Egy új tanulmány alapján gondolatai segítségével tudott irányítani egy lebénult ember egy robotkart – írja a The Independent. Az eszköz segítségével a páciens megragadhatott, mozgathatott és elengedhetett különféle tárgyakat.A San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem csapata által kifejlesztett robot egy számítógépen keresztül képes fogadni az agyi jeleket.Az eszközzel a beszédre és mozgásra egyaránt képtelen férfi képes volt interakcióba lépni a környezetével.Az agy-számítógép interfész rekordideig, hét hónapig működött további jelentős beállítás nélkül. Korábbi kísérletekben a hasonló rendszerek általában egy-két napig üzemeltek egyhuzamban.Az eszközhöz olyan mesterséges intelligencia tartozik, amely alkalmazkodik azokhoz az apró változásokhoz, amelyek a kívánt mozdulat ismételt elképzelése közben lépnek fel. Karunesh Ganguly, a csapat tagja szerint az ember és az MI közötti tanulási megközelítés hozhatja el az agy-számítógép interfészek fejlődésének következő fázisát.A vizsgálatban pici szenzorokat ültettek a beteg agyának felszínére, ezek észlelték agyi aktivitását, amikor mozgásra gondolt. Ganguly egy korábbi kísérletben felfedezte, hogy az állatok agyi aktivitásának mintái meghatározott mozgásokra utalnak, ezek a minták pedig napról napra változnak a tanulás révén.A szakértő azt feltételezte, hogy ugyanez történik az embereknél is, a korábbi agy-számítógép interfészek pedig képtelenek felismerni a mintákat. Hogy lássák az alany agyi jeleinek alakulását, arra kérték, hogy képzelje el teste különböző részeinek, például karjának a mozgatását. Ugyan tényleges mozgásra nem volt képes, agyi aktivitása mégis leutánozta az elképzelt mozgásét, az adatokat pedig a szenzorok rögzítették.A teszt következő lépéseként a férfinek két héten át kellett elképzelni bizonyos egyszerű mozdulatokat, így ujjmozgatást, miközben a szenzorok dokumentálták az agytevékenységét. A jeleket a mesterséges intelligencia betanítására használták fel.A robotkar irányításakor a mozdulatok eleinte nem voltak pontosak, a problémát egy virtuális, a páciensnek visszajelzéseket adó robottal hidalták át. Némi gyakorlás után az alany a valódi kart is irányítani tudta, azzal még egy szekrényt is képes volt kinyitni, kivéve belőle egy poharat, majd vízadagolóhoz tartani azt.Utóbb elvégeztek egy, a mintázat változásait figyelembe vevő kiigazítást, így a férfi hónapokkal később is használni tudta az eszközt. A csapat következő célja az MI modelljének fejlesztése, ami hozzájárulhat az otthoni környezetben való alkalmazáshoz.The post Gondolataival irányított egy robotot a lebénult férfi first appeared on 24.hu.
A felsőoktatásba idén 129 730-an jelentkeztek, közülük több mint 88 ezren alapképzésekre. A felvi.hu szerint az átlagéletkor 27 év, a legidősebb felvételiző 83 éves. A legtöbben (25 606 fő) gazdaságtudományi képzésre jelentkeztek, a műszaki és informatika képzések iránt 24 613 fő érdeklődött. A tavalyinál mintegy 3300 fővel többen, 21 105-en jelentkeztek pedagógusképzésre.A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának azt mondta: erre vonatkozóan még nincsenek részletes adatok, de abban bízik, hogy az osztatlan, ötéves tanárképzésre is többen jelentkeztek, mert az eddigi adatok nem voltak biztatóak. Tavaly összesen 3,7 ezren jelentkeztek az osztatlan képzésekre, közülük mintegy 1,6 ezer főt vettek fel, de csak körülbelül a felük volt 19 évesnél fiatalabb, vagyis érettségi után jelentkező. A PSZ elnöke szerint ez azt mutatta, hogy tavaly még a béremelés hatására sem volt túl népszerű a tanári pálya a fiatalok körében.A legnépszerűbb alapképzések a gazdálkodási és menedzsment (7142 jelentkező) és a pszichológia (6530 jelentkező). A legnépszerűbb egyetem idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) lett 18 237 első helyes jelentkezővel. A második helyen a Debreceni Egyetem végzett (10 814 fő), a harmadikon a Szegedi Tudományegyetem (8892 fő). Mindhárom intézménybe többen felvételiznek, mint tavaly.Idén rekordot döntött a felvételizők száma, miután a kormány könnyített a bejutás feltételein. Eltörölték a minimumponthatárokat, a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi, valamint a diplomaszerzéshez szükséges nyelvvizsga kötelezőségét. Az egyetemek maguk határozhatják meg, milyen eredményekért adnak pluszpontokat. Több egyetemre már tavaly rekordalacsony pontszámokkal lehetett bekerülni. Az idei ponthatárokat és a felvételi eredményeket a tervek szerint 2025. július 23-án hirdetik ki.The post A legidősebb idei felvételiző 83 éves first appeared on 24.hu.
Vajon ha a Holdon hozunk létre kolóniát, akkor gyarmatosítók leszünk? Az oroszok és a kínaiak úgy gondolják, igen – és talán igazuk is lehet.Mióta az ember először hagyta el a Föld légkörét, és megtette az első apró lépéseket a végtelen felé, a világűr politikai csatatérré lett. Többről van szó, mint hogy mely országok milyen fizikai területeket követelhetnek maguknak (például a Holdon vagy a Marson): hasonlóan ahhoz, ami a Földön zajlott az elmúlt évszázadok során, a leendő gyarmatokhoz vezető út megtételéhez szükséges köztes állomások és az út közbeni csomópontok ellenőrzése is fontos. Ha nem tudunk megállapodni a használatukra és az így elérhetővé váló területekre vonatkozó jogi keretekről, akkor pontosan ugyanolyan harcokat vívhatunk értük, mint amilyenek az emberi történelem nagyobb részében a Földön zajlottak.Sajnos úgy tűnik, szinte meg van írva a csillagokban, hogy versengés lesz. Az űrverseny egyre gyorsul, és ez magával hozza a kísértést, hogy mindenki egymaga próbáljon szerencsét, vagy legalábbis saját szövetségeseivel: hogy „mi” biztosan legyőzzük „őket”. 2020 októberében az Egyesült Államok, Japán, az Egyesült Arab Emírségek, Olaszország, Nagy-Britannia, Kanada, Luxemburg és Ausztrália lettek az első államok, amelyek aláírták a holdkutatást és a Hold erőforrásainak bányászatát szabályozó Artemis-egyezményt. Az aláírók a 2024-re tervezett holdraszállás előkészítési fázisában kötelesek tájékoztatni egymást lépéseikről. A tervek szerint most először egy női űrhajós is leszállna az égitesten, társa pedig a 13. férfi lenne. Ez lenne az emberiség következő nagy ugrása, mielőtt bányászat céljából – 2028-ra – állandó bázisokat hozna létre a Holdon. Ezek a bázisok lehetnek majd a támaszpontok, amelyek segítségével lehetővé válik az „emberiség terjeszkedése a Naprendszerben”.Vasárnap délelőttönként egy-egy regényből mutatunk részletet, jobbára kortárstól, remek szövegeket, történeteket. Ha tetszik, az oldal alján ott a kötet szerzője, címe, kiadója, irány a könyvesbolt vagy a könyvtár.A Matiné eddigi termését itt találni.Sem Oroszország, sem Kína nem csatlakozott az Artemis-egyezményhez. Mindkét ország mérsékelt érdeklődést tanúsított az elképzelés iránt, de még ha akartak volna is csatlakozni, nem lett volna erre lehetőségük. Hiába működik együtt Oroszország a NASA-val a Nemzetközi Űrállomáson, körön kívül találta magát az után, hogy az Egyesült Államok által nemrég létrehozott Űrhaderő azzal vádolta meg az oroszokat, hogy veszélyes és „szokatlanul zavaró módon” követték nyomon az amerikaiak kémműholdjait. Kína pedig azért nem csatlakozhatott a megállapodáshoz, mert a washingtoni Kongresszus megtiltotta a NASA-nak, hogy együttműködjön Pekinggel. Mindazonáltal Oroszország és Kína is rendelkezik saját tervekkel a Holdon létesítendő bázisokról, és egyikük sem fogja engedni, hogy riválisaik úgy fogadjanak el „szabályokat”, hogy abból ők kimaradtak.Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) vezetője szerint egyenesen a Hold „inváziójával” ér fel, ha a többi ország általános érvényű megállapodás nélkül kezd bele az égitest hasznosításába. Rogozin konkrétan egy „következő Afganisztánt vagy Irakot” emlegetett, ami háborús fenyegetés.Ahhoz, hogy a világűr ne váljon háborús színtérré, meg kell változtatni a gondolkodásmódunkat, hogy az államok versenye helyett a békés együttműködés kerüljön a középpontba. Űrtörténelmünk első néhány oldalát már megírtuk, és abban együttműködésre és versengésre egyaránt találunk példákat.Az űrversenynek mindig is létezett katonai dimenziója. Wernher von Braun, az egyik első úttörő, annyira rajongott az űrrepülésért, hogy az 1930-as években hajlandó volt a náci Németország szolgálatába szegődni. Az első világháború utáni versailles-i békeszerződés megtiltotta, hogy a németek fegyverkezzenek, de a megállapodásban rakétákról nem volt szó. A nácik finanszírozták von Braun kutatásait, amelyek eredménye a második világháborúban London ellen bevetett V–2-es rakéta volt. 1944-ben egy V–2-es lett az első űrbe juttatott tárgy: függőleges indítását követően 176 kilométeres magasságot ért el. A háború után von Braunt és 120 tudóstársát a zsákmányolt V–2-esekkel együtt az Egyesült Államokba vitték, hogy megalapozzák az amerikaiak űrprogramját. Huszonnégy évvel később a német mérnök jelen volt a Kennedy Űrközpontban, amikor útnak indult az első holdraszállást végrehajtó Apollo–11.Az oroszok sem tétlenkedtek, sőt volt, hogy ők álltak nyerésre az űrversenyben. A 20. század elején egy magányos orosz tudós, Konsztantyin Ciolkovszkij kidolgozta az űrrepülés elméletét, és elsőként számította ki a világűr eléréséhez szükséges első kozmikus sebesség értékét (8 km/s), valamint megállapította, hogy ezt a sebességet folyékony üzemanyaggal és többlépcsős rakétákkal lehet elérni. Űrállomások, légzsilipek és oxigénrendszerek terveit is elkészítette. Több tanulmánya még azelőtt megjelent, hogy az első repülőgép felemelkedett volna a földről – részben ezért is nevezik Ciolkovszkijt az űrutazás atyjának. Egy 1911-es keltezésű levelében így fogalmazott: „A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké a bölcsőben.” Ciolkovszkij emléke tovább él, többek között a Hold túlsó oldalán fekvő, róla elnevezett kráter nevében.A szovjetek folytatták Ciolkovszkij munkásságát. 1957-re megtörtént az első – a légkört elhagyó – interkontinentális ballisztikus rakétájuk indítása, és Föld körüli pályára állították a Szputnyik–1 műholdat. Ugyanebben az évben elindították a Szputnyik–2-t, fedélzetén egy kutyával. Nem véletlen, hogy Jurij Gagarint és Neil Armstrongot egy lapon emlegetjük a történelem legnagyobb felfedezőivel, Marco Polóval, Ibn Battútával és Kolumbusszal, de illene a történelemkönyvekben helyet szorítani az első Föld körüli pályára került állatnak is. A Lajka („Ugatós”) nevű szuka azt követően kapta ezt a nevet, hogy küldetése előtt behallatszott az ugatása egy rádióadásba. Útja során különféle érzékelők figyelték, ahogy apró szkafanderében legalább egy teljes fordulatot megtesz a Föld körül, mielőtt a hő és a stressz hatására elpusztult volna. Egy akkoriban népszerű szovjet mesekönyv mindazonáltal vidámabb befejezéssel zárta Lajka történetét. Mindenesetre a valóságban a kutya – és a Szputnyik–2 – hozzájárult annak bizonyításához, hogy az űrben lehetséges az emberi élet.Az amerikaiak néhány hónappal később reagáltak: elindították saját műholdjukat. Ezután ismét a szovjeteken volt a sor. 1961. április 12-én Jurij Gagarin lett az első ember, akinek sikerült kitörnie „a Föld komor bilincseiből”, hogy elérje a John Gillespie Magee költő és vadászpilóta által megénekelt legmagasabb „űrt, e felemelő, érintetlen tisztaságot”. Csodálatos pillanat volt ez az emberiség történetében, jelentőségében joggal hasonlíthatjuk Armstrong későbbi, a Holdon tett első lépéseihez. Oroszországon kívül mégis alig ismerik Gagarint. Szomorú tükre az emlékezetnek, hogy Gagarin egyik kortársa, Mihail Kalasnyikov neve világszerte jóval közismertebb.Amerika mindenesetre ismét lépett. Hat héttel később Kennedy elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok „vállalja, hogy még az évtized végéig embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre”.Öt hónappal a határidő letelte előtt ez sikerült is. Addigra az Apollo-program űrhajósai több ízben is megkerülték már a Holdat, William Anders pedig elkészítette a Hold felszíne mögött a Földet ábrázoló „Földkelte” című lenyűgöző fényképét. Nem kizárt, hogy ez a valaha készült leghíresebb fotográfia óriási hatással volt a környezetvédelmi mozgalomra. A személyzet tagjai az űrben a Teremtés könyvéből olvastak fel: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” – megragadva ezzel a kor szellemét, a csodálat érzését, hogy milyen messzire jutott az emberiség, és milyen messzire juthat még.A következő évben – 1969. július 21-én hajnalban – Neil Armstrong megtette első lépéseit a Holdon, és elhangzott az a nyolc másodperces mondat, amelyre az emberiség örökké emlékezni fog: „Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek.” Azóta összesen tizenkét űrhajós járt a Holdon – mind amerikaiak –, de az általuk bejárt terület egy kisebb város kiterjedését sem haladja meg, ezért azt mondani, hogy felfedeztük a Holdat, olyan lenne, mintha az új-mexikói Roswellben állítólag földet érő földönkívüliek azt mondanák, hogy felfedezték az egész bolygónkat.Ezzel együtt az Egyesült Államok teljesítménye a hidegháborús geopolitikai fölény kinyilvánításának tekinthető. Kitűzték a csillagos-sávos lobogót a Holdon, háttérben a Földdel és a kozmikus végtelennel. És aztán, hogy megnyerték a versenyt, el is vesztették az érdeklődésüket.Az űrutazás költséges dolog. Az amerikaiak beszálltak a holdkompjaikba és hazatértek, hátrahagyva néhány zászlót, lábnyomot és kilencvenhat zsák emberi ürüléket. Következőnek egy kevésbé költségesnek vélt célt néztek ki: kísérletek elvégzésére alkalmas űrállomások létesítésével kezdtek foglalkozni, és megépítették az ezek összeállítására, valamint a műholdak Föld körüli pályára állítására alkalmas űrrepülőgépeket. Nixon elnök lefújta az utolsó három Apollo-küldetést, a NASA pedig irányt váltott. Az Apollo-évekből megmaradt elemekből elkészítettek egy laboratóriumot, és Föld körüli pályára bocsátották. A világ kevéssé figyelt fel a Skylabre, de a fedélzetén végzett kísérletek új ismeretekkel gazdagították az emberiséget, és bebizonyították, hogy az ember képes hosszabb ideig is élni az űrben.A következő nagy, szimbolikus jelentőségű dobás a Szovjetunió Szojuz űrhajójának egy Apollo űrhajóval történő összekapcsolódása volt, 1975-ben. Az esemény tükrözte a hidegháború nagy riválisainak viszonyában bekövetkezett enyhülést. A két űrhajó egymástól majdnem ezer kilométerre volt, amikor megkezdték a manővert. Két órával később Thomas P. Staffordnak egyetlen másodpercig kellett csak begyújtania az Apollo hajtóműveit, hogy megkezdjék a Szojuz megközelítését. „Egy apró pontnak látszik még”– jelentette Stafford. Amikor 200 kilométerre voltak egymástól, a Szojuz élesítette radarját, az Apollo pedig célba vette. Harmincöt kilométernél a hajtómű két rövid löketével sikerült még igazítani a pályán, majd Stafford lelassította az Apollót, és végül összekapcsolódtak. „Kapcsolat” – rögzítette Stafford, majd a Szojuz fedélzetén Alekszej Leonov is nyugtázta: „Kapcsolat!” Kinyitották a légzsilipeket, és Leonov és Stafford kezet ráztak. Konsztantyin Ciolkovszkij álmát hat évtizeddel később a két szuperhatalom valóra váltotta.Az esemény az újságok címlapjára került, és megmutatta, hogy az űrbéli együttműködés igenis lehetséges. Több ország ért el a későbbiekben hasonló sikereket a kooperáció terén, amikor létrehozták az Inmarsat és az Intelsat nevű műholdas távközlési szervezeteket. Az éghajlatváltozásról is osztanak meg egymással információkat, és segítik egymást, hogy beazonosítsák a szennyezés szempontjából fontos gócpontokat a Földön. Sőt műholdak segítségével sikerült megerősíteni, hogy az Antarktisz felett valóban létezik ózonlyuk. Többek között ilyen mindennapi előnyök származnak abból, ha az országok képesek a legmagasabb szinten is együttműködni. A Szojuz–Apollo küldetés rendkívül látványosan mutatta meg, mit hozhat a jövő. Ezenkívül ugródeszka volt a Nemzetközi Űrállomás felé.A Nemzetközi Űrállomás (International Space Station, ISS) első modulját az oroszok állították Föld körüli pályára 1998 novemberében; két héttel később az amerikaiak Endeavour nevű űrrepülőgépe vitte magával a következő modult, hogy csatlakoztassa az elsőhöz. Egy kicsit olyan volt ez, mintha egy modellépítő játék darabjait kellene összerakni az űrben, csúcstechnológiával. Két évvel később már akkora volt az állomás, hogy beköltözhettek az első lakók. Amikor 2011-ben befejeződött az építkezés, az ISS térfogata egy öt hálószobás családi házéval vetekedett – ráadásul fantasztikus kilátást kínál, bár tömegközlekedéssel nehezen elérhető.Az ISS olyan nagy, hogy az éjszakai égbolton szabad szemmel is látható: 109 méter hosszú és 75 méter széles, vagyis nagyjából futballpálya nagyságú, bár az alakja teljesen más. Három laboratórium és akár hat űrhajós befogadására alkalmas lakótér található benne. Belül viszonylag zsúfolt, szóval le a kalappal – sisakkal! – Peggy Whitson amerikai űrhajós előtt, aki eddig a legtöbb időt töltötte itt: 665 napot. Whitson egyike annak a tizenkilenc országból származó több mint 240 férfinak és nőnek, akik eddig élvezhették az ISS viszonylagos komfortját. Kipróbálhatták többek között, hogy milyen érzés egy falhoz erősített hálózsákban aludni – megelőzendő az „alva lebegést” –, és hogy hogyan működik az űrállomás víztisztító berendezése (Water Recovery System, WRS): zseniális szerkezetről van szó, amely jól fog jönni, amikor az emberiség néhány évtizeden belül megkezdi hosszabb távú útjait a környező bolygókra. A WRS az űrállomáson jelen lévő nedvesség körülbelül 93%-át képes visszanyerni – legyen szó az űrhajósok által kilélegzett páráról, izzadságukról vagy éppen a vizeletükről. A rendszer desztillálja és feldolgozza a nedvességet, majd a szűrt szennyvízzel vegyítve visszajuttatja az ISS ivóvízrendszerébe, a megtisztított vizet az űrhajósok megisszák vagy mosdásra használják. Aztán kezdődik az egész elölről. A rendszernek köszönhetően utánpótlásul jóval kisebb mennyiségű vizet kell az űrállomásra juttatni, és bár a technológia a hosszú távú űrutazás során is hasznos lesz, a 93%-os újrahasznosítási arány még nem elég, további fejlesztésekre van szükség.Az ISS fedélzetén és az állomáshoz kapcsolódóan a Földön végzett munka számtalan módon igazolja, hogy az űrtechnológia hasznos az emberiség számára. A WRS-hez kifejlesztett technológiát a Földön is alkalmazták vízszűrő rendszerek készítéséhez olyan térségekben, ahol a lakosság nem jut tiszta ivóvízhez. Az űrállomás súlytalansági környezeténél nincs alkalmasabb olyan fehérjekristályosítási eljárásokra, amelyek később gyógyászati fejlesztésekben is alkalmazhatóak. Az ISS robotkar-technológiáját pedig a Földön is többféleképpen lehet hasznosítani, többek között a sebészetben. Az ISS olyan, mint egy lebegő tutaj, és még sok hasonlóra lesz szükség ahhoz, hogy útnak indulhassunk itthonról. A megszerzett tapasztalatok pedig elengedhetetlenek az utazás folytatásához.Az űrutazás ma már nem csupán a nagy hatalmú államok kiváltsága. Egyre olcsóbban lehet kijutni az űrbe, és magánvállalatok is beszálltak a versenybe, ezért versengésre számíthatunk a Hold erőforrásainak megszerzéséért is. Elon Musk, a PayPal társalapítója és a Tesla gépkocsik megálmodója megszállottan dolgozik azon, hogy még az ő életében (de akár a mostani évtized során) embert juttasson a Marsra. Musk cége, a SpaceX évek óta szállít az ISS-re, és 2020-ban a NASA két űrhajósát is eljuttatta az állomásra. Musk újrahasznosítható rakéták segítségével tudta csökkenteni a költségeket: „Hatmillió dollár potyog le az égből – miért ne próbálnánk meg elkapni?” – tette fel a kérdést. Musk példája is mutatja, hogy egy magánvállalat megelőzheti a kormányzatot, miközben a NASA-val is együttműködik. A nagy távolsági kereskedelmi vállalkozások általában összekapcsolódnak az állammal – gondoljunk a Kelet-indiai Társaságra, amely a 16. századtól a brit birodaloméival hangolta össze kereskedelmi érdekeltségeit, sőt bizonyos időszakokban az állam helyett kormányozta a britek által ellenőrzött területek némelyikét.Musk cége a kereskedelmi űrprogramok területén vezető pozícióban van, de az Amazon-alapító Jeff Bezos már üldözőbe vette Blue Origin nevű vállalkozásával. Bezos cége olyan jövőt képzel el, amelyben „sok millió ember él és dolgozik az űrben.Annak érdekében, hogy mindannyiunk otthonát, a Földet megőrizzük unokáink unokái számára, muszáj az űr felé terjeszkednünk, hogy kiaknázzuk végtelen erőforrásait és energiáját. A kulcsszó itt a „végtelen”. Mint látni fogjuk, azok a még kiaknázatlan ásványkincsek – például a titán és más értékes fémek –, amelyeket jó eséllyel a jövőben a Holdon és különböző kisbolygókon találunk majd, nemcsak a Földön jelentkező szükségleteinket fedezhetik, de annyi űrállomás és Hold-bázis építését teszik majd lehetővé, amennyit csak szeretnénk. Ami az állami szereplőket illeti: a kínaiak 2020 decemberében sikeres holdraszállást hajtottak végre személyzet nélküli eszközzel, az égitest túlsó oldalán: elhelyezték a kínai zászlót, és elkezdtek kőzetek után kutatni. A magánvállalkozások között azonban az amerikaiak járnak az élen.Ami a távolabbi célokat illeti, személyzet nélküli űrszondák indultak el sikeresen a Mars, a Vénusz és a Jupiter felé. A Szaturnusz egyik holdján, a Titánon sikeres leszállást hajtott végre egy egység, egy másik pedig a Plútó mellett repült el. Elindultunk tehát az úton, de mielőtt visszatérnénk a jövőhöz, beszéljünk még kicsit a Földről!Az Artemis-egyezmény jól mutatja, milyen jogi, politikai és katonai bonyodalmakkal jár az űrkutatás. Az Artemist illetően Moszkva és Peking rendkívüli módon aggódik amiatt, hogy a megállapodás bizonyos cikkei szerint az aláíró nemzetek „biztonsági zónákat” hozhatnak létre a Holdon, hogy megvédjék azokat a területeket, amelyeken az adott ország éppen tevékenykedik. A nemzeteket arra kérik, hogy „tartsák tiszteletben” ezeket az övezeteket, elkerülendő a „súrlódásokat”. Ez olyan helyzetet vetít előre, hogy például egy orosz űrhajó leszáll egy adott zónában, berendezkedik egy japán vagy amerikai bázis mellett, és elindítja a fúróit. Milyen törvény alapján tiltakozhatnának a japánok vagy az amerikaiak, illetve törvény hiányában hogyan léphetnének fel?Aligha hivatkozhatnának a mára rendkívül elavult 1967-es Világűrszerződésre (Outer Space Treaty) – a világűr hasznosításának alapelveit lefektető ENSZ-egyezményre. A Világűrszerződés kimondja: „A világűrt sem a szuverenitás igényével, sem használat vagy foglalás útján, sem bármilyen más módon egyetlen nemzet sem sajátíthatja ki.” A biztonsági zónák kialakítása nagyon hasonlít a kisajátításra, ráadásul minél több zónát hoznak létre, és ezek minél nagyobbak, annál zsúfoltabb lesz a Hold. Ez különösen akkor lesz igaz, ha a magánvállalatok is egyre intenzívebb versengést folytatnak a Föld kísérőjének erőforrásaiért.A Világűrszerződés kimondja: a Hold kizárólag békés célokra használható. Nem pontosítja azonban, hogy mit jelent a „békés cél”, és ha már sikerült valakinek „kész helyzetet előállítania a Holdon”, könnyen érvelhetne amellett, hogy védelmi fegyverekre is szüksége van, nem agresszív célból, hanem a béke fenntartásához.Ideje lenne felülvizsgálni a szerződés szövegét, hogy az napjaink technológiáját tükrözze, miközben hű marad az eredeti dokumentum szellemiségéhez, amely kimondja, hogy az űr kutatása „az egész emberiség közös érdeke”, és hogy e kutatásnak valamennyi nemzet érdekeit kell szolgálnia. Egyelőre azonban még abban sem sikerült megegyeznünk, hol ér véget a Föld, és hol kezdődik a világűr.A Föld légköre nem hirtelen ér véget, hanem több száz kilométeren keresztül válik egyre ritkábbá. A NASA és az Egyesült Államok más szervezetei szerint a világűr a tengerszint felett 80 kilométerrel kezdődik, míg a repülési rekordokat tanúsító svájci székhelyű Fédération Aéronautique Internationale 100 kilométeres magasságban állapítja meg az űr alsó határát. Léteznek egyéb meghatározások, de egyik sem jelöl meg pontos távolságot. Egyes országok kifogásolták a nemzetközi jogi definíciót, és állítják, nincs is ilyenre szükség. Lehet, hogy ez száz évvel ezelőtt igaz volt, ma azonban más a helyzet. Tegyük fel, hogy A ország a 100 kilométeres határt alkalmazza, B ország azonban a 80 kilométert tekinti az űr határának. Ebből következik, hogy ha A ország 90 kilométeres magasságban B ország területe fölé irányítja műholdját, nem lehet kizárni, hogy B ország lelövi az A eszközét.Szerencsére az ilyen ügyek megoldására ott van a Világűrbizottság (Committee on the Peaceful Uses of Outer Space, COPUOS), melynek a titkársága az ENSZ bécsi székhelyű Világűrirodája. A Világűrbizottság az ENSZ Közgyűlés Negyedik Bizottságának jelent, amely elfogadja „éves jelentését a nemzetközi kooperációról a világűr békés használatáért”. Mindannyian nyugodtan alhatunk tehát.Van azonban egy apró gond. Vegyük például az 1979-és Hold-egyezményt. A COPUOS által készített dokumentum a Világűrszerződésre épült, és az ENSZ Közgyűlése hagyta jóvá. Ám csak néhány ország ratifikálta: sem Oroszország, sem az Egyesült Államok, sem Kína nem írta alá, és nem ratifikálta. Egy egyezmény aláírásával az adott ország jelzi, hogy hajlandó azt feltételesen támogatni; a ratifikációval pedig vállalja, hogy jogilag kötelezőnek ismeri el. Mivel a legtöbb állam, amelynek képviselői már jártak az űrben, egyik lépést sem tette meg, a Hold-egyezmény nem ér sokkal többet annál a papírdarabnál, amelyre lejegyezték.Ugyanakkor, ha egyszer minden ország elfogadja, a Hold-egyezmény bezárná a Világűrszerződés egy kiskapuját: utóbbi dokumentum ugyanis csak az égitestek „nemzeti kisajátítását” említi, nem szól ugyanakkor az egyének tevékenységéről. A Hold-egyezmény kitért erre a mulasztásra, leszögezve, hogy a Holdat és természetes erőforrásait egyetlen szervezet vagy magánszemély sem birtokolhatja. Amíg azonban a Hold-egyezményt nem ratifikálják az államok, a Világűregyezmény előírásait kell alkalmazni, és egy Dennis Hope nevű vállalkozó szellemű amerikai férfi már ki is szúrta ezt a kiskaput. 1980-ban bejelentette igényét az ENSZ-nek, és a világszervezet válaszának hiányát beleegyezésnek véve parcellákat kezdett árulni a Holdon, hektáronként 62,5 dolláros áron. Az összegért cserébe minden vásárló kap egy mutatós oklevelet. Hope állítja, hogy eddig több mint 250 millió hektárnyi területet adott el. Ha valaki nem csak tréfás ajándékként vásárolt telket a Holdon, akkor bizony Hope – akinek neve magyarul reményt jelent – győzött az értelem felett. És ha már itt tartunk: ismernek esetleg bárkit, akit érdekelne egy eladó híd? Tudnék ajánlani egyet.A Világűrszerződés olyan korban született, amikor az űr távoli részeinek felfedezésére csak korlátozottan voltunk képesek, és az emberek úgy vélték, az űr üres tér, ahol a földi politika nem számít. Igaz, hogy a szovjet–amerikai űrverseny a hidegháború keretei közt zajlott, de a lényeg a presztízs volt – hogy melyik politikai modell lesz képes bizonyítani saját felsőbbrendűségét. Azóta – a technológia fejlődésével párhuzamosan – a gondolkodás is megváltozott, és új „asztropolitikai” elméletek születtek.Létezik egy elképzelés, amely szerint a nagyhatalmak azért törnek a világűr feletti uralomra, hogy kereskedelmi és katonai előnyökhöz jussanak. Ez a világűr reálpolitikája – vagyis az asztropolitika. A kiindulópont az, hogy a világűr nem üres tér, hanem – Everett Dolman asztropolitikai szakértő szavaival – „gravitáció formázta táj, lehetőségek gazdag tárháza kiaknázható erőforrásokkal és hasznosítható energiával”.Dolman professzor – aki a Légierő Légi Parancsnoki és Személyzeti Főiskolájának oktatója – Halford Mackinder és Alfred Mahan 20. századi nagy geopolitikai tudósok írásaira épít. Mindketten hozzájárultak a stratégiai gondolkodás formálásához: ehhez a földrajzi realitásokon, területeken túl figyelembe vették azt is, milyen módon hathatnak ezekre az új technológiák. A geopolitikával foglalkozók tudják, hogy a kereskedelmi folyosók – valamint az a tény, hogy ki ellenőrzi ezeket – fontos szerepet töltöttek be a történelem során. Az asztropolitika is hasonló megközelítést alkalmaz, átemelve azt a kozmosz kontextusába, ahol a hely, a távolság, az üzemanyag-készletek és a tudomány alakulása mind fontos tényező.Az űrstratégiák általában négy részre bontják a téma földrajzi vetületét. Eltérő leírásokat alkalmaznak, de Dolman kategóriái hasznosnak tűnnek általános áttekintésünk szempontjából. Először adott tehát a Terra: a Föld és az azt közvetlenül körülvevő légtér. Utóbbi abban a magasságban ér véget, amely fölött egy eszköz Föld körüli pályán keringhet hajtómű nélkül. A következő terület a földközeli űr, amely a lehető legalacsonyabb Föld körüli keringési pályától tart a Föld forgásához illeszkedő geoszinkron pályáig. A következő a holdközi térség, amely a geoszinkron pályától a Hold pályájáig tart. Innentől a Naprendszer következik, vagyis minden, ami a Naprendszeren belül, de a Hold pályáján kívül található.A következő néhány évtized során a fenti területek közül a földközeli űr lesz a legfontosabb az űrkutatás szempontjából, és különösen az alacsony Föld körüli pálya. Itt keringenek a kommunikációs – és egyre gyakrabban katonai – műholdjaink is. E sáv ellenőrzése óriási katonai előnyt ad a Föld felszínén bármely országnak. Dolman megfogalmazott egy megállapítást, amely visszautal Halford Mackinder híres geopolitikai elméletére (1919) a világ uralmáról. Az így kezdődött: „Aki Kelet-Európát uralja, uralja a magterületet is.” Dolman verziója így szól: „Aki uralja az alacsony Föld körüli pályát, uralja a földközeli űrt. Aki uralja a földközeli űrt, uralja a Terrát. Aki uralja a Terrát, meghatározhatja az emberiség sorsát.”A korábbi évszázadok során a Terra ellenőrzéséhez szárazföldi és tengeri csapatokat kellett elhelyezni a bolygó stratégiai pontjain, féltékenyen kellett őrizni a hajózási útvonalakat és az olyan belépési és kilépési pontokat, mint a Gibraltári- vagy a Malaka-szoros. A 20. század során a légierő is csatlakozott ezekhez a követelményekhez. A 21. században pedig szükségszerű, hogy az országok eszközöket helyezzenek el a földközeli űrben, amennyiben nem kívánnak versenytársaikhoz (és szövetségeseikhez) képest lemaradni.Az alacsony Föld körüli pálya továbbá az a tér, ahol a Holdnál távolabbi helyekre induló űrhajók üzemanyag-utánpótlást vehetnek magukhoz. A Mars sok millió kilométerrel messzebb van a Földtől, mint a Hold, de minthogy a Föld gravitációjának leküzdéséhez rettenetesen sok energiára van szükség, valójában nehezebb eljutni a Föld felszínéről a Holdra, mint az alacsony Föld körüli pályáról a Marsra. Ha egyetlen állam kizárólagos ellenőrzése alá vonná ezt a sávot, kapuőrként megakadályozhatná riválisait abban, hogy utántöltsék űrhajóikat, ezáltal pedig elzárná őket a távolabbi célok elérésétől.Ahogyan máskor is, a földi helyzet hasznos párhuzammal szolgál. Ha napjainkban egy fekete-tengeri állam hadihajót szeretne küldeni a Boszporuszon át a Földközi-tengerre, majd onnan az Atlanti-óceánra, először Törökországtól kell engedélyt kérnie. Háborúval fenyegető helyzetben ezt nem kapja meg. A földközeli űr ellenőrzése hasonló hatalmat jelentene, és mivel nem léteznek valóban komolyan vehető egyezmények, az „űrdzsungel” törvényét kellene alkalmazni.Vannak továbbá kereskedelmi megfontolások is: ha rendelkezésre áll majd olyan technológia, amelynek köszönhetően hatalmas napelemeket lehet telepíteni az űrbe, hogy onnan lássák el árammal a Földet, nagyon valószínű, hogy ezeket az eszközöket alacsony Föld körüli pályákon fogják elhelyezni. Mivel ugyanitt történne a hosszú távú utazásokhoz szükséges űrbéli üzemanyag-utántöltés is, ha valaki például egy kisbolygón kívánna bányászati tevékenységet végezni, nem kizárt, hogy odafelé vámot kellene fizetnie a kapuőrnek.Minél többet tudunk meg a világűr földrajzi régióiról, annál nagyobb szükségünk lesz pontos és naprakész navigációs űrtérképekre. Itt is megjelenhet a versengés. A Földtől induló, és körülbelül 58 ezer kilométeres távolságig érő Van Allen-öv például két olyan övezet, ahol a nagy energiájú részecskéket befogja a Föld mágneses tere. Ezekben az övekben olyan magas a sugárzás koncentrációja, hogy a személyzetet szállító űrhajók jobban járnak, ha elkerülik őket. Ha túl sokat időznek itt, az űreszközök elektronikája elromolhat, és a személyzetnek is baja eshet. Léteznek továbbá bizonyos útvonalak, amelyeket követve az űrhajók egy-egy bolygó gravitációs erejét kihasználva úgynevezett hintamanővert hajthatnak végre egy hosszú távú út során. A Föld közelében találunk öt Lagrange-pontot vagy librációs pontot is, ahol a Föld és a Hold gravitációs hatása kioltja egymást, ez pedig azt jelenti, hogy az ezekben a pontokban elhelyezett eszközök üzemanyag-felhasználás nélkül képesek megőrizni pozíciójukat. Ezek a pontok is versengés tárgyává válhatnak. Az öt pont közül kettő olyan helyen van, ahonnan a műholdakat tartalmazó övre különösen jó a „rálátás”. Egy másik – az L2 jelű – a Hold túloldalán található. Kína elhelyezte ott saját műholdját, ezáltal pedig megfigyelheti, mi történik bolygónk kísérőjének „túlsó oldalán”, ahol – nem véletlenül – támaszpontot létesítenének.Mindezek olyan földrajzi realitások, amelyekről egyre többször hallhatunk majd, amint az asztropolitika felnőttkorba lép, a nagyhatalmak pedig beépítik az űrbéli fegyverkezést katonai költségvetéseikbe. Egyértelmű, hogy ha nem születnek kötelező érvényű megállapodások az űr militarizálásának korlátozásáról, az alacsony Föld körüli pálya minden bizonnyal harctérré válhat. Fegyvereiket az államok riválisaik ellen fordíthatják először az övön belül, majd alatta is.Oroszország és Kína már be is vezettek bizonyos szervezeti változtatásokat katonaságaikon belül, ahogyan az amerikaiak is, akik 2019-ben létrehozták az Egyesült Államok Űrhaderejét. Egyesek szerint ezek a lépések sértik a Világűrszerződést, bár a dokumentum csak annyit mond ki, hogy tilos tömegpusztító fegyvereket – például nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat – „Föld körüli pályára állítani, égitesteken elhelyezni, vagy bármilyen egyéb módon a világűrben állomásoztatni”. Semmi nem tiltja a nemzetközi jogban a lézerrel felszerelt műholdak telepítését. És az emberi történelemből tudhatjuk, hogy ha egy ország egyszer megtesz valamit, akkor a többiek is követni fogják.Ilyen megfontolásból állítja az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma, hogy „az űr harcászati terület”. A múlt század során az atomháború fenyegetése miatt fennállt a veszélye, hogy kipusztulhat az emberiség. Ma az űrbéli fegyverkezés miatt állhat fenn hasonló fenyegetettség. Az űrbéli háború rettenetes veszélyeket hordoz magában.Tim Marshall: A földrajz hatalmaFordította: Aranyi ErzsébetPark Kiadó, 2024The post A hő és a stressz végzett még odafent az első űrkutyával first appeared on 24.hu.
Vasárnap indul a Farm VIP új évada a TV2-n. A premier napján jelent meg az nlc Gáspár Zsoltival, az egyik műsorvezetővel készült rövid interjúja, melyben a gazda egyebek mellett arról mesélt, hogy amikor nem forgat, legtöbb idejét saját sertéstelepén tölti és gondozza az állatokat. Ezen kívül az utóbbi időben egy újabb szenvedélyének is hódol.Közben a fodrász mesterdiplomámra is készülök. Minden vágyam, hogy a legjobb borbély legyek az országban!Hogy honnan jött az elhatározás, arról így nyilatkozott:Az egész sztori úgy kezdődött, hogy eleinte a birkáinkat nyírtam meg a telepen, aztán a bérmunkásokat és a családtagokat, majd néhány vagány celebet, Csutit, Szegedi Fecsót és Auréliot. Biztattak, hogy nagyon ügyes vagyok, és kedvet kaptam ehhez a szakmához.Gáspár Zsolti elmondta, nemcsak a férfi hajvágást szeretné kitanulni, hanem a nőit is.Nagy álmom, hogy Demcsák Zsuzsika és Köllő Babett megbízzanak bennem, és engedjék, hogy a hajukat befessem és beszárítsam.Mint elárulta, fodrászszalon megnyitását is tervezi a közeljövőben, és hosszútávon szeretne olyan híres brandet felépíteni fodrászként, mint amilyen Hajas Lászlóé vagy Zsidró Tamásé.The post Fodrász mestervizsgára készül Gáspár Zsolti: „Nagy álmom, hogy Demcsák Zsuzsa és Köllő Babett engedjék, hogy a hajukat befessem” first appeared on 24.hu.
A Mosonmagyaróvárra szervezett befutón a túra végén több százan vonultak a szamarával együtt – még a GPS is forgalmi dugót jelzett. Rengeteg ismerőst szereztem a túra alatt, egy-két barátot is. Nem gondoltam, hogy ennyi segítőkészség van az emberekben. Mi nem működnénk az emberek nélkül, és az emberek sem működnének nélkülünk.Koszonits Patrik tavaly meglehetősen szokatlan és látványos módját választotta annak, hogy felhívja az emberek figyelmét bizonyos állatokra: 450 kilométert gyalogolt két szamarával. A 20 éves ásotthalomi fiú céljai nem álltak meg ennyinél, azóta újabb fába vágta a fejszéjét: szamárrezervátumot szeretne létrehozni. Ehhez már létrehozott egy alapítványt is – ami a Shrek egyik ikonikus jelenetét idézve az Ott vagyunk már? nevet kapta. A déli határmenti településen látogattuk meg a fiatalt és népes szamárközösségét.Érkezés előtt szerettem volna megtudni a pontos címet, de Patrik közölte, hogy ezt inkább engedjük el, majd ő kijön egy benzinkútra elénk, és onnan mutatja az utat. Igaza volt, hamar letértünk a betonútról, és néhány percnyi, érzésre a világ vége után kettővel irányába autózást követően meg is érkeztünk a szamárbirodalomhoz. Szóval kezdjük is az állatok bemutatásával.Elsőként Csámpit mentette meg. „A bal lábát elrontották. Egy pótkocsit megraktak négyszáz téglával, azt akarták vele elhúzatni. Eltört a lába és rosszul forrt össze.” Azóta teljesen bizalmatlan az emberek felé. Körülbelül nyolc hónapja van itt, egyelőre Patrik az egyetlen, akiben megbízik.Borisznak jobb lapokat osztott az élet. Jó gazdái voltak korábban, nem történt vele semmi megrázó, nem is kellett menteni – ő saját állat. Direkt került Csámpi mellé.Teljesen összenőnek, szerintem pótanyának tekinti. Borisz előtte vezethető volt, de annyira ragaszkodnak egymáshoz, hogy nem lehet őket elválasztani. Ha az egyiket átraknám másik karámba, ki lennének akadva.Némileg meglepő egy kíváncsi tekintetű alpakka látványa – felajánlásból kapta, nem véletlenül. Tavasszal szeretne majd állatvédelmi előadásokat tartani iskolában – többel már egyeztetett is –, a felajánló tudta, hogy a szamarakat milyen nehéz szállítani, így felajánlották ezt az állatot, hogy őt vihesse a gyerekekhez. Fontosnak tartja, hogy már kisgyerekkorban tudatosítsák a megfelelő állattartást, akár haszonállatról, akár háziállatról van szó.Van itt albínó szamár is. Különlegessége, hogy a szőre fehér, a bőre pedig nem barnás, mint a többieknek, hanem rózsaszín. Mentett állat, rossz körülmények közül került ide: egy-két hónap leforgása alatt harminc gazdánál fordult meg. „Akinek ott kilóg a hátulja, ő Fanni.” Patrik első szamara.Manci is saját szamár, aztán ott van Füles is. Vele indult el a túrára. „Ő inkább embernek tekinti magát, mint szamárnak.” Májusban vele Mosonmagyaróváron lesz jelenésük – egy gyermekotthon gyűjtéséhez csatlakoztak, aztán átsétálják a várost, így hívják fel az emberek figyelmét az ügyre.Sanyi a következő – befogható egy kocsi elé, így az a terv, hogy a rezervátum megnyitása után szamaras kocsikázást szerveznek majd vele a látogatóknak. Füli szintén mentett szamár, egy hónapja hozták egy lóval és egy kecskével együtt.A kecskét a szomszéd örökbe fogadta, a lóval itt maradtak. Van még egy szamár, pár hete mentették – Patrik elmondása szerint a halálsorról –, de még Szegeden van, egy barátja gondozza.Úgy lefogyott, kint voltak a bordái. Mindkét szemére megvakult. Most kezelik, a jobb szemére már jobban lát, a balt műteni kell majd.Igazából nem is tudja már, miért éppen a szamarak lettek az élete. Otthon mindig voltak háziállataik – ló, bárány, kecske, de szamár sosem. Egy ismerősének volt szamara – Fanni, aki azóta már itt él. Innen számolja. „Beleszerettem, aztán onnantól spontán jött az egész.” Valamit mindig akart kezdeni az állatvédelemmel, de nem volt ötlete. „Jött Fanni, majd rájöttem, mennyire csodálatos állatok, és mennyire nincsenek eléggé értékelve Magyarországon.” Jött is az ötlet, hogy szamármentésbe kezdene.The post „Volt, aki teljesen hülyének nézett, de egyszer élünk” – húszévesen 450 kilométert gyalogolt Patrik a szamaraival first appeared on 24.hu.
Azt írta a Magyar Ifjúság egy híján negyven esztendővel ezelőtt: „Louis Armstrong fellépése legenda, a dzsessz hazai legalizálásának emlékezetes mozzanata, sárguló fotó egy albumban, ahol ezt követően, egészen 1986. július 27-ig csak üres oldalak voltak.”Majd megérkezett a Népstadionba a Queen.A szervezők közzétették: azokat, akik megőrizték a jegyüket Armstrong 1965-ös koncertjéről, vendégül látják a Queen-bulin. Hatan állítólag jelentkeztek, és huszonegy év elteltével a muzsika újabb csodáját élhettek át az arénában.Négy hónappal korábban, a magyar–brazil válogatott mérkőzésen (3-0) 70 314 fizető néző volt a Népstadionban. A négyes fennállásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Queenre hasonló tömeg volt kíváncsi, a 160–300 forintos belépőkre 200 ezer jegyigénylés érkezett. A tikettekért a koncert napján már ötszörös árat kértek a feketepiacon, a kívül rekedt Queen-rajongók ezrével táboroztak a stadion körül.Előzőleg felmerült, hogy két hangversenyt is adhatna az együttes, de második napként csak július 28. jöhetett szóba, mert a Népstadion területén július 22-től 26-ig motoros világtalálkozót rendeztek. Müllner Jenő igazgató szerint a Queen-menedzsment a 28-át nem fogadta el, maradt a 27., egy nappal sem több.A vidékieket ez kiváltképp szíven ütötte. A Tisza partján például így panaszkodtak: „Amíg a fővárosi fiatalok 150–200 forintért is megnézhetik a koncertet, addig a szegediek csak 900-ért. Az IBUSZ helyi irodájában ugyanis kizárólag úgy lehet jegyhez jutni, ha a vevő befizeti a koncertre indítandó társasút összegét is.”A fővárosiaknak is akadtak kellemetlenségeik. A Népstadion közelében lakók a következő felhívást találták autójuk ablaktörlője alatt: „Kérjük önt arra, hogy gépkocsiját már július 26-án, szombaton szíveskedjen a szomszédos utcák egyikében leparkírozni. Tudjuk, ez okozhat némi bosszúságot. Ezért is kérjük egyúttal az ön szíves megértését.”A publikumot a leninvárosi Tiszai Vegyi Kombinát is igyekezett kiszolgálni: ötvenezer esőkabátot készített arra az esetre, ha nem lenne a közönséghez kegyes az ég. Freddie Mercury, John Deacon, Brian May és Roger Taylor két hónapos, 26 állomásos turné keretében látogatott Budapestre (a bennfentesek meg nem erősített értesülése szerint 110 ezer dollárért). A sorozat június 7-én Stockholmban kezdődött, és augusztus 4-én Marbellán ért véget.A Queen úgy jött, mint a vöcsök. A Vöcsök II. Az együttes a Maharttól bérelt új szárnyashajóval érkezett Bécsből pesti szálláshelye, a Duna Intercontinental elé. A fiúkat sokan kísérték. Hatalmas stáb rendezte át a Népstadiont, építette a háromemeletes, 43 méter hosszú és 20 méter széles színpadrendszert, helyezte üzembe a 12 tonnás világító-berendezést, valamint a két, egyenként 11 méter magas hangtornyot és a 8×8 méteres keverőpultot a pálya közepén, ugyancsak 8 méteres magasságban.A dobos Taylor joggal említette:A Ben Hur című film bábjáték a Queen előadásaihoz képest.A budapesti fellépés kiváltképp különleges volt, mert Zsombolyai János rendező és 17 magyar operatőr másfél órás filmet készített a koncertről a Queen Productions Ltd. megbízásából (ez volt a Queen – Hungarian Rhapsody).Összesen 25 angolszász szám hangzott fel, plusz Mercury elénekelte a Tavaszi szél vizet áraszt című népdalt, amelynek magyar szövegét a tenyeréből olvasta. Az ötlet jórészt meghatotta a jelenlévőket, de volt, aki kimódoltnak, a puskázást meg egyenesen lekezelőnek tartotta. A túlnyomó többség mindenesetre együtt dalolt a világsztárral, aki egy váratlanul feltálalt rock and roll-blokkban Ricky Nelsontól (Hello, Mary Lou), Elvistől (Baby I Don’t Care), Little Richardtól (Tutti Frutti) is kölcsönzött.A produkciótól nem mindenki ájult el. A felvezetés valóban nem volt telitalálat: az elsőként színre lépő Z’Zi Labor nagyjából úgy illett a Queenhez, mint a veresegyházi asszonykórus a Rolling Stoneshoz. Ám az Ifjúsági Magazin nem az előzenekar miatt fújta a fanyalgók nótáját:Üresjáratok, fölösleges közönségénekeltetések, hosszúra nyúlt frissítőiszogatások a színpadon, a soha nem látott méretű erősítő apparátushoz méltatlan technikai bakik. Szeplős volt ez a pesti Királynő– írták.A Magyar Ifjúság sem áradozott: „Pontosan másfél óra és húsz perc ráadás. Magyar zászlóval kombinált brit lobogó, korona és palást: ezek Mercury utolsó kellékei. És senki nem erőlteti a további ráadást. Nincs folytatás, a többség a hazajutás esélyeit latolgatja. Lassan kiaraszolgatunk a stadionból. Holnaptól lehet újból nyírni és locsolni a füvet. S nekünk, akik ott voltunk, ha van erőnk, és feltétlenül ragaszkodunk hozzá, adott a lehetőség elhitetni – először magunkkal –, hogy a legnagyobb rockbulin voltunk. Hogy aztán az élmény nagyságát lehet-e tonnákban, Luxokban és Wattokban mérni, az egészen más kérdés.”A Vas Népe hasonló húrokat pengetett: „A Queen persze nem semmi. De nem több egy alaposan felfújt zenekarnál, amelyből vagy két tucat létezik még. Titka egyszerű: óriási háttéripara van. Lemezcégek, kiadók, árusok, újságok, pénzügyi szakemberek, és így tovább. Ez a háttér igen jelentős összegeket ölt az elmúlt években az együttesbe. Most – joggal – ki akarja venni a pénzét. Ki is veszi, a stadionkoncertek a legjövedelmezőbbek. Ez az üzleti világ a még oly gyenge, más előadóitól elfogadhatatlan slágereket is befuttatja. Manipulálja a tömegkommunikációt, a slágerlistákat, a közvéleményt. Mindez ott volt az este tízkor színpadra lépő együttes mögött. Brian May és társai profihoz illően slágereztek, de a már látott videóklipekhez, koncertfelvételekhez képest nem mutattak újat. Nyoma sem volt a rögtönzésnek, a rock ősdinamizmusának. Egy mérnökileg megtervezett színpadon mérnöki precizitású zenészek dolgoztak.”A Népszabadság kritikája így szólt: „Kellemes nyári melegben korszerű nagyoperettet láthatott 70 ezer ember. A főszereplők a Királynő fehér ruhás pophercegei voltak, az angol Queen együttes zenészei. Káprázatos fénydíszletek között a világ második legnépszerűbb rockcsapata (talán csak a Rolling Stones előzi meg őket hírnévben és szakmai rutinban) adott ízelítőt abból, hogyan is kell szórakoztató könnyű muzsikát szervírozni 1986-ban. Ám a kétórás kábulat után főként az első és második generációs beatrajongók kullogtak haza csalódottan, akik valamiféle csodára is vártak, arra bizony hiába. Pedig az együttes kifogástalan produkciót nyújtott, két óra alatt tökéletes hangminőségben eljátszotta legsikeresebb dalait, a Bohemian Rhapsodyt, az I Want To Break Free-t, a Radio Ga-Gát, a We Will Rock You-t, a We Are the Championst. Valami mégis hiányzott.”A Miskolcon megjelenő Déli Hírlap főcíme ez volt: „A Queen-varázslat elmaradt.” Mások szerint egyáltalán nem maradt el. A Magyar Hírlap beszámolójában ez állt: „Álomkoncert Brian May megannyi mesteri gitárszólójával, Roger Taylor kiváló muzikalitású dobjátékával, John Deacon invenciózus basszushangzásaival és a show vitathatatlan mesterének, Freddie Mercurynek elbűvölő hangjával.”A Képes Újság leszögezte: „Soha nem látott minőségben szólt 13 Queen-album szinte valamennyi slágere.” A Dunántúli Napló szerint „Budapest behódolt a Királynőnek”, a Csongrád Megyei Hírlap is úgy vélte: „a Királynő fenséges volt”.A Kecskeméten nyomott Petőfi Népe szintén lelkendezett: „Ugráltunk, lelkesedtünk, csápoltunk. Leadtunk vagy két kilót, de mi ez ahhoz képest, hogy egyesek már a belépő megváltásakor leszurkoltak 8–10 »kilót«! Egyfajta varázslatnak voltunk szem- és fültanúi a legújabb Queen-slágerhez illően (A Kind of Magic). Köszönet érte, Freddie és társai, God save the Queen!”A Pest Megyei Hírlap ugyancsak ujjongott: „Egyik ámulatból a másikba esünk. Koncerten, ekkora hangerővel, ilyen tisztán szólni zenét ritkán hallani.” A Szolnok Megyei Néplap arról tudósított:A siker frenetikus volt. Tüzek lobbantak, fények gyúltak, a zsúfolásig megtelt stadion közönsége nem mindennapi ünneplésben részesítette az együttes tagjait. Mert ezen az estén valóban ők voltak a bajnokok.A Magyar Nemzet felülemelkedett Watton, torzítón, effekten: „A Queen nem dübörögte-döngölte végig a két órát, hanem emberi léptékű ritmussal szerkesztette meg műsorát. Üzenete mélyén – minden győzelmi vágy, nagyratörő gesztus mellett is – az emberi közvetlenség és természetesség állt.”Az Esti Hírlap pedig mindannyiunk életérzését fogalmazta meg: „A Queen éjfél körül hagyta abba. Produkcióját világszínvonalon mutatta be. S a koncertet követően kijózanító volt a séta Queenországtól a metróig.”The post Mercury és társai a vízen jártak, aztán kijózanító volt a séta Queenországtól a metróig first appeared on 24.hu.
Olyan fényképeket válogattunk a Fortepan száz évet átfogó gyűjteményéből, amelyeken egyetlen nő jelenik csak meg népes férfitársaságban. A tekintetünk mindjárt rá esik, az ő mosolygós vagy borús arcát, testtartását fürkésszük, a többi szereplőre csak később jut időnk. Pedig a férfiakat is érdemes szemügyre venni a felvételeken, az ábrázatuk mintha lágyabb, derűsebb lenne, ha egy nő is áll a közelükben. A hol akkurátusan beállított, hol spontán kialakult jelenetek hátterét legtöbbször nem ismerjük; de ránk maradt számtalan történet a 20. század sajtójából az elsőkről, a bátrakról, a kitartókról, a bölcsekről. Képek és történetek, főszerepben a nőkkel.1912-ben egy újságcikkből tudhatta meg a lakosság, hogy „Budapest székesfővárosnak van egy női lámpatisztogatója. A többi mind férfi. És a főváros bizalma nem hárul méltatlanra. A női lámpatisztogató igen derék, tisztességes, szorgalmas teremtés, aki hivatali kötelességeit nagy lelkiismeretességgel teljesíti.”Az Állami Tisztviselők Országos Egyesülete 1913-as közgyűlésén László Józsefné „mint a választmány egyetlen női tagja megállapította, hogy a nőtisztviselők száma egyre szaporodik, de a helyzetüket gazdaságilag visszavetették. A postánál a tisztviselők fizetését rendezték, de a nők fizetését a MÁV altisztekéhez viszonyították. A tisztviselők is érzik, hogy a nők degradálása őket is érinti.”1918-ban Sima Herminát 4 évi fegyházra ítélte a büntető törvényszék. „A 22 éves leány hónapokon át lopásokból tartotta fönn magát. Katonákból álló tolvajbandának volt az egyetlen női tagja, és a tél során egész tömeg betöréses lopást követtek el. Szántó Pálnénak a Rózsa utca 21. szám alatti lakásába álkulccsal hatoltak be, és onnan sok ruhaneműt és ékszereket loptak. Horváth Gyula dr. országgyűlési képviselő lakásából szintén elvitték a ruha- és fehérneműeket, Spitzer Lipótné szalámigyárából 250 kilogramm szalámit loptak, a Pharmacia gyógyszerészvállalattól egy írógépet vittek el.”1918 „Kaffka Margit, a modern magyar irodalom egyik kiváló reprezentánsa vasárnap 38 éves korában spanyolbetegségben Budapesten meghalt. A napokban érkezett Temesvárról betegen és a gyilkos betegség pár nap alatt végzett vele. A Vörösmarty Akadémia (harminc, legfőképp nyugatos művésszel indult irodalmi társaság, alakuló ülése épp Kaffka Margit halálának napján zajlott – a szerk.), amelynek egyetlen női tagja volt, képviselteti magát a temetésen és megíratja életrajzát. Halála mély gyásza az új magyar irodalomnak.”Az első magyar női országgyűlési képviselő Slachta Margit lett. A magyar katolikus szerzetesnőt, a Szociális Testvérek Társaságának megalapítóját 1920-ban, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben választották nemzetgyűlési képviselővé a főváros I. kerületében, feladatát két évig látta el. Tőle Kéthly Anna szociáldemokrata politikus vette át a „parlament egyetlen női tagja” titulust. Ő 1922-től 1948-ig volt aktív, legtöbbször a munkanélküliek kilakoltatása, a nyomor ellen, a nők védelmében interpellált.1923-ban, Szegeden avatták a jogtudományok első magyar doktornőjét. „Az egyetem auláját zsúfolásig megtöltő hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta, amint a fehér ruhába öltözött Ungár Margit csengő hangon olvasta a rektorhoz intézett kérelmét. (…) 1918-ban kezdte meg tanulmányait, és miután két évvel később, 1920-ban a kultuszminisztérium visszavonta a női jogászdoktorokról szóló rendeletét, előreláthatólag jó ideig ő marad az egyetlen női doctor juris Magyarországon.”A Paál László Társaság 1923 és 1944 között működött művészegyesület volt. Alapító tagjai között egyetlen nőt találunk, Feszty Árpád és Jókai Róza lányát, Feszty Masát. A népszerű festő az alkotás mellett – amennyire tőle tellett – igyekezett biztonságba helyezni apja monumentális körképét, amely Budapest ostroma alatt megsérült.A német szerző, Julius Berstl Calais-Dover című darabját a Belvárosi Színház mutatta be a világon először. Az 1926-os előadásnak „egyetlen egy női szereplője van csak: Gombaszögi Frida asszony. – Nem lesz baj, hogy csak egy nő játszik a darabban? – mondják Bárdos Artúrnak a bennfentesek. A direktor meggyőzően feleli: Ez az egy felér hattal.”Molnár Ferenc remekművét, A Pál utcai fiúkat 1954-ben alkalmazták színpadra a Petőfi Színházban. „Itt van Nemecsek – Békés Itala alakítja, a csapat egyetlen női tagja, a többi szerepet fiúk játsszák – Nemecsek, a legkisebb Pál utcai, a csapatban az egyetlen közlegény.”1928-ban a Friss Ujság bemutatott néhány érdekes karriert: Tizedik esztendeje áll a rendőrség szolgálatában Majdán Claudie, írták, aki azt mondta magáról, hogy a női bűnözőket senki sem ismeri jobban nála. Pécsi Esztert az ország első női szerkezettervező mérnökének nevezték, aki arról beszélt, hogy hidakat, vasutakat, országutakat szeretne teremteni. És ebben az évben jelent meg a Zeneakadémia pódiumán az első magyar karmesternő, Nádor Aranka is, aki nemcsak karmester, hanem több kitűnő zenedarab szerzője is volt.1942-ben kiderült, hogy „egyetlen egy női vadásza van csak Erdélynek, de ez annál híresebb. Maroshévízen lakik, s a környéken vagy Erdélyben csak úgy ismerik: medveölő Buba asszony. Leánynevén Zilahi Szete Mária. (…) – Félni medvétől soha, az egértől félek, de attól is csak akkor, ha beeszi magát istállóba, pajtába vagy lakásba.” Zilahi elmesélte, hogy egyszer kényszerűségből le kellett lőnie egy medvét.Női akadémikusa 1949-ig nem volt Magyarországnak, holott az MTA (eredeti nevén Magyar Tudós Társaság) már kétszáz évvel azelőtt megkezdte a működését. Amikor Andics Erzsébet tag lett, épp így fogalmazták meg az elvárásokat a tudósok felé: „az Akadémiának szorosabb kapcsolatba kell kerülnie az élettel, és el kell foglalnia helyét a magyar népi demokrácia tudományának irányításában.” A történész Andicsot jó szakembernek, de moszkvai diplomájával, egy vezető kommunista politikus feleségeként politikailag túlságosan elkötelezettnek ítéli az utókor.1957-ben riport készült a Honvédelmi Szövetség szekszárdi repülőklubjának siklórepülős tagjaival az őcsényi repülőtéren. Ebben érdekességként említi meg a szerző, hogy a klubnak egyetlen női tagja van, Csák Péterné, akit mindenki csak Pintyőkének hív.1963-ban Dunaújvárosban kérdezősködött a riporter, hogyan is lesz valaki ejtőernyős. „Van, aki a katonaságnál kapott rá erre a sportra. Másik sportrepülőként kezdte, aztán belekóstolt az ugrásba, s azóta sem tudja abbahagyni. A szakosztály egyetlen női tagja, Molnár Margit meg éppenséggel egy szakkönyvtől kapott hozzá kedvet. – Nem féltem én az első ugrástól sem, csak örültem. Alig várom, hogy elhagyhassam a gépet, mert az valami nagyszerű érzés. Elmondani nem is lehet, csak megpróbálni.”Az első Országos Mezőgazdasági Újítási és Találmányi Kiállításon 1965-ben gabonazsákolót, traktorkerék-csúszásgátlót, burgonya prizmázót láthattak a szakemberek. Nógrád megyéből is tekintélyes küldöttség látogatott Pestre, a hatvanfős csoport egyetlen női tagja Kiss Magdolna, a romhányi tsz fiatal kertésze volt, akit leginkább az új műanyag fóliák győztek meg a hasznosságukkal.Ugyanebben az évben fodrász Európa-bajnokság is zajlott a fővárosban, telt ház és a televízió kamerái előtt. 18 ország öt-öt tagú csapatai versenyeztek a legjobb női és férfi fodrászi címért, közöttük tíz magyar. „A keret érdekessége: egyetlen női tagja van. A legjobb magyar figarók – férfiak. (…) Svájcban, az északi országokban különösen sok a női fodrászversenyző. Magyarországon viszont – akár a szakácsoknál –, régi hagyomány, hogy férfiak jeleskednek a mesterségben.”1972 – életkép a záhonyi MÁV épülő pályafenntartási telepéről: „hirtelen egy fiatal, izmos, villogóan feketeszemű asszonykán akad meg a szem, aki talicskával akkora halom téglát szállít, hogy erős férfiaknak is becsületére válna. Pongó Józsefné megszerette az építőipart, nemcsak azért, mert elégedett a keresetével, hanem jó kollektívában dolgozik, ahol becsülik és elismerik a munkáját. – Pongóné ritka szorgalmas asszony. Munkája a férfiakéval egyenlő. Barátságos természetű, jó kedélyű, de a magatartása tiszteletet parancsol.”Sánta Pálné, a Borsodi Vegyi Kombinát új pvc-gyárának a technológusa 1978-ban egyedüli nőként utazott ki Japánba, szakmai betanulásra. Így nyilatkozott: „Mivel ebben a távoli országban még nagyon alacsony fokon állnak a női egyenjogúsággal, mint külföldi nőnek rendkívüli megtiszteltetésben volt részem. Ettől függetlenül valami csudabogárként tekintettek rám. Ugyanis a japán nők, ha el is jutnak valamilyen főiskolára vagy egyetemre, legfeljebb banktisztviselőnek és eladónak mehetnek.”1981-ben az I. kerületi OTP-t 1969 óta vezető „Egri Sonja – egyedüli nőként – megkapta a bankok világában igen ritka és megtisztelő igazgató titulust.” Az Alagút utcai fiókban ötvenheten dolgoztak, közülük ötvenhárom nő. Egri arra a kérdésre, hogy milyen a jó bankigazgató, többek között ezt mondta: „Beosztottjaival legyen diplomatikus, megértő, szigorú. Találja meg velük a hangot, képes legyen beleérezni magát mindegyikük helyzetébe. Sok nálunk az ezernyi gonddal küszködő, fiatal, kisgyermekes nő. És gyakran olyan feszített a munka – például nyáron, a turistaszezonban –, hogy teljesen kimerülnek.”Írta: Lukács Zsolt | Képszerkesztő: Virágvölgyi IstvánA Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/nonapHa van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!The post Egyedüli nőként egy férfikoszorúban first appeared on 24.hu.
Nyolcadik alkalommal emelkedett a levegőbe a világ legnagyobb és legerősebb űrrakétája, a Starship. A 123 méter magas jármű magyar idő szerint március 7-én, 0:30-kor szállt fel.Amint a Space.com beszámolt róla, hét perccel a próbarepülés kezdete után a gyorsítórakéta visszatért az indítóállványhoz, ahol óriási robotkarok segítségével elkapták. Ez volt a harmadik alkalom, amikor ezt a manővert sikerült véghez vinni.Eközben a jármű hajónak nevezett felső része folytatta repülését. A tervek szerint nagyjából 17 és fél percet kellett volna a levegőben töltenie, ami után az Indiai-óceánban landolt volna, Ausztrália közelében. Erre azonban nem került sor, a hajó ugyanis kilenc perccel a felszállás után felrobbant az Atlanti-óceán felett.Az űrhajó légkörben elégő darabjairól videó is készült.A Starshipnek eredetileg napokkal korábban, magyar idő szerint március 4-én hajnalban kellett volna felszállnia, ám a SpaceX ismeretlen okokból 40 másodperccel az indítás előtt lefújta a tesztrepülést. A néhány napnyi extra idő viszont látszólag nem volt elegendő ahhoz, hogy hibátlan legyen a próbarepülés. Az űripari vállalat munkatársai azt közölték, sok vizsgálat vár rájuk, hogy megértsék, mi vezetett a hajó mostani elvesztéséhez.A mostani eset kísértetiesen hasonlít a Starship legutóbbi, hetedik tesztrepüléséhez. Akkor a gyorsítórakétát szintén sikerült megfogniuk az indítótoronyhoz tartozó hatalmas robotkaroknak, a hajó viszont 150 kilométeres magasságban felrobbant. A vizsgálatok szerint ezt akkor az üzemanyag szivárgása okozta.A nyolcadik repülés előtt a SpaceX több módosítást is eszközölt az eszközön, hogy ezt a kimenetelt megakadályozza, ám ezek szerint további változtatásokra lesz szükség. Azt egyelőre nem tudni, hogy ebben az esetben is a hajtóanyag-szivárgás okozta-e a gondot.A nyolcadig tesztrepülésről készült fényképeket alábbi galériánkban lehet megtekinteni:A Starship úgy lett tervezve, hogy az űrrakéta mindkét fokozata újrahasznosítható legyen, és több mint 100 tonna rakományt lehessen szállítani vele az űrbe. A jármű a tervek szerint fontos szerepet játszik majd a NASA következő emberes holdra szállásában, illetve a SpaceX ezzel küldené majd az első embereket a Marsra.A mostani volt a Starship nyolcadik repülése, a korábbi tesztek változó sikerrel jártak. Az első próbaindítás során 2023 áprilisában az egész rakétaegység néhány perc elteltével felrobbant. A második próbálkozás közben, 2023 novemberében ugyan sikerült az alsó fokozatnak leválnia, a felső pedig tovább is repült, de aztán mindkettő felrobbant.A harmadik teszt alkalmával, idén márciusban a Starshipnek sikerült elérnie a világűrt, de a próbarepülést ez alkalommal sem tudta sikeresen lezárni: feltehetőleg szétesett. A negyedik útja júniusban az első sikeres repülése volt, ekkor megpróbált leszállni is, ez viszont nem a tervek szerint sült el. Amikor visszatért a légkörbe, a hőhatás miatt az eszköz több eleme levált, de működőképes maradt, és az Indiai-óceán vizében érte el a felszínt.Az ötödik repülésnél a 120 méternél nagyobb űrrakéta egyórás repülést hajtott végre, a gyorsítórakétát pedig akkor először próbálták az indítóállványhoz visszairányítani a levegőből, ami sikerült is. Hatodik alkalommal ezt nem sikerült megismételni, az eszköz gyorsítórakétája levált és a Mexikói-öbölbe zuhant, miközben a hajó 1 óra 5 perc levegőben töltött idő után landolt az Indiai-óceánban.The post Felrobbant a világ legnagyobb űrrakétája first appeared on 24.hu.
2025. február 27-én végérvényesen törölték Várkonyi Andrea családi cégét a nyilvántartásból – számolt be az Mfor.Mészáros Lőrinc felesége 2017 óta volt résztulajdonos a szegedi székhelyű, de békéscsabai telephellyel is rendelkező Medigast Diagnosztikus, Megelőző, Terápiás, Egészségügyi Kft.-ben. Ez volt az egyetlen olyan cég, amelyben Várkonyi nem a férjén keresztül volt érdekelt.Az Mfor felidézi, hogy a Medigastot a műsorvezető édesapja, Várkonyi Tibor alapította 1991-ben, majd tavaly augusztusban elindították a cég végelszámolását, amelynek a lap szerint köze lehet ahhoz, hogy Várkonyi Andrea orvos szülei Szeged helyett már Alcsútdobozon laknak. A cég tavalyelőtt 3,1 millió forintos bevétel mellett 500 ezer forintos veszteséggel zártak, miközben a saját tőkéje 36,6 millió forint volt.A lap megemlíti azt is, hogy a céget néhány nappal azután törölték, hogy a Várkonyi-Mészáros házaspár egy 22 millió forintos magángéppel hazatért a Maldív-szigetekről.The post Törölték Várkonyi Andrea családi cégét first appeared on 24.hu.
Óriási meglepetésre a Sporting CP a Wisla Plock vendégeként az utolsó másodpercekben egyenlített 29-29-re, ezzel csütörtök este egyenes ágon bejutott a férfi kézilabda Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé. Az idén eddig remeklő lengyel bajnok rájátszásra kényszerül.Mutatjuk a végjátékot és az arccal a földön fekvő edzőket, továbbá az örömtáncot, ami azért tört ki tán a megszokottól is nagyobb mértékben, mert a Sporting CP története során először került be a legjobb nyolc közé:Érthető módon Ricardo Costa is felszabadultan nyilatkozott a mérkőzés után. A portugál edző szerint csapatának főleg az első félidőben volt sok problémája támadásban és védekezésben, de örült, mert „A végén szerencsénk volt, de megérdemeltük, mert remek teljesítményt nyújtottunk ebben a szezonban a Bajnokok Ligájában”.„Gyakorlatilag kontrolláltuk a mérkőzést és jobban játszottunk, de a végén talán ők voltak szerencsésebbek, ami döntetlenre vezetett” – nyilatkozta a hazai csapat spanyol vezetőedzője, Xavi Sabate a drámai végjáték után.A forduló korábbi magyar érdekeltségű meccsein a Szegednek szerdán nem sikerült egyből a negyeddöntőbe jutnia, hiszen 31-24-re kikapott a német bajnoki címvédő Magdeburg otthonában, és a rájátszásban a PSG-vel találkoznak.A Veszprém szintén vereséggel zárta a Bajnokok Ligája csoportkörét, miután 33-32-re kikapott csütörtök este a Füchse Berlintől, de egyből bejutott a negyeddöntőbe.Szeged – Paris Saint-GermainSC Magdeburg-Dinamo BucurestiFüchse Berlin-Industria KielceOrlen Wisla Plock-HBC NantesThe post Kézilabda: drámai végjáték, arccal földön fekvő edző, sporttörténelmet írt a Sporting first appeared on 24.hu.
Életének 73. évében, hosszan tartó, súlyos betegségben csütörtökön elhunyt Sopsits Árpád Balázs Béla-díjas színház- és filmrendező, forgatókönyvíró – tudatta a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel.Halála nagy veszteség az egész mozgóképes szakma számára – írták, hozzátéve, hogy a rendezőt a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.Sopsits Árpád 1952. május 2-án született Szegeden. Tanulmányait a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának népművelés-könyvtár szakán kezdte. 1975 és 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakán tanult Makk Károly osztályában. 1974-től a Semmelweis Egyetem Filozófiai Intézetében dolgozott, majd a Mafilm forgatókönyvírója, később rendezője volt.Dolgozott többek közt a Budapesti Kamaraszínházban, a Gyulai Várszínházban, az Új Színházban, a Szabadkai Népszínházban, a Nemzeti Színházban, a Merlin Színházban, a Vígszínházban és a Szekszárdi Német Színházban.Első játékfilmje, a Céllövölde 1989-ben készült, de nevéhez fűződik a Video Blues (1992), a Félelem és reszketés (1994), a Rítus (1995), a Derengő (1996), a Légyfogó (1998), A negatív ember (1998), a Torzók (2001), a Ritmusok (2004), a Forgás (2006), a Kilengések (2006) és A hetedik kör (2008) is. A martfűi rém című, valós eseményeket feldolgozó pszichothrilleréből sorozat is készült. Utolsó nagyjátékfilmjét, a Mellékszereplőket 2023-ban mutatták be.Három filmjéért is díjat vehetett át a Magyar Filmszemlén (1990, 1993, 2001), A martfűi rémért 2017-ben a Magyar Filmhéten elnyerte a legjobb rendező díját. Alkotásait Bergamóban, Potsdamban, Montrealban, Liege-ben és Parmában is díjazták. 1994-ben kapta meg a Balázs Béla-díjat, 2002-ben a filmkritikusok díját és a Gundel Művészeti Díjat, 2008-ban a Vámos László-díjat. 2017-ben a Magyar Filmakadémia tagjai közé választották.Sopsits Árpád 2023 végén agyműtéten esett át, azóta is súlyos beteg volt.The post Meghalt Sopsits Árpád first appeared on 24.hu.
A Paris-Saint Germain lesz a Szeged ellenfele a férfi kézilabda Bajnokok Ligája rájátszásának első fordulójában.A francia csapat a csoportkör utolsó fordulójában, csütörtökön 35-26-ra nyert az északmacedón Eurofarm Peliszter otthonában, és ugyanúgy 18 ponttal zárt a Veszprém csoportjában, mint a Sporting CP és a Füchse Berlin. A három csapatot a korábbi egymás elleni eredmények rangsorolták, ennek a portugálok lettek a kedvezményezettjei.Mivel a PSG negyedik lett, a másik csoportban ötödik Szegeddel találkozik a negyeddöntőbe jutásért, az első meccset pedig Magyarországon rendezik. A párharc győztese a BL-címvédő Barcelonával játszik a kölni négyes döntőbe kerülésért.Fazekas Gergő és Szita Zoltán csapata, a lengyel bajnok Orlen Wisla Plock a francia HBC Nantes lesz, míg a Rosta Miklóst foglalkoztató Dinamo Bucuresti a német bajnok SC Magdeburggal találkozik. Ez utóbbi párharc továbbjutójára a Veszprém vár a negyeddöntőben.Az első mérkőzéseket március 26-27-én rendezik, a visszavágókat egy héttel később.Szeged – Paris Saint-GermainSC Magdeburg-Dinamo BucurestiFüchse Berlin-Industria KielceOrlen Wisla Plock-HBC NantesThe post Belehúzott a Szeged kézilabdacsapata a BL-ben, ennél nehezebb ellenfeleket nehéz találni first appeared on 24.hu.
Az első három gólt a Magdeburg szerezte, öt perc elteltével azonban felvette a meccs ritmusát a Szeged, magabiztos védekezésének köszönhetően többször labdát szerzett, gyors gólokat lőtt és egy 8-2-es sorozattal fordított. Ezt követően ismét változott a játék képe, a házigazdák megtörték ellenfelük lendületét, egy 4-0-s szériával rukkoltak elő, a szünet előtt pedig egyenlítettek (13-13), írta tudósításában az MTI.A második félidő elején is hullámzó volt a játék, ahogyan az eredmény alakulása is, kettesével-hármasával szerezték góljaikat a csapatok. A szegediek világbajnoki ezüstérmes horvát jobbszélsője, a BL góllövőlistáját vezető Mario Sostaric mérföldkőhöz ért: megszerezte idénybeli századik találatát.A labdaeladások és a gyors német támadások csak akkor nem zárultak góllal, amikor Mikler Roland bravúrral védett. A találkozó háromnegyedénél még 20-19-es előnyben volt a Szeged, utána azonban egyre többet hibázott, bő tíz perc alatt csak egyszer talált be, a Magdeburg pedig 8-1-es szakasszal eldöntötte a meccset.Mario Sostaric 11, Janus Dadi Smárason négy góllal, Mikler Roland tíz védéssel zárt. A túloldalon Matthias Musche kilenc, Albin Lagergren, Felix Claar öt-öt találattal, Sergey Hernandez tíz védéssel járult hozzá a sikerhez.A Szeged hat győzelemmel, egy döntetlennel és hét vereséggel zárt az ötödik helyen, de csak csütörtökön derül ki, melyik csapat lesz az ellenfele az egyenes kieséses szakasz első fordulójában, március 26-27-én, illetve április 2-3-án.SC Magdeburg (német) – OTP Bank-Pick Szeged 31-24 (13-13)The post Egy 1-8-as gyászos széria okozta a szegedi kézisek végzetét a BL-ben first appeared on 24.hu.
Pénzmosás miatt állt bíróság elé egy testvérpár szerdán Szegeden, a vád szerint a két férfi kriptovaluta-kereskedésre hivatkozva elkövetett csalásokból származó összegek eltüntetéséhez nyújtott segítséget.A Szegedi Törvényszéken folyó eljárásban a férfiakat különösen nagy értékre, illetve jelentős értékre, üzletszerűen elkövetett pénzmosás bűntettével vádolják. A fiatalabb, nyolc általánost végzett, őstermelőként egy Szegedhez közeli községben 9 hektáron burgonyát termesztő, büntetlen előéletű férfi 2021 februárjában a Facebookon olvasott egy hirdetést, amely szerint, ha 10 ezer eurót befektet bitcoinba, három hét múlva 60 ezer eurót kap vissza.A fiatalabb testvér jelentkezett a hirdetésre, s a vele a kapcsolatot felvevő ismeretleneknek elküldte személyi igazolványa és lakcímkártyája másolatát, elutalta az összeget, majd később kimutatásokat kapott, hogy az árfolyam-emelkedésből adódóan tetemes nyeresége keletkezett. A “brókerek” azt mondták a vádlottnak, hogy a haszonhoz akkor juthat hozzá, ha befizeti a nyereség után járó adót, majd később biztosítási díjakat is kértek tőle.A férfi saját megtakarításaiból, illetve rokonoktól, ismerősöktől kölcsönt kért pénzből 28,5 millió forintot küldött el az ismeretleneknek. Majd miután a “befektetését” nem kapta vissza – hitelezői nyomására – feljelentést tett a rendőrségen, de a nyomozás nem vezetett eredményre. Miután a vádlott már kölcsönt sem tudott kérni, a vele kapcsolatot tartó “bróker” felajánlotta neki, küld pénzt, hogy abból fizethesse ki azokat a költségeket, amelyek révén hozzájuthat az ekkora már – állítása szerint – 50 millió forintosra nőtt befektetéshez.A férfi számláira ezután magyar magánszemélyektől 95 ezer és csaknem 10 millió forint közötti összegek érkeztek. A sértettektől befolyó mintegy 56 millió forintot néhány százalékot leszámítva tovább is utalták. Ehhez a férfi laptopjára telepítettek egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazást, az utalásokat a “bróker” intézte, a tranzakciókat azonban a vádlott hagyta jóvá, az érkező sms-ek segítségével, illetve a telefonos banki alkalmazásban.Miután a vádlott számláját zárolták, újabb pénzintézeteknél nyitott számlát, ám egy-két utalást követően ezeket sem tudta használni, így bevonta a fivérét is. Az idősebb férfi számláiról 11 átutalást bonyolítottak le. Az egyik sértett 2021-2022 fordulóján megkereste a testvérpárt, azzal, hogy csalók átverték, számlájáról 190 ezer forintot utaltak át a fivéreknek.Az elsőrendű vádlottat 2022 januárjában tanúként hallgatták ki, de ezt követően is indítottak még átutalásokat a számlákról. Az MTI beszámolója szerint a bűnösségüket tagadó fivérek a bíróság előtt azt mondták abban bíztak, hogy az érkező összegekből visszakapják a befektetett pénzt. A másodrendű vádlottban felmerült, hogy felveszik készpénzben az érkező összeget, de végül nem merték, mert tartottak attól, hogy megtalálják őket a pénzmozgásokat intézők. Az ügyben előreláthatólag júniusban születhet ítélet.The post Így lett pénzmosó egy nyolc általánost végzett őstermelőből és a testvéréből first appeared on 24.hu.
Tűz volt a szegedi szemétlerakó válogatóüzemében szerdára virradó éjszaka – közölte a katasztrófavédelem honlapján.Az összehordott szemét égett kétszáz négyzetméteren, tíz méter magasan a szegedi hulladéklerakó válogatóüzemében egy nyolcezer négyzetméteres, könnyűszerkezetes csarnokban, a Komposztáló úton.A szegedi hivatásos tűzoltók mellett a hódmezővásárhelyi, a kisteleki, a ruzsai és az orosházi hivatásos tűzoltók érkeztek a helyszínre. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat irányítása mellett két irányból, nyolc vízsugárral oltották el a lángokat. Az oltást egy munkagép is segítette, amellyel folyamatosan bontották a szemétrakást.The post Tűz ütött ki egy szegedi szemétlerakó válogatóüzemében first appeared on 24.hu.
Mindössze 40 másodperccel az indulás előtt fújták le a Starship űrrakéta nyolcadik tesztrepülését. A SpaceX nem közölte, hogy pontosan milyen problémák miatt döntöttek a kilövés elhalasztása mellett – írja a Space.com.A Starship – a világ legnagyobb és legerősebb űrrakétája – magyar idő szerint március 4-én, hajnali fél 1-kor startolt volna el. A tesztrepülés célja az lett volna, hogy a gyorsítórakétát visszairányítsák az indítóállványhoz, miközben a Starship felső, hajónak nevezett része csaknem körberepüli a Földet, majd Ausztrália partjai mellett landol.A SpaceX egyelőre nem tűzte ki a próbarepülés új időpontját, de egyik szóvivője azt közölte, hogy legalább 24 órát várni fognak az újabb kísérlet előtt.A Starship úgy lett tervezve, hogy az űrrakéta mindkét fokozata újrahasznosítható legyen, és több mint 100 tonna rakományt lehessen szállítani vele az űrbe. A jármű a tervek szerint fontos szerepet játszik majd a NASA következő emberes holdra szállásában, illetve a SpaceX ezzel küldené majd az első embereket a Marsra.A mostani lesz a Starship nyolcadik repülése, a korábbi tesztek változó sikerrel jártak. Az első próbaindítás során 2023 áprilisában az egész rakétaegység néhány perc elteltével felrobbant. A második próbálkozás közben, 2023 novemberében ugyan sikerült az alsó fokozatnak leválnia, a felső pedig tovább is repült, de aztán mindkettő felrobbant.A harmadik teszt alkalmával, idén márciusban a Starshipnek sikerült elérnie a világűrt, de a próbarepülést ez alkalommal sem tudta sikeresen lezárni: feltehetőleg szétesett. A negyedik útja júniusban az első sikeres repülése volt, ekkor megpróbált leszállni is, ez viszont nem a tervek szerint sült el. Amikor visszatért a légkörbe, a hőhatás miatt az eszköz több eleme levált, de működőképes maradt, és az Indiai-óceán vizében érte el a felszínt.Az ötödik repülésnél a 120 méternél nagyobb űrrakéta egyórás repülést hajtott végre, a gyorsítórakétát pedig akkor először próbálták az indítóállványhoz visszairányítani a levegőből, ami sikerült is. Hatodik alkalommal ezt nem sikerült megismételni, az eszköz gyorsítórakétája levált és a Mexikói-öbölbe zuhant, miközben a hajó 1 óra 5 perc levegőben töltött idő után landolt az Indiai-óceánban.A legutóbbi, hetedik kísérlet kudarcba fulladt, bár a gyorsítórakétát a visszatérést követően sikerült befognia az indítótornyához tartozó hatalmas robotkaroknak, a hajó 150 kilométeres magasságban felrobbant.The post Lefújták a világ legnagyobb űrrakétájának repülését first appeared on 24.hu.
Hétfőn Csongrád-Csanád vármegyében folytatódott Magyar Péter országjárása. A Tisza elnöke a megyeszékhelyen, Szegeden támogatói gyűrőjében egy magyar zászlóval a vállán indult meg a színpadra, melyet a pódiumra érve meg is lengetett a Széchenyi téren összegyűlt tömeg előtt.Először megköszönte a helyiektől a megelőlegezett a bizalmat, amiért már a tavalyi EP-választáson tíz százalékkal „agyonverték az állampártot”, majd kijelentette, hogy ugyan rossz a helyzet, de bármerre is járnak a Kárpát-medencében vagy a világban, ahol magyar emberek élnek, mindenhol érzik, hogy a Tisza a legerősebb politikai közösség Magyarországon. „Bármennyit is hazudnak, aljaskodnak, rágalmaznak, nap mint nap, egyre több jóérzésű magyar ember csatlakozik hozzánk, a változást nem lehet megállítani” – mondta, hozzátéve, hogy egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Kiemelte, hogy egyre több és egyre jobb szakértő erősíti a pártot. Bódis Krisztát, a párt társadalompolitikai tanácsadóját, a Van Helyed Alapítvány vezetőjét külön megnevezte, miután az előző fővárosi közgyűlésen össztűz alá vették a fideszes képviselők, miután fővárosi közalapítványi kuratórium tagjának jelölték.„El a kezekkel Bódis Krisztától, Kriszta nagyon büszkék vagyunk rád” – mondta Magyar, majd színpadra szólította pártja szakértőjét. Bódis azzal kezdte, hogy nagyon meg van illetődve, mert nagyon sok szeretet kap a tiszás közösségtől, majd rátért a szociális kérdésekre. A generációs szegénység, mint mondta, a korszerű iskolák és megfelelő oktatás hiánya miatt újratermelődik. Elmondta, hogy minden elkövet azért, hogy a tudását a párton belül kamatoztassa, és ne szakadjon le Magyarország. „Amikor baj van, amikor a gyerekeinkért kell tenni, akkor mindannyiunknak össze kell fogni. Most ilyen helyzet van. És ki fogom bírni az összes rágalmazást, amit ránk zúdítanak” – ígérte Bódis, mire a tömeg „hajrá Kriszta” skandálásába kezdett. Azt tanácsolta, hogy ne szégyelljük a gyengeségeinket, a különbözőségeinket, és legyünk szolidárisak.Építsünk egy olyan Magyarországot, ahol nincs olyan ember, akinek szégyellnie kell magát. Mindenkinek adjuk meg a méltóságát, és segítsünk neki, ha bajba jutott. És sokkal erősebbek leszünk– zárta sorait Bódis.Magyar ezután újabb szakértőt szólított a színpadra, akitől szerinte megrettentek a Karmelitában, különösen „a kaszinóminiszter”: Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, volt vezérkari főnök, a párt biztonságpolitikai szakértője következett. A közönségből tréfásan felrótták, hogy késtek, de Ruszin-Szendi ezúttal nem fekvőtámaszozott. Elmondta, hogy senki sem akar Magyarországon háborút. Olyan emberek beszélnek ma háborúról, akik nem hogy műveleti területen nem jártak, hanem olyan bátrak, hogy a baráti országokban is több testőrökkel járnak. „Ez azért furcsa, mert általában a befogadó nemzet biztosítja ezeknek az embereknek a biztonságát. Félnek” – mondta, majd jobbulást kívánt egy főtörzsőrmesternek, akit lőtt sebekkel kellett Törökországból hazahozni. Azt tanácsolta, hogy a honvédelmi misztériumhoz forduljanak részletekért. Rátért arra, hogy hazugságokkal próbálják a személyét támadni, hogy elvonják a figyelmet a lényegről, amit a tiszás kongresszuson mondott: szerinte nem érkezik reakció azokra a kritikákra, amelyeket az egyenruhások helyzetéről mondott.Minket nem törnek meg, hanem megyünk előre– mondta Ruszin-Szendi, majd visszakerült a mikrofon Magyar Péterhez.Magyar elmondta, hogy nincs hova hátrálni ,vagy ahogy a spanyolok mondják, „no pasarán”. Szerinte Orbántól az évértékelő beszédén megtudhatták, hogy milyen fantasztikus országban élünk, amire valaki a közönségből a közvetítésen is jól hallhatóan bekiabálta, hogy „mocskos geci”. A pofátlanság vonatán nincs megállás, mondta Magyar, aki szerint a miniszterelnök újra és újra belehazudik a magyarok arcába: tavaly azt mondta, a gazdasági növekedésről fog szólni 2024, az ideiről pedig azt, hogy az áttörés éve lesz. „Úgy viselkedik a szebb napokat látott magyar miniszterelnök, mint egy ócska bolti tolvaj, egy csaló eladó, aki kilopja a lóvét a kasszából, este még zárás után elad pár gépet áron alul, csődöt jelent, de másnap azért kinyit, és azt mondja a vevőknek, hogyha adtok egy kis pénzt kölcsönbe, akkor majd jövőre minden ingyen lesz. Hát nem miniszterelnök úr, még egyszer nem lehet átverni a magyar embereket” – figyelmeztetett.A Tisza elnöke szerint Orbán csak ígérget, pedig ígérni a legszegényebb ember is tud. Azt üzente Orbánnak, ne bújjon a propagandisták szoknyája mögé, jöjjön ide Szegedre, nézzen bele a magyar emberek szemébe, és mondja el nekik, hogy tette Magyarországot az unió legszegényebb és legkorruptabb országává.Nem az áttörés éve ez, örülünk, ha az államcsődöt sikerül elkerülnünk. Bármit is hazudnak, minden adatunk romlik folyamatosan– mondta Magyar, majd sorolni kezdte a kedvezőtlen gazdasági jelenségeket: növekvő államadósság, infláció, zuhan az ipar és a mezőgazdaság teljesítménye, egyre rosszabbak a beruházási adatok. Ezután rátért a szegedi BYD beruházásra.„Nektek is lesz egy beruházásotok. Jó nagy. B-vel kezdődik. Deutsch Tamás kedvéért magyarul is elmondhatjuk. Tudjátok, mi a szerencséje? Hogy a kokain angolul és franciául is kokain. Innen is üdvözöljük a nemzet portolóját” – tett egy rövid kitérőt, újrahasznosítva a momentumos Fekete-Győr András egy korábbi poénját, majd rátért arra, hogy beszakadt az akkumulátorgyártás volumene. A BYD szerinte magyar adófizetői pénzből, kínai érdekből épül, ahol tízezer Fülöp-szigeteki munkás fog dolgozni, ráadásul öt évre adókedvezményt is kapnak. Eközben elvonják innen is az iparűzési adót, tette hozzá, ráadásul új hír, hogy az önkormányzatok, így Szeged megtakarításait is lenyúlják. „Tudjátok miért? Mert üres a kassza. Mi lesz a következő, miniszterelnök úr? A családi kassza?” – mondta Magyar, aki szerint tulajdonképpen fizetésképtelen a magyar állam: nem jut pénz a közszolgáltatásokra.Megismételte, hogy miután hatalomra jutnak, legkésőbb jövő áprilisban,Magyar szerint amellett, hogy minden területen válságos állapotban van a hazánk, közben még elképesztően érzékeny nemzetközi helyzetben is vagyunk: elvi kérdésekről is dönteni kell. Választanunk kell Nyugat és Kelet, a Türk Tanács és az Európai Unió, a korrupció és a tiszta közélet, a propaganda és a valóság között, mondta. A választás tétje szerint az, hogy a Szent István által kijelölt úton maradunk-e.A következő választás arról is fog szólni, hogy Európában maradunk-e– mondta Magyar, aki azt tanácsolta követőinek, hogyha fideszesekkel beszélnek, mondják el nekik, hogy nem a magyar emberek állnak egymással szemben, hanem háromezer bűnöző oligarcha áll szemben a magyar néppel.Magyar szerint már nem fél az ország, kinevetik a bukott politikusokat, de a java csak most jön,most kezdődik a tánc.Arra kérte a fiatalokat, hogy legyenek aktívak, kérdezzék meg a nagyszüleiktől, hogy ilyen országra szavaztak-e. Az érvekhez bőven szolgáltat muníciókat is: hosszasan sorolja az elszomorító egészségügyi statisztikáit, melyeket Orbánék gyarapodásával ellenpontoz. Azt tanácsolja, beszélgessenek egymással, ez a legnagyobb fegyverük. Nem kell Ausztriáról beszélni, a régiós versenytársak, így Románia és Lengyelország is elhúztak mellettünk: mindent leépítenek, ennél Magyarország sokkal többet érdemel, mondta.A lesújtó demográfiai adatok mögött az áll, hogy nem elég az adókedvezmény és a támogatott hitel: valódi létbiztonságot kínáló jövő hiányolnak a magyar fiatalok. Felrótta, hogy a egyszülős- és beteg gyerekeket nevelő családok, valamint az elvált szülők ki vannak zárva a támogatottak köréből.Magyar szerint napestig lehetne sorolni azokat a területeket, ahol a 25. órában járunk, de végezetül a gazdákat emelte ki, akiket ígérete szerint mindenben segíteni fognak, uniós támogatásokban, földreformmal, a támogatások átalakításával, a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésével, valódi öntözési- és vízgazdálkodási stratégiával, a klímaváltozás elleni harcban való felkészüléssel. Megköszönte a gazdáknak, hogy a Tisza mellé álltak.Végül elmondta, hogy a Tiszánál nem pozíciók, hanem feladatok vannak. Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, hol lesz, Antall Józsefet idézve elmondta,én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőlem. Teszem, amíg tudom.Hétfőn Magyar a déli határkerítéshez is ellátogatott:The post Magyar Péter: A következő választás arról is fog szólni, hogy Európában maradunk-e first appeared on 24.hu.
A Tisza egyetért a határkerítés felépítésével és fejlesztésével. Kiemelten fontosnak tartjuk azt is, hogy ellentétben az Orbán-kormánnyal, ne csak beszéljünk arról, hogy az óriási költséghez hozzá kell járulnia az Európai Uniónak, hanem tegyünk is érte. Orbán Viktorék ehhez pénzt még nem tudtak hazahozni– mondta Magyar Péter, a Tisza párt elnöke a magyar–szerb határnál, ahová Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, a Tisza biztonságpolitikai szakértője is elkísérte.Magyar szerint a kerítés egész Európa biztonságát védi, így el tudja képzelni, hogy a határzár fenntartási költségeihez a Tisza kormányra kerülése után az unió is hozzájárul. Elmondta, hogy el tudja fogadni azt, hogy a kormány a helyzet súlyosságára való tekintettel mellőzte a közbeszerzéseket a déli határkerítés megépítésénél, azt viszont már nem, hogy azóta sem számoltak be arról, mely cégek vettek részt az építésben, és miért voltak túlárazottak ezek a beruházások. „Amikor a Tisza kormányra kerül, nyilvánosságra hozzuk ezeket a dokumentumokat” – tette hozzá.Magyar arra is válaszokat vár Orbántól, hogy az általuk szabadon engedett 2200 jogerősen elítélt embercsempész közül hogyan követhettek el többen újabb bűncselekményeket, és miért kellett közülük 25-öt még egyszer őrizetbe venni.A kerítésnél tartott sajtótájékoztatón megkérdezték Magyart, hogy a Tisza hatalomra jutása után megrendezhetnék-e a kormány által betiltással fenyegetett Pride-ot, mire a pártelnök azt mondta, a magyar embereket nem ez a kérdés érdekli, a kérdést gumicsontnak tartja, amit Rogán Antalék azért találnak ki, hogy ne a valóságról kelljen beszélni.Nem a sétálgatás esetleges betiltása érdekli az embereket, amiről még jogszabály sincs. A jelenlegi jogszabályok alapján, ha bárki bejelent egy tüntetést, a rendőrség elbírálása alapján lehet tüntetni, demonstrálni, felvonulni, sétálni, úszni. Ha pedig nem veszi tudomásul, a bíróságon ezt a határozatot meg lehet támadni– mondta Magyar, hozzátéve, hogy a Pride-ról a jövőben nem fognak beszélni.Magyar Péter ismét országjárásba kezdett: hétfő délután Szegeden tart beszédet, kedden Hódmezővásárhelyre látogat.(via Magyar Hang)The post Magyar Péter megtartaná a déli határkerítést és uniós forrásokat szerezne a fenntartásához first appeared on 24.hu.
A világ legnagyobb űrrakétájának egyik landolásáról osztott meg videót Elon Musk az X-en. A felvételen az látható, amint a SpaceX Starship nevű járműve az óceán vízére száll le irányítottan.Még tökéletesítenünk kell a hajó visszatérését szélsőséges időjárási viszonyok között, mielőtt megpróbálnánk úgy elkapni, mint a gyorsítórakétát– írta Musk a bejegyzésben.Ezzel a Starship egy korábbi tesztrepülésére utalt vissza, amely alkalmával hatalmas robotkarokkal fogták meg a gyorsítórakétát. Amint a Space.com beszámolt róla, a Starship következő tesztrepülését magyar idő szerint március 4-ére, hajnali fél 1-re tervezik. Ennek részeként ismét megkísérlik elkapni a gyorsítórakétát, miközben a Starship felső, hajónak nevezett része csaknem körberepüli a Földet, mielőtt Ausztrália partjai mellett landolna.Trying again tomorrow.We need to perfect ship reentry at extreme temperatures before attempting to catch the ship with the tower arms, like the booster.pic.twitter.com/tss9Lb4fWr— Elon Musk (@elonmusk) March 2, 2025A Starship úgy lett tervezve, hogy az űrrakéta mindkét fokozata újrahasznosítható legyen, és több mint 100 tonna rakományt lehessen szállítani vele az űrbe. A jármű a tervek szerint fontos szerepet játszik majd a NASA következő emberes holdra szállásában, illetve a SpaceX ezzel küldené majd az első embereket a Marsra.A mostani lesz a Starship nyolcadik repülése, a korábbi tesztek változó sikerrel jártak. Az első próbaindítás során 2023 áprilisában az egész rakétaegység néhány perc elteltével felrobbant. A második próbálkozás közben, 2023 novemberében ugyan sikerült az alsó fokozatnak leválnia, a felső pedig tovább is repült, de aztán mindkettő felrobbant.A harmadik teszt alkalmával, idén márciusban a Starshipnek sikerült elérnie a világűrt, de a próbarepülést ez alkalommal sem tudta sikeresen lezárni: feltehetőleg szétesett. A negyedik útja júniusban az első sikeres repülése volt, ekkor megpróbált leszállni is, ez viszont nem a tervek szerint sült el. Amikor visszatért a légkörbe, a hőhatás miatt az eszköz több eleme levált, de működőképes maradt, és az Indiai-óceán vizében érte el a felszínt.Az ötödik repülésnél a 120 méternél nagyobb űrrakéta egyórás repülést hajtott végre, a gyorsítórakétát pedig akkor először próbálták az indítóállványhoz visszairányítani a levegőből, ami sikerült is. Hatodik alkalommal ezt nem sikerült megismételni, az eszköz gyorsítórakétája levált és a Mexikói-öbölbe zuhant, miközben a hajó 1 óra 5 perc levegőben töltött idő után landolt az Indiai-óceánban.A legutóbbi, hetedik kísérlet kudarcba fulladt, bár a gyorsítórakétát a visszatérést követően sikerült befognia az indítótornyához tartozó hatalmas robotkaroknak, a hajó 150 kilométeres magasságban felrobbant.The post Videón, amint az óceánban landol a világ legnagyobb rakétája first appeared on 24.hu.
Összeütközött péntek este öt autó az M5-ös sztráda Szeged felé vezető oldalán, közölte a Katasztrófavédelem.Mint írták. a 127-es kilométernél történt karambolban nyolc ember volt érintett. Állapotukról nem közöltek részleteket.A kiskunfélegyházi hivatásos tűzoltók vonultak a helyszínre.A sérült járművek a belső sávban állnak, a forgalom a külső és a leállósávban halad.The post Tömegkarambol történt az M5-ösön first appeared on 24.hu.
RSS alkalmazások a Google Play-ben
RSS alkalmazások az Apple Store-ban