Elárasztották a kézi-BL-t a magyar csapatok
hir24 | 2025. június 24., kedd - 11:51
A következő idényben összesen öt magyar csapat szerepelhet a kézilabda Bajnokok Ligájában.Az már eddig is biztos volt, hogy a két bajnoki címvédő, a Veszprém férfi és a BL-győztes Győri Audi ETO KC női együttese ott lesz a csoportkörben, majd kedden az európai szövetség a honlapján közölte, hogy mindhárom magyar csapat, amelyik igényelte, megkapta a szabadkártyát.Így a férfiak mezőnyében ott lesz a Magyar Kupa-címvédő Szeged, a nőknél pedig a szintén kupagyőztes Ferencváros és a bajnoki negyedik helyezett Debrecen.A nőknél szabadkártyát kapott a Szikora Melindát foglalkoztató német Borussia Dortmund, viszont nem lehet ott a főtáblán Papp Nikoletta együttese, a román CS Minaur Baia Mare. A csoportkör sorsolását pénteken 15 órától tartják Bécsben.A férfi mezőny: One Veszprém HC, OTP Bank-Pick Szeged, GOG (dán), HBC Nantes (francia), Eurofarm Peliszter (északmacedón), Kolstad HB (norvég), Industria Kielce (lengyel), PPD Zagreb (horvát), Aalborg HB (dán), Barcelona (spanyol), Paris Saint-Germain (francia), Füchse Berlin (német), SC Magdeburg (német), Orlen Wisla Plock (lengyel, Fazekas Gergő, Szita Zoltán, Ilic Zoran), Sporting CP (portugál), Dinamo Bucuresti (román, Rosta Miklós) A női mezőny: Győri Audi ETO KC, FTC-Rail Cargo Hungaria, DVSC Schaeffler, Podravka Koprivnica (horvát), Ikast HB (dán), Brest Bretagne (francia), Borussia Dortmund (német, Szikora Melinda), Gloria Bistrita-Nasaud (román), Odense HB (dán), Team Esbjerg (dán), Metz HB (francia, Vámos Petra, Albek Anna), HB Ludwigsburg (német, Faluvégi Dorottya), Buducnost Podgorica (montenegrói), Storhamar HE (norvég), CSM Bucuresti (román), Krim Mercator Ljubljana (szlovén)The post Elárasztották a kézi-BL-t a magyar csapatok first appeared on 24.hu.
Forrás: hir24
A kajakos Csikós Zsóka az 500 és az 1000 méter után az 5000 métert is megnyerte vasárnap a racicei kajak-kenu Európa-bajnokságon. A leghosszabb távon a kenus Csorba Zsófia is győzött, a kajakos Varga Ádám pedig második lett, így a magyar válogatott hét arany-, három ezüst- és öt bronzéremmel zárta a viadalt.Az 5000 méteres futamokat ezúttal futószakaszok nélkül, egy nagy és öt kis kört megtéve teljesítették a résztvevők a Labe (Elba) Arénában, írja az MTI. A kenusok kezdtek, mindkét magyar az esélyesek között vágott neki a versenynek – Csorba Zsófia idén mindkét világkupát megnyerte, Adolf Balázs pedig a szám címvédőjeként szállt vízre –, az esélyt azonban csak előbbi versenyzőnek sikerült győzelemre váltania. Már a rajt után a hatfős mezőny élére állt, és a spanyol Maria Corberával együtt haladt a cél felé. A hajrában az ellenfélnek nem volt ereje újítani, így Csorba magabiztos győzelmet aratott. Az ünneplése olyan jól sikerült, hogy végül a vízben kötött ki, és csak hosszú percek múlva, a mentőcsónak fedélzetén érkezett meg a stégre.„A spanyol lány most sokkal határozottabb volt, mint Szegeden, nem erre számítottam.Azt hittem, hogy már az első fordulónál el tudok lépni, de keményen küzdött, nagyon jó verseny volt.Én futószakasszal jobban élveztem volna a versenyt, de úgy tűnik, hogy így is megy. Remélem, Milánóig, a vb-ig kitart a formám” – mondta az újpesti Csorba, aki a vegyes négyesben is szerzett egy ezüstérmet, így két dobogós helyezéssel utazhat haza.Az 1000 méteren hetedik Adolf Balázs az első kör végén hibázott, nekiment az egyik bójának, belülre sodródott, és mire visszatolatott, az ellenfelek már messze jártak, így elszállt az esélye a címvédésre. Végül ötödik lett.A kajakosoknál Csikós Zsóka folytatta diadalmenetét, az 1000 és az 500 méter után öt kilométeren is ő volt a leggyorsabb.Már az elején az élre állt, és bár időközben elvétve az ötfős elbolyból mások is vezettek, többnyire ő haladt elöl és a hajrához is ő érkezett elsőként. Az utolsó egyenesben nagy harc kezdődött a győzelemért, de a magyar kajakos bírta a tempót és ezúttal is ő haladt át elsőként a célvonalon. Csikós Zsóka a magyar csapat legeredményesebb versenyzőjeként három aranyérmet gyűjtött Csehországban.„Nem gondoltam, hogy ilyen sikeres lesz számomra ez az Eb. Három érmet szerettem volna, de az ötszázzal kapcsolatban úgy voltam, jó lenne a dobogó. Az ezret szerettem volna megnyerni, az ötezer pedig mindig bizonytalan. Nagyon örülök, hogy három aranyérem lett a vége. A rajtom délután nem sikerült túl jól, kisebb lapáttal versenyzek ötezren, és éreztem, hogy ezt még gyakorolnom kellett volna. Azt terveztem, hogy sokat vizezek, de ez nem sikerült, egyszerűbbnek tűnt, ha én megyek elöl.A hajrá miatt izgultam, mert 2021-ben is mentem ötezret, hasonlóan keveset vizeztem és a végén egy svéd lány lefiniselt. Nem szerettem volna, ha ez újra megtörténik– nyilatkozott az MTI-nek a 24 éves szolnoki kajakos.Az 500 méteren aranyérmes Varga Ádám is a győzelemre esélyesek csoportjában lapátolt, amelyben hol ő vezetett, hol mások. Az utolsó körben aztán megindult a helyezkedés, a magyar kajakost többen is megelőzték, az utolsó kanyar előtt nem volt igazán jó pozícióban, de aztán valahogy mégis jó helyre került. A záró kétszáz méteren az éremért küzdhetett a portugál Fernando Pimentával és a dán Mads Pedersennel. A végét az élen lapátoló címvédő Pimenta bírta a legjobban, Varga pedig – akárcsak tavaly, Szegeden – ezüstérmet szerzett.The post „Nem gondoltam, hogy ilyen sikeres lesz számomra az Eb” – megállíthatatlan volt a kajakos Csikós Zsóka first appeared on 24.hu.
A Magyar Királyságba bebocsátást nyert romák feltételezhetően szervezett csoportokat alkottak, Dr. Orsós Julianna történész, a HUN-REN–OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos munkatársa szerint erre utal, hogy a nekik szóló parancsleveleket, utasításokat a már említett vajdáknak címezték, mint ezen közösségek képviselőinek. A magyarországi cigányok középkori történetéről csupán olyan források állnak rendelkezésre, amelyek jellegüknél fogva ugyan csak pontszerű betekintést engednek a helyzetükbe, ám a szakemberek általi értelmezésük azért megannyi következtetésre lehetőséget ad. A folytatásban ilyen oklevelek mentén haladunk.Kezdjük a ma ismert legelső említéssel, Luxemburgi Zsigmond király 1423-ra dátumozott oklevelével. A Szepeshelyen kiadott irat egy úgynevezett menlevél, és bizonyos László nevű cigányvajdának (a vajdáról tudjuk, hogy nem etnospecifikus megnevezés) szól, a lényege pedig, hogyZsigmond király László kérésének eleget téve meghagyja, hogy bármely királyi birtokra bemehetnek, letelepedhetnek, a királyi adminisztráció kötelessége őket befogadni és védelmet biztosítani számukra– foglalja össze Dr. C. Tóth Norbert történész, a HUN-REN–Magyar Országos Levéltár–Szegedi Tudományegyetem Magyar Medievisztikai Kutatócsoportjának vezetője, a Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) főlevéltárosa, nyomatékosítva, hogy itt kizárólag uralkodói birtokokról van szó, legyenek azok uradalmak, városok, mezővárosok vagy egyebek.Fentiek mellett ezzel az oklevéllel a király – ma úgy mondanánk – első fokon kivonta adott birtok igazságszolgáltatási hatósága alól a szóban forgó cigány közösséget, azaz peres ügyeikben, viszályaikban saját elöljárójuk, László vajda volt hivatott ítélkezni – és ezt nevezhetjük talán kiváltságnak is. Nagyon erős idézőjelek között azt lehet mondani, hogy egyfajta önkormányzati jogot kaptak, persze nem a szó mai, hanem középkori értelmében, ami alapvetően a saját jog és szokások szerinti bíráskodást jelentette.Bár a Zsigmond-féle irat általános parancs, fontos kiemelni: egyedi döntés abból a szempontból, hogy nem az egész népcsoportra, hanem csak a László által képviselt közösségre vonatkozik. Nincsenek tehát kollektív kiváltságok, nincs kijelölt terület, mint a székelyeknél, kunoknál, hanem egyedi eseteket ismerünk.Még egy oklevelünk van a XV. századból, ezt Hunyadi Mátyás adta ki 1487-ben. Úgynevezett parancslevélről van szó, a király arra utasítja benne Erdély vajdáját, alvajdáját és Nagyszeben város tisztségviselőit, hogy tartsák meg régóta érvényes, kiváltságaikban a városfal megerősítésén dolgozó, a szebeni székben élő, és a városba rendelt, erődítésen dolgozó cigány csoportokat, egyszerűen fogalmazva: hagyják békén őket.The post A magyar király emberei voltak a cigányok first appeared on 24.hu.
Csikós Zsóka parádés verseny után megnyerte vasárnap a kajak egyesek 500 méteres versenyét a racicei kajak-kenu Európa-bajnokságon.A szolnokiak 24 éves versenyzője – aki az U23-as korosztályban vb-t is nyert ebben a számban – idén robbant be a hazai felnőtt élmezőnybe úgy, hogya szezon elején még a maratoni versenyekre és a Világjátékokra készült, de aztán a válogató megnyerése után a gyorsasági szakágra váltott.Szombaton remek győzelmet aratott 1000 méteren, és 500 méteren is reálisnak tűnt, hogy megcélozza a dobogót, írja tudósításában az MTI. A döntőben óvatosan kezdett, tisztes távolból követte az erősen rajtoló Anna Pulawskát, féltávnál azonban már a harmadik helyen lapátolt lengyel riválisa és a szerb Milica Novakovic mögött. A második 250 méteren Csikós erőteljes húzásokkal jött fel ellenfeleire, előbb Novakovicot, majd a fáradni látszó Pulawskát is megelőzte és az utolsó ötven méteren már ő vezetett. A lendülete kitartott a célig, így parádés győzelmet aratva a második aranyérmét szerezte Csehországban.Csikós Zsóka a könnyeivel küszködött a dobogón.Rengeteg érzés kavarog bennem. Nagyon örülök, hogy nyerni tudtam. Nagyon szerettem volna és nagy dolog, hogy sikerült, az időm is jó volt– mondta az eredményhirdetés után a győztes.„Amikor ezer méteren kihajtom magam, nem igazán tudok aludni, most is így volt, hat óra alvás után jöttem ki a pályára. Ezzel együtt mindenkinek azt mondtam, hogy ma harapni fogok és szerintem ez sikerült is. Próbáltam ismét csak magamra fókuszálni, tudtam, hogy a lengyel és szerb lány nagyon be fog kezdeni, mert ők kétszázasok. Érzem, hogy most jobban fókuszálok, mint az előző években és ezt tudom kamatoztatni a pályán is. Az elmúlt években megtanultam kizárni a külső körülményeket.”Csikós később 5000 méteren is vízre száll még. „Szeretek ötezren menni és hosszabb távokat, szeretnék ott is nyerni” – jelentette ki.Opavszky Réka ezüstérmet szerzett a kenu egyesek 500 méteres döntőjében. Az Újpesti TE Eb-újonc, 21 éves versenyzője – aki az U23-as korosztályban kétszeres világbajnok ebben a számban – jól kezdett a fináléban, a világbajnok ukrán Ludmila Luzannal és a tavaly harmadik spanyol Maria Corberával hamar kiváltak a mezőnyből. Kétszázötven méternél is ez volt a sorrend, aztán a magyar kenus nagyobb sebességi fokozatba kapcsolt és elment spanyol riválisa mellett. Az élen Luzan bírta a saját maga által diktált óriási tempót, Opavszky őt már nem tudta beérni, de a második helye nem forgott veszélyben, így a vegyes négyessel elért szombati második helye után ismét dobogóra állhatott.Előzetesen egy kamikazepályát szerettem volna jönni, az első háromszázat nagyon keményen meg akartam nyomni.Aztán a futam közben úgy alakult, hogy inkább taktikát váltva próbáltam ott maradni az ukrán és a spanyol lánnyal. A végén pedig indítottam egyet már korábban, mint kétszáz méter, mert éreztem, hogy a spanyol lány fogható. Kicsit erőre is kaptam, amikor láttam, hogy nem tudja visszaverni a támadásomat” – mondta az MTI-nek.A tokiói olimpián negyedik, világbajnok Csizmadia Kolos K-1 200 méteren próbált minél jobb helyezést elérni, de végül hajszállal lemaradt a dobogóról. A finálé nagyon szoros versenyt hozott, amelynek a végén a szerb Strahinja Dragosavljevic, a portugál Messias Baptista és a spanyol Carlos Arevalo szerezte meg az első három helyet, az MVM Szegedi VSE 29 éves világbajnoka pedig17 ezredmásodperccel lemaradva az éremről negyedik lett.The post Parádés Eb-aranyat nyert az idén berobbanó magyar kajakos first appeared on 24.hu.
Ha valakinek kétsége lett volna afelől, hogy melyik a legerősebb kézilabda-bajnokság a világon, elég rápillantania az európai kupasorozatok négyes döntőire. Az Európa Ligában a francia Montpellier mellett a THW Kiel, az MT Melsungen és a győztes Flensburg szerepelt a legjobbak között, míg a Bajnokok Ligájában – a spanyol Barcát és a francia Nantes csapatát felülmúlva – a Füchse Berlin, illetve az SC Magdeburg játszotta a finálét.Nem véletlen, hogy a Barca edzője, a korábban Hannoverben négy évet lehúzó Carlos Ortega egy német mondattal jellemezte a kialakult helyzetet: „Es gibt nur eine Bundesliga”, azaz „Csak egy Bundesliga van”.A korábbi veszprémi mester azt is hozzátette, hogy a katalánok igazából egy egyenlőtlen verseny áldozatai lettek, hiszen, amíg a német klubok minden hétvégén kemény meccseket játszanak, addig ez a spanyol ligában cseppet sincs így. Persze, csúsztatás is van benne, hiszen a Barca a legutóbbi hét alkalommal csak eljutott a Final Fourig, háromszor pedig meg is nyerte a Bajnokok Ligáját.Az viszont tény, hogy a friss Bundesliga-győztes Füchse Berlin, illetve az immáron ötszörös BL-győztes Magdeburg tökélyre vitte a Bundesliga dominanciáját. Ehhez jött a helyszíni érdeklődés, a szurkolók, a színvonal – minden, ami a sportág igazi reklámjának bizonyult.Az elmúlt években a Bundesliga még azoknak a spanyoloknak és franciáknak is célállomás lett, akik az adókedvezmények miatt ritkán költöztek Németországba. Így történhet, hogy a barcelonai Aitor Arino a Füchse játékosa lesz, míg a Nantes fiatal sztárjának, Aymeric Minne-nek többek között a Flensburg is udvarol.A kézilabda Bundesliga több területen is professzionálisabbá vált, Robert Schulze és Tobias Tönnies játékvezetőket már régóta Európa egyik legjobb párosának tartják, míg a kispadokon olyan friss és fiatal arcok hódítanak, mint a BL-döntő két mestere, a 43 éves Bennet Wiegert (Magdeburg) és a mindössze 31 éves Jaron Siewert (Füchse Berlin).Amikor 2013. február 24-én a Pick Szeged ellen, éppen egy Bajnokok Ligája-mérkőzésen bemutatkozhatott a Füchse Berlin csapatában, Jaron Siewert volt a német főváros egyik legboldogabb embere.Az 1994. január 31-én született irányítót korosztálya egyik nagy tehetségének tartották, 19 éves korára már négy német bajnoki címet nyert az U18-as és az U19-es csapatokkal, 2012-ben pedig U18-as Európa-bajnok lett a korosztályos válogatottal. Minden feltétel adott és ideális volt egy komolyabb profi karrierhez.The post „Nem a legfiatalabb, hanem a legfiatalabb sikeres edző akarok lenni!” – sztrókból felépülve faragott Európa-hírű kézicsapatot a berlini mester first appeared on 24.hu.
Éremesőt hozott a kajak-kenu Európa-bajnokság szerdai napja.Aranyérmet szerzett a Csikós Zsóka és Varga Ádám kajak egyesben, míg Lucz Anna kenu egyesben védte meg a címét. Szintén a kenusok között nyert bronzérmet a Kiss Ágnes, Nagy Bianka páros, míg a vegyes négyes második helyen zárt.A 200 méteren címvédő Lucznak göröngyös volt az útja a fináléig, az előfutamában egy rossz rajt után csak negyedikként zárt, így pénteken, a középfutamban is vízre kellett szállnia. Innentől viszont nem hibázott, a döntőben a szlovén Anja Ostermant végül 19 századmásodperccel előzte meg.Szintén megvédte Eb-címét a Fojt Sára, Pupp Noémi, Ujfalvi Laura, Kőhalmi Emese összeállítású kajak négyes is. Az 500 méteres távon olimpiai bronzérmes kvartett az előfutamon erődemonstrációt tartott, a döntőben is csak a spanyolok tartották velük a tempót. A táv második felében aztán Fojték elléptek és végül közel fél másodperces előnnyel értek célba.A Kiss Ágnes, Nagy Bianka szegedi duó idén eddig bombaformában versenyzett, a szegedi világkupán egy-egy arany- és ezüstérmet szerzett, Poznanban pedig mindkét páros számot megnyerte. Ezúttal 200 méteren mutatkozott be úgy, hogy az előcsatározások során nem kellett vízre szállnia, mivel erre a számra mindössze hat hajó nevezett. A magyarok beragadtak, de végül a harmadik helyre behúzták a hajójójukat.A most debütáló vegyes kenu négyes 500 méteres számban öt hajó nevezett, köztük az Opavszky Réka, Kollár Kristóf, Juhász István, Csorba Zsófia összeállítású hajó. A döntő magyarok és a spanyolok küzdelmét hozta az első helyért, végül Kollárék lettek az ezüstérmesek.A kajak egyesek ezer méteres döntőjében Csikós Zsóka gyakorlatilag átgázolt a teljes mezőnyön, senki se tudta megszorongatni még a döntőben sem: a másodikként záró Melina Anderssonra négy másodpercet vert. A férfiak 500 méteres döntőjébe Varga Ádám kétszeres címvédőként érkezett és bár ráijesztett a rajtnál kilövő Gunnar Eide, az utolsó százon nagyot hajrázó magyar kajakosé lett az arany. Kopasz Bálint még délelőtt nyert bronzérmet ezer méteren, a betegség miatt nem tökéletes állapotban versenyző magyar célfotóval maradt le az ezüstről.Magyarország az első finálés nap után négy arany-, egy ezüst- és két bronzéremmel áll, vasárnap további 12 döntővel zárul majd, amelyekből mindegyiken lesz magyar induló.Férfiak:K-1 500 m, Európa-bajnok:Varga Ádám 1:37.455 p2. Alex Graneri (Spanyolország) 1:38.2423. Josef Dostal (Csehország) 1:38.322K-1 1000 m, Európa-bajnok:Fernando Pimenta (Portugália) 3:25.096 p2. Martin Nathell (Svédország) 3:26.0093. Kopasz Bálint 3:26.019K-4 500 m, Európa-bajnok:Portugália 1:19.319 p2. Csehország 1:19.5323. Lengyelország 1:19.642…7. Magyarország (Nádas Bence, Hidvégi Zalán, Hidvégi Hunor, Keller Gergő) 1:20.689C-1 200 m, Európa-bajnok:Pablo Grana (Spanyolország) 38.291 mp2. Oleksii Koliadych (Lengyelország) 38.3383. Andrij Ribacsok (Ukrajna) 38.5444. Hajdu Jonatán 38.874C-1 1000 m, Európa-bajnok:Catalin Chirila (Románia) 3:46.781 p2. Martin Fuksa (Csehország) 3:46.8383. Szergej Tarnovszki (Moldova) 3:49.128…7. Adolf Balázs 3:53.635nők:K-1 200 m, Európa-bajnok:Lucz Anna 39.715 mp2. Anja Osterman (Szlovénia) 39.9053. Milica Novakovic (Szerbia) 40.155K-1 1000 m, Európa-bajnok:Csikós Zsóka 3:50.294 p2. Melina Andersson (Svédország) 3:54.3213. Laura Pedruelo (Spanyolország) 3:55.841K-4 500 m, Európa-bajnok:Magyarország (Fojt Sára, Pupp Noémi, Ujfalvi Laura, Kőhalmi Emese) 1:35.277 p2. Spanyolország 1:35.7373. Németország 1:36.164C-1 200 m, Európa-bajnok:Dorota Borowska (Lengyelország) 45.178 mp2. Ludmila Luzan (Ukrajna) 45.6583. Viktoriia Yarchevska (Spanyolország) 45.7814. Takács Kincső 46.421C-2 200 m, Európa-bajnok:Angels Moreno, Viktoriia Yarchevska (Spanyolország) 42.242 mp2. Ludmila Luzan, Irina Fedoriv (Ukrajna) 42.3093. Kiss Ágnes, Nagy Bianka 42.856vegyes C-4 500 m, Európa-bajnok:Spanyolország 1:36.255 p2. Magyarország (Opavszky Réka, Kollár Kristóf, Juhász István, Csorba Zsófia) 1:36.868The post Hatalmas éremhalmozásba kezdtek a magyarok a kajak-kenu Eb-n first appeared on 24.hu.
Kádár János 1988 májusában lemondott a főtitkári posztról, elvállalta a pártelnöki tisztséget, amivel gyakorlatilag átadta hatalmát. Utódját saját maga szemelte ki Grósz Károly személyében, aki az első adandó alkalommal lecserélte a pártvezetést, valójában megdöntötte a kádárizmust. Maga Kádár megdöbbent, árulásként fogta fel, sőt ennél többre is gondolt, amikor minden bizonnyal Grószra utalva így fogalmazott: „a Brutusok előjöttek”.Hihetetlen fegyelmezettségének számlájára írható, hogy ettől függetlenül heti szinten tartott megbeszéléseket utódjával, egyfajta mentor szerepben próbálta segíteni Grósz munkáját a párt és az állam általa gondolt érdekében. Mentális és fizikai egészsége azonban rohamosan romlott, jobb és rosszabb periódusok váltogatták egymást, nagyjából novemberig volt képes valamelyest átlátni a politikai folyamatokat, és politikusként viselkedni.Innentől kezdve azonban már kellemetlenné, tehertétellé vált a pártvezetés számára, ezért elzárták a nyilvánosság elől, pontosabban még az elvtársak is csak Grósz Károly előzetes engedélyével találkozhattak vele. Nehezen viselte a mellőzöttséget, orvosa szerint ez az érzés is hozzájárult állapota romlásához. Aztán jött egy Grósz-interjú, amire Kádár mindenképp reagálni akart, semmi és senki nem állíthatta meg a tragikus, és mára történelmivé érett híres utolsó beszédének megtartásában 1989. április 12-én.Pedig a közhiedelemmel ellentétben maga Grósz Károly is próbálta megakadályozni, hogy nagy nyilvánosság előtt hozza magát ennyire kellemetlen helyzetbe. Erről szólt előző része sorozatunknak, amelyben történészekkel készült beszélgetések alapján foglaljuk össze Kádár János életét, a tudományos tények és értékelések mellett helyet kapnak a visszaemlékezések, és meg-megállunk háttérinformációk, pletykák felgöngyölítésére is. Dr. Medgyesi Konstantin történésszel, a szegedi Móra Ferenc Múzeum főmuzeológusával, az Apagyilkosság. Kádár János és Grósz Károly küzdelme című könyv szerzőjével folytatjuk a beszélgetést.Kádár életének szimbólumokkal és sorsszerű eseményekkel teli utolsó három hónapjáról lesz szó üres bőrönddel, zokogva bocsánatkéréssel, a „Kádár-perrel” és az egykori diktátor utolsó szavaival.Kádár János egészsége az 1980-as évektől kezdve vált egyre sérülékenyebbé, tüdőtágulattal küzdött: ez a visszafordíthatatlan betegség a tüdőhólyagocskák tágulásával, szövetkárosodással, a légzőfelület csökkenésével jár. Komoly fájdalmai voltak, gyakran fulladozott, sokszor túl kevés oxigén jutott az agyába, a Korányi Pulmonológiai Intézet neves tüdőgyógyászához, Hutás Imréhez járt rendszeres kezelésre.Az egyre gyakoribb oxigénhiányos állapot időskori demenciával párosulva okozta szellemi leépülését, pontosabban azt a jelenséget, hogy 1987-től egyre gyakrabban vált beszéde és gondolkodása is kaotikussá, a külvilág számára értelmezhetetlenné. Ezért próbálta őt a pártvezetés távol tartani a nyilvánosságtól, és egy ilyen „rövidzárlat” uralkodott rajta ama bizonyos utolsó beszéd idején is. 1989. április 12-én nemcsak a párt országos küldöttei, hanem az egyre szabadabb sajtónyilvánosság jóvoltából a magyar társadalom egésze számára nyilvánvalóvá vált Kádár János valódi állapota.Teljes döbbenet volt a reakció, a legjelképesebb talán, hogy a Központi Bizottság (KB) ülésén részt vevő női tagok nagy része sírva fakadt.Hihetetlen sokk lehetett, Kádárra a legtöbben valamiféle apa- vagy nagyapafiguraként tekintettek, ott és akkor viszont szembesültek vele, fizikai valójában látták, hogy ez az ember összeomlott– fogalmaz a 24.hu-nak Medgyesi Konstantin.A Grósz vezette pártvezetésnek cselekednie kellett, négytagú orvoscsoportot kértek fel a pártelnök egészségi állapotának vizsgálatára, amely április 26-án adta le szakvéleményét: Kádár már nem munkaképes, nem tudja ellátni feladatait. Ennek következményeként pedig május 8-án az egykori diktátort felmentették pártelnöki tisztségéből és megfosztották KB-tagságától. Hatalmát tekintve, hivatalosan immár nem volt több, mint bármelyik magyar nyugdíjas.A történész szavai szerint a politika és az emberi tartalom borzalmas mixe volt ez a drasztikus döntés. Nem tudhatták, Kádár meddig él még, miket fog tenni, ad absurdum akár kiáll az utcára, és ott beszél össze-vissza a járókelőknek: el kellett határolni tőle az MSZMP-t. Mindemellett Grósznak április 12-én nem volt joga Kádárt, mint pártelnököt, KB-tagot visszatartani a beszédtől, így azonban akár már karhatalommal is megakadályozhatta volna, ha netán ismét ilyesmire érzett volna motivációt.Tetten érhető itt Grósz kétarcúsága. Politikusként nyilván érezte, Kádár Jánost el kell zárni a párttól, másrészt tisztelte az „Öreget”, védte a méltóságát, nem hagyhatta, hogy ismét ilyen kellemtelen, sőt szánalmas helyzetbe sodorja magát. Medgyesi Konstantin szerint mégis hibázott, túlzottan keményen lépett fel, megalázta elődjét, nem lett volna szabad teljesen lemosni a pályáról, egy tiszteletbeli elnökség, vagy bármilyen mondvacsinált pozíció biztonságos, mégis emberségesebb megoldás lehetett volna. Kádár felesége, Tamáska Mária hónapokkal férje halála után így fogalmazott:Ma sem értem, kinek és miért volt erre szüksége, miért kellett egy súlyosan beteg embert megszégyeníteni?És ez nem pusztán a feleség lojalitása, Berecz János (1989 júniusáig az MSZMP KB titkára) is több tapintatot kért számon, illetve bár közvélemény-kutatások nem állnak rendelkezésre, de a társadalom egy része szintén túl drasztikusnak ítélhette Grósz eljárását – Berecz egyébként meghagyta volna őt pártelnöki díszfunkciójában.Maga Kádár is annyira megalázónak érezte, hogy nem akarta átvenni a tisztségeitől megfosztó okiratot, Grósznak személyesen kellett rábeszélnie.Ettől kezdve, pontosabban 1989 májusától egyre kevésbé volt beszámítható. Valamikor késő tavasszal vagy kora nyáron történt, hogy Kádár felhívta Grószt és kérte, látogassa meg. Amikor a főtitkár megérkezett a Cserje utcai villához, ott állt Kádár János a ház előtt az utcán egy szál köpenyben, bőrönddel az oldalán. Azt mondta, vigyék el, mert már nem méltó rá, hogy ott lakjon. Tamáska Mária és Grósz nagy nehezen visszakísérték a házba, a főtitkár viszont kíváncsi volt, vajon mit csomagolt magának Kádár a „költözéshez”:kinyitotta a bőröndöt, de az üres volt, megdöbbentő metaforájaként az elmúlásnak.Komoly fizikai fájdalmakat élt át, teljesen természetes módon panaszkodott a feleségének, egy nap, valamikor június végén pedig megkérdezte tőle, meddig kell még szenvednie. „Karácsonyig” – vágta rá az asszony, nyilván csak hogy mondjon valamit, Kádár azonban megnyugodott. A világéletében rendkívül fegyelmezett ember tudomásul vette: karácsonyig még ki kell bírnia, utána a halál megszabadítja kínjaitól. Soha többé nem panaszkodott.1989. június 16-án több százezres tömeg vett részt Nagy Imre és mártírtársainak ünnepélyes újratemetésén, Rainer M. János történész megfogalmazása szerint a magyar társadalom ezzel az aktussal megtartotta a „Kádár-pert”, amelyben elítélte a vádlottat. Nem tudjuk, Kádár mit értett meg ebből az egészből, miként értelmezte a történteket, tény azonban, hogy a temetés után újra rohamosan romlott az egészségi állapota, bár még mindig voltak tiszta pillanatai.Egy ilyen alkalommal – lehet, épp az utolsó volt –, valamikor június 20. után telefonon felhívta Fock Jenőt, egykori miniszterelnökét, az új gazdasági mechanizmus egyik motorját, szoros politikai szövetségesét, hogy megköszönje a munkáját, elbúcsúzzon tőle.Megkérte Fockot, közvetítse Grósz és a KB tagsága felé, hogy elnézést kér, amiért április 12-én olyan kellemetlen helyzetbe hozta mindannyiukat– mondja a történész. Hozzáteszi, beszélgetésük meglehetősen drámai módon ért véget. Elbúcsúztak egymástól, de Kádár nem tudta letenni a telefont: csak tartotta a kagylót, hallgatott, miközben behallatszott a zokogása.Ide tartozik még, e napok eseményei közé, amikor papot hívatott. Tamáska Mária Németh Miklós miniszterelnök segítségét kérte, az ő közreműködésével látogatta meg egy katolikus pap az otthonában. Nem tudjuk, nem tudhatjuk, mi hangzott el kettejük között, ám maga a tény megdöbbentő: Kádár János, az ateista, vallás- és egyházellenes kommunista párt vezetője meggyónt a halála előtt.Május végétől tehát csendben szenvedett, egészségi állapota egyre rosszabbra fordult, tüdőgyulladást kapott, amiért július 3-án kórházba vitték. Itt is lejátszódott egy tragikus, önmagán túlmutató jelenet, amikor egyszer csak kitépte magából az infúziót, a különböző eszközöket, érzékelőket, és igen dinamikusan valahova menni készült.A nővérek riasztották kezelőorvosát, Rétsági György professzort, aki meglepődve tudakolta, hova indul: „Megyek az Imre temetésére” – válaszolta Kádár. Hátborzongató, a tébolyult elme megnyilvánulása több mint két héttel Nagy Imre temetése után, mégis arra utal, milyen lelki terhet jelentett Kádár számára mindaz, amit a volt miniszterelnök ellen tett. Lényegében ez volt az utolsó cselekedete,ezt követően még egyetlen egy értelmezhető mondatszerűséget jegyeztek fel tőle: „Öljenek meg!”Teljes mértékben beszámíthatatlanná vált, fölmerült, hogy lélegeztetőgépre kötik, ami talán egy-két nappal megnyújthatta volna az életét, ám ehhez szállítani kellett volna, és ezt az orvosok nem vállalták. Kádár János 1989. július 6-án, 9 óra 16 perckor hunyt el, halálának közvetlen oka a keringési rendszer összeomlása volt.A sorsszerűség itt is megjelent, ugyanis ezen a napon hirdették ki Nagy Imre és mártírtársai rehabilitálását. Az egykori koncepciós perben érintett személyek családtagjai a Legfelsőbb Bíróság épületében gyülekeztek az ítéletre várva, és kézről kézre adtak egy kis cetlit: Kádár meghalt. „Elképesztő történelmi szimbólum” – emeli ki Medgyesi Konstantin.Az MSZMP-t ekkoriban a Grósz Károly főtitkárból, Nyers Rezső pártelnökből, Németh Miklós miniszterelnökből és Pozsgay Imre államminiszterből álló úgynevezett pártelnökség vezette. Elképzelésük szerint Kádárt minél hamarabb, egészen pontosan már július 8-án el kell temetni, lényegében a nyilvánosság kizárásával, és mindenféle politikai tartalmat mellőzve. A pártvezetés szempontjából érthető logika, hiszen Kádár az ő reformeri nézőpontjukból tehertétel volt, gyorsan tovább akartak rajta lépni.Csakhogy Berecz János, a pártapparátus jelentős részének támogatásával nagyon határozottan fellépett: méltó temetést követelt Kádárnak, és hogy az emberek elbúcsúzhassanak tőle. Végül ez az álláspont győzedelmeskedett, napokig hosszú sorokban kígyózott a nép a Fehér Házban kialakított ravatal előtt, hatalmas tömeg rótta le kegyeletét. Miként a temetésen is rengeteg ember tolongott július 14-én a Fiumei úti sírkertben.Nagy Imre, majd egy hónappal később Kádár János búcsúztatására is sok-sok tízezres, spontán tömeg gyűlt össze, Medgyesi Konstantin értékelése szerint:A magyar történelemben egyedülállóan erős jelképként jelent meg a «két Magyarország» szembenállása, amit a mai napig is csak igen ritka pillanatokban sikerült meghaladni.Kádár János története nem ért véget a halálával, személyének tükrében a „két Magyarország” ma, három és fél évtizeddel később is tisztán kirajzolódik. Így aztán sorozatunkat sem zárhatjuk még le, a folytatásban a Kádár döntései mögött húzódó okokra, motivációkra koncentrálunk.The post „Öljenek meg!” – ezek voltak Kádár János utolsó szavai first appeared on 24.hu.
A 26 éves játékos az elmúlt két évet Szegeden töltötte, közben védett a dán Fredericia HK-ban, előtte pedig az izlandi Valur Reykjavíkban és a német VfL Gummersbachban.Az MTI-nek úgy nyilatkozott: vegyes érzésekkel búcsúzott Szegedtől, mert az első szezont nagyon jónak értékelte, a második viszont kevésbé volt jó, mert nem kapott annyi lehetőséget.A folytatást illetően voltak lehetőségei Magyarországon is, de szeretett volna inkább külföldre igazolni. Szegedi vezetőedzője, a svéd Michael Apelgren is segített neki, és a másodedző Jonas Källman, valamint kapustársa, Tobias Thulin is jókat mondott a helsingborgi klubról, amellyel május elején egyezett meg. A szerződése egy évre szól.Nagy a közelmúltban sokat tanult az államvizsgájára, ami sikeres volt, így immár okleveles programtervező informatikusnak mondhatja magát. Közben a svéd nyelvtudását is igyekszik fejleszteni két okostelefonos alkalmazás segítségével.Minden országban lehet valami újat tanulni, a mentalitásból ellesni dolgokat, de most az volt a legfontosabb, hogy minél többet játsszak majd– nyilatkozta.Leendő edzője, Toni Johansson a klub hivatalos közösségi oldalán azt mondta, izgalmas éesz beilleszteni a csapatba a magyar kapust.Rendkívül magas profizmussal bír, és biztosan jó kapusteljesítményt nyújt majd. Nagyon elszánt, a célja, hogy megállja a helyét. Jó benyomást tett ránk, és korábbi külföldi szereplései során megmutatta, hogy képes magas szinten teljesíteni.Új klubjában július 18-án kezdődik a felkészülés, és még az sem kizárt, hogy az OV Helsingborg ősztől kilép a nemzetközi porondra és rajthoz áll az Európa-kupában.The post Vegyes érzésekkel búcsúzik, Svédországban folytatja a Szeged kézikapusa first appeared on 24.hu.
Novák Katalin egyórás pórdiumbeszélgetésen vett részt kedden Temesváron. A Közéleti Kávéház értelmiségi klub eseményén a 444 is ott, és próbálta szóra bírni a kegyelmi botrányba tavaly februárban belebukott volt köztársasági elnököt. A lap most közzétette a teljes beszélgetést, ami azért számít kuriózumnak, mert Novák Katalinnak ez volt az első hosszabb nyilvános szereplése lemondása óta.Novák többek között azt mondta:Arra törekedtem mindenhol, hogy hiteles legyek. Hiszen azt gondolom, hogy mindenkinek, egy közéleti szereplőnek is a hitelessége az olyasvalami, amit nagyon könnyű elveszíteni, nagyon nehéz megalapozni. Ezért én arra törekedtem, hogy az értékrendem szerinti meggyőződéseimet osszam meg a nyilvánossággal. Én örülök annak és hálás vagyok azért, hogy tizenegynéhány éven keresztül aktív szereplője lehettem a magyar közéletnek, és soha nem kellett azt éreznem, hogy a meggyőződéseimmel szemben kellene cselekednem.A beszélgetésből kiderült azt is, hogy mi volt a legnehezebb pillanat, szerep az államfői ténykedése alatt.Ha stílusos akarnék lenni, akkor azt mondanám, hogy a kegyelmi jogkör gyakorlása, és ez nem áll messze a valóságtól– válaszolta erre Novák.Novák Katalin arról is szót ejtett, hogy a szöuli főpolgármester demográfiai ügyekért felelős tanácsadójaként is tevékenykedik.Kiderült például, hogy Dél-Koreában több babakocsit adnak el kutyák számára, mint gyerekek számára– mondta ennek kapcsán.A volt államfő említést tett saját egykori tanácsadóiról is. Mint emlékezetes, Balog Zoltán a kegyelmi botrány kirobbanása után pár hónappal azt állította, az ő tanácsára adott kegyelmet K. Endrének Novák, aki Temesváron azt a kérdést kapta, hogy mennyire bízhat meg egy államfő a tanácsadóiban:A legfiatalabb államfő voltam, most a legfiatalabb volt államfő vagyok. Az, hogyha fiatal az ember a politikában, mint ahol bárhol, az azt is jelenti, hogy kevesebb tapasztalattal rendelkezik, mint a nála idősebbek. Ezért kiemelten fontos volt nekem, hogy meghallgassam a tanácsadókat. Ennek többféle formája volt. Volt a nyilvánosság számára is ismert tanácsadó testület, de volt olyan, ami informális volt és rendszeresen találkoztunk.Gyakorlatilag minden fontosabb kérdésnél igyekeztem körbejárni a hozzáértőknek a véleményét és a nálam sokkal jobban az adott ügyhöz értőknek a véleményét is, és olyanokét, akiket tisztelek, becsülök.Nagyon fontosnak tartottam azt is, hogy vitatkozzanak velem, és szembesítsenek azzal, ha máshogy látnak valamit, mint ahogy én. Mindig mondtam, hogy van az a pont, amikor majd jelzem, hogy most már ne vitatkozzanak tovább, és vagy sikerült meggyőzni, vagy nem sikerült meggyőzni, mert a döntést a végén valahogy meg kell hozni az embernek, és vállalni az azzal járó felelősséget. Tehát meggyőződésem, hogy kellenek a tanácsadók, jól kell megválasztani a tanácsadókat, kellő alapossággal, és azt is megtanultam, hogy nagyon meg kell gondolni, hogy mikor, melyik tanácsadójára mennyire hallgat az ember.Arra kérdésre, hogy el tudja-e képzelni a visszatérését a politikába, illetve, hogy lenne-e szülővárosa, Szeged polgármester, egyértelmű nemmel felelt.Arról is beszélt, hogyan élte meg a lemondása óta eltelt másfél évet:Egy pokoli, másfél év van mögöttem. Nagyon embert próbáló időszak volt ez a másfél év, úgyhogy nem mondom azt, hogy amikor a napi hálaadást mondtam el reggelente, akkor nem volt olyan nap, amikor egy picit ne gondolkodtam volna el rajta, hogy mi is az, amiért ma hálát tudok adni. De mindig volt olyan, amiért hálát tudtam adni. Ez az úristenbe vetett töretlen hit átsegített a legnehezebb pillanatokban is. Illetve… …amivel én személyesen találkoztam, és találkozom a mai napig, az rengeteg szeretet. Ez a szeretet nagyon sok segítséget nyújtott, és nem csak a szűk mikrokörnyezetemben, hanem annál tágabban is.The post Novák Katalin: Megtanultam, hogy nagyon meg kell gondolni, mikor, melyik tanácsadójára mennyire hallgat az ember first appeared on 24.hu.
Bár haváriahelyzetektől májusban sem volt mentes a vasúti közlekedés, a tavalyi év azonos időszakához képest érdemben javítani tudott a MÁV a pontossági mutatókon – közölte a MÁV-csoport vezérigazgatója a Facebook-oldalán megjelent havi riport adatait értékelve.Hegyi Zsolt közösségi oldalán arról is írt, hogy „ez visszaigazolja a létjogosultságát az elmúlt évben elindított, célzott pályafelújítási és járműbeszerzési törekvéseinknek”.A hétfőn közzétett jelentés szerint „a májusi adatokra óhatatlanul árnyékot vet a júniusi pünkösdi hosszú hétvége” – balatoni fővonalat érintő – forgalmi zavara, de az akkor regisztrált adatok csak a következő havi riportban jelennek meg. Májusban áprilishoz képest kisebb, a tavalyi év azonos időszakához – azaz 2024 májusához – képest már jelentősebb mértékben, 4 százalékkal nőtt a vonatok pontossága.Mint írták, ez azt jelenti, hogya magyar vasútnak sikerült tartósan kilendülnie a tavaly késő tavasztól kora őszig tartó menetrendszerűségi mélypontjáról és valós az esély a javuló trend újbóli megközelítésére. Ez az országos sorompófelülvizsgálatnak, a célzott pályakarbantartásoknak és a járműbeszerzéseknek is köszönhető.A riport szerint a szegedi vonalon is javulás indult meg, a sebességkorlátozások feloldását követően egyre nagyobb számú nagy teljesítményű mozdony áll üzembe a Napfény Intercity-k élén. Emellett a vácrátóti elővárosi vonalon is nőtt a vonatok pontossága a pályafenntartási munkálatok eredményeképp.A Budapestet és a Balatont összekötő vonalakon a társaság kijavította a pályahibákat, de a szakaszok beszabályozása csak júniusban történhet meg, akárcsak a Budapest-Kelenföld és Székesfehérvár közötti szakasz sebességének 160 kilométeres óránkénti sebességre való növelése – olvasható a jelentésben.Közölték, „májusban átlagosan minden második nap történt halálos gázolás vagy útátjárós baleset, és egy-egy ilyen eset önmagában is akár több százalékkal ronthatja a napi hálózati pontosságot. A hónapban több jelentős biztosítóberendezési hiba is hátráltatta a vasúti közlekedést, és mivel Magyarországon Európa egyik legszigorúbb szabályozása érvényes, ez törvényszerűen késéseket von maga után.”A májusi riport szerint a lemondott járatok száma kevesebb mint 1 százaléka volt az összes járatnak: a vonaton 0,25 százaléka, a HÉV-ek 0,1 százaléka, míg a buszok 0,23 százaléka nem közlekedett. Az ismertető végén kiemelték, hogy a júniustól bevezetett késési biztosítás ezekre a járatokra is érvényesíthető.A tájékoztatóból az is kiderül, hogy a vonatok 83,12 százaléka közlekedett pontosan és 20 percnél többet csak a járatok 2,65 százaléka késett. A vonalonkénti pontossági adat a Szeged-Hódmezővásárhely (TramTrain) vonalon volt a legmagasabb, 98,19 százalékkal és a Budapest-Szolnok-Debrecen-Záhony szakaszon a legalacsonyabb, 74,7 százalékkal.Az autóbuszok 97,01 százalékos pontossággal közlekedtek májusban az országban, a regionális és országos járatok 98,35 százaléka, míg az agglomerációs buszok 78,92 százaléka volt pontos. A HÉV 99,84 százalékban biztosított pontos meneteket az ismertető szerint.A közlekedési társaság 335 090 országbérletet, 595 735 vármegyebérletet és 1 316 094 vasúti helyjegyet értékesített az ötödik hónapban. Eladtak még 13 650 Intercity Prémium helyjegyet, 21 952 Magyarország24 és 350 720 darab Vármegye24 jegyet – ismertették.The post MÁV: a magyar vasútnak sikerült tartósan kilendülnie a menetrendszerűségi mélypontjáról first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban