Testvérvárosok-kvíz: tudod, melyik magyar városnak hol van párja?
hir24 | 2026. május 02., szombat - 05:51
Számos magyar város tart fenn testvérvárosi kapcsolatot külföldi településekkel. Ezek az együttműködések segítik a kulturális kapcsolatok erősítését, a diákcseréket és a közös rendezvények szervezését.Ebben a kvízben most azt tesztelheted, hogy mennyire ismered a magyar városok nemzetközi kapcsolatait. Vajon tudod, melyik külföldi város testvérvárosa Budapestnek vagy Szegednek? Próbáld ki, mennyire vagy otthon a testvérvárosok világában!Ha pedig a kérdéssor befejezése után is folytatnád a játékot, akkor javasoljuk, hogy töltsd ki a világvárosok beceneveiből vagy a különböző országok zászlóiból összeállított kvízünket! Vagy esetleg a megyefelismerős kvízünket!The post Testvérvárosok-kvíz: tudod, melyik magyar városnak hol van párja? first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A problémát az okozta, hogy Sós Bence jogosuatlanul lépett pályára a Soroksár elleni bajnokin, ugyanis öt sárga lapja volt már akkor. A fennforgást az okozta, hogy a Kazincbarcika játékosaként az NB I-ben kapott három lapot (FTC, MTK, Kisvárda), mielőtt átigazolt volna a Tiszakécskéhez. A másodosztályban a Kozármisleny és a Mezőkövesd ellen büntették sárga lappal.A szabályok értelmében tehát ezek után ki kellett volna hagynia a soron következő mérkőzést, ám ő mégis pályára lépett a Soroksár ellen, majd a Szeged ellen is, mire kihagyott egy Vasas elleni meccset. A Tiszakécske megnyerte a Soroksár elleni bajnokit, de Sós jogosulatlan szerepeltetése miatt négy pontot is elvettek a csapattól.Ezzel a Tiszakécske közel került a kieső zónához, de még így is négy ponttal előzi a kieső helyen álló Békéscsabát, amellyel éppen a következő fordulóban játszik.The post Négy pontot levontak az egyik NB II-csapattól, belesodródott a kiesés elleni harcba first appeared on 24.hu.
Semmit nem követtem el, úgyhogy nincs mit beismernem. Azt el tudom fogadni, hogy ott dolgoztam a tanyán, de ezt a vádiratot nem, mert ez egy alaptalan mese. Sajnálom azt, ami Till Tamással történt, mert egy szülő sem érdemli meg, hogy így végezzenek a gyermekével– mondta F. János, akit azzal vádolnak, hogy huszonhat évvel ezelőtt egy ácskapoccsal lemészárolta Till Tamást. A 11 éves korában meggyilkolt kisfiú maradványait hatvan centi mélyen, egy vastag betonréteg alatt találták meg.Szerdán az előkészítő üléssel megkezdődött a Kecskeméti Törvényszéken a horrorisztikus gyilkosság büntetőpere.Még bő fél óra volt a tárgyalásig, amikor megérkeztek a törvényszék épületének közelében lévő parkolóba az áldozat szülei. Till Mátyás kisegítette a beteg feleségét a járműből, majd segített neki beülni a kerekesszékbe. Amikor megkérdeztük tőlük, mit várnak, illetve felkészültek-e lelkileg arra, hogy találkoznak a fiúk meggyilkolásával gyanúsított férfival, ezt válaszolta az édesanya:Erre nem lehet felkészülni. Remélem, hogy elfogadja azt a 15 évet, amit kértek rá. Jobb lenne mindenkinek.Tamás édesanyja fia fényképét szorongatva foglalt helyett a tárgyalóban. Kilenc órakor a büntetés-végrehajtás kommandósai elővezették a fiuk meggyilkolásával vádolt férfit is, aki fülig érő mosollyal az arcán, kihúzott mellkassal, szinte büszkén lépett be a tárgyalóterembe.Till Tamás mindössze 11 éves volt, amikor 2000. május 28-án reggel elment kerékpárjával egy vadasparkba lovagolni, de onnan már sohasem tért haza. Tamás szülei minden pénzüket beletették abba, hogy megtalálják a gyermeküket, és folyamatos harcot vívtak a hibát hibára halmozó hatóságokkal azért, hogy azok megfelelően végezzék a munkájukat, és megtalálják a gyermeküket.Már 2000 szeptemberében megtalálták a kisfiuk biciklijét V. József esztergályos házánál, ahol több mint két évtizeddel később előkerültek a kisfiú maradványai, de a hatóságok nem a tulajjal voltak elfoglalva, hanem a szülőket háborgatták folyamatosan, mert nem hittek nekik.Még poligráfos vizsgálatot is végeztek rajtuk, hogy nem hazudnak-e. Tamás édesanyja, Katalin asszony teljesen belebetegedett a történtekbe. Sztrókot kapott, átesett egy infarktuson és két agyműtéten, valamint lebénult az egyik keze is.A nyomozó hatóságok 2024. augusztus elsején jelentették be, hogy egy bajai tanyán betonba temetve megtalálták az eltűntként keresett kisfiú csontjait.F. János építkezéseken dolgozott segédmunkásként a középiskolás évei alatt. Az akkor még csak 16 éves férfi 2000. május 28-án egyedül tartózkodott a bajai külterületi tanyán, és a rábízott munkákat végezte. Amikor kiment cigarettázni, akkor szemelte ki magának az arra kerékpározó kisfiút.Az ügyész elmondta, hogy a vádlott szexuális vágyat érzett a fiú iránt, ezért segítségkérés ürügyén elcsalta őt. Miután pedig ez a vágya elmúlt, egészen brutális módon végzett vele. Az elkövető összesen nyolc-kilencszer megszúrta a kisfiút, akinek több mint fél tucat csontját is eltörte a vérfürdő során. A maradványok vizsgálatakor kiderült, hogy az áldozatnak eltört több bordája, a koponyacsontja, a szemcsontja és az állkapocscsontja is.A férfi ezután eltüntette a bűncselekmény nyomait, Tamás holttestét pedig egy betonozásra előkészített helyiség homokos aljzatában elrejtette, néhány nappal később pedig lebetonozta a helyiséget.F. János először a korábbi barátjára és a volt munkaadójára akarta kenni a gyilkosságot. Őket azonban már nem lehetett kihallgatni, mert mind a ketten öngyilkosok lettek. A nyomozók utánajártak, hogy milyen múlttal rendelkezett a két elhunyt személy, de semmi komolyabb problémát nem fedeztek fel a múltjukban. F. Jánost viszont kifejezetten problémás embernek állították be az ismerősei.A vállalkozó abban a hiszemben volt, hogy már elévült a bűncselekménye, és a tanúkénti kihallgatásán mindent beismert. Részletesen elmondta, hogy mit tett a kisfiúval, azt is, hogy miért. Mivel a hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy elévült az ügy, ezért a férfi a kihallgatása után szabadon távozhatott a rendőrségről.F. János a későbbi gyanúsítotti kihallgatásán viszont már tagadta a bűncselekmény elkövetését, és azt állította, hogy kényszer és fenyegetés hatására tette azt a nyilatkozatát, amelyet a terhére rónak.Emiatt már külön eljárás folyik a Szegedi Katonai Törvényszéken, F. János ugyanis pótmagánvádas eljárást indított három magas rangú rendőrtiszt ellen kényszervallatás gyanúja miatt. Ez azért lehet hatással a mostani tárgyalásra, mert, ha a katonai törvényszék megállapít valamilyen eljárásjogi hibát, akkor az is előfordulhat, hogy a férfi beismerő vallomását ki kell majd zárni a bizonyítékok közül.F. János ügyvédje az előkészítő ülésen az eljárás felfüggesztését kérte a katonai bíróságon folyamatban lévő ügy miatt, mert annak eredménye kihatással van a jelenlegi ügyre is. F. János csatlakozott az ügyvédjéhez azzal, hogy kötelessége a bíróságnak azt figyelembe vennie, és szerinte nem folytatható le a két eljárás párhuzamosan. Az ügyész és a sértetti jogi képviselő ennek elutasítását kérték. A bíróság elutasította az ügy felfüggesztésének indítványát, mert nem bizonyított, hogy kényszervallatás történt. F János fellebbezett a végzés ellen.Nem arra kényszerítettek, hogy beismerjem a bűnösségemet, hanem rávettek arra, hogy magamra vállaljam a felelősséget– mondta F. János.Az ügyész a vádbeszédében kiemelte: a férfi rendkívüli brutalitással végzett a fiúval. A vádbeszéde végén 15 év fegyházbüntetést kért a vádlottra többszörösen minősített emberölés miatt azzal, hogy feltételesen se bocsássák őt szabadságra.F. János azzal kezdte a mondandóját, hogy nem ölt meg senkit, és nem is érti a vádat.Az ügyvédem két hónapig könyörgött a hatóságoknak, hogy indítsák újra Till Tamás ügyét, és végre kiemeljék a testét. Saját költségemre én tudtam azt elérni, hogy Till Tamást kiemeljék. Ez is mutatja, hogy mennyire vagyok bűnöző, hogyha könyörögtem ezért– mondta F. János, hozzátéve: tíz órán át gyötörték, a családja és a vállalkozása tönkretételével fenyegették, ha nem ismeri be a bűnösségét. Végül az elévülés miatt magára vállalta, hogy ő követte el a gyilkosságot. És öt nyomozóval és ügyésszel együtt rakták össze közösen a vallomását. A férfi ezt követően egészen elképesztő történettel állt elő.Önök csak egy gyilkosságot derítettek ki, amit általam felderítettek, de a valóságban tizenhét gyilkosságról tudok. Csak a főügyészség és a rendőrség vezetése nem foglalkozik vele, mert ezeket politikai és egyházi tagok követték el. Ezt már másfél éve tudattam a hatóságokkal, de folyamatosan lesöprik a hatóságok– állította, majd többször is beszólt a bírónőnek. „Nem kell itt a királynőt játszani, hanem az a dolga, hogy betartsa a törvényeket. Senkit nem lehet elítélni úgy, hogy kétséget kizáróan megállapítanák a bűnösségét.”F. János ezt követően hosszasan szapulta az ügyében eljáró nyomozókat és a hatóságokat, majd Petőfi Attila vezérőrnagynak, több, az ügyében eljáró nyomozónak, valamint az anyósának, az apósának és több ismerősének a meghallgatását kérte. Tovább azt, hogy a saját költségére végezzenek el rajta poligráfos vizsgálatot, mert az bizonyítani fogja az igazát.Ezt követően a vádlott védője és a sértetti jogi képviselő terjesztette be az indítványait arról, hogy kiket szeretnének beidézni tanúként. Előbbi azt mondta, hogy a főügyészség olyan mértékes indítványt terjesztett elő, ami elfogadhatatlan. Mint mondta az ügyészség valamin megsértődhetett, hogy a maximális büntetés kiszabását kérték a védencére. A sértetti jogi képviselő azt kérte, hogy a bíróság gondolkozzon el azon, hogy szemléltessék azt a biciklit, amivel Tamás közlekedett az eltűnésekor.Till Tamás édesanyja megdöbbent F. János viselkedésén.Láttam, ahogy rám néz és mosolyog. Messze ült tőlem, de átfutott az agyamon, hogyha elérem, akkor lehet, lekevertem volna neki egy pofont. Az sem érdekelt volna, ha úgy visznek el. Ez az ügy teljesen tönkre tett minket minden téren. Az a csoda, hogy még élek egyáltalán. Azt a fájdalmat nem lehet leírni, amin mi keresztül mentünk. Azt nem lehet elmondani, hogy mennyire hiányzik nekünk Tomi. Elvettek tőlünk egy életet, nem élhettük meg, hogy unokánk legyen– mondta Katalin asszony, hozzátéve: mind a mai napig úgy vannak Tamás szobájában a holmik, ahogy annak idején, amikor elment hazulról.A következő tárgyalást június hatodikán tartják.The post „Nem kell itt a királynőt játszani!” – beszólt a bírónőnek Till Tamás feltételezett gyilkosa, aki egy elképesztő történettel állt elő first appeared on 24.hu.
A rendszerváltás óta egyetlen politikai erő sem kapott akkora felhatalmazást a választóktól, mint a Tisza. A 106-ból 96 egyéni választókerületben győzött Magyar Péter pártja, övék a valaha volt legnagyobb parlamenti mandátumarány (70,85 százalék) és a legtöbb szavazat (3 millió 339 ezer belföldön). Ekkora siker nem jöhetett volna létre az ország politikai térképének újrarajzolása nélkül: ahogy már kielemeztük, a Tisza kiöntött a narancsvidékre, sorban húzta be a tántoríthatatlanul fideszesnek gondolt országrészeket is. Ugyanakkor az új kormánypárt még annál is nagyobb győzelmet aratott, mint elsőre tűnik.A Fidesz az összes fővárosi kerületet, az összes megyeszékhelyt és az összes egyéni választókerület központját elvesztette– azaz még annak a tíz körzetnek a „fővárosában” is a Tisza nyert, ahol – a kisebb településeken leadott szavazatoknak köszönhetően – végül a Fideszé lett a mandátum. Magyarán: Körmend, Sárvár, Csorna, Sárbogárd, Vásárosnamény, Mátészalka, Karcag, Berettyóújfalu, Balassagyarmat és Ózd is a Tiszának szavazott bizalmat.Végignéztük mind a 348 városi rangú település választási eredményét. Ezekben él az ország lakosságának nagyjából kétharmada, mégis mindössze 66 olyan várost találtunk, ahol Orbán Viktor pártja a szavazatok többségét megszerezte. És az igazán sokkoló a jobboldal számára az, hogy ezek egyike sem éri el még a középvárosi szintet sem.A 25 megyei jogú város felét 2024-ben még képes volt elhódítani a Fidesz, most mindet elbukták – nem is kevéssel.A Fidesz emellett elveszítette a kormánypárti polgármester által vezetett Sopront, Szekszárdot, Baját, Veszprémet, Esztergomot, Egert és Salgótarjánt is.A Tisza végül mind a 106 kerületközpontot elhódította, bár hozzá kell tenni, hogy az átjelentkezők és a külképviseleten szavazók voksait úgy számolják össze, hogy azokat egy, a választókerület központjában található szavazókör eredményével vegyítik. Így nemcsak a kerületszékhelyen élők voksai kerülnek ide, hanem minden távol szavazó voksa a körzetből, Körmend és Sárbogárd pedig végül ezekkel a szavazatokkal fordult át a Tiszához, holott a választás napján még a Fidesz vezetett.Kiábrándító lehet a Fidesz számára, hogy mind a 19 megyében a Tisza szerzett több szavazatot. Ehhez pedig szükség volt nemcsak 20 ezresnél népesebb középvárosokra, de a kisvárosok jó részére is. Ennek előfutára volt, hogy a 2024-es önkormányzati választáson több tucat kis és közepes méretű város váltotta le ellenzékire vagy függetlenre a kormánypárti vezetést. Sárospatak, Keszthely, Paks, Pápa, Hajdúnánás és Barcs fordulása jelezte, hogy megmozdult a vidék, és az elégedetlenség kitartott az országgyűlési választásra is.Orbán Viktor pártja a városi rangú települések közül a nyírségi, alig 3500 lakosú Baktalórántházán aratta a legnagyobb sikert, ott 30 százalékponttal előzte meg a Tiszát. A fideszes többségű városok többségében ugyanakkor csak néhány ezren élnek:a legnagyobb városok, amelyeket sikerült megtartaniuk: a 13 ezer lakosú Kiskőrös és Hajdúhadház.Még az ország hagyományosan leginkább jobboldali városaiban is a Tisza győzött: Csornán éppúgy, mint Mohácson és Karcagon.Nyíregyháza mellett Szolnokon és Szegeden már 2024-ben győzött a Tisza, de az országos átlag felett teljesített Pécsett, Tatabányán, Debrecenben és Miskolcon is. Most az összes megyeszékhelyt és megyei jogú várost meggyőző fölénnyel hozta Magyar Péter pártja: átlagosan 60 százalékot szerzett, és 27 százalékpontot vert a Fideszre ezen a 25 településen. Ez tektonikus politikai földmozgás: az Orbán-rendszer 16 évében a fővároson kívül csak Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Veszprémben és Tapolcán tudott egyéni választókerületi győzelmet kicsikarni az ellenzék (az utóbbiakat ráadásul utóbb el is vesztette).Természetesen Budapest ezúttal is a kormányváltás pártján állt, az összes kerületet megnyerték Magyarék, a főváros egészét figyelembe véve 62 százalékon végeztek, míg a Fidesz csupán 28,5 százalékon.A legtiszásabb települések egyébként egyben a leginkább jómódúak is. A vásárlóerő index alapján az országos rangsor élén álló városokban kiemelkedő szavazatarányt ért el a Tisza Párt:Egyértelműen tiszás bástyákká váltak az egykori baloldali iparvárosok is. A legnagyobb különbség a két nagy párt között éppen a vegyipari központnak számító Kazincbarcikán alakult ki, ahol a Tisza 41,6 százalékpontot vert a Fideszre. A Tisza – Szegeddel holtversenyben – itt érte el a második legnagyobb szavazatarányát: a barcikaiak 66,2 százaléka támogatta. (Az első helyen Budaörs végzett.) Előretört az ellenzék – stílusosan – az egykor a Tisza Cipőgyár köré épült Martfűn (64,6–27,6 volt a szavazatarány Magyarék javára), az ország hajdani nehézipari központjában, Dunaújvárosban (64,8–28,8), az egykori szénbányászvárosban, Dorogon (62,5–30,1), valamint 60 százalékot ért el a szintén bányászmúltú Tatabányán és Komlón is. Ezekben a városokban a régi MSZP-s hagyományok annyira elkoptak, hogy a helyiek simán leszavaztak egy alapvetően centrista, jobbközép hátterű erőre, az önmagát egyedüli baloldaliként pozicionáló DK ajánlata nem talált közönségre.A Tisza népfrontos karakterét ugyanakkor jól mutatja, hogy a tradicionálisan konzervatív szavazóbázisú polgárvárosokat is maga mellé állította. Sátoraljaújhely, ahol 2002 óta polgármester a fideszes Szamosvölgyi Péter, az egyik legtiszásabb város lett, 31 százalékponttal maradt le a rendszerváltó erő mögött a Fidesz. Kalocsán, a katolikus érseki székhelyen alakult ki az ötödik legnagyobb különbség az országban a Tisza javára: 38,4 százalékpontos. De 25 pontos különbséggel győzött a Tisza Gyulán, 20 pontot vert a Fideszre Esztergomban és Hajdúböszörményben, 18 pontot Kiskunhalason, 16 pontot Pápán, és 12 pontot az eddig tántoríthatatlanul fideszesnek számító Karcagon és Mohácson.Az alábbi táblázatban mind a 348 magyarországi város választási eredménye böngészhető.The post Eltűnt a Fidesz a városokból, 13 ezer fős a legnagyobb település, amelyet Orbánék meg tudtak tartani first appeared on 24.hu.
Az Európai Parlament elé került szegedi BYD-beruházás ügye, miután egy civil szervezet súlyos munkakörülményekről számolt be az építkezésen, írja a CNBC. Az amerikai híroldal a China Labor Watch jelentése alapján arról számolt be, hogy a gyár építkezésén dolgozó munkásokat embertelen körülmények között foglalkoztatták: több ezer dolgozó akár heti hét napot is munkában töltött, napi 12 órát meghaladó műszakokkal.A szervezet 50 munkással készített interjút és többször is felkereste a helyszínt.A jelentés további problémákat is felvet, például hiányos egészségügyi ellátást és azt, hogy egyes dolgozók nem megfelelő jogi státuszban dolgoztak.Ez az első alkalom, hogy egy kínai tulajdonú autógyártó európai gyártásához kapcsolódó vádak az Európai Bizottság elé kerültek. Az Európai Parlament több képviselője hivatalosan is kérdéseket tett fel ezzel kapcsolatban az Európai Bizottságnak.Már korábban is beszámoltunk róla, hogy súlyos munkaügyi visszaéléseket tártak fel a szegedi BYD-építkezésen. Több munkás arról számolt be, hogy bérük egy részét visszatartják, a túlórákat nem fizetik ki, a napi munkaidő túllépését pedig másik munkanapként könyvelik el. Írásbeli bérjegyzéket nem kapnak. Egy munkás arról beszélt, hogy több mint egy év alatt csak esős napokon volt pihenője, az éves túlórája pedig meghaladta az 1200 órát.Februárban darubalesetben meghalt egy munkás az építkezésen.The post CNBC: Az Európai Parlamentig jutott az embertelen körülmények között dolgoztatott BYD-munkások ügye first appeared on 24.hu.
Az elmúlt két évben az ország kevés területe szült annyi vitát, mint a hosszú ideje egy jó hasznosításra váró budapesti Rákosrendezőé: az emírségekbeli ingatlanfejlesztő óriás, az Eagle Hills kormányzati kiemelést kapott, aggasztó kérdések egész sorát felvető Mini- (más forrásokban Maxi-) Dubaj-projektjét látva sokan akár 3-400 méter magas, méregdrága lakásokkal teli, vagy épp a belgrádihoz hasonlóan unalmas toronyházak erdejétől féltek, mások azonban épp arra vágytak.A helyzet gordiuszi csomóját végül a főváros vágta át, hiszen sikerrel érvényesítették az elővásárlási jogukat, lecsapva a terület 85 hektáros részére, ahol egy élhető városnegyedet akartak létrehozni. Budapest tulajdonjogát végül 2025 tavaszán jegyezték be, augusztusban pedig elindult a nemzetközi építészeti tervpályázat, amin a legjobb beépítési tervet keresték. A fordulatos történettel rendelkező projektterületre végül tizennégy, magyar és nemzetközi építészirodák alkotta csapat adta le a saját koncepcióját, amik közül március utolsó napján hirdették ki a győztest.A Rákosrendező Projektiroda által szervezett eseményen kiderült, hogy az első díjas rajzcsomag nem egy az egyben fog megvalósulni, hiszen a végleges tervbe több, megvételt nyert, vagy akár díjazott pályaműből emelnek át részleteket, hogy 2028 elejére összeállhasson az úgynevezett mesterterv.Ez ideális esetben egy, a ma létező opciók bármelyikénél klasszisokkal jobb végeredményt fog adni, érdemes azonban megvizsgálni, hogy milyen akadályok állhatják útját a Budapesten hosszú évtizedek óta nem látott méretű állami projekt sikerének.A sor hosszú, mivel a régóta revitalizálásra váró területen a jövőben biztosan nem születnek a Hősök tere képét, sőt, a várossziluettet távolról romboló toronyházak – korábban 220-240 méter magas épületekről is esett szó –, az azonban továbbra is kérdés, hogy a ma még csak tömegterv fázisban létező negyedben milyen magasságú beépítésekkel találkozunk majd.Az egészséges megoldást itt nyilvánvalóan az jelentené, ha ez a szám bőven a MOL-torony 143 méteres magassága alatt maradna, sőt, valahol a Göncz Árpád Városközpontnál 2020-ban átadott Agora Tower (65 m), illetve a több mint száz éven át áthághatatlan magassági limitként kezelt két belvárosi kupola, a Szent István-bazilika és az Országház legmagasabb pontja (96 m) közé kerülne.A helyzetet egy-egy, száz méter feletti magasságú torony még nem írná át gyökeresen, a negyed sziluettjének lényegi részét azonban nem ennek kellene adnia.A győztes tervrajzokat nézve egy dolog nyilvánvalóvá vált: az építészek szinte mind egészen más nézőpontból tekintettek a területre, az azonban közös volt bennük, hogy a Magyarországon ma megszokottnál jóval szellősebb városnegyedet álmodtak, kisebb-nagyobb különálló zöldterületekkel.Ez már eleve egészen más irány, mint amit a könnyen rémálommá váló Otthon Start-kompatibilis lakótelepeknél láthatunk, hiszen ott a területen kijelölt zöldterületi minimumtól a fejlesztők sokszor egyáltalán nem akartak eltávolodni, a leköszönő Orbán-kormány által megszabott beépítési feltételek pedig lehetővé teszik, hogy a projektterületeken a kerületi önkormányzatok által meghúzott határnál jóval több lakás épülhessen.Rákosrendezőn a főváros jókora lépést tehet a számtalan okból érthető módon negatív színben emlegetett Rákosi-, vagy a Kádár-kor lakótelepei felé: a zuglói Nagy Lajos király útja és a Bagolyvár utca közti ötvenes évek eleji telepen még ötven négyzetméternyi zöld jutott egy lakásra, a rendszerváltást megelőző években született józsefvárosi Százados úti telepen (1986-1990) pedig még mindig közel harminc, hogy aztán az arány az elmúlt évtizedekben rohamos csökkenésnek induljon. Így jutottunk el például a Szilas Liget esetéig, ami közel három és félezer lakást tuszkolna egy kis földdarabra.Az egyharmados arányt a Rákosrendező-projekt már szinte csak a minden tervezőtől elvárt huszonöt hektáros központi zöldfelülettel teljesítené, amit a kisebb-nagyobb parkocskák csak tovább növelnének.Nem mindegy persze, hogy az egykor még egy szabadtéri fürdőhelyet is életben tartó Rákos-patak régóta vágyott kiszabadítását is megoldó munkálatok során a különböző méretű parkok egymáshoz képest hol kapnak majd helyet, mennyire lesz könnyű elérni őket, és hogy milyen megoldásokkal próbálják kiszakítani az embereket a zsúfolt mindennapokbólEnnek a feltételnek a teljesüléséről ma még semmit sem lehet tudni, mert a jelenleg még nagy számban meglévő fehér foltokat csak a közel két év múlva bemutatni tervezett mesterterv fogja eloszlatni. Az mindenesetre jó jel, hogy a Vasúttörténeti Park tőszomszédságában lévő spontán erdősült területrészre a győztes nem tervez beépítést, az oda szánt park méretét azonban feltétlenül növelni kell.Ugyanez a bizonytalanság övezi egyelőre a pontos lakásszámot, vagy az épületek egymáshoz képest való elhelyezkedését firtató kérdéseket is, a végeredményt pedig lehetetlen megtippelni, hiszen a pályaművek a legkülönbözőbb ötletek mentén képzelték el a negyeden belüli részegységek egymáshoz fűzését.A Coldefy, a CITYFÖRSTER, a TREIBHAUS Landschaftsarchitektur Hamburg, a Marko and Placemakers s.r.o. és a magyar Sporaarchitects Kft. konzorciuma által jegyzett első díjas koncepció ebben egyértelmű utat jelölt ki, hiszen az együtt dolgozó építészek és tájépítészek körsétánnyal kapcsolnák össze a tervük lényegét adó hat, egymástól méretükben és arcukban is különböző városrészt. A részletek persze még kialakulóban vannak, így nem tudni, hogy a főváros figyelembe veszi-e a zuglói önkormányzat azon kérését, hogy a megszülető épületek legalább fele ne lakóház, hanem nekik építményadót fizető irodaépület, vagy egyéb funkciót ellátó struktúra legyen.A saját súlyponttal rendelkező, önálló egységek laza hálójaként elképzelt terület a bírálóbizottság zárójelentése szerint gazdaságilag stabil, és rugalmasan ütemezhető, érdemes azonban átgondolni a szomszédos városrészekkel való viszonyát, valamint a tömegközlekedési kapcsolatokat, amik nélkül Rákosrendező semmivel sem lenne működőképesebb, mint a kellő közlekedési, illetve szervezeti infrastruktúrát – így óvodát, iskolát, vagy elegendő játszóteret – kiépíteni egyáltalán nem akaró átlagos magyar fejlesztések.Az infrastruktúrával az első díjas munkát látva nem lehet probléma, hiszen a szükséges középületek mellett még egy szuperkönyvtár álmát is magában foglalja, a villamos-, a busz- és a metróhálózatba való bekapcsolás azonban továbbtervezésre vár.A kiírás szerint megszülető 8-10 ezer lakásban élők, illetve a minden nap a környékre utazó irodai dolgozók ezrei számára létfontosságú, hogy az új negyed könnyen járható és biztonságos legyen, ennek megteremtése pedig nyilvánvalóan nehéz feladat, főleg, hogy a sikerhez szükség van annak az ígéretnek a betartására, amit az állam a területre két évvel ezelőtt még fogát fenő Eagle Hillsnek tett.Az adásvételi szerződésben a kormány 800 millió eurós, azaz mai árfolyamon is közel 300 milliárd forintos vállalást tett arra vonatkozóan, hogy többek köztAz összeg első hallásra soknak, a lista pedig hosszúnak tűnik, pedig valójában egyik állítás sem igaz, hiszen a teendők listája ideális esetben ennél jóval hosszabb, a végösszeg pedig jóval magasabb is lehetne.A tervszinten már hosszú évek óta létező Szegedi úti felüljáró megépítése, illetve a vasút fejlesztése és lefedése nyilvánvalóan fontos lenne, főleg, hogy előbbi összekötné Zuglót és Angyalföldet, utóbbi pedig egy óriási hasznos területet adna vissza a városnak. A sínpárok felszín alá való száműzése valószínűleg sosem válik valóra, a tervek pedig nem is számolnak vele. Ez persze nem feltétlenül jelent problémát, hiszen a vonatközlekedés zöldsávok közé helyezve semmiféle hatással nem lesz a lakókra, dolgozókra és pihenőkre.Az állam a gyalogos- és kerékpárosutakkal egy másik, régóta időszerű munka elvégzésére is ígéretet tett, az emírségekbeli ingatlanfejlesztő kedvéért azonban a repülőtérig tartó kötöttpályás vonalat – amihez hasonlóról már a Westendet építő Demján Sándor is álmodott –, valamint a Kisföldalatti meghosszabbítását is elvállalták, ezek azonban semmit sem oldanának meg a problémából.A ma, 2026 tavaszán a Vörösmarty térről a Mexikói útig csikorgó földalatti felújítása, valamint a vonal meghosszabbítása ugyan már hosszú évtizedek óta tervben van, pénz azonban eddig még nem akadt rá.Ha ez az államnak köszönhetően a jövőben megváltozik, a vonal egyik végén a Dunakorzóig, a másikon pedig az új városrészig való meghosszabbítás csak további terhet rakna a százharminc éves vonalra.Az ok egyértelmű: a megállók peronjainak meghosszabbítása nélkül lehetetlen lenne nagy mértékben növelni a teherbírást, a reggeli és délutáni csúcsidőben pedig a mainál is kezelhetetlenebb tömeg alakulna ki.A terhelést a ma is létező 3-as villamos meghosszabbítása némiképp enyhítené, hiszen a Mexikói úttól az könnyen átvezethető lenne a területre, majd az útvonalat a Béke térig meghosszabbítva egy tömegközlekedési csomópont jöhet létre, ahonnan a hármas metróvonal, valamint a belváros felé tartó járatok egész sora is könnyebben elérhetővé válna.Az igazi áttörést a 4-es metró meghosszabbítása hozná el, mivel azt a Keleti pályaudvartól előbb az óriásplázával, illetve iroda- és lakóháztengerrel elcsúfított Bosnyák térig, majd akár az újra élettel megtölteni vágyott, 60 ezer átszálló utasra méretezendő Rákosrendező vasútállomásig is lehetne folytatni.Kérdés persze, hogy a távozó Orbán-kormányt követő Tisza-vezetés, vagy a következő országgyűlési választások győztese hogyan viszonyul a kérdéshez,a fejlesztés ugyanis csak az állam és a főváros legalább négy cikluson átívelő együttműködésével valósulhat csak meg.A lapunk által megkérdezett építészek, illetve építőipari szakértők szerint a közel 300 milliárdos állami közreműködés sosem megtérülő beavatkozás, így az állam előbb-utóbb valamiként kifarolhat az arab ingatlanmogultól a fővárosra szállt szerződés legalább egy részéből.Budapest vezetése a vételár egy részét már tavaly átutalta az államnak, a következő részlet azonban csak akkor lesz esedékes, ha az állam elkezdi valóra váltani az ígéreteit. Ebből egyenesen következik, hogy a Szegedi úti felüljárónak el kell készülnie ahhoz, hogy a leendő mesterterv 2029-2030 folyamán elindulhasson a valóra válás felé.A sort a Rákosrendező vasútállomás körüli zóna munkálataival indítanák el, a nyolcvanöt hektáros földdarabon a hasonló európai projektek kifutási idejét látva azonban ideális esetben is csak 2050 körül érhetnek révbe a munkák.The post Számtalan kérdést felvet a főváros Rákosrendező-projektje, ami az állam százmilliárdjai nélkül sosem válhat valóra first appeared on 24.hu.
Hamarosan képessé válhatnak az evolúción alapuló fejldősére a mesterségesintelligencia-rendszerek egy új tanulmány szerint. A kutatók úgy vélik, ez különöse nagy kockázatot jelentene az emberiség számára – derül ki az ELTE közleményéből.A tanulmány szerzői azt jósolják, elkerülhetetlen, hogy az MI-rendszerek fejlesztése idővel elkezd építeni az evolúciós folyamatokra, és ez már a közeljövőben bekövetkezhet. Sőt, az MI-kutatásban már jelenleg is megjelennek egyes evolúciós elvek és komponensek, ami rövid időn belül olyan rendszerekhez vezethet, amelyek már a valódi darwini evolúció valamennyi kritériumának megfelelnek. Az ilyen rendszerek új korszakot nyithatnak az MI fejlődésében: képesek lehetnek áttörni azokat a korlátokat, amelyek még a mai tanuló MI-rendszerek számára is nehezen leküzdhetők. Ezek a rendszerek azonban különleges kockázatot is hordozhatnak.A biológiai evolúció példái azt sugallják, hogy az evolválódó MI-rendszereket különösen nehéz lesz kontroll alatt tartani– figyelmeztet Müller Viktor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egyetemi docense, a tanulmány első szerzője.Az evolúció ugyanis hajlamos „önző” tulajdonságokat létrehozni, ami a mesterséges intelligencia esetében növeli annak valószínűségét, hogy a rendszer eltérjen az ember által kijelölt céloktól. A kockázathoz ráadásul nem kell semmilyen különleges körülménynek teljesülnie: az MI-rendszerek és az emberiség használnak közös erőforrásokat, így egy hatékonyan önreprodukáló rendszer előbb-utóbb a számunkra életfontosságú erőforrásokat vonja el.A saját magukat reprodukálni képes rendszereknél feltehetőleg az „intelligencia” növelésére irányulna a szelekció, ami egyúttal az emberek megtévesztésére irányuló képesség fejlődésével is együtt járna, és egyre hatékonyabban tudnák kivonni magukat az emberi ellenőrzés alól.A tanulmány végül arra is rámutat, hogy bár a természetes szelekción alapuló evolúció kontrollálása önmagában is rendkívül nehéz, az MI-rendszerek fejlődése több szempontból is gyorsabb és hatékonyabb lehet a biológiai evolúciónál. A biológiai szervezetekkel ellentétben az MI képes lehet szerzett tulajdonságok örökítésére, sőt még arra is, hogy a saját működését, egyes komponenseit célzott tervezéssel javítsa ahelyett, hogy meg kellene várnia a hasznos változatokat létrehozó véletlenszerű mutációkat.A szerzők olyan szabályozás kialakítását sürgetik, amely mérsékelheti az evolúcióképes mesterséges intelligenciához kapcsolódó veszélyeket. A legfontosabb szabály, hogy az MI-rendszerek reprodukciójának („szaporodásának”) teljes mértékben központosított emberi ellenőrzés alatt kell maradnia: tökéletes kontrollra van szükség.Ha nem cselekszünk, az evolúció új nagy átmenetének tanúi lehetünk, amelyben az evolúcióra képes mesterséges intelligencia felváltja vagy legalábbis uralma alá hajtja az embert. A jövőnk foroghat kockán– fogalmaz Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, a tanulmány társszerzője.A mesterséges intelligencia csak néhány éve vált a mindennapi életünk meghatározó részévé, ezért egyelőre nehéz felmérni, milyen egyéni és társadalmi hatásai lehetnek. A szakértők ugyanakkor számos potenciális kockázatot azonosítottak már: rohamos fejlődése munkahelyek tömegeinek megszűnésével járhat, és létrehozhat egy olyan szuperintelligenciát, amely az ember sehogy sem lesz képes megérteni vagy kordában tartani.Szegedy Balázs, a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Mesterséges Intelligencia Kutatócsoportjának vezetője úgy gondolja, az emberi létezés egyik legfontosabb dimenzióját veszíthetjük el a jelenleg zajló technológiai fejlődés miatt, amit hatalmas spirituális problémaként értékel. A szakértő nemrég interjút adott lapunknak, amely ide kattintva olvasható el.The post „A jövőnk foroghat kockán” – hamarosan megjelenhet az evolúció a mesterséges intelligenciánál first appeared on 24.hu.
Jim Gottfridsson tavaly nyáron szerződött a Pick Szegedhez, és érkezését igazi nagy fogásként aposztrofálták, hiszen a világbajnoki ezüstérmes, Európa-bajnok, Eb-ezüst és –bronzérmes klasszis előtte 12 évet lehúzott Flensburgban. Márpedig, ha a Bundesligában tudott az Év játékosa is lenni, ráadásul nyert két bajnoki címet és egy Német Kupát, az mindent elmond a tudásáról.Azonban Szegeden valahogy nem jött ki a lépés, valami hibádzott, a hazai szezonban 18 meccsen lépett pályára, és csupán 40 gólig jutott.Ahogy Éles József fogalmazott a 24.hu-nak: „Jim Gottfridssont mindig csodáltam, ahogy játszik. De a Flensburgban a végén alig, csak 5–10 perceket szerepelt, teljesen leépítette magát.Hogyha valaki mérlegre teszi, hogy most ő mit játszik Szegeden, akkor ki kell mondani, hogy ennél vannak jelen pillanatban tehetségesebb magyar fiatalok is, akik ilyen lehetőség mellett feleannyi, tizedannyi pénzért a parkettát is felszednék.Április 11-én bombaként robbant a hír, miszerint Jim Gottfridsson szezon közben távozik a Bajnokok Ligája-negyeddöntőre készülő Szeged csapatától. A klub honlapján megjelent közleményben csupán a szerződésbontás tényét jelentették be, annak okát nem.Másnap a svéd játékos közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy az OTP Bank-Pick Szeged egyoldalúan megszüntette a három évre szóló szerződését.„Mindez bármiféle indokolás és előzetes egyeztetés nélkül történt, súlyosan megsértve szeretett sportágam írott és íratlan szabályait. Itt szerettem volna befejezni profi pályafutásomat. Ebben a csodálatos városban képzeltem el magam és családom közeli jövőjét, és pályafutásom utolsó éveit ennek a klubnak akartam szentelni” – írta a közösségi oldalán Gottfridsson.Hozzátette: csalódottságát nem tudja szavakba önteni, mert soha nem gondolta volna, hogy egy ilyen presztízsű klub félreteszi a sportetikai és jogi alapelveket, számára ismeretlen okok miatt.A klub eljárását jogellenesnek tartom, és jogi stábommal együtt azon fogok dolgozni, hogy a jövőben ilyesmi ne történhessen meg egyetlen kézilabdázóval sem Magyarországon– jegyezte meg.Erre kénytelen volt reagálni a klub és azt közölte: a vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően, jogszerűen járt el, és a témában további tájékoztatást nem kíván adni.Az eset kirobbanása után tíz nappal a Sport Bild új részletekkel szolgált, információja szerint a klub behívta egy megbeszélésre az irányítót, ahol állítólag megkérdezte tőle, hogy mikor fogja végre a magas fizetéséhez igazítani teljesítményét. Gottfridsson állítólag zavartan távozott az irodából, és másnap megkapta az értesítést a 2028-ig szóló szerződésének felmondásáról.A Sport Bild jelentése szerint a svéd játékos ügyvédhez fordult, és a dolgok jelenlegi állása szerint elkerülhetetlennek tűnik, hogy az ügy a magyar munkaügyi bíróság elé kerüljön.A 2008 óta létező sportági szakszervezet, az European Handball Players Union (EHPU) is reagált a szegedi incidensre, és teljes támogatásáról biztosította Gottfridssont.„Sportunk integritása és professzionalizmusa szempontjából nagy jelentőségű, hogy egy klub és egy játékos közötti szerződést mindkét fél tiszteletben tartson, és hogy ezt a szerződést egyik fél se mondja fel egyoldalúan alapos ok nélkül” – írta Torben Vinther, az EHPU elnöke.Hogy hol lehet az igazság? Nagyon jó kérdés, egyelőre nem is tudjuk rá a választ, pedig minden követ megmozgattunk, hogy információkhoz jussunk. Az EHPU-t azzal kerestük meg, hogy van valami újdonság az esettel kapcsolatban, és a szervezetnek milyen felhatalmazása van, például felveheti-e a kapcsolatot a klubbal.Torben Vinther gyors válaszlevelében azonban azonnal lehűtötte a válaszéhségünket, mert azt írta,ahogy talán számíthatott rá, Jimmel megegyező állásponton vagyunk, miszerint jelenleg nem kívánunk nyilatkozni az ügyben.Megkerestük az Aftonbladet és az Expressen lapokat, de a helyi újságírók sem tudtak semmi hátteret az ügyről, bár azon szurkolói pletykákat, miszerint Gottfridsson esetleg eltitkolt volna egy krónikus sérülést vagy azt, hogy alvászavarban szenved, azt cáfolták.Ez nem igaz. Épp ellenkezőleg, nyíltan beszélt az alvászavaráról. Számos cikk jelent meg róla a svéd médiában, az európai médiában, sőt még a The New York Timesban is. De tegyük hozzá: alvási apnoéval együtt is megnyerte a Bajnokok Ligáját, Európa-bajnok lett, és kétszer megkapta az MVP-díjat az Eb-n– nyilatkozta róla egy nevét nem vállaló svéd újságíró.Csütörtökön aztán újabb érdekes hírt jelent meg, Gottfridsson ugyanis meghívást kapott a horvátok elleni két felkészülési mérkőzésre a svéd válogatottba. Ráadásul attól a Michael Apelgren szövetségi kapitánytól, aki egyébként a Szeged edzője is.„Nagyon jó a kapcsolatunk. Ugyanolyan, mint korábban” – idézte a szakembert az Aftonbladet.Azért van a keretben, mert sokat jelent a válogatottnak. Generációváltás van, és szükségünk van ezekre a rutinos játékosokra, akik már végigcsináltak egy ilyen folyamatot– tette hozzá.Jim Gottfridsson eddig 188 válogatott mérkőzésen lépett pályára Svédország színeiben, és 552 gólt szerzett.Apelgren elismerte, ez egy nagyon különleges helyzet, ebben nincs kétség. A kapitány a sajtótájékoztató későbbi szakaszában sem volt hajlandó válaszolni a Gottfridsson kirúgásával kapcsolatos kérdésekre.Megkerestük a magyar klubot is, hogy a fentiek fényében reagálna-e bármit, illetve legalább arról tudna-e felvilágosítást adni, milyen lépés/lépések várhatóak: közös megegyezésre törekvés vagy munkaügyi per? Egyáltalán hol tart az ügy? Illetve próbáltuk felvenni a kapcsolatot Gottfridsson ügynökével, Aake Ungerrel is, gyakorlatilag ugyanezeket a kérdéseket feltéve – eddig azonban egyik fél sem kommentálta az ügyet.The post „Ez egy nagyon különleges helyzet” – Szegeden nem kell, ám a válogatottban számol Gottfridssonnal a kapitány first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban