„Nem a legfiatalabb, hanem a legfiatalabb sikeres edző akarok lenni!” – sztrókból felépülve faragott Európa-hírű kézicsapatot a berlini mester
hir24 | 2025. június 21., szombat - 18:51
Ha valakinek kétsége lett volna afelől, hogy melyik a legerősebb kézilabda-bajnokság a világon, elég rápillantania az európai kupasorozatok négyes döntőire. Az Európa Ligában a francia Montpellier mellett a THW Kiel, az MT Melsungen és a győztes Flensburg szerepelt a legjobbak között, míg a Bajnokok Ligájában – a spanyol Barcát és a francia Nantes csapatát felülmúlva – a Füchse Berlin, illetve az SC Magdeburg játszotta a finálét.Nem véletlen, hogy a Barca edzője, a korábban Hannoverben négy évet lehúzó Carlos Ortega egy német mondattal jellemezte a kialakult helyzetet: „Es gibt nur eine Bundesliga”, azaz „Csak egy Bundesliga van”.A korábbi veszprémi mester azt is hozzátette, hogy a katalánok igazából egy egyenlőtlen verseny áldozatai lettek, hiszen, amíg a német klubok minden hétvégén kemény meccseket játszanak, addig ez a spanyol ligában cseppet sincs így. Persze, csúsztatás is van benne, hiszen a Barca a legutóbbi hét alkalommal csak eljutott a Final Fourig, háromszor pedig meg is nyerte a Bajnokok Ligáját.Az viszont tény, hogy a friss Bundesliga-győztes Füchse Berlin, illetve az immáron ötszörös BL-győztes Magdeburg tökélyre vitte a Bundesliga dominanciáját. Ehhez jött a helyszíni érdeklődés, a szurkolók, a színvonal – minden, ami a sportág igazi reklámjának bizonyult.Az elmúlt években a Bundesliga még azoknak a spanyoloknak és franciáknak is célállomás lett, akik az adókedvezmények miatt ritkán költöztek Németországba. Így történhet, hogy a barcelonai Aitor Arino a Füchse játékosa lesz, míg a Nantes fiatal sztárjának, Aymeric Minne-nek többek között a Flensburg is udvarol.A kézilabda Bundesliga több területen is professzionálisabbá vált, Robert Schulze és Tobias Tönnies játékvezetőket már régóta Európa egyik legjobb párosának tartják, míg a kispadokon olyan friss és fiatal arcok hódítanak, mint a BL-döntő két mestere, a 43 éves Bennet Wiegert (Magdeburg) és a mindössze 31 éves Jaron Siewert (Füchse Berlin).Amikor 2013. február 24-én a Pick Szeged ellen, éppen egy Bajnokok Ligája-mérkőzésen bemutatkozhatott a Füchse Berlin csapatában, Jaron Siewert volt a német főváros egyik legboldogabb embere.Az 1994. január 31-én született irányítót korosztálya egyik nagy tehetségének tartották, 19 éves korára már négy német bajnoki címet nyert az U18-as és az U19-es csapatokkal, 2012-ben pedig U18-as Európa-bajnok lett a korosztályos válogatottal. Minden feltétel adott és ideális volt egy komolyabb profi karrierhez.The post „Nem a legfiatalabb, hanem a legfiatalabb sikeres edző akarok lenni!” – sztrókból felépülve faragott Európa-hírű kézicsapatot a berlini mester first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Éremesőt hozott a kajak-kenu Európa-bajnokság szerdai napja.Aranyérmet szerzett a Csikós Zsóka és Varga Ádám kajak egyesben, míg Lucz Anna kenu egyesben védte meg a címét. Szintén a kenusok között nyert bronzérmet a Kiss Ágnes, Nagy Bianka páros, míg a vegyes négyes második helyen zárt.A 200 méteren címvédő Lucznak göröngyös volt az útja a fináléig, az előfutamában egy rossz rajt után csak negyedikként zárt, így pénteken, a középfutamban is vízre kellett szállnia. Innentől viszont nem hibázott, a döntőben a szlovén Anja Ostermant végül 19 századmásodperccel előzte meg.Szintén megvédte Eb-címét a Fojt Sára, Pupp Noémi, Ujfalvi Laura, Kőhalmi Emese összeállítású kajak négyes is. Az 500 méteres távon olimpiai bronzérmes kvartett az előfutamon erődemonstrációt tartott, a döntőben is csak a spanyolok tartották velük a tempót. A táv második felében aztán Fojték elléptek és végül közel fél másodperces előnnyel értek célba.A Kiss Ágnes, Nagy Bianka szegedi duó idén eddig bombaformában versenyzett, a szegedi világkupán egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett, Poznanban pedig mindkét páros számot megnyerte. Ezúttal 200 méteren mutatkozott be úgy, hogy az előcsatározások során nem kellett vízre szállnia, mivel erre a számra mindössze hat hajó nevezett. A magyarok beragadtak, de végül a harmadik helyre behúzták a hajójójukat.A most debütáló vegyes kenu négyes 500 méteres számban öt hajó nevezett, köztük az Opavszky Réka, Kollár Kristóf, Juhász István, Csorba Zsófia összeállítású hajó. A döntő magyarok és a spanyolok küzdelmét hozta az első helyért, végül Kollárék lettek az ezüstérmesek.A kajak egyesek ezer méteres döntőjében Csikós Zsóka gyakorlatilag átgázolt a teljes mezőnyön, senki se tudta megszorongatni még a döntőben sem: a másodikként záró Melina Anderssonra négy másodpercet vert. A férfiak 500 méteres döntőjébe Varga Ádám kétszeres címvédőként érkezett és bár ráijesztett a rajtnál kilövő Gunnar Eide, az utolsó százon nagyot hajrázó magyar kajakosé lett az arany. Kopasz Bálint még délelőtt nyert bronzérmet ezer méteren, a betegség miatt nem tökéletes állapotban versenyző magyar célfotóval maradt le az ezüstről.Magyarország az első finálés nap után négy arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel áll, vasárnap további 12 döntővel zárul majd, amelyekből mindegyiken lesz magyar induló.Férfiak:K-1 500 m, Európa-bajnok:Varga Ádám 1:37.455 p2. Alex Graneri (Spanyolország) 1:38.2423. Josef Dostal (Csehország) 1:38.322K-1 1000 m, Európa-bajnok:Fernando Pimenta (Portugália) 3:25.096 p2. Martin Nathell (Svédország) 3:26.0093. Kopasz Bálint 3:26.019K-4 500 m, Európa-bajnok:Portugália 1:19.319 p2. Csehország 1:19.5323. Lengyelország 1:19.642…7. Magyarország (Nádas Bence, Hidvégi Zalán, Hidvégi Hunor, Keller Gergő) 1:20.689C-1 200 m, Európa-bajnok:Pablo Grana (Spanyolország) 38.291 mp2. Oleksii Koliadych (Lengyelország) 38.3383. Andrij Ribacsok (Ukrajna) 38.5444. Hajdu Jonatán 38.874C-1 1000 m, Európa-bajnok:Catalin Chirila (Románia) 3:46.781 p2. Martin Fuksa (Csehország) 3:46.8383. Szergej Tarnovszki (Moldova) 3:49.128…7. Adolf Balázs 3:53.635nők:K-1 200 m, Európa-bajnok:Lucz Anna 39.715 mp2. Anja Osterman (Szlovénia) 39.9053. Milica Novakovic (Szerbia) 40.155K-1 1000 m, Európa-bajnok:Csikós Zsóka 3:50.294 p2. Melina Andersson (Svédország) 3:54.3213. Laura Pedruelo (Spanyolország) 3:55.841K-4 500 m, Európa-bajnok:Magyarország (Fojt Sára, Pupp Noémi, Ujfalvi Laura, Kőhalmi Emese) 1:35.277 p2. Spanyolország 1:35.7373. Németország 1:36.164C-1 200 m, Európa-bajnok:Dorota Borowska (Lengyelország) 45.178 mp2. Ludmila Luzan (Ukrajna) 45.6583. Viktoriia Yarchevska (Spanyolország) 45.7814. Takács Kincső 46.421C-2 200 m, Európa-bajnok:Angels Moreno, Viktoriia Yarchevska (Spanyolország) 42.242 mp2. Ludmila Luzan, Irina Fedoriv (Ukrajna) 42.3093. Kiss Ágnes, Nagy Bianka 42.856vegyes C-4 500 m, Európa-bajnok:Spanyolország 1:36.255 p2. Magyarország (Opavszky Réka, Kollár Kristóf, Juhász István, Csorba Zsófia) 1:36.868The post Hatalmas éremhalmozásba kezdtek a magyarok a kajak-kenu Eb-n first appeared on 24.hu.
Kádár János 1988 májusában lemondott a főtitkári posztról, elvállalta a pártelnöki tisztséget, amivel gyakorlatilag átadta hatalmát. Utódját saját maga szemelte ki Grósz Károly személyében, aki az első adandó alkalommal lecserélte a pártvezetést, valójában megdöntötte a kádárizmust. Maga Kádár megdöbbent, árulásként fogta fel, sőt ennél többre is gondolt, amikor minden bizonnyal Grószra utalva így fogalmazott: „a Brutusok előjöttek”.Hihetetlen fegyelmezettségének számlájára írható, hogy ettől függetlenül heti szinten tartott megbeszéléseket utódjával, egyfajta mentor szerepben próbálta segíteni Grósz munkáját a párt és az állam általa gondolt érdekében. Mentális és fizikai egészsége azonban rohamosan romlott, jobb és rosszabb periódusok váltogatták egymást, nagyjából novemberig volt képes valamelyest átlátni a politikai folyamatokat, és politikusként viselkedni.Innentől kezdve azonban már kellemetlenné, tehertétellé vált a pártvezetés számára, ezért elzárták a nyilvánosság elől, pontosabban még az elvtársak is csak Grósz Károly előzetes engedélyével találkozhattak vele. Nehezen viselte a mellőzöttséget, orvosa szerint ez az érzés is hozzájárult állapota romlásához. Aztán jött egy Grósz-interjú, amire Kádár mindenképp reagálni akart, semmi és senki nem állíthatta meg a tragikus, és mára történelmivé érett híres utolsó beszédének megtartásában 1989. április 12-én.Pedig a közhiedelemmel ellentétben maga Grósz Károly is próbálta megakadályozni, hogy nagy nyilvánosság előtt hozza magát ennyire kellemetlen helyzetbe. Erről szólt előző része sorozatunknak, amelyben történészekkel készült beszélgetések alapján foglaljuk össze Kádár János életét, a tudományos tények és értékelések mellett helyet kapnak a visszaemlékezések, és meg-megállunk háttérinformációk, pletykák felgöngyölítésére is. Dr. Medgyesi Konstantin történésszel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusával, az Apagyilkosság. Kádár János és Grósz Károly küzdelme című könyv szerzőjével folytatjuk a beszélgetést.Kádár életének szimbólumokkal és sorsszerű eseményekkel teli utolsó három hónapjáról lesz szó üres bőrönddel, zokogva bocsánatkéréssel, a „Kádár-perrel” és az egykori diktátor utolsó szavaival.Kádár János egészsége az 1980-as évektől kezdve vált egyre sérülékenyebbé, tüdőtágulattal küzdött: ez a visszafordíthatatlan betegség a tüdőhólyagocskák tágulásával, szövetkárosodással, a légzőfelület csökkenésével jár. Komoly fájdalmai voltak, gyakran fulladozott, sokszor túl kevés oxigén jutott az agyába, a Korányi Pulmonológiai Intézet neves tüdőgyógyászához, Hutás Imréhez járt rendszeres kezelésre.Az egyre gyakoribb oxigénhiányos állapot időskori demenciával párosulva okozta szellemi leépülését, pontosabban azt a jelenséget, hogy 1987-től egyre gyakrabban vált beszéde és gondolkodása is kaotikussá, a külvilág számára értelmezhetetlenné. Ezért próbálta őt a pártvezetés távol tartani a nyilvánosságtól, és egy ilyen „rövidzárlat” uralkodott rajta ama bizonyos utolsó beszéd idején is. 1989. április 12-én nemcsak a párt országos küldöttei, hanem az egyre szabadabb sajtónyilvánosság jóvoltából a magyar társadalom egésze számára nyilvánvalóvá vált Kádár János valódi állapota.Teljes döbbenet volt a reakció, a legjelképesebb talán, hogy a Központi Bizottság (KB) ülésén részt vevő női tagok nagy része sírva fakadt.Hihetetlen sokk lehetett, Kádárra a legtöbben valamiféle apa- vagy nagyapafiguraként tekintettek, ott és akkor viszont szembesültek vele, fizikai valójában látták, hogy ez az ember összeomlott– fogalmaz a 24.hu-nak Medgyesi Konstantin.A Grósz vezette pártvezetésnek cselekednie kellett, négytagú orvoscsoportot kértek fel a pártelnök egészségi állapotának vizsgálatára, amely április 26-án adta le szakvéleményét: Kádár már nem munkaképes, nem tudja ellátni feladatait. Ennek következményeként pedig május 8-án az egykori diktátort felmentették pártelnöki tisztségéből és megfosztották KB-tagságától. Hatalmát tekintve, hivatalosan immár nem volt több, mint bármelyik magyar nyugdíjas.A történész szavai szerint a politika és az emberi tartalom borzalmas mixe volt ez a drasztikus döntés. Nem tudhatták, Kádár meddig él még, miket fog tenni, ad absurdum akár kiáll az utcára, és ott beszél össze-vissza a járókelőknek: el kellett határolni tőle az MSZMP-t. Mindemellett Grósznak április 12-én nem volt joga Kádárt, mint pártelnököt, KB-tagot visszatartani a beszédtől, így azonban akár már karhatalommal is megakadályozhatta volna, ha netán ismét ilyesmire érzett volna motivációt.Tetten érhető itt Grósz kétarcúsága. Politikusként nyilván érezte, Kádár Jánost el kell zárni a párttól, másrészt tisztelte az „Öreget”, védte a méltóságát, nem hagyhatta, hogy ismét ilyen kellemtelen, sőt szánalmas helyzetbe sodorja magát. Medgyesi Konstantin szerint mégis hibázott, túlzottan keményen lépett fel, megalázta elődjét, nem lett volna szabad teljesen lemosni a pályáról, egy tiszteletbeli elnökség, vagy bármilyen mondvacsinált pozíció biztonságos, mégis emberségesebb megoldás lehetett volna. Kádár felesége, Tamáska Mária hónapokkal férje halála után így fogalmazott:Ma sem értem, kinek és miért volt erre szüksége, miért kellett egy súlyosan beteg embert megszégyeníteni?És ez nem pusztán a feleség lojalitása, Berecz János (1989 júniusáig az MSZMP KB titkára) is több tapintatot kért számon, illetve bár közvélemény-kutatások nem állnak rendelkezésre, de a társadalom egy része szintén túl drasztikusnak ítélhette Grósz eljárását – Berecz egyébként meghagyta volna őt pártelnöki díszfunkciójában.Maga Kádár is annyira megalázónak érezte, hogy nem akarta átvenni a tisztségeitől megfosztó okiratot, Grósznak személyesen kellett rábeszélnie.Ettől kezdve, pontosabban 1989 májusától egyre kevésbé volt beszámítható. Valamikor késő tavasszal vagy kora nyáron történt, hogy Kádár felhívta Grószt és kérte, látogassa meg. Amikor a főtitkár megérkezett a Cserje utcai villához, ott állt Kádár János a ház előtt az utcán egy szál köpenyben, bőrönddel az oldalán. Azt mondta, vigyék el, mert már nem méltó rá, hogy ott lakjon. Tamáska Mária és Grósz nagy nehezen visszakísérték a házba, a főtitkár viszont kíváncsi volt, vajon mit csomagolt magának Kádár a „költözéshez”:kinyitotta a bőröndöt, de az üres volt, megdöbbentő metaforájaként az elmúlásnak.Komoly fizikai fájdalmakat élt át, teljesen természetes módon panaszkodott a feleségének, egy nap, valamikor június végén pedig megkérdezte tőle, meddig kell még szenvednie. „Karácsonyig” – vágta rá az asszony, nyilván csak hogy mondjon valamit, Kádár azonban megnyugodott. A világéletében rendkívül fegyelmezett ember tudomásul vette: karácsonyig még ki kell bírnia, utána a halál megszabadítja kínjaitól. Soha többé nem panaszkodott.1989. június 16-án több százezres tömeg vett részt Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetésén, Rainer M. János történész megfogalmazása szerint a magyar társadalom ezzel az aktussal megtartotta a „Kádár-pert”, amelyben elítélte a vádlottat. Nem tudjuk, Kádár mit értett meg ebből az egészből, miként értelmezte a történteket, tény azonban, hogy a temetés után újra rohamosan romlott az egészségi állapota, bár még mindig voltak tiszta pillanatai.Egy ilyen alkalommal – lehet, épp az utolsó volt –, valamikor június 20. után telefonon felhívta Fock Jenőt, egykori miniszterelnökét, az új gazdasági mechanizmus egyik motorját, szoros politikai szövetségesét, hogy megköszönje a munkáját, elbúcsúzzon tőle.Megkérte Fockot, közvetítse Grósz és a KB tagsága felé, hogy elnézést kér, amiért április 12-én olyan kellemetlen helyzetbe hozta mindannyiukat– mondja a történész. Hozzáteszi, beszélgetésük meglehetősen drámai módon ért véget. Elbúcsúztak egymástól, de Kádár nem tudta letenni a telefont: csak tartotta a kagylót, hallgatott, miközben behallatszott a zokogása.Ide tartozik még, e napok eseményei közé, amikor papot hívatott. Tamáska Mária Németh Miklós miniszterelnök segítségét kérte, az ő közreműködésével látogatta meg egy katolikus pap az otthonában. Nem tudjuk, nem tudhatjuk, mi hangzott el kettejük között, ám maga a tény megdöbbentő: Kádár János, az ateista, vallás- és egyházellenes kommunista párt vezetője meggyónt a halála előtt.Május végétől tehát csendben szenvedett, egészségi állapota egyre rosszabbra fordult, tüdőgyulladást kapott, amiért július 3-án kórházba vitték. Itt is lejátszódott egy tragikus, önmagán túlmutató jelenet, amikor egyszer csak kitépte magából az infúziót, a különböző eszközöket, érzékelőket, és igen dinamikusan valahova menni készült.A nővérek riasztották kezelőorvosát, Rétsági György professzort, aki meglepődve tudakolta, hova indul: „Megyek az Imre temetésére” – válaszolta Kádár. Hátborzongató, a tébolyult elme megnyilvánulása több mint két héttel Nagy Imre temetése után, mégis arra utal, milyen lelki terhet jelentett Kádár számára mindaz, amit a volt miniszterelnök ellen tett. Lényegében ez volt az utolsó cselekedete,ezt követően még egyetlen egy értelmezhető mondatszerűséget jegyeztek fel tőle: „Öljenek meg!”Teljes mértékben beszámíthatatlanná vált, fölmerült, hogy lélegeztetőgépre kötik, ami talán egy-két nappal megnyújthatta volna az életét, ám ehhez szállítani kellett volna, és ezt az orvosok nem vállalták. Kádár János 1989. július 6-án, 9 óra 16 perckor hunyt el, halálának közvetlen oka a keringési rendszer összeomlása volt.A sorsszerűség itt is megjelent, ugyanis ezen a napon hirdették ki Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálását. Az egykori koncepciós perben érintett személyek családtagjai a Legfelsőbb Bíróság épületében gyülekeztek az ítéletre várva, és kézről kézre adtak egy kis cetlit: Kádár meghalt. „Elképesztő történelmi szimbólum” – emeli ki Medgyesi Konstantin.Az MSZMP-t ekkoriban a Grósz Károly főtitkárból, Nyers Rezső pártelnökből, Németh Miklós miniszterelnökből és Pozsgay Imre államminiszterből álló úgynevezett pártelnökség vezette. Elképzelésük szerint Kádárt minél hamarabb, egészen pontosan már július 8-án el kell temetni, lényegében a nyilvánosság kizárásával, és mindenféle politikai tartalmat mellőzve. A pártvezetés szempontjából érthető logika, hiszen Kádár az ő reformeri nézőpontjukból tehertétel volt, gyorsan tovább akartak rajta lépni.Csakhogy Berecz János, a pártapparátus jelentős részének támogatásával nagyon határozottan fellépett: méltó temetést követelt Kádárnak, és hogy az emberek elbúcsúzhassanak tőle. Végül ez az álláspont győzedelmeskedett, napokig hosszú sorokban kígyózott a nép a Fehér Házban kialakított ravatal előtt, hatalmas tömeg rótta le kegyeletét. Miként a temetésen is rengeteg ember tolongott július 14-én a Fiumei úti sírkertben.Nagy Imre, majd egy hónappal később Kádár János búcsúztatására is sok-sok tízezres, spontán tömeg gyűlt össze, Medgyesi Konstantin értékelése szerint:A magyar történelemben egyedülállóan erős jelképként jelent meg a «két Magyarország» szembenállása, amit a mai napig is csak igen ritka pillanatokban sikerült meghaladni.Kádár János története nem ért véget a halálával, személyének tükrében a „két Magyarország” ma, három és fél évtizeddel később is tisztán kirajzolódik. Így aztán sorozatunkat sem zárhatjuk még le, a folytatásban a Kádár döntései mögött húzódó okokra, motivációkra koncentrálunk.The post „Öljenek meg!” – ezek voltak Kádár János utolsó szavai first appeared on 24.hu.
A 26 éves játékos az elmúlt két évet Szegeden töltötte, közben védett a dán Fredericia HK-ban, előtte pedig az izlandi Valur Reykjavíkban és a német VfL Gummersbachban.Az MTI-nek úgy nyilatkozott: vegyes érzésekkel búcsúzott Szegedtől, mert az első szezont nagyon jónak értékelte, a második viszont kevésbé volt jó, mert nem kapott annyi lehetőséget.A folytatást illetően voltak lehetőségei Magyarországon is, de szeretett volna inkább külföldre igazolni. Szegedi vezetőedzője, a svéd Michael Apelgren is segített neki, és a másodedző Jonas Källman, valamint kapustársa, Tobias Thulin is jókat mondott a helsingborgi klubról, amellyel május elején egyezett meg. A szerződése egy évre szól.Nagy a közelmúltban sokat tanult az államvizsgájára, ami sikeres volt, így immár okleveles programtervező informatikusnak mondhatja magát. Közben a svéd nyelvtudását is igyekszik fejleszteni két okostelefonos alkalmazás segítségével.Minden országban lehet valami újat tanulni, a mentalitásból ellesni dolgokat, de most az volt a legfontosabb, hogy minél többet játsszak majd– nyilatkozta.Leendő edzője, Toni Johansson a klub hivatalos közösségi oldalán azt mondta, izgalmas éesz beilleszteni a csapatba a magyar kapust.Rendkívül magas profizmussal bír, és biztosan jó kapusteljesítményt nyújt majd. Nagyon elszánt, a célja, hogy megállja a helyét. Jó benyomást tett ránk, és korábbi külföldi szereplései során megmutatta, hogy képes magas szinten teljesíteni.Új klubjában július 18-án kezdődik a felkészülés, és még az sem kizárt, hogy az OV Helsingborg ősztől kilép a nemzetközi porondra és rajthoz áll az Európa-kupában.The post Vegyes érzésekkel búcsúzik, Svédországban folytatja a Szeged kézikapusa first appeared on 24.hu.
Novák Katalin egyórás pórdiumbeszélgetésen vett részt kedden Temesváron. A Közéleti Kávéház értelmiségi klub eseményén a 444 is ott, és próbálta szóra bírni a kegyelmi botrányba tavaly februárban belebukott volt köztársasági elnököt. A lap most közzétette a teljes beszélgetést, ami azért számít kuriózumnak, mert Novák Katalinnak ez volt az első hosszabb nyilvános szereplése lemondása óta.Novák többek között azt mondta:Arra törekedtem mindenhol, hogy hiteles legyek. Hiszen azt gondolom, hogy mindenkinek, egy közéleti szereplőnek is a hitelessége az olyasvalami, amit nagyon könnyű elveszíteni, nagyon nehéz megalapozni. Ezért én arra törekedtem, hogy az értékrendem szerinti meggyőződéseimet osszam meg a nyilvánossággal. Én örülök annak és hálás vagyok azért, hogy tizenegynéhány éven keresztül aktív szereplője lehettem a magyar közéletnek, és soha nem kellett azt éreznem, hogy a meggyőződéseimmel szemben kellene cselekednem.A beszélgetésből kiderült azt is, hogy mi volt a legnehezebb pillanat, szerep az államfői ténykedése alatt.Ha stílusos akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a kegyelmi jogkör gyakorlása, és ez nem áll messze a valóságtól– válaszolta erre Novák.Novák Katalin arról is szót ejtett, hogy a szöuli főpolgármester demográfiai ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedik.Kiderült például, hogy Dél-Koreában több babakocsit adnak el kutyák számára, mint gyerekek számára– mondta ennek kapcsán.A volt államfő említést tett saját egykori tanácsadóiról is. Mint emlékezetes, Balog Zoltán a kegyelmi botrány kirobbanása után pár hónappal azt állította, az ő tanácsára adott kegyelmet K. Endrének Novák, aki Temesváron azt a kérdést kapta, hogy mennyire bízhat meg egy államfő a tanácsadóiban:A legfiatalabb államfő voltam, most a legfiatalabb volt államfő vagyok. Az, hogyha fiatal az ember a politikában, mint ahol bárhol, az azt is jelenti, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkezik, mint a nála idősebbek. Ezért kiemelten fontos volt nekem, hogy meghallgassam a tanácsadókat. Ennek többféle formája volt. Volt a nyilvánosság számára is ismert tanácsadó testület, de volt olyan, ami informális volt és rendszeresen találkoztunk.Gyakorlatilag minden fontosabb kérdésnél igyekeztem körbejárni a hozzáértőknek a véleményét és a nálam sokkal jobban az adott ügyhöz értőknek a véleményét is, és olyanokét, akiket tisztelek, becsülök.Nagyon fontosnak tartottam azt is, hogy vitatkozzanak velem, és szembesítsenek azzal, ha máshogy látnak valamit, mint ahogy én. Mindig mondtam, hogy van az a pont, amikor majd jelzem, hogy most már ne vitatkozzanak tovább, és vagy sikerült meggyőzni, vagy nem sikerült meggyőzni, mert a döntést a végén valahogy meg kell hozni az embernek, és vállalni az azzal járó felelősséget. Tehát meggyőződésem, hogy kellenek a tanácsadók, jól kell megválasztani a tanácsadókat, kellő alapossággal, és azt is megtanultam, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mikor, melyik tanácsadójára mennyire hallgat az ember.Arra kérdésre, hogy el tudja-e képzelni a visszatérését a politikába, illetve, hogy lenne-e szülővárosa, Szeged polgármester, egyértelmű nemmel felelt.Arról is beszélt, hogyan élte meg a lemondása óta eltelt másfél évet:Egy pokoli, másfél év van mögöttem. Nagyon embert próbáló időszak volt ez a másfél év, úgyhogy nem mondom azt, hogy amikor a napi hálaadást mondtam el reggelente, akkor nem volt olyan nap, amikor egy picit ne gondolkodtam volna el rajta, hogy mi is az, amiért ma hálát tudok adni. De mindig volt olyan, amiért hálát tudtam adni. Ez az úristenbe vetett töretlen hit átsegített a legnehezebb pillanatokban is. Illetve… …amivel én személyesen találkoztam, és találkozom a mai napig, az rengeteg szeretet. Ez a szeretet nagyon sok segítséget nyújtott, és nem csak a szűk mikrokörnyezetemben, hanem annál tágabban is.The post Novák Katalin: Megtanultam, hogy nagyon meg kell gondolni, mikor, melyik tanácsadójára mennyire hallgat az ember first appeared on 24.hu.
Bár haváriahelyzetektől májusban sem volt mentes a vasúti közlekedés, a tavalyi év azonos időszakához képest érdemben javítani tudott a MÁV a pontossági mutatókon – közölte a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalán megjelent havi riport adatait értékelve.Hegyi Zsolt közösségi oldalán arról is írt, hogy „ez visszaigazolja a létjogosultságát az elmúlt évben elindított, célzott pályafelújítási és járműbeszerzési törekvéseinknek”.A hétfőn közzétett jelentés szerint „a májusi adatokra óhatatlanul árnyékot vet a júniusi pünkösdi hosszú hétvége” – balatoni fővonalat érintő – forgalmi zavara, de az akkor regisztrált adatok csak a következő havi riportban jelennek meg. Májusban áprilishoz képest kisebb, a tavalyi év azonos időszakához – azaz 2024 májusához – képest már jelentősebb mértékben, 4 százalékkal nőtt a vonatok pontossága.Mint írták, ez azt jelenti, hogya magyar vasútnak sikerült tartósan kilendülnie a tavaly késő tavasztól kora őszig tartó menetrendszerűségi mélypontjáról és valós az esély a javuló trend újbóli megközelítésére. Ez az országos sorompófelülvizsgálatnak, a célzott pályakarbantartásoknak és a járműbeszerzéseknek is köszönhető.A riport szerint a szegedi vonalon is javulás indult meg, a sebességkorlátozások feloldását követően egyre nagyobb számú nagy teljesítményű mozdony áll üzembe a Napfény Intercity-k élén. Emellett a vácrátóti elővárosi vonalon is nőtt a vonatok pontossága a pályafenntartási munkálatok eredményeképp.A Budapestet és a Balatont összekötő vonalakon a társaság kijavította a pályahibákat, de a szakaszok beszabályozása csak júniusban történhet meg, akárcsak a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti szakasz sebességének 160 kilométeres óránkénti sebességre való növelése – olvasható a jelentésben.Közölték, „májusban átlagosan minden második nap történt halálos gázolás vagy útátjárós baleset, és egy-egy ilyen eset önmagában is akár több százalékkal ronthatja a napi hálózati pontosságot. A hónapban több jelentős biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést, és mivel Magyarországon Európa egyik legszigorúbb szabályozása érvényes, ez törvényszerűen késéseket von maga után.”A májusi riport szerint a lemondott járatok száma kevesebb mint 1 százaléka volt az összes járatnak: a vonaton 0,25 százaléka, a HÉV-ek 0,1 százaléka, míg a buszok 0,23 százaléka nem közlekedett. Az ismertető végén kiemelték, hogy a júniustól bevezetett késési biztosítás ezekre a járatokra is érvényesíthető.A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a vonatok 83,12 százaléka közlekedett pontosan és 20 percnél többet csak a járatok 2,65 százaléka késett. A vonalonkénti pontossági adat a Szeged-Hódmezővásárhely (TramTrain) vonalon volt a legmagasabb, 98,19 százalékkal és a Budapest-Szolnok-Debrecen-Záhony szakaszon a legalacsonyabb, 74,7 százalékkal.Az autóbuszok 97,01 százalékos pontossággal közlekedtek májusban az országban, a regionális és országos járatok 98,35 százaléka, míg az agglomerációs buszok 78,92 százaléka volt pontos. A HÉV 99,84 százalékban biztosított pontos meneteket az ismertető szerint.A közlekedési társaság 335 090 országbérletet, 595 735 vármegyebérletet és 1 316 094 vasúti helyjegyet értékesített az ötödik hónapban. Eladtak még 13 650 Intercity Prémium helyjegyet, 21 952 Magyarország24 és 350 720 darab Vármegye24 jegyet – ismertették.The post MÁV: a magyar vasútnak sikerült tartósan kilendülnie a menetrendszerűségi mélypontjáról first appeared on 24.hu.
„Nekem edzőként van egy világos elképzelésem arról, hogyan szeretném látni a játékunkat, de alkalmazkodni is kell ahhoz, ahol éppen tartunk. Az idény során mi is változtattunk, kerestük a válaszokat, és büszke vagyok arra, hogy folyamatosan fejlődni tudtunk. Idő kellett, hogy a játékosok megszokják a rendszert, de nekem is meg kellett tanulnom, mi működik náluk. A végére szerintem nagyon erősek lettünk – közel voltunk a Bajnokok Ligájában a Final Fourhoz, a magyar bajnoki címhez, megnyertük a Magyar Kupát. Most már csak tovább kell építkeznünk” – nyilatkozta Apelgren a klub hivatalos honlapján.A svéd szakember elárulta, akadtak csalódást keltő eredmények, ilyen volt a Zagreb elleni hazai BL-zakó, de a bajnokságban is volt három vereségük olyan csapatok ellen, akiket le kellett volna győzniük.„Egy hiba belefér, de három már nem. Ebből tanultunk – én is, a csapat is, a klub is. A szezon végére viszont újra versenyképesek lettünk” – mondta, hozzátéve, hogy a szezon fordulópontja egyértelműen a párizsi, PSG elleni tízgólos siker volt.A Magyar Kupa-győzelem azt mutatta számára, hogy van valami extra a csapatában.Úgy érzem, történelmet írhatunk Szegeden. Már nyertem címeket Norvégiában és Svédországban, és Magyarországra is azzal a céllal jöttem, hogy itt is mindent megnyerjek. Szerintem sikerült szűkíteni a különbséget köztünk és a Veszprém között. Hat meccsből hármat mi nyertünk, hármat ők. A fináléban nagyon közel voltunk ahhoz, hogy idegenben is nyerjünk. Büszke vagyok arra, amit idén felépítettünk. Tudom, hogy érzik, mennyire közel vagyunk, lehet, hogy ez nem is tetszik nekik.Miután a csapat magja együtt marad, és ehhez érkezik még az Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes svéd irányító, Jim Gottfridsson.Már csak néhány százalék hiányzik a Final Fourhoz vagy a bajnoki címhez – egy gól, egy védés, egy fordított bírói ítélet. Ha tovább fejlődünk, miért ne célozhatnánk meg a legnagyobb célokat?The post „Már csak néhány százalék hiányzik a Final Fourhoz” – a szegedi kéziedző tudja, mi nem tetszik a veszprémieknek first appeared on 24.hu.
Kádár János úgy tervezte, mentális és fizikális állapotától függetlenül 1990-ig marad a hatalomban, ám némi rábeszélés hatására 1988 májusában mégis lemondott. Grósz Károlyban találta meg az utódját, utolsó egyszemélyi döntésével az MSZMP főtitkárává választatta, ő maga pedig elvállalta a külön erre a célra létrehozott, gyakorlati hatalommal nem járó pártelnöki tisztséget.Azon a bizonyos májusi pártértekezleten mégis mélységesen csalódott, Grósz ugyanis Kádár akarata ellenére gyakorlatilag lecserélte a párt vezető testületeinek tagságát, úgy is fogalmazhatunk: megdöntötte a kádárizmust. Az „Öreg” ezt árulásként értékelte, távoztában motyogva kívánt sok sikert Grósz elvtárs további munkájához, mai szóval kabinetfőnökének pedig ezt mondta: „a Brutusok megjelentek”. Tehetetlen volt, magára hagyatott és egyre betegebb. A munkát azonban nem hagyta abba, képviselőként bejárt a Parlament üléseire, megtartotta irodáját a pártházban, és sérelmei ellenére heti szinten egyeztetett az új főtitkárral: valószínűleg hihetetlen fegyelmezettsége okán úgy volt vele, hogy Grósz a pártfőtitkár, ő meg a pártelnök, tehát muszáj együtt dolgozniuk. Sőt, egyfajta mentoraként viselkedett.Erről szólt előző része sorozatunknak, amelyben történészekkel készült beszélgetések alapján foglaljuk össze Kádár János életét, a tudományos tények és értékelések mellett helyet kapnak a visszaemlékezések, és meg-megállunk háttérinformációk, pletykák felgöngyölítésére is. A folytatásban, továbbra is Dr. Medgyesi Konstantin történésszel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusával beszélgetveKádár János pártelnöki tevékenységéről és egészségének rohamos romlásáról, és a tragikus utolsó beszédhez vezető útról lesz szó.Az említett fegyelmezettségnek tudható be, miszerint Kádár bármit is gondolt, érzéseinek nem adott hangot, tudomásul vette az új politikai helyzetet, és megpróbált valami „értelmet adni” pártelnöki pozíciójának. Rendszeresen bejárt a párt Jászai Mari téri központjába, próbálta hasznosan tölteni az idejét, kisebb, random ügyeket vitt. A példa kedvéért, mint pártelnököt egy gazdasági jellegű kezdeményezés felkarolására kérték, ő pedig továbbította a témát Németh Miklósnak, a Központi Bizottság (KB) gazdaságpolitikai titkárának, megvan az erről szóló levelezés.Kádár elnökölte a KB üléseit, pontosabban levezető elnökként működött közre, ami nem direkt politikai irányítást jelentett, hanem koordinált, megadta a szót ennek, majd annak az elvtársnak. Utoljára az 1988 novemberi ülésen elnökölt, utána e feladatkört már nem látta el.Ekkor még képes volt a politikai folyamatokat valamelyest átlátni, politikusként viselkedni, és bár voltak rosszabb periódusai, novemberig azt mondhatjuk, még látott a pályán. Igaz, már csak úgy mint egy kiöregedett edző– mondja a 24.hu-nak Medgyesi Konstantin.A pártelnökséget illetően év végéig volt proaktív. Kádár mindig is komoly feladatként szabta meg titkárságának az újévi köszöntések kezelését, ’88 végén még maga tartotta számon, kitől kapott üdvözletet és kinek, hogyan kell válaszolni. Volt, akit felhívott, másnak levelet küldött vagy csak egy képeslapot, minden tudatosan és nagy gonddal volt kiszámolva, így aztán igen erős jelzésértékkel bírt, hogy Grósz Károlyt kihagyta a köszönetnyilvánításból, a főtitkárnak semmiféle választ, reakciót nem küldött.Ettől függetlenül folyamatosak maradtak köztük a már említett megbeszélések, egy 1988 augusztusában történt eset nagyon jól megvilágítja Kádár egyfajta mentori szándékát az új főtitkár mellett, és hogy továbbra is felelősséget érzett az ország irányításában. Augusztus 28-án Grósz Károly és Nicolae Ceausescu Aradon találkozott, a román diktátor gyakorlatilag felmosta a padlót a magyar pártvezetővel. Hazatérve Grósz már Szegeden, egy interjúban próbált szépíteni, ám ez is kommunikációs tragédiával ért fel.Kádár figyelte az eseményeket, értelmezte, majd négyszemközti találkozójukon kritikával illette „mentoráltját”, együtt próbálták levonni a tanulságokat – bármi is történt, megadta a tiszteletet a főtitkárnak, annak az embernek, aki „megdöntötte a kádárizmust”, és akinek majd néhány hónap múlva demonstratív módon nem viszonozta újévi jókívánságait. Ez a furcsa viszony Kádár élete végéig kísérte kapcsolatukat.Kádár János tehát 1988 novemberéig méltósággal betöltötte a pártelnöki „díszfunkciót”, majd a hónap végén testi és pszichés állapotában nagyon durva változás történt. Mint láttuk, továbbra is voltak jobb pillanatai, ám szereplése egyre többször vált „vállalhatatlanná”. Ne (csak) beszédekre, politikai felszólalásokra vagy tárgyalásokra gondoljunk, hanem az egyszerű mindennapokra, amikor elvtársakkal találkozott a pártszékházban, esetleg vendégeket fogadott otthonában.A korából adódó szellemi hanyatlás okán nem mindig tudta véleményét megformálni, és ne szépítsük a dolgot: a környezetének feltűnt, hogy egyre többször hülyeségeket beszél – ennek lett szimbóluma az 1989. április 12-ei utolsó beszéd.A pártvezetés számára egyszerűen kellemetlenné vált, ezért Grósz, mint főtitkár, gyakorlatilag elzárta őt nemcsak a társadalom, de a párt nyilvánossága elől is. ’88 november végétől Kádárral már csak Grósz Károly engedélyével lehetett külön találkozni– hangsúlyozza a történész. Hozzáteszi: ilyen engedélyt persze csak elvétve adott, de nem zárta el hermetikusan, nem korlátozta a mozgását, ha Kádár megjelent valahol, bárki szóba állhatott vele.Sokan „barátságtalan” lépésként, a kommunikációs csatornák lezárásaként és Kádár elszigeteléseként értelmezik ezt, ám Medgyesi Konstantin szerint nem volt ilyen közvetlen szándék, sőt, inkább Kádárt óvta attól, hogy méltatlan helyzetbe kerüljön. Tiszta időszakaiban természetesen Kádár is világosan látta a helyzetet, emberileg nagyon nehéz lehetett ezzel szembenéznie.Ilyenkor érzékelte az általa épített rendszer ingását, miközben egyre inkább tehernek érezte magát, és nehezen viselte, hogy immár nem egy tekintélyes pártvezető. Rétsági György belgyógyászprofesszor, Kádár kezelőorvosa úgy értékelte, állapotromlásában komoly szerepet játszott az elhagyatottság, a feleslegesség érzése.Grósz Károly, valamint a párt és az ország mentora akart lenni, de egy idő után fel kellett ismernie, hogy sem Grósznak, sem a pártnak és az országnak nincs rá szüksége.Durván két hónappal a híres utolsó beszéd előtt Kádár János ellátogatott a pártházba, ahol többekkel folytatott teljesen tiszta, spontán beszélgetéseket, az MSZMP szóvivőhelyettese, Kimmel Emil külön kiemelte, mennyire nem látszott rajta semmiféle komolyabb probléma. Ekkoriban több részletben nagyinterjút adott Kanyó Andrásnak, a Magyarország című lap főszerkesztőjének, vagyis úgy tűnik, február-március folyamán mintha átmenetileg javult volna a szellemi állapota.Aztán április 12-én minden a visszájára fordult. Kádár utolsó beszédével kapcsolatban makacsul tartja magát a feltételezés, miszerint Grósz állhatott a hátterében, így akarta volna a pártelnök teljes alkalmatlanságát bizonyítani a Központi Bizottság nyilvánossága előtt. A beszédről szóló cikkünkben ígértük, hogy visszatérünk még e kérdés hátteréhez, íme hát az előzmények.1989 márciusának végén Grósz Károly az MSZMP főtitkáraként interjút adott egy szovjet lapnak. Ebben megpróbálta elcsípni a pillanatot, biztosítani a maga és a pártja „átmentését”, sőt talán vezető szerepének biztosítását a pártállami berendezkedés utáni időkre – talán kevesen tudják, de egy ekkor megrendezett választást még valószínűsíthetően az MSZMP nyert volna. Emiatt Grósz erősen bírálta a kádárizmust, miközben magától Kádár Jánostól is igyekezett kissé elhatárolódni. A szovjet cikk szemléje természetesen a Népszabadságban is megjelent,Kádárt mindez rosszul érintette, felháborodásának pedig komoly szerepe volt abban, hogy elmenjen a KB április 12-ei zárt ülésére, és megpróbálja elmagyarázni a saját álláspontját: ki volt ő valójában, mit és miért csinált. Magyarán Grósznak szerepe volt ugyan Kádár kiakadásában, ám mégsem tudatosan szándékozott őt kellemetlen helyzetbe hozni. Sőt. A főtitkárnak előre jelezték Kádár tervét, miszerint beszédet akar mondani a KB-ülésen, ám ezt nemhogy nem támogatta, hanem épp megakadályozni igyekezett.Egyik közvetlen emberét Varsóba indította, mintegy személyes követeként küldte Wojciech Jaruzelskihez, a lengyel pártfőtitkárhoz, hogy legyen szíves, és sürgősen hívja meg Kádárt egy lengyelországi gyógykezelésre. Jaruzelski eleget tett a kérésnek, ám Kádár visszautasította az invitálást:azt mondta azért, mert nem fog elmenekülni, mint Rákosi.A bukott Rákosi Mátyás ugyanis hivatalosan gyógykezelésre utazott a Szovjetunióba 1956 nyarán, ahonnan már soha többé nem tért haza. Április 10-én történt, hogy Kádár elutasította a lengyel szanatóriumot, világos érvelése pedig bizonyítja, hogy folyamatosan voltak tiszta pillanatai. Ami pedig Grószt illeti, nem akarta ily módon „leégetni” Kádárt, hanem nyilvánvalóan mindent megtett, hogy ne jelenhessen meg a Központi Bizottság előtt.Kádár János 1989. április 12-én délelőtt kezelésre ment Rétsági Györgyhöz, vele is közölte, hogy onnan egyenesen a KB plénuma elé megy a pártházba beszédet tartani. A professzor látta, nincs olyan állapotban, hogy 120 ember előtt beszéljen, és miután meggyőzni nem tudta, elkezdte húzni az időt. Várakoztatta itt egy kicsit, majd ott is egy darabig, míg a pártelnök türelme elfogyott, és faképnél hagyta az orvost, pontosabban dühösen elrohant.Maga az ülés ekkor már javában zajlott, Grósz történelminek szánt beszédet tartott. Olyan szónoklatot, amely képes lett volna új narratívákat indítani, újrapozícionálni a főtitkárt, és tematizálni a rendszerváltás lázában égő közbeszédet – már csak ezért sem állhatott érdekében a „botrány”, ami végül teljesen elvitte a show-t, senki nem foglalkozott már nagy alakításával. A Fehér Házban a pártapparátus tagjai próbálták várakoztatni a megérkező Kádárt, leültették, szóval tartották, majd a szónoklatát befejező Grósz a fejleményekről értesülve szünetet rendelt el.A szünet előtt közvetlenül közölte, hogy Kádár János itt van az épületben, beszélni szeretne, de nincs jó állapotban, és lényegében azt kérte a KB tagságától, fogadják majd méltóságteljesen– részletezi Medgyesi Konstantin.És Kádár a mikrofonhoz lépett, előadta közismert, csapongó, zagyva beszédét, amiből azért mégis kiolvasható valamiféle lelkiismereti vívódás, a börtöntől, számonkéréstől való félelem – miként ebben a cikkünkben írtuk. A történész szerint az utókor bölcsességével, tudásával talán azt mondhatjuk, lehet, hogy jobb volt ez így, mintha nem jutott volna szóhoz, hiszen itt puszta emberként láthattunk egy véreskezű diktátort. Ez a beszéd bizonyos szempontból morális, történelmi igazságtétel volt a magyar társadalomnak ’56 szenvedéseiért, az elnyomásért. Emberi szempontból persze szánalomra méltó jelenet, viszont ha Kádár Jánost, mint történelmi szereplőt nézzük, akkor azt is mondhatjuk: a sors ítélete.Ugyanilyen sorsszerűnek tekinthetjük a folytatást, Kádár haláltusája tele volt szimbólumokkal, megdöbbentő részletekkel, bár Kádár Jánosné jóslata nem vált valóra, karácsonyig már nem kellett szenvednie.The post Kádár saját magát sodorta megalázó helyzetbe first appeared on 24.hu.
A Veszprém HA hosszabbítás után 43-42-re legyőzte szombaton a Barcelonát az európai férfi ifjúsági kézilabdaliga németországi elődöntőjében.Az MTI beszámolója szerint a magyar csapat a 49. percben négy góllal vezetett, ám ellenfele a hajrában egyenlített. Az utolsó szűk két percet emberhátrányban töltötte a Veszprém, amelynek ennek ellenére volt esélye a győztes találat megszerzésére, de nem járt sikerrel. A hosszabbításban előbb két góllal ellépett a Barcelona, majd fordítottak a veszprémiek.Juhász-Tóth Zalán öt másodperccel a vége előtt betalált, majd Várady-Szabó László kivédte az időn túli szabaddobást, ez pedig csapatuk döntőbe jutását jelentette.Barna János és Juhász-Tóth tíz-tíz góllal, Várady-Szabó 18 védéssel zárt.— EHF Champions League (@ehfcl) June 14, 2025A veszprémiek a szerb RK Vojvodina és a Szeged búcsúztatásával jutottak a korosztályos sorozat négyes döntőjébe. A vasárnap 11.30-kor lesz a finálé a kölni Lanxess Arenában, az ellenfél a dán GOG lesz.Az ifjúsági bajnokságot idén első alkalommal rendezi meg az európai szövetség a felnőtt Bajnokok Ligájában szereplő klubok utánpótlás együttesei számára.The post Drámai csatában verte a Barcát, döntős a Veszprém ificsapata first appeared on 24.hu.
Tripláról álmodott, végül be kellett érnie a magyar bajnoki címmel a Veszprém kézilabdacsapatának, amely a Szeged elleni aranycsatát a mindent eldöntő harmadik mérkőzésen nyerte meg.Ha az egész idényt nézem, megérdemelten lettünk bajnokok,mert az első helyen zártunk huszonhat fordulót követően, aminek köszönhetően kiharcoltuk a hazai pálya előnyét a döntőben, az első és az utolsó meccset is a One Veszprém Arénában játszhattuk. A múlt szerdai, szegedi vereségünket követően elmondtam, hogy ellenfelünk jobb volt nálunk, ezúttal viszont föléjük nőttünk, megérdemelt a sikerünk” – értékelte a Nemzeti Sportnak a bajnoki döntőt Xavi Pascual, akinek ez volt az első szezonja a veszprémi csapat élén, és azt is mondta, hogy edzőként sosem lehet teljesen elégedett.Úgy látja, a nagy rivális Szeged megérdemelten nyerte meg a kupadöntőt is, az a meccs rávilágított arra, hogy fejlődniük kell. És nagyon csalódott volt akkor is, amikor egy góllal elveszítették a Magdeburg elleni negyeddöntős párharcot a Bajnokok Ligájában. A hozzáállással a szezon nagy részében elégedett volt, csak két meccsen nem: a Sporting elleni 39–30-as vereség alkalmával és a bajnoki döntő második mérkőzésén.Az igazi problémát az jelentette, hogy szűk a keretünk, több játékosra lenne szükségünk, nem játszhatunk döntőt csupán három védővel– így Pascual, aki bízik benne, hogy a nyáron sikerül erősíteni.A bajnoki döntőn után közvetlenül egyébként több, a keretet érintő változást jelentett be a klub, amely további igazolásokat ígért.The post „Több játékosra lenne szükség” – a szűk keret okozott gondokat a szezonban a Veszprém edzője szerint first appeared on 24.hu.
A junior világbajnoki ezüstérmes Ludmán Marcell a spanyol élvonalbeli Frigoríficos do Morrazo csapatához igazolt. A cangasi klub honlapjának beszámolója szerint a 23 éves, irányítóként és balátlövőként is bevethető, 202 centi magas játékos a NEKA-tól érkezik, korábban pedig Szegeden, az Éles-Veszprémnél, Budakalászon, a Ferencvárosnál és Balatonfüreden is megfordult. A füredi akadémián a Cangas korábbi játékosa, Kis Ákos volt az edzője, aki kimondottan támogatta a leigazolását.Óscar Fernández sportigazgató úgy fogalmazott: Ludmán szerződtetése összhangban van a klub filozófiájával, hiszen egy fiatal, tehetséges kézilabdázó kerül hozzájuk, aki nagy jövő előtt áll, és az első pillanattól kezdve hozzá tud tenni a csapat teljesítményéhez.Védekezésben és támadásban is erősítést jelent, ami alapvető fontosságú számunkra. Nemcsak a magasságával, hanem a karakterével és a játékintenzitásával is hozzájárul ahhoz, hogy pótolni tudjuk távozó kulcsfontosságú játékosainkat– magyarázta.A magyar játékos elmondta, régóta követi a spanyol kézilabdát, amit mindig is szeretett, mert magával ragadta a mérkőzések intenzív hangulata.„Ráadásul vannak barátaim, akik Spanyolországban játszanak, és mindig nagyon jókat mondtak a bajnokságról. Cangasban játszani nagy lehetőség számomra, és gyermekkori álmom válik valóra azzal, hogy külföldön kézilabdázhatok” – nyilatkozott.Erősségének a távoli lövéseket nevezte, védekezésben pedig általában középen szerepel.The post „Gyermekkori álmom vált valóra” – a spanyol élvonalba igazolt a 23 éves magyar kézis first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban