Súlyos térdsérülést szenvedhetett a Szeged izlandi irányítója
hir24 | 2025. szeptember 30., kedd - 11:51
A Délmagyar azt írta, van, ami még a vereségnél is jobban fájhat a szegediek számára, ez pedig Janus Smárason valószínűsíthető súlyos sérülése, amelyet az 54. percben szenvedett el egy védekezés során a bajnoki rangadón.„Az izlandi irányító sorsa a csapat jövőjét is alapjaiban rengetheti meg” – írta a lap, hozzátéve, hogy az eddigi sérültek – Lazar Kukic, Magnus Abelvik Röd, Bodó Richárd – mellett különösen nagy érvágás lenne, ha a szakvezetés az izlandi irányítóra sem számíthatna.A tough night for Pick Szeged in Tatabánya. On top of the defeat, Smárason went off with what is feared to be a long-term knee injury. The video is not for the faint-hearted.#handball pic.twitter.com/0gTu7uLZdV— Rasmus Boysen (@RasmusBoysen92) September 28, 2025A lap szerint a nemrég a Barcelonával hírbe hozott Smárason ugyan egy rövidebb ápolást követően a saját lábán hagyta el a játékteret, helyzetével kapcsolatban sokatmondó volt, hogy mérgében a kispadba ütött egyet.Ugyancsak aggodalmát fejezte ki írásában a Handball-World, és a Handball-Planet szakportál, míg az izlandi Handkastid azt írta,forrásai szerint Smárason keresztszalag-szakadást szenvedett.A hétfői podcastben az egyébként kéziedzőként dolgozó házigazda, Arnar Dadi Arnarsson azt mondta, a múlt héten felvette a kapcsolatot a kézilabdázóval, aki elárulta, amit már a 24.hu is megírt, miszerint a következő szezonban Barcelonába igazol.The post Súlyos térdsérülést szenvedhetett a Szeged izlandi irányítója first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
„A blame game a halálos lövést követő első órában elkezdődött és azóta is tart. Mielőtt ezen hetilapot egy médiahatóság lekapná a tíz körméről: ne legyen félreértés, egyedül Robinson felel a tettéért, ezt e sorok írója semmilyen módon nem kérdőjelezi meg. Természetesen bíróság dönt majd a bűnösségéről, de ne legyen kétségünk, Robinson – így vagy úgy – már most a halál fia. Mindenki halálbüntetést követel, és talán ő sem kíván sokáig élni azzal a teherrel, amelyet tette váltott ki. Ami ezen túl kérdés lehet a túlélők számára, az abban áll, hogy mégis mi volt a tágabb és szűkebb környezetében, amely erre a tettre indította a mindössze 22 éves fiatalembert. Kissé önkényesen néhány dologra térnék ki.Hetente egy-egy részletet mutatunk az Élet és Irodalom legújabb számából. Ha tetszik, az írásokat elolvashatja a www.es.hu oldalon vagy a péntekenként megjelenő lapban. Már online is: www.es.hu/elofizetes A First Amendment után ott sorjázik a Second Amendment, az alkotmány azon passzusa, amely ma is minden amerikai számára biztosítja a fegyvertartás és a fegyverviselés jogát. Ez a jog ugyan észszerű okokból korlátozható, de az amerikai gyakorlat ebben nagyon megengedő. Aki nem zárt osztályon kezelt beteg vagy büntetés utáni priuszát tölti, az 18 éves kora felett vehet és használhat fegyvert. A lőfegyver sok államban háztartási-szórakozási eszköz. A Robinson által használt Mauser vadászpuska családi ereklye volt. És nem meglepő módon Kirk, az áldozat, a First Amendment mellett semmi mást nem támogatott olyan elánnal, mint a fegyvertartást lehetővé tevő Second Amendment bármely módosításnak elvetését. Márpedig a fegyver kultúrája eléggé egyértelműen vezet oda, hogy ha megjelenik a színpadon a vadászpuska, akkor az az első komoly konfliktus során el fog sülni. Ez amolyan amerikai tragédia. Mindezt tetézi, hogy a videójátékok minden korosztály számára elérhető módon adnak lehetőséget a célzás technikájának fejlesztésére és a pszichológiai gát áttörésére. A színpadon hagyott fegyver mindenképpen több mint kísértés. Egy hasonló helyzetben lévő európai gyerek, ha meggyőződésében, életvitelének fundamentumaiban megsértik, nem a lőfegyverhez nyúl, hanem a szó fegyverével betelefonál egy műsorba, tirádáival támadja a sértegetőt a közösségi médiában, vagy egyszerűen leönti, a helyzethez illő vörös, fekete, narancs vagy egyéb színű festékkel. Az amerikai fiatal csőre tölti a fegyverét és lesben áll. Rendszerint talál. A ’trigger happy’ kifejezés pontosan utal az amerikai felfogás egyszerűségre. Ezt mutatja be Paul McCartney Rocky Raccoon balladája, míg az európai attitűd John Lennon Happiness Is a Warm Gun több értelmű, és semmiképpen sem peacenik, ars poeticá-ja, amely szövegben senkit sem ragad el a halál. A halál a szövegen túl, egy amerikai rajongó pisztolyából találta meg Lennon-t a Dakota-ház előtt”„A magyar és az orosz kormány képviselői a napokban megerősítették, hogy felgyorsítják Paks II. megépítését. Ennek ellenére nem fogadnék nagy összegben arra, hogy a következő évtized elején üzembe helyezik a paksi atomerőmű két új blokkját. Abban viszont biztos vagyok, hogy bármi legyen is a beruházás sorsa, az Orosz Föderáció végül nyereséggel zárja le az üzletet. Nem csupán a magyar államnak nyújtott tízmilliárd eurós hitel utáni kamatbevételre számíthat (lásd a beruházás finanszírozásáról rendelkező egyezményt kihirdető 2014. évi XXIV. törvényt), de Paks II. építése is jelentős profitot hozhat a munkák elvégzésére kormányközi megállapodás alapján kijelölt orosz állami vállalatnak. (Lásd a felek együttműködéséről szóló egyezményt kihirdető 2014. évi II. törvényt.) Hogy mindez sértheti az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályozását és ellentétes lehet az uniós közbeszerzési joggal, az az orosz kabinetnek nem okozhat álmatlan éjszakákat. Ahogy Orbán Viktor is elégedetten mondhatja választóinak, hogy Magyarországnak úgymond sikerült a „Putyin-birodalomtól” politikai-katonai biztonságot vásárolnia.”„A mai közéletben fájdalmasan ritkák az „érdek nélküli” megszólalások, amelyek mögött nincsenek hatalompolitikai, pártpolitikai vagy karriermegfontolások. Ezért olyan embereket szeretnék megszólítani és megszólaltatni, akik a közelmúltban jelentős szerepet játszottak a politikai, a tudományos vagy művészeti életben, de már nincsenek funkcióban, és nem is akarnak oda isszakerülni – bár civil aktivitásuk megmaradt, és érdeklődésük is a közjó iránt. Sorsukban a jelenben élő történelmet keresem, s a rendszerváltás utáni korszak máig ható dilemmáit, konfliktusait, tanulságait. Csoórival szólva: a múlt nem mögöttünk van, hanem bennünk.„Nyolcvan éve ért véget a második világháború, az emlékezetpolitikai naptárban torlódnak az események: az augusztusi atomtámadások, a kapitulációs viták Japánban, a kapituláció bejelentése, majd szeptemberben a háborút lezáró elemek, szeptember 2-án a japán fegyverletételi okmány aláírása a USS Missouri csatahajón a Tokiói-öbölben, a Fülöp-szigeteki japán parancsnokság kapitulációja, a Thaiföld elleni brit hadüzenet feloldása, a hongkongi, malajziai, indonéziai, indokínai japán hadsereg fegyverletétele a britek előtt.Bár e történet sok szempontból hasonlatos a magyar köztudatban jobban ismert európai háborúvéghez, s a történet utóélete is sok tekintetben hasonlatos, például Ázsiában is létrejöttek a szovjet és angolszász befolyási zónák, s a vesztes rovására a Szovjetunió itt is kiterjesztette határait (Európában kalinyingrádi enklávénak, Ázsiában Kurbli szigeteknek hívják a Szovjetunió területgyarapodását, s e területeket a SZU utódállamaként elismert Oroszország néhány más területnövekedéssel (Baltikum, Moldova) szemben nem is veszítette el) nagyon sok tekintetben másképpen ért véget az ázsiai háború.Ez a különbözőség túl sok részlet felidézése nélkül talán indokolttá tesz egy áttekintést a nyolcvanadik évfordulón.Ismeretes, hogy Németország sorsa katonai értelemben eldőlt, amikor az utolsó nagy német ellentámadást az Ardennekben (Belgium, Luxemburg és Németország területén) – elsősorban Patton tábornok érdeméből, de természetesen magának Eisenhower főparancsnoknak és Bradleynek is köszönhetően – meghiúsították 1945. januárjában. Ezzel világossá vált, hogy az angolszászok hagyományos eszközökkel nem szoríthatók bele az Atlanti óceánba.A balatoni csata néven ismert utolsó nagy német ellentámadás 1945. március végén szenvedett vereséget a Tolbuhin és Malinovszkij vezette szovjet seregektől és román szövetségeseiktől. Ezzel világossá vált, hogy a szovjetek hagyományos eszközökkel nem szoríthatók vissza a Duna bal partjára, és nem védhető meg a német hadsereg utolsó olajtartaléka, a Dél-Dunántúl. Ráadásul a csata semmilyen módon nem befolyásolta a keleti hadszintér fontosabb részét, a német-lengyel-orosz síkságon történő szovjet előrenyomulást, mely Németország központja felé irányult.”„Megállnék Orbán Balázs gondolatánál, miszerint Hatvanpuszta ügye lezárult. Vagyis, nincs Hatvanpuszta ügy.Nono. A Schadl-ügy sem zárult le, a Pegazus-ügy sem, most meg sötét fellegek gyülekeznek, pedofil-ügyben semmi előrelépés.Tartalmilag, stílusában is Zuschlag János Ifjú Szocialista ötlik emlékeztebe, akit azzal vádoltak, hogy civil szervezetek közbeiktatásával szabálytalanul használt fel a költségvetéstől, a Fővárosi Önkormányzattól, a Táncsics Alapítványtól és az Európai Uniótól pályázatokon elnyert támogatásokat. A gyanúsított az újságíróknak az első meghallgatást követően azt mondta, „Nincs Zuschlag-ügy!”. Aztán először tizenegy év börtönbüntetésre ítélték, amit a Szegedi Ítélőtábla hat évre csökkentett. A csalások értéke amúgy 75 millió forint volt, ebből jelentős összeget meg is térített. Emberek: 75 millió forint! Nagy pénz, még akkor is, ha egyáltalán nem biztos, hogy néhány Orbán-oligarcha ma lehajolna érte.Ami a hét elején történt parlamenti lökdösődést illeti, az egyenes következménye annak a hangnak, amit a kormány válaszok hiányában egyre gyakrabban megenged magának.”A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.The post Elmélkedő sétány first appeared on 24.hu.
Mikler Roland bravúros védéseit eleinte nem tudták kihasználni csapattársai, mert a másik kapu előtt sok volt a rontás, ezeket pedig gyors gólokkal büntette a PSG (2-5).A 12. percben már néggyel mentek a párizsiak (5-9), innen kezdte meg a felzárkózást a Szeged, és egy 3-0-s sorozat végén a 21. percben egyenlített (12-12).Bár a vezetést nem sikerült visszavenni, Garciandia három másodperccel a szünet előtt 17-17-re mentette az állást.Az első félidő negyedik percét követően a második felvonás elején vezetett másodszor a hazai együttes, innen fej-fej mellett haladva, felváltva vezettek a felek.A Szeged az 59. percben vezetett először kettővel (30-28), majd hárommal (31-28) – mindkétszer Smarason talált be –, a Mikler helyére beállt Tobias Thulin szintén remekelt a kapuban, előbbinek tíz, utóbbinak öt védése volt.Smárason és Garciandía hét-hét, Bánhidi Bence hat találattal vette ki részét a sikerből. A túloldalon Sebastian Karlsson hétszer, Wallem-Konrad Peleka hatszor, Kamil Syprzak ötször volt eredményes, Jannick Green egy, Mikkel Lövkvist kilenc védéssel zárt.A két győzelemmel és egy vereséggel álló Szeged október 9-én a Barcelona otthonában lép pályára.OTP Bank-Pick Szeged – Paris Saint-Germain (francia) 31-29 (17-17)The post Mínusz négyről fordított, nagy csatát nyert a Szeged a PSG ellen first appeared on 24.hu.
A hazai élelmiszeripar meghatározó szereplője, a Szatmári Malom a XIX. Coop Rally egyik állomásaként fogadta a résztvevőket és bemutatta legfrissebb fejlesztéseiket. Sütő Gábor ügyvezető kiemelte: a cég 1992-ben lépett a piacra és mára már több, mint 1200 tonna napi kapacitással rendelkezik. A Szatmári ma már nemcsak regionális gyártó, hanem a magyar lisztellátás kulcsszereplője – széles portfólióval és itthon őrölt, megbízható minőséggel.AratásBackstage a konyha mögöttA palacsinta, lángos és rétes backstage-e a malomban van és ezzel a Szatmári Malom nagyon is tisztában van. Ők tudják, hogy a konyhai „főszereplők” mögött mindig a liszt a láthatatlan hős, hiszen tőle függ a textúra és az íz, neki köszönhetően roppan a lángos, levegős a kalács. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan alkalmazkodtak a fogyasztói szokásokhoz és a piaci elvárásokhoz, miközben megőrizték családi értékrendszert. A cég ma már széles termékpalettával dolgozik: a klasszikus kenyérlisztektől a sütőipari keverékeken át a speciális igényeket kiszolgáló malomipari termékekig.Nagyi receptje modern malombólA hagyomány nem ellentéte az innovációnak: a régi receptek mögött ma optikai válogatók, laborok és energiahatékony gépsorok dolgoznak – hogy a megszokott íz minden alkalommal visszaköszönjön. A magyar búza ma már részben digitális is: szenzorok, tisztítók és új csomagolósorok adják a stabil minőséget; a modernizáció a konyhapulton érhető tetten – egyenletesebb kenyérhéj, megbízható réteslap. A fejlődés folyamatos, Jászberényben egy 220 tonna/24h kapacitású vonal került beépítésre egy új épületben, Szegeden pedig egy 150 tonnás őrlő üzem szerelése van folyamatban. Ezzel a cég napi kapacitása meghaladja az 1200 tonnát, s csak munkanapokkal számolva a havonta őrölhető mennyiség közel 27000 tonna.„A fogyasztói igények ma sokkal összetettebbek. Már nemcsak a minőségi liszt számít, hanem az is, hogy milyen kiszerelésben, milyen csomagolásban érkezik a boltokba. Ezért fejlesztettük a technológiánkat és a logisztikánkat is. A hatékonyság és a fenntarthatóság egyszerre fontos számunkra” – tette hozzá Sütő Gábor.Szatmári termékekMagyarország „fehér aranya”A magyar liszt nemcsak belföldön, hanem külföldön is keresett. A Szatmári Malom számára azonban kiemelt cél, hogy a hazai termelők búzája elsősorban itthon kerüljön feldolgozásra.„Éves szinten több százezer tonna gabona hagyja el az országot nyers formában. Mi azon dolgozunk, hogy ezt a magyar alapanyagot helyben dolgozzuk fel, magyar munkahelyeket és magyar adófizetést generálva. Ez a hazai élelmiszerbiztonság és versenyképesség alapja” – hangsúlyozta Sütő Gábor .„Zsákban a siker”A XIX. Coop Rally során a Szatmári Malom nemcsak termékeit mutatta be, hanem betekintést engedett a malomipari folyamatokba is, közelebb hozva a fogyasztókat a mindennapok egyik legalapvetőbb élelmiszeréhez, a liszthez. A szakmai programon a cégvezető elmondta, hogy a magyar liszt jövője három pillérre épül: a minőségre, a fenntarthatóságra és az összefogásra.– „Akár nehéz időkről, akár sikerekről beszélünk, a termelő, a feldolgozó és kereskedő csak együtt, egymást segítve lehet igazán versenyképes. A magyar liszt igenis fel tudja venni a versenyt a külföldi termékekkel, ha helyben dolgozzuk fel, ha helyi alapanyagból, helyi munkaerővel készítjük, és ha közösen mutatjuk meg az értékeit” – összegezte gondolatait a XIX. Coop Rally alkalmával Sütő Gábor.A COOP 2006 óta rendezi meg a hazai élelmiszer-előállítást testközelből bemutató Coop Rallyt; eddig 151 magyar vállalkozás kapott reflektorfényt. Az idei, XIX. Rally résztvevői között volt a Coca-Cola HBC Magyarország Kft., a TUTTI Kft., a Lipóti Pékség Kft., a Szatmári Malom Kft., a Tolnatej Zrt., a Mogyi Kft., valamint két Coop üzlet – az italgyártástól, a sütő- és malomiparon át, a tejiparig és a snackgyártásig, végül a kiskereskedelemig több ágazat is fókuszba került. A COOP egész évben azért dolgozik, hogy a vásárlók a magyar alapanyagból, magyar munkaerővel készült, minőségi és biztonságos termékeket válasszák.The post Több, mint Moulin Rouge! díszlet: a malom, ami valóban őröl first appeared on 24.hu.
Hatalmas vita kerekedett a Megasztár szombati adásában, ami legalább 15 percig eltartott. Amit a kisípolt káromkodások ellenére ki lehetett venni a beszélgetésből, az annyi volt, hogy Herceg Erika megsértődött azon, hogy minden tehetséges versenyzőt elhappolnak előle a zsűritársai, hiába akarna ő is nagyon bizonyítani mentorként.Elmagyarázta, hogy már gyerekkora ég benne egy megfelelési kényszer, sőt, volt egy nagy törés a pályáján, ami miatt vissza sem akart térni a zenéhez, de aztán jött a Megasztár. Ekkor Tóth Gabi átvette a szót:Szívem! Képzeld el, hogy 2 éve én is újra kellett kezdjek mindent. A mínuszról ráadásul, mert egy ország hurcolt meg, kikiáltottak egy undormány embernek. A legnagyobb csúcson voltam, többszörösen a Forbes legértékesebb énekesnője, az összes díjat, világsztárokkal léptem fel, minden sikert, amit lehetett… és egyszer csak fogtak és paff. Tudod, milyen ez, basszus?! Én értelek. Nekem is ott volt a lehetőség: elkullogok, választok egy civil munkát, vagy elkezdek küzdeni, és valahogy megcsinálom.Majd miután Curtis és Marics Peti kinevették Tóth Gabit, az énekesnő kiviharzott a stúdióból.Ekkor tette fel a kérdést Herceg Erika, hogy a többieknek voltak-e mélypontjai. Curtis úgy válaszolt: „A legnagyobb színpadon voltam, amikor fölállt a kollégám és kiteregetett rólam, de nem haknizok ezzel” – utalt a 2018-as nagy szakításukra, mikor Majka a szegedi koncertjükön, a színpadon rúgta ki Curtist annak drogproblémáira és kezelhetetlenségére hivatkozva.Mindenkinek voltak rossz pillanatai. A bátyám ártatlanul életfogytiglant kapott. Felhozom én ezt? Kit érdekel? Csináljuk már ezt a buzi műsort, gyerekek!Mint tudvalevő, életfogytig tartó fegyházbüntetésre és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte a Fővárosi Törvényszék azt a három férfit, akik több mint másfél évtizeddel ezelőtt meggyilkolták és elföldelték Katzenbach Imre labdarúgót. Curtis testvére, Sz. Lajos 27, míg a két társa, L. István és H. László 25 év múlva szabadulhat a leghamarabb feltételesen. A vádirat szerint a végrehajtást elvállaló két férfi, Sz. Lajos és L. István az autóból kiszálló focistára rátámadt. A két terhelt közül az egyik lefogta a focistát, a társa pedig olyan súlyosan bántalmazta, hogy Katzenbach a helyszínen meghalt. A támadók ezt követően az előre kiásott gödörbe helyezték az áldozat holttestét, majd földdel befedték.Marics Peti RTL-es beszólása is ebben az adásban történt:The post Tóth Gabi: Egy ország hurcolt meg, mikor a legnagyobb csúcson voltam, világsztárokkal fellépve, díjakat nyerve, legértékesebb énekesnőként first appeared on 24.hu.
„Meg akartam mutatni, hogy nem véletlenül vagyok ott, minden lehetőségnek és szerepnek örültem. A klubcsapatban és a válogatottban is meg kellett harcolni a helyemért, nem adták csak úgy” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak.17 évesen, 1993-ban igazolt Szegedről Győrbe, azt mondta, korábban is hívta az ETO, de a szülei nem engedték el az ország másik végébe.„Gyorsan önállósodnom kellett, de a jó közegben sokat tanulhattam. Maximálisan támogatott a családom…Az én életem a kézilabdázás körül forog, másoknak ez idegen lehet, de nekem sohasem volt az. Erre tettem fel mindent, és meg is kaptam a segítséget, hogy magas szinten űzhessem.1998-ban már szerepelt az Eb-bronzérmes válogatottban, 2000-ben pedig jött a sydney-i olimpia, ahol komoly vezetés után bukta el a csapat a Dánia elleni finálét.„Természetesen akkor nagyon szomorúak voltunk az elveszített döntő miatt, utólag még jobban látjuk, mekkora lehetőséget szalasztottunk el, de közben rendkívül büszke is vagyok és elismerésnek gondolom, hogy olimpiai érmes csapat tagja lehettem.”Néhány hónappal később viszont Európa-bajnoki aranyat nyert Romániában. Úgy fogalmazott, attól féltek, nehogy megismétlődjön, ami az olimpiai döntő második félidejében történt.„Hatalmasat harcoltunk a győzelemért, óriási megkönnyebbülést jelentett, hogy nem ragadtunk bele abba, hogy megint nem sikerült. Elégtételt nem éreztem, de nagyon jólesett, hogy ez megvan.”2001-ben, nyolc év után Dunaújvárosba igazolt, és ez jó döntésnek bizonyult. Arra is büszke, hogy három egymást követő olimpiára jutott ki, arra pedig még inkább, hogy Pekingben nem akárkivel készült közös fotó.„Elég bátor voltam hozzá, manapság már inkább megmosolyogtat… Az olimpia mindennek a teteje, más sportágak nagyjaival lehet találkozni a közösségi terekben,én meg az étkezőben megszólítottam Lionel Messit, kértem tőle egy közös képet, kifejezetten barátságos volt.The post Elég bátor volt ahhoz, hogy megszólítsa Lionel Messit a magyar kézilabdázó first appeared on 24.hu.
Jenny Erpenbeck regénye egy brandenburgi ház sorsát követi nyomon a 20. század során. A mű a lakók élettörténetein keresztül idézi fel a német történelem meghatározó korszakait és társadalmi küzdelmeit. Az egyes narratívákat a ház állandó szereplője, a kertész köti össze, aki változatlanul gondozza a kertet, függetlenül az éppen aktuális tulajdonos személyétől.A Fortepan önkéntesei szúrták ki az Erpenbeck-könyv borítójának csavarját. A L’Harmattan Kiadó ugyanis két képből alkotott egy harmadikat, ami illeszkedik a regény tartalmához. A montázshoz használt képeknél jól látszik, hogy tükrözve lettek, a kertészt pedig kiemelték a kesztölci veteményesből.A 2019-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt debreceni születésű költő a ’90-es években költözött Budapestre. Műveiben fontos, visszatérő helyszínként jelentkezik a magyar főváros. Verses novelláskötete tizennégy elbeszélést tartalmaz, melyek mindegyike Budapest egy-egy apró szegletében játszódik, a 120 oldalas könyvben szereplő novellák alcímeiket is a város különböző negyedeiről kapták. Az írások a perifériára szorult kisemberekről szólnak, a boldogulás vágyáról és a társadalmi előrejutásról.A Térey-kötet első borítójára választott fotó hátterében az 1945 januárjában felrobbantott Erzsébet híd maradványai láthatók, előterében pedig egy hegesztő-lángvágó szakmunkásnő, aki a híd egyik elemét darabolja a budai alsó rakparton. Az Erzsébet hidat a második világháborúban robbantották fel a Budára visszavonuló németek.Rakovszky Zsuzsa számára a Fortepan weboldalán szereplő fotók ihletforrásként szolgáltak a verseskötetének írásakor. A két ciklusba rendeződő kötet második felében olvashatók azok a költemények, amelyek kapcsolódnak az online fotóarchívumhoz. A versek előképei Fortepan-képek, amelyeket képzeletbeli családi fotóalbumként nézegetett a költőnő. Innen származott a Magyar Nemzeti Galériában 2019-ben rendezett Fortepan kiállítás címe is: „Minden múlt a múltam”. Vecsei H. Miklós színész, író, dramaturg és költő második verseskötete egyetlen nap eseményeit követi végig, középpontjában az ember belső vívódásai állnak. A soliloquor egy színházi szakszó, melynek jelentése a lélek magányos beszélgetése Istennel. A versekben egy huszonnégy órán átívelő diskurzus bontakozik ki a költő és a Teremtő között. A verseket nem csupán archív képek, hanem zenei ajánlások is kiegészítik.A kötet borítóján látható fotó Szabadkán készült, feltehetően az Új Kenyér Ünnepén, 1941. július 27-én. A felvonuláson – amelyen Horthy Miklós is ott volt – a Magyar Honvédség győztes hadműveletét, a Délvidék visszafoglalását ünnepelték. Erre az alkalomra Szabadkát ünnepi díszbe öltöztették, a vasútállomástól a városházáig vezető útvonalat trikolórok és virágfüzérek borították, a mellékutcák pedig megteltek a környező településekről érkező, népviseletbe öltözött magyar tömegekkel.Tóth Eszter Zsófia történész és Poós Zoltán író közös kötete tárgy- és zenetörténeti nézőpontból idézi fel a Kádár-korszak mindennapjait és hangulatát. Az ismeretterjesztő könyvben Tóth Eszter évtizedek szerint haladva mutatja be a korszak jellegzetes termékeit, fogyasztási élményeit és társadalmi szokásait, korabeli forrásokra és személyes visszaemlékezésekre támaszkodva. A kötet lapjain olyan emblematikus árucikkek jelennek meg, mint a Trapper farmer, a Bambi, a Négercsók vagy a Moncsicsi, emellett ikonikus eseményekről is olvashatunk, mint Kabir Bedi magyarországi látogatása vagy az 1987-es nagy havazás. A fejezeteket Poós Zoltán írásai zárják, amelyek a szocialista korszak meghatározó, könnyűzenei albumait elemzik, többek között az Illés, az Omega, az LGT és a Piramis lemezeit.Szalay Zoltán fotóriporter készítette az egyik képet, ami a könyv borítóján feltűnik. Szalay heti- és napilapok riportfotósaként vált a szakma egyik meghatározó alakjává. 1958-tól három évtizeden át a Rádió és Televízió Újság fotóriportereként dolgozott, így készíthette el a könyvborítón látható felvételt Kóbor Jánosról, az Omega együttes énekeséről a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. Az 1971-ben készült eredeti, vágatlan fotón az együttes tagjai közül Debreczeni Ferenc és Molnár György is láthatók.A kötet Tolnainé Kassai Margit banktisztviselő, fotográfus naplórészleteit adja közre. A második világháború idején, a német megszállás alatt a Jó Pásztor Bizottság tagjaként Sztehlo Gábor evangélikus lelkész üldözött zsidó gyermekeket bújtatott és védelmezett. Munkáját egyházi személyek és civilek támogatták, köztük Tolnainé, aki 1944–45 között gondozónőként segítette a szervezet munkáját. Személyes visszaemlékezéseiben emberközeli képet nyújt a Sztehlo által felügyelt otthonokról és a II. világháború budapesti eseményeiről. Naplója a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintén bujkáló felnőttekről, valamint az ostrom időszakának hétköznapjairól is tartalmaz leírásokat. A memoárnapló Kunt Gergely társadalomtörténész közreműködésével jelenhetett meg, aki kísérő tanulmánnyal, jegyzetekkel és névmutatóval egészítette ki Tolnainé írásait.A könyv borítóján Lissák Tivadar (1909–1967) amatőr fotográfus 1944-ben készült felvétele szerepel. A XX. század közepének zűrzavaros időszakában élt gépészmérnökről csak fél évszázaddal a halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt. A borítóképen nevelt lánya Bárdos Cecília látható. A lányt hatéves korától nagynénje, Lengyel Mária és férje, Lissák Tivadar nevelte a Retek utca 29–31. alatti lakásukban. Cecília a borítóképen szereplő fotón is a Retek utcai lakás előtt áll, a mellette látható felfestett fehér nyíl pedig a legközelebbi óvóhely irányába mutat.Gáspár Balázs „antivárosnéző” füzete sajátos módon mutatja be a 19. század végi és 20. század eleji magyar fővárost. A megszokott, dicsőítő hangnem helyett a korabeli kritikákra helyezi a hangsúlyt – újságcikkek és idézetek mentén világít rá, hogy mi nem tetszett elődeinknek a fokozatosan világvárossá váló Budapesten. A kiadvány címe gróf Széchenyi István 1834-es Pesti por és sár könyvére utal, amelyben a korabeli város urbanizációs hiányosságairól és az ezekből adódó teendőkről írt.A kiadvány borítóképén szereplő felvételt Dabasy-Fromm Géza amatőr fotós készítette, aki ügyvédi pályája mellett a fényképezés iránt is kifejezetten érdeklődött. Utazásai során több magyar nagyvárosban készített térhatású sztereofotókat, Budapest mellett Szegeden és Veszprémben is fényképezett.Kurimay Anita a homoszexuális közösségek társadalmi helyzetének alakulását követi nyomon Budapest megalakulásától a büntethetőség megszűnéséig.Magyarországon a férfiak közötti szexuális kapcsolat büntethetősége 1961-ig volt érvényben. Ennek ellenére a 19. és 20. század fordulóján létezett egy látható szubkultúra, melynek tagjai viszonylag nyíltan keresték egymás társaságát Budapesten. A kötet szerint a Horthy-korszakban a homoszexualitás tabusítása ellenére a közösségek tovább fejlődtek, és melegbarát intézmények is megjelentek. A rendszer eközben a privát, diszkrét kapcsolatokat relatív toleranciával kezelte. A nyugati szexuális forradalom idején, az 1960-as években a szocialista Magyarországon a homoszexualitás medikalizációja történt meg.Mujzer Péter nyugalmazott ezredesként a magyar honvédség páncélos fegyvernemének kiépítését, fejlesztését, illetve a II. világháború haderejének történetét kutatja. A 2022-ben megjelent könyvében a Magyar Honvédség rövid történetét mutatja be, különös tekintettel a szárazföldi erők fő fegyverzetére: a tankokra, a páncélos harcjárművekre, a tüzérségi és a gyalogsági fegyverekre.A borítóképnek választott fotót idősebb Konok Tamás (1898–1970) készítette, aki anyagi okoból a katonai pályát választotta, mivel egy szegény felvidéki tisztviselő családból származott. Vélhetően felesége, Sándy Piroska hatására kezdett fotózni, miközben a Honvéd Légierőnél szolgált. 1938-ban vásárolt Leica kamerájával hamar az amatőr fotósok élvonalába került. 1942 nyarán a Magyar Királyi Haditudósító Század őrnagyaként két hónapot töltött a keleti fronton, Ukrajnában és a határhoz közeli orosz területen. Ez idő alatt több ezer fekete-fehér és színes felvételt készített a katonák mindennapjairól és az orosz tájról.Szerb Antal neves író és irodalomtörténész kötete először 1935-ben jelent meg. A 2023-ban újra kiadott könyv leginkább abban tér el a korábbi változatoktól, hogy illusztrációit a Fortepan gyűjteményének 1935-re datált képei közül válogatták ki. Szerb Antal vékony, mindössze ötvenoldalas szubjektív útikalauza egyedi korrajzot ad a két háború közti Budapestről. Az író ikonikus és számára fontos helyszíneken keresztül mutatja be a békebeli fővárost.A magyar főváros egyesítésének 150. évfordulója alkalmából kiadott könyv elfeledett, illetve kevéssé ismert történeteken keresztül igyekszik minél inkább megismertetni olvasóival a 20. századi Budapestet. Erre hivatottak a benne szereplő emberközpontú, amatőr fotók is a Fortepan archívumából. Az album a főváros történetét az első világháborútól egészen a rendszerváltásig nyomon követi.Szécsi Noémi művelődéstörténeti kötete a dualizmus korának (1867–1914) női életútjait állítja a középpontba. A lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjaira összpontosítva, korábbi nőtörténeti kutatásait kibővítve ezúttal a társadalom szélesebb rétegeinek mindennapjait igyekszik minél átfogóbban bemutatni. A kötetben az arisztokrácia és a középosztály mellett a dajkák, parasztasszonyok és cselédlányok mindennapjairól is szó esik. Különös figyelmet kapnak a korszak híres nőalakjai – például Márkus Emília, dr. Hugonnai Vilma, Steinberger Sarolta, Kaffka Margit vagy Erdős Renée – akiknek levelezéseiből és naplóiból több ízben olvashatunk részleteket a könyvben.Dr. Ablonczy Balázs történész legújabb könyvében a II. világháború utolsó évéről ír. A had- és politikatörténeti feldolgozásoktól eltérően arra törekszik, hogy bemutassa, miként élte meg a magyar lakosság a háborús helyzet eszkalálódását 1944 nyarán. Hangsúlyt helyez az átlagemberek, a nők, a gyerekek, a diákok, a munkások, illetve a középosztályon kívül eső alsóbb társadalmi rétegek tagjainak történeteire is. Ablonczy több, vele készült interjúban kiemelte, hogy a könyv létrejöttét személyes családi élmények ösztönözték, a nagyszülei generációjának szánt hommage-ként is tekinthetünk Az utolsó nyárra.A borítóról ugyan pont lemaradt, de az eredeti felvételen egy gépgyáros lányát, Röck Zsuzsannát látjuk jobbról, akiről Ablonczy a fotó adományozójától megtudta, hogy a harmincas évek budapesti mondén világának kiemelt alakjaként gyakorlatilag minden fontosabb közösségi rendezvényen megjelent, legyen szó a Margit-szigeti teniszversenyekről, vagy a Gellért Szállóban rendezett bálokról. Első férje Sztehlo Gábor evangélikus lelkész testvére, Sztehlo Sándor volt. Röck viszonylag fiatalon, 1972-ben hunyt el Budapesten.Három és fél évtizeddel a rendszerváltás után is folyamatosak a szocializmus állambiztonsági szerveiről és a besúgóhálózatairól szóló diskurzusok. Takács Tibor történész a könyvében áttekinti, hogy mily módon működött a magyar állambiztonsági hálózat a Rákosi- és a Kádár-rendszerben. A kötet esettanulmányokon és átlagemberek történetein keresztül mutatja be az ügynökhálózat felépítését és tevékenységét 1945–90-ig. A szerző tudományos igénnyel, de közérthető formában igyekszik felidézni a magyar állambiztonsági múltat. Könyvének nyitó fejezetében például a 2022-ben népszerűvé vált A besúgó című magyar sorozatot, különösen annak pontatlanságait elemzi.A borítóhoz felhasznált fényképet Berkó Pál készítette a Belgrád rakpart nemzetközi hajóállomásánál 1946-ban. Az 1902-es születésű Berkó egész fiatalon, húszéves korában kezdett el fotózni. Nem volt hivatásos fényképész, pályája elején a pesti Hatschek és Farkas fotóműszaki kereskedésben dolgozott raktárosként, itt ismerhette meg a képkészítés technikai hátterét és a laborálás menetét. A háború megpróbáltatásait első, Leica kamerájával örökítette meg. A frontról hazatérve Budapest meghatározó eseményeit fotózta, például az ötvenes évek nagy politikai tömeggyűléseit és az ’56-os forradalmat. Régi filmjei csak halála után tíz évvel kerültek elő a Szentkirályi utcában található lakásából.Michael Köhlmeier pikareszk regényének kitalált főhőse Joel Spazierer, eredeti nevén Fülöp András 1949-ben született Magyarországon. Andrást nagyszülei nevelték Budapesten, akiket a történet szerint az ÁVH, árulás gyanújával tartóztatott le a gyermek négyéves korában. Ekkor a kisfiúnak több napig egyedül kellett gondoskodnia magáról, amit meglepő módon kifejezetten élvezett. A család az 1956-os forradalom előtt emigrált Ausztriába, ahol Spazierer rokonait hátrahagyva férfi prostituáltként, lopással és csalással kezdett el pénzt keresni. A főszereplő a történet során átszeli Európát, gyakran változtatja a nevét, és gyilkosságokba keveredik. Életére nagy hatást gyakorolnak az NDK-ban töltött időszak mellett a történelem jelentős eseményei: Sztálin 1953-as halála, az 1956-os magyar forradalom, Kuba politikája az 1960–70-es években.A regény magyar kiadásához választott és kiszínezett kép Garaczi László író, költő édesapjának amatőr felvételei közül származik. Az eredeti, 1960-as fekete-fehér fotó több szempontból is kapcsolódik az osztrák szerző történetéhez. A kép a Lipótvárosban a Honvéd tér és a Szemere utca sarkán készült, mindössze egy-két tömbnyire attól a Báthory utca 27. alatti lakástól, ahol a könyv bevezető jelenetei játszódnak. A felvételen látható kifejezetten jól öltözött kisfiúban a négyéves Garaczit ismerhetjük fel, aki a fotó készítésének időpontjában ugyanannyi idős volt, mint Joel Spazierer a regény elején.Török András régóta lelkes megfigyelője és önkéntes promótere szülővárosának. 2024 végén jelent meg a jól ismert útikönyvének tizedik, átdolgozott kiadása. A Budapest Könyv egy személyes hangvételű kalauz, amelyben a szerző a fővároshoz kötődő történeteket saját emlékeivel, élményeivel és gyakran szórakoztató megjegyzéseivel egészíti ki. Török a könyv tartalmát több mint harminc éve folyamatosan frissíti, újabb kiadásait a térképek és fekete-fehér felvételek mellett a saját pillanatképei is színesítik.Az 1960-as években a termelőszövetkezetek erőszakos létrehozásának eredményeként felbomlott az agrártársadalom. Ennek következtében a parasztság jelentős része lemondott a bizonytalan megélhetést nyújtó termelőszövetkezeti tagságról, és inkább a városokban keresett biztosabb megélhetést ígérő gyári munkát. Mivel a városi letelepedés lehetőségei korlátozottak voltak, sokan mindennapos ingázásra kényszerültek. Kisőrsi-Farkas Zsófia társadalomtörténész első könyve a szocialista időszakról, és a magyar mezőgazdaság kollektivizálásának következményeiről szól – a faluról városba, a földművelésből gyáriparba kényszerülő ingázó nők mindennapjait mutatja be. A könyv alapját több mint harminc interjú adja, az interjúalanyok közül kiemelkedik Szombat Jutka, aki fiatal lányként Vát és Szombathely között ingázott.Kisőrsi-Farkas Zsófia könyvborítójához Szalay Zoltán fotóriporter egy képét használták fel. 1964-ben Szalay szociográfiai igényű fotósorozatot készített a Budapest és Pusztaszabolcs között vonaton ingázó munkásokról a frissen indult Tükör című hetilap első számához. Munkája öt oldalt kapott volna a lapban, de végül felsőbb utasításra nem jelenhetett meg. A fotók készítése idején a lapok próbaszámait be kellett mutatni az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán. A sötét hangulatú, kendőzetlenül dokumentarista anyagot Szirmai István KB titkár utasítására cenzúrázták, a fotók megjelenésére éveket kellett várni. Az első Tükör számban a fotóriport helyett egy Hruscsov portrécikket tettek közzé. A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/fortepan-konyvboritokThe post Így festenek a Fortepan-képek a könyvborítókon first appeared on 24.hu.
Új kedvcsináló érkezett a Megasztár szombati adásához, amiből kiderül, Tóth Gabi vitába keveredik a többi zsűritaggal. Arról beszél:Én is újra kellett kezdjek mindent. Nem kívánom se neked, se neked, hogy megéljétek, milyen az, mikor a nagy csúcsból lezuhansz.Majd a következő jelenetben már Curtis emlegeti fel a múltját:A legnagyobb színpadon voltam, amikor fölállt a kollégám és kiteregetett rólam, de nem haknizok ezzel– utalt a 2018-as nagy szakításukra, mikor Majka a szegedi koncertjükön, a színpadon rúgta ki Curtist annak drogproblémáira és kezelhetetlenségére hivatkozva. Ezt követően hónapokig üzengettek egymásnak a médiában. The post „Fölállt a kollégám és kiteregetett rólam” – Curtis felhozza Majkával közös balhéját a Megasztárban first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban