Órákon át verte seprűnyéllel a padlón fekvő párt, mert nem ettek a főztjéből
hir24 | 2025. július 30., szerda - 10:52
Lényegesen súlyosabb büntetést kért a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség arra a fiatalra, aki 2023 áprilisában brutálisan megverte a vendégeit, mert azok nem akartak enni a főztjéből.A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a lapunknak küldött közleményében azt írta, hogy erősen ittas állapotban és nyugtatók hatása alatt álló fiatal szegedi férfi ököllel, valamint seprűnyéllel kezdet verni a nála vendégeskedő alkalmi ismerősét, mert az nem kívánt fogyasztani az általa felkínált ételből.A bántalmazott férfi már az első, fejét hátulról érő ütés hatására a földre esett, azonban az elkövető még ekkor is tovább ütlegelte, aminek következtében a padlón fekvő férfi elvesztette az eszméletét. Az áldozat párja az élettársa mellé feküdt a padlóra, és a saját testével takarva próbálta őt védeni az ütésektől, de az elkövető a nőt is ütlegelni kezdte a seprűnyéllel.A fiatal férfi mintegy két órán át ütötte testszerte a földön fekvő párt, annyiszor, ahányszor csak megmozdultak. A bántalmazás következtében a pár tagjai számtalan nyolc napon túl gyógyuló sérülést, közöttük különféle csonttöréseket és bevérzéseket szenvedtek el. Csak a véletlenen múlt, hogy nem szenvedtek ennél is súlyosabb, akár életveszélyes sérüléseket.A bíróság 4 év 8 hónap börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte a fiatalt azzal, hogy a büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható leghamarabb feltételes szabadságra. Az ügyészség a büntetések súlyosítása, míg a férfi és védője felmentés, enyhébb jogi minősítés, illetve a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség szerint az elkövető aránytalanul enyhe büntetést kapott, ezért súlyosabb büntetés kiszabását kérték.The post Órákon át verte seprűnyéllel a padlón fekvő párt, mert nem ettek a főztjéből first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
Kulcsár Edina is ringbe száll majd a Sztárbox őszi évadában, Laky Zsuzsi lesz az első ellenfele. A szépségkirálynő nemrég az Instagram-oldalán osztott meg videót a felkészüléséről, melyen látható, hogy legutóbb Molnár Áron is csatlakozott hozzá az edzésén, kesztyűztek is a színésszel. Molnár egyébként eredményesen szerepelt a gálaműsor korábbi évadaiban: 2023-ban ő lett a férfi középsúly-kategória bajnoka, tavaly pedig egy címvédő meccsen győzte le Szegedi Fecsót, aki előtte a nehézsúly-mezőnyben indult.The post Kulcsár Edina Molnár Áronnal edz a Sztárboxra first appeared on 24.hu.
Mennyi most egy korsó sör Krakkóban?Nagyjából annyi, mint itt. Sok.Ezt tulajdonképp csak azért kérdeztem, mert nemrég, június közepén jöttél meg onnan, ahol hat hetet töltöttél egy ösztöndíjjal. Bár érdekes téma, hogy van-e még valami közös a volt szocialista tábor országaiban…A Visegrád Literary Residency ösztöndíjasa voltam, hat hétig dolgozhattam nyugodt körülmények között a Willa Decjuszában egy cseh, egy lengyel és egy szlovák kollégával egyetemben. A szlovák prózaírót, Pavol Rankovot, elvileg nálunk is ismerik, négy regénye jelent meg, mind a négy a Kalligramnál, az utolsó 2023-ban. Kivételes lehetőség az ilyen, igyekeztem minden tekintetben kihasználni.Mennyit dolgoztál?Sokat, de keveset. Elég munkás típus vagyok, szeretek dolgozni. Napi nyolc órát igyekszem írni itthon is, ezt tartottam. De, ha kilóra nézzük, Krakkóban nem írtam sokat, mert nem volt mit, ugyanis áprilisban, a 2031 bemutatójával egy majdnem hároméves szakasz zárult le a szakmai életemben. Ez a rezidencia leginkább arra volt jó, hogy kitaláljam, merre tovább. Írtam novellákat, de, ami fontosabb, elkezdtem kidolgozni új, nagyobb anyagok koncepcióit, összeraktam két dráma szinopszisát és körvonalazódott egy regény is. Ez utóbbiban megpróbálok egy kicsit ellépni végre a saját valóságomtól.Attól tulajdonképpen az első regényedben is megpróbáltál, ha szűk családi körben játszódik is. Persze sok múlik azon, mit nevezünk valóságnak: csak azt, ami nagy valószínűséggel tényleg megtörtént, vagy azt is, ami megtörténhetett volna vagy meg kellett volna történnie. És akkor még mindig kérdés, mi is történt valójában…Igen, ezek a Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek nagybetűs kérdései.De azért alapvetően a regényemet minden metajáték és narratív szívózás ellenére szorosan odaláncolja a bulvárvalósághoz, hogy a nevek valóságos személyek nevei, a szüleiméi, a szerelmemé, az enyém. Potozky Laci, a mentorom és egyben szerkesztőm, cseszegetett is, hogy miért hívják Zsombornak a főhőst, micsoda narcisztikus modorosság ez, de szerintem a végére meggyőztem, hogy jó ez így.Lehet, hogy a sör árát csak hallomásból ismered? Nem tűnsz bohém típusnak.Visszafogott alkat vagyok, ez tény. Alapvető gyerekkori élményem, hogy apám közösen részegedik le a pólós haverjaival, de mindig ő az, aki a legjobban tartja magát. És az is van, hogy nagy dolgokat akarok véghez vinni, aminek a legalapvetőbb feltétele, hogy komolyan vegyem a munkát.Arra hogy jöttél rá, hogy te írni akarsz?Ezt a kérdést minden interjúban felteszik, de általában úgy szokott elhangzani, hogy „Minek a hatására kezdtél el írni?”Minek a hatására kezdtél el írni?Fogalmam sincs. Kiskamasz korom óta írok, különböző dolgokat. Egyszerűen jólesett, élveztem. Aztán úgy maradtam.Édesapád, aki híres vízilabdás és még híresebb edző, nem szomorú, hogy nem sportoló lettél?The post Biró Zsombor Aurél: Nagyon kell szeretni a térdelést ahhoz, hogy az ember húszévesen fideszes legyen first appeared on 24.hu.
A delmagyar.hu számolt be arról, hogy ítéletidő szakította meg a szombati Szegedi Szabadtéri Játékok Rebecca című előadását. Ahogy a lap tudósításában beszámolt róla, két komoly esőhullám tépázta meg a közönséget és a színpadot. Egyszer meg is szakították az előadást, és egy ideig úgy tűnt, megússzák újabb esőzés nélkül.Azonban a végjáték előtt tíz perccel lecsapott a zápor, így megszakították az előadást. A takarítók azonnal munkához láttak a színpadon, hogy felmosót ragadva használhatóvá tegyék a játékteret. A darab főszereplője, Gubik Petra is így tett, ő is beállt a suvickoló háttérmunkások közé, ezt a közönség álló tapssal fogadta.Ahogy a delmagyar.hu írja, „Barnák László főigazgató meg is jegyezte a mikrofonban a takarásból, hogy alapvetően saját házát takarítja”.The post Leszakadt az ég a Szegedi Szabadtéri Játékokon, Gubik Petra olyat tett a színpadon, amiért kiérdemelte a vastapsot first appeared on 24.hu.
Egyfajta kulturális öntudatra ébredés, a roma mozgalom szárba szökkenése a két világháború között kezdődött Magyarországon, amikor civil kurázsival rendelkező budapesti cigány muzsikusok érdekvédelmi szervezetet alapítottak. Aztán az ’50-es években László Mária berúgta az ajtót, a következő két évtizedben pedig roma értelmiségi körökből elindult a tudatos emancipációra való törekvés– mondja a 24.hu-nak Szegedi Dezső.Hasonló folyamatok máshol is lejátszódtak, majd 1971 áprilisában Londonban, a 23 ország küldötteinek részvételével megtartott I. Roma Világkongresszuson hivatalosan is megszületett a roma nemzet. Népnévként elfogadták a roma, a nyelvre pedig a romani elnevezést, valamint meghatározták a nemzeti jelképeket – a zászlót, a himnuszt és a jelmondatot, utóbbi így hangzik: Opre roma! (Fel, cigányok!). A kongresszus tiszteletére az ENSZ a roma kultúra világnapjává nyilvánította április 8-át.Ettől természetesen a számos etnikummal, nyelvvel rendelkező, eltérő múlttal és kulturális jegyekkel bíró „cigányság” nem lett egy csapásra egy és oszthatatlan, a nemzetté válás igényének megfogalmazása azonban önmagában fontos lépés az egység irányába. Hogyan jutottunk el idáig? Ezzel folytatjuk a magyarországi romák történetét bemutató sorozatunkat, a közeli múltba és a jelenbe emelve az eddig tárgyalt eredet kérdéseit.Dr. Binder Mátyás történésszel és Szegedi Dezsővel, a Roma play munkatársával, az 1 Magyarországért Kezdeményezés alapítójával beszélgettünk.A mai értelemben vett modern nemzetek a felvilágosodás eszméi mentén születtek meg a XVIII. század második felétől – azzal, hogy az új filozófia lebontotta a rendi kereteket, és immár nem csak a kiváltságos rétegeket ismerte el a nemzet részeként. Európa népeinek nemzetté válása persze időben és formájában is igen változatos módon ment végbe.Az egyik jellemző modellben a már meglévő állami keret töltődött nemzeti tartalommal, homogenizálódott a népesség, például Franciaországban. A másik főként Kelet-Közép-Európa soknemzetiségű birodalmaira jellemző, ahol az államisággal nem rendelkező kis népek nemzeti ébredése ment végbe a beszivárgó eszmék hatására.Ennek lépéseiként mindenhol „nemzeti leltárak” készültek bibliafordításokkal, az anyanyelv reprezentációjával, a saját kultúra és a történelmi múlt hangsúlyozásával, és még sorolhatnánk. A nemzeti törekvés megjelenését önmagukban tisztán jelzi például szótárak készítése mások által magasabb presztízsűnek tartott nyelvekkel (magyar-német, cseh-német stb.). Az egész hajtóerejét természetesen az értelmiség jelentette, a magyarság esetében a reformnemesség vállalt vezető szerepet.Alapvetően ez utóbbi történt a romák körében is egyszerre több helyen, hiszen úgynevezett transznacionális nemzetről beszélünk, a folyamat idővel nem szorult országhatárok közé– fogalmaz Binder Mátyás.Cigány-magyar szótárak már a XIX. század második felében készültek, és nem csak érdeklődő nem romák foglalkoztak a kérdéssel: Nagyidai Sztojka Ferenc roma költő, műfordító 1866-ban adta ki a szótárát József nádor fia, József főherceg támogatásával. Sztojka középiskolát végzett, ami ritkaságszámba ment a romák körében annak idején – cigány értelmiségi rétegről semmiképpen nem beszélhetünk, ám cigány származású értelmiségiek már bő két évszázaddal korábban feltűntek a Magyar Királyságban.Az első, akit név szerint ismerünk, Grausser Dávid 1687-ben végzett a Nagyenyedi Református Kollégiumban, neve mellett a beiratkozásnál szerepel a ciganus szó. Dávid tanulmányait az erdélyi országgyűlés tette lehetővé még 1624-ben azzal, hogy Bethlen Gábor fejedelem kezdeményezésére támogatta tehetséges jobbágyfiúk tanulmányait.A történész hangsúlyozza: nem látjuk pontosan a kezdeteket, de az önszerveződést megelőző első lépcső, az etnikai önazonosság tudata Magyarországon (és a környező államokban) a XIX. második felében már bizonyíthatóan jelen volt.The post Létezik-e roma nemzet? first appeared on 24.hu.
Moholy-Nagy László 1895. július 20-án született Bácsborsódon. Családnevét előbb Weiszről Nagyra változtatta, majd az első világháború után Moholy-Nagyra módosította. Fiatalon jogot tanult Szegeden, de hamarosan a festészet, majd a fotográfia felé fordult az érdeklődése. Első szárnypróbálgatásai között találjuk azokat a katonaportrékat, melyeket részben tábori levelezőlapokra skiccelt a bajtársairól a háborúban. Noha a kommün kulturális mozgásaiban aktívan nem vett részt, annak bukása után előbb Bécsbe, majd Berlinbe távozott. A húszas években csatlakozott a Bauhaushoz Walter Gropius hívására, és Weimarban, majd a Dessauban felépült emblematikus campuson a művészeti iskola egyik meghatározó tanárává vált.Moholy-Nagy hitt a technika felszabadító erejében, a fotográfia új látásmódjában, és abban, hogy a művészetnek nincs hierarchiája: a plakát, a fotó, a film, a formatervezés és a festészet egyformán megkerülhetetlen fragmentumai a modern vizuális kultúrának. Neve és alkotó-teoretikus életútja mindeközben egybeforrt a Neues Sehen, az új látás(mód) fogalmával is. Fény-árnyék kísérletei, szokatlan nézőpontjai, kollázsai és fotogramjai a modernista fotográfia megkerülhetetlen jelenségeivé váltak, mellyel alapjaiban kérdőjelezte meg a reneszánsz óta a nyugati vizuális kultúrában egyeduralkodó ábrázolásmódokat, köztük a középponti perspektívát.Ugyan az orosz avantgárd Alexander Rodcsenko hasonló utakon kísérletezett, sokak szerint meg is előzve Moholy-Nagyot, de a két alkotó munkásságára inkább párhuzamos, mintsem egymás után következő történetre tekinthetünk. Mindketten a fotográfia demokratizálásán dolgoztak, új vizuális nyelvet keresve a gyorsan változó világ leképezésére. Ám, míg Moholy-Nagy a nyugati világban széles körben tudta kibontakoztatni elveit és gyakorlatát, addig Rodcsenkónál ez a szándék megrekedt a sztálini rendszer fokozatos kiépülésével.A Bauhaust Moholy-Nagy már 1928-ban elhagyta, ám, mielőtt 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált volna, szűk évtizeden keresztül élt és dolgozott olyan európai városokban, mint Berlin, Marseille, Amszterdam vagy London. Tengerentúli emigrációját követően, az akkor már Amerikában tartózkodó és a Harvardon oktató Walter Gropius maga helyett Moholy-Nagyot ajánlotta a chicagói New Bauhaus vezetésére. Ebből az intézményből nőtt ki 1945-re a The Institute of Design, amivel megteremtette az amerikai formatervezés napjainkig meghatározó bázisát. Tanítványaival együtt Moholy-Nagy újragondolta a vizuális oktatást, és továbbra is következetesen a technológia és a művészet fúzióját hirdette. Munkásságát végig elkísérte azon hite, hogy a kép nem privilégium, hanem az emberiség közös nyelve. Ebből a szempontból kevés kivételtől eltekintve a mai magyar közgyűjteményi gyakorlat ellentmondani látszik mindannak, amit Moholy-Nagy a fotográfia, vele a tudás hozzáférhetősége kapcsán egész életében vallott.Moholy-Nagy László sajnálatosan fiatalon, 1946-ban hunyt el leukémiában. Ez az évszám azt is jelenti, hogy 2017. január 1-je óta művei szerzői jogi értelemben közkincsnek minősülnek. A modern világ szerzői jogi törvényei szerint egy alkotás szerzői joga a szerző halálától számított 70 évig áll fenn, biztosítva az örökösöknek a mű feletti jogokat és hasznosítási lehetőségeket, leteltével azonban automatikusan szabadon felhasználhatóvá válik. Papíron ez a státusz garantálná, hogy bárki felhasználhatja a műveket; publikálhatja, sőt, akár kereskedelmi célra is alkalmazhatja az alkotásokat, mindössze a szerzőséget szükséges feltüntetni – Mozart, Michelangelo vagy Rodin leszármazottainak sem fizet már senki jogdíjat. Fotográfiák esetében természetesen a reprodukciók készítésének a joga szabadul fel a védelmi idő elteltével, a nagy értéket képviselő vintázs kópiák, azaz a fizikai műtárgyak ezután is ugyanúgy a tulajdonosok birtokában maradnak; és például egy komoly kiállítást csak ilyen műtárgyakból lehet rendezni ezután is.Ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb magyarországi közgyűjtemény – akár tudatlanságból, akár túlbuzgó jogértelmezésből – nem veszi mindig komolyan a közkincs fogalmát. Amennyiben valaki ma egy hazai közgyűjteményből szeretné egy fénykép beszkennelt verzióját elkérni – legyen szó Moholy-Nagy vagy bármely más alkotó munkájáról –, gyakran hosszadalmas, adminisztratív akadályokba ütközik. Sőt, olykor pénzt kérnek egy olyan digitalizált kép átadásáért is, ami már nem áll szerzői jogi védelem alatt – általában más jogcímen. A közintézmények nem ritkán saját bevételi forrásként tekintenek a birtokukban lévő képanyagra, függetlenül azok jogi státuszától. Ez a hozzáállás szöges ellentétben áll az egyre jellemzőbb nemzetközi gyakorlattal – persze igazságtalanok lennénk, ha kizárólag magyarországi problémáról beszélnénk, mindez külföldön sem működik mindig tökéletesen.Kifejezetten örökségvédelmi feladatának tekinti ugyanakkor a The Art Institute of Chicago, hogy a gyűjteményében található műveket online közzétegye, és a jogi védelem alól kikerült alkotások reprodukcióit bárki bármilyen célra felhasználhassa. A világ egyik jelentős kulturális intézményeként több mint 50 ezer műtárgyát tette eddig elérhetővé az interneten teljesen szabad – Creative Commons Zero (CC0) – licensz alatt, saját Open Access rendszerében. Ez azt jelenti, hogy a képek bárki számára szabadon letölthetők, és bármilyen célra felhasználhatók díjfizetés nélkül. A chicagói intézmény a digitális hozzáférésben nem pusztán lehetőséget lát, hanem küldetést is. Úgy vélik, hogy a közpénzből fenntartott gyűjteményeknek a társadalom számára valódi, aktív erőforrássá kell válniuk. Ugyanakkor éppen Moholy-Nagy Lászlónak az intézmény honlapján böngészhető munkái még mindig védelem alatt állóként vannak feltüntetve.A New York-i Metropolitan Museum of Art Open Access programja is megmutatja, milyen lehet egy valóban nyitott múzeum. Az intézmény 2017 óta közel félmillió közkinccsé vált műtárgyát tette elérhetővé. Ezzel egyértelműen demonstrálva, hogy egy múzeum működhet társadalmi infrastruktúraként, szemben a képzőművészet őrzőjének szigorú szerepkörét magára öltve, bár éppen Moholy-Nagy anyagait innen sem lehet automatikusan letölteni. A washingtoni Library of Congress ugyancsak élen jár digitalizált archívumai megnyitásában. Több millió képük – köztük a fotótörténet meghatározó darabjai, valamint plakátok, térképek és kéziratok – nagy felbontásban elérhetők és számos esetben szabadon letölthetők. Európai példát is említve, a Deutsche Digitale Bibliothek több mint 23 millió tárgyat tartalmazó digitális adatbázisa szintén arra törekszik, hogy a köztük található közkincseket szabadon lehessen felhasználni bürokratikus akadályoktól mentesen. Minden egyes digitális tartalomnál egyértelműen feltüntetik a jogi státuszt, így a közkinccsé vált elemek mellett találunk olyan anyagokat is, amelyekhez a közgyűjtemény egyedi szabályai szerint csak korlátozottan férhetünk hozzá. A nemzetközi jó gyakorlatok sorát hosszan lehetne folytatni.Magyarországon számos esetben még mindig úgy kezelik a közgyűjteményeket, mintha azok privát cégek lennének, akik bérbe adják a kultúrát. Ez részben a forráshiányos intézményi működés kényszerpályája, de részben szemléletbeli probléma. Sokszor úgy tűnik, mintha a hozzáférés akadályozása mögött nemcsak pénzügyi, hanem megszokásbeli reflexek is húzódnának. Ezzel együtt számos olyan kezdeményezést is találni a hazai gyakorlatban, melyek sokszor félmegoldásokkal ugyan, de kimozdulni látszanak a zárt szisztémákból. Ilyen a Néprajzi Múzeum szabadon böngészhető Fényképtára, az Országos Széchényi Könyvtár Fotótere vagy Erdélyi Mór Kiscelli Múzeumban őrzött felvételeinek a gyűjteménye. Az MTI online képarchívumaként működő Nemzeti Fotótár viszont ellentmond mindenféle látszatnak: a vízjelesen böngészhető fotók jogtiszta eléréséhez előfizetés vagy képenként történő fizetés szükséges, és a képet csak jogdíj ellenében lehet felhasználni – miközben a piaci logikának ellentmondva az eladhatóbb friss képei egy részét ingyen adja a hírügynökség.Az online közösségi archívumként működő Fortepan másfél évtizede dolgozik azon, hogy a képek ne az intézmények zárt raktáraiban porosodjanak, hanem élő forrásként szolgáljanak. Nem véletlen, hogy az oldal privát adományozói mellett ma már megtaláljuk Budapest Főváros Levéltárát, a FSZEK Budapest Gyűjteményét, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum vagy a Magyar Földrajzi Múzeumot és a néhai Magyar Rendőr magazin képarchívumának válogatását is. A Fortepanon jelenleg tizennyolc, Moholy-Nagy Lászlótól származó vagy őt ábrázoló fotográfia található, amelyek közkincs státuszukból adódóan szabadon letölthetők és felhasználhatók – pusztán a szerző és a forrás megjelölését kéri a rendszer. A Fortepan ugyanakkor nem akar konkurenciája lenni a komoly tudományos háttérmunkát végző múzeumoknak vagy levéltáraknak, ehelyett inkább alternatívát kínál és példát mutat a zárt struktúrákkal szemben. Ahogy Tamási Miklós Fortepan-alapító fogalmazott egy korábbi interjúban: „Folyamatosan kell mesélni a régmúlt történeteiről” – amivel nemcsak a múlt megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, hanem azt a bátorítást is, hogy a kulturális örökség élő párbeszédet érdemel, nem csupán raktárakban való megőrzést, hiszen, ha a képek „egy archívumban egy szerveren állnak, nem fognak szembejönni”, nem kelnek életre.Valószínűleg az a Moholy-Nagy László is ezt az utat választaná napjainkban, aki a fényképezés technikai fejlődésében több mint egy évszázada meglátta a szabadságot, a képalkotás és a képek használata kapcsán pedig egy közös vizuális nyelv megteremtésében hitt. Egy olyan nyelvben, amelyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.The post Moholy-Nagy 130 – a Fortepanon található fotográfiáival köszöntjük a mestert a születésnapján first appeared on 24.hu.
Kádár János történelmi szerepe ma is végletesen megosztja a közvéleményt, története nem ért véget a halálával. Ezért nem is zártuk még le cikksorozatunkat azzal, hogy 1989. július 6-án reggel elhunyt, hanem arra kértük a nyilatkozó történészeket, hogy kissé kilépve hivatásuk szigorú tudományos keretei közül, szakmai tapasztalataiknak és benyomásaiknak is engedve próbálják felvázolni, milyen motivációk álltak, állhattak Kádár egyes döntéseinek a hátterében.E tekintetben volt már szó ifjúkoráról és a háború alatti évekről, valamint a Rákosi-korszakban folytatott tevékenységéről ebben a cikkünkben, majd a legutóbbi részben 1956-os pálfordulásának, és az egész társadalmat érintő, általa indított megtorlás hátterét vizsgáltuk. Innen folytatjuk, Dr. Germuska Pál történészt, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága kutatóját a hatalom csúcsán álló Kádár János motivációiról kérdeztük, majd Dr. Bertalan Péter történésszel, a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársával a Károli Gáspár Református Egyetem docensével titkos beszédek alapján egészítjük ki a képet.A kínzó forráshiány miatt nem tudjuk, a szovjet vezetés egészen pontosan milyen megfontolásból választotta épp a fiatal Kádár Jánost, Nagy Imre államminiszterét Magyarország élére. 1956. november 1-jén Münnich Ferencet vele együtt hurcolták Moszkvába, és a dörzsölt, moszkovita kommunista logikusabb választás lett volna: jól tudott oroszul, korábbi moszkvai nagykövetként kiválóan ismerte a Kreml viszonyait, összességében sokkal fajsúlyosabb politikus volt.Jelenünkben sokan mentegetik azzal Kádárt, hogy „ha nem ő, akkor elvállalta volna valaki más, akivel sokkal rosszabbul járhattunk volna”. Ez a „valaki más” abban a helyzetben Münnich lehetett, személye pedig a történész szerint is súlyosabb forgatókönyvet valószínűsít.Münnich feltételezhetően nem vacakolt volna: hamarabb belevág a megtorlásba, a kádári repressziónál is durvábban indít, és ugyanezt valószínűsíthetjük Gerő Ernőről vagy bárkiről a rákosista társaságból. A folytatásban pedig minden bizonnyal sokkal szorosabban visszatértek volna a Rákosi-korszak gyakorlatához– mondja a 24.hu-nak Germuska Pál.Felment-e bárkit bűnei alól, hogy „lehetett volna rosszabb” alternatíva őnála? Kádár Nagy Imre és a reformista kormány államminisztereként (a poszt nagyjából a miniszterelnök-helyettesnek feleltethető meg) került 1956. november 2-án a Kreml urai elé, két nap múlva már egy szovjet bábkormány élén jelentkezett be Szolnokról, majd az ellenséges tankokkal érkezett Budapestre.Nem valamiféle „muszáj Herkulesként” vette vállára az ország irányítását, hogy inkább ő, mint valami sztálinista, véreskezű elvtárs, hanem gyakorlatilag árulással ágyazott meg saját regnálásának. Még akkor is, ha Hruscsov és köre őt választotta, valószínűleg börtönt, akár az életét kockáztatta volna, amennyiben nemet mond.Nincs okunk megkérdőjelezni, hogy november-december folyamán őszintén hitt a nyitás lehetőségében, messze meg akarta haladni a Rákosi-rendszert, egyfajta munkás önigazgatást tervezett kialakítani, de legalábbis érdemi szerepet szánt a munkástanácsoknak. Mindenesetre nagyon nem valószínű, hogy erre irányuló kezdeti tapogatózásai csupán manipulatív, taktikai elemek lettek volna a társadalom pacifikálására. Decemberre aztán jött a nyakleves Moszkvából, rá kellett jönnie, hogy nagyon gyorsan másképp kell csinálnia, sokkal szűkebb ösvényt szabott számára a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) vezetése.Kádár értelmezésében előkerülhetett, hogy ha nem az elvárásoknak megfelelően cselekszik, akkor hamar lapátra kerül, valami konzervatív társaság kerül a helyére, amely még teljesebb visszatérést jelent a múlthoz, márpedig a Rákosi-rendszer teljes restaurációját tényleg nem akarta. Miközben azért a maga konok módján, következetesen végigvitte a bosszúállást.Nem volt iskolázott ember, de mentes volt a Rákosi- vagy Gerő-féle hatalmi mániáktól. Talán a sakkból származó, nagyon finom taktikai érzékkel rendelkezett, gyorsan átlátott helyzeteket, és ha kellett, rögtön irányt váltott– véli a történész.1957 első hónapjaiban már e szerint alakította politikáját, kicsit felszívta magát, majd miután márciusi moszkvai látogatásán pozitív megerősítést kapott, immár nyeregben érezve magát, sokkal magabiztosabban cselekedett.A rendteremtés végigvitele, hatalma megszilárdítása után Kádár elérkezettnek látta az időt a belső tisztogatásra. Nagyon jól tudta, hogy a „régi ÁVO-s társaság” nélkül nem sikerülhet a kommunista hatalom restaurálása, ám amint ez megtörtént, gyakorlatilag nagytakarítást végzett az államvédelem és a Belügyminisztérium területén. Ez volt az elbocsátott légió története, itt írtunk róla korábban.Miért volt erre szükség? Mert meg kellett szabadulnia azoktól az emberektől, akik pontosan ismerték a múltját: finoman szólva sem tett volna jót Kádár renoméjának, ha nyilvánosságra kerülnek belügyminiszterként, és főleg a Rajk-perben játszott szerepének részletei. A történész szavai szerint nagyon tudatosan cselekedett:„Eltakarított maga után”, de előtte az érintettekkel még elvégeztette a piszkos munkát, vagyis a megtorlást, illetve a végleges leszámolást Nagy Imrével.Újabb mérföldkő, ezúttal ismét a magyar társadalom ellenében az erőszakos és rohamtempóban levezényelt téeszesítés az 1950-es és 1960-as évek fordulóján, amelynek gyakorlatával Kádár visszatért Rákosi módszereihez. Egyértelmű szovjet nyomás nehezedett rá, hiszen ekkorra a keleti blokk országai közül csak Lengyelország és Magyarország nem vitte még végig a szovjet típusú kolhozosítást.Nem tudjuk, ő maga mit gondolt minderről. Ipari környezetben szocializálódott, nagyon is városi fickó volt, a paraszti világból csupán a „legalját” ismerte: a cselédek problémáit, megalázó, méltatlan életkörülményeit. Nem érzékelte a középparaszti gazdálkodó réteg alapvető szerepét a társadalomban, feltételezhetően kritika nélkül magáévá tette a propagandisztikus szlogeneket, miszerint a kulákok nyerészkednek, kihúzzák a pénzt a melósok zsebéből, és kizsákmányolják az „agrárproletárok” tömegeit.Kádár János fejében valahogy úgy állhatott össze a kép, hogy a parasztság téeszekbe szervezését meg kell csinálni, mert Moszkva nem fogja elengedni a kérdést, és enélkül különben sem válhat teljessé a szocialista rendszer. Tehát gyorsan és hatékonyan el kell végezni a feladatot. Nem rokonszenvezett a hagyományos magyar paraszti társadalommal, nem ejtett könnyeket a sorukon.Kevéssel később, a ’60-as évek elejére kiderült, a szovjet kolhozmodell Magyarországon nem működik. Kádár ekkor fordított hozzáállásán, kikérte Fehér Lajos és a közelében dolgozó agrárszakemberek véleményét, majd hozzájárult a változtatáshoz még úgy is, hogy ezért hosszasan magyarázkodni kellett a moszkvai elvtársaknál. Ha ide csatoljuk a jócskán elnyúlt tervezés után, 1968-ban elindított új gazdasági mechanizmust, úgy tűnhet, Kádár János előre látóan politizált, reformokkal kísérletezett.A történész azonban úgy véli, hogy nem kezdeményezett, hanem felismerte, ha valami nem működik, ha közbe kell lépni, és olyankor bizonyos határokig hallgatott az adott terület szakértőire. Ez nem proaktivitás, hanem „csupán” jó helyzetfelismerés, és ami nagy különbség Rákosihoz viszonyítva: önkorrekciós képesség. Paradigmaváltásnak nevezhetjük Kádár hozzáállását, miszerint nem szabad folyamatosan, mindig nyomás alatt tartani az embereket, hanem élhetővé kell tenni a rendszert azzal, hogy adaptáljuk a magyar viszonyokra, nem pedig mechanikusan lemásoljuk a szovjet mintát.Végeredményben ez a politikai és gazdasági adaptáció tette működőképessé, illetve az összes kényszerű kompromisszummal együtt is széles rétegek számára élhetővé és perspektivikussá a Kádár-rendszert– fogalmaz Germuska Pál.A szovjet vezetőkkel való kapcsolatában megtanulta etetni az oroszlánt. A közös minimumot kereste, eleget tett a moszkvai elvtársak legfontosabb elvárásainak, támogatta a „közös” külpolitika főbb irányait, miközben belefért a viszony normalizálása Ausztriával és kapcsolatok kiépítése egy sor nyugati országgal.Ugyanezt tette korábban a belpolitikában hatalma stabilizálását követően: életet lehelt a népfrontpolitikába, nem az ellenséget kereste, hanem itt is a közös minimumot. Kevesebb fenyegetéssel és több édesgetéssel vonzotta be a társutasokat, az értelmiséget, egyszóval pacifikálta a társadalmat. Erre utalt a szállóigévé vált jelszó, miszerint „Aki nincs ellenünk, az velünk van”.Az új gazdasági mechanizmus is egyfajta adaptáció volt, mint említettük, a kommunista gazdasági modell működőképessé tétele Magyarországon reformok segítségével. Persze csak addig, amíg a gazdaság „önállósága” nem veszélyezteti a politikai hatalmát. Az 1968-as csehszlovákiai bevonulás után viszont Magyarország egyedül maradt a reformokkal, Kádár ismét azt érezhette, hogy nagyon szűk pallón kell egyensúlyoznia. És nem is patak, hanem egy folyó felett, miközben a deszkatákolmányt folyamatosan rugdossák mindkét oldalról. A szovjet nyomás 1972-re vált elviselhetetlenné Kádár számára, aki most sem sokat teketóriázott: menesztette a reformpolitikusokat.Nem volt hatalommániás, ám eszébe sem jutott másnak átadni a kormányrudat, inkább a reformfolyamatot törte derékba. Sőt, az 1970-es évek világpiaci viharaiban a végletekig „óvta” a hazai lakosságot a turbulenciák következményeitől – ezzel azonban valójában csak a saját hatalmának a stabilitását védte. Az árát pedig a következő nemzedékek fizették meg.A történész szerint az 1980-as évek nagy tragédiája az volt, hogy a mentálisan és egészségileg is megtört Kádár János elveszítette önkorrekciós képességét. Sőt, kifejezetten merevvé vált, nem látta át a világgazdasági helyzetet, az eladósodás buktatóit és financiális trükkjeit, illetve az abból fakadó pénzügyi csapdát. Sorozatunk korábbi részében írtunk arról, hogy a ’80-as évek elején meglett volna a lehetőség egy kínai típusú reformra, ahol a kommunista párt irányítása alatt félig-meddig, esetleg ténylegesen piacgazdaságot építenek ki. Gazdaságilag akár még siker is lehetett volna.Azt azonban nagyon pontosan és világosan érzékelte, hogy a felvázolt reformtervek nyomán hogyan csúszik ki a hatalom a kommunista párt – és személyesen az ő – kezéből. Be is húzta a féket, gyakorlatilag béna kacsává tette a ’80-as évekbeli reformokat. Az évtized közepén pedig, amikor bejelentette, hogy elég volt a laposkúszásból, megszorítások helyett jobb életkörülményeket és magasabb fizetéseket kell biztosítani, azzal totális csődbe vitte az országot.Dr. Bertalan Péter Kádár Somogyban, szűk körben elmondott beszédei alapján a diktátor személyére annyira jellemző, kétkulacsos politikára hoz példákat. Kádár János életének első hat évét Kapolyon töltötte nevelőszülőknél, élete végéig szép emlékek fűzték Somogyországhoz, és jó szívvel gondolt vissza nevelőapjára, Sándor bácsira. Talán azért, mert ő volt számára az egyetlen, szó szoros értelemben vett apafigura – később, a mozgalomban Rákosival alakított ki egyfajta apa-fiú kapcsolatot, majd Hruscsovhoz fűzte hasonló viszony.Kádár érzelmileg viszonyult a somogyi vidékhez, az itteni pártvezetők előtt őszintébben fogalmazott, pontosabban kötődéseit felhasználta saját önigazolására és legitimációjára– mondja a történész.1958. november 6-án Répáspusztán, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetői előtt beszélt, ne feledjük, éppen csak a „vérrel-vassal” véghezvitt téeszesítés után vagyunk. Rendkívül taktikus mondatai egyrészt az önigazolást, másrészt a lelkesítést szolgálták. Először is elmondta, hogy 1956 kataklizmáján túl kell lépni – megbékélést hirdetett már akkor, amikor vérbíróságai még javában dolgoztak. Aztán rátért az értelmiségre, arra a rétegre, amelyről felismerte, hogy a leginkább kritikus vele szemben, átlát rajta.Felelevenítette: Szegeden találkozott írókkal, újságírókkal, tanárokkal, színészekkel: „azt mondtam nekik, hogy az állam irántuk jó szívvel van. Szépen, emberi hangon beszéltünk velük. Meg is akarjuk nyerni őket a nép ügyének. Azt is mondhatom, hogy az elmúlt két esztendő alatt számtanilag nagyobb fele kivette a részét a munkából, eredményekben az értelmiség munkája is benne van”.Külön kiemelte Veres Pétert: „30 esztendeje van a magyar közéletben. Szocialistának lenni a Horthy ideje alatt, nagy dolgok ezek, képzeljék milyen helyzetben volt ő. Átnéztem mindent. Hogyan lehet, hogy a kalocsai érseknek szabad támogatni, Veres Péternek nem szabad. A kalocsai érsek mégis csak reakciósabb, már a foglakozásánál fogva. Összeültünk, tanácskoztunk, megbeszéltünk és úgy döntöttünk, hegy mégiscsak legyen képviselőjelölt ez a Veres Péter”. Itt nem az író személye a fontos, hanem hogy Kádár „megdicséri” a kalocsai érseket, majd beemeli mellé az amúgy társutas Verest, aki azért ’56-ban sokat sasszézott Nagy Imre mellett.Kifelé beszélt, ez a pár mondat mutatja azt a hihetetlen ravasz kétkulacsosságot, ami jellemző Kádárra 1958-tól. A kétkulacsosság mestere volt– fogalmaz Bertalan Péter.Mi pedig itt és most elengedjük Kádárt, sorozatunk véget ért. Összesen 47 részen keresztül mutattuk be az életét szegénységben telt, szerencsétlen gyerekkorától egészen a méltatlanul nagy nyilvánosság előtt zajló leépüléséig, haláláig. Bemutattunk minden fontosabb mozzanatot, igyekeztünk betekinteni motivációiba, döntéseinek hátterébe, miközben magánéletének is széles teret biztosítottunk: próbáltuk megérteni, milyen ember volt Kádár János.The post Lehetett volna rosszabb Kádárnál? first appeared on 24.hu.
Egy éve folyik az egészségügyi program alkotása a Tiszánál – mondta Magyar Péter, aki a szombati kongresszus egészségügyi kerekasztalát moderálja. Magyar hangsúlyozza: minden évben plusz 500 milliárdot kap az egészségügy, amit a Tisza prioritásként kezel.Hárman vettek részt a beszélgetésben, ők mindannyian a Tisza egészségügyi programjának kidolgozásában vesznek részt. Kulja András az egyik, őt már mindenki jól ismeri: ő a Tisza EP-képviselője, korábbi orvos, kommunikációs szakember. Azonban két új név is van: Mágori Krisztina egészségbiztosítása szaértő, aki a rendőrségen is dolgozott, betegjogi tanácsadó, valamint igazságügyi orvosszakértő is. Hegedűs Zsolt, ortopéd orvos, aki az Egyesült Királyságban is dolgozik, illetve a Sportkórházban és a Wáberer klinikán. A MOK etikai kollégiumának korábbi elnöke is volt.Kulja András azt mondja, az általuk feltárt eddigi anomáliák az egész rendszerről árulkodnak, ahogy a várható élettartam is. Mágori Krisztina arról beszélt, hogy az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés egyenlőtlensége nagy problémát jelent, ahogy a nem megfelelő kommunikáció, valamint a betegjogi panaszok elhúzódása is. Sokszor a betegek nem is kártérítést szeretnének, hanem azt, hogy a rendszer elismerje a hibát és bocsánatot kérjenek tőle.Nagyon nem mindegy, hol lesz beteg valaki: Szentesen vagy Szegeden– mondja Mágori Krisztina a területi egyenlőtlenség kapcsán.Hegedűs Zsolt szerint az őszinteség, transzparencia és a partnerség jelenti a jövő egészségügyét. Nem a szőnyeg alá kell söpörni a hibákat, hanem tanulni belőle. Nem kell félni attól, hogy megmutassuk a fertőzési adatokat, ez motiválná a dolgozókat is, és a döntéshozókat is nyomás alá helyezné. A legjobb egészségügyi rendszert kell Semmelweis hazájában megteremteni. A szakmai szervezetekkel való partnerség fontosságát is hangsúlyozta, meg kell hallgatni a szervezetek javaslatait, és be kell építeni a döntésekbe.Az ortopéd orvos is elveszik a magyar várólista-rendszeren. Ezzel szemben Angliában minden jól követhető, és mindenki látja az intézmények adatait. Hegedűs Zsolt ezt a gyakorlatot akarja hazahozni Magyarországra, ahogy a kint dolgozó orvosokat is. Szerinte igenis le lehet csökkenteni a várólistákat azokat transzparenssé kell tenni.The post “A legjobb egészségügyi rendszert kell Semmelweis hazájában megteremteni” first appeared on 24.hu.
A Ferencváros férfi kézilabdacsapata csoportkörös lesz az Európa Liga következő szezonjában, a nőknél a Mosonmagyaróvárnak és az Esztergomnak is selejtezőt kell játszania.Ahogy a fradi.hu emlékeztet rá, bár a Fradi bronzérmes lett a bajnokságban (az aranyérmes Veszprém és a második helyezett Szeged a Bajnokok Ligájában szerepel majd), azonban az EHF országrangsora alapján kérdéses volt, a sorozat mely szakaszában kapcsolódik majd be a csapat.Végül kedvező döntés született, így a ferencvárosiak egyből a csoportkörben kezdenek.Az európai szövetség honlapjának keddi tájékoztatása szerint Imre Bence csapata, a Német Kupa-címvédő THW Kiel és Sipos Adrián együttese, a szintén német MT Melsungen is az első csoportkörben csatlakozik majd a mezőnyhöz. A Lukács Pétert és Máthé Dominiket foglalkoztató norvég Everumnak selejtezőt kell játszania.A selejtező sorsolását egy hét múlva, az első csoportkörét jövő szerdán rendezik. A csoportmérkőzések október 14-én kezdődnek és december 2-án érnek véget. A négyes csoportok első két helyezettje jut a második csoportkörbe.A nőknél a Mosonmagyaróvár, valamint Korsós Dorina és Töpfner Alexandra csapata, a román Rapid Bucuresti a selejtező első, a MOL Esztergom, valamint a Papp Nikolettát foglalkoztató román CS Minaur Baia Mare, Ogonovszky Eszer csapata, a spanyol bajnok Super Amara Bera Bera és Planéta Szimonetta együttese, a lengyel PGE MKS Lublin a második körében csatlakozik a mezőnyhöz.Faragó Luca, Szabó Anna és Kuczora Csenge csapata, a címvédő német Thüringer HC selejtező nélkül csoportkörös.A selejtező első és második fordulójának sorsolását egy hét múlva tartják. Az első körben szeptember 27. és október 5., a másodikban november 8. és 16. között játsszák a mérkőzéseket. A csoportkör január 10-től február 22-ig tart.The post Jó hírt kapott a Fradi, az Európa Liga-csoportkörben kezd a csapat first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban