Elég bátor volt ahhoz, hogy megszólítsa Lionel Messit a magyar kézilabdázó
hir24 | 2025. szeptember 20., szombat - 12:52
„Meg akartam mutatni, hogy nem véletlenül vagyok ott, minden lehetőségnek és szerepnek örültem. A klubcsapatban és a válogatottban is meg kellett harcolni a helyemért, nem adták csak úgy” – nyilatkozta a Nemzeti Sportnak.17 évesen, 1993-ban igazolt Szegedről Győrbe, azt mondta, korábban is hívta az ETO, de a szülei nem engedték el az ország másik végébe.„Gyorsan önállósodnom kellett, de a jó közegben sokat tanulhattam. Maximálisan támogatott a családom…Az én életem a kézilabdázás körül forog, másoknak ez idegen lehet, de nekem sohasem volt az. Erre tettem fel mindent, és meg is kaptam a segítséget, hogy magas szinten űzhessem.1998-ban már szerepelt az Eb-bronzérmes válogatottban, 2000-ben pedig jött a sydney-i olimpia, ahol komoly vezetés után bukta el a csapat a Dánia elleni finálét.„Természetesen akkor nagyon szomorúak voltunk az elveszített döntő miatt, utólag még jobban látjuk, mekkora lehetőséget szalasztottunk el, de közben rendkívül büszke is vagyok és elismerésnek gondolom, hogy olimpiai érmes csapat tagja lehettem.”Néhány hónappal később viszont Európa-bajnoki aranyat nyert Romániában. Úgy fogalmazott, attól féltek, nehogy megismétlődjön, ami az olimpiai döntő második félidejében történt.„Hatalmasat harcoltunk a győzelemért, óriási megkönnyebbülést jelentett, hogy nem ragadtunk bele abba, hogy megint nem sikerült. Elégtételt nem éreztem, de nagyon jólesett, hogy ez megvan.”2001-ben, nyolc év után Dunaújvárosba igazolt, és ez jó döntésnek bizonyult. Arra is büszke, hogy három egymást követő olimpiára jutott ki, arra pedig még inkább, hogy Pekingben nem akárkivel készült közös fotó.„Elég bátor voltam hozzá, manapság már inkább megmosolyogtat… Az olimpia mindennek a teteje, más sportágak nagyjaival lehet találkozni a közösségi terekben,én meg az étkezőben megszólítottam Lionel Messit, kértem tőle egy közös képet, kifejezetten barátságos volt.The post Elég bátor volt ahhoz, hogy megszólítsa Lionel Messit a magyar kézilabdázó first appeared on 24.hu.Forrás: hir24
Jenny Erpenbeck regénye egy brandenburgi ház sorsát követi nyomon a 20. század során. A mű a lakók élettörténetein keresztül idézi fel a német történelem meghatározó korszakait és társadalmi küzdelmeit. Az egyes narratívákat a ház állandó szereplője, a kertész köti össze, aki változatlanul gondozza a kertet, függetlenül az éppen aktuális tulajdonos személyétől.A Fortepan önkéntesei szúrták ki az Erpenbeck-könyv borítójának csavarját. A L’Harmattan Kiadó ugyanis két képből alkotott egy harmadikat, ami illeszkedik a regény tartalmához. A montázshoz használt képeknél jól látszik, hogy tükrözve lettek, a kertészt pedig kiemelték a kesztölci veteményesből.A 2019-ben tragikus hirtelenséggel elhunyt debreceni születésű költő a ’90-es években költözött Budapestre. Műveiben fontos, visszatérő helyszínként jelentkezik a magyar főváros. Verses novelláskötete tizennégy elbeszélést tartalmaz, melyek mindegyike Budapest egy-egy apró szegletében játszódik, a 120 oldalas könyvben szereplő novellák alcímeiket is a város különböző negyedeiről kapták. Az írások a perifériára szorult kisemberekről szólnak, a boldogulás vágyáról és a társadalmi előrejutásról.A Térey-kötet első borítójára választott fotó hátterében az 1945 januárjában felrobbantott Erzsébet híd maradványai láthatók, előterében pedig egy hegesztő-lángvágó szakmunkásnő, aki a híd egyik elemét darabolja a budai alsó rakparton. Az Erzsébet hidat a második világháborúban robbantották fel a Budára visszavonuló németek.Rakovszky Zsuzsa számára a Fortepan weboldalán szereplő fotók ihletforrásként szolgáltak a verseskötetének írásakor. A két ciklusba rendeződő kötet második felében olvashatók azok a költemények, amelyek kapcsolódnak az online fotóarchívumhoz. A versek előképei Fortepan-képek, amelyeket képzeletbeli családi fotóalbumként nézegetett a költőnő. Innen származott a Magyar Nemzeti Galériában 2019-ben rendezett Fortepan kiállítás címe is: „Minden múlt a múltam”. Vecsei H. Miklós színész, író, dramaturg és költő második verseskötete egyetlen nap eseményeit követi végig, középpontjában az ember belső vívódásai állnak. A soliloquor egy színházi szakszó, melynek jelentése a lélek magányos beszélgetése Istennel. A versekben egy huszonnégy órán átívelő diskurzus bontakozik ki a költő és a Teremtő között. A verseket nem csupán archív képek, hanem zenei ajánlások is kiegészítik.A kötet borítóján látható fotó Szabadkán készült, feltehetően az Új Kenyér Ünnepén, 1941. július 27-én. A felvonuláson – amelyen Horthy Miklós is ott volt – a Magyar Honvédség győztes hadműveletét, a Délvidék visszafoglalását ünnepelték. Erre az alkalomra Szabadkát ünnepi díszbe öltöztették, a vasútállomástól a városházáig vezető útvonalat trikolórok és virágfüzérek borították, a mellékutcák pedig megteltek a környező településekről érkező, népviseletbe öltözött magyar tömegekkel.Tóth Eszter Zsófia történész és Poós Zoltán író közös kötete tárgy- és zenetörténeti nézőpontból idézi fel a Kádár-korszak mindennapjait és hangulatát. Az ismeretterjesztő könyvben Tóth Eszter évtizedek szerint haladva mutatja be a korszak jellegzetes termékeit, fogyasztási élményeit és társadalmi szokásait, korabeli forrásokra és személyes visszaemlékezésekre támaszkodva. A kötet lapjain olyan emblematikus árucikkek jelennek meg, mint a Trapper farmer, a Bambi, a Négercsók vagy a Moncsicsi, emellett ikonikus eseményekről is olvashatunk, mint Kabir Bedi magyarországi látogatása vagy az 1987-es nagy havazás. A fejezeteket Poós Zoltán írásai zárják, amelyek a szocialista korszak meghatározó, könnyűzenei albumait elemzik, többek között az Illés, az Omega, az LGT és a Piramis lemezeit.Szalay Zoltán fotóriporter készítette az egyik képet, ami a könyv borítóján feltűnik. Szalay heti- és napilapok riportfotósaként vált a szakma egyik meghatározó alakjává. 1958-tól három évtizeden át a Rádió és Televízió Újság fotóriportereként dolgozott, így készíthette el a könyvborítón látható felvételt Kóbor Jánosról, az Omega együttes énekeséről a Magyar Rádió 6-os stúdiójában. Az 1971-ben készült eredeti, vágatlan fotón az együttes tagjai közül Debreczeni Ferenc és Molnár György is láthatók.A kötet Tolnainé Kassai Margit banktisztviselő, fotográfus naplórészleteit adja közre. A második világháború idején, a német megszállás alatt a Jó Pásztor Bizottság tagjaként Sztehlo Gábor evangélikus lelkész üldözött zsidó gyermekeket bújtatott és védelmezett. Munkáját egyházi személyek és civilek támogatták, köztük Tolnainé, aki 1944–45 között gondozónőként segítette a szervezet munkáját. Személyes visszaemlékezéseiben emberközeli képet nyújt a Sztehlo által felügyelt otthonokról és a II. világháború budapesti eseményeiről. Naplója a mentett gyerekekről, a rájuk vigyázó, szintén bujkáló felnőttekről, valamint az ostrom időszakának hétköznapjairól is tartalmaz leírásokat. A memoárnapló Kunt Gergely társadalomtörténész közreműködésével jelenhetett meg, aki kísérő tanulmánnyal, jegyzetekkel és névmutatóval egészítette ki Tolnainé írásait.A könyv borítóján Lissák Tivadar (1909–1967) amatőr fotográfus 1944-ben készült felvétele szerepel. A XX. század közepének zűrzavaros időszakában élt gépészmérnökről csak fél évszázaddal a halála után derült ki, hogy tehetséges fotós volt. A borítóképen nevelt lánya Bárdos Cecília látható. A lányt hatéves korától nagynénje, Lengyel Mária és férje, Lissák Tivadar nevelte a Retek utca 29–31. alatti lakásukban. Cecília a borítóképen szereplő fotón is a Retek utcai lakás előtt áll, a mellette látható felfestett fehér nyíl pedig a legközelebbi óvóhely irányába mutat.Gáspár Balázs „antivárosnéző” füzete sajátos módon mutatja be a 19. század végi és 20. század eleji magyar fővárost. A megszokott, dicsőítő hangnem helyett a korabeli kritikákra helyezi a hangsúlyt – újságcikkek és idézetek mentén világít rá, hogy mi nem tetszett elődeinknek a fokozatosan világvárossá váló Budapesten. A kiadvány címe gróf Széchenyi István 1834-es Pesti por és sár könyvére utal, amelyben a korabeli város urbanizációs hiányosságairól és az ezekből adódó teendőkről írt.A kiadvány borítóképén szereplő felvételt Dabasy-Fromm Géza amatőr fotós készítette, aki ügyvédi pályája mellett a fényképezés iránt is kifejezetten érdeklődött. Utazásai során több magyar nagyvárosban készített térhatású sztereofotókat, Budapest mellett Szegeden és Veszprémben is fényképezett.Kurimay Anita a homoszexuális közösségek társadalmi helyzetének alakulását követi nyomon Budapest megalakulásától a büntethetőség megszűnéséig.Magyarországon a férfiak közötti szexuális kapcsolat büntethetősége 1961-ig volt érvényben. Ennek ellenére a 19. és 20. század fordulóján létezett egy látható szubkultúra, melynek tagjai viszonylag nyíltan keresték egymás társaságát Budapesten. A kötet szerint a Horthy-korszakban a homoszexualitás tabusítása ellenére a közösségek tovább fejlődtek, és melegbarát intézmények is megjelentek. A rendszer eközben a privát, diszkrét kapcsolatokat relatív toleranciával kezelte. A nyugati szexuális forradalom idején, az 1960-as években a szocialista Magyarországon a homoszexualitás medikalizációja történt meg.Mujzer Péter nyugalmazott ezredesként a magyar honvédség páncélos fegyvernemének kiépítését, fejlesztését, illetve a II. világháború haderejének történetét kutatja. A 2022-ben megjelent könyvében a Magyar Honvédség rövid történetét mutatja be, különös tekintettel a szárazföldi erők fő fegyverzetére: a tankokra, a páncélos harcjárművekre, a tüzérségi és a gyalogsági fegyverekre.A borítóképnek választott fotót idősebb Konok Tamás (1898–1970) készítette, aki anyagi okoból a katonai pályát választotta, mivel egy szegény felvidéki tisztviselő családból származott. Vélhetően felesége, Sándy Piroska hatására kezdett fotózni, miközben a Honvéd Légierőnél szolgált. 1938-ban vásárolt Leica kamerájával hamar az amatőr fotósok élvonalába került. 1942 nyarán a Magyar Királyi Haditudósító Század őrnagyaként két hónapot töltött a keleti fronton, Ukrajnában és a határhoz közeli orosz területen. Ez idő alatt több ezer fekete-fehér és színes felvételt készített a katonák mindennapjairól és az orosz tájról.Szerb Antal neves író és irodalomtörténész kötete először 1935-ben jelent meg. A 2023-ban újra kiadott könyv leginkább abban tér el a korábbi változatoktól, hogy illusztrációit a Fortepan gyűjteményének 1935-re datált képei közül válogatták ki. Szerb Antal vékony, mindössze ötvenoldalas szubjektív útikalauza egyedi korrajzot ad a két háború közti Budapestről. Az író ikonikus és számára fontos helyszíneken keresztül mutatja be a békebeli fővárost.A magyar főváros egyesítésének 150. évfordulója alkalmából kiadott könyv elfeledett, illetve kevéssé ismert történeteken keresztül igyekszik minél inkább megismertetni olvasóival a 20. századi Budapestet. Erre hivatottak a benne szereplő emberközpontú, amatőr fotók is a Fortepan archívumából. Az album a főváros történetét az első világháborútól egészen a rendszerváltásig nyomon követi.Szécsi Noémi művelődéstörténeti kötete a dualizmus korának (1867–1914) női életútjait állítja a középpontba. A lánynevelés, a tanulás és a szereplehetőségek szempontjaira összpontosítva, korábbi nőtörténeti kutatásait kibővítve ezúttal a társadalom szélesebb rétegeinek mindennapjait igyekszik minél átfogóbban bemutatni. A kötetben az arisztokrácia és a középosztály mellett a dajkák, parasztasszonyok és cselédlányok mindennapjairól is szó esik. Különös figyelmet kapnak a korszak híres nőalakjai – például Márkus Emília, dr. Hugonnai Vilma, Steinberger Sarolta, Kaffka Margit vagy Erdős Renée – akiknek levelezéseiből és naplóiból több ízben olvashatunk részleteket a könyvben.Dr. Ablonczy Balázs történész legújabb könyvében a II. világháború utolsó évéről ír. A had- és politikatörténeti feldolgozásoktól eltérően arra törekszik, hogy bemutassa, miként élte meg a magyar lakosság a háborús helyzet eszkalálódását 1944 nyarán. Hangsúlyt helyez az átlagemberek, a nők, a gyerekek, a diákok, a munkások, illetve a középosztályon kívül eső alsóbb társadalmi rétegek tagjainak történeteire is. Ablonczy több, vele készült interjúban kiemelte, hogy a könyv létrejöttét személyes családi élmények ösztönözték, a nagyszülei generációjának szánt hommage-ként is tekinthetünk Az utolsó nyárra.A borítóról ugyan pont lemaradt, de az eredeti felvételen egy gépgyáros lányát, Röck Zsuzsannát látjuk jobbról, akiről Ablonczy a fotó adományozójától megtudta, hogy a harmincas évek budapesti mondén világának kiemelt alakjaként gyakorlatilag minden fontosabb közösségi rendezvényen megjelent, legyen szó a Margit-szigeti teniszversenyekről, vagy a Gellért Szállóban rendezett bálokról. Első férje Sztehlo Gábor evangélikus lelkész testvére, Sztehlo Sándor volt. Röck viszonylag fiatalon, 1972-ben hunyt el Budapesten.Három és fél évtizeddel a rendszerváltás után is folyamatosak a szocializmus állambiztonsági szerveiről és a besúgóhálózatairól szóló diskurzusok. Takács Tibor történész a könyvében áttekinti, hogy mily módon működött a magyar állambiztonsági hálózat a Rákosi- és a Kádár-rendszerben. A kötet esettanulmányokon és átlagemberek történetein keresztül mutatja be az ügynökhálózat felépítését és tevékenységét 1945–90-ig. A szerző tudományos igénnyel, de közérthető formában igyekszik felidézni a magyar állambiztonsági múltat. Könyvének nyitó fejezetében például a 2022-ben népszerűvé vált A besúgó című magyar sorozatot, különösen annak pontatlanságait elemzi.A borítóhoz felhasznált fényképet Berkó Pál készítette a Belgrád rakpart nemzetközi hajóállomásánál 1946-ban. Az 1902-es születésű Berkó egész fiatalon, húszéves korában kezdett el fotózni. Nem volt hivatásos fényképész, pályája elején a pesti Hatschek és Farkas fotóműszaki kereskedésben dolgozott raktárosként, itt ismerhette meg a képkészítés technikai hátterét és a laborálás menetét. A háború megpróbáltatásait első, Leica kamerájával örökítette meg. A frontról hazatérve Budapest meghatározó eseményeit fotózta, például az ötvenes évek nagy politikai tömeggyűléseit és az ’56-os forradalmat. Régi filmjei csak halála után tíz évvel kerültek elő a Szentkirályi utcában található lakásából.Michael Köhlmeier pikareszk regényének kitalált főhőse Joel Spazierer, eredeti nevén Fülöp András 1949-ben született Magyarországon. Andrást nagyszülei nevelték Budapesten, akiket a történet szerint az ÁVH, árulás gyanújával tartóztatott le a gyermek négyéves korában. Ekkor a kisfiúnak több napig egyedül kellett gondoskodnia magáról, amit meglepő módon kifejezetten élvezett. A család az 1956-os forradalom előtt emigrált Ausztriába, ahol Spazierer rokonait hátrahagyva férfi prostituáltként, lopással és csalással kezdett el pénzt keresni. A főszereplő a történet során átszeli Európát, gyakran változtatja a nevét, és gyilkosságokba keveredik. Életére nagy hatást gyakorolnak az NDK-ban töltött időszak mellett a történelem jelentős eseményei: Sztálin 1953-as halála, az 1956-os magyar forradalom, Kuba politikája az 1960–70-es években.A regény magyar kiadásához választott és kiszínezett kép Garaczi László író, költő édesapjának amatőr felvételei közül származik. Az eredeti, 1960-as fekete-fehér fotó több szempontból is kapcsolódik az osztrák szerző történetéhez. A kép a Lipótvárosban a Honvéd tér és a Szemere utca sarkán készült, mindössze egy-két tömbnyire attól a Báthory utca 27. alatti lakástól, ahol a könyv bevezető jelenetei játszódnak. A felvételen látható kifejezetten jól öltözött kisfiúban a négyéves Garaczit ismerhetjük fel, aki a fotó készítésének időpontjában ugyanannyi idős volt, mint Joel Spazierer a regény elején.Török András régóta lelkes megfigyelője és önkéntes promótere szülővárosának. 2024 végén jelent meg a jól ismert útikönyvének tizedik, átdolgozott kiadása. A Budapest Könyv egy személyes hangvételű kalauz, amelyben a szerző a fővároshoz kötődő történeteket saját emlékeivel, élményeivel és gyakran szórakoztató megjegyzéseivel egészíti ki. Török a könyv tartalmát több mint harminc éve folyamatosan frissíti, újabb kiadásait a térképek és fekete-fehér felvételek mellett a saját pillanatképei is színesítik.Az 1960-as években a termelőszövetkezetek erőszakos létrehozásának eredményeként felbomlott az agrártársadalom. Ennek következtében a parasztság jelentős része lemondott a bizonytalan megélhetést nyújtó termelőszövetkezeti tagságról, és inkább a városokban keresett biztosabb megélhetést ígérő gyári munkát. Mivel a városi letelepedés lehetőségei korlátozottak voltak, sokan mindennapos ingázásra kényszerültek. Kisőrsi-Farkas Zsófia társadalomtörténész első könyve a szocialista időszakról, és a magyar mezőgazdaság kollektivizálásának következményeiről szól – a faluról városba, a földművelésből gyáriparba kényszerülő ingázó nők mindennapjait mutatja be. A könyv alapját több mint harminc interjú adja, az interjúalanyok közül kiemelkedik Szombat Jutka, aki fiatal lányként Vát és Szombathely között ingázott.Kisőrsi-Farkas Zsófia könyvborítójához Szalay Zoltán fotóriporter egy képét használták fel. 1964-ben Szalay szociográfiai igényű fotósorozatot készített a Budapest és Pusztaszabolcs között vonaton ingázó munkásokról a frissen indult Tükör című hetilap első számához. Munkája öt oldalt kapott volna a lapban, de végül felsőbb utasításra nem jelenhetett meg. A fotók készítése idején a lapok próbaszámait be kellett mutatni az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályán. A sötét hangulatú, kendőzetlenül dokumentarista anyagot Szirmai István KB titkár utasítására cenzúrázták, a fotók megjelenésére éveket kellett várni. Az első Tükör számban a fotóriport helyett egy Hruscsov portrécikket tettek közzé. A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/fortepan-konyvboritokThe post Így festenek a Fortepan-képek a könyvborítókon first appeared on 24.hu.
Új kedvcsináló érkezett a Megasztár szombati adásához, amiből kiderül, Tóth Gabi vitába keveredik a többi zsűritaggal. Arról beszél:Én is újra kellett kezdjek mindent. Nem kívánom se neked, se neked, hogy megéljétek, milyen az, mikor a nagy csúcsból lezuhansz.Majd a következő jelenetben már Curtis emlegeti fel a múltját:A legnagyobb színpadon voltam, amikor fölállt a kollégám és kiteregetett rólam, de nem haknizok ezzel– utalt a 2018-as nagy szakításukra, mikor Majka a szegedi koncertjükön, a színpadon rúgta ki Curtist annak drogproblémáira és kezelhetetlenségére hivatkozva. Ezt követően hónapokig üzengettek egymásnak a médiában. The post „Fölállt a kollégám és kiteregetett rólam” – Curtis felhozza Majkával közös balhéját a Megasztárban first appeared on 24.hu.
A Barcelona kézilabdacsapata Janus Smárasont akarja, az izlandi irányító pedig a Barcát – nagyjából így lehetne összefoglalni a Mundo Deportivo cikkét, amiben arról ír, hogy a szegedi kézis szerződése 2026-os lejárta után csapatot vált.Az MD cikke szerint ugyan pár apróságban még meg kell egyezniük a feleknek, de szinte biztosra vehető, hogy a 30 éves izlandi a Barcelonához megy és 2029-ig kötelezi el magát a katalánokhoz.Smárason 2024 nyarán érkezett a szegedi klubhoz, amellyel az első szezonjában Magyar Kupát nyert. A magyar csapat október 9-én egyébként épp a Barcelonához látogat a Bajnokok Ligájában.A Szeged keretében ott van még irányító posztra a svéd Jim Gottfridsson és a szerb Lazar Kukic, előbbinek 2028-ig, utóbbinak 2027-ig szól a szerződése.The post Szinte biztos, hogy a szegedi kézis a Barcához szerződik first appeared on 24.hu.
A Szeged 36-31-re nyert a dán GOG otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája csoportkörének második fordulójában, szerdán Svendborgban.A hazaiak csak kétszer – 8-7-nél és 9-8-nál – vezettek az egész mérkőzésen.A mostani BL-szezont vereséggel kezdő vendégek keretéből Magnus Röd és Bodó Richárd hiányzott, utóbbinak részleges izomszakadás van a vádlijában. A hazaiaknál Óli Mittún váll-, Frederik Petersen könyök-, Casper Käll pedig térdsérülés miatt nem játszhatott, írja az MTI.Tobias Thulin eleinte remekül védett volt csapata ellen, erre alapozva a Szeged 4-1-re ellépett, de a védekezés ezúttal sem működött megfelelően – ahogyan múlt csütörtökön, a lengyel bajnok Wisla Plock ellen elveszített hazai meccsen sem –, így a 13. percben már a dánok vezettek 8-7-re. Michael Apelgren vezetőedző időkérése után volt egy komoly fellángolása a Szegednek, amely 5-0-s sorozatot produkált. A létszámfölényes támadójátékra váltó GOG-nak erre is volt válasza, és bár vérző orrsérülés miatt elveszítette Lasse Balstadot, visszakapaszkodott 13-12-re.A technikai hibákat, labdaeladásokat rendre góllal büntették a házigazdák, a szünetben mégis 18-16-os előnyben voltak a szegediek.Thulin a második félidő elején is bravúrosan védett, csapata többször is ellépett négy góllal, ám a GOG rendre visszazárkózott. A kapusteljesítmények közötti komoly különbség ellenére négy és fél perccel a vége előtt is csak kettő volt közte, de ennél közelebb nem kerültek a dánok, sőt, végül öttel győzött a vendégcsapat.Mario Sostaric 12, Bánhidi Bence, Borut Mackovsek és Imanol Garciandía hat-hat góllal, Tobias Thulin 16 védéssel járult hozzá a sikerhez. A túloldalon Nicolai Pedersen nyolc, Frederik Bjerre hét találattal zárt.GOG (dán) – OTP Bank-Pick Szeged 31-36 (16-18)lövések/gólok: 50/31, illetve 48/36gólok hétméteresből: 5/4, illetve 5/5kiállítások: 6, illetve 6 percThe post Tökéletes válasz a rossz rajtra: Dániában nyert BL-meccset a Szeged first appeared on 24.hu.
A Veszprém 32-28-as vereséget szenvedett a dán Aalborg otthonában a férfi kézilabda Bajnokok Ligája első fordulójában.A vendégek keretéből a sérült Yannis Lenne hiányzott,az egyiptomi Jehia el-Dera viszont hosszú idő után játszott újra tétmérkőzést: tavaly október közepén a szintén dán Fredericia HK elleni BL-meccsen elszakadt a balátlövő térdszalagja.A hazaiaknál Niklas Landin, Sander Sagosen és Alexander Blonz nem játszott. A meccs elején 6-3-ra elléptek a dánok, és mivel hatékonyabb volt náluk a kapusteljesítmény, a folytatásban magabiztosan őrizték előnyüket. Egészen a veszprémi kapuscseréig, mivel utána Mikael Appelgren védéseire alapozva a veszprémiek egy 5-1-es sorozat végén egyenlítettek (13-13).A szünetben két találattal vezetett az Aalborg, a második félidőben pedig 11 percig felváltva születettek a gólok. A vége előtt 11 perccel még csak egy gól volt a különbség, de a veszprémiek játékából hiányzott az átütőerő a fordításhoz.Egy 4-1-es sorozattal ismét elléptek a házigazdák, és úgy nyerték meg a találkozót, hogy egyszer sem voltak hátrányban a hatvan perc során.Nedim Remili nyolc, Bjarki Már Elísson hat gólt lőtt, Mikael Appelgren nyolc, Rodrigo Corrales két védéssel zárt. A túloldalon Thomas Arnoldsen hat találattal járult hozzá a sikerhez, hárman öt góllal zártak, Fabian Norstennek pedig 18 védése volt. A két csapat kilencedik egymás elleni tétmérkőzésén négy veszprémi siker mellett ötödször győzött az Aalborg.A Veszprém legutóbb 2009-ben veszítette el az első csoportmérkőzését a BL-ben – akkor a Rhein-Neckar Löwentől kapott ki –, azóta 13 győzelem és két döntetlen volt a mérlege a nyitómeccseken. A Magyar Kupa-címvédő Szeged csütörtökön a Fazekas Gergőt, Szita Zoltánt és Ilic Zorant foglalkoztató lengyel bajnok Orlen Wisla Plockot fogadja, a Veszprém pedig szeptember 18-án a francia HBC Nantes-ot látja vendégül a BL csoportkörében.The post 16 év után először bukta el BL-nyitómeccsét a Veszprém first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban