat idővel nem szorult országhatárok közé– fogalmaz Binder Mátyás.Cigány-magyar szótárak már a XIX. század második felében készültek, és nem csak érdeklődő nem romák foglalkoztak a kérdéssel: Nagyidai Sztojka Ferenc roma költő, műfordító 1866-ban adta ki a szótárát József nádor fia, József főherceg támogatásával. Sztojka középiskolát végzett, ami ritkaságszámba ment a romák körében annak idején – cigány értelmiségi rétegről semmiképpen nem beszélhetünk, ám cigány származású értelmiségiek már bő két évszázaddal korábban feltűntek a Magyar Királyságban.Az első, akit név szerint ismerünk, Grausser Dávid 1687-ben végzett a Nagyenyedi Református Kollégiumban, neve mellett a beiratkozásnál szerepel a ciganus szó. Dávid tanulmányait az erdélyi országgyűlés tette lehetővé még 1624-ben azzal, hogy Bethlen Gábor fejedelem kezdeményezésére támogatta tehetséges jobbágyfiúk tanulmányait.A történész hangsúlyozza: nem látjuk pontosan a kezdeteket, de az önszerveződést megelőző első lépcső, az etnikai önazonosság tudata Magyarországon (és a környező államokban) a XIX. második felében már bizonyíthatóan jelen volt.The post Létezik-e roma nemzet? first appeared on 24.hu.
Moholy-Nagy László 1895. július 20-án született Bácsborsódon. Családnevét előbb Weiszről Nagyra változtatta, majd az első világháború után Moholy-Nagyra módosította. Fiatalon jogot tanult Szegeden, de hamarosan a festészet, majd a fotográfia felé fordult az érdeklődése. Első szárnypróbálgatásai között találjuk azokat a katonaportrékat, melyeket részben tábori levelezőlapokra skiccelt a bajtársairól a háborúban. Noha a kommün kulturális mozgásaiban aktívan nem vett részt, annak bukása után előbb Bécsbe, majd Berlinbe távozott. A húszas években csatlakozott a Bauhaushoz Walter Gropius hívására, és Weimarban, majd a Dessauban felépült emblematikus campuson a művészeti iskola egyik meghatározó tanárává vált.Moholy-Nagy hitt a technika felszabadító erejében, a fotográfia új látásmódjában, és abban, hogy a művészetnek nincs hierarchiája: a plakát, a fotó, a film, a formatervezés és a festészet egyformán megkerülhetetlen fragmentumai a modern vizuális kultúrának. Neve és alkotó-teoretikus életútja mindeközben egybeforrt a Neues Sehen, az új látás(mód) fogalmával is. Fény-árnyék kísérletei, szokatlan nézőpontjai, kollázsai és fotogramjai a modernista fotográfia megkerülhetetlen jelenségeivé váltak, mellyel alapjaiban kérdőjelezte meg a reneszánsz óta a nyugati vizuális kultúrában egyeduralkodó ábrázolásmódokat, köztük a középponti perspektívát.Ugyan az orosz avantgárd Alexander Rodcsenko hasonló utakon kísérletezett, sokak szerint meg is előzve Moholy-Nagyot, de a két alkotó munkásságára inkább párhuzamos, mintsem egymás után következő történetre tekinthetünk. Mindketten a fotográfia demokratizálásán dolgoztak, új vizuális nyelvet keresve a gyorsan változó világ leképezésére. Ám, míg Moholy-Nagy a nyugati világban széles körben tudta kibontakoztatni elveit és gyakorlatát, addig Rodcsenkónál ez a szándék megrekedt a sztálini rendszer fokozatos kiépülésével.A Bauhaust Moholy-Nagy már 1928-ban elhagyta, ám, mielőtt 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált volna, szűk évtizeden keresztül élt és dolgozott olyan európai városokban, mint Berlin, Marseille, Amszterdam vagy London. Tengerentúli emigrációját követően, az akkor már Amerikában tartózkodó és a Harvardon oktató Walter Gropius maga helyett Moholy-Nagyot ajánlotta a chicagói New Bauhaus vezetésére. Ebből az intézményből nőtt ki 1945-re a The Institute of Design, amivel megteremtette az amerikai formatervezés napjainkig meghatározó bázisát. Tanítványaival együtt Moholy-Nagy újragondolta a vizuális oktatást, és továbbra is következetesen a technológia és a művészet fúzióját hirdette. Munkásságát végig elkísérte azon hite, hogy a kép nem privilégium, hanem az emberiség közös nyelve. Ebből a szempontból kevés kivételtől eltekintve a mai magyar közgyűjteményi gyakorlat ellentmondani látszik mindannak, amit Moholy-Nagy a fotográfia, vele a tudás hozzáférhetősége kapcsán egész életében vallott.Moholy-Nagy László sajnálatosan fiatalon, 1946-ban hunyt el leukémiában. Ez az évszám azt is jelenti, hogy 2017. január 1-je óta művei szerzői jogi értelemben közkincsnek minősülnek. A modern világ szerzői jogi törvényei szerint egy alkotás szerzői joga a szerző halálától számított 70 évig áll fenn, biztosítva az örökösöknek a mű feletti jogokat és hasznosítási lehetőségeket, leteltével azonban automatikusan szabadon felhasználhatóvá válik. Papíron ez a státusz garantálná, hogy bárki felhasználhatja a műveket; publikálhatja, sőt, akár kereskedelmi célra is alkalmazhatja az alkotásokat, mindössze a szerzőséget szükséges feltüntetni – Mozart, Michelangelo vagy Rodin leszármazottainak sem fizet már senki jogdíjat. Fotográfiák esetében természetesen a reprodukciók készítésének a joga szabadul fel a védelmi idő elteltével, a nagy értéket képviselő vintázs kópiák, azaz a fizikai műtárgyak ezután is ugyanúgy a tulajdonosok birtokában maradnak; és például egy komoly kiállítást csak ilyen műtárgyakból lehet rendezni ezután is.Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb magyarországi közgyűjtemény – akár tudatlanságból, akár túlbuzgó jogértelmezésből – nem veszi mindig komolyan a közkincs fogalmát. Amennyiben valaki ma egy hazai közgyűjteményből szeretné egy fénykép beszkennelt verzióját elkérni – legyen szó Moholy-Nagy vagy bármely más alkotó munkájáról –, gyakran hosszadalmas, adminisztratív akadályokba ütközik. Sőt, olykor pénzt kérnek egy olyan digitalizált kép átadásáért is, ami már nem áll szerzői jogi védelem alatt – általában más jogcímen. A közintézmények nem ritkán saját bevételi forrásként tekintenek a birtokukban lévő képanyagra, függetlenül azok jogi státuszától. Ez a hozzáállás szöges ellentétben áll az egyre jellemzőbb nemzetközi gyakorlattal – persze igazságtalanok lennénk, ha kizárólag magyarországi problémáról beszélnénk, mindez külföldön sem működik mindig tökéletesen.Kifejezetten örökségvédelmi feladatának tekinti ugyanakkor a The Art Institute of Chicago, hogy a gyűjteményében található műveket online közzétegye, és a jogi védelem alól kikerült alkotások reprodukcióit bárki bármilyen célra felhasználhassa. A világ egyik jelentős kulturális intézményeként több mint 50 ezer műtárgyát tette eddig elérhetővé az interneten teljesen szabad – Creative Commons Zero (CC0) – licensz alatt, saját Open Access rendszerében. Ez azt jelenti, hogy a képek bárki számára szabadon letölthetők, és bármilyen célra felhasználhatók díjfizetés nélkül. A chicagói intézmény a digitális hozzáférésben nem pusztán lehetőséget lát, hanem küldetést is. Úgy vélik, hogy a közpénzből fenntartott gyűjteményeknek a társadalom számára valódi, aktív erőforrássá kell válniuk. Ugyanakkor éppen Moholy-Nagy Lászlónak az intézmény honlapján böngészhető munkái még mindig védelem alatt állóként vannak feltüntetve.A New York-i Metropolitan Museum of Art Open Access programja is megmutatja, milyen lehet egy valóban nyitott múzeum. Az intézmény 2017 óta közel félmillió közkinccsé vált műtárgyát tette elérhetővé. Ezzel egyértelműen demonstrálva, hogy egy múzeum működhet társadalmi infrastruktúraként, szemben a képzőművészet őrzőjének szigorú szerepkörét magára öltve, bár éppen Moholy-Nagy anyagait innen sem lehet automatikusan letölteni. A washingtoni Library of Congress ugyancsak élen jár digitalizált archívumai megnyitásában. Több millió képük – köztük a fotótörténet meghatározó darabjai, valamint plakátok, térképek és kéziratok – nagy felbontásban elérhetők és számos esetben szabadon letölthetők. Európai példát is említve, a Deutsche Digitale Bibliothek több mint 23 millió tárgyat tartalmazó digitális adatbázisa szintén arra törekszik, hogy a köztük található közkincseket szabadon lehessen felhasználni bürokratikus akadályoktól mentesen. Minden egyes digitális tartalomnál egyértelműen feltüntetik a jogi státuszt, így a közkinccsé vált elemek mellett találunk olyan anyagokat is, amelyekhez a közgyűjtemény egyedi szabályai szerint csak korlátozottan férhetünk hozzá. A nemzetközi jó gyakorlatok sorát hosszan lehetne folytatni.Magyarországon számos esetben még mindig úgy kezelik a közgyűjteményeket, mintha azok privát cégek lennének, akik bérbe adják a kultúrát. Ez részben a forráshiányos intézményi működés kényszerpályája, de részben szemléletbeli probléma. Sokszor úgy tűnik, mintha a hozzáférés akadályozása mögött nemcsak pénzügyi, hanem megszokásbeli reflexek is húzódnának. Ezzel együtt számos olyan kezdeményezést is találni a hazai gyakorlatban, melyek sokszor félmegoldásokkal ugyan, de kimozdulni látszanak a zárt szisztémákból. Ilyen a Néprajzi Múzeum szabadon böngészhető Fényképtára, az Országos Széchényi Könyvtár Fotótere vagy Erdélyi Mór Kiscelli Múzeumban őrzött felvételeinek a gyűjteménye. Az MTI online képarchívumaként működő Nemzeti Fotótár viszont ellentmond mindenféle látszatnak: a vízjelesen böngészhető fotók jogtiszta eléréséhez előfizetés vagy képenként történő fizetés szükséges, és a képet csak jogdíj ellenében lehet felhasználni – miközben a piaci logikának ellentmondva az eladhatóbb friss képei egy részét ingyen adja a hírügynökség.Az online közösségi archívumként működő Fortepan másfél évtizede dolgozik azon, hogy a képek ne az intézmények zárt raktáraiban porosodjanak, hanem élő forrásként szolgáljanak. Nem véletlen, hogy az oldal privát adományozói mellett ma már megtaláljuk Budapest Főváros Levéltárát, a FSZEK Budapest Gyűjteményét, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagy a Magyar Földrajzi Múzeumot és a néhai Magyar Rendőr magazin képarchívumának válogatását is. A Fortepanon jelenleg tizennyolc, Moholy-Nagy Lászlótól származó vagy őt ábrázoló fotográfia található, amelyek közkincs státuszukból adódóan szabadon letölthetők és felhasználhatók – pusztán a szerző és a forrás megjelölését kéri a rendszer. A Fortepan ugyanakkor nem akar konkurenciája lenni a komoly tudományos háttérmunkát végző múzeumoknak vagy levéltáraknak, ehelyett inkább alternatívát kínál és példát mutat a zárt struktúrákkal szemben. Ahogy Tamási Miklós Fortepan-alapító fogalmazott egy korábbi interjúban: „Folyamatosan kell mesélni a régmúlt történeteiről” – amivel nemcsak a múlt megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, hanem azt a bátorítást is, hogy a kulturális örökség élő párbeszédet érdemel, nem csupán raktárakban való megőrzést, hiszen, ha a képek „egy archívumban egy szerveren állnak, nem fognak szembejönni”, nem kelnek életre.Valószínűleg az a Moholy-Nagy László is ezt az utat választaná napjainkban, aki a fényképezés technikai fejlődésében több mint egy évszázada meglátta a szabadságot, a képalkotás és a képek használata kapcsán pedig egy közös vizuális nyelv megteremtésében hitt. Egy olyan nyelvben, amelyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.The post Moholy-Nagy 130 – a Fortepanon található fotográfiáival köszöntjük a mestert a születésnapján first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban